|
LII. évfolyam 290. (14647) |
2000. december 13., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô ..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A kormányfôi összegezés szerint
Romániában sajnos szakmai, gazdasági és politikai tekintetben egyaránt még mindig jórészt amatôrök döntenek – összegezte egyéves kormányfôi tapasztalatát a jelenlegi tisztségébôl leköszönô és a jegybank kormányzói székébe visszatérô Mugur Isarescu miniszterelnök.
Isarescu, akit a mandátuma végéhez érkezett Emil Constantinescu államfô "Románia legjobb miniszterelnökének" nevezett, az egyik hírügynökségnek adott búcsúinterjút.
Mugur Isarescu egy évvel ezelôtt – meglehetôsen váratlanul – lett az ország miniszterelnöke. Akkori döntésérôl szólva elmondta: nem az államfô, még kevésbé "sörözgetés közben" pletykálgató politikusok rábeszélésére vállalta el a kormányfôi tisztséget. Az igazság ennél sokkal egyszerûbb: a Román Nemzeti Bank élén tavaly azért küzdött, hogy Románia elkerülje a fizetésképtelenséget. Bankelnökként többet már nem tehetett, de meggyôzôdött róla, hogy az ország fizetésképtelenségének elkerüléséhez kitartó, de megvalósítható kormányzati erôfeszítésre is szükség van – magyarázta.
Egyéves politikai tapasztalatairól kifejtette: az idei általános választásokon súlyos vereséget szenvedett kormánykoalíció pártjainak kudarcáért "azt, vagy azokat kell okolni, akik azt tanácsolták, hogy a kormányt belülrôl kell támadni a kormányzás legjobb esztendejében". Ez katasztrofális következményekkel járt.
Romániában általában nagyon nehéz a miniszterelnök dolga, de különösen bajos egy koalíciós kormányt vezetni. Ám csaknem lehetetlen dolog volt a kabinetet vezetni egy olyan idôszakban, amikor a koalíciót belsô konfliktusok emésztették. Ilyen körülmények között hihetetlen, de mégis igaz, hogy a 2000. év egyáltalán nem volt rossz esztendô Románia számára – hangoztatta Isarescu.
Távlati terveire célozva jelezte: miután az ország kormányfôje volt, nem ereszkedik le odáig, hogy megelégedjen "egy nemzetközi pénzügyi hivatalnokocska posztjával".
Politikai tapasztalatainak összegezéseképpen leszögezte: sokat tanult a kormányzati döntések meghozatalának módjáról, a politikai pártok mûködésérôl.
"De a legfontosabb, amire rájöttem, hogy nagy a hiány profikból, komoly és felelôs emberekbôl. Sajnos, Romániában még mindig jórészt amatôrök döntenek. Olyanok, akik szakmai téren is, különösen pedig gazdasági téren, de politikai tekintetben is amatôrök" – mondta.
Az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) jelöltje a szavazatok 66,83 százalékával nyerte meg. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy- Románia Párt (PRM) jelöltje a szavazatok 33,17 százalékát szerezte meg.
A részvételi arány alacsony, 57,5 százalékos volt. A valamivel több mint 10 millió érvényes szavazatból Ion Iliescu közel 6,67 milliót, Corneliu Vadim Tudor pedig 3,33 milliót kapott.
Az ország 42 választókörzetébôl csak egyetlenben, Beszterce-Naszód megyében elôzte meg a szélsôségesen nacionalista párt vezetôje Iliescut.
A PDSR elnöke az elsô, 1990-ben tartott óta minden elnökválasztáson indult, de mostanáig soha nem sikerült Erdélyben gyôznie, ahol mindig alulmaradt a demokratikus ellenzék jelöltjével szemben. A most vasárnapi választáson Erdély a szélsôséges nacionalizmus ellen szavazott, ami Iliescu számára meghozta az elsô erdélyi gyôzelmet.
Bár a romániai magyarok is jóval kisebb arányban mentek el szavazni, mint két héttel korábban, Ion Iliescu a két székelyföldi megyében érte el arányaiban a legjobb eredményt: Hargita megyében a szavazatok valamivel több mint 90, Kovászna megyében pedig a szavazatok közel 90 százalékát kapta meg.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) napirendjén szereplô törvénytervezet rendkívül jelentôs lépés abba az irányba, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élô magyarok ne csak szellemi értelemben legyenek a magyar nemzet részei, hanem bizonyos jogokkal is kötôdjenek a magyar nemzet egészéhez – jelentette ki kedden Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Markó azt megelôzôen adott rövid nyilatkozatot az MTI-nek, hogy Budapestre utazott, ahol részt vesz a MÁÉRT 3. ülésén.
Markó elmondta, hogy a tervezet kidolgozása során az RMDSZ egyebek között azt javasolta: aki a leendô törvény alapján kiadott magyar igazolvánnyal rendelkezik majd, az a lehetô legnagyobb kedvezményt élvezze határátlépés esetén, például a vízum érvényességének idôtartama, az illetékmentesség tekintetében. Ez a javaslat bekerült a tervezetbe.
Az RMDSZ azt is javasolja, hogy mivel kerettörvényrôl van szó, és a késôbbiekben az illetékes tárcák dolgozzák majd ki a konkrét rendelkezések nagy többségét, abban a munkában is vegyenek részt a határon túli magyar szervezetek képviselôi – mondta Markó Béla.
Ma kezdôdik Budapesten a kormány Béla király úti vendégházában a III. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása.
Az úgynevezett magyar–magyar csúcstalálkozó hároméves múltra tekint vissza.
Résztvevôi 1999 februárjában úgy döntöttek, hogy felállítják a Magyar Állandó Értekezletet, s rendszeresen, évente legalább egyszer összehívják.
A mostani magyar–magyar csúcstalálkozón a magyarországi parlamenti pártok (Fidesz–Magyar Polgári Párt, Magyar Szocialista Párt, Független Kisgazdapárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyar Demokrata Fórum), a szomszédos országokban élô magyarok parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezô szervezetei (Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja; Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, Vajdasági Magyarok Szövetsége, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Szlovéniából a Muravidéki Magyarok Nemzeti Önigazgatási Közössége), valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselôi vesznek részt.
Az 1999. november 11-12-i Magyar Állandó Értekezlet résztvevôi közös zárónyilatkozatban kérték fel a kormányt, hogy vizsgálja meg a határon túl élô magyarok különleges magyarországi jogi státusa megteremtésének a feltételeit.
Néhány hónapig státustörvényrôl beszéltek az illetékesek, késôbb már a határon túli magyarokat megilletô kedvezmények törvénytervezetét emlegették, míg 2000. december elején eldôlt, hogy a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénytervezet kerül napirendre a MÁÉRT mostani budapesti értekezleten.
A törvénytervezet normaszövegének kidolgozásakor tekintettel voltak a nemzetközi összefüggésekre, és különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy a törvénytervezet összhangban legyen az Európai Unió jogrendszerével.
A magyar–magyar csúcstalálkozó elôtt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egy korábbi közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a szomszédos országokban élô magyarok mintegy 70-80 százaléka jelentette ki, hogy szeretné igénybe venni a törvénytervezet által biztosított jogosultságokat.
A Magyar Állandó Értekezlet szerdai tanácskozásán Németh Zsolt külügyi államtitkár köszönti a résztvevôket.
Ezt követôen zárt ülésen felszólal Orbán Viktor kormányfô és Martonyi János külügyminiszter, majd a tanácskozók megvitatják a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénytervezetet.
Csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetik a III. magyar-magyar csúcstalálkozón született döntéseket.
Sodrásban vagyunk, a közérdeklôdés kereszttüzébe kerül bármiféle politikai lárma vagy szösszenet. A decibeles politikusi megnyilvánulásokon – mondjuk azt – szerencsésen túlestünk, a hírcsatornákon nagyjából megvolt a jégzajlás, ám a találgatások és a spekulációk ideje még nem múlt el, kitart, mint a vénasszonyok nyara az idén. Az elsô hatalmi politikai nyilatkozatokat ismerjük, valljuk be, nem dobogott meg hallatán a szívünk, s mert bôrünkre is mehet a játék, azt mondanánk szívesen: uraim, ez már rém unalmas, valami újabb kurzus kellene nekünk. De illúziónk ne legyen, államfônknek idôközben egy csöppet sem bôvült a politikai szókincse, merev és... a megkarcolt hanglemez esete.
Jó, ez már ilyen, faltuk a kásahegyet, amíg csak egy újabb kásahegy elé érkeztünk. Mi, a romániai magyar közösség, megtettük, amit az értelem, a józan ész követelt, de csalódás ne érjen: valamiféle köszönetrôl, netán jóvátételrôl még ábrándozni sem lehet, az új cotroceni-i nyilvántartás szerint megint le vagyunk írva, ködbe vesztünk, nem vagyunk sehol. Felhômagasságból kivetett zsák gyergyói pityóka zuhanó súlyával estünk ki már megint a jövendô államelnök emlékezetébôl. Azt mondja, hogy a választás eredménye a román nép érettségének és felelôsségtudatának a gyôzelme, hozzátéve, hogy a románok határozottan elutasították a szélsôséget, az idegengyûlöletet és a totalitárius kísérleteket.
Itt megállhatunk néhány szóra, és talán jó lesz kimondani: az elnök szavaiban van okunk kételkedni, enyhén szólva csúsztat. Úgy néz ki, az elnök máris kezébe vette a pásztorbotot, szíve szerint mindenféle jószágot egy akolba terelne. Mert nagy eufóriájában elhallgatja azt, hogy a szavazó románok több mint harminc százaléka igenis a szélsôségesekre, az idegengyûlölôkre, a nosztalgiázókra voksolt, egy kiadós fejmosást, sajtókampányt követôen is Vadimban látta a megmentôt, a régi-új elnök megfeledkezett arról, hogy a romániai magyar kisebbség egyértelmûen elutasította a gépfegyveres országlást, szóval nem kér a totalitarista praktikákból. Nem a nyolcvankilences hamis ígéretek, a kilencvenes márciusi események, az elutasított magyar egyetem, a történelmi egyházak ingatlanügyei, nem a megalázott közösségi sérelmek tolultak fel december 10-én a kisebbségi magyar érzelmekben, hanem a józan ész, a kikezdhetetlen érv vitte el a magyarságot szavazni. És most úgy esne jól mindenkinek, gondolom, ha azt mondaná az elnök úr: a demokratikus érzelmû románsággal együtt és ugyanúgy szavazott a romániai magyar közösség. Amit azért semmiféle hatalom nem hagyhat figyelmen kívül, mert ha nem egyéb, van nekünk is egy régen megkarcolt – tudjuk, idegesítô – lemezünk, ami azt énekli folyton, hogy vagyunk, vagyunk, vagyunk és megint csak, hogy vagyunk...
