|
LII. évfolyam 289. (14646) |
2000. december 12., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô ..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Az elnökválasztás második fordulója
A Maros megye 471 szavazókörzetébôl tegnap estére beérkezett összesítés szerint 266.741 érvényes szavazatból 176.380-at (66,12%) Ion Iliescu, a PDSR államelnök-jelöltje szerzett meg, míg a Nagy- Románia Párt jelöltjére, Corneliu Vadim Tudorra 90.361 (33,88%) választópolgár voksolt.
A Központi Választási Iroda tegnap 18 órakor közölt eredményei alapján, a szavazatok 99,88 százalékának összeszámlálása után: a választópolgárok 57,51 százaléka járult az urnákhoz, ezek 66,84 százaléka Ion Iliescura, 33,16 százaléka Corneliu Vadim Tudorra adta a voksát. A végleges országos eredményeket a külföldi szavazóirodáktól várt adatok beérkezése után teszik közzé.
A választás eredménye a román nép érettségének és felelôsségtudatának gyôzelme – jelentette ki Ion Iliescu, Románia újonnan megválasztott államfôje a vasárnapi szavazás elsô exit poll eredményeinek közzététele után.
Iliescu hosszú beszédet intézett az ország lakosságához. Mint hangsúlyozta, az eredmény fontos politikai üzenet mind az ország, mind a nemzetközi közvélemény számára: azt jelzi, hogy a románok határozottan elutasították a szélsôséget, az idegengyûlöletet, a totalitárius kísérleteket.
A PDSR elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták, akik összefogtak a demokráciát fenyegetô veszély ellen. Mint mondta, megértette azt az üzenetet, amely a szavazás eredményében fogalmazódott meg.
Iliescu külön kiemelte, hogy a mostani választásokon a román állampolgárok megbüntették az állandó válságban lévô koalíció rossz kormányzását. A korrupciót, a bürokrácia, a szakmai hozzá nem értés megfojtotta az országot, annak gazdaságát, szétbomlasztotta a társadalmi és nemzeti összetartást.
Ennek fényében a megválasztott államfô a gazdasági, társadalmi, nemzeti újjáépítésre szólított fel mindenkit. A legfontosabb feladatnak a gazdaság fellendítését, az ipar és a mezôgazdaság újjászületését nevezte.
Iliescu kitért arra, hogy az emberek elvárják: nyerjék el büntetésüket azok, akik loptak, kirabolták az országot, megsértették az ország alkotmányát és törvényeit. Ígéretet tett arra, hogy államfôként ügyelni fog arra, az igazságszolgáltatás megfelelôen végezze dolgát.
– Eljött a megbékélés, az egység, az együttmûködés ideje – hangsúlyozta.
Mint mondta, a román külpolitika az európai integrációt és a jószomszédi kapcsolatokat fogja szolgálni. Az ország gyorsítani kívánja a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, egyben gyorsítani kívánja a csatlakozási feltételek teljesítését. Az ország legfontosabb szövetségesének a NATO-t nevezte. Külön kiemelte az Egyesült Államokkal tartott stratégiai kapcsolatok jelentôségét.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a vasárnapi elnökválasztás elôzetes eredményeit kommentálva azt hangsúlyozta, hogy most az értelem gyôzött, s az elkövetkezô idôben a demokráciának kell gyôznie Romániában.
Markó leszögezte, hogy Romániának egy olyan programra van szüksége, amely az országot az európai integráció útján tartja és folytatja a reformokat. Az RMDSZ egy ilyen programot támogatni fog – tette hozzá.
Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elsô alelnöke úgy fogalmazott, hogy a vasárnapi választáson nem Ion Iliescu, hanem a demokratikus erôk gyôztek. Stoica szerint Iliescu csak akkor felel meg a szavazóktól kapott mandátumának, ha nem járul hozzá, hogy pártja bármilyen formában együttmûködjön a Nagy-Románia Párttal.
Mint mondta, a liberálisok konstruktív kapcsolatokat igyekszenek kiépíteni a PDSR-vel, de határozottan fellépnek majd, ha az a PRM-vel próbál együttmûködni.
Petre Roman, a Demokrata Párt (PD) elnöke szintén úgy értékelte a választás eredményét, hogy a szavazók elutasították a szélsôséget. Mint mondta, pártja készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a PDSR-vel.
Magyarország gratulál a romániai elnökválasztáson gyôztes Ion Iliescunak, illetve a törvényhozás legerôsebb pártjává választott Szociális Demokrácia Romániai Pártjának – mondta a magyar külügyi szóvivô hétfôn az MTI-nek.
Nyilatkozatában Horváth Gábor kiemelte: a magyar fél konkrét lépései alapján fogja megítélni az új román vezetést, és ennek alapján alakítja Romániához fûzôdô viszonyát.
– A szomszédság és a közös európai érdekek alapján minden területen közös célnak kell lennie a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének – közölte a szóvivô.
Horváth Gábor kiemelte: Budapest bízik abban, hogy a Szociális Demokrácia Romániai Pártja vezetôinek korábbi megnyilatkozásai szerint a szélsôséges erôk és nézeteik semmilyen formában nem jelennek meg az új román vezetés programjában és gyakorlati lépéseiben.
A szóvivô kitért arra, hogy a magyar-román kapcsolatokban komoly haladást sikerült elérni az elmúlt négy évben. Hozzátette: közös cselekvéssel lehet és kell továbbhaladni.
– Konkrét jelzéseket várunk a román vezetéstôl annak kinyilvánítására, hogy ezen szándékaink román részrôl viszonzásra és kedvezô fogadtatásra számíthatnak – fogalmazott Horváth Gábor.
Mint elmondta, Magyarország változatlanul támogatja és tapasztalataival kész elôsegíteni Románia euroatlanti integrációs felzárkózását.
Utalt arra, hogy a romániai magyarság helyzetének javítása érdekében számos fontos lépés történt, ám több kérdés megoldatlan maradt.
– Bármely ország európai felzárkózásának szerves része, hogy a kisebbségek jogai érvényesüljenek, valós esélyegyenlôségük biztosítva legyen – hangoztatta a szóvivô.
A magyar fél elvárja, hogy a romániai magyarság érdekeit a választások után hivatalba lépô kormány figyelembe vegye, s politikai irányvonala nem kevésbé legyen kisebbségkonform, mint elôdjéé.
Leszögezte: Magyarország azt szeretné, ha a romániai magyarság helyzete az elképzelései és igényei szerint javulna.
Ennek értelmében Budapest támogatja az anyanyelv használatára, a magyar nyelvû állami egyetem visszaállítására, valamint a kommunista idôkben elkobzott ingatlanok visszajuttatására vonatkozó megalapozott igényeket.
Hasonlóképpen támogatja a magyar fél a romániai magyarok lakta területek gazdasági fejlesztésére, a határmenti együttmûködés elômozdítására és a határrégiók fejlesztésére irányuló törekvések megvalósítását.
(MTI) – Maratoni hosszúságúra nyúlt tárgyalások után hétfôre virradóra az EU nizzai csúcsértekezletén megszületett a megállapodás az intézményi reformokról.
Az EU eddigi leghosszabb csúcsértekezletének finisében az állam- és kormányfôk rövid megszakításokkal csaknem 12 órán át tárgyaltak, mielôtt elfogadták a nizzai szerzôdést.
A politikailag legkényesebb és legtöbb vitát kiváltó területen, a tagországokra jutó szavazati súlyok újraosztásában csak kisebb módosításokat hajtottak végre az elnökség legutóbb elôterjesztett kompromisszumos javaslatán. Fennmaradt a szavazategyenlôség a négy legnagyobb tagállam – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország – között, amelyek 29 szavazattal rendelkeznek majd a miniszteri tanácsban. A megegyezést az tette lehetôvé, hogy végül Belgium is feladta ellenállását, s belegyezett abba, hogy eggyel kevesebb szavazata legyen, mint Hollandiának.
Az ugyancsak hétfô hajnalban megtartott nizzai sajtóértekezleten Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke némi csalódottságának adott hangot az eredményeket illetôen.
Prodi mindenekelôtt azt sajnálta, hogy bizonyos fontos területekre nem sikerült kiterjeszteni a többségi szavazás alapján hozandó döntést egyes országok leküzdhetetlen ellenkezése miatt.
Prodi az EU-bizottság nevében kötelezettséget vállalt: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a testület továbbra is az európai politika motorja maradjon, és továbbra is érkezzenek késztetô lökések a bizottságtól. Megelégedéssel vette tudomásul, hogy a csúcstalálkozó nem hagyott hátra olyan ügyeket, amelyekrôl késôbb, pótlólagosan kellene dönteni, és megteremtette az EU bôvítésének elôfeltételeit.
Jacques Chirac, az EU soros elnökségét betöltô Franciaország elnöke, a találkozó eredményeit értékelve Luxemburgnak mint a hat alapító tag egyikének régebbi jogaival, politikai szempontokkal magyarázta, hogy Luxemburg a miniszteri tanácsban az új elosztás alapján több szavazatot kapott, mint a megközelítôleg hasonló nagyságú Málta. A francia elnök szerint a Németország és Franciaország között a II. világháborút követô megbékélés alapján kialakult szigorú egyenjogúság indokolja, hogy Németország nem kapott több szavazatot, mint a nála 20 millióval kevesebb lakosú Franciaország.
Az Európai Unió "tartani fogja szavát, és 2003. január elsejétôl – amint vállalta Helsinkiben – nyitva tartja kapuit azon tagjelölt országok elôtt, amelyek készen állnak a küszöb átlépésére" – jelentette ki hétfô reggeli nyilatkozatában Jacques Chirac francia elnök.
