|
LII. évfolyam 198. (14554) |
2000. augusztus 25., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Megkezdôdtek a megbeszélések az IMF küldötteivel
Csütörtökön szakértôi szinten megkezdôdtek a tárgyalások Bukarestben a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a román kormány képviselôi között a Romániának jóváhagyott készenléti hitel újabb részletének folyósításáról. A tervezettnél magasabb infláció, a nem csökkenô költségvetési kinnlevôségek, a létszámleépítés elmaradása és a nyugdíjak tervezett emelése áll a tárgyalások középpontjában.
A kormány már elismerte, hogy az infláció az idén meghaladja a tervezett 27 százalékot. Az ország vezetôi szerint az infláció éves szintje 32-34 százalék körül alakul majd, román és külföldi gazdasági elemzôk ugyanakkor 35-37 százalékot jósolnak.
Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank sajtóigazgatója a tárgyalások elôtt azt mondta, hogy a tervezettnél magasabb inflációt külsô okok: az euró vártnál nagyobb mértékû leértékelôdése, az aszály, a kôolaj árának növekedése okozta. Vasilescu szerint román részrôl azt fogják kiemelni, hogy az infláció így is legalább 20 százalékponttal kisebb lesz a tavalyi 54 százaléknál.
A gazdasági sajtó ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az árak meredek emelkedését a szolgáltatói szférában mûködô állami monopóliumok számlájára kell írni.
A kormány mostanáig eredménytelenül próbálta behajtani a csillagászati összegekre rúgó költségvetési kinnlevôségeket is. A be nem fizetett adók, társadalombiztosítási járulékok nem csökkentek az idén, hanem tovább növekedtek. Ugyanígy mostanáig csak terv maradt, hogy a költségvetési szférában dolgozó alkalmazottak létszámát 65 ezerrel csökkentik.
Nehéz kérdést jelent a tárgyalásokon, hogy Mugur Isarescu miniszterelnök a napokban bejelentette: hamarosan komoly nyugdíjemelést terveznek, amire külföldi kölcsönbôl kívánja elôteremteni a fedezetet a kormány.
Vasilescu szerint a kormány a nehézségek mellett jelentôs eredményeket is fel tud mutatni. Az elsô félévi makrogazdasági mutatók tényleges gazdasági növekedésrôl tanúskodnak, az idén rekordnagyságú export várható és a külsô mérleghiányt sikerül a tervezett keretek között tartani.
Az érdemi tárgyalások a jövô hét elejére várhatók, mivel Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai tárgyalóküldöttségének vezetôje szombaton érkezik a fôvárosba.
Az IMF tavaly augusztusban hagyott jóvá 535 millió dollár készenléti hitelt Romániának. Ennek csak elsô részletét tudta lehívni Bukarest, majd arra kényszerült, hogy a hitel határidejének meghosszabbításáról kezdjen tárgyalásokat. Többszöri halasztás után idén júniusban hagyta jóvá a hitelprogram határidejének kiterjesztését az IMF vezetése.
A júniusi megegyezés szerint a fennmaradt összeget négy egyenlô részletben kapja meg Románia. Az elsô részletet júniusban utalták át.
Szalagavató a Török–Román Bank Marosvásárhelyi kirendeltségénél
Tegnap ünnepélyes keretek közt nyitották meg a Török Bank marosvásárhelyi, a bank romániai kirendeltségei közt a 20. fiókintézményét.
A Török–Román Bank 65%-a a Bayindir Csoport tulajdona, 30%-át a Bank of New York és 5%-át a Román Kereskedelmi Bank birtokolja.
A megnyitón Carmen Vamanu prefektus és Dorin Florea polgármester mellett ünnepi beszédet mondott Mehmet Fahim Tobur, a bank vezérigazgatója és a marosvásárhelyi kirendltség frissen kinevezett igazgatója, Ligia Gabriella Marian.
A felszólalók beszédeikben hangsúlyozták, hogy a megyénkben levô jelentôs török vegyipari és faipari befektetések méltó kiegészítése a ma felavatott pénzintézet.
