|
LII. évfolyam 202. (14558) |
2000. augusztus 30., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Petre Roman külügyminiszter jelenlétében kedden Stelian Oancea külügyi államtitkár és Chen Delai, a Kínai Népköztársaság bukaresti nagykövete aláírta az elismervényt, mely értelmében a román külügyminisztérium átvette a kínai kormánytól érkezô 5 millió yen (600ezer dollár) értékû térítésmentes segélyt.
Az utóbbi három évben ez a kínai kormány negyedik adománya, melynek összértéke 20 millió yen, vagyis közel 2,6 millió dollár. A legutóbbi adományt a kínai kormány a román külügyminisztériumnak, valamint Kína bukaresti nagykövetségének nyújtotta.
Szerény összeg, mely azonban a kínai népnek a románokkal való szolidarítását fejezi ki – nyilatkozta Chen Delai kínai nagykövet a dokumentum hivatalos aláírása alkalmából. Megjegyezte továbbá, a kínai kormány így akar hozzájárulni a romániai intézményekbeli munkakörülmények feljavításához.
Petre Roman külügyminiszter a maga részérôl úgy nyilatkozott: Romániát Kínához barátságos viszony fûzi, a mai adomány tehát olyan horgonyt képezhet, mely segítségével harcra kelhetünk az ellenséges szelekkel, ha ilyenre sor kerülne. Stelian Oancea külügyi államtitkár a kínai hatóságok adományának jelentôségét méltatta.
A szakemberek ellentmondanak Dorin Floreának
A napokban a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban tanácskozást tartottak a Dózsa György utca felújítási munkálataiban érdekelt felek, vagyis a hivatal városrendészeti és községgazdálkodási szakemberei, a közlekedési szakértô, a rendôrség, az építkezési felügyelôség, a helyi tanács városrendészeti szakbizottságának elnöke, a tervezô és a kivitelezô részvételével. Dorin Florea polgármester a találkozót követôen azt a meglepô nyilatkozatot tette, hogy a már megkezdett felújítási munkálatot újra kell tervezni, mert a már kialakított út a forgalom igéyneihez képest keskeny, a járda ezzel szemben indokolatlanul széles. fenntartásai jogosnak látszanak, hiszen a város egyik legforgalmasabb útszakaszáról van szó. De nézzük, mit mondanak a szakemberek.
A csíkszeredai Kontur Kft. által készített terv ellen a szakembereknek nincs kifogásuk. Lapunkban a megfelelô idôben többször is szóltunk a felújítással kapcsolatos fejleményekrôl. Pajzs Éva szakfelügyelô most ismét elmondotta: a polgármesteri hivatal a pályázati kiírásban négysávos, kerékpársávval ellátott út tervezését kérte, kiépített autóbusz-megállókkal és parkolóhelyekkel. A tervezô pályázaton nyerte el a tervkészítés jogát, és a terv megfelel a vele szemben támasztható követelményeknek, amit az is megerôsít, hogy valamennyi illetékes intézmény megadta rá a szükséges láttamozásokat.
A tervben menetirányonként két-két, egyenként 3,5 méteres forgalmi sávot tüntettek fel. A sávok mérete megfelel az idevágó európai szabványoknak is. Ezenkívül az út városból kivezetô oldalán 2,5 méter széles kerékpársáv halad majd. Ez kétirányú lesz, mindkét menetirány részére 1-1 méter szélességgel, plusz egy fél méter széles, a jármûforgalomtól elválasztó résszel. A kerékpársáv méretezése az idevágó szabályok megadta alsó határértékekhez igazodik.
Az ellenkezô, a városba bevezetô oldalon, ahol lehetôség volt rá, 2,5 méter széles leállósávot terveztek. Összesen 99 személygépkocsi számára. Ahova nem fért leállósáv, 1 méter széles zöld sávot tartalmaz a terv, összesen 630 méternyi hosszúságban. Itt nem mellékes, hogy a környezetvédelmi kirendeltség a zöld sáv létesítését feltételként állította a jóváhagyáshoz, a zaj és a por jelentette ártalom csökkentése érdekében. A középen megszokott elválasztó zöld sávot a terv érintetlenül hagyja.
A minapi találkozón, mint már említettük, a polgármester fôleg azt kifogásolta, hogy a régi, 9 méter széles úttesttel szemben a felújított utca útteste csak 7 méter szélességû, és szerinte nem elég a parkolóhely, ezért kardoskodik a terv megváltoztatása mellett. Elsô szakaszban a polgármester szerint egy lehajtósávot kellene tervezni a Dózsa Györgyrôl a Bodoni utcára, de az is felmerült, hogy a teljes utcára leállósávot tervezzenek, ami például a kerékpársávot 75 centiméteresre korlátozná.
Már az elsô módosítással is egy száz méteres szakaszon feláldoznák a zöld sávot, és a gyalogjáró méretét alaposan lecsökkentenék a behajtósáv létesítése érdekében. A terv teljes átalakításával zöld sávról már beszélni is fölösleges, a járda pedig helyenként 75 centiméterre szûkülne az eredeti terv szerinti 1,5 - 4 méterrôl.
A találkozón egyelôre az elsô módosítás végrehajtását kérték a tervezôtôl. A napokban ismét összehívják a bizottságot, és újabb döntésre készülnek az ügyben.
– Az elsô szakaszra kért módosítást sem lehet határidôre elvégezni a terven, ha a mai nap folyamán (sz. m. hétfôn) a polgármesteri hivatal nem közli hivatalosan is, milyen módosításokat óhajt – nyilatkozta lapunknak Leitmann Péter tervezô, a Dózsa György utca felújítási tervének készítôje. Egyébként semmilyen szempontból sem szükséges, nem indokolt a módosítás. A terv megfelel az idevágó szabályozásoknak, amit az is bizonyít, hogy a szakemberek nem találtak benne semmilyen kifogásolnivalót. Ami pedig a teljes változtatást illetné, a kért módon való újratervezést semmilyen érvényes norma nem engedi meg, ezért ezt nem végezhetem el, de nem is lennék rá hajlandó, mert meggyôzôdésem, hogy a terv megfelel az európai szabványok követelményeinek. A terven nem szûkül az utca, hanem éppen ellenkezôen, szélesedik, hiszen a mostani helyzettôl eltérôen két teljes értékû forgalmi sávot biztosítana a közlekedôknek.
Az utca, mint említettük egyes állításokkal ellentétben, kétsávos, csak éppen a terv szerint nem lehet rajta parkolni. Csak a kijelölt helyeken. Vagy a mellékutcákban, amelyek elég sûrûn érik egymást a város egyik legfontosabb útvonala mentén. Vagy éppen a távolsági autóbuszállomás parkolójában. Várakozóhely tehát lenne, de nem a felújított út szélén.
Úgy már jobban érthetô az "egysávos" elmélet, ha felidézzük, hogy van még néhány négysávos fôút a városban, ahol a két külsô sávot elfoglalják a parkoló jármûvek, így a tulajdonképpeni úttest két sávra szûkül, aztán csúcsforgalom idején már ezek sem forgalmi, csak araszolócsíkok, mert haladni alig nem lehet rajtuk. A Dózsa György utcán, ha marad a most érvényes terv, nem lehet majd megállni a két külsô sávon. Információink szerint a hivatalbéli találkozón az volt a kifogásokat tápláló érvek egyike, hogy az autósok úgyis meg fognak állni az úttest szélén, ezért a belsô sávok majd szûknek bizonyulnak a forgalom számára. Nyilván. Egészen addig, amíg az arra illetékesek rendet nem teremtenek. A közlekedôk sokat tudnának beszélni a forgalmi kultúráról, amely mifelénk még csak gyerekcipôben vegetál. Magyarán, az utakon, ki merre lát, arra megy, parkol, és lehetne még sorolni a szabálytalankodásokat. Viszont reméljük, egyszer csak rend és fegyelem lesz, ha az adófizetô zsebébôl fizetett illetékesek képesek lesznek feladatuknak eleget tenni.
Ion Iliescu elnökségét támogató országos bizottság alakult hétfôn Bukarestben.
A bizottság megalakulása után megerôsítette, hogy Ion Iliescu a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) hivatalos jelöltje az elnökválasztáson. A tanácskozáson felszólaló Adrian Nastase, a párt alelnöke azt hangoztatta, hogy Iliescu az egyetlen olyan személy, aki képes biztosítani Románia stabilitását, és képes helyreállítani az elnöki tisztségnek az elmúlt években megingott tekintélyét.
Nastase bejelentette azt is, hogy eddig mintegy 650 ezer aláírást gyûjtöttek össze Iliescu támogatására. A törvény értelmében az elnökjelöltséghez 300 ezer támogató aláírásra van szükség.
A PDSR alelnöke szerint a hivatalos jelölést a németországi látogatáson tartózkodó Iliescu távollétében erôsítették meg. Szavai szerint ezzel a "legelegánsabb eljárással" meglepetést akartak okozni Iliescunak.
Amint az igazgatók és Marosvásárhely polgármesterének múlt heti tanácskozásán elhangzott, a megyeszékhelyünkön mûködô 74 tanintézmény (iskola, óvoda, napközi otthon) közül 13 nem kapott mûködési engedélyt a szeptember elsején kezdôdô tanévre a közegészségügyi igazgatóság szakszervétôl. Melyek ezek az intézmények, miért kell "illegalitásban" maradniok, sikerül-e érvényt szerezni a törvényes elôírások betartásának, és milyen kép rajzolódik ki a megyérôl? – ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Kövecsi Zsuzsa fôorvostól, a Közegészségügyi Igazgatóság Iskolaegészségügyi Részlegének vezetôjétôl.
Kövecsi doktornô elmondása szerint a szeptember elsejei iskolakezdésig elsôsorban a megyeszékhelyi iskolák, óvodák ellenôrzését tudta elvégezni az az öttagú csoport, amely egy orvosból és négy középkáderbôl áll, és a megye tanintézményeinek számához viszonyítva kevés. Annál is inkább, mert a családorvosi rendelôkké átalakult volt községi rendelôk közül nem mindeniknek számíthatnak a segítségére. Egyébként is vidékre általában az iskolakezdés elsô napjaiban utaznak ki, hogy biztosan megtalálják a vezetôség vagy a tanszemélyzet tagjait, s hogy látszodjon a sok településen késve elkezdett munkálatok eredménye.