Az EU soros elnökségét betöltô Franciaország államfôje az unió reformjáról tartott nizzai csúcsértekezlet után beszélt errôl a sajtó képviselôi elôtt.
Kifejezte reményét, hogy az EU-bôvítés útját egyengetô nizzai szerzôdést a tagállamok 18 hónapon belül ratifikálják.
Lionel Jospin francia miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy a nagyon különbözô nemzeti érdekek ellenére az EU-bizottság segítségével sikerült átfogó reformcsomagot elfogadni. Bár nem minden célt sikerült elérni, a kudarc rosszabb lett volna – mondta.
Az AFP szerint Wim Kok holland miniszterelnök a sajtó képviselôi elôtt bejelentette: az Európai Bizottságnak a EU 27 tagúvá bôvülését követô létszámcsökkentése csak a tagállamok egyhangú egyetértése alapján lesz lehetséges.
Az Európai Unió hétfôn hajnalra véget ért nizzai csúcsértekezletén a tagországok szavazati súlyáról kompromisszumos megállapodás született. A nagyobb és a kisebb tagországok kemény csatát vívtak, azért, hogy minél nagyobb legyen a szavazati arányokban is megnyilvánuló súlyuk a miniszteri tanácsban.
A hétfô hajnalra született egyezség értelmében a tagországok és a tagjelöltek szavazati aránya a következôképpen alakul (elôbb a régi, majd az új szavazatok, majd az országok lakossága millió fôben.). A táblázat a Reuters ismertetése nyomán készült.
Málta 2 3 0,3
Városon a piacokon mûködô élelmiszer- ellenôrzô központokban, magán állatorvosi rendelôkben, míg községekben az állatorvosi körzetekben végzik el a sertéshús trichinellószkopikus vizsgálatát. A falusi állatorvosi rendelôkön kívül, ahol 20.000 lej ennek ellenértéke, ingyenesen végzik el a vizsgálatot. A piacokon hétközben és szombaton 8-17 óra között, vasárnap 8 órától 14 óráig ellenôrzik a húst. Eddig a megyében 27 esetet fedeztek fel.
Vasárnap elnököt választottunk. Bejött a papírforma. A mi "eredeti" demokráciánknak megfelelô: egy rossz, és egy kevésbé rossz között választhattunk. A "kisebbik rosszról" bô négy évünk lesz értekezni. Így nem kell sietnünk az új-régi elnököt köszönteni. A rá adott szavazatok elsô pillantásra a bizalom jelének tûnhetnek, ám jól tudjuk, hogy több körülötte a bizalmatlanság, mint a jó remény bizonyossága. Rossz hírbe keveredett, s nem lesz könnyû ezen fordítania. Ígéreteit illik mégis jóhiszemûen fogadni, adjunk hát esélyt.
Erre várva búcsúzzunk az ellenjelölttôl, mert megelôlegezhetjük: ez volt Corneliu Vadim Tudor hattyúdala. Emlékezetes marad. Vesztesként alaposan begurult, és kivetkôzve magából, elkezdett nyilatkozni.
A felmérések eredményeit követô kijelentései nem igazán okoztak meglepetést, hiszen korábban sem volt éppen visszafogott, s az elsô fordulót megelôzô kampányban, magát amolyan kvázi Messiásnak tüntetve fel, ígérte, hogy megtisztítja az országot a korrupciótól, a tolvajoktól, a magyaroktól, zsidóktól, cigányoktól, ha az ország ráruházza ezt a "nemes" feladatot. Az elsô forduló eredményei szerint a lakosság egy része erre a "változásra" szavazott, s így sikerült bejutnia a "döntôbe".
A két forduló között enyhített ugyan kissé agresszív retorikáján, s szinte-szinte európai (ál)arcot mutatott. Csakhogy a második fordulóban mindazok, akik az elsô alkalommal más jelöltekre adták voksukat, szinte elôírásszerûen politikai ellenfelét tisztelték meg szavazatukkal. Az eredménytôl teljesen megvadult vesztesrôl pillanatok alatt lehámlott az "európai" máz. Elôször ugyan azt állította, hogy tud veszíteni, de régi énjét pillanatok alatt visszanyerve beszélt, gesztikulált, ordítozott választási csalásról, bosszúról, s arról, hogy meg sem áll a Hágai Nemzetközi Bíróságig úgymond az ôt ért méltánytalanságot (jog)orvoslandó.
Eddig rendben lenne a dolog, hiszen jogában áll megtenni. Ami nincs rendben, az a stílus, a méltóság, az elegancia, az emberi tartás hiánya. Ugyanis különös "demokratikus" vadhajtás a választások gyôztes formációját "bûnözôknek", "istentelen siserehadnak" nevezni, a politikai ellenfelét pedig válogatott sértésekkel illetni. Ennél is súlyosabb, hogy az ország szavazópolgárainak nagyobbik részét, azt a 70 százalékot, aki ellenfelére szavazott is megsértette azzal, hogy ki nem mondva, a gyengeelméjûek közé sorolta, akik úgymond "nem képesek antitesteket termelni" (értsd a rablók, sáskák ellen), s egy "matuzsálemre" adták voksukat.
Mindent egybevetve, a "vezér" vasárnap esti nagyjelenetén hívei is elszégyellhették magukat. A "nagyobbik rosszra" voksolva, olyan embert akartak a legmagasabb közméltóságba juttatni, aki emberként és politikusként is méltatlan erre. Talán a szégyenérzet lesz a vég kezdete, akkor is, ha C. V. Tudor és pártja "bebiztosította" magát, s a nacionalista, populista demagógia továbbra is hallat majd magáról a parlamentbôl. Hangereje és hatásfoka azon múlik, hogy a kormányzatra lépô párt és a demokratikus ellenzék mennyire lesz képes komolyan venni a végletes helyzetünkben nyugodtan történelminek mondható feladatát.
Az FNI Maros megyei kirendeltségének a vezetôje, Alexandru Pogaceanu elleni bûnügyi perben újabb halasztásra került sor. A vádlott ügyvédje ez alkalommal a SOV Invest mûködési szabályzatából és az Országos Ingóságokat Felügyelô Bizottság szabályzatából álló, a csôdeljárásra és a kifizetésekre vonatkozó kivonatot nyújtott át a bírónônek.
Ennek áttanulmányozása érdekében a bírónô január 8-ára tûzte ki az újabb tárgyalás idôpontját.
A tárgyalóteremben jelen levô Alexandru Pogaceanu, a Népújság kérdéseire válaszolva elmondta: jóhiszemûen cselekedett és ártatlannak érzi magát.
Ma 9 órától, a Manpel Rt. mintegy 50 alkalmazottja vesz részt a szakszervezetek által szervezett tiltakozáson a városháza elôtt. Megmozdulásukkal azt szeretnék kifejezni, hogy elégedetlenek az igazságszolgáltatás közelmúltban meghozott döntéseivel, melyek visszahelyezik Székely Sándort igazgatónak a vállalat élére – tájékoztatta lapunkat Alexandru Gliga Leon szakszervezeti vezetô.
Mint arról már évek hosszú sora óta hírt adtunk olvasóinknak, Ágoston Margitot (jelenlegi igazgató) egy 1996-ban történt közgyûlésen vitatható körülmények között leváltották, majd miután ezt a közgyûlést bírósági úton megtámadták, több közgyûlést szerveztek és ezzel egyidejûleg több bírósági per indult.
Az igazságszolgáltatás egymást követô döntései értelmében egy ideig Ágoston Margit vezette a gyárat, majd Székely Sándor. Ez utóbbi, a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva ugyan, de 70 milliárd lejes adóssággal hagyta el egy késôbbi bírósági döntés értelmében az igazgatói széket. Jelenleg Ágoston Margit vezeti a gyárat, ám a brassói fellebbviteli bíróság és a Marosvásárhelyi Bíróság döntéseinek megfelelôen a Céglajstromozási hivatalban Székely Sándor szerepel igazgatóként.
Marosvásárhely polgármestere rosszindulatú kitalációnak minôsítette tegnapi sajtóértekezletén Anca Boagiu szállításügyi miniszter levelét, melyben közlik: a minisztérium nem támogatja egy olyan kormányrendelet kibocsátását, amely a helyi tanács fennhatósága alá vonná a Repülôklub által használt területet. A szállításügyi miniszter december 6-i levelében többek közt azzal érvel, hogy az említett területet sport-, közhasznú-, katonai-, egészségügyi repülôtérként, szükség esetén helikopter-leszállópályaként is használhatják. A terület – az egyetlen belvízmentesített füves repülôtér Romániában – edzôbázisként szolgál a hadsereg és csendôrség ejtôernyôs alakulatai számára, szükség esetén tartalékrepülôtérnek is használható, ezért a miniszter asszony arra hivatkozik, hogy döntés elôtt konzultálnia kell a nemzetvédelmi minisztériummal. Anca Boagiu közli továbbá, hogy a 90 hektáron elterülô, nemzetközileg elismert röpteret gépsérülés esetén tartalék- leszállópályaként tartják nyilván és nem utolsósorban a román állam által az elmúlt 2 évben eszközölt 159 millió lejes befektetést említi, valamint a 2001-ben beindítandó, 2 milliárd lejre becsült beruházást. A levél azt is hangsúlyozza, hogy egy új hangár, valamint a hozzá tartozó épületek megépítési költségei fedeznék az ipari park létrehozásához szükséges földterület megvásárlását, és emlékeztetik a polgármestert, hogy a Repülôklubhoz 16 speciális képzettségû alkalmazott tartozik, és évente 160 aktív sportoló veszi igénybe. Dorin Florea minden egyes felsorolt érvet mondhatni cinikusan kifogásolt, altatómesének nevezte a minisztériumi levelet, amelyet valószínû "repülôgépbôl írtak" és amely, elmondása szerint, a túlbuzgó bürokrata tisztviselô tipikus válasza. – Lefogadom, hogy Anca Boagiu nem is tudná megmondani, mit írt alá. Elfogadhatatlan, hogy a szállítási minisztériumban dolgozók tehetetlenségükkel sakkban tartsanak egy egész várost, most, amikor versenyben vagyunk más városokkal, egy ilyen beruházással pedig több száz embernek teremthetünk munkalehetôséget, a repülôsöknek pedig tízszer jobb alternatívát kínálunk – fejtette ki Dorin Florea, aki hozzátette: Nem áll módjában máshol létrehozni az ipari parkot, hiszen az infrastruktúra megteremtése igen költséges lenne, itt pedig megtalálható mindez. Tervérôl semmiképpen nem mond le, bízik benne, hogy a vasárnapi választások nyomán pozitív változások következnek be a minisztérium összetételében, és számít a megye parlamenti képviselôinek beígért támogatására.