A Népújság kérdésére válaszolva Mehmet Fahim Tobur, a bank vezérigazgatója elmondta:
– Nem félek attól, hogy a pénzügyi szektorban tapasztalható bizonytalanság miatt a cégek vezetôinek, valamint a magánszemélyeknek nem lesz majd bizalmuk az új bank iránt. A bankok világa bizalomra épül. Tudom, hogy e téren az utóbbi idôben volt néhány kellemetlen incidens, sôt a legnagyobb bankok némelyike igen nehéz helyzetbe is került, de ezen a téren a pszichológiai tényezô a legfontosabb. Én remélem, hogy ebben az országban már nem fognak megismétlôdni a korábban tapasztalt események, vagyis hogy a bankok bukásának idôszaka lejárt. Optimista vagyok a jövôt illetôen, és úgy gondolom, hogy 2001-tôl mind Románia gazdasága, mind annak pénzpiaca stabilizálódni fog. Úgy gondolom, hogy akár a jelenlegi kormánypártok, akár a mostani ellenzék kerül az ôszi választások után hatalomra, mindenképpen tapasztalt politikusok kerülnek majd az ország élére és ez jó hatással lesz a gazdaságra. Így számunkra megteremtôdnek a növekedéshez szükséges kedvezô feltételek – hangsúlyozta a viszonylag fiatal, alig 6 éves múltra visszatekintô bank vezérigazgatója.
A Török–Román Bank egyébként 1999-ben, mint az év legdinamikusabb bankja, elnyerte a Capital címû gazdasági folyóirat Oscar-díját, ugyanakkor idén a legjobb szolgáltatásért a Bucharest Business Week folyóirat díját.
Vezetôi szerint a bank még az idén további 4 kirendeltséget szeretne megnyitni, jövôre pedig azt tervezik, ha összesen 30 mûködô fiókszervezetük lesz, elérve ezáltal, hogy minden fontos városban jelen legyen a bank. Ezután tehát már csak helyzetük megerôsítésére szeretnének koncentrálni.
Nyolcvan év elteltével vajon eljött-e az ideje annak, hogy hideg fejjel végezzünk számvetést, beszéljünk Trianonról. Egyáltalán lehetséges-e ezt a történelmi eseményt érzelemmentesen végiggondolni nekünk, magyaroknak? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a kôszegi Fesztivál a határon rendezvénysorozaton a téma iránt érdeklôdô résztvevôk.
A közös gondolkodásban Bárdi Nándor, Romsics Ignác, Zeidler Miklós történészek és Pál József irodalomtörténész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára voltak a fiatalok segítségére.
Trianon váratlanul és felkészületlenül érte mind a magyar társadalmat, mint pedig a korabeli magyar politikát. A sokk, amelyet okozott, a mai napig érezteti hatását, nyolcvan év után sem múltak el egészen a nyomai – hangzott el.
Trianon ma is rányomja a bélyegét Magyarország és szomszédainak kapcsolatára. Még mindig sok a tabu téma, a kimondatlan gondolat, amely hátráltatja az egyre fontosabbá váló regionális együttmûködést is.
Romsics Ignác szerint azért, hogy a második világháború után a trianoni határokat állították vissza, elsôsorban a szovjet nagyhatalmi politika volt a felelôs.
– Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a háború idején olyan terveket dolgoztak ki a késôbbi rendezésre, amely tiszteletben tartotta volna a nemzetállamok alapvetô jogait, a határokat pedig úgy szabta volna meg, hogy a magyarok lakta területek a soknemzetiségû Erdély kivételével Magyarországhoz tartoztak volna – mondta el Romsics Ignác.
A szervezetben a nemzetállamok laza konföderációja szerepelt, amit a szovjet politika nem fogadott el – fûzte hozzá.
– Az oroszok ütközôzónát akartak kialakítani birodalmuk nyugati határai mentén, nem vettek figyelembe semmiféle nemzetiségi kérdést, a kis népek szembeállítása szolgálta érdekeiket – hangoztatta.
Trianont évtizedek múltán is nehéz érzelmek nélkül szemlélni, de a történészeknek és politikusoknak valószínûleg nincs más választása, hiszen a máig érezhetô feszültségek feloldása csak a történelmi folyamatok, ok-okozati viszonyok megértésén keresztül lehetséges – hangzott el a fórumon.
Egy hét múlva becsengetnek, s a diákoknak teli iskolatáskákkal kell nekirugaszkodnak az új tanévnek. A füzetek, felszerelések, egyenruha beszerzése legtöbb családnak nagy anyagi megterhelést jelent, hiszen évrôl évre nô a legszükségesebb iskolai tartozékok ára. A legnagyobb kiadást az elsô osztályba való felkészülés jelenti, a szülô 500.000-1.000.000 lej közötti kiadásra számíthat. A felsôbb osztályokban, amennyiben nem kötelezô az egyenruha, s az iskolatáska, tolltartó is megvan, 150-300.000 lejbe kerülnek a legszükségesebb dolgok. (A tankönyvekrôl most nem beszélünk.)