Túl vagyunk a választásokon, s a hatalomra jutott párt hozzáláthat ígéretei beváltásához. Indul hát a hatalmi dominó, átrendezôdnek a tisztségek fentrôl lefele. Tartja magát a már korábban kelt hír, miszerint hamarosan prefektuscserére kerül sor. A hír (vagy rémhír?) arról szól, hogy a prefektusi tisztség várományosa Tiberiu Sbârcea, egyszer már volt alprefektus, a Társadalmi Demokrácia Pártjának elsô megyei alelnöke. Mit tud errôl ô maga, kérdezte a Népújság.
– Mindenféle kósza hír jár mifelénk. Ez mostanában még divatosabb lett. Az én véleményem az, hogy hagyjuk letisztulni a vizeket, s majd meglátjuk. Egyébként legalább öt-hat nevet emlegetnek a kérdésben szereplô ügyben, de ezek pillanatnyilag minden konkrét alapot nélkülöznek. Az igaz, hogy a párt vezetése a kormánnyal közösen dönt majd a prefektusok személyérôl is, de addig még van. Ha minden jól megy, pénteken megnevezik a miniszterelnököt, az pedig a törvényes határidôn belül megalakítja a kormányt. Ha a parlament elfogadta, akkor lehet majd a prefektusok kinevezésérôl beszélni. Ez pedig legjobb esetben is csak a hónap legvégére várható.
– A TDRP megyei szervezetének elsô alelnökeként kit látna szívesen ebben a tisztségben?
– Nagyon sok értékes és hozzáértô emberünk van. De, mint mondtam, sok víz lefolyik még, amíg erre sor kerül. Majd meglátjuk.
Tegnap reggel mintegy 20 személy gyûlt össze a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácstermében, hogy tájékoztassa Dorin Florea polgármestert a hivatal alkalmazottainak visszaéléseirôl. A legtöbb idôs – nyugdíjaskorú – személy volt, akik fôként azt nehezményezték, hogy a hivatalnokok halogatják a problémák megoldását. Voltak, akik arra panaszkodtak, hogy a lakásokat nem sorrend szerint utalták ki, mások csalásokat, bosszúállást említettek, megnevezve az elkövetô személyt. A polgármester – bár 10 órára hívta a panaszosokat – csak délután 2 óra körül ért rá, hogy meghallgassa az embereket, a számvevôszékkel folytatott gyûlés után. A hosszú várakozást egyesek elunták és elmentek. Visszatérve a panaszokra, többen csalással vádolták Olaru Mariust, a városrendezési és közúti osztály tanácsosát, amiért nagy összegeket adott kölcsön, garanciaként ragaszkodott ahhoz, hogy az illetô személy lakásáról adásvételi szerzôdést készítsenek, és annak ellenére, hogy az adósok rendesen fizettek, a lakást értékesítette. Olaru Marius megkeresésünkre elmondta, hogy semmiféle csalással nem vádolható, törvényesen járt el, amire bizonyítékai vannak. Doniszán Enikô Rozália arról a 6 hónapról tett panaszt a polgármesternek, mialatt (1999-ben) a hivatal választásokat elôkészítô osztályán dolgozott – mindennemû törvényes alkalmazási forma nélkül. Sem polgári, sem munkaszerzôdést nem írt alá, hitegették, nem tudta, mennyi a fizetése. Egyszóval "feketén" foglalkoztatták.
Többszöri próbálkozásra sem tudott bejutni kihallgatásra az akkori polgármesterhez, hogy tisztázza helyzetét, mígnem a fél év leteltével egyik napról a másikra elbocsátották, magyarázat nélkül. Szerinte többen voltak hasonló helyzetben. Tövissy Béla úgy véli, a polgármesteri hivatal és a prefektúra egyes alkalmazottai bosszúállásának áldozata immár 8 éve, amióta pereskedik földterületeinek visszaszerzéséért. Ez alatt az idô alatt – bár minden fokon nyert – többször is megfenyegették, és figyelmeztették: tehet bármit, a földjeit úgysem kapja vissza. A panaszokat sorolhatnánk, azt viszont hozzá kell tennünk, hogy azok, akik végül is kivárták a néhány órát, hogy Dorin Floreához bejussanak, dokumentumokkal "felfegyverkezve" próbálták igazolni állításaikat. A polgármester megígérte nekik: kivizsgáltatja panaszaikat, ha szükséges lesz, törvényszéki eljárást kezdeményez a vétkesek ellen, de mindenképpen gondja lesz rá, hogy a továbbiakban ne dolgozhassanak olyan személyek a polgármesteri hivatalban, akikre a gyanú legkisebb árnyéka vetül.
A szolgáltató életében történelmi jelentôségû napnak nevezte a tegnapit Daraban Ottó, az Aquaserv vezérigazgatója azon a találkozón, amelyen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) támogatásával az utóbbi öt év alatt elvégzett beruházásokat mutatták be a pénzintézet, a megyei és helyi hatóságok, a közremûködô cégek és a sajtó képviselôinek.
Az öt év során elvégzett munkálatok jelentôsége nemcsak a jelenben nagy, hanem a jövôben is, hangoztatta az igazgató, mert sikerült letenni az alapjait a hosszú távra szóló fejlesztéseknek. Szintén ezt hangsúlyozták a BERD képviselôi is rövid felszólalásaikban. Dana Craciunescu, a pénzintézet bukaresti képviselôje azt emelte ki, hogy 1993-ban, amikor a programra pályázó városokat válogatták ki, Marosvásárhely támogatását a jó felkészültség miatt látták indokoltnak. Ebben nem is csalódtak, jól felkészült, komoly szakembereket ismertek meg az Aquaservnél. Johann Chapman, a bank Romániában végzett közüzemi beruházásainak egyik felelôse osztotta a bukaresti szakember véleményét. Mint hangsúlyozta, a beruházások nem eredményezik a vízszolgáltatás teljes körû feljavítását, viszont a szolgáltatókat ráveszik, hogy kezdeményezzenek konkrét lépéseket a fejlesztésekhez szükséges pénzalapok beszerzése érdekében. Ez történt az ország más városai mellett Marosvásárhelyen is. A fejlesztési alapok terén egy új lehetôséget jelent az ISPA-program, amelynek keretében reméli, Vásárhely megkapja a megpályázott pénzeket.
Az évek során a most újra ismertetett beruházásokról több alkalommal részletesen is beszámoltunk. Dióhéjban: kicseréltek 11,14 kilométernyi vízvezetéket korszerû csövekre. Létrehoztak egy 22 mérôpontból álló rendszert, amely a vízhálózat fontos pontjain méri a nyomást, és az adatokat folyamatosan a központi diszpécserhálózathoz továbbítja (saját fejlesztési alapból nyolc további mérômûszert helyeztek üzembe a vízhálózaton, valamint két mérôpontot a Vízüzemben). Felszereltek 2720 elsôdleges vízhozammérô órát a fogyasztóknak. Két szivattyúállomáson kicserélték a hidraulikus berendezéseket. Felépítettek egy 10.000 köbméteres víztároló medencét. Kibôvítették a szennyvíztelep biológiai lépcsôjének teljesítményét, valamint további csatornák építésével befogták a Maros jobb partjáról származó szenny- és esôvizeket.
A BERD-program keretében elvégzett fejlesztések értéke 6,6 millió USA-dollár. A pénz 45%- át az állami, 5%-át a helyi költségvetés téríti meg, és a pénzügyminisztérium által a kormány vállalt garanciát is a törlesztésért. A hitel visszafizetése érdekében két lépcsôben megemelték az ivóvíz árát, 1995 és 1996-ban, a BERD kérésére. Az áremelés nem csak arra jelentett garanciát, hogy az Aquaserv fizetôképes, hanem ennek alapján saját fejlesztési alapot is létrehoztak, amibôl még számos beruházást végeztek el. A hitel törlesztési határideje 15 év.
A fejlesztések eredményeképpen részben sikerült felújítani a víz- és csatornahálózatot. Ugyancsak részben felújíthatták a vállalat több évtizedes technológiáját, aminek köszönhetôen kevesebb energiát fogyasztanak, és a berendezések hatásfoka is megnôtt. Javították a Marosba visszakerülô szennyvíz minôségét. Csökkentették a vízveszteségeket a hálózatban, és javítottak a szolgáltatás minôségén, nem utolsósorban az elsôdleges fogyasztásmérés rendezésével. A környezetre jutó terhelést is sikerült csökkenteni, a kisebb energiafogyasztás és a tisztább szennyvíz jóvoltából. Mindezek mellett a jelenlevôk egybehangzó véleménye szerint hasonlóan fontos a program ideje alatt szerzett szellemi tôke. A program során a szolgáltató vállalatot ügyfélcentrikusabbá alakították, és a megszerzett tapasztalatnak köszönhetôen a cég kompetensebbé vált, ami a fogyasztóknak is elônyt jelent.