A megyei tanács elkészítette azoknak a községeknek a listáját, amelyekre a 2000. évi 164-es számú törvény alkalmazását kérik. Emlékeztetôül: a törvény szerint egyes hegyvidéki falvak lakosai kedvezményekben részesülnek a hagyományos mesterségek gyakorlása érdekében. Így fejenként évi 10 m3, ám családonként legfeljebb 15 m3 ingyenes faanyagot kapnak azok a fafeldolgozók, akik ebbôl a tevékenységbôl keresik kenyerüket, s a 35 évnél fiatalabb friss házasok 25 m3 ingyenes faanyagra jogosultak házépítés céljából. A megyei tanács döntése alapján, Maros megyében egy városban (Szováta) és 18 községben alkalmazható majd ez a törvény. Íme a községek névsora: Magyaró, Alsóbölkény, Marosvécs, Alsóköhér, Déda, Görgényszentimre, Székelyhodos, Alsóidecs, Palotailva, Ratosnya, Görgényoroszfalu, Gödemesterháza, Felsôrépa, Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Hodák, Libánfalva és Marosoroszfalu. A törvény tényleges alkalmazására akkor kerülhet sor, amikor a kormány kibocsátja az alkalmazási normákat, várhatóan 2001 folyamán.
Ugyancsak a megyei tanácsnál informáltak, hogy november végén a Regionális Fejlesztés Országos Tanácsának kolozsvári összejövetelén számba vették azokat a terveket, melyre 2001-ben PHARE-alapokat igényelnek. Megyénkbôl nyolc javaslat felelt meg az elôírásoknak, de hogy melyek azok, amelyek ténylegesen megkapják az európai pénzügyi támogatást, az csak késôbb derül ki. A Maros megyei javaslatok a zonális hulladéktároló kiépítését, a Maros felsô völgye falvaiban a gázellátás megvalósítását, a Marosvásárhely–Nagysármás vízvezeték kicserélését, a vidrátszegi repülôtér melletti szabadkereskedelmi övezet létesítését, a repülôtér fejlesztését, a Nyárádtô–Ákosfalva útszakasz felújítását, a Brassó–Marosvásárhely országos fôút modernizálását, a Vidrátszeg–Marosvásárhely útszakasz négysávosra való szélesítését célozzák. A projektek értéke 1,65 és 75,5 millió euró között mozog.
A Közép-Regionális Fejlesztési Régió, melynek megyénk is tagja, szintén kidolgozta azoknak a turizmusfejlesztési terveknek a listáját, melyet az Országos Fejlesztési Ügynökség igényelt, s melyet ugyancsak PHARE-alapokból kívánnak finanszírozni.
A megyénket érintô 22 projekt közül a legfontosabbak Ratosnya és a Déda–Istenszéke vonal turisztikai potenciáljának fejlesztése, Segesvár óvárosának felújítása, a szovátai Medve-tó hidrogeológiai védelmi munkálatainak elvégzése, a kezelôbázis felújítása és a sípálya korszerûsítése, a Bözödi-tó melletti üdülôközpont kiépítése.
A Maros Megyei Könyvtár szervezésében december 13. és 16. között kerül sor a fent nevezett intézmény "Philobiblon – Könyvtári Napok" rendezvénysorozatára, Dimitrie Poptamas igazgató és Cornel Moraru megyei mûvelôdési fôfelügyelô holnap reggel 9 órakor a Kultúrpalota kistermében elhangzó megnyitójával.
A rendezvény alatt megszervezik a városi és vidéki könyvtárosok szakmai találkozóját, szerdán délután fél hatkor ugyancsak a kisteremben bemutatnak egy, a Maros megyei írók bibliográfiáját tartalmazó kézikönyvet, míg csütörtökön déli 1 órakor a Megyei Könyvtár gyermekrészlegén a 125 éve halott Hans Christian Andersenrôl és mesevilágáról tartanak irodalmi kört. Délután öt órakor a Technikai Könyvtár részlegén Ôsz a fotómûvészetben címû, Tamás András, Egyed Zoltán és Horváth Sándor munkáiból álló fotómûvészeti kiállítást Buda Beatrice és Nagy Miklós Kund nyitja meg.
Pénteken déli 12 órakor Dinu Lipatti 5o éve elhunyt hegedûmûvészre emlékeznek, míg a Teleki Tékában délután 2 órakor Vörösmarty Mihály mûveinek a Tékában és a megyei könyvtárban ôrzött régi kiadványaiból nyílik kiállítás. Szombaton délelôtt a megyei könyvtárban "Közkönyvtár tradíció és modernizáció között" tudományos ülésszakot tartanak.
Fazakas László, Bihar megyei lelkész, a november 26-i választásokon RMDSZ-listán jutott be a parlamentbe. Azonban az átvilágító bizottság, néhány más társával együtt, ôt sem találta tisztának. Markó Béla szövetségi elnök felszólította a szóban forgó képviselôket, lépjenek vissza tisztségükbôl. Elsô felkérésre Fazakas László nem tette meg, mondván, hogy tévedés áldozata, s megvárja, amíg fény derül az igazságra. Mivel a másodszori meghallgatás sem hozott számára elfogadható eredményt, végül is megírta lemondási nyilatkozatát.
Az indoklásban elmondja, hogy "tiszta lelkiismerettel" vállalta a parlamenti szolgálatot. Jelöltetését "az ehhez szükséges minden feltételnek megfelelônek" ítélte meg, beleértve "az átvilágítási törvény szerinti politikai múltamra vonatkozó elôírásokat is", olvasható a lemondási nyilatkozatban. A továbbiakban Fazakas leírja, hogy ebben a hitben került szembe az illetékes átvizsgáló bizottság erre vonatkozó, személyét érintô minôsítésével. A minôsítések Fazakas László szerint "méltánytalanok és nem kimerítôek, mérhetetlen kárt okoznak" személyének, s nem utolsósorban a magyar nemzeti közösségnek, de az RMDSZ-nek is. Ezt szem elôtt tartva jutott erre a következtetésre, fenntartva magának a további tisztázás lehetôségét. "Visszalépésemmel igyekszem kivédeni mindazt a kárt, amit az ügyvitel hosszadalmas volta amúgy elkerülhetetlenné tenne", zárja lemondási nyilatkozatát Fazakas László.
Leköszönô, eddig legeurópaibb államfônk "megkékítése" bizonyára bejárja a világsajtót, aztán majd elfelejtik az emberek. Efféle sztori bárhol megtörténhet a világon, ahol csak paternalista szemléletre szoktatták a társadalmat. Újabban: ha nem jön be az ígéret földje, majd csak számon kéri azt a plebs, elvégre kezében van a demokrácia eszköze. Hogy nálunk össznépi összefogásos leváltáson túl tintalocsolás is szóba jöhet, hát kérem, külön román lelemény. (Iliescu gyôzelmérôl megbizonyosodni kívánó amerikai magyarok szerint nem történt világraszóló tragédia, sôt mit kell hallania az embernek hajnaltájt, amikor ébreszti a tengerentúlon tárcsázott telefon: egyenesen a román büntetô törvénykönyv vonatkozó paragrafusait dicsérték a derék amerikánusok, mert tudni vélik, hogy az hajszálpontosan megegyezik az amerikaival, hiszen egy kiadósabb, mondjuk a Presidentre szánt tintapermet a tengerentúlon is négyszázezerben van megállapítva. Ezt mondják ôk, én nem tudom. A "hajszál" különbségre hagyom rájönni az olvasót.) Így állunk, lefestve, elnök úr...
Hanem Ion Iliescu a kész biztonság. Mi már tudjuk, sôt jósoljuk meg azt, hogy az elnökre – mandátumának finisén – nem merít senki rózsakölnis üveget, mondjuk, vörös paradicsomlébe, mert a nagy megmentôt bespriccelni nem lesz érdemes? Talán még korai. De mit ád isten, bizonyára sose tudni alapon az elnök úr elejét vette a dolgoknak, úgy csinált, hogy a kocka megfordult, vasárnap estétôl már ô spriccel a szemünkbe. A "két rossz közül a kisebbik" országos közhely meglehetôsen hamis, már hogy állná a helyét, ha sokat hangoztatjuk, akkor indulásból megsértôdik érte az elnök úr, mert itt arról van szó, hogy személyében a nemzet már megint meg van mentve négy évre legalább. Tovább majd meglátjuk…
Nem is vitás, az ultranacionalisták elôtt egy reves korlátot ácsoltak ugyan Iliescuék, de ki merné most tûzbe (netán tintába) tenni a kezét, hogy a palánk résein nem lesz cinkos átnyúlkálás, átkacsintás, tapogatózás, hovatovább átjárás az egymástól csak árnyalatnyi különbségekben "szenvedô" két párt között. A gyôzelmi mámor mélyén, a nagy lendületû, deklaráltan nyugati elkötelezettség szójárása mögött az ország demokratikus jövôje valójában igen kétséges. Gyanítom: egy jó ideig legalább az is marad, ha… A Megmentéses sorozat-produkció immár ki tudja hányadik (számolták?) önigazolásos epizódjaira, szinte biztos, nem lesz vevô a Nyugat. Az efféle spricceléstôl már nem hatódik meg, legfeljebb prüszkölni fog megint. Valójában a demokratikus nyitást, a privatizáció felgyorsítását, a szélsôségek elszigetelését, a kisebbségi és emberi jogok biztosítását és betartását kell szem elôtt tartania régi-új elnökünknek. Ha pedig magabiztosan hátradôl elnöki székében, mondván, hogy mindez már megvan, távolról sincs szó demokráciáról Romániában. Kívánatos jó tulajdonságairól nem igen gyôzött meg ez ideig Cotroceni ura. Ellenkezôjérôl annál inkább, kétszeri országlása alatt. Hogy tanult-e valamit a múlt hibáiból, hamarosan eldôl, a lecke mindenesetre idejében fel volt adva. A kicsi tintásüvegrôl hadd, még ne beszéljünk.
A megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint az Expomures szervezésében hétfôn hivatalosan is megnyitotta kapuit a Luxor áruház melletti kiállítási csarnokban a IX. Christmas Market, azaz karácsonyi vásár.
A megnyitón Radu Boarescu, az Expomures igazgatója, és Victor Manolache, az iparkamara titkára köszöntötte a sajtó egybegyûlt képviselôit, s kiemelték, hogy a nehéz gazdasági körülmények között mennyire fontos egy ilyen rendezvény rendszeres megszervezése. Victor Manolache elismerte, hogy a hely kissé szûkös, ám elmondta, hogy a részt vevô cégek mindent megtettek, hogy hozzáférhetô áron kínálják portékáikat a vásárlóknak. Kiemelte, hogy valamennyi kiállító közvetlen importáló, vagy termelôi áron forgalmazza a termékeket, így az árak lényegesen alacsonyabbak, mint máshol.
A szûk helyen tíz kiállító cég zsúfolódott össze, a legkülönfélébb árukat kínálva: van itt játék, mûtárgyak, karácsonyi díszek, háztartási cikkek, sôt zöldség- gyümölcs, bor és pálinka, de bútor és központifûtés-kellékek is.
A kiállítás december 24-éig várja a vásárlókat.
A polgármester türelmetlenül várja annak a kormányrendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenését, amely a marosvásárhelyi Közszállítási Rt.-t a helyi tanács hatáskörébe utalná. Már azt is tudja, mely számú közlöny "hozza le", és nem érti, miért ez a késlekedés. Addig is – mondta –, biztosít minden elégedetlenkedô utast, hogy a polgármesteri hivatal nem vétkes azért, ami a városi közszállításban történik, ma, amikor káosz van a vállalatnál, a buszok jó része nem közlekedik, a vezetôk hónapok óta betegszabadságolnak, nincs aki irányítsa a tevékenységet. Ami történik, az diverzió az utolsó 100 méteren – jelentette ki Florea, hozzátéve, hogy vége kell szakadjon annak a közönséges zsarolásnak, amit a vállalat vezetôi mûvelnek. Amint közzéteszik a kormányrendeletet, elsô dolgom lesz meneszteni a vezetôséget, ideiglenes igazgatót kinevezni, majd következhet a vállalat átszervezése. Addig is megpróbálunk újabb járatokat indítani, a Siletina cég segítségével. A jövôben a polgármester nem zárja ki az együttmûködést több szállítási céggel, felosztásos alapon. A jelenlegi végállomásokat, mint például a számológépgyárit, szándékában áll megszüntetni, mert, mint mondta, értesülései vannak az ott zajló üzemanyaglopásról, ugyanakkor szakszerû – mûholdas – ellenôrzés bevezetését szorgalmazza a buszok esetében. 2003-ra nem fognak 3-4 évesnél régebbi autóbuszok közlekedni a városban, közölte Florea.
A várost a szemételhordás, takarítás szempontjából is fel akarja osztani a polgármester, mivel meggyôzôdése, hogy a Salubriserv - az évi 2 milliárd lejes profit mellett - nem nyújt megfelelô szolgáltatást, sôt "meglopták a polgármesteri hivatalt", úgyhogy feltétlenül szükség van egy konkurens cég tevékenységére, és a szeméttelepnek vissza kell kerülnie a helyi tanács hatáskörébe. Dan Gliga, a közgazdálkodási igazgatóság tanácsosa megerôsítette a polgármester kijelentéseit, mondván, hogy polgárôrökkel közösen októberben elkezdett, 5 hétig tartó folyamatos ellenôrzések során kiderült, hogy a Salubriserv által lejelentett hulladék- szállítmányok száma nem egyezik az ellenôrök jelentésével, ami arra vezethetô vissza, hogy a szemétszállító kocsik üresen érkeznek a szeméttelepre, a vezetôk pedig úgy tüntetik fel, mintha tele lennének. A Salubriservnek kifizetett összeg havi 700-800 millió lej körül van, amit sokallnak a polgármesteri hivatal képviselôi. A Salubriserv által benyújtott elszámolást figyelmen kívül hagyva, az ellenôrök jelentése alapján fizették ki a cégnek a szolgáltatást – közölte Dan Gliga. Ami a város felosztását illeti, megtudtuk, hogy a köztisztaság biztosítására egy temesvári vállalat részérôl érkezett ajánlat, de valószínû a versenytárgyaláson dôl el, ki fogja végezni a szolgáltatást.
Új garázstípusokat javasolnak a gépkocsi- tulajdonosoknak a polgármesteri hivatal képviselôi. Az ajánlatok megérkeztek, már csak ki kell választani 2-3 modellt, és a tanácsnak döntenie kell ez ügyben. A polgármester 14 millió lejre saccolja az általa népszerûsített építményeket, 1 évre szóló részletfizetési lehetôséggel. A törvénytelenül felépített garázsokra lebontás vár, esetleg engedélyezik ôket, ha a városrendészetieknek tetszeni fognak. Az építkezési engedéllyel rendelkezôkre nem tudják rákényszeríteni az új modelleket, velük fokozatosan cseréltetik ki a garázsokat.
Karácsonyfák a lakónegyedekben
A polgármesteri hivatal illetékesei tegnap hozták el a városban felállítandó fenyôfákat. A hivatal szóvivôje elmondta, hogy az ünnepségek 20- án kezdôdnek, a Színház téren szervezett gyermekmûsorral, majd 24-én délelôtt vallásos ünnepséget tartanak ugyanott, délután 4 órakor pedig karácsonyi köszöntôkbôl álló mûsorra kerül sor a fôtéren felállított színpadon. Négy lakótelepen díszítenek karácsonyfát, az Egyesülés negyedbeli parkban, a kövesdombi Olimp üzlet elôtt, a Tudor negyedbeli Pandúrok sétányon és a Diamant komplexum elôtt, és természetesen a városközpontban. Gyermekváros nem lesz az idén, pénzhiány miatt, de a polgármesteri hivatal 2500 ajándékcsomagot oszt szét az árvaházaknak, öregotthonoknak, rokkantaknak.
A gyógyszertárvezetôk arra hivatkozva, hogy a megyei Egészségbiztosítási Pénztár 35 milliárd lejjel tartozik, több mint egy hónapja – egy pár gyógyszertár kivételével – nem bocsátanak ki ingyenes és ártámogatott gyógyszereket. Mikor törleszti a pénztár az adósságát, mikor rendezôdik a helyzet? – kérdeztük Kacsó Mártont, a megyei Egészségbiztosítási Pénztár helyettes vezérigazgatóját.
– Nem tartozunk egy lejjel sem a gyógyszertáraknak. Ha a gyógyszertárak nem kötnek velünk szerzôdést, nem fizetünk egy lejt sem. Ahogy a gyógyszertárak aláírják az új szerzôdést, számíthatnak arra, hogy fizetünk, ha nem, nem. Nem fizethetünk annak, akivel szemben nincsen szerzôdéses kötelezettségünk.
– A gyógyszerészek állítása szerint a pénztárnak a gyógyszertár-tulajdonosokkal decemberig érvényes szerzôdése létezik, s ennek a szerzôdésnek a pénztár nem tesz eleget.
– Mindenki védi a saját érdekét, a gyógyszertárak profitorientált kft-k. Mivel magyarázható az, hogy a pénztár indulásakor 60 magángyógyszertár mûködött, ma pedig 114 mûködik. Van olyan gyógyszerész, akinek három gyógyszertára van, most nyitja a negyediket. A gyógyszertár üzemeltetése biznisz. Ne csak a pénztárat szidják lépten-nyomon. Nem minden úgy van, ahogy a gyógyszerészek mondják! A gyógyszerészekkel a tavalyi 312-es kormányhatározat értelmében kötöttünk szerzôdést, amelyben leszögeztük, hogy ezek az újabb rendelkezések megjelenéséig érvényesek. Idén megjelent a 399-es kormányrendelet, amely július elsejétôl lépett érvénybe és amelynek értelmében a szerzôdéseket július elsejétôl fel kellett volna újítani. Nem újították fel. Ha december 31-ig nem kötnek szerzôdést, a törvény értelmében, nem is köthetnek már. A pénztár eddig a dátumig elszámolt a gyógyszerészekkel. A gyógyszerészek azok, akik nem tartották be a törvényt. Például nem vezetik a mennyiségi és értékbeli nyilvántartást. Az új szerzôdések aláírásakor követeljük a mennyiségi és értékbeli nyílvántartást, valamint a gyógyszerkeret, azaz a megállapított ingyenes és ártámogatott gyógyszerkeret betartását. Tudni kell, hogy a pénztárnak év elején 526 milliárd lejes költségvetése volt, amelybôl 11 százalék költhetô gyógyszerellátásra. Ez az összeg körülbelül havi 5 milliárd lej. A megye gyógyszertárainak az ingyenes és ártámogatott gyógyszerfogyasztása átlagban havi 14 milliárd lej. Az 5 milliárd lej tartalmazza azt a kétmilliárd lejt, amelyet a cukorbetegek és azt az 1,5 milliárd lejt, amelyet az AIDS-betegek kezelésére használnak. A pénztár egy sor olyan egészségügyi programot is finanszíroz még – például a szervátültetéseket, a rezidensek fizetését, a veteránok, a forradalmárok ingyenes gyógyszerellátását –, amelyet az egészségügyi minisztériumtól "átsepertek" a pénztárhoz. A lényeg az, hogy az új szerzôdés értelmében a gyógyszerek ellenértékével 30 napon belül elszámolunk, azaz fizetjük a keretben megszabott gyógyszerek ellenértékét. A kereten felül kibocsátott gyógyszerek árával a költségvetésünk függvényében számolunk el.