A szóban forgó 13 marosvásárhelyi egység között két iskola található, ahol az ellenôrök a három váltásban zajló tanítás miatt nem adhattak engedélyt. A marosvásárhelyi 5-ös számú általános iskolában idôközben rátértek a két váltásra, tehát ott már megoldódik az engedély kibocsátása, a 3- as számú iskolában pedig, ahol másképpen nem lehetséges, marad a három váltás, és emiatt az idén sem kaphatnak engedélyt. A harmadik tanintézmény, amellyel továbbra is gond van, a 2-es számú kisegítô iskola, amely túlzsúfolt és az élelmezési részleg beosztása nem felel meg az elôírásoknak. Nem kapott engedélyt továbbá négy napközi és négy óvoda, ahol túlzsúfolt a tanterem illetve az épületek beosztása nem megfelelô, például a konyha nincs felosztva a különbözô munkafázisok elvégzésére (a 3-as valamint a 2, 11, 16, 21-es napközi otthonok valamint az 1, 11, 12, 21-es óvodák).
Vidéken általában a félreesô, kisebb településeken levô tanintézményekkel lesz gond az elôzetes jelzések alapján: rossz állapotban van a külsejük, belül is piszkosak, omlik a fal, kicsik a tantermek, nem megfelelô a megvilágításuk, az udvar nincs bekerítve, a vécék dôlnek össze, és két Maros megyei település iskolájában, a Bándhoz tartozó Szénáságyon és az Ákosfalvához tartozó Székelycsókán nincsen villanyáram. A falusi óvodák, iskolák közül valószínûleg az idén sem kaphat mûködési engedélyt a ákosfalvi, ahol nem rendezték az udvarrl kapcsolatos gondokat valamint a szolokmai óvoda és további húsz tanintézmény.
S hogy ne csak a negatívumokról szóljunk, Kövecsi doktornôt arra kértük, hogy néhány pozitív példát is említsen. Mint elmondotta, most látszik a leginkább, hogy melyik tanintézmény élén áll olyan igazgató, aki menedzselni is tudja az iskolát. Az Evi Saveta vezette marosvásárhelyi 10-es iskolában önerôbôl festették ki az egész épületet, csiszolták fel a parkettet, s rakattak új csempét, padlócsempét a mellékhelyiségekben. Nem önerôbôl, de felújították, és az elôírásoknak megfelelôvé tették a 8- as számú iskola régi és új épületét, s a leggondozottabb iskolák közé tartozik a Mihai Eminescu középiskola, ahol tavaly tették rendbe a termeket, az idén pedig az ajtó- és ablakrámákat festették fehérre – néhány példa a nehézségek ellenére is felújított megyeközponti iskolák közül, amelyekben néhol a bútorzatot is sikerült kicserélni vagy legalábbis felújítani.
Hogy Dorin Florea polgármester felhívásának milyen eredménye lesz, és sikerül-e összegyûjteni az engedély nélküli tanintézmények rendbetételére szükséges összeget, ez majd a következô hetek során derül ki. Addig is jobbára felújított, de repedt falú épületekben is, világos és tiszta illetve festetlen és sötét osztálytermekben, (hogy az illemhelyek állapotáról ne is beszéljünk) megkezdôdik a 2000-2001-es tanév.
Radu Berceanu ipari miniszter kedden Petrozsényben megerôsítette, hogy szeptember elején ismét drágul a villamos energia és a földgáz.
A drágítást a kôolaj világpiaci árának emelkedése idézi elô. Míg a tavaly óta a kôolaj barrelje négyszeresen drágult, 8 dollárról 32-re ugrott, nálunk nem változott – húzta alá a miniszter.
Bár a földgáz árát az országos hatóság fogja megszabni, az ipari miniszter úgy véli, hogy a tavalyihoz viszonyítva a gáz ára legalább a duplája kellene legyen a jelenleginek.
Sajtótájékoztató vádaskodásokkal
Cristian Eparu, a marosvárhelyi Chakra roma szervezet vezetôjének viharos kitörései közepette zajlott le az a polgármesteri hivatalban szervezett sajtótájékoztató, amelyen Notar Gheorghe, a Romák Egyesületének elnöke, Balog Péter, Ötvös Béla, Lumperdean Veronica és Lengyel Lázár roma képviselôk többek között elmondták, mi a teendôje az elkövetkezendôkben a polgármesteri hivatal roma ügyekkel foglalkozó szakfelügyelôjének.
A sajtótájékoztatót meghirdetô Cristian Eparu majdnem félórát késett, majd vehemens hangnemben kijelentette, hogy abban egyeztek meg a roma szervezetek, nem fogadják el Moca Rudolfot képviselôjüknek, ellenében a Hidegvölgyben lakó Lengyel Lázárt támogatják. Eparu elmondta, hogy Moca Rudolf fél évig felvette a pénzt a szakfelügyelôi megbízatásért, de nem tett semmit a romákért. Szolgálati hanyagságért feljelentették Orbán Dezsô volt alpolgármestert és Bakó Attila társadalmi osztályvezetôt a számvevôszéknél, a prefektúrán és a pénzügyminisztériumban, ahol azt kérték, vizsgálják ki, minek alapján fizették Moca Rudolfot.
A roma szakfelügyelôi állására kétszer hirdettek versenyvizsgát, de egy jelentkezô sem tett eleget az elvárásoknak. Ezért felkérték Lengyel Lázárt, hogy fogadja el ezt a megbízatást. Az újabb versenyvizsga megszervezéséig azonban csak társadalmi szerzôdés alapján fejtheti ki tevékenységét.
Lengyel Lázár elmondta: két hete dolgozik a szakterületen. Elôször ellátogatott a város cigányok által lakott övezeteibe és elfogadtatta magát az emberekkel. A sürgôs tennivalók között megemlítette a Hidegvölgyben levô földterületek és házak telekeltetését. Ennek alapján szeretnék rendezni az ott lakók személyazonossági igazolványát. Csak ezután foghatnak hozzá a telep közmûvesítéséhez. Eddig mûködött egy ivókút, hamarosan még kettôt beindítanak.
Felvállalták, hogy összegyûjtik a városból a kóbor kutyákat. Remélik, hogy Dorin Florea betartja ígéretét és egy kézmûvesmûhelyt létesít a Hidegvölgyben, ahol az ott lakók különbözô javításokat végezhetnek el a város javára, térítés ellenében. Kértek és kaptak 10 millió lejt a polgármesteri hivataltól, amivel egy Lengyel Lázár által elkészített jegyzék alapján tanfelszerelést vásárolnak a szegényebb roma gyerekeknek. Két hét alatt ennyit tehetett a roma szakfelügyelô, munkájáról heti sajtótájékoztatón számol majd be a nyilvánosságnak – mondták a cigányok képviselôi.
Bár nem kellett volna, egy kicsit mégis meghökkentem Ion Caramitru mûvelôdésügyi miniszter szavain, aki a minap az egyik fôvárosi napilapnak adott interjújában kifejtette, hogy az a tény, miszerint Klaus Johannis személyében olyan polgármestert választottak Nagyszeben élére, aki nem egy pártszervezet, hanem egy nemzeti kisebbség képviselôje, bizonyítja, hogy a régi szász város európai várossá fejlôdött. Elsiratja továbbá, hogy mekkora ostobaság és veszteség a németek kivándorlása Romániából.
Nos, az az érzésem – kezdjük a fonákján –, hogy a Hamlet (lenni vagy nem lenni?) egykori kiváló alakítója némi közbejött prózai dolgok végeztén sem felejti mesterségét, azazhogy a színpad kitûnô mestereként különösebb gond nélkül képes fölvenni azt a teátrumi pózt, betanulta azt a drámai szöveget, amit a hivatalos román politika szürkébb kiállású és rekedtebb hangú súgói suttognak el a függönyök mögött. Nem vitás, ezek a sajnálkozó, egy majdnem eltûnt etnikumot sirató emlékmegnyilvánulások, vallomások, beszédek, tanulmányok, interjúk és riportok jól meg vannak címezve, lehetôleg Deutschland hivatalos postaládáiba kellene hogy hulljanak, természetesen arról szólóan, hogy bizony jól ellenénk ezután az erdélyi szászokkal, távozásuk fölmérhetetlen veszteség és így tovább… Mi tagadás, jól meg vannak mondva, írva, hatásos, legalábbis annak vélt szólamokkal kurziválva tele. Az erdélyi szászok, a bánsági svábok elvándorlásának oka közismert, valamint az is, hogy a kivándorolt derék atyafiakért fejenként kemény valutát inkasszált be az emberkereskedelmet nagylelkû családegyesítésbe csomagoló román diktatúra, a népét bôkezûen egyesítô német államtól. Az eredmény az lett, hogy volt pénz, nincs szász, volt szász, nincs pénz – jellemzô "tünet" egyébként. Hogy mégis mi maradt nyomukban, meggyôzôdhet bárki, ha szétnéz hozzánk legközelebb: Nádason vagy Cikmántoron legalább.