A Salubriserv igazgatója szerint
Az elmúlt hetekben Marosvásárhely polgármestere többször megvádolta a Salubriserv Rt. vezetôségét, mondván, hogy a cég szolgáltatásainak minôsége – az évi 14 milliárd lejes költségvetés mellett – nem megfelelô. Elhangzott, hogy meglopták a polgármesteri hivatalt, oly módon, hogy a hulladék elszállításakor nagyobb mennyiséget tüntettek fel, mint amennyit valójában a szeméttelepre szállítottak. Legutóbb Dorin Florea kijelentette: öt hétig tartó ellenôrzést rendelt el, amelynek eredményei igazolják gyanúját. Közölte, hogy a vállalat monopolhelyzetét meg kell szüntetni, a tevékenységbe konkurens cége(ke)t kell bevonni. A helyzet nagyon hasonlít a Közszállítási Vállalat háza táján kialakultra, aminek az eredménye az, hogy ma több cég szállít, felosztásos alapon, az utasoknak mégis félórákat kell várakozniuk a megállókban. Karácsony-Erdei László, a Salubriserv igazgatójának meggyôzôdése, hogy az ellenük indított támadás célja a vállalat lejáratása és a tevékenység átjátszása egy másik vállalkozónak. Egyszerûen a választási kampány adósságainak törlesztésérôl van szó – nyilatkozta a Népújságnak Karácsony-Erdei László. Ami a konkrét vádakat illeti, az igazgató elmondta, hogy tudomása van az ellenôrzésrôl, kérte is a polgármestert, hogy az elhordott hulladékmennyiségekrôl készített jegyzôkönyvet hozza nyilvánosságra, de Dorin Florea erre nem volt hajlandó. Világos, hogy valami titkolnivalója van, véli a Salubriserv vezetôje, aki szerint a szerzôdés értelmében, ha a szolgáltatás minôsége nem bizonyul megfelelônek, a vállalat köteles azt díjmentesen újra elvégezni, de a jegyzôkönyvet mindkét félnek alá kell írnia. Ez jelen esetben nem történt meg, a polgármesteri hivatal ellenôrei egyoldalúan szerkesztették meg az iratot. Arra a kérdésre, hogy hogyan számlázzák a "monitorizálási" periódusban végzett szolgáltatást, azt a választ kaptuk, hogy sehogyan, mindaddig, amíg a helyzet nem tisztázódik, és be nem bizonyítják a jegyzôkönyvben foglaltakat – mondotta. A szeméttelepre elszállított hulladék mennyiségének megállapítása szubjektív módon történhetett, hiszen mit értenek ehhez a polgárôrök, akiknek mellesleg megmondták: minél kevesebb mennyiséget jegyezzenek fel. A menetlevelek megvannak, a kocsik kapacitása és a fuvarszám függvényében nyomon lehet követni az egész tevékenységet. A gyanúsítgatások elkerülése végett mi ajánlottunk egy más rendszert: 10 köbméteres konténereket helyeztünk el a város több részén és javasoltuk, hogy a polgármesteri hivatal jelöljön ki egy személyt, aki jelen van a szeméttelepen, a hulladék átvételénél – mondta Karácsony-Erdei László. Az évi költségvetéssel kapcsolatban hozzátette: az a 14 milliárd lej, amibôl gazdálkodnak, nem sok, fôleg ha figyelembe vesszük, hogy tavaly november óta nem emelték a szemételhordási díjat. Ennek ellenére a vállalat nem költötte el ezt az összeget, de az önkormányzatnak köszönhetôen a szolgáltatások száma felére csökkent, amit megérez a város. A polgármesteri hivatal jelenleg mintegy 3 milliárd lejjel tartozik a Salubriservnek. A beharangozott versenytárgyalással kapcsolatban az igazgatónak az a véleménye, hogy a 2002-ig érvényes szerzôdést a polgármesteri hivatal egyoldalúan felbonthatja ugyan, de akkor a vállalat az igazságszolgáltató szervekhez fordul. Ha pedig versenytárgyalást írnak ki a városi köztisztaság biztosítására, a Salubriserv is részt vesz ezen.
– A vállalatot szándékosan akarják olyan helyzetbe juttatni, hogy ne tudja tevékenységét folytatni. Nem a megoldást keresik a problémákra, hanem azt, hogy hogyan tegyék tönkre a Salubriservet – összegezte mondanivalóját Karácsony-Erdei László.
A családorvosok egyesületének közleménye szerint tagjaik ezentúl nem látják el a munkaegészségtani teendôket. Dr. Sántha Dóra fôorvost, az egyesület elnökét a közlemény hátterérôl kérdeztük.
Mint elmondta, ezúttal elsôsorban a munkaadók figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a családorvosi teendôket ne tévesszék össze a munkaegészségtani kötelezettségekkel. A utóbbi idôben sok munkaadó felmondta az üzemorvosával kötött szerzôdést, kisebb cégek pedig meg sem kötötték, azaz a mai napig sem választottak üzemorvost, holott az 1994. évi 98-as törvény 31/b cikkelye értelmében 10-tôl 40 millió lejig terjedô büntetéssel sújthatók azok a munkáltatók, akik nem biztosítják alkalmazottaik számára a munkaegészségügyi ellátást.
– Ha pontosítaná, mibôl áll ez a szolgáltatás...
– Magába foglalja például az alkalmazáshoz szükséges vizsgálatot. Az orvosnak tudnia kell, hogy a választott szakma végzéséhez milyen egészségügyi feltételeknek kell eleget tegyen az, aki a szóban forgó szakmában szeretne elhelyezkedni, és ezt figyelembe véve kell valamennyi vizsgálatot megejtenie. A munkaegészségügyi teendôket vállaló orvosnak bizonyos szakmák esetében évharmadonként el kell végeznie a szükséges szûrést, például a közélelmezésben dolgozók számára, és errôl jelentést kell tennie a közegészségügyi igazgatóságon, más szakmákban pedig rendszeresen kell követnie az alkalmazottak egészségi állapotát, s ha indokolt, a foglalkozási betegségeket. Az ô feladata a munkaegészségügyi felvilágosítás a munkabalesetek elkerülése érdekében, s ezek esetén a elsôsegélynyújtás. A üzemorvosnak kell továbbá láttamoznia a családorvos által kibocsátott beteglapot. Ezek a teendôk nem szerepelnek a családorvosoknak az egészségbiztosítási pénztárral kötött szerzôdésében, ezeknek ellenértékét a választott üzemorvossal aláírt megegyezés alapján a munkaadónak kell honorálnia.
Szeretném hozzátenni, hogy mindez felelôsségteljes munkát jelent, és megfelelô szakképesítést igényel. Azok a kollégák, akik nem végezték el a munkaorvostani felkészítôt, a Családorvosok Egyesületének december 14-i, a Színmûvészeti Egyetem Stúdió-termében tartandó közgyûlésén kérhetnek felvilágosítást e téren – nyilatkozta Sántha doktornô.
Tegnap délelôtt mintegy 50 bôrgyári alkalmazott tiltakozott a városháza elôtt, a "valódi törvényesség" helyreállítását kérve. A tüntetôk arra hívták fel a figyelmet, hogy bár két bírósági döntés is megerôsíti Székely Sándort igazgatói tisztségében, az alkalmazottak nem ismerik el ezen döntések jogosságát.
A tüntetôk szerint a bírósági határozatok hamis iratok alapján születtek, s Székely Sándor 2 évig jogtalanul vezette a gyárat, amely idôszakban tönkretette azt. Azzal vádolják, hogy nem törôdött az alkalmazottak sorsával, hogy nem fizette ki idôben a fizetéseket, vezetése alatt mintegy 1500 alkalmazott vált munkanélkülivé, miközben a gyár a csôd szélére került. Nem akarják, hogy újra ide jussanak.
Tény, hogy a Manpel Rt. Ágoston Margit vezetése alatt újra talpra állt, az elôzô vezetés adósságait elkezdték törleszteni, újra megrendeléseik vannak, mi több, a jelenlegi 1061 alkalmazott mellé jövôre további 150-200-at szeretnének felvenni. Ugyancsak jövôre hozzálátnak a géppark felújításához, ám ehhez kölcsönre volna szükség, amelynek megítélését Székely Sándor "aknamunkája" kérdésessé teszi.
A tüntetôk egy kis csoportját fogadta Carmen Vamanu prefektus, aki megígérte, hogy minden tôle telhetôt megtesz az ügy rendezése érdekében. A tüntetôk élén álló Alexandru Leon Gliga szakszervezeti vezetô kérte a prefektust, járjon közbe, hogy ne csak a Székely Sándor által benyújtott bírósági keresetek megoldása legyen operatív, hanem a Manpel által kezdeményezett, már évek óta folyó 6 bûnügyi perben is döntések szülessenek. Kérték ugyanakkor, hogy járjon közbe a céglajstromozási hivatalban, hogy ott "részrehajlás nélkül és ne hamis iratok alapján" módosítsák a Manpel Rt.-re vonatkozó bejegyzéseket.
Az alkalmazottak képviselôi többször is hangoztatták, hiába van Székely Sándornak jelenleg aláírási joga és lehetôsége arra, hogy a társaságnak a Román Kereskedelmi Bankban levô számláit zárolja, úgysem engedik be a gyárba, hogy vezesse azt.
Székely Sándor egyébként – igen ravaszul – felajánlotta, hogy a szakszervezet nevezzen ki egy megbízottat, akinek az aláírása nélkül ne lehessen pénzt kivenni a bankból és így mintegy felülvizsgálja a gyár pénzügyeit. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szakszervezet elfogadja ajánlatát, közvetve elismeri Székely Sándor aláírási jogát is, ha meg elutasítja, akkor elszalasztja a Manpel pénzei fölött az ellenôrzés lehetôségét.
Pillanatnyilag úgy tûnik, hogy egy egyéni érdekek által vezérelt kis csoport próbálja újra átvenni a hatalmat a bôrgyárban, és ehhez ráadásul rendelkezik egyelôre megfelelô törvényes háttérrel is. Az már más lapra tartozik, hogy amennyiben sikerülne is Székely Sándornak elfoglalni az igazgatói széket, milyen garanciákat tudna nyújtani arra vonatkozóan, hogy a bôrgyár nem kerül újra a csôd szélére.
A tiltakozók tegnap a prefektusnak benyújtott beadványukban kérték a kialakult patthelyzet mielôbbi feloldását, ellenkezô esetben december 14-én reggel 8 órakor lezárják a városba vezetô E60-as utat.
A közelmúltban tájékoztattuk olvasóinkat, hogy városunkban tíz éve mûködik, oktat, nevel és biztosítja sok kántor-tanítójelölt zenei képzését az azonos nevû fôiskola. A Vártemplomban a gótikus teremben láttató iskolatörténeti kiállítást is nyitottak ebbôl az alkalomból. Barabás László, az intézet igazgatója ismerteti a tárlatot.