– A gyógyszerészek nagy része – ahogy a patronátus elnöke mondotta – éppen azért nem írta alá az új szerzôdést, mert az visszamenôleges érvényû, és nem értenek egyet azzal a szûkös gyógyszerkerettel, amelyet a pénztár szabott meg, és amely a gyógyszerszükséglet felét sem fedezi.
– A gazdaság nem bírja meg a német és egyéb nyugati gyógyszereket. Miért kell például egymillió lejes gyógyszert szedni, mikor itt van a százezer lejes hazai megfelelôje. Nincs mibôl! Ezt kell megérteni. Nem lehet több gyógyszert fogyasztani, mint amennyire pénz van, mint amennyit begyûjtünk. A biztosítottaknak tudni kell, hogy a pénztár bevételét a törvény szerint a következôképpen osztjuk el: 5 százalékig terjedhet az adminisztrációs költség (Maros megyében 2,8 százalék, ebbôl építkezünk, s az építkezés nem haladja meg az egy havi gyógyszerkeretet), 25 százalékot küldünk a központi alapba, itt marad 62 százalék. A 62 százalékhoz hozzáadódik még az országos pénztártól visszaosztott összeg. Így jelenlegi havi költségvetésünk 80 milliárd lej. Ezzel kell gazdálkodni, s a gyógyszerekre csak 11 százalék költhetô.
– Mekkora összeg folyik be a pénztár kasszájába a biztosítottaktól?
– Jelenleg 65 milliárd a biztosítottak hozzájárulása, de 116 milliárd a kintlevôségünk. Harminc céget törvényes úton, az 1999. évi 130-as törvény elôírásai szerint felszólítottunk, hogy fizessenek. Öt ilyen bûnügyi feljelentésünkre az ügyészségrôl azt a választ kaptuk, hogy a cégek a jelenlegi gazdasági helyzetben képtelenek a fizetésre. Így mûködik az igazságszolgáltatás!
– Hány gyógyszertár írta alá az új szerzôdést az egészségbiztosító pénztárral?
– A marosvásárhelyi Farmatop, a Calendula, a Depomed, a Salvia, a Sanvita, a Viva, a Melinda, a Herba és az Elit Farm. Továbbá a jeddi Bonifarm, a nyárádmagyarósi, mezôpaniti, radnóti, mezôbándi, mezôcsávási, dédai, mezôrücsi, makfalvi, szentpáli, marosvécsi és az ernyei gyógyszertárak. (Az igazgató nem említette, de értesüléseink szerint a Novofarm és az Aesculap is aláírta a keretszerzôdést.)
A vezérigazgató által felsorolt gyógyszertárak közül, Marosvásárhely fôterén két gyógyszertár, a Salvia és az Elit Farm is ki kellene adja az ingyenes és az ártámogatott gyógyszereket. Nem így van. A Salvia vezetôje nem bocsátkozott magyarázkodásba, csak annyit mondott: fizetésképtelenek, nincs pénzük a gyógyszerkészlet felújítására, a gyógyszerforgalmazók nem hajlandók arra, hogy hitelezzék ôket. Olyan cégek vannak, akiknek a gyógyszertár augusztus óta nem fizetett, a pénztár pedig csak a júliusi recepteket számolta el. Ha nincs gyógyszer, hiába járatják a betegeket – nyilatkozta a Salvia vezetôje.
Két héttel ezelôtt Kutyavilág címmel marosvásárhelyiek észrevételei nyomán azt próbáltuk kideríteni, milyen sorsra jutnak a gazdátlan kutyák, a kóbor ebek befogáskor és a menhelyen. Írásunk visszhangra talált, szóbeli és írott visszajelzéseket kaptunk, amelybôl egyet – 41 aláírással is ellátott, meggondolkoztató levelet – az alábbiakban közreadunk.
Amióta a kutyamenhely átkerült az állatkert fennhatósága alá, "jót adott az isten a kóbor kutyáknak" – mondják az állatbarátok. Vajon igaz-e, hogy a szerencsétleneket elteszik láb alól? Lehetséges-e ilyesmi városunkban? Ezt a kérdést teszem fel én is, mindaddig, míg nem derül fény arra az esetre, amelynek magam voltam részese. Konkrét és fájdalmas eset, amelyet a marosvásárhelyi Assisi Állatvédô Egyesülettel is közöltem, s amelynek tisztázásához a segítségüket kértem.
Ez év november 27-én, a késô délutáni órákban klinikánk udvaráról – Mihai Viteazul utca 31. szám –, anélkül, hogy értesítettek volna, elvittek két kutyát. A kapus beengedte ôket, mert arra hivatkoztak, hogy ôket küldték. De felhívta a figyelmüket, hogy ezek nem kóbor kutyák, hanem a miénkek. Mindez ôket nem érdekelte. Könnyen elkapták az anyakutyánkat kis kölykével együtt. Szelíd, egészséges, rendezett és nagyon szeretett kutyákról van szó, amelyek az alkalmazottaktól csak simogatást kaptak. A fehér borzas, hosszú szôrû kutyánkat immár harmadik éve gondoztuk. Az esetrôl mit sem sejtve, 28-án reggel keresni kezdtük ôket, 29-én a klinika környékén levô ismerôsöktôl is kérdezgettük, nincsenek-e ott. Aznap, szerdán délben telefonáltam az állatklinikára, elmeséltem, mi történt. A szolgálatos orvos megnyugtatott afelôl, hogy szerdáig nem történt altatás a menhelyen. Kolléganômmel csütörtökön elmentünk a menhelyre. Hamar végignéztük, mert kevés kutya volt, de a biztonság kedvéért nevükön szólítottuk ôket. A gondozó biztosított, hogy a mi kutyáinkhoz hasonló kutyákat a kollégái nem vittek a menhelyre sem hétfôn, sem kedden, sem szerdán. December elsején újra ugyanaz a kapusunk volt szolgálatban, aki felvilágosított: a sintérek vitték el a kutyákat. Rögtön rájöttem, hogy itt baj van, ha csütörtökön nem találtam ôket a menhelyen. Fájdalmamban, amit csak kutyabarát érthet, elfogott a sírás. Mai napig is érthetetlen számomra, hogy a sintérek hogy jöhettek be egy zárt területre, egy udvarra, hogy elvigyék a kutyákat!
Ami ezután történt, még siralmasabb. Személyesen mentem fel az állatkertbe. Mivel nem találtam ott az igazgatót, az állatgondozótól, akit Istvánnak hívnak, megtudtam, hogy 27-én ô vitte el a kutyákat. Kérdéseimre vállvonogatás következett… mert – mondta –, neki ez volt a feladata. Kértem vissza a kutyákat, mert a menhelyen nem voltak. Erre azt válaszolta, hogy ôt nem érdekli, ô odavitte. Az állatkert igazgatójával is sikerült találkoznom. Elmeséltem a történteket, s megígérte, hogy telefonon értesít, hogy hová kerültek a kutyák. Öt óra múlva én hívtam, de a pénztárosnô közölte, hogy semmi konkrétat nem tud mondani, s majd szombaton telefonál. Szombaton is én hívtam telefonon. Nem volt ott, majd késôbb személyesen találkoztunk az utcán. Még mindig nem volt válasz. Hétfôn háromszor hívtam telefonon, üzenetet is hagytam, de semmi válasz a kutyánkról. Tehát: nem akarják közölni, mi történt velük. Visszaköveteljük ôket, mert a kölyköt két család is kérte! És itt a számunkra szomorú, de az állatkert alkalmazottai számára kedvezô alkalom, hogy megcáfolják a sok mendemondát, miszerint a vadállatok kutyahúst is kapnak táplálékul! Kérjük, haladéktalanul tisztázzák az ügyet!
Hozzátenném még, hogy a Kornisa negyedbeli kutyákat, amelyeket összeszedtek, jól ismerem. A menhelyi látogatásunk alkalmával egyet sem véltünk felfedezni.
Több állatbarát, kutyaszeretô és - védô személy nevében kérjük, hogy a kutyamenhelyet adminisztratív szempontból sürgôsen válasszák le az állatkerttôl. A háziállatokat más bánásmódban részesítsék, mint a vadállatokat. Így nem lehet követni, ellenôrizni, mi lesz a kutyák sorsa, milyen bánásmódban részesülnek. Úgy, ahogy eddig is történt. A két gondozó, aki a menhelyen volt, korrekt nyilván-tartást vezetett, és emellett szerették az állatokat!