A lényeget részben valóban kimondja a miniszter, másrészt valahogy elhallgat dolgokat. Kapcsolatai, talpraesettsége révén csakugyan lehet a német származású polgármesternek vitathatatlan érdeme abban, hogy a hegyek alatti patinás város nemsokára, lassan európai színvonalak közelébe férlôzik, és miért kéne elhallgatni azt, hogy tán éppen azáltal lesz európai város Nagyszebenbôl, hogy a választott polgármesternek – mégiscsak – eredendôen van némi köze a folyamathoz. S ott értékelôdnek fel igazán a dolgok, amikor azt mondja a miniszter úr, hogy nem egy pártszervezet, hanem egy nemzeti kisebbség képviselôje bizonyít. Mégis csak megértük: van némely megítélésben a kisebbségnek is súlya- szerepe, csakhogy, miként azt föntebb említettük, megint az a furcsa íz kerülget, hogy egy olyan nemzeti kisebbségrôl áradozunk, ami e régióból már sajnos, jórészt eltûnt… De sosem tudni, valaki azért még valami elfecsérelhetô hasznot kinyújthat Európa kapuján… S hogy nem egy pártszervezetrôl, hanem egy nemzeti kisebbségrôl van szó az interjúban, jól értve a rejtett célzást – hadd éljek a kétellyel: vajon, ha Kolozsvárott, Brassóban, Aradon, vagy éppen Marosvásárhelyen egy olyan nemzeti kisebbségbôl; mint történetesen a magyar kerül ki a polgármester, lenne szó miniszteri meglátásban Kolozsvár, Brassó, Arad, vagy Marosvásárhely európai szintû fejlôdésérôl? Aligha. Értünk per capita senki nem fizetett kemény valutában, törleszteni nincs mit, másrészt még jószerével megvagyunk –, városaink állnak úgy ahogy – s csak némelyeket untatunk egy kicsit…
Hetekkel korábban röppent fel a hír, miszerint a PDSR központi vezetésének kifejezett óhaja lenne, hogy a Parasztpártból botrányok közepette kizárt, majd egy ideig a PUNR államelnök-jelöltjeként emlegetett George Pruteanu neve (olvasóinknak nem kell bemutatnunk) a PDSR Maros megyei szenátorlistájának élén szerepeljen. Maga Pruteanu is több ízben nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten örülne egy ilyen fejlemények, és hogy ez ügyben már Iliescuval is egyezetett. Tegnap, a PDSR megyei tanácsának bôvített ülésén másként gondolták. A szervezet megyei vezetése sok szót nem vesztegetett az "ejtôernyôs" szenátor igényére. Így egy egészen más, a szervezet ismert személyiségei kerültek a szenátori, illetve a képviselôi listákra. A szenátori listán Nicolaescu Ioan, Pipas Florin, Iacob Letitia, Podar Cornel és Henta Vasile neve szerepel. A tizenkét nevet tartalmazó képviselôjelölt-lista élén Natea Ovidiu, Sbârcea Tiberiu, Popa Mihail, Somesan Stefan áll, utána következnek a többiek. De George Pruteanu sem a szenátori, sem a képviselôi listán nem tûnik fel.
Ioan Toganel megyei elnök a jelölések ismertetése során kijelentette: a saját embereik közül választották ki a jelölteket, nem tették felsôbb ajánlásra lajstromra sem Pruteanut, sem másokat. Ezek a megyei vezetés akaratát tükrözik. Persze, a központi végrehajtó büró fogja felülbírálni és véglegesíteni a listákat.
A tanácskozáson Ioan Toganel beszámolt a júniusi helyhatósági választások eredményeirôl, amely során 22 polgármesteri, 208 helyi tanácsosi és 5 megyei tanácsosi helyet sikerült szerezniük. Ez az eredmény a tervezettnél gyengébb, és rákerültek a központ által készített "feketelistára", vagyis azon megyék egyike, ahol a PDSR a vártnál kevesebb helyet szerzett a helyhatósági választásokon. Mint mondta, elemezték a helyzetet, feltárták a kudarcok okait és adott esetben meghozták a szükséges intézkedéseket.
Miután Ioan Vasluian alelnök a PDSR-polgármesterek és tanácsosok rövid távú terveit ismertette, bizottságot hoztak létre Ion Iliescu támogatására, s megalakították a Maros megyei PDSR-s polgármesterek és tanácsosok ligáját. Ezenkívül szervezési problémákról és az általános választásra való felkészülésrôl tárgyaltak.
Tegnap délelôtt tíz órakor érkezett a polgármesteri hivatalba Vlad Rosca közigazgatási miniszter. Érkezését követôen kijelentette, semmiféle nyilatkoznivalója nincs, és elvonult. Elôbb még annyit csak hozzátett, hogy közigazgatási problémákat tárgyal a polgármesterrel, és ha már itt van, találkozik a Parasztpárt helyi vezetésével is.
A tanácskozás szünetében Dorin Florea polgármester, a Parasztpárt megyei elnöke a Népújságnak elmondta, hogy a miniszter az ô meghívására jött Vásárhelyre. Tárgyaltak a beruházási alapok felhasználásáról, bizonyos pénzalapok rendeltetése megváltoztatásának a lehetôségeirôl, s a kölcsönök visszafizetésének körülményeirôl. Dorin Florea a miniszter támogatását kérte egy ipari park létrehozásához.
A találkozó "politikai részén" jelen volt Carmen Vamanu prefektus, Doru Opriscan, a municípiumi pártszervezet elnöke, Mihai Porutiu megyei alelnök is. Ezen az általános választási stratégiáról volt szó. A Népújság kérdésére, miszerint a megyei szervezet saját listákat állít össze, vagy az országos vezetés dönti el, Dorin Florea kijelentette: elvileg készíthet listát, de könnyen elôfordulhat, hogy a Demokratikus Konvenció 2000 protokolluma értelmében úgy osztják el a helyeket, hogy Maros megyében példának okáért a Jobboldali Erôk Szövetsége kap képviselôi helyet.
A szeptemberi jugoszláv választásokra jósolt vezetés után egy hétfôn Belgrádban közzétett felmérés a szerbiai helyhatósági választásokra is a Szerbiai Egyesült Ellenzék (DOS) fölényét mutatta ki, bár ez utóbbi voksoláson az erôviszonyok várhatóan kiegyenlítettebbek lesznek.
Jugoszláviában szeptember 24-re írtak ki jugoszláv elnök- és parlamenti választásokat, valamint szerbiai helyhatósági és vajdasági tartományi parlamenti választásokat. Egy nemrég a Beta hírügynökség felkérésére készített felmérés a jugoszláv választások esetében a DOS jelöltjeinek jósolta a legnagyobb támogatottságot.
A Beta hétfôn ismertetett egy – a hírügynökség felkérésére – augusztus elsô felében készített szerbiai felmérést, amely szintén a DOS fölényét jósolta a két baloldali kormánypárttal szemben.
A felmérés megvizsgálta a 4 fô politikai erô: a tucatnyi ellenzéki pártot tömörítô DOS, a Vuk Draskovic vezette (szintén ellenzéki) Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO), valamint a Slobodan Milosevic elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a Jugoszláv Egyesült Baloldal (JUL), illetve a Vojislav Seselj-féle Szerb Radikális Párt (SRS) különféle koalícióinak lehetôségét.
A közvélemény-kutatás szerint amennyiben az említett pártok és szövetségek önállóan indulnak (a nyilatkozatok fényében ennek a legnagyobb az esélye), a DOS a voksok 34 százalékát, az SPS-JUL 22, az SRS 7, az SPO pedig 6 százalékot kapna. Az ellenzék akkor szerepelne a legjobban, ha esetleges közös (DOS-SPO) jelöltjei a kormánypártok (SPS-JUL-SRS) közös jelöltjeivel vetélkednének: az elôbbiek a voksok 45, az utóbbiak pedig 28 százalékát kapnák meg. Az ellenzék akkor szerepelne a leggyengébben, ha a DOS és az SPO külön-külön, a kormánypártok viszont közösen indítanának jelölteket: ez esetben 35-28 arányú eredmény jönne ki az ellenzék javára.
Az országos átlagot tükrözô felméréstôl megfigyelôk szerint az egyes körzetekben eltérhetnek a tényleges választási eredmények.
A Vajdaság részben magyarok lakta településein egyébként elôfordulhat, hogy több magyar párt is indít majd jelölteket.
A helyhatósági választásokra a voksolás elôtt két héttel kell benyújtaniuk a pártoknak hivatalos jelöltlistáikat.
A kelet-európai volt kommunista országokban továbbélô problémát okoznak a cigányok elleni rasszista támadások és az irántuk megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés – írja Prágából keltezett cikkében az International Herald Tribune csütörtöki száma.
A Párizsban megjelenô angol nyelvû napilap egy Zsolnán bôrfejûek által agyonvert roma asszony esetét ismertetve megállapítja, hogy Szlovákiában, ahol a cigány lakosság száma 10 százalékot ér el, mérhetetlenül növekszik a fajgyûlölet és a szélsôjobboldali csoportok népszerûsége, de – mint az IHT írja – "hasonló a helyzet a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában és a Balkánon is".
A volt kommunista országokban bekövetkezett rendszerváltozás tovább súlyosbította a roma lakosság elszegényedését, ôket érintette elsôként az állásvesztés, amikor a veszteséges vállalatok felszámolása megkezdôdött – utal vissza a jelenlegi állapot egyik kiindulópontjára a lap. Az elôítéletek továbbélése és az alacsony képzettség miatt a cigányok többsége képtelen volt újra munkát találni -idézi az IHT ezzel kapcsolatban azt a három hete közzétett ENSZ-jelentést, amely a Közép- és Kelet-Európában élô cigányokkal szembeni fajgyûlöletet és diszkriminációt bélyegezte meg. E jelentésbôl kiderült, hogy a szlovákiai cigányok jelentôs része – 90 százalékuk munkanélküli – putrikban vagy elhagyott üzemépületekben lakik siralmas egészségügyi körülmények között.
A kelet-európai cigányok közül – emlékeztet az IHT cikke – sok ezren próbáltak meg a diszkrimináció és a feléjük irányuló erôszak elôl Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba menekülni, s noha tömeges emigrációjuk újabb tápot adott a bevándorlás kérdése körüli vitának, túlnyomó többségüket visszafordították.
A zsolnai cigány asszony meggyilkolásakor a szlovák rendôrség országos körözést kezdett a tettesek után, de abban bizonytalankodott, hogy faji indíttatású támadásként kezelje-e az ügyet. A faji megkülönböztetés felszámolására alakult ENSZ-bizottság illetékes jelentéstevôje úgy találta, hogy a szlovák rendôrség "rosszul van kiképezve, és elôítéleteket táplál a cigányokkal szemben".