– Az intézet munkáját, mindennapjait és ünnepeit szerettük volna tükrözni. Iskolai dokumentumokat helyeztünk el, fôiskolánk volt és jelenlegi tanárainak, diákjainak a fényképét fôiskolánk életérôl.
Valóban láthatók a nagykôrösi fôiskolával kapcsolatos szöveg- és fényképdokumentumok is, továbbá a különbözô szakdolgozatok témái, a dolgozatok irányítói, templomi szolgálatok alkalmával készült fényképek.... Arról, hogy testvériskolája, kihelyezett tagozata vagyunk a nagykôrösi fôiskolának, a gyakorlati valóság címén szól az itt kiállított gazdag anyag.
A nagykôrösi fôiskola kollégiumával, Szabó Károlyné Kovács Klára tanárnôvel 1997 óta együtt szervezzük a nyári egyházszolgálatot és népismereti táborokat is. Ennek köszönhetôen tudtuk közösen bejárni a Kárpát-medence magyar néprajzi tájait, tekinthettük meg közösen történelmi emlékhelyeinket. Ezért látható itt – többek között – Szenczi Molnár Albert szobra is, melyet Szencen fényképeztünk, Galántán is jártunk, Kodály emlékmûvénél, szintén együtt fejezve ki iránta kegyeletünket. Folytathatnánk a sort a régebbi Nyárád menti, Maros menti, mezôségi táborozásainkkor készült megannyi fehér-fekete képanyaggal is, ezek még ama hôskorszakból valók, amikor faluról falura szekérrel, traktorral, komppal közlekedtünk. A következô pannón a fôiskola által nyújtott zenei képzéssel kapcsolatos anyagot helyeztük el. Itt Birtalan József vezényel, ott kórusunk különbözô fellépéseirôl "szól" pillanatfelvétel, amott Molnár Tünde mûvészpedagógus illetve Csíky Csaba tanár úr koncertplakátja látható, továbbá a Szabó Éva tanárnô munkájával kapcsolatos dokumentumok, aki a Gyöngykoszorú- találkozókra szokta elvinni növendékeinket. Láthatjuk Gyöngyharmat névre hallgató népdalkörünk tagjait is, a Hajnal akar lenni és más, különbözô versenyeken általuk szerzett diplomákat, díjakat, emléklapokat. Szabó Éva tanárnô varrottasait már csak azért is kiállítottuk, mivel népmûvész lévén, fôiskolánk népmûvészeti körén próbálja átszármaztatni növendékeinkbe hagyományainkat.
– Jó néhány képzômûvészeti alkotást is kiállítottak...
– Igen, mivel intézetünk rajztanárai egyben alkotómûvészek is. Ezért látható a közülünk korán távozott Molnár Dénes néhány munkája például, Nagy Benjámin szobrai, valamint a jelenlegi rajztanárnô, Kántor Zita festményei, textíliái. Szeretnénk, ha ez az anyag, valamint a marosvásárhelyi és a nagykôrösi fôiskola lelkészeinek, tanárainak a szellemi alkotó munkáját is példázó tanulmánykötetek, kiadványok is meggyôzôen szólnának fôiskolánk pedagógusainak, lelkészeinek és növendékeinek lelkiismeretes munkájáról.
Birtalan Judit karmestert nem kell bemutatni a nagyközönségnek. Évtizedeken át a marosvásárhelyi filharmónia, illetve a népi együttes karnagyi pulpitusán számos alkalommal aratott szép sikert. Munkásságát itthon és külföldön is elismerés övezte. Az utóbbi években az általa létrehozott vártemplomi Psalmus vegyes kar élén színesítette zenei életünket. Néhány hete férjével, Birtalan József zeneszerzôvel együtt végleg távozott városunkból. A Psalmus tagjai elérzékenyülve búcsúztatták. A bensôséges összejövetelen elhangzott gondolatokat a kórus lapunknak is eljuttatta, kérve, hogy hozzuk a köszönô sorokat nyilvánosságra.
Mint a rangidôsek egyike, hálám és szeretetem kívánom kifejezni mindazért, amit értünk tettél. Oktattál, megtanítottál a szép éneklésre. Testvéri közösséget hoztál létre, ahol mindenki jól érezte magát és szívesen jött énekelve dicsérni az Istent. Felráztál bennünket, nyugdíjasokat, egyhangú- monoton életünkbôl, s felbecsülhetetlen, sok szép élményben részesítettél. Hogy szebben szárnyaljon az ének, fiatalokkal bôvítetted kórusunkat, s az ô csengô hangjuk meg jó kedélyük oázis volt mindnyájunk számára. Az a 10-14 év, amit velünk töltöttél, gyorsan elszállt, úgy, ahogy Villon, a nagy francia költô mondja: "az évek szállnak, mint a percek".
Munkádat a hit – remény – szeretet jegyében fejtetted ki. Repertoárod olyan, mint egy gyönyörû virágcsokor, melyben a színek összhangja dominál. S ha a csokorból egy-egy szálat kiemelnek, azok is teljes harmóniát alkotnak.
Így … "Miatyánk, oh kegyes Isten", légy
"Mindig velem Uram, nappal s bús éjjelen" és
"Hinni taníts Uram, hogy kitárjam szívem", mert
"Menedékem csak Te vagy" és "Itt van
szívem, neked adom Uram", kérlek
"Könyörülj Úr Isten, hogy kevély ne
legyek", "Szerethessem, akit nem szerettem, hála
légyen", mert "a szeretet a világ
megváltója, ez ad kenyeret a koldus kezébe". Oh Uram
"Mily sokan vannak ellenségeim, mennyien támadnak
reám", de "Ôrzôk vigyázzatok a
strázsán" s "Ne hagyjátok a templomot, a
templomot s az iskolát", mert "Erôs várunk
nékünk az Isten, és fegyverünk ellenség
ellen". Életünk eleme a remény, és hisszük,
hogy
"Másképpen lesz holnap, másképpen lesz
végre", így hát "Fiaim, csak
énekeljetek", "Dicsérjétek mind az Istent"
– "Jubilate Deo" "Soli Deo gloria", te vagy,
Atyám, a "kezdet és a vég" és most
hozzád fohászkodunk: "Én Istenem, jó Istenem
– oltalmazóm, segedelmem – vándorlásban
reménységem – ínségemben lágy
kenyerem¨. Továbbá így: "Bibliás
ôsök sírja fölött állva találjon e
nép végre önmagára – Szólj,
ötágú síp, zengj magyar ének, adj
hálát az ég nagy Istenének".
Egy bibliajelzôn egy rajz, "Dürer kéztanulmánya", alatta egy ige: "Erôsítsétek a lankadt kezeket". Hát igen, fogjuk össze nagyon szorosan, erôteljesen, és áhítattal mondjuk: "Úr Isten, az én imádságom kérlek végyed füleidbe".
Végezetül pedig búcsúzom, mint próbák után szoktunk: "Isten veled, Isten velünk, a viszontlátásra".
Még valamire szeretnélek kérni. Karácsony szentestén, gyertyagyújtáskor gondolj ránk, ahogy az úrasztala körül állunk égô gyertyával kezünkben és halkan, szinte lélegzetvisszafojtva énekeljük a Csendes éjt. Emlékezz akkor szép kicsi városunkra, templomunk gótikus termére, havas tájainkra, gyönyörû fenyveseinkre. Emlékezz! Mert Vörösmarty szavaival élve "Emlékek nélkül népeknek híre csak árnyék".
December 16-án 12 órától a marosvásárhelyi Arany János utca sarkán leleplezik Petôfi Sándor egész alakos bronzszobrát, Hunyadi László szobrászmûvész alkotását. Az ünnepséget a Nagy Dénes által vezetett mezôcsávási fúvószenekar nyitja meg, ezt követôen Nagy István színmûvész köszönti az egybegyûlteket. A Kovács András karnagy vezette Nagy István kórus Petôfi-dalokat ad elô. A Petôfi-szoborbizottság nevében Fodor Imre alpolgármester a szoborállítás történetérôl beszél, majd dr. Dorin Florea polgármesterrel együtt leleplezik a költô bronzszobormását. Az egyházak képviselôinek áldása után Marosvásárhely polgármestere a város tulajdonába veszi a szobrot. Ezután ünnepi beszédet mond: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Alexandru Cistelecan, a Vatra irodalmi folyóirat fôszerkesztô-helyettese, Dávid Gyula, a Petôfi Erdélyben társszerzôje, az EMKE tiszteletbeli elnöke. A Mûvelôdési Minisztérium nevében felszólal Kelemen Hunor államtitkár. A mûvészeti mûsor keretében szavalnak Bartis Ildikó és Kozsik József színmûvészek, majd Kovács András Ferenc felolvassa a Szózat egy szoborhoz címû versét. Az ünnepséget a marosszentgyörgyi Jubilate Ifjúsági Csoport énekei zárják. Végül az elôre elkészített névsor alapján a tisztelgôk megkoszorúzhatják a szobrot.
A szervezôk felkérik azokat a szervezeteket, intézményeket vagy magánszemélyeket, akik a szoboravatás alkalmával koszorút akarnak elhelyezni a szobor talapzatára, hogy elôre jelezzék szándékukat az RMDSZ Maros megyei székházában, telefon: 214-077.
Nyolcadszorra tartották meg Erdôszentgyörgyön a Szkéné mûkedvelô színházfesztivált. A Szászrégeni Népszínház magyar tagozata részletet mutatott be Nóti Károly Nyitott ablak címû bohózatából. Rendezôje Tatai Sándor marosvásárhelyi színmûvész. A társulatot Tamás Ibolya vezeti. Szászrégenben februárra tervezik a bemutatót. A gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Társulat Tomcsa Sándor Két leánykérés címû játékával jött Erdôszentgyörgyre. A rendezô Danaliszyn József.