A kutyabarátok nem a városnak a kóbor kutyáktól való megtisztítását szeretnék megakadályozni, még az euthanáziát sem, de követeljük, hogy szüntessék be ezt az ellenôrizhetetlen állapotot, a kutyák szenvedését és titokzatos eltûnését.
A mezôgazdaság állami támogatása
Az elmúlt évek során kormányrendeletek és határozatok szabályozták egyre-másra a mezôgazdaság állami támogatását. Ennek szigorú feltételeket szabtak, és alkalmazásuk sem történt zökkenômentesen. Így a mezôgazdasági termelôk vagy a feltételek, vagy pedig a bürokratikus ügyintézés miatt nem igényelték a támogatások több formáját. Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatójának segítségével tekintettük át azokat a támogatási formákat, amelyek révén az állam segítette ez évben a mezôgazdasági termelést, ugyanakkor arra kértük, hogy ismertesse a legfrissebb rendelkezéseket.
– Most már bebizonyosodott: a mezôgazdaság az állam mostohagyermeke. A kormányok eddig csak ígérgették, hogy kidolgozzák majd a mezôgazdaság átfogó támogatásával kapcsolatos stratégiát, hogy segítsék e fontos gazdasági ágazat talpraállását. Az ígéretekbôl sem sok lett, kivéve azon intézkedéseket, amelyeket akkor hoztak, amikor a helyzet már kikényszerítette. Így, általában sebtében születtek az állami támogatási formák. A legrégebbi, amelyet a termelôk mindannyian igénybe vettek, a gazdajegyek. Azok kiosztása sem történt zökkenômentesen, általában késôn érkeztek, erre a magyarázat mindig az volt, hogy nem sikerült határidôre kinyomtatni azokat. Ám a gazdáknak idôközben el kellett végezniük – végeztetniük a soron lévô munkálatokat. A rendszeres késés miatt a mezôgazdasági termelôk elveszítették bizalmukat e támogatási módszerben.
Más formák is felmerültek, így a termelési hitelek folyósítása 70 százalékos kamattámogatással, beruházási hitelek ugyancsak 70%- os kamattámogatással, gépvásárlás esetén pedig 25%-os, vissza nem térítendô támogatással. A magángazdálkodók közül nagyon kevesen éltek e lehetôségekkel, egyrészt mert nem tudtak eleget tenni a megszabott feltételeknek, másrészt pedig az agyonbürokratizált eljárásoktól riadtak vissza.
Ez év tavaszán jelent meg a 29-es kormányhatározat, amelynek értelmében az állam minden kilogramm gabonára és egy liter tejre (3,5%-os zsírtartalom) 500 lejt folyósít. Az állattartó gazdák (24000) és egységek (29) áprilistôl számítva hat hónapra átvehették a beadott tejmennyiség függvényében a pénzösszegeket, megyeszinten több mint 17 milliárd lejt. Az állattenyésztôk számára ez a támogatás jól jött, ugyanis idén a hosszan tartó szárazság miatt nem termett elegendô takarmány. A tejtermelôk nagy többsége a téli takarmány biztosítására fordította a támogatásból származó pénzt, mások pedig az állomány feljavítására.
– Az idén három kormányrendelkezés jelent meg a Hivatalos Közlönyben, amelyek új támogatási változatokat tartalmaznak. Melyek ezek?
– Az egyik régebbi keletû, de csak nemrég jelentek meg az alkalmazásra vonatkozó elôírások. Az országos állatgenetikai alap megôrzésére folyósítandó támogatásról van szó. Ennek értelmében minden tejkontrollba vett tehén és minisztériumi nyilvántartásban szereplô apaállat után az állam 600.000 lejt folyósít évente. A kormányhatározat alkalmazása elkezdôdött, a mezôgazdasági igazgatóság szakemberei mostanában állítják össze a nyilvántartásokat. Ám ezúttal is egy kis gond van. Úgy hírlik, hogy az állattenyésztô gazdáknak, az egységek vezetôinek Bukarestbe kell utazniuk, hogy a mezôgazdasági minisztériumban kössék meg a szerzôdést. Ha ez igaz, akkor erôsen kérdésessé válik, hogy az a gazda, aki csupán egy vagy három ilyen állatot tart, elutazik-e Bukarestbe szerzôdést kötni.
A 233-as sürgôsségi kormányhatározat a minap jelent meg, amely lehetôvé teszi, hogy a gabonatermesztôk mezôgazdasági gépeket vásároljanak, termény ellenében. Az alkalmazásra vonatkozó elôírásokat még nem ismerjük. Egy további kormányhatározat (a 2000. évi 211-es) értelmében üzemanyag-jegyeket bocsátanak ki. A termelôk az ôszi mélyszántásra hektáronként 100.000 lej juttatást kaphatnak, ôszi vetés esetén pedig 200.000 lejt. E támogatásra vonatkozó igényléseket attól a naptól kezdve vesszük át, amikor megjelenik az alkalmazás módszertana. Azt már elmondhatjuk, hogy az üzemanyag-jegyek igénylési módjáról a mezôgazdasági termelôk a polgármesteri hivataloknál és a mezôgazdasági igazgatóság vidéken dolgozó szakembereinél érdeklôdhetnek.
Marosvásárhely központjában a majdani gyalogos- aluljáró építôtelepe melletti tömbház lakói ismét felkeresték szerkesztôségünket. A lakók a napokban beállt esôs idôszak folytán az épületre leselkedô csúszásveszély miatt nyugtalankodnak, azt hangoztatva, hogy az építôknek az eddigieknél hathatósabb intézkedéseket kellene hozniuk a ház biztonságáért.
Aggodalomra nincs okuk a lakóknak – erôsítette meg ismét lapunknak Törzsök Sándor mérnök, az építkezést koordináló Aquaserv ÖV beruházási osztálya vezetôje. A napokban az építô befejezte az alap megerôsítését. Függôleges támfalat öntöttek a tömbház alapja mellé, ezzel pedig a tervezô által elôírt megerôsítést elvégezték. További ilyen munkákra már nincs szükség, az erôsítés szavatolja a tömbház biztonságát.
Román–magyar filmfesztivál kezdôdik ma Szegeden, a Belvárosi Miniplex moziban – tájékoztatta Kántor László igazgató hétfôn az MTI-t.
A szegedi Román Kulturális Hét keretében rendezett Szenzor elnevezésû filmes seregszemle szervezôi a Budapest Filmstúdió és a Román Nemzeti Filmalap.
A fesztiváligazgató elmondta, hogy az utóbbi évtizedben a kelet-közép-európai filmtermés már-már elérhetetlenné vált a más országokban élôk számára, noha a sajátos és közös dolgokról, közérzeti és mûvészeti állapotokról sok olyan alkotás született, amely egymás érdeklôdésére is számot tarthat.
– A mostani szegedi fesztivál folytatása az októberben Sepsiszentgyörgyön tartott hasonló eseménynek – tudatta.
Elmondta azt is, hogy a Budapest Filmstúdió tervei szerint a következô években a szomszédos országokban az ottani alkotásokkal együtt mutatják be a magyar filmmûvészet legjavát.
A ma kezdôdô filmfesztivál programján román és magyar nagyjátékfilmek és kisjátékfilmek, valamint dokumentumfilmek szerepelnek.
A zárónapon, pénteken a mozi büféjében román alkotókkal találkozhat a közönség.
(MTI) – A hagyományoknak megfelelôen az idén is december 10-én – a díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján – adták át Stockholmban a Nobel-díjakat, Oslóban pedig a Nobel- békedíjat.
Az irodalmi, a fizikai, a kémiai, az orvosi és a közgazdasági Nobel-díjakat vasárnap délután Stockholmban XVI. Károly Gusztáv svéd király nyújtotta át a szokásos ünnepélyes keretek között. A Nobel-békedíjat ugyancsak vasárnap Kim De Dzsung dél-koreai elnök Oslóban vehette át.
A stockholmi díjkiosztó ünnepségrôl és az azt követô díszvacsoráról az idén kénytelen volt távol maradni Göran Persson svéd kormányfô és külügyminisztere, Anna Lindh, mivel mindketten a nizzai EU-csúcsértekezleten vettek részt.
"Inventas vitam iuvat excoluisse per artes" – Szép dolog az életet találékony mûvészetekkel nemesíteni. Ez a jelmondata annak az éremnek, amelyet a Nobel- díj kitüntetettjei kapnak. A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életû svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Élete végén döntött úgy, hogy vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevôinek jutalmazására fordítja – 2001- ben lesz az elsô Nobel-díj átadásának századik évfordulója.
A Nobel-díjat eredetileg a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béke terén kiemelkedô tudósok, írók, közéleti személyiségek kapták. 1969 óta az eredeti díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékû, a svéd állam által alapított Alfred Nobel-emlékdíjat osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek. A fizikai és kémiai díjat a Svéd Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Stockholmi Akadémia, a békéért harcolók díját a Storting, a norvég parlament képviselôibôl alakult öttagú bizottság ítéli oda. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, és nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élô személyeket tüntetnek ki, de kétszer kivételt tettek (Erik Karlfeldt svéd költô és Dag Hammarskjöld, volt ENSZ-fôtitkár esetében). A kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak. Az idén minden Nobel- díjjal kilencmillió svéd korona (1077 ezer euró) jár, amelyet több kitüntetett esetén megosztva fizetnek ki.
Az irodalmi Nobel-díjat most elsô alkalommal kapta kínai író, az 1988 óta franciaországi számûzetésben élô Kao Hszing-csien. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint Kao a díjat munkássága "egyetemes érvényének, keserû belátásának és nyelvi leleményességének" köszönheti, amivel új utat nyitott a kínai regény- és drámaírásban.