Az IHT cikke feleleveníti azt a jelentést is, amelyet júniusban hozott nyilvánosságra az Amnesty International. A nemzetközi emberjogi szervezet összegzésében azzal vádolta a közép- és kelet-európai országok rendôri szerveit, hogy "brutálisan bánnak a cigányokkal, s nem hajlandók védelmet nyújtani nekik a szkinhedek vagy mások támadásaival szemben".
Claude Cahn, a Budapesten lévô Roma Jogok Európai Közponjának munkatársa azt a tapasztalatát osztotta meg a lap munkatársával, hogy a faji elôítélek motiválta szlovákiai támadások híreit "súlyosan negligálják".
A megyei RMDSZ Területi Képviselôk Tanácsa (TKT) minapi ülésén Borbély Lászlót választotta elnökévé. A TKT-ra – mint két küldöttgyûlés között a helyi szervezet legmagasabb döntéshozó fórumára – vár a feladat, hogy a megyei elnökkel és az ügyvezetô elnökséggel összefogva a tényleges érdekérvényesítésre alkalmas szervezetté tegye a megyei RMDSZ-t. Ebbeli szándékairól kérdeztük Borbély Lászlót.
– A küldöttgyûlés döntései nyomán mondhatni új helyzet állott elô a megyei szervezetben. Elôzményei jól ismertek. Lát esélyt arra, hogy az RMDSZ továbbra is legnagyobb szervezeteként visszanyerje hajdani esélyét, amikor nem a belharcokban fogyatkozott az erô, hanem az érdekérvényesítés volt a fô foglalatossága?
– Az utóbbi tíz évre visszatekintve annyit mindenképpen el kell mondani, hogy Maros megye a legnehezebb helyzetbe került régió lett 1990 márciusa után. Ezért óriási felelôsségük van mindazoknak, akik vezetô szerepet vállalnak. Ezt kellett volna megérteniük az elmúlt másfél évben, de korábban is azoknak, akik vezetô tisztségre jutottak. Sajnos, nem így történt, s emiatt következett be a konfliktusok sorozata, egyben az, hogy háttérbe szorult az érdekérvényesítés. Pontosabban, mindössze hangzatos szólamokban, hebehurgya nyilatkozatokban és be nem tartott fogadkozásokban nyilvánult meg. Ezek a vezetésre való alkalmatlanság jegyei, gyakorlatilag képtelenek voltak összefogni, hatékonyan mûködtetni a szervezetet. Mint államtitkár magam is éreztem, hogy nem tudták vagy nem akarták kihasználni például azokat a lehetôségeket, amelyek abból adódtak, hogy megyebeliek voltak-vannak felelôs állami tisztségekben.
– Az elmúlt hetekben gyakran esett szó arról, hogy szükség van valamiféle Marosvásárhely- stratégiára, s nyilván Maros megyei stratégiára. Mit gondol errôl és kinek lesz a feladata ezt kidolgozni?
– Természetesen a megyei szervezetre hárul ez a teendô, és sürgetôen. Úgy gondolom, hogy alaposan át kell gondolnunk az erôs helyhatósági pozíciónkból eredô lehetôségeket, konkrét tervekbe foglalva a kívánatos célokat s elérésük eszközeit, például a településfejlesztésben, regionális kérdésekben. A korábbinál jobb helyzetben vagyunk, hiszen megyei tanácselnökünk van.
– A TKT mai összetételében alkalmas fórum a szóban forgó stratégiák kidolgozására? Az utóbbi években nem igazán mutatott erre hajlandóságot, s ahelyett, hogy például a helyhatóságokat orientáló koncepcióalkotó háttérfórum lett volna, személyek, csoportok pozícióharcának színterévé vált.
– Valóban újra kell értékelni a TKT szerepét. Az utóbbi két évben nemegyszer a korábbi elnök még összehívni sem akarta a küldöttgyûlések között egyetlen érvényes, döntésekre hivatott testületet. Hitem szerint mai összetételében is alkalmas az említett feladatra, hiszen a megye minden övezetének képviselôi jelen vannak. Feladatuk éppen az, hogy megfogalmazzák és közvetítsék régióik problémáit, ígényeit. Mûködtetni kívánunk több szakbizottságot, egyfajta programalkotó szereppel. Úgy gondolom, ilky módon szakszerûbbé és célirányosabbá tehetjük a TKT mûködését, s hatékonyabban befolyásolhatjuk például a helyi tanácsok RMDSZ- frakcióinak munkáját.
– Tényleg lényegi változást jelentene, ha a viták nem arról szólnának, hogy kit hova válasszanak meg, hanem a képviselôk érdemben közvetítenék övezetük sokféle gondját-igényét. Nem lesz könnyû.
– Belátás kérdése. Ha a TKT, a küldöttek felismerik, hogy mi is a tényleges küldetésük, akkor lesz esély, hogy több területen – területfejlesztésben, oktatásban, egészségügyben – koherens programokat alkossunk, konkrét, számon kérhetô feladatokat tûzzünk azok elé, akik a helyhatóságokban vagy más megbízatásukban a végrehajtásukért tehetnek. Az ôszi választási kampányban a belsô szervezeti élet óhatatlanul élénkebbé válik, amit én jó alkalomnak látok arra, hogy a tartalmasabb irányba tereljük a tagság, a különbözô szintû testületek munkáját.
Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár vezetése alatt kedden ülést tartott a NATO- integrációs tárcaközi bizottság. Napirenden szerepelt a szeptember végén Brüsszelben hivatalosan elôterjesztendô jövô esztendei országos csatlakozási terv helyzetének kiértékelése.
Az államtitkár közölte, hogy az öt fejezet közül négy elkészült. Pillanatnyilat a nemzetvédelmi minisztérium van lemaradva saját fejezetével, de a legfelsôbb védelmi tanács szeptemberi ülését követôen várhatólag pótolja a mulasztást, mondotta, egyszersmind megsürgetve több törvényalkotás, köztük az államtitok törvényének elfogadását. Át kell gondolni továbbá a költségvetés felépítését, vagyis a kiutalás ne a költségek függvényében, hanem projektek szerint történjen.
Mivel az idén a képességi és az érettségi vizsgák megszervezésében és lebonyolításában több rendellenesség mutatkozott, az oktatásügyi minisztérium elhatározta, hogy módosítja a szabályzatokat.
A képességi vizsgadolgozatok javítását ezentúl nem azokban az iskolákban végzik majd, ahol a vizsga folyt, hanem az erre a célra létesített központokban, amelyeknek több iskola lesz alárendelve.
Az intézkedésre azért van szükség, mert az idén olyan hírek keringtek, miszerint, a vidéki gimnáziumok tanulói sokkal nagyobb jegyeket kaptak a fôvárosiaknál – nyilatkozta Adrian Stoica minisztériumi igazgató, hozzáfûzve, hogy az új szabályzat szerint minden megyében lesz egy bizottság, amely szûrôpróbaszerûen utánjavítja a vizsgadolgozatokat. Minden megyei bizottságban kötelezôen jelen lesz a minisztérium reprezentánsa, aki felügyeli a szabályzat betartását.
Az érettségi szabályzata is megváltozik. Kísérletileg három típusú érettségit vezetnek be: technológiai, rendes és nemzetközi érettségit. Jövôre a vizsgatételt nem lesz szabad a táblára felírni, hanem ezekrôl a vizsgaközpontok kötelesek fénymásolatokat készíteni, tette még hozzá az igazgató.
A két megváltoztatott szabályzatot szeptember 1- jéig nyilvánosságra hozzák.
Marosvásárhelyen már jó ideje furcsa háború dúl a közszállításban. Amióta megjelentek a maxi-taxikat üzemeltetô cégek, sztrájkoknak, tüntetéseknek, autóbuszos blokádoknak lehettünk tanúi, szenvedô alanyai. Augusztus 23-án ez a csata különös fordulathoz ért. A Siletina Kft. által üzembe helyezett autóbuszt a közszállítási vállalat gépkocsivezetôi buszaikkal körbezárták és erôszakkal feltartóztatták. 25-én pedig a TAM (teherszállító vállalat) udvarán parkoló Siletina-buszok kijáratát állták el a közszállítási vállalat gépkocsiai.
A két utóbbi fejlemény nyomán a polgármesteri hivatal arra a következtetésre jutott, hogy visszavonják a szolgáltatási szerzôdést a közszállítási vállalattól. Erre Chiorean Ioan, a cég igazgatója ismét hadat üzent a hivatalnak.
Az igazgató elmondta, hogy Dorin Floreával megválasztása után nyolcszor próbált leülni egy asztalhoz, hogy megtárgyalják a közszállításban kialakult helyzetet, de a polgármester sohasem ért rá. Egyedül Csegzi Sándor alpolgármester fogadta. Az igazgató szerint a Siletina cég engedély nélkül közlekedteti a járatokat és pénzügyi csalást követ el azzal, hogy vállalatánál olcsóbban, 2000 lejért szállítja az utasokat. Állítja továbbá, hogy a polgármesteri hivatal megszegte a közszállításra vonatkozó szerzôdésben foglaltakat. Ez három évig érvényes, így ôk indokoltan harcolnak jogaikért. A maxi-taxi társaságok engedélyeztetése nem tanácsi határozat volt, "ez Crisan Eugen, minap még alpolgármester üzlete, ezt folytatják a maffiózók". Chiorean szerint mindenki összefogott ellene, a hivatal, a rendôrség, a közrendészek. Dorin Florea a választási kampány alatti ígéretét tartja be azáltal, hogy a törvényt megszegve támogatja a Siletina céget. A magánvállalkozó megszegi a konkurencia- törvényt, ami – szerinte – kimondja, hogy egy autóbusz-útvonalon csak a versenytárgyalás útján eldöntött cég közlekedtetheti jármûveit. A polgármesteri hivatal nem tartja be a temesvári Veltona cég által készített és a tanács által elfogadott közszállítási stratégiát sem. Mi több, az ártamogatott jegyekért 5 milliárd lejjel tartozik a közszállítási vállalatnak. Chiorean Ioan kijelentette: harcát a törvényesség érdekében a tiltakozás minden formájával folytatja, ha kell, felgyújtatja a Siletina autóbuszait. A rendellenességeket jelezte a Pénzügy-, a Belügy-, illetve a Szállításügyi Minisztériumokban is, ahonnan választ vár beadványaira.