Változások a marosvásárhelyi 3-as számú elhelyezési központban
A marosvásárhelyi Forradalom utcai 3-as számú elhelyezési központot legtöbben kisegítô iskolának ismerik, s viszonylag kevés kívülálló lép be a nagy, kopott fakapu által takart udvarra. Az intézet négyszáz lakója idén júliusig a tanügyminisztérium fennhatósága alá tartozott. Azóta az elhelyezési központot a megyei Gyermekjogvédô Ügynökség vette át, míg az iskola maradt a szakminisztériumnál. Az ügynökség új igazgatót nevezett ki, új szakszemélyzetet alkalmazott, s jobb, emberibb körülményeket ígért. A volt igazgatónô jelenleg csupán az iskola mûködéséért felel, s részben kifogásolja az új személyzet nevelési módszereit. S a két fél között állnak a gyerekek. Az elhelyezési központ igazgatójával, dr. Marin Negrescuval, valamint az iskola igazgatónôjével, Culi Elisabetával a változásokról, eredményekrôl, hiányosságokról beszélgettünk.
Komor épületek és gyermekzsivaj
A nyitott kapun belül hatalmas szürke épületek, lebetonozott szûk terek. Az ebédlô után szûk szabadtéri folyosó, majd bentlakások, s az udvar végében az iskola épülete. Ilyen a sok-sok, szeretetre vágyó, többnyire elhagyott és árva gyermeknek otthont adó épületrengeteg. A belépôt azonban nemcsak a komor falak, hanem a szabad idejüket az udvaron töltô, éppen szüneten levô gyerekek fogadják. Akik az ismeretlen belépôt is ugyanolyan nagy érdeklôdéssel veszik körül, mint a régi jó ismerôst. Körbefogják, megfogják a kezét, megölelik, s közben ketten-hárman kérdik: kihez jöttél, itt fogsz dolgozni, ugye engem is kiviszel a városba? A nagyobbak kissé távolabbról figyelik az eseményeket, ôk már megtanulták, hogy nem minden belépô zsebébôl kerül elô cukorka, ajándék. A többnyire roma gyermekek tiszta és rendezett ruhát viselnek, s ha másképpen nem sikerül, csúnyán s hangosan beszélve, egymással civakodva igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. A bentlakásokban klórszag van, valószínûleg csak így tudják megoldani a fertôtlenítést. A mellékhelyiségek tiszták, ám minden kopott, elhasznált. A zsúfolt szobákban egyforma színes, rajzfilmfigurás ágynemûkkel vannak leterítve az ágyak, a szobákban is rend van.
A fôépület is pontosan olyan kopott, mint a többi, az adminisztrációs irodákba vezetô lépcsôk "énekelnek" a talp alatt. A szigorú arcú igazgató szobájában jó pár televízió várja, hogy a helyére kerüljön.
A gyermekjogvédô ügynökség július elsejétôl vette át az elhelyezési központot, 400 enyhén szellemi és/vagy mozgássérült gyerekkel, így csak az azóta eltelt idôszakról beszélgetünk. – Amikor átvettük a bentlakásokat, a konyhát és a gyerekeket, hosszú távú tervet készítettünk, amelynek nyomán három téren akarjuk javítani a körülményeket – kezdte az intézet vezetôje. – Adminisztrációs téren sikerült elérnünk, hogy az állandó bentlakó I-VIII. osztályos gyermekek – akik mellett hétvégenként, vakációkban a különbözô speciális szakiskolákban tanuló és a mellettük mûködô bentlakásokban lakók is visszajönnek – változatos étrendet kapjanak a számukra biztosított napi 32.000 lejbôl. Elmondhatom, hogy a napi fejadagot szeptembertôl emelték meg 32 ezer lejre. Jelenleg egy gondozott teljes ellátásáért, neveléséért az ügynökség, vagyis az állam havonta 2.100.000 lejt fizet. Ma reggelire tojáskrémet, teát, kenyeret, nápolyit, tízóraira kekszet, ebédre zöldpaszulylevest, paprikást és laskát, tésztát, délután cukorkát, majd vacsorára kolbászt, rizset és kekszet kaptak, kapnak. Minden gyereknek fogkeféje, fogkréme, türülközôje, szappana, WC-papírja, cipôkrémje van, s valahányszor szüksége van újra, adunk nekik. Szeretnénk, ha ezáltal megtanulnának rendesen, rendszeresen tisztálkodni, ugyanakkor ügyelni a dolgaikra. Az elmúlt hetekben minden bentlakó két pár téli cipôt kapott, s a napokban megérkeznek a megrendelt téli kabátok és szabadidôruhák is, ugyanakkor szeretnénk papucsokat is vásárolni nekik. Mindenkinek külön ruhája van, már nem történhet meg az, hogy az alsónemût egyik héten egyik gyerek hordja, a másik héten másik. Míg a felsorolt változtatásokat viszonylag könnyen véghez tudtuk vinni, a nevelés terén kijelölt céljaink csak hosszú távon vezetnek eredményhez. Szakszemélyzetet alkalmaztunk, szeretnénk beosztani a gyermekek szabad idejét, hogy hasznos és építô játékokkal, foglalkozásokkal töltsék el azt. A televíziókat azért vettük, hogy a gyerekek ne a klubban, a nevelôk által kiválasztott filmeket, adásokat nézzék, hanem csak a rajzfilmeket, a zenét és ismeretterjesztô filmeket közvetítô csatornák adásait. Karácsony után minden terembe elhelyezünk egy-egy készüléket, amelyen csak a fent említett csatornák adásai lesznek foghatók, s azokat is csak meghatározott idôben nézhetik a gyerekek. Folyamatban van a gyermekek egészségi és pszichikai szempontból való egyéni felmérése. Azt szeretnénk, ha a szakszemélyzet követné a gyerekek fejlôdését, s a felmerülô gondokra megfelelô idôben, megfelelô segítséget nyújtana. A harmadik támpont, amelyre építünk: a társadalomba való beilleszkedés. Az elhelyezési központban felnövô gyermekek nagy része nincs felkészülve erre, s noha valamilyen szakmát ismer, nem tud elhelyezkedni. Például az idén nyáron 16-an töltötték be a 18. életévüket, s kerültek az utcára. Ez jelképesen értendô, hiszen egy részük elhelyezkedett, s az alapítványok szállást biztosítottak nekik. Ugyanakkor mi felvettük a megyeszékhelyi polgármesteri hivatallal a kapcsolatot, s ôk az érintettek egy részének az éjjeli menedékhelyen adtak szállást, ugyanakkor támogatják elhelyezkedésüket is. Vannak olyanok, akik itt, a konyhán segédkeznek. Azt szeretnénk, ha a marosvásárhelyi és a vidéki polgármesteri hivatalok is nyitottabbak lennének, s segítenének, hiszen akkor a tôlünk kikerültek könnyebben kapnának munkahelyet, akár segédmunkásként, akár szakmunkásként. Elôreláthatólag jövôtôl csökken a bentlakó gyermekek száma, hiszen egy részük a marosszentkirályi otthonba, más részük a Mihai Eminescu utcai központba kerül. Úgy véljük, kevesebb gyerekkel jobban, eredményesebben lehet foglalkozni. Mindenképpen, mint a felsorolt terveink is bizonyítják, igyekszünk mindent a gyermekek javára tenni. Reméljük, hogy lassan össze tudjuk hangolni az iskolával a nevelési módszereinket, s az ott dolgozók is megértik, hogy a gyermek jólétét megteremteni, fejlôdését elôsegíteni elsôrendû feladatunk – nyilatkozta az igazgató, aki arra a kérdésünkre, hogy a nevelôk bántalmazzák-e fizikailag a nevelteket, határozott nemmel válaszolt. S azt is elmondta, hogy a belsô szabályzat alapján annak a személynek, függetlenül beosztásától, aki megvert egy vagy több gyermeket, felbontják a munkaszerzôdését.
A gyermekeket csak kemény kézzel lehet nevelni
Az elhelyezési központ melletti iskolában 31 osztály mûködik, s csak a központban lakó I-VIII. osztályos gyerekek tanulnak ott. Minden évfolyamon vannak magyar tannyelvû osztályok is. A kis és nagyobb diákokat szakképzett oktatók tanítják. Az itteni tanterv csak részben foglalja magában a közoktatásban alkalmazott programot, hiszen a legtöbb itt élônek az intelligenciahányadosa csak 60-65. Az órarend mellett a pedagógiai líceum diákjai és az Ariel színház tagjai szórakoztató, nevelô, játékos délutánokat is szerveznek, ezzel is elôsegítve a gyerekek fejlôdését.
– A szakszemélyzettel igyekszünk oktatni, nevelni a gyerekeket, s minden tôlünk telhetôt megteszünk, hogy majd kellôképpen be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Terveink között szerepel egy informatika-laboratórium felszerelése, nemrég vásároltunk egy termet, ahol a gyógytornászok a mozgási nehézségekkel küszködôkkel fognak foglalkozni – meséli Culi Elisabeta, az iskola igazgatónôje, aki július 1-ig az egész központot vezette. – Anélkül, hogy bírálnám a jelenlegi vezetôség tevékenységét, el kell mondanom, hogy a gyermekek viselkedése az elmúlt hónapokban sokat romlott. Hatodik osztályban történt meg, hogy az óra kellôs közepén a diák rágyújtott a cigarettára, s többszöri felkérés ellenére sem oltotta el, inkább kisétált az udvarra. Másik eset, hogy sok kisebb-nagyobb diák maghéjakat köpköd szerteszét az osztályterembe, s nem hajlandó összeseperni azt, azzal érvelve, hogy a takarítónôt azért fizetik, hogy utánuk takarítson. Már negyedik osztályban is megtörtént, hogy a kisdiák trágár, sértô szavakkal illette a tanítónôt. A változásokig a gyerekeket egy bevált módszer szerint neveltük, ismerték az elvárásokat, tudták, hogy a kihágásért mi a büntetés, tudták, ha az iskolában rosszak, a bentlakásban is megbüntethetjük ôket, ha nem mással, azzal, hogy kevesebbet tévézhetnek, nem kapják kézhez kedvenc ruhájukat. Kellô szigor és következetesség nélkül nem lehetett bírni velük. A szétválás után az iskolában megmaradtak ugyanazok az elvárások, míg a bentlakásban, vagyis az elhelyezési központban minden megváltozott, új nevelôk jöttek, más értékrendet állítottak fel. Ami nem feltétlenül elítélendô, de ha olyan személyek kezdik nevelni a gyerekeket, akik akkor kerültek oda, nem ismerik a különleges helyzetet, s lehet, hogy még soha nem dolgoztak problémás gyerekekkel, akkor elôbb tanulmányozniuk kellene a terepet, s utána változtatásokat hozni. A gyerekek pár hónapig nem értették, mi történik, miért cserélôdtek ki az ôket nevelô személyek, s az új helyzetben kitôl mit várhatnak, mire számíthatnak. Jelenleg a gyerekeket nem érdeklik a jegyek, nem értik, miért fontos tanulni, nem értik meg, hogy ha a bentlakásban valamit megtehetnek, miért nem szabad ugyanazt megtenniük itt is. Úgy vélem, hosszú távon végül sikerülni fog közös hullámhosszra kerülnünk, s közös elvek szerint nevelnünk a gyerekeket, hiszen mindkét intézménynek a gyermekek javát kell szolgálnia – vélekedett az igazgatónô.