Az orvosi Nobel-díjat megosztva a svéd Arvid Carlssonnak, illetve az amerikai Paul Greengardnak és a bécsi születésû, de amerikai állampolgárságú Eric Kandelnek ítélték oda, az "idegrendszeri jeltovábbítással" kapcsolatos felfedezéseikért. A három kutató együttes munkássága elôsegítette a normális agymûködésnek, az idegi és elmebetegségek keletkezésének jobb megértését, és a Parkinson-kór elleni hatásos gyógyszer kifejlesztéséhez vezetett.
A fizikai Nobel-díjat három olyan tudós kapta, akinek munkássága "megvetette az új információs technika alapjait, kiváltképpen a gyors tranzisztorok, lézerdiódák és integrált áramkörök felfedezésével". Az orosz Zsoresz Alfjorov és a német származású amerikai Herbert Kroemer osztozik a kilencmillió svéd koronás díj felén, "az optoelektronikai és nagysebességû elektronikai félvezetô heterostruktúrák fejlesztésében" szerzett érdemeik elismeréseképpen. (Ez olyan félvezetôk kifejlesztését jelenti, amelyek széles körben alkalmazhatók a gyakorlatban, a mobiltelefonoktól a vonalkód-olvasókig.) A díj másik felét az amerikai Jack Kilby érdemelte ki az integrált áramkör, illetve a chip feltalálásában való közremûködéséért.
A kémiai Nobel-díjat az amerikai Alan Heeger és az új-zélandi születésû, Pennsylvaniában élô Alan MacDiarmid, valamint a japán Sirakava Hideki kapta. Az indoklás szerint a három kutatót azért a "forradalmi felismerésért" tüntették ki, amely szerint bizonyos módosítások után a mûanyag is vezetheti a villamosságot.
A közgazdasági Nobel-díjat – megosztva –, a gazdaságtant a statisztikával ötvözô mikroökonometria két specialistája, az amerikai James Heckman és Daniel McFadden kapta, a háztartási és az egyéni költségvetések tanulmányozására alkalmas statisztikai mód-szerek kifejlesztéséért. "A Heckman és McFadden kifejlesztette mikroökonometriai módszer ma már a szabványos szerszámkészlet része nem csak a közgazdászok, hanem más társadalomtudósok számára is" – tartalmazza az indoklás.
A Nobel-békedíj Kim De Dzsung dél-koreai elnöké, az oslói Nobel-bizottság méltatása szerint a demokrácia és az emberi jogok melletti elkötelezettségét, kiváltképpen pedig az Észak-Koreával való megbékélés érdekében kifejtett állhatatos erôfeszítéseiért.
Pénteken a római katolikus plébánia Deus Providebit Házában alakuló közgyûlésen találkoztak a Seprôdi János Nemzetközi Kórusszövetség tagegyesületeinek vezetôi. December 8-án ugyanis, a magyarországi és a szlovákiai tagozatot követôen, megalakult e Nemzetközi Szövetség Erdélyi Tagozata is. l54 énekegyüttese érdemel is külön tagozatot! Csaknem három órát tartott a közgyûlés, minden szellemi üresjárat nélkül.
Nagy Ferenc, a szövetség elnöke köszöntötte az egybegyûlteket, majd közölve a gazdag napirendet, lényegretörôen szólt a szövetségnek a magyar karéneklés szolgálatában végzett immár tízéves munkájáról, rövid történeti áttekintésében kitérve azokra a jelentôsebb mozzanatokra is, melyek által ma már a teljes Kárpát-medence magyar kórusmozgalmának fejlôdésérôl beszélhetünk. Hiszen e nemzetközi szövetség lassan l3.000 ember önként vállalt dolgos-dalos közösségét jelenti a jelzett térségben. l997 óta tagja már az Europa Cantat dalosszövetségnek is. Joggal viselheti e címet, mivel csaknem 25 olyan kórusa is ismert, mely Európa bármely hangversenytermében képviselheti a magyar kóruskultúrát-mûveltséget. Folytatásként Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus együttes karvezetôje ismertette a megalakulandó újabb tagozat alapszabályzat- tervezetét, melyet meg is vitattak, jelölések hangzottak el elnöksége tagjait illetôen, majd titkos szavazás eredményeként tudhattuk meg, hogy az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Elôd lelkész-karnagy, alelnöke Mészáros Ildikó, titkára Szász Annamária karnagy. A nemzetközi alapszabályzat értelmében mandátumuk négy évre szól.
A késôbbiekben Szakács Endre az Ellenôrzô Bizottság jelentését terjesztette elô. Örülhettünk annak, mennyire "rátermett" kollégák irányítják a szövetség pénzügyét. Ugyanis, a tagdíjakból idén befolyt 31.600.000 lej, ill. 60.000 forint bevételbôl csaknem 40 millió ment ki különbözô kiadásokra. Hogy ki állta a különbözetet?! Mikor egyetlen körlevél eljuttatásához pl. több mint egymillió lej szükséges!! Hogy arról már ne is szóljon a fáma, hogy a tagdíjak kifizetésének határideje május elseje VOLT! A tagdíj értéke 1 dollár, az árfolyamnak megfelelôen, illetve minimum egy márkáé. Akadt arra is példa, hogy egyesek a valósnál kevesebb számú kórustagnak megfelelôen küldtek el kisebb összeget. A különbözô szakosztályok – ifjúsági, egyházzene, illetve a nôi karok – vezetôinek – Orosz Pál-József Székelyudvarhely, Csíki Ágnes Marosvásárhely és Ferenc Csaba Nyárádszereda – évi beszámolója következett, majd hozzászólások, javaslatok. A 200l-es eseménynaptár egyik fontos rendezvénye a június l5- én Debrecenben tartandó Magyar Kórusok Világtalálkozója lesz – tudtuk meg Nagy Ferenc elnöktôl – a Collegium Hungarorum Alapítvány jóvoltából. A benevezôknek 20 percnyi önálló mûsorral – magyar szerzôk magyar nyelven elhangzó mûveibôl – kell készülniük. Benevezni dec. 20-ig lehet. Telefon-fax: 52/4l8.006, írásban: H./4026, Debrecen, Dobozi u. 8, II. emelet, l7.
– Sokat kell tennünk azért – összegezett az elnök a közgyûlés végén –, hogy megfelelhessünk nemcsak az egyetemes magyar karéneklés követelményeinek, hanem azért is, hogy szövetségünk valóban a teljes Kárpát- medence magyar kórusait és zenekarait egyazon szövetségbe tömöríthesse. Hogy ez kinek mennyi munkát jelent? Ki amennyit vállal belôle! Ne feledjük! Felelôsek vagyunk a világon élô 15-20 millió magyarért. Értük kell szövetségünk mind a 13.000 tagjának egy emberként tennie, az erdélyi szellemiség nevében.
A központi sajtóban is megjelent hírekkel ellentétben holnaptól nem lépnek sztrájkba az öt vasúti társaság alkalmazottai, nyilatkozta a Népújságnak Matei Maris, a vasúti társaság kereskedelmi és forgalmi vállalatában dolgozók szakszervezetének megyei vezetôje. Szerinte akik munkabeszüntetésre vonatkozóan nyilatkoztak, nem ismerték a tényeket, hiszen a kérdéses karácsonyi prémiumok és a gyermekek után járó összegek kifizetésérôl már korábban határoztak és azok a kollektív munkaszerzôdés részét képezik. Mi több, már azt is eldöntötték, hogy a fizetési alap 1,5%-ának megfelelô összegig különítenek el erre a célra pénzeket, így egyszerû matematikai számításokat kellett csak végezni. Az öt vasúti társaság mindegyike megtakarításokat eszközölt a fizetési alap javára, most tehát a szükséges összegek rendelkezésre állnak.
Így a vasúti alkalmazottak személyenként fél millió lej összegû prémiumot kapnak, illetve gyermekenként még ugyanannyit.
A közel félszáz megkeresett megyeszékhelyi cégbôl csupán nyolcan ajánlottak, összesen 18 munkahelyet, a frissen végzetteknek és egyetemistáknak. Egyelôre nem tudni, hogy a jelentkezôkbôl hányan feleltek meg a felkínált állások követelményeinek, hiszen az elôzetes beszélgetés nyomán, a héten, a cégek székhelyén fogják ellenôrizni a kiválasztottak elméleti és gyakorlati ismereteit – hangzott el tegnap délben a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen mûködô AIESEC ( Gazdasági és menedzsment szakos egyetemisták nemzetközi szervezete) tagjai által tartott sajtótájékoztatón, amelyen a szervezet által december 4-8. közötti karrierbörze eredményeit, hiányosságait elemezték. Vizi Iulia, a szervezet sajtószóvivôje kihangsúlyozta, hogy a második alkalommal szervezett karrierbörzével kapcsolatot akartak teremteni az állást keresô egyetemisták, frissen végzettek és a betöltetlen munkahellyel rendelkezô cégek között. Míg idén áprilisban 45 munkahelyet ajánlottak a cégek, ez alkalommal jóval kevesebbet, többnyire programozókat, eladási ügynököket, szakfelügyelôket, mérnököket keresve. A börzére 450, többnyire marosvásárhelyi egyetemeken tanuló diák jelentkezett, az elôzetes válogatás után a cégek képviselôivel 150-en beszélgettek. A kitöltött kérdôívek nyomán a sajtószóvivô elmondta, hogy a jelen levô álláskínálóknak segítséget jelentett a börze, ám hangsúlyozták, hogy inkább frissen végzett, vagy végzôs egyetemistákra van szükségük. A szervezet adatbázist mûködtet, amelyben minden állást keresô egyetemista adatai szerepelnek, ugyanakkor képviselôi év közben többször felkeresik a cégeket, ajánlva a munkaerôt. Elôreláthatóan a következô karrierbörze 2001 áprilisában lesz.