Maior Claudiu, a Siletina Kft. tulajdonosa 1 milliárd lej erkölcsi és anyagi kártérítésért, valamint felbujtás vádjával beperelte Chiorean Ioant. Okiratokkal igazolja, hogy megvan a szállítási engedélye a cégnek és az autóbuszoknak is külön-külön. A helyi tanács 1999. október 14- én hozott 66-os számú határozata alapján közlekedtetik jármûveiket. Azzal, hogy a maxi-taxi vonalakon autóbuszokat közlekedtetnek, a szolgáltatás minôségén szeretnének javítani. A hivatallal kötött szerzôdés nem szögezi le, hogy csak mikrobuszokkal szállíthatnak utasokat. A jegy árát reális számítások alapján állapították meg, a dokumentációt a múlt héten eljuttatták a konkurencia-hivatalhoz is. Nemsokára ôk is bevezetik a kedvezményes utaztatást és szeptember 15-tôl órarend szerinti járatokat közlekedtetnek. A közszállításra vonatkozó 1999. évi 97-es kormányhatározat szerint a polgármesteri hivatal nem köteles támogatni a közszállítást, de jogában áll azt a szolgáltatást választania, amely árban, minôségben megfelel az elvárásoknak. A Siletina Kft. ehhez tartja magát és az utasokra bízza: ôket választják, vagy a közszállítási rt. autóbuszait.
A konkurencia-hivatal illetékesétôl megtudtuk, hogy a törvény nem zárja ki a konkurenciát, egy vonalon annyi cég közlekedtetheti a járatait, amennyinek megéri. A jegyek áráról kell készíteni egy gazdasági indoklást, ezt a hivatal jóváhagyja és követi. Ha a cég igazolni tudja, hogy neki megéri olcsóbban szállítani, mint a másik, akkor megteheti, ezt nem tiltja a törvény. Ha a szolgáltatást a polgármesteri hivatallal megkötött szerzôdés alapján végzik, akkor senkinek sem lehet kivetnivalója.
Chiorean Ioan a sérelmeit tartalmazó okiratcsomót Csegzi Sándor alpolgármesternek nyújtotta át, aki ezt tanulmányozva elmondta lapunknak, hogy életképes gazdasági tervet még nem látott a közszállítási vállalattól. A polgármesteri hivatal érdeke, hogy a gazdasági szempontok mellett a közszállításban a versenyszellem érvényesüljön. Amikor engedélyezték a maxi-taxik közlekedtetését, akkor az volt az elv, hogy a város úthálózata miatt több kategóriájú jármû szolgálja ki az utasokat. A maxi-taxis cégekkel kötött szerzôdés értelmében egy gépkocsiban csak annyi utas közlekedhet, amennyi a székeken elfér. Ezt megszegték a szolgáltatók, mi több, a jegyeladás körül is történnek súlyos törvénytelenségek, amelyek végül is a várost is károsítják. Ezeket a negatívumokat is rendezni kell. A közszállítás ügyében a helyi tanács dönthet. Ez lesz a legfontosabb vitatéma a csütörtöki ülésen.
Dorin Florea polgármester kijelentette: a közszállítási vállalat rég nem tartja be a szerzôdésben vállaltakat. 16 milliárd lej támogatást nyújt a hivatal, ezért semmit sem javítottak a feltételeken. A polgármesteri hivatal mérlegelni fogja azt a lehetôséget, hogy átvegye a közszállítási vállalatot és egy magáncéggel társulva végezze ezt a szolgáltatást. Egy másik lehetôség szerint a közszállítás teljesen a hivatal fennhatósága alá kerül és akkor a városvezetés dönti majd el, ki, hol, melyik útvonalon, milyen feltételek alapján közlekedjen. Az sem mindegy, mondta Florea, hogy Chiorean vállalata 16, míg a Maior Claudiué 3 milliárd lej támogatást kért.
Áll hát a bál, ha csendesebbre is fogták az utóbbi napokban az érdekeltek. Tény, hogy nem könnyû a milliárdokért folyó érdekütközést feloldani. Egyetlen mód kínálkozik erre továbbra is: az utazóközönség érdekeinek következetes érvényesítése. Vagyis pontos, civilizált szolgáltatást várnak el, javukra szolgáló versenyhelyzetet, amely elejét veszi a bármiféle monopolhelyzettel járó mohóságnak.
Ha kiáll az ajtóba, maga elôtt látja a városkát, szemben a Tyukász-domb fenyôi rejtegetik a kis kápolnát, távolabb a Siklódi hegy. Jobbra a Bekecs. Ikerporta ez, tôszomszédja Derzsi Ferenc, a sporttanár. Az ô háza elôtt áll a város egyik nagy "öregje", egy kétszázötven éves tölgy. – Stratégiai pont, a katonaságnál is be van jelölve, nem szabad kivágni. (A másik öreg tölgy a fürdôtelepre vezetô bejárat elôtt található a 44. számú portán.)
Maga faragta kapuját, maga építette házát, a bútor egy részét is maga készítette, a vizet s a villanyt maga vezette be. A dús, fehér bajszú ember olyan piros, mintha most jött volna fel a pincébôl; pedig hát az efféle örömökrôl rég le kellett mondania, harminc éve szedi a gyógyszert magas vérnyomása miatt. – Kósa István – nyújtja erôs, inas kezét. – De jobb, ha csak Pista bácsinak szólítasz, így ismer engem egész Szováta.
– 1918. október 6-án születtem, Szilágypérban. Apám ott volt tanító. Származásilag középajtaiak vagyunk. Apám pályáját folytattam, pedig mérnök szerettem volna lenni. Heten voltunk testvérek, utánam még két öcsi következett. Tizenhárom éves koromban meghalt az anyánk, árvák maradtunk. Székelykeresztúron tanultam, az ország akkori egyetlen magyar tanítóképzôjében. Az igazgatónk Iustin Salantiu volt, Budapesten végzete tanulmányait, a magyar irodalmat ô tanította nekünk, heti egy órában.
Ide Zetelakáról jöttem 1960-ban. De addig hosszú utat jártam meg. Képesítôztem, de nem kaptam munkahelyet. A pályámat tehát munkanélküliként kezdtem. Elszegôdtem a székelykeresztúri villanytelepre inasnak. A SETA (akkori nevén) szívógázmotorral mûködô önálló villanytelep volt. Inasként kitanultam a villanyszerelést, mellette a víz- és gázszerelést. Fél év alatt szabadítottak fel, villanyszerelôi segédkönyvet kaptam. Tudásomnak nagy hasznát vettem. 1938-ban bevonultattak katonának, Kisinyovba. Mi adtuk át a várost az oroszoknak. Tecuci-on beszereltem az egyik százados lakásába a villanyt, egy heti szabadságot kaptam érte. Meglátogattam édesapámat Nagyváradon.
No, alig érek oda, három napra érkeznek a magyarok is. 1940-et írtunk.
Hazajöttem Keresztúrra, jelentkeztem Gáspár alezredesnél. Tanító vagyok, munkát kérek. Találjak helyet magamnak, mondta, s azonnal kinevez. A kinevezésemet a közeli Magyarhidegkútra kértem. Jelentkeztem is, rendbe tettem az iskolát. Nem telik el három hónap, Keresztúron találkozom a rugonfalvi pappal. – Maga hol tekereg, fiatalember? – ezzel állít meg. Hát a zsebében van a kinevezésem Rugonfalvára. Bíró Dezsô volt ez a pap, szépen elkunyerált Gáspár alezredestôl. De én a képzôben hegedût tanultam, Rugonfalvára pedig kántortanító kellett. Nem is mentem ki, csak hétfôn, mai szóval: elblicceltem az istentiszteletet. Az iskolában volt egy harmónium, azt elôbb meg kellett javítgatni. Egy hét alatt megtanultam játszani rajta, a következô vasárnapon már orgonáltam és vezettem az éneket a templomban.
Bíró Dezsô azt mondta nekem. – Fiam, itt egy esztendeig meghúzhatja magát. Egy esztendeig; mert nekünk jó tanítóra van szükségünk.
Hát ezt én megjegyeztem, s tettem a magamét, tanítottam a gyermekeket, magam köré gyûjtöttem az ifjúságot, nem volt baj vele, csak egy kissé el volt züllve; karácsonyra felvirágzott a mûvelôdési élet a faluban.
Jön egy küldöttség a presbitérium részérôl. Hogy maradnék továbbra is ott, mert elégedettek a munkámmal.
– Tudják, mit? – válaszoltam. – Egy hét gondolkodási idôt kérek. S addig maguk is gondolják meg még egyszer a dolgot. Hiszen amúgy is jó tanítóra van szükségük. Egy hét múlva jöjjenek el ismét, de a tiszteletes úrral az élen, s akkor megadom a választ.
Bíró Dezsô elértette. És megismételte a kérést. Én pedig természetesen elfogadtam. És tanítottam tovább.
Mint mindig. Kisebb megszakításokkal ugyan, de 41 éven át...
Negyvennégyben mozgósítottak. A nagyobbik fiam hathetes volt akkor. Mint utóvéd ütegparancsnok harcoltam. Szôkepusztánál a gyalogság eltûnt, én az ütegemmel tartottam a frontot az oroszok ellen. Estére elfogyott a lôszer, felváltó csapatnak híre-hamva. Szürkületkor jöttek valami leventék, egy-egy golyóval a puskájukban. Ne menjetek tovább, mondtam nekik. Foglaljatok itt állást; mert nekem úgysem maradt már ütegem. Tarnay ôrnagynál jelentkeztem, osztályfelderítô tisztnek neveztek ki, így végeztem a háborút. Valamelyik falu mellett tüntettek ki, jött egy tiszt a német parancsnokságtól, a "hasamra" tûzte a vaskeresztet. Azt úgy szokták, felülrôl számítva a harmadik gomlyukba tûzni.