Marosvásárhely néhány tanszerüzletébe betérve az árakról érdeklôdtünk, s a szülôk, diákok véleményét is megkérdeztük a tanévkezdés költségei kapcsán.
A fôtérrôl a Tudor lakónegyedbeli Gyémánt üzletközpontba – a volt bútorüzlet helyébe – költözött Mihai Eminescu könyvesüzletben két eladónô szolgálja ki a vásárlót. Kérdésünkre elmondják, hogy pár szülô már beszerezte a szükséges füzeteket, írószereket, de legtöbben csak nézelôdni, tájékozódni tértek be. Az árak változók: a 48 lapos vonalas füzet 2.900 lej, a kockás 4.200, a 140 lapos 10.500, a nagyméretû egyetemistafüzet 9.500 lej, a kapcsos füzet 40.000, a bele való lapok 15.000 lejbe kerülnek, a színes ceruza 5.600-11.000 lej, a színes festék 15-18.000 lej, tolltartók 41.000-120.000 lejért kaphatók, iskolatáskák 75-85 ezerért. Egy doboz kék tinta 2.700 lej, az írószerek ára 2.500-15.000 lej között váltakozik, egy nagyobb radír 2.300 lej, míg egy betétes töltôtoll 20.000 lej. Hasonló árakkal várja a vásárlókat a kövesdombi könyv- és írószerüzlet is. Az eladónôk azt is elmondták, hogy egyelôre különleges, alternatív füzetek nincsenek, de legkésôbb hétfôn azokkal is szolgálhatnak. Egyébként a tudori könyvesüzletre nagy szükség volt, hiszen az elmúlt években sorra szûntek meg a Doina, Fortuna üzletcsoportokban mûködô hasonló boltok.
250 ezer lej csak füzetre és írószerre
A Romarta üzlet elsô emeletén mûködô, füzeteket, tanfelszereléseket, játékokat forgalmazó üzlet pultja elôtt több édesanya nézegeti a termékeket, érdeklôdik az árak felôl.
– A kislányom IV. osztályba megy, s 250 ezer lejt fizettem csak a füzetekre s az írószerekre. Szerencsére táskát s tolltartót tavaly vettünk neki, így az az idén is kitart – mondja K. Katalin. – Véleményem szerint nagyon nagyok a kiadások, az lenne az elfogadható, ha a 65 ezer lejes gyermekpénzbôl fedezni lehetne a költségeket. Jövôre a kisfiam elsôs lesz, s azt hiszem, a nyaraláspénzzel fogjuk az iskolakezdési költségeket kifizetni – nyilatkozza elkeseredetten a fiatalasszony.
Az üzletben inkább külföldi, Herlitz, színes fedelû füzeteket árulnak, egy 100 lapos füzet 16.000 lej, az 50 lapos 7.400, a kapcsos füzet 68.000 lej, a lap bele 25 ezer, az írószerek 3.500-145.000 között váltakoznak, a rajztömb 15.000 lej, a tinta 7.000, a tolltartó 50-20 ezer, a táskák 200-550 ezer lejesek. Egy doboz színes festék, tempera ára 25.000-50.000 lej között van.
A fôtéri Luceafarul könyvesüzletben listát készítettek, hogy melyik osztályba milyen füzetek, felszerelések kellenek, így amennyiben a szülô, gyerek nem tudja pontosan, mire lesz szüksége, készségesen felvilágosítják. Itt nagyobb a forgalom, a vevôket 2- 3 eladó szolgálja ki. Ottjártunkkor két szülô is megvásárolta az otthonról hozott vagy itt levô jegyzéken szereplô dolgokat. Az árak hasonlóak a Luxor Junior bejáratával szemben levô Hyperion könyvesüzletben látottakhoz. Íme néhány: 48 lapos füzet 5.500, 100 lapos 15.000, egyetemi füzet 15.000-28.000, földrajz-biológia füzet 7.500 lej, radír 4.800-11.000 lej, tolltartó 35-150 ezer lej, táskák 80-350. ezer, hegyzô 7000-17.000 lej, színes festék 18-45 ezer lej.
– Szüleimmel úgy döntöttünk, hogy veszünk két kapcsos füzetet lapokkal, s azokat használom azokon az órákon, amelyeknek a tananyaga nem kell az érettségire – meséli mosolyogva a IX.-es F. Károly. – A fontosabb tantárgyakból vettem egy-egy nagyméretû egyetemi füzetet, s azokat majd megôrzöm. Táskát édesanyám varrt, tolltartót rég nem használok, a zsebemben elfér pár írószer. Leszükítettem a szükséges dolgok listáját, hogy a gyermekpénzembôl másra is jusson – mondja a diák, aki két kisebb testvérével közösen kezdi szeptember elsején az iskolát.