A találkozón felmerült az is, hogy az egyik jelentkezô cég által meghirdetett programozói állás követelményeinek nem tudtak megfelelni az informatika szakos diákok, mert a kért programozói nyelv nem szerepel az informatika tanszék által összeállított tantervben. Az is elhangzott, hogy az AIESEC kezdeményezni fogja, hogy amennyiben lehetséges, a következôkben a hasonló állásokra kért programozói nyelveket tanítsák az egyetemen, hogy a végzôsök helyt tudjanak állni a munkaerôpiacon.
December 8-10. között Temesváron szervezték meg az 1989-es decemberi események során elhunyt Vasile Balmosi testépítô emlékének szentelt nemzetközi kulturizmus- és fitneszverseny XII. kiadását, melyen olasz, jugoszláv és természetesen hazai versenyzôk indultak. Marosvásárhelyrôl az Euro Tracia Lacta SE és a CSU sportolói vettek részt, és remek eredményeket értek el. A fitneszversenyben, a 160 cm alatti kategóriában, Ilie Maria ezüstérmet szerzett, míg Ioan Moldovan a testépítôk 80 kg-os súlycsoportjában aranyérmes lett (mindketten az Euro Tracia Lacta SE sportolói). A CSU versenyzôje, Bold Marian a Masters kategóriában a második helyen végzett.
A sportolók, valamint edzôjük, Radu Pantea ezúton is megköszönik a segítséget a Tejfeldolgozó Vállalat vezetôségének, Nagy Ernônek és Zaha Vasilének, a Euro Traciának, Kovács Tibornak, valamint Muntean Nicolaénak a Román Vizek ÖV-tôl, Oltean Petrunak és Nagy Józsefnek, akik támogatásukkal ezt a sikert lehetôvé tették.
Helyszín: Marosvásárhely, Maros vendéglô
Idôpont: 2000. december 19., délután 5 óra.
Részvételi díj: 500.000 lej/résztvevô.
A részvételi díj tartalmazza a vacsora árát, az elôadások anyagának kivonatát, a cégbemutatókat, a résztvevôk címjegyzékét, egyes reklámanyagokat.
Kérjük, részvételi szándékát jelezze mielôbb a 214-077, 136-457, 094-851-672-es telefonszámokon. A részvételi díjat az RMDSZ irodájában lehet kifizetni naponta 9-14 óra között. Részvételét csak akkor tudjuk elfogadni, ha a részvételi díjat 2000. december 15-én 13 óráig kifizette. A helyek száma, tekintettel a helyszínre, korlátozott.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete
Molnár Vince írásai
Molter tanár úrra emlékezem. Hogy például Moli bácsi pipa nélkül soha elô nem fordulhatott, s a somkóróvirág illatáról kopó nélkül is tudni lehetett, a város melyik sarkában leledzik éppen. Meg azt mindenki emlegette róla, hogy az úton is mindig böngészett valamit, s ha netán a villanypóznának ütközött, attól mindég "Pardon, kérem szépen!"-nel kért bocsánatot. De egy érdekes történetére kevesen emlékeznek, pedig nekem ez jelenti az igazi Molit…
Vele volt óránk akkor is, ezúttal nem német, nem is francia, pedig nekünk rendesen ezeket szokta tanítani, hanem magyar nyelv és irodalom. Mindjárt az óra elején bejött az igazgató úr is – órát hallgatni. – Parancsoljál, kedves igazgató úr! – kínálta fel neki saját székét a katedránál –, ô maga amúgy is hosszú léptekkel rótta a padsorok közét. De a diri éppen mellém ült le az elsô padba, mert aznap hiányzott a padtársam.
Csütörtök volt éppen, piacnap, kellemes ôszidô, az ablak nyitva. Alatta számos vásáros szekér ereszkedett lefelé a Bolyai utcán, egyiknek a gazdája jó telt, öblös hangon árulta a portékáját: – Szeneet!… S mert éppen a népi írók igazáról szólt a lecke, vidám röhögés szakította meg az órát, mely azután tovább döcögött, mint a szekerek, le az utcán, a piacra. Egy idô után a hátsó padból bekondult egy hiteles hang: – Szeneet!… Robbanó röhögés jutalmazta. Nemsokára ismét, majd harmadjára is elhangzott a szénkínáló szózat. Az igazgató úr felállt, csendesen az ablakhoz sétált, majd visszafordulva az osztály felé csendes, dallamos hangján megjegyezte. – Érdekes, milyen sok szenes jön ma a vásárra.
Az osztályon valami feszültségféle futott végig. Moli bácsi hirtelen rámutatott a kuksolóra, és nagyot legyintett. – Áh, fenéket, ott hátul az az ostoba ûzi az eszét!
Aztán több szenes nem jött…
Földrajzi tárgyú elôadás a népi egyetemen. A végén: kérdések. Tétovázva áll fel az egyik hallgató, és azt kérdi: – Mi lehet az a Fargelet?
– Fárgelet, fár-ge-let…– Ja, megvan. Az tulajdoképp az északi fényhez hasonló fénytani interferenciás jelenség, ami leginkább a Nord-fokon észlelhetô, ezért azt a pontot "Fargelet- pontnak" is nevezik a legújabb leírásokban.
Azután nôgyógyász tanár tart elôadást a fajfenntartás ösztönérôl. Hallgatói kérdés: – Mi a fárgelet, és vág-e a témához. Az elôadó egészen felvillanyozódik. – De még mennyire hogy idevág! Épp a legutóbbi nôgyógyászati kongresszuson hallottam – igen érdekes, hogy már itt is ismerik. Kérem, a Fárgelet a nôgyógyászatban egy hormon diszfázia jelenség, ami kivételesen megzavarhatja a peteérést…
Egy másik alkalommal történelemlecke volt: a népi mozgalmak szerepe a történelmi fejlôdésben. És a végén persze a kérdések. – Tessék mondani, mi a Fárgelet, mert olvastam valahol, és azt hiszem, valamiképpen kapcsolható a témához.
– Igen-igen. Érdekes, hogy szocialista társadalmunkban milyen gyorsan terjed a tudomány. Amirôl ön beszél, az egy kohéziós erô, a népi mozgalmak bizonyos koefficiense, ami természetesen csak a szovjet történészek szívós kutatómunkája nyomán vívhatta ki létjogosultságát a modern társadalomtudományok marxista-leninista rendszerében…
És így tovább, nyomja, nyomja. Amikor a többi hallgató már eltávozott, az elôadó utánaszól a kíváncsiskodó fiatalembernek. – Mondja kérem, ön valóban olvasott errôl a különös fogalomról?
– Hát persze – nyugtatta meg amaz. Az új postaépület oldalán van felírva. Hazafelé menet, ahogy elhaladok, naponta elolvasom: FARGELET. Csak hát én élvezek mindent megnézni a visszájáról is. Elgondoltam, micsoda szép tudományos fogalom ez. És tetszik látni, már három tudományágban is meghonosodott. Nem csodálkoznék, ha tucatnyi akadémiai értekezés, doktori disszertáció születne róla.
Írja az újság, hogy vissza akarják állítani az állami monopóliumot a szeszes italokra. Mindjárt gondoltam is: de jó ez így, hiszen az emberek ezután megint nem pálinkát isznak, hanem csak "monopolt", mint gyermekkoromban. Ezt a fajta gabonapálinkát késôbb "egyenesnek" hívták. Jobb kocsmákban, ha betért a törzsvendég, ki se mondta, csak kézzel jelezte az "egyenest"; körözô mozdulata viszont már "kevertet" jelzett, nyomban szolgálták is, málnasziruppal.
A monopólium a háztáji bortermésre is kiterjedt volt, de a felnôtteknek 150, a gyermekeknek 15 liter dukált belôle adómentesen – gyógytápszer gyanánt, meghûlés esetére – teába.
Hozzánk a Simon nevû finánc-adószedô járt ellenôrzésre, aki egyébként apámmal jól kiismerte magát…
– Na Vince, az adót kifizetted, hát lássuk most, mi van a pincédben!
– Mi volna. Káposzta, magyaró, alma meg effélék – tudod, a marháknak – vonta meg a vállát apám.
– A monopolokat kifelejtetted – emelte fel az ujját a finánc –, azt kell megnézni.
– Hát én már sokszor megnéztem, úgy tetszik, elég is lesz újig, ha a penész fel nem veri.
– Hallgass ide Simi, ha egyedül megyek le, viszem a kancsót is; de ha te is lejössz, akkor fent hagyom, nehogy még odakoccanjon nézegetés közben…
Némi hadakozás után megállapodtak, hogy két vedernyi a "plusz", amire az apám helyben kifizette a jövedékadót. Aztán odaszólt anyámnak. – Vess oda valami szalonnát, és hullass rá vagy két tojást. – Azzal fogta a kancsót, és leballagott – "ellenôrzésre".
Jóízûen költöttek az istenadta "kótafölöslegbôl", de búcsúzáskor Simon úr, a finánc, megintcsak felemelte az ujját, de még a hangját is.
– Aztán vigyázz. Mert ha megfoglak, hogy liferálsz, úgy megbüntetlek, hogy attól koldulsz!
Az ifjú 1940–44 között Újvidéken élte aranyifjúságát. Tehetôs szülôk magabiztos fiaként mint fôiskolás nemcsak az egyetem elôadásait, hanem – apai ágon szerzett joggal – a fiatal németek kissé zajos rendezvényeit is látogatta. Nem véletlen tehát, hogy 1944 ôszén nem várta be a szerb partizánokat, hanem Ausztrián keresztül, portugál kikötôbôl Dél- Amerikába hajózott.
A célországban feltalálta magát, Újvidéken szerzett szakmai felkészültségével meg