Felterjesztettek a Signum Laudisra, a vitézi érdeméremre, és a Nagykeresztre is. Ezeket azonban sosem kaphattam meg. Elsodort mindent az összeomlás.
Német vaskeresztemet az edelbachi réten egy vakondtúrás alá temettem.
Negyvenöt május 5-én tettük le a fegyvert. Az amerikaiak fogságába kerültünk, a fogolytáborban nekünk meghagyták az oldalfegyverünket és a kardot.
Aztán felnyergeltük a lovakat, s: haza.
Ahogy átérünk az orosz zónába, én vagyok az elsô, akinek elszedik az óráját. Svájci ezüstóra, az apámtól kaptam. Mindenkit kifosztottak. Na, aztán ezt daloltuk keservesen: "Réten, réten, hej az edelbachi réten, / Elzabrálták a zsebbe való késem. / Késem után gyûrûmet, órámat, / Azt sajnálom, nem a lovaglócsizmámat!"
Következett négy év hadifogság. Két év után Moszkvába kerültünk, ott is hasznát vettem mindennek, amit tanultam. Volt zenekarunk, színjátszócsoportunk, az orosz tisztek minden elôadásunkat megnézték. Errôl sokat tudnék beszélni.
Albumok, fényképek kerülnek elô. Hihetetlenül fiatal. Ennyi idôs volt Petôfi Fehéregyházánál. A világháborút és a fogságot ez a tanító gyerekember viszonylag sértetlenül vészelte át.
– Kaput faragtam, villanyt szereltem, itt minden az én kezem munkája. A hátsó házba is én szereltem be a vizet, pedig már nem vagyok mai csirke.
A "hátsó ház" a garázsra van telepítve. A garázs voltaképpen az ezermester mûhelye, az öreg gyalupad, a fûrész. Pista bácsi már nem dolgozik itt, egyik fiatal tanítványa használja a gépeket. A garázs fölött legalább két tucat vendég találhat szállást, minden szobához tusoló, telefonkészülék tartozik. Az "elôszoba" ablaka japánosan húzható szét, egy lépés, és kint lehetsz a szabadban. A tágas asztal köré két család telepedhet egyszerre. Itt a konyhafelszerelés is, aragázpalack, fôzô, mosogatókagyló. Az "elsô ház" nem új, de éppen ilyen pragmatikus, emeletén négy szobában is tud vendéget fogadni. Aki itt akar megszállni, elô kell jegyeztetnie magát. Olyan is volt, meséli, hogy egyszerre valami hat gyermek hancúrozott az udvaron.
Most egyedül van Kósa István. Ô a kicsi is, a nagy is.
(Folytatjuk)
Egy monográfiából idéznék elöljáróban. Nem az ünneprontás, hanem a pontosítás szándékával. "Reális Teleki-képet akarunk adni: a nagyvonalú hatalmi játékosét, aki kisebb birtokú erdélyi végvári tiszt fiaként kezdi, s hatalmas pályája során XVI. Lajos, I. Lipót, Sobieski, török nagyvezérek, Thököly partnere az európai méretû játékban, egy anyagilag s katonailag elpusztult ország erôivel, s akinek hatalma élete utolsó éveiben valójában úgy olvad szét, ahogy kortársai nôni látják." (Trócsányi Zsolt).
Azért igyekszem a fenti idézet homlokzata mögé bújni, hogy onnan tehessem meg kisebb-nagyobb észrevételeimet. A Csak a hírnévvel maradtak színes gernyeszegi tudósításba több félrehallás került be. Kár lenne, ha az olvasóban ezek zavart, hamis képzeteket szülnének.
"A helytállásban, az éleslátásban legjobb példa – olvassuk például – az 1734-ben született Teleki Mihály, aki késôbb Erdély kancellárja lett." Ha ugyanarra a Teleki Mihályra gondolunk, ha a Jókai által sátáni vonásokkal felruházott "nagy" Teleki Mihályra utalnánk, akkor a család- és vagyonalapító a 17. században született, nem a 18.-ban és még 1690-ben elesett a csatatéren. Errôl bôvebben odébb.
Az azonban tény, hogy nem tudjuk pontosan, mikor is született Teleki Mihály (arcképét bárki megtekintheti a Téka nagytermében). Idézünk ugyanabból a történeti mûbôl, Trócsányi Zsolttól, a kérdés legjobb ismerôjétôl: "Teleki Mihály születését 1634-re szokás tenni. Kérdés, mennyi alappal? 1656-ban már fejedelmi postamester, s felébredhet a gyanú: bíztak-e ily fontosságú munkakört ilyen, ma még gyerekembernek számító valakire? Igaz, a 17. században még hamarabb "érnek" az emberek, vagy legalábbis hamarabb kell maguknak szembenézni érett embert kívánó feladatokkal. […] Teleki Mihály születésének idôpontjával kapcsolatban egy saját nyilatkozata is meggondolkoztató. "Fejér a szakállam" – írja 1677. szeptember 29-én, rendreutasítóan Thökölynek, s ha ez egy húszéves fiatalembernek szól is, de ilyesmivel aggastyánok érvelnek. Aligha tévedünk – szögezi le szerzônk –, ha Teleki születési dátumát pár évvel korábbra, 1630-31 tájára tesszük."
I. Teleki Mihály nem volt Erdély kancellárja. Az 1677- ben a tulajdonképpen eltávolított, bizalmatlansággal tehetetlenné tett és utóbb Marosvásárhelyen a Vártemplomban végtisztességgel elföldelt bethleni Bethlen János helyébe Apafi Mihály fejedelem soha nem nevezte ki sógorát, Teleki Mihályt. Az más kérdés, hogy emberünk, kenyéradó gazdánk (T. Sámuel) nagyatyja ténylegesen betöltötte ezt a hivatalt, anélkül, hogy erre kinevezési okmányt nyert volna. Intézkedett, országot vezetett a fejedelem árnyékában.
Értelmezés kérdése, másféle nézôpontból történô megközelítés az, amit a cikkíró oratio obliquá-ban (közvetetten) említ Teleki Mihály felôl: "Ô is elôrelátóan a nyugati orientációt választotta […], és életét adta az országrész függetlenségéért a zernyesti csatában".
Hát, ami a nyugati irányultságot illeti, Teleki Mihály a Habsburg orientációt választotta még az 1680-as évek derekán. Titkos és nyílt diplomáciával közeledett Bécshez. Kényszerûségbôl menekült elôre I. Lipót császár karjaiba. Az a Teleki Mihály cselekdte mindezt, aki 1674-ben a nála jóval korábban nyugat felé igazodó vetélytársát (mellesleg sógorát, barátját, levelezôtársát), Bánffy Dénest kivégeztette ennek alapján. Elôbb megszôtte körötte a cselnek hálóját, felségárulással, hatalomvággyal vádolta meg felebarátját, majd utasította Béldi Pált, hogy kaszabolja le az agilis urat, a törökkel közvetlenül szemezô Erdély legtehetségesebb hadvezérét.
Ami pedig a függetlenséget illeti, az épp olyan illúzió volt, mint hazánké a szovjet csapatok betörésekor 1944-ben. Magyarán: Teleki Mihály a Habsburgok szolgálatában állott már, midôn a visszatérô törökök ellen utoljára kötötte fel kardját a magyar Thököly Imrével szemben. Valóban, a fogarasföldi Zernyesten elesett, ami megoldás volt kudarcos életére, ugyanis nem sejtjük, miként viselte volna el Thököly Imre két hónapos erdélyi uralkodását.
A Habsburgokhoz kötött ország pedig nem volt a földi mennyország, még a lehetô legbölcsebb kényszermegoldás sem. Nem hiába írt Bethlen Miklós Erdélyrôl szóló példázatot a fajármot vasigával felcserélô országról a Rákóczi vezette kuruclázadás idején, néhány évvel Teleki Mihály s az önálló fejedelemség kihunyta után.
Kötve hiszem, hogy kedves olvasónk, szorgalmas helytörténeti búvárunk, Gábor Attila tanár úr azt állította volna, hogy Gernyeszeg a Losonczi-Pálfy család birtoka lett volna. Ilyen nevû család ugyanis nem szerepel a magyar köztörténelemben. Van viszont a Maros völgyében egy igen neves família: már a 13. század végétôl birtokos emitt a losonczi Bánffy család. Éppen az elôbb említett B. Dénes birtokait kapta meg Teleki Mihály adományként a fejedelemtôl, miután legtehetségesebb ellenfelét jószágvesztésre is ítéltette az országgyûléssel.
Nekünk, a szakma napszámosainak az efféle apró adatok kenyeret, élvet, energiát adnak, s azt kívánnánk, ha a szélesebb közönség is figyelmezne kutatásaink eredményeire, hogy az erdélyi magyar történeti tudatot ne kelljen minden alkalommal az alapoktól újra és újra felépíteni. Unjuk a Déva vára szindrómát. Szeretnôk, ha már felsôbb osztályba léphetnénk a közírásban, közbeszédben, eszmélkedésben. Ehhez kínál minden kedves olvasónak és újdondásznak jó esélyt sok társával egyetemben
Tanácsadói központ bántalmazott gyerekeknek, s hozzátartozóiknak
A viselkedési és érzelmi zavarokkal küszködô, fizikailag, lelkileg bántalmazott gyerekek kezelésére a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet megyei fiókegysége tanácsadói központot hozott létre a marosvásárhelyi 10-es számú általános iskolában. A júnus elejétôl mûködô központban egy orvos, egy pszichológus és egy szociális munkás díjmentesen segít a kiskorúakon, s amennyiben szükség van arra, hozzátartozóikon is. Musca Nicoleta pszichológussal a leggyakrabban elôforduló esetekrôl s a további tervekrôl beszélgettünk.