A gyermekeket nem érdeklik a vezetôség közötti ellentétek, ôk csak finomat és sokat akarnak enni, szép ruhákban szeretnének járni. Legtöbbjük a tévénézést jelöli meg legkedvesebb foglalkozásaként. Mi mást is mondhatnának, hiszen ezt szokták meg. Talán a reformok útján elindult nevelési rendszer alkalmazása, a felsorolt tervek megvalósítása nyomán hónapok, évek múlva mást fognak jobban kedvelni.
A kormány sürgôsségi határozata értelmében a hitelszövetkezeteknek dönteniük kell, hogy átalakulnak-e kereskedelmi bankká (és a bankokra vonatkozó 1998. évi 58-as tövény alapján mûködnek tovább), vagy átszervezetten ugyan, de megmaradnak hitelszövetkezeteknek.
A kormányhatározat legfontosabb következménye, hogy a megmaradó hitelszövetkezetek ezután a Nemzeti Bank ellenôrzése alá kerülnek, garanciaalapot kell létrehozniuk és országos hálózatban kell mûködniük. Ezenkívül kiszélesíthetik szolgáltatásaik körét. A kormányhatározat életbe lépésével megszûnik az eddigi áldatlan állapot, amelyben egyes hitelszövetkezetek burkoltan banktevékenységet folytattak.
A mûködési engedélyt kérvényezôknek, ha valami miatt kérésüket elutasítanák, még két év áll rendelkezésükre, hogy a határozatban elôírt feltételeket teljesítsék. A regionális vagy csak egy településen tevékenykedô szövetkezeteknek csatlakozniuk kell egy országos hálózathoz és persze a Nemzeti Bank engedélyével rendelkezô hitelszövetkezethez.
A határozat a szakemberek szerint alapjában véve jó, de van néhány hiányossága is. A rendelkezés 23. cikkelyének szövege például így szól: "egy hitelszövetkezet mûködése szerinti területi körzete felölelheti valamely város meghatározott részét, de nem haladhatja meg annak földrajzi kiterjedését, vagy felölelhet valamely megye körzetébe tartozó egy vagy több határos falut és/vagy községet." Ez azt jelenti, hogy a Marosvásárhelyhez tartozó peremfalvak lakói nem lehetnének a marosvásárhelyi hitelszövetkezet tagjai, ugyanis ez nem terjesztheti ki tevékenységét a város határain kívülre.
A szövetkezetek rögtön a határozat megjelenése után jogi úton próbálták megváltoztatni a rendeletet, ám keresetüket elutasították. Ígéret van azonban a fenti cikkely módosítására, amely nyilvánvalóan a törvénykezô figyelmetlenségébôl származik.
A Hitelszövetkezet megôrzi hagyományos jellegét
Maros megyében 1958-ban alakult meg a Hitelszövetkezet, folytatva a korábbi népbanki hagyományokat és azóta szünet nélkül mûködik. 1996-ban a hitelszövetkezetekre vonatkozó törvény megjelenése után nevük Hitelszövetkezet- Népbankká változott (Coop. de Credit-Banca Populara), de tevékenységük nem változott meg. Továbbra is a központi hitelszövetkezet ellenôrzése alatt álltak, amelyhez szabad akaratukból (!) társultak. A megyei, vidéken mûködô 18 további hitelszövetkezet is szabad akaratából csatlakozott a Területi Hitelszövetkezeti Házhoz, amely azonos a Marosvásárhelyen mûködô Hitelszövetkezettel. (Ezzel szemben az új sürgôsségi kormányhatározat a társulást kötelezôvé teszi, ami teljesen ellentmond az alulról szervezôdô szövetkezeti hagyományoknak és központosítottá teszi azokat.) Az ellenôrzés kétlépcsôs volt és igen szigorú: a vidéki szövetkezeteket a területi egységek, ez utóbbiakat pedig a központi szövetkezet ellenôrizte, ám cserébe pénzügyi és jogi tanácsadással szolgált.
Emilia Rus Moldovan, a Maros megyei Területi Szövetkezeti Ház elnöknôje büszkén mondja: "megyénkben egyetlen szövetkezet sem jutott csôdbe. Az egészen kis szövetkezeteket összevontuk másokkal." A szövetkezeti tagok száma Marosvásárhelyen 56.000 volt, ám egy újabb rendelet értelmében az egyes, teljes jogú tagok birtokában levô társadalmi rész értéke a korábbi 20.000-rôl 100.000-re növekedett. Megyénkben mindössze 26.580 ilyen tag van, a többiek jogai korlátozódtak olyan értelemben, hogy közgyûlésen nem rendelkeznek szavazati joggal. Egyébként az elnöknô szerint, bár a tagok száma ezzel felére csökkent, tevékenységüket nem érintette a szóban forgó intézkedés, mivel a 20.000 lejnyi társadalmi résszel rendelkezô személyek többsége nem volt aktív. Így aki érdekelt volt, az megnövelte társadalmi részét 100.000 lejre és ezek továbbra is kérnek és kapnak hiteleket. A hagyományos szövetkezeti rendszer számára nem jelentett kérdést, hogy hogyan folytassák tovább tevékenységüket. Már augusztustól azzal foglalkoznak, hogy teljesítsék a feltételeket, és összeállították a Nemzeti Bank által kért iratcsomót. Mivel a hitelszövetkezeti rendszer az egész országban elterjedt, nem jelent problémát, hogy hálózatot alakítsanak ki, mint ahogyan a szükséges alaptôke megléte sem kérdéses. Ami inkább gondot jelent – tudtuk meg Emilia Rus Moldovantól –, hogy a kért átalakítások mellett megtalálják a kompromisszumos megoldásokat, hogy minél többet átmentsenek a szövetkezeti hagyományokból.
– A hozzánk betérô tagok pedig remélhetôleg, a megváltozott feliraton és a kibôvült szolgáltatási skálán kívül, más változást nem fognak érzékelni – összegzett a Hitelszövetkezet elnöknôje.
Hatékony-e az állásbörze?
Az idén a Megyei Munkaerô-elosztó és Átképzési Ügynökség 5 állásbörzét szervezett Maros megyében, kettôt-kettôt Szászrégenben és Segesváron, és egyet a megyeközpontban.
A számokat nézve annyit tudhatunk meg, hogy a megkeresett 365 cégbôl 137-en vettek részt, felajánlva 1723 munkahelyet, ám mindössze 1603 interjú készült a jelentkezôkkel (689 munkanélküli közülük), és csak 603 szerzôdéskötésre került sor, és mindössze 148 munkanélküli jutott ily módon munkahelyhez.
Figyelembe véve, hogy a statisztikai hivatal legutóbbi kiadványában még 18.824 munkanélkülirôl számol be, néhány kérdés óhatatlanul felmerül:
A több mint 17.000 munkanélküli miért nem látogatott el ezekre az állásbörzékre? Miért nem szerveztek állásbörzét Dicsôszentmártonban vagy Marosludason, ahol köztudottan a megyei 7%-os átlagot jóval meghaladja a munkanélküliség? Hogyan lehetséges az, hogy a szeptember 27-28-án Szászrégenben megszervezett állásbörzén összesen 27-en találtak állást, ám közülük csak 7-en voltak munkanélküliek? Hogyan lehetséges az, hogy a megkeresett 365 cég közül több mint fele nem tudott/akart állásbörzén részt venni? Miért van az, hogy mindössze 296 személy látogatott el a marosvásárhelyi állásbörzére?
Természetesen hibáztathatjuk az ügynökséget. Minden bizonnyal nem a megfelelô idôpontot és helyet választotta rendezvényeihez. Lehet, hogy nem találta meg a vonzó állásokat kínáló cégeket. De az is igaz, hogy a részt vevô cégek kedvezôtlen munkaajánlatokat tettek, és azt is igen kevés szakmában. Hiszen tudjuk, állandóan keresnek állásbörzéken varrónôket, azonban magasan képzett szakembereket annál ritkábban. Jobb helyeken ezekre a vonzó állásokra versenyvizsgát hirdetnek meg, máskor pedig, a korábbi szokásnak megfelelôen, házon belül keresnek az állás betöltésére alkalmas vagy kevésbé alkalmas személyt. A lényeg, hogy megfelelô helyen legyen ismerôse.
Ezzel egyidejûleg el kell ismernünk, alig-alig találunk jól képzett szakembereket, hiszen aki érti a szakmáját, az már rég alkalmazott, vagy Magyarországon próbál boldogulni. Kezdô meg kinek kell? Így aki munkát keres, az lehet, hogy túl igényes képzettségéhez képest, lehet, hogy olyasmihez ért, amire nincs szükség, másfelôl pedig akik munkásokat keresnek, szintén túl igényesek ahhoz képest, amit kínálnak. Ugyanakkor társadalmunkban még nem alakult ki a megfelelô igény sem az állásbörzékre, ám ez várhatóan elôbb-utóbb elmúlik és lesz igény is, jelentkezô is, de ehhez megfelelô szakértelemmel kell megszervezni ezt a sokfelé jól bevált rendezvényformát.