Az elsôsök számára kötelezô egyenruhákat a Luxor Junior üzletben lehet beszerezni. A földszinten a lányok számára 135.000 lejért kockás ruhát és kötényt árulnak, az elsô emeleten ugyanazt 136.000 lejért kínálják. Ugyanott 115.000 lej a kék-fehér kockás, kötény nélküli ruha, míg a kisfiúk számára sötétkét kabátot, nadrágot ajánlanak 365.000 lejért. Az ingárak árai 50-90 ezer lej között váltakoznak.
Kérdésünkre több eladó elmondta, hogy a szülôk nagy többsége megvárja, hogy az elsô órákon a tanítók, tanárok elmondják igényeiket, s azok függvényében veszik meg a tanfelszerelést. Vannak olyanok is, akik csupán egy-két füzetet vesznek, hiszen az elmúlt évekbôl maradtak betöltetlen, tovább használható füzetek. Az általános vélemény az, hogy az elôbbi évekhez képest sokkal kevesebben, s kevesebben vásárolnak.
Minap egy korosabb járókelô szabadtéri kiállítást vélt felfedezni a városháza elôtti járdán. Nem volt sokáig tévedésben, csakhamar kiderült, hogy a színes cementtéglákban vélt némi modern mûvészetet felfedezni.
Amúgy tényleg esztétikusak ezek a piskóták, ahogyan még nevezik ôket. Lehet bámulni az új városgazda egyik ötletének tárgyát, a véleményünket is meghallgatják, aztán, ha hinni lehet a híreknek, a cipôtalpunkat is koptathatjuk ilyen színes cementdarabokon. Elôször a városháza elôtti járdát akarják vele beburkolni, úgymond "promócionálisan". Lássék messzirôl, honnan közigazgatják szûkebb környezetünket. Késôbb, ha befejezik a központi épületek homlokzatainak felújítását, a fôtér összes gyalogjáróját ilyen színes cementtéglákkal számítják beburkolni.
Ami nem lesz olcsó mulatság. A polgármester egy régebbi kijelentése szerint a teljes központban a burkolat cseréje 17 milliárd lejbe kerülne. Ha az összeg pontos, a kérdés roppant érdekessé válik.
Ugyanis ennyi pénzbôl már egészen komoly dolgokat is lehet végezni. Például a Hosszú utcán végzett felújítás megközelítôleg tízmilliárd lejbe került. Utak témakörében maradva, illetékes helyrôl származó információ szerint, hárommilliárdba kerül egy kilométernyi út teljes felújítása, vagyis a cementtéglázásra esedékes pénzbôl szinte hat kilométernyi utat lehetne felújítani. Azért említjük ezeket, mert az utak állapota már a választási kampány idején is kiemelt helyen szerepelt a városgazda szívfájdalmainak listáján.
De kalandozhatunk más témakörben is. Idénre tízmilliárd lejt fordítanak például a helyi költségvetésbôl a távhôszolgáltató rendszer javítását célzó beruházásokra. És arra is emlékezhetünk még, hogy felére csökkenô tömbházi közköltségekrôl is szóltak a városgazda választási ígéretei.
Ez csak egynéhány példa. Van viszont egy jókora ellentmondás midezek közepén. Nevezetesen, nemrégiben jelentette ki a polgármester, hogy szerinte a város régi vezetôségének idején némelyek fejôstehénnek tekintették a helyi költségvetést. Lelke rajta, ha kijelenti, biztosan vannak érvei is hozzá. Azt viszont még hozzá lehet tenni, hogy a cementtéglázás kiötlôje is ugyanebbe a sorba áll be. Lehet, hogy a piskóták jól mutatnak az aszfalt helyett a járdán, viszont azon az áron értelmesebb dolgok is elvégezhetôk. Hallottunk olyan indokot, hogy más városokban is ezt a burkolatot kezdik használni, amiben a magunk során nem is kétkedünk, de mellesleg azt sem ártana a kezdeményezônek kiszimatolni, hogy azok a bizonyos városok mekkora pénzbôl gazdálkodnak.
Hihetetlen, hogy ne lenne értelmesebb felhasználási tere ekkora pénznek Marosvásárhelyen. Közlekedés, infrastruktúra, lakáshelyzet, és lehetne még sorolni azokat a területeket, amelyek sokkal fontosabbak annál, minthogy milyen színû cementtéglán kopik a cipôtalp a mai szürke aszfalt helyett. Ha a városgazdálkodás létfontosságú terein már tényleg minden rendben van, kifogástalanul mûködik is, akkor majd lehet ilyen, egyébként látványos fogásokkal és ötletekkel is játszani, de addig nem lenne ildomos az adófizetôt gyengeelméjûnek nézni.