– Induláskor tudtuk, hogy nagy szükség van egy ilyen központra ahova szülôk, s gyerekek tanácsért fordulhatnak. Az utóbbi három hónap tevékenysége is alátámasztja ezt – 46 gyerek fordult hozzánk, velük közel 120 egyéni ülésen foglalkoztunk. Segíteni tudunk a viselkedési zavarokkal küszködô – otthonról elszaladt, lopást elkövetô, szeszes italt fogyasztó, gyakran hazudó, iskolakerülô – gyerekeken és fiatalokon, vagy különbözô traumákat átélt s emiatt érzelmi zavarokkal szembesülô – depressziós, ijedôs, túlzottan zárkózott – személyeken. Tudni kell, hogy bármilyen fizikai vagy lelki bántalom tükrözôdik a gyermek, fiatal viselkedésében, s amennyiben ezeket nem tudatosítják, nem kezelik ki, újabb és újabb gondokhoz, viselkedési és alkalmazkodási nehézségekhez vezetnek. A vakáció ideje alatt a legtöbb fiatalt az ideggyógyászatról küldtek ide, ezeket különbözô fizikai, lelki traumák érték, mint például megverték, megfenyegették a szülôk, hozzátartozók. Legtöbb gyerek szétesett családból származott, ahol egyik szülô, vagy közeli hozzátartozó iszákos. Ezeket az eseteket nehéz kezelni, gyógyítani, hiszen – bár a gyerekkel jó eredményeket érünk el – amennyiben a gondot okozó felnôtt nem kéri a szakemberek segítségét, a kiskorú életkörülményei nem változnak, a családban ugyanazok a sokkoló hatások érik. Leghatásosabb eredményre, gyógyulásra akkor számíthatunk, ha nemcsak a gyerek, hanem szülei is részt vesznek a beszélgetéseken, igyényelik a beavatkozást, a segítséget. Nagy gond az is, hogy városunkban, országunkban a lakosság nagy része elfordítja a fejét, ha megvert, megerôszakolt gyerekkel, fiatallal szembesül, ha értesül arról, hogy a kiskorút szülei, hozzátartozói fizikailag vagy lelkileg bántalmazták. Holott nagy szükség van arra, hogy az ilyen eseteket jelentsék, akár nekünk, akár a gyermekjogvédô igazgatóság szakembereinek, hogy az érintettekkel felvéve a kapcsolatot segíteni tudjunk, meg tudjuk elôzni nagyobb problémák kialakulását. Véleményem s tapasztalatom szerint iskolakezdés után többnyire tanulási nehézséggel küszködô, iskolakerülô gyerekek fognak hozzánk kerülni, fôleg a központnak otthont adó általános iskolából, de a megyeszékhely más tanintézményeibôl is. Szeretnénk egy ismerkedô találkozót szervezni az iskolaigazgatókkal, ahol beszámolnánk tevékenységünkrôl, s megkérnénk ôket, népszerûsítsék a diákok-szülôk körében a központot, s amennyiben segítségre szorulók irányítsák hozzánk. Ugyanakkor tervezünk a tanárokkal, tanítókkal is egy kerekasztal- beszélgetést tartani, ahol az iskolában leggyakrabban elôforduló viselkedési zavarokról, kezelésükrôl, a problémás gyerekekhez való megfelelô viszonyulásokról beszélnénk – mesélte a pszichológus, aki kérdésünkre azt is elmondta, hogy mindeddig senki nem panaszkodott fizikai erôszakot alkalmazó tanárról, de amennyiben ez megtörténik a tanfelügyelôségen, az iskolaigazgatókon keresztül megpróbálják orvosolni a helyzetet.
Fontos tudni, hogy a napokban változni fog a központ órarendje, így azok, akik az ott dolgozók segítségét szeretnék kérni, a 160-755-ös telefonszámon érdeklôdhetnek.
Erdôcsinádon az idén is megszerveztük a mezôségi gyerekek számára az immár hagyományossá vált harangvirág-tábort egy evangelizációs hét keretében. A résztvevôk közül megemlíthetjük a Mezômadarasról, Sármásról, Madarasi – Feketérôl, Szénáságyról, Körtefájáról, valamint Száltelekrôl érkezett gyerekeket.
Elöljáróban fontos megjegyeznem, hogy ez a tábor volt sok gyerek számára az egyetlen kimozdulási lehetôség, ezért egy ilyen tábor megszervezése igencsak sokrétû kihívást jelent. Így a tábori programot is úgy kellett összeállítani, hogy fejlôdhessen a gyerekek egész személyisége az pedig egyértelmû volt számunkra, hogy egészséges személyiség csak egy egészséges istenismeret által lehetséges.
A vallásórák a teremtés történetén keresztül arra próbálták rávezetni a gyerekeket, hogy a teremtés célja az ember. Kicsoda az ember? – kérdezzük olykor. A bibliai teremtéstörténet szerint az ember Isten teremtése, aki teremtô Urának engedelmeskedik, embertársát szereti, és a világ felett, de annak javát szolgálva uralkodik. Az ember Isten beszélô partnere, csak ô figyel Isten szavára, ô érti meg és ô tud választ adni rá.
Ezt a közösséget – Istennel és egymással – próbáltuk megélni ebben a gyerektáborban is a napi vallásórákon. De megismerkedhettek még a kulturált viselkedés szabályaival is, s fejleszthették a kreativitásukat Both Péter néprajzkutató irányítása alatt, a régi bútorfestészet motívumainak alkalmazásával. Nem hiányzott a szép magyar beszédmód elsajátítása sem, ami a szórványban élô magyar gyerekek számára kisebbségi voltuk miatt rendkívül fontos. Szabadidejükben a gyerekek nagyon sok magyar népdalt tanultak.
Köszönjük azoknak, akik lehetôséget biztosítottak e táboroztatásra, különösen az Erdôcsinádi Református Egyházközség nt. lelkipásztorának, Lukácsy Szilamérnek, továbbá azoknak a nagylelkû adakozóknak, akik anyagi vonatkozású támogatásban részesítették a táborozó gyerekeket.
Reméljük, hogy a szórványban élô fiataljaink számára e tábor valódi menedékhely, ahova újra visszavágynak, ahol ápolni tudják anyanyelvüket, kultúrájukat és nem utolsósorban hitüket.
Péter apostol szavaival élve: "Jó nékünk itt lennünk" (Mt.17,4).
Szabó Izolda vallástanár
A napokban a központi sajtó többször is felröppentette a hírt, miszerint a nemsokára kezdôdô fûtési idényben jelentôsen megdrágul a hôenergia. A legtöbbet hangoztatott információ 350.000 lejes gigakalóriánkénti árat jelzett.
Az áremelést leszögezô rendelkezést viszont még nem hoztak. A marosvásárhelyi Energomur távhôszolgáltatónál megtudtuk, a hôenergia árát szabályozó országos hatóság, az ANRE egyelôre hivatalosan nem tett közzé az energia árát emelô rendeletet.
A jelenlegi árszabás a lakosság számára 230.000 lej/Gkal. Az is köztudott, hogy ez irányár. Marosvásárhelyen például ennél többe került a múlt fûtési idényben az energia, a többletet a központi költségvetés szubvenció formájában megtérítette.
Ha az eddigi híresztelésekben emlegetett árat hivatalosan is megerôsítik, az a következô fûtési idényben megközelítôleg 50%-os költségnövekedéshez vezetne. Errôl még nincs szó, de áremelésre számítani lehet, hiszen a távhô elôállításának alapvetô összetevôi, vagyis a földgáz és a villanyáram a múlt ôsztôl jelentôsen drágult. A valószínûsíthetô áremelés ideje is közeleg, a hôenergia árát rendszerint szeptemberben, a távfûtési idény kezdete elôtt rendezik, ennél többet viszont még az illetékesek sem tudnak. A fogyasztónak pedig a híresztelések hallatán lesz rögvest melege, holott a fûtôtesteket október elôtt ritkán melegítik.
Az 1997-ben alakult Dupla Kávé együttes tagjai Köteles István és Váradi Jenô. Eddig négy lemezük jelent meg: az elsô 1998-ban, melynek címe Jó nekünk!, a következô ugyancsak abban az évben, címe Se veled, se nélküled, 1999-ben megjelent a Ha nem tudom, nem fáj címû, s idén piacra került az Egyszer fenn, egyszer lenn. Az összes albumot a Stefanus Kiadó adta ki. Romániában a Dupla Kávé albumok gyártója és forgalmazója a kovásznai Euro Music International. A Kávé a tagok családnevének kezdôbetûibôl alakult, a Dupla azt jelzi, hogy az együttes két tagból áll. A zeneszámokat többnyire Köteles István és Kaszás Péter szerzik, a szöveget Köteles (Lantos) Krisztina, Köteles István felesége írja. Zenéjükkel Magyarországon és Romániában is nagy sikert arattak. Népszerûségüket az is mutatja, hogy minden hétvégén elôadást tartanak. Augusztus 30- szeptember 10. között Erdélyben turnéznak, a rendezvénysorozatuk címe: Egyszer fenn, egyszer lenn most Erdélyben. A turné alkalmával 18 elôadást, 14 fellépést és 4 nagykoncertet tartanak Marosvásárhelyen – szeptember 2-án szombaton, a Sportcsarnokban – Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön.
Novembertôl a Codecs távoktatási intézmény újabb szakokkal bôvíti kínálatát. A Computing for Commerce and Industry (CCI) szak egyelôre egyetlen képzési modullal indul, amelyet várhatóan tavasztól további elôadássorozatokkal egészítenek ki. A jelenlegi féléves képzés célja, hogy objektumorientált, hálózati szoftveralkalmazások készítésére képezze ki a hallgatókat.
Ugyanakkor az érdeklôdôk részt vehetnek az elôbbitôl függetlenül egy Project menedzserképzô elôadássorozaton is. Mindkét esetben az oktatási rendszer a Codecs-nél megszokott tutoriális távoktatás.