A probléma megoldására nem elegendôek az ügynökség összesítésének második felében szereplô adatok, miszerint 324 személy, köztük 109 munkanélküli vett részt az ügynökség továbbképzési programjain, amelyeken számítógépes adatfeldolgozást, könyvelést, számítógépes könyvelést, ruhakészítést, bôrfeldolgozást tanulhatnak, asztalosokat és kárpitosokat képeznek. Ráadásul a tanfolyamra beiratkozók között is mindig akad néhány, aki nem végzi el a tanfolyamot.
Közben pedig az európai színvonalhoz képest valóban magas munkanélküliségi aránnyal küszködünk, szakemberhiány van a gazdaság szinte minden területén, ám a bevált európai módszereket nem, vagy csak alig alkalmazzuk. Amit mégis sikerül átvenni, lásd állásbörze, az sem hozza meg a várt eredményt, és ennek okait az illetékesek kellene tüzetesebben megvizsgálják. Más bevált módszerekrôl pedig hallani sem lehet, hiszen arra csak elvétve akad példa, hogy végzôs diákokat kérjenek fel cégek, hogy elôszerzôdést kössenek. Olyan eset is kevés van, hogy végzôs diákok ajánlják fel munkaerejüket, még tanulmányaik elvégzése elôtt, míg olyat errefele még nem láttam, hogy egy cég szerényebb anyagiakkal rendelkezô tehetséges fiatalok továbbképzését kifizesse, hogy majd jól képzett szakemberei legyenek. Ilyen hosszú távon minálunk még nem gondolkodnak sem a befektetôk, sem a munkát keresôk. A hirdetési újságokban megjelenô "tanulmányaimhoz szponzort keresek" típusú, elvétve megjelenô hirdetésekre meg nem kerül támogató.
Pedig érdemes lenne ezeken a lehetôségeken elgondolkodni.
Végéhez érkezett az 1997 áprilisában elkezdett Leonardo da Vinci bútoripari oktatóképzési program. A szovátai Mobila Rt., amelynek fôrészvényese a Parisot francia cég, sikeresen pályázta meg az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott összeget, és így a sármási SIM-mel és a bukaresti Mobilux gyárakkal együtt kezdhették el a programot. Az egyes munkacsoportok a három gyár három-három képviselôjébôl állottak, de esetenként a résztvevôk száma – az éppen soron következô témától függôen – ennél nagyobb is lehetett. Az így kiképzett oktatók a program ideje alatt saját gyáraikban gyakorlatban kellett alkalmazzák a tanultakat, ez tette ki a képzés 70%- át, míg a fennmaradó részben elméleti tudásukat alapozták meg. A leendô oktatókat a francia Avenir Formation és a Greta de la Plaine des Vosges képzésre szakosodott intézetek munkatársai tanították.
A múlt hét végi zárószeminárium az elmúlt két év munkájának a kiértékelésén túl alkalmat nyújtott a program egyes végtermékeinek, az Oktatóképzési kézikönyvnek, a CD-romnak és az internetes oldalnak a bemutatására. Azért, hogy a több mint kétéves program eredményei ne csak az érintett három gyár hasznára váljanak, a fent említett termékeket ingyenesen az érdeklôdôk rendelkezésére bocsátják. A kézikönyv egyébként négy nyelven, románul, olaszul, franciául és portugál nyelven íródott, a résztvevôk és az oktatók által beszélt nyelvekre való tekintettel.
A programról a támogatók a végsô beszámolót jövô év elején kapják majd meg – tájékoztatott Aurel Man, a szovátai Mobila vezérigazgatója.
"Egységben az erô" – ismerték fel a baszkföldi szövetkezetek, és számukra ez nem jelszó, hanem életforma. Nemrégiben a Maros megyei szövetkezetek területi egyesületének a vezetôsége (ATCOM) látogatott el Spanyolországba, hogy az ottaniak tapasztalatait megismerhesse és tanuljon tôlük.
A Mondragon Szövetkezeti Testületnek 80 szövetkezet a tagja, amelyek csoportokra oszlanak. A pénzügyi és bankcsoportban megtaláljuk például a CAJA LABORAL nevû bankintézményt, egy magán nyugdíjpénztárt, egy biztosítótársaságot. A Mondragon testületnek azonban van kutatási és oktatási csoportja is, amelynek keretében az egyik legelismertebb magánegyetem mûködik Baszkföldön. Ennek érdekessége, hogy a diákok maguk mûködtetnek egy szövetkezetet az egyetem keretében, ahol mind az alkalmazottak, mind a vezetôség a beiratkozott egyetemisták közül kerül ki. Így egészen közelrôl megismerhetik a szövetkezeti rendszert és annak mûködését. Természetesen a Mondragon tagjai között vannak hagyományos kézmûipari és ipari szövetkezetek is.
Ugyanakkor a Mondragon testület mûködteti az EROSKI nevû üzletláncot. A szövetkezeti tagok ezekben az üzletekben némi kedvezménnyel vásárolhatnak.
A testület a régió legjelentôsebb gazgasági tényezôje (Spanyolországban a hatodik helyen áll), amelyben majdnem 50.000 ember dolgozik. Erejüket valóban az egység adja, hiszen a tagok egyenként sokkal nehezebben találnának ügyfeleket és hitelük sem volna ekkora.
A szövetkezeti szellem is jóval erôsebb, mint errefele, minden szövetkezeti tagnak valóban van joga egy szavazathoz, és eszükbe sem jut részvénytársasággá változtatni a már mûködô szövetkezeteket.
A gazdasági nehézségekkel küszködô szövetkezeteket egy emberként segítik, ám amint leküzdik a nehézségeket, nem késlekednek a kölcsönöket megtéríteni. A szövetkezetek tagjai felismerik: ahogyan ma segítenek társukon, hogy ne váljon munkanélkülivé, ugyanúgy lehet, hogy holnap ôk szorulnak majd segítségre. Többször megtörtént már, hogy a tevékenységi körét szûkítô szövetkezet tagjait más szövetkezetekben foglalkoztatták mindaddig, míg eredeti munkahelyükön a nehézségek elmúltak. Viszont a tagok megértették, hogy a szövetkezet jövedelmét a leghasznosabb újra befektetni és az osztalékot már évek óta visszaforgatják. Igaz, a jövedelmeik is átlagon felüliek.
A rendszer szinte önmagától áll össze egységgé.
Minden szövetkezet saját érdekében információkat nyújt tevékenységérôl, megvalósításairól és kudarcairól. Cserébe hasonló információkhoz jut társairól, támogatják az ügyfelek megtalálásában stb., nehézségek esetén pedig ennek alapján kap segítséget.
Maria Munteanu, a Maros megyei egyesület elnöknôje szerint a helyi területi egyesületek nem képesek ilyen rendszert mûködtetni. "Röviden csak annyit mondhatok: ott más a mentalitás" – mondta keserûen, tudva, mennyire távol állunk még egy ilyen jól mûködô intézményrendszer létrehozásától.
Hamarosan saját internetes honlapot nyit a Maros Megyei Mezôgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Kamara, a www.cciams.ro címen. Addig is kapcsolatba lehet lépni interneten a kamara keretében mûködô különbözô hivatalokkal, amelyek külön-külön postaládával rendelkeznek. Így maga a hivatal az office@cciams.ro, a céglajstromozási iroda az orc@cciams.ro, a külföldi kapcsolatok osztálya, valamint a Román Üzleti Iskola Alapítvány az externe@cciams.ro, a belföldi kapcsolatok osztálya a relint@cciams.ro, a kiállításszervezô osztály az expo@cciams.ro, a cégeket létrehozó és fejlesztô iroda a basc@cciams.ro, a számítástechnikai iroda pedig az admin@cciams.ro címen érhetô el. Nem szûnik meg a kamara eddig használt cciams@orizont.net villanylevélcíme sem.
Az új rendszer bevezetésével a kamara tagjai a belsô szabályzat feltételeinek betartása mellett küldhetnek és kaphatnak üzeneteket az interneten. Kérésre bármely tagnak ingyen külön postaládát nyitnak, amelyet akár otthonról, akár a cég székhelyérôl, de internetes hozzáférés hiányában a kamara székhelyérôl is meg lehet nézni. A tagoknak a kamara címére érkezô leveleket is továbbítanak. Szintén csak a tagoknak ingyenes internethozzáférés is biztosított a székhelyen.
Nem változott az inflációs ráta
Novemberben az inflációs ráta 2,8 százalékos volt, ami nem tért el az utóbbi két hónap értékeitôl. 1999 decemberéhez képest az infláció 37,3 százalékos volt. A kormány tartani szeretné az évi 40 százalékos szintet. A nem élelmiszer jellegû termékek 3,5 százalékkal drágultak, az élelmiszerek pedig 2,9 százalékkal — közli az Országos Statisztikai és Gazdasági Kutatóközpont (INSSE). A szolgáltatások ára átlagosan mindössze 1,5 százalékkal növekedett. A legjelentôsebb árnövekedés a hústermékek, a tej, a tojás és a gyümölcsök esetében következett be. A disznóhús 5,6 százalékkal drágább, a húskészítmények pedig átlagosan 4,4 százalékkal drágultak meg. A tehéntej 5,6 százalékkal drágult, a tojás 11,5 százalékkal kerül többe. A gyümölcsök ára 7,8 százalékkal módosult, az étolaj pedig 3,7 százalékkal lett drágább. A hôenergia díjszabása 27,9 százalékkal módosult. A dohánytermékeket 5,3, a lábbeliket 4,2, a ruhanemûket 3,7, a gépkocsikat valamint a cserealkatrészeket 3,3 és a gyógyszereket 2,9 százalékkal adták drágábban.
Külföldön is sokkal kevesebben
A külügyminisztérium végleges adatai szerint a november 26-án külföldön szavazó román állampolgároknak csupán az 56 százaléka járult az urnák elé az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában. A 88 országban mûködô 146 szavazóközpontban vasárnap 16.273 román állampolgár voksolt, míg két héttel ezelôtt 29.000-en járultak az urnák elé, nyilatkozta a MEDIAFAX-nak Tatiana Maxim, a Külügyminisztérium Kommunikációs Fôosztályának vezetôje. Izraelben több mint 3.000 román állampolgár szavazott a második fordulóban. Az Amerikai Egyesült Államokban 1.500 román szavazott, míg az elsô fordulóban 6.000-en voksoltak. Magyarországon körülbelül 1.600 román állampolgár szavazott, Franciaországban és a Moldvai Köztársaságban ezer-ezer. Spanyolországban több mint 500, Kanadában pedig több mint 400 román állampolgár szavazott.
Kulturális miniszterek találkozója
A kulturális sokszínûség és a piaci kihívások viszonyáról kezdtek hétfôn kétnapos tanácskozást Párizsban az UNESCO- tagállamok kulturális miniszterei. Az UNESCO- székházban tartott kerekasztal-konferencián az ENSZ nevelésügyi, kulturális és tudományos kérdésekben illetékes szervezetének összesen 56 tagállama képviseltette magát magas szintû küldöttséggel, 26 másik ország megfigyelôként vett részt a tanácskozás munkájában. A résztvevôk célul tûzték ki annak vizsgálatát, hogyan lehet megôrizni a globalizáció korában a különbözô kulturális értékeket, intézményeket kisebbségi és nemzeti szinten vagy akár egy-egy ország, régió vonatkozásában.
Az elôre kitûzött idôpontban, közép- európai idô szerint néhány perccel hétfô éjfél után a floridai Kennedy ûrközpontban leszállt az Endeavour amerikai ûrsikló. Az ûrrepülôgép öttagú legénysége 11 napos útja során a Nemzetközi Ûrállomást látogatta meg. Közülük két asztronauta három ûrsétáján egy 73 méter fesztávolságú napelemtáblasort rögzített a világûrben épülô bázis Unity amerikai moduljára és más szerelési munkákat is végzett. A P6 jelzésû napelemrendszer az eddigi leghosszabb világûrben telepített szerkezet. Mûködése megötszörözi az ûrállomás energiaellátását.
Magyar gazdasági tévé létesült
Az Antenna Hungária hétfôn 0 órától megkezdte a magyar nyelvû Gazdasági Televízió mûszaki sugárzását – közölte a televízió tulajdonosa, illetve a mûsorszóró vállalat az MTI-vel. A televízió tulajdonosa a GTV Gazdasági, Szakképzési és Oktatási Televízió Rt. A mûszaki sugárzást követôen a kísérleti, egyelôre napi 4 órás mûholdas mûsor indulása karácsony körül várható. A televízió teljes mûsoridôvel a jövô év elsô negyedévében jelentkezik. A közlemény szerint a televízió nem a kereskedelmi csatornákkal akar versenyezni, hanem a magyar gazdaság híreirôl kívánja informálni az érdeklôdôket.
Hétfôn ismét sztrájkoltak az olasz újságírók, a hírügynökségek szüneteltették híradásaikat, a televízió és a rádió nem közvetített hírmûsorokat, kedden pedig a napilapok nem kerültek az utcára. Renzo Santelli, az olasz újságírók szövetsége (FNSI) külkapcsolatokért felelôs részlegének vezetôje az MTI római tudósítójának elmondta: a kiadók szervezetével (FIEG) folytatott tárgyalások egyelôre szünetelnek, mert a megegyezésnek még a körvonalai sem látszanak. Az FNSI tizennégy hónnappal ezelôtt kezdte meg tárgyalásait a FIEG-gel az akkor lejárt kollektív szerzôdés megújításáról. Az újságírók érdekvédelmi szervezete akkor rukkolt elô saját javaslatával, azt szorgalmazva, hogy az új szerzôdés az újságírás megváltozott helyzetének és az újfajta technikai vívmányoknak a figyelembe vételével köttessék meg. Egyebek között szabályozni akarták az internetes újságírók és a szabadúszók helyzetét, munkafeltételeit és jogait. A lapkiadók ellenjavaslatot terjesztettek elô, de azt az FNSI elutasította.
Csehországban sem lesz ólmozott benzin
Január elsejétôl Csehországban is a múlté lesz az ólmozott benzin. A töltôállomások ettôl az idôponttól kezdve már csak ólommentes üzemanyagot árusíthatnak. Azok az autósok, akik ólomtartalmú üzemanyagot használnak, a jövô évben új adalékanyagot tartalmazó ólommentes üzemanyagra térhetnek át. December 31-ig Csehországban kétféle ólomtartalmú benzin van forgalomban, a 91-es oktánszámú Special és a 95-ös oktánszámú Super. 2001. január elsejétôl is kapható lesz mindkét benzinfajta, de már ólom nélkül. A Special benzinhez az adalékanyagot a gyártó teszi hozzá. A Super üzemanyaghoz az autósnak kell megvásárolnia az adalékanyagot és azt neki kell a tankba töltenie.
Egyelôre az üzemanyag-lerakatok drágítottak
A Petrom nyárádtôi, megyei üzemanyag- lerakatától tájékoztattak, hogy december 9-tôl országosan megdrágították az üzemanyagot. 1 kg premium benzint 17.000 lejért vásárolhatnak meg a forgalmazók, ez literenként kb. 13.000 lejt jelent. Itt még nem tiltakoztak a felvásárlók, mivel kivétel nélkül mindenkinek árulnak. A tegnap benzin még volt, a gázolaj hiányzott a raktárból.
Tisztább környezetet Marosvásárhelynek
A marosvásárhelyi Rhododendron nemkormányzati környezetvédô szervezet, a megyei tanáccsal és az Aquaserv Rt.-vel közösen, a Környezetvédelmi Partnerprogram támogatásával december 13-án 11 órától, a megyei tanács gyûléstermében a Tisztább környezetet Marosvásárhelynek program keretében, szakemberek jelenlétében a régeni szennyvíztisztító állomás környezetkárosító hátásának a csökkentési lehetôségeirôl tárgyal.
A marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem szombaton 18 órától a Stúdió-teremben gólyabált szervez. Az érdeklôdôk az elôcsarnokban megtekinthetik a tanárokról készített karikatúra-kiállítást. A grafikák Kacsó Dezsô munkái.
A Maros mûvészegyüttes Egy más világ kapujában címû zenés népi mûsorával december 15-én 18 órai kezdettel a marosludasi mûvelôdési otthonban vendégszerepel. A mûsoron Küküllô menti magyar, román, cigány, valamint gyimesi táncok szerepelnek. Koreográfus: Könczei Árpád, Sára Ferenc, tánckarvezetôk: Domokos Zsuzsanna és Füzesi Albert, zenekarvezetô: Moldován Horváth István.
Millenniumi emlékünnepség Marosszentgyörgyön
A marosszentgyörgyi RMDSZ szervezésében december 15- én, pénteken este 7 órai kezdettel a helybéli mûvelôdési otthonban millenniumi emlékünnepséget szerveznek, amelyen fellép a református egyház kara, az általános iskola VII - VIII. osztályos tanulóinak honismereti csoportja, a Jubilate csapat az István a király címû rockoperával, valamint a Soli Deo Gloria vegyes kar.
Elköltözött Németország szebeni fôkonzulátusa
Tekintettel arra, hogy Németország fôkonzulátusának a szebeni Hegel utcában levô helyiségei a vízumigénylôk létszámához képest kicsinek bizonyultak, december 8. és 12. között a hivatal átköltözött a DN 1-esen levô Sellemberkre. Az ügyfeleket december 13-tól fogadják az új székhelyen, ahol várótermet rendeztek be, több fogadóablakot nyitottak. A várakozási idô lerövidítése miatt program szerint bocsátják ki a turisztikai vízumokat. A kérvényeket hétfôtôl péntekig 8-12 óra között fogadják el, turisztikai vízumra a programálást továbbra is hétfôtôl csütörtökig 14 és 16 óra között lehet igényelni.
Az RMDSZ marosvásárhelyi körzetei RMDSZ- születésnapi bált szerveznek december 15-én, pénteken 20 órai kezdettel az Astoria vendéglôben. Érdeklôdni a megyei RMDSZ titkárságán lehet.
A Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar december 16-án, szombaton este 6 órai kezdettel a marosvásárhelyi unitárius templomban tartja hagyományos karácsonyi hangversenyét. A belépés ingyenes.
Elôadás a lépfenérôl és a szalmonelláról
December 14-én, csütörtökön délután 5 órakor a marosvásárhelyi Biokertész Csoport meghívottja dr. Gáll Lajos állatorvos, aki ezúttal a lépfenérôl és a szalmonellás megbetegedésekrôl tart ismertetôt. Az elôadás helyszíne a Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti székhelye.
Családorientált gyógyítás az alapellátásban
A fiatal orvosoknak, fogorvosoknak, gyógyszerészeknek és utolsó éves orvostanhallgatóknak a Szent Balázs Orvosi Alapítvány Mediklubot szervez. A találkozásra az alapítvány székhelyén, az Építôk sétánya 3/10. szám alatt, csütörtökön 19 órakor kerül sor, témája: családorientált gyógyítás az alapellátásban.
Karácsonyi mûsor Székelykálban
December 16-án, szombaton 14 órai kezdettel a székelykáli kultúr-otthonban Várunk, szép karácsony címmel a helybéli iskolások és óvodások tartanak elôadást, miután a gyerekek ajándékcsomagokat kapnak.
A Remény és Bátorság Egyesület december 16- án 10 órai kezdettel tart gyûlést a marosvásárhelyi Bartók Béla utca 1. szám alatti épületben.
December 17-én 11 órakor a marosvásárhelyi Bernády Házban rendhagyó könyvbemutatóra kerül sor. W. Szabó Péter (W. Paetrick Sivan) Tûzsugár címû tudományos-fantasztikus regényét ismertetik az olvasókkal. A szerzô gyergyószentmiklósi születésû és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum X. osztályos tanulója. A kötet megjelenését a szerzô édesapja támogatta.
Az Iskola Alapítvány, együttmûködve az Országos Magyar Diákszövetséggel, a 2000-2001-es tanévre pályázatot hirdet a romániai felsôoktatási intézményekben tanuló hallgatók szociális támogatására.
A támogatás célja a legrászorultabb hallgatók anyagi megsegítése.
A szociális ösztöndíj elsô félévi &