A parasztpárt elsô alelnöke, Ioan Muresan csütörtökön bejelentette, hogy a konvenció kapuja nyitva áll az NLP-bôl Remes miniszterrel az élén kiszakadt új liberális csoport elôtt. Muresan úgy véli, hogy e csoport jelentôs támaszt jelentene a Mugur Isarescu választási kampányában, és a parlamenti listákon helyeket ígér tagjainak. Remes leváltását illetôen kijelentette, nem hiszi lehetségesnek, mivel a pénzügyi tárca nem olyan, amit csak úgy kutyafuttából át lehetne venni, hiszen mindössze három hónap maradt a mandátum lejártáig.
Vosganian is helyesli a szakadár liberálisok csatlakozását, hiszen ilyképpen a konvenció még inkább megfelel a választók politikai orientációinak. Mint mondotta, pénteken határozzák el, hány helyet kap a listákon az új liberális mozgalom.
A Nemzeti Liberális Párt tudomásul vette Decebal Traian Remes lemondását, mely az utóbbi hetekben tanúsított politikai magatartásának természetes következménye és az NLP-nek az augusztus 28-i rendkívüli kongresszusán elfogadott politikai stratégiáján és mûködésén kívül helyezte ôt – hangzik az NLP sajtóirodájától érkezett közlemény.
Remes múlt heti nyilatkozatait, melyek szerint nem hagyja el a pártot, hanem megvárja, míg kizárják az alakulatból, a közlemény ekképpen kommentálja: Minthogy senki sem zárta ki a pártból, Remes úgy döntött, önmagát zárja ki az NLP-ból, megkísérelve más tagokat is magával vinni.
Az NLP arra kéri Mugur Isarescut, hogy a kételyek eloszlatása végett utasítsa el a Decebal Traian Remes kezdeményezte politikai akciót és hasonló lépéseket más kormánytagok részérôl – közölte csütörtökön a párt sajtóhivatala, amely szerint a pénzügyminiszter akciója – indokolatlanul – bizalmatlanságot szülhet a miniszterelnök függetlenséget és pártsemlegességét illetôen.
A liberális vezetôk úgy vélik, hogy a miniszterelnöktôl kért nyilatkozat szavatolná a jó viszonyt az NLP és a kormányfô között, a gazdasági reform folyamatosságának biztosítása végett. A párt központi állandó bürója augusztus 29-én vitatja meg Remes lépésének politikai következményeit, és a miniszterelnök nyilatkozata fontos eleme lehetne az elemzésnek – húzza alá a sajtóhivatal.
Újra találkoznak az erdélyi történelmi családok
"Nem valamiféle sznobériából, nem a múlt visszahozása gondolatával, hanem a nemes és haladó hagyományok felkarolásának szándékával alakítottuk meg szervezetünket. – Olvashatjuk az erdélyi történelmi családokat tömörítô Castellum alapítvány célkitûzései között. Nem hirdetnek felsôbbrendûséget, hanem fokozottabb felelôsségérzetet vállalnak országunk és nemzetünk szolgálatában. Olyan családokról van szó, amelyeknek tagjai hajdanában történelmet írtak tájainkon. A tagdíj szerint közel 200-an vannak, s ezenkívül még 200 szerepel a nyilvántartásban. 1949. március 3-án mintegy 3000 családot lakoltattak ki kastélyaikból, udvarházaikból. E társadalmi réteget a kommunista rendszer kíméletlenül megsemmisítette, leszármazottaikat évtizedeken át üldözte, hátrányosan megkülönböztette. Annak ellenére, hogy az 1989 utáni rendszer leszámolt a vörös diktatúrával, az erkölcsi, anyagi rehabilitáció még nem történt meg. Anakronizmus vagy szükségszerûség ma a történelmi családokat tömörítô érdekvédelmi szervezet mûködtetése? Többek között erre kerestünk válaszokat Tisza Kálmánnal, Török Gáspárral és Ugron Ádámmal, a hétvégi gernyeszegi találkozó szervezôivel.
– Baráti társaság, alapítvány vagy érdekvédelmi szervezet a Castellum?
Ugron Ádám: – Tulajdonképpen baráti társaságként szerettük volna mûködtetni, de csak alapítványként tudtuk bejegyezni. 1993-ban találkoztunk elôször, majd 1994-ben másodszor, ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy hozzunk létre szervezetet. 2000 januárjától elköltöztettük a székhelyet Marosvásárhelyre.
Török Gáspár: – Ami az érdekvédelmet illeti, elsôsorban felvállaltuk azt a jogi segítséget, ami a régi birtokok, föld és erdôterületek, kastélyok és udvarházak visszaszerzésére vonatkozik. Amikor 1949. március 3- án éjszaka ezeket a családokat kilakoltatták, általában egy fél vagy esetleg egy teljes óra állt a rendelkezésükre, hogy összeszedjenek egy bôröndnyi ruhát. Nem vihettek okiratokat magukkal, így ezeknek a nagy része megsemmisült. Nagyon sok gondot okozott az 1989 után megjelent törvények szerinti akták beszerzése. Ebben segítettünk az érintetteknek. Adataink szerint: 50.000 hektár mezôgazdasági területet, 15.000 hektár erdôt és 1500 kastélyt, udvarházat vettek el az erdélyi nemességtôl.
– Milyen nehézségek merültek fel a visszaigényléskor?
U.Á.: – Az 1989 után megjelent mindkét földtörvény továbbra is gazdasági diszkriminációt jelent számunkra. A 18-as törvénnyel visszaadtak ugyan 10 hektárt, azonban az ezt kiegészítô 2000/1-es törvénnyel újra szentesítették az államosítást. Ez utóbbi kimondja, hogy 50 hektárnál több területet nem kaphatunk vissza. Ezzel szemben az újgazdagoknak megengedik, hogy felvásároljanak 200 hektárt. Minket gazdaságilag ismét másodrendû polgároknak tekintenek. Családomnak telekkönyven van 230 hektár földje, de ebbôl csak 50-et tudunk átvenni. Hol van itt az igazságos rendezés?
Tisza Kálmán: – Ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy amikor elvették a földet, akkor e birtokokon voltak gépek, eszközök, amivel annak idején megmûvelték a földeket. Ezeket is elvették, és nem kárpótolnak érte.
Tagságunk körében felmérést készítettünk arról, ha visszakapnánk a hajdani birtokokat, mit kezdenének vele. A véleményeket négy csoportba lehet osztani. A megkérdezettek mintegy 10–15%-a saját maga gazdálkodna, mások bérbe adnák, egy harmadik kategória eladományozná egyházaknak szociális-karitatív célokra, míg vannak, akik eladnák, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben lehet, ezek a javak a mi nemzeti közösségünknél maradjanak.
– Mi lesz a kastélyok, udvarházak sorsa?
U.Á.: – Külön az udvarházakra, kastélyokra vonatkozó törvény még nem jelent meg. Ezeket a 112-es törvény alapján is vissza lehet igényelni, amennyiben nincsenek mûemléknek nyilvánítva. A kastély, illetve az udvarház nincs jogilag meghatározva, ezért lakóházként vissza lehet kérni.
T.G.: – Erre vonatkozóan a tavaly nyáron a politikai pártok vezetôségeihez, a szenátus és a képviselôház elnökeihez küldtünk egy beadványt. Ebben szerepelt többek között az is, hogy a 112-es törvény szerint a legtöbb kárpótlás az összes házra a 20 évi országos átlagfizetésnek megfelelô pénzösszeg lehet, amit igazságtalannak tartunk. Ne feledjük el, hogy amikor kilakoltattak, mindenünket elvették. Az épületekben voltak bútorok, mûtárgyak, ékszerek. Ezeknek a kárpótlásáról egyik törvény sem rendelkezik. Azt kértük, hogy az ingatlanok reális piaci értékével kárpótoljanak. Sajnos beadványainkra csak egy párt válaszolt, de erre vonatkozó törvénymódosítás nem történt.
– Az anyagi kárpótláson kívül elvárnák-e, hogy mondjuk a mindenkori román kormány nevében bocsánatot kérjenek e társadalmi rétegtôl a meghurcoltatásért, mondjuk, ahogy II. János Pál pápa tette az inkvizícióért, vagy Helmut Kohl volt német kancellár a holocaustért?
T.G.: – Van egy ilyen igényünk. Tudni kell, hogy az 1949-es kitelepítési törvény külön vonatkozott Erdélyre és a volt Román Királyságra, ami nemcsak az erdélyi történelmi családokat sújtotta, hanem sokkal nagyobb réteget érintett. Ezután is évtizedeken keresztül a kommunista rendszer megkülönböztetett, hiszen a "kizsákmányolók és ezek leszármazottai" nem járhattak iskolába, csak nehéz testi munkát vállalhattak. Jogos lenne tehát egy ilyen erkölcsi jóvátétel, csak azt nem tudom, melyik kormány vállalná ezt fel.
– Mit képviselhet a mai társadalomban az erdélyi magyar arisztokrácia?
TG: – Ma nem vállalhatunk fel olyan tettek véghezvitelét, mint ôseink, hiszen nincs meg ehhez a gazdasági hátterünk. A mai magyar történelmi családok fô kötelessége a hagyományos értékrend megôrzése. Gyermekeinken keresztül kell ezt a tradíciót tovább folytassuk, a 21. század fegyvereivel: a tanulással, a tudásgyarapítással, az erkölcsi tartással, ôszinteséggel, a helytállással.
Az Egerháziak második találkozója
Az elmúlt hét végén a mezôbándiak nemcsak azt ünnepelték, amit a világon minden magyarnak augusztus 20-a jelent, hanem az Egerháziak újabb találkozóját is. Az említett családnév eredete egy valamikor a középkorban Erdélyben, pontosabban Marosvásárhely szomszédságában található falura vezethetô vissza, mely a XVI. században a Mezôbándba beleolvadt 6-8 falu egyikeként, Egerháza volt. Egykori lakói között találni a nemesi oklevéllel bíró, székely származású Egerházyakat is, pontosabban Egerházy Jánost és öccsét, Istvánt – festô/képíró és freskófestô mindkettô –, akit I. Rákóczi György l63l-ben, március 29-én Váradon nemesít újra címeres oklevéllel. Mindkettôjüket mezôbándi elônévvel.
Nos, e nemesi oklevéllel rendelkezô székely nemesek egyik leszármazottjaként dr. Egerházi Sándor, okleveles budapesti vegyészmérnök szép családnevének eredetét és ôseinek gyökereit kutatva érkezett pár évvel ezelôtt Mezôbándra, a református lelkész irodájába. Az Egerházi család 1921-ben elhagyta Erdélyt. Hogy mit jelentett utóbb számára a Kerezsi János tiszteletessel való találkozás, jelzi az is, hogy ennek nyomán az idei családi találkozó immár a második volt Mezôbándon az egykori Egerházyak ma élô utódai számára. Az istentiszteleten a közös emlékezés nevében elhangzott ünnepi beszédek, köszöntôk dr. Egerházi Sándor, Bartha Domokos helyi polgármester részérôl továbbá dr. Szekeres Gerô értékes tájékoztatója az Egerházi család tulajdonát képezô gyulakutai templom kazettás mennyezetének megmentésérôl a budapesti Csomor László doktor levele, id. Egerházi Bálint szólása, a helybeli Komlód együttes Böjthe Zoltán koreográfus által összeállított, valóban filmkockákra méltó néptáncmûsora a , és nem utolsósorban a tiszteletes úr prédikációja is, melynek alapjául nemzeti imánk, a 90. zsoltár néhány verse szolgált, majd valamennyiünk ajkán a Szózat egyértelmû biztató szeretettel ösztönzött a helytállásra. Arra, hogy a bölcsôtôl a koporsóig, a magyar közösség tagjaiként itt kell élnünk és cselekednünk. Fel kell hagynunk végre a nemzethalál terhes örökségével és képeseknek kell lennünk e számunkra kritikus idôkben is a megújulásra. Mert az eltelt l000 év kell hogy szolgáljon számunkra biztosítékként arra, hogy képesek vagyunk nemcsak keseregni, hanem a magyar nép életének magasztos céljaiért cselekedni is! Ezt is hivatott tudatosítani e családi találkozó is.
Az említett mezôbándi Egerházy-folytonosság címén hadd idézzünk Csomor Laci bácsi – így emlegették doktor bácsijukat a mezôbándiak – levelébôl, illetve jövônket illetôen a debreceni id. Egerházi Bálint magvas, életes köszöntôjébôl. Elôbb a doktoré a szó: "...Büszke vagyok szülôfalumra! Gyermek- és ifjúkoromban, és késôbb, mint volt mezôbándi körorvos, igyekeztem tenni is érte. Az Egerházy család már a l6. században számottevô birtokkal rendelkezett. Még mindig létezik a róluk elnevezett Egerházy-tó, Gerebenes felé, ahol birtokaik is voltak. Csükmögy határrész és környéke l00 évvel ezelôtt még Egerházy- és Szekeres-tulajdonban volt. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem odaadó híve volt Egerházy – azaz Képíró – János udvari kancellár, az alvinci birtok jószágkormányzója, valamint öccse, István is. A család több nemesi oklevelet is kapott szolgálataiért... Sok-sok szeretettel köszönöm dr. Egerházi Sándor rokonomnak az áldozatos, kitartó kutatómunkáját..."
Egerházi Bálint – hat gyermek édesapja – Illyés Gyula szavaira alapozta intô mondandóját. Ugyanis a költô az Ének Pannóniáról címû versének záró szakaszában furcsa, szikkadó fajtának nevezi a magyarokat. Mert megannyi világias és a természettel össze nem egyeztethetô dolgok között teljesen megfeledkezünk a legfontosabb életcélunkról: a fajfenntartásról! Holott vészhelyzetben a magyarság! Én mint sokgyerekes, olyan "mûvet" kívántam teremteni életemben, mely, mint a jó íróé, költôé, mûvészé: elôremutató. Mert ilyen a nagy család is... Sem Kádár, sem Orbán Viktor nem tud egy népet megszaporítani. Legfennebb beépítéssel... De ha mi, hétköznapi gyalogok, vállaljuk a nagy családért járó többletmunkát, energiatöbbletet, úgy rajtunk a sor! Végtelenül örülök annak, hogy Mezôbándon üdvözölhetjük itteni rokonainkat. Kis túlzással élve, nem csak azok a rokonaink, akik most itt ülnek. Rokon velünk minden magyar. Adja Isten, sok gyümölcse teremjen még annak a fának, melyet az Egerháziak családfájának nevezünk.
A pótérettségizô diákok legnagyobb örömére ma országszerte véget ér a pótérettségi. Ma van az utolsó vizsga, a választott tantárgyból. Akik sikeresen átmentek a szóbeli vizsgákon, azok jelentkezhettek az írásbeliken is. Maros megyében a pótérettségizô diákok száma 574 volt, ebbôl 552-en vehettek részt az írásbeli vizsgákon, 22-en nem kaptak átmenô jegyet a szóbelin. Marosvásárhelyen az Unirea Nemzeti Kollégiumban a 323 diákból nem lehet tudni pontosan, hogy hányan maradtak az írásbelikre. A tegnap a szaknak megfelelô választott tantárgyból vizsgáztak a diákok, akik megszokták a rutint, hogy naponta vizsgázniuk kell. Már nem él bennük a félelem és megszokásból is vizsgáznak. A Kollégium udvara azonban tele volt várakozó és izguló szülôkkel. Ôk ugyanúgy várják gyerekeiket az épületbôl kijönni, mint az elsô nap. A zárt ajtók mögött lebonyolított írásbeli vizsga után a diákok fáradtan jöttek ki az udvarra. Egyesek boldogok, mások szomorúak. Bálint Szidónia és Fodor Éva Laura az idén végeztek a Bolyai Farkas Elméleti Líceum református osztályában. Az elsô szesszióban a román írásbelin estek ki, amit csak az eredmények kifüggesztésekor tudtak meg, ezért levizsgáztak minden tantárgyból. Jó, hogy így történt, mondták a lányok, hiszen rájöttek, hogy vannak tanárok, akik embereknek tekintik ôket, nem mint az elôzô érettségin. Még az sem okozott gondot a lányoknak, hogy nem tudtak egyetemre felvételizni, hiszen Szidónia szeptemberben vizsgázik, Éva-Laura jövôben külföldön szeretne továbbtanulni. Akármennyire megszokták a diákok a vizsgákat, mégis annak örülnek a legjobban, hogy vége. Még vasárnapig izgulnak egy kicsit, amikor kifüggesztik az eredményeket, és ha az nem megfelelô, akkor joguk van fellebbezni is.
Augusztus 21. és 23. között a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal képviseletében Csegzi Sándor alpolgármester és dr. Benedek István, a helyi tanács egészségügyi, társadalomvédelmi bizottságának elnöke részt vettek a Kecskeméti Hírös Hetek rendezvényein.
Városunk képviselôi megbeszéléseket folytattak a Kecskemét - Marosvásárhely baráti társaság magyarországi tagjaival. Körvonalazódott egy Kecskemét Marosvásárhelyen elnevezésû tanügyi, kulturális rendezvény programja, amelyet október közepén szerveznének meg. Ami a legfontosabb, üzletember- találkozó is lesz, amelyen részt vesznek a magyarországi Investment and Trade Development Agency vezetôi is, akik feltérképezik a romániai befektetési lehetôségeket, lajstromozzák a magyar vállalkozók sajátos gondjait. Csegzi Sándor tárgyalt azzal a szakemberrel is, aki Kecskeméten elkészítette az ipari park terveit. Marosvásárhelyen hamarosan hasonló telep létesítését kezdeményezik, amelyet belefoglalnak majd a részletes városrendezési