A tegnapi sajtótájékoztatón a Codecs marosvásárhelyi regionális központjának igazgatója, Emil Sandulescu elmondta, tudatában vannak annak, hogy az új szakok egy szûk réteget céloznak meg, hiszen mindkettô jelentôs mûszaki hátteret (számítógép, nyomtató, internethozzáférés) feltételez. A CCI-szak pedig ráadásul némi számítógépes programozási alapismereteket is igényel, amelyek hiányában a hallgató maga kell pótolja hiányzó ismereteit.
Mindkét szak költségtérítéses, és a féléves képzések ára a Codecs többi szakán megszokott árakhoz hasonló.
Jelenleg a regionális központnak több mint 700 hallgatója van, amelyeknek csak mintegy negyede végzi saját költségén tanulmányait, míg a többinek cégek fizetik.
Ideiglenes határnyitás Dombegyháza-Kisvarjas között
Szeptember 3-án, vasárnap egész napra megnyílik Dombegyháza és Kisvarjas között az ideiglenes határátkelô – tudta meg az MTI a békés- csanádi faluban. Az országhatárral elválasztott két falu közötti alkalmi határállomást legutóbb a dombegyházi katolikusok búcsúnapjára és a Szent István napi ezredévfordulós ünnepségre augusztus huszadikán nyitották meg. Most vasárnap a határ túloldalán, Arad megyében lévô Nagyiratos búcsúja alkalmából nyílik lehetôség a környezô falvakban élôk rokonlátogatására, illetve a nagyiratosi búcsújárásra. Reggel nyolctól este nyolcig lesz nyitva a Dombegyháza és Kisvarjas közti ideiglenes átkelô. Az egy napos határnyitás csak a magyar és a román állampolgároknak teszi lehetôvé az ideiglenes határátkelô használatát s az csak a személyforgalomra vonatkozik. Autóbusszal sem vehetô igénybe a Dombegyháza- Kisvarjas közti ideiglenes átkelô.
2004-re már lehetnek új tagok az EU-ban
Az Európai Parlament elnöke szerint a testület azt szeretné, ha a 2004-ben esedékes európai parlamenti választásokon már új tagállamok polgárai is részt vehetnének. A varsói látogatáson tartózkodó Nicole Fontaine Jerzy Buzek lengyel kormányfôvel folytatott megbeszélése után kijelentette: lehetségesnek tartja, hogy addigra új tagjai legyenek az Európai Uniónak. Arra azonban nem tért ki sajtóértekezletén, hogy hány jelentkezô felvételét várja a jelzett idôre. Sajnálkozva említette, hogy a jelenlegi tagállamok közvéleményében alábbhagyott az a lelkesedés, amellyel a lakosság tíz évvel ezelôtt tekintett a szervezet kibôvítése elé. Fontaine szavai szerint az Európai Parlamentnek és más intézményeknek nagy feladatai vannak abban, hogy felvilágosítsák és meggyôzzék az EU- közvéleményt a bôvítés elônyeirôl.
Delfin mentett meg egy kisfiút a megfulladástól az Adriai-tengeren, az Olaszország délkeleti részén fekvô Manfredonia közelében. Az úszni nem tudó gyermek a tengerbe esett az apja vezette vitorlásból. Süllyedni kezdett, de hirtelen valami a vízfelszín felé kezdte tolni. Egy delfin, amelyet a helyiek Filippónak kereszteltek el, sietett a fiú megmentésére. A 14 éves gyermek elmondta: amint felismerte Filippót megkapaszkodott benne. Az állat a vitorlásig "szállította" a fiút, majd elúszott. Helybeliek elmondása szerint a delfin már évek óta él a Manfredoniai-öböl vízében.
Kedden hajnalban – közép-európai idô szerint hétfôn este – ismét kitört Japánban az Ojama vulkán, július 8. óta immár nyolcadszor. Sérülésrôl nem érkezett hír, de a morajló, szürke hamut okádó tûzhányó a terület népességét lakáson belül maradásra kényszerítette. A 814 méter magas Ojama – amely a Tokiótól 190 kilométerre délre található Mijake-szigeten emelkedik – a japán meteorológiai intézet jelentése szerint nyolcezer méter magasba lövellte hamuját. A 55 négyzetkilométernyi területû sziget egyes részeire 2-3 centiméter vastag friss hamuréteg borult. A tûzhányó eddigi leghevesebb ébredésére augusztus 18-án került sor, akkor is több kilométer magasra fújta füstjét és sziklazáport zúdított a térségre, kétezer embert telepítettek biztonságosabb helyre.
A NESTLÉ fizet a holokauszt áldozatainak
A világ legnagyobb élelmiszercégének számító Nestlé 25 millió svájci frankkal (kb. 14,5 millió dollárral) járul hozzá a legnagyobb svájci bankok és a különbözô zsidó szervezetek közötti, a Holocausttal kapcsolatos jogi viták rendezéséhez. Az errôl szóló közleményt hétfôn tette közzé az óriás vállalat. A Nestlé szerint valószínû, hogy a csoporthoz tartozó cégek a nácik által megszállt országokban kényszermunkásokat alkalmaztak, bár a II. világháború idején a Nestlé az említett cégeknek még nem volt tulajdonosa, mivel 1947-ben vásárolta fel ôket – Mint az egykori részvénytársaságok jogi örököse, tudatában van erkölcsi felelôsségének, hogy "hozzájáruljon az emberi szenvedés enyhítéséhez". Azt már korábban elismerték, hogy a szintén hozzájuk tartozó Maggi németországi, singeni egységénél kényszermunkásokat dolgoztattak a háború alatt.
Közép- és kelet-európai intézmények megállapodása
Együttmûködési megállapodást ír alá hétfôn este az a hat közép- és kelet- európai menedzserképzô intézmény, amelyekben a brit Open University Business School tananyaga szerint indítanak féléves kurzusokat – közölte Dôri Tibor, a budapesti Euro-Contact Business School igazgatója hétfôn Budapesten sajtótájékoztatón. A szlovák, cseh, orosz, bolgár, román és magyar menedzserképzô intézmények megállapodásának az a célja, hogy az országok gazdasági és kulturális lehetôségeit közösen hasznosítsák. Emellett összehangolják az oktatási stratégiákat, s közös távoktatási tananyagokat dolgoznak ki. Dôri Tibor közölte: a Magyarországon 11 éve mûködô Euro-Contact Business School az angliai Open University tananyaga szerint indítja képzéseit évente 800-900 magyar menedzser részére. Hozzátette: ez az iskola képezi a magyar menedzserek 60-70 százalékát. A brit intézmény a világ 37 országában 25 ezer hallgatót oktat évente, akinek jelentôs része, évente körülbelül 12 ezer fô a közép- és kelet-európai régióban végez.
Német kereskedelmi körök határozott bírálattal illették hétfôn az amerikai Wal- Mart kiskereskedelmi hálózatot, a világ legnagyobbját, azért, mert tartósan csökkentette több mint ezer árufélesége árát Németországban, a csirkecombtól a hûtôszekrényig. Az amerikai cég úgy szeretne további piaci pozíciókat szerezni Németországban, hogy versenytársai alá kínál áraival, azaz árháborút indít – mondta a német élelmiszer-kiskereskedôk szövetségének elnöke, Gerd Ha:rig. – Megteheti, mert jelentôs pénzügyi erô áll mögötte. Nyilvánvaló célja mások meggyengítése, majd felvásárlása, hogy eddigi szerény részesedését a német kiskereskedelemben növelje – mondta Ha:rig. A Wal-Mart új árakcióját többhónapos idôtartamra hirdette meg, nem kiárusításról van szó. A Wal-Martnak Németországban még csak 95 üzlete van és 18 200 dolgozót foglalkoztat.
Csatlakoztak a fôvárosi tüntetôkhöz
45 marosvásárhelyi FNI-károsult csatlakozott ma a takarékpénztár fellebbezése nyomán kijelölt CEC-FNI tárgyalás idejére szervezett tüntetés résztvevôihez. Az ország különbözô részeibôl összegyûlt személyek a kormány és a Fellebbviteli Bíróság székháza elôtt követelték vissza pénzüket. A marosvásárhelyi károsultak, akik saját költségükön utaztak a fôvárosba, az eseményrôl és az eredményekrôl csütörtökön 18 órakor számolnak be az érintetteknek, akikkel az Országos Beruházási Alap volt székháza elôtt találkoznak.
A magyartanárok tanév eleji módszertani tanácskozását szombaton délelôtt 10 órától tartják a marosvásárhelyi Unirea Kollégiumban.
A marosvásárhelyi fotóklub vendégeiként a zágrábi fotóklub 24 alkotója 80 munkáját állítják ki a Várgalériában. A kiállítás augusztus 27-tôl szeptember 12-ig látogatható naponta 11 és 19 óra között.
A ma délben kezdôdô helyi tanácsülésen a nyárádszeredaiak arról döntenek, mivel járulnak hozzá a közbirtokossági erdôk gondozásához. Szó lesz a szemétügyrôl, megállapítják a lefolyócsatorna-díjat, illetve rendezik a központban levô parkolást.
A híresztelések ellenére nincs sárgaságjárvány a marosvásárhelyi TBC- klinika gyerekosztályán – mondta dr. Farkas Judith, a városi kórházak aligazgatója. Néhány nappal ezelôtt rutinellenôrzésen kiszûrtek öt A - típusú hepatitis vírussal fertôzött gyereket, akiket azonnal kezelni kezdtek. Közülük kettônek már abbahagyták a gyógyszerezését. A doktornô szerint ez a betegség gyakori a gyerekklinikákon, és ha idejében kikezelik, nem lesz krónikus.
A Maros Mûvészegyüttes magyar tagozata utánpótlás néptánccsoportot indít. 10 - 14 év közötti gyerekek jelentkezését várják szeptember 5-én, kedden délután 6 órakor az együttes Forradalom út 8. szám alatti székhelyén. Érdeklôdni a 123-760-as telefonszámon, Füzesi Albert oktatónál.
Szeptember 1 - 15. között az amatôr képzômûvészek Köztársaság tér 9. szám alatti termében Teodor Morariu A természet közelében címû festm&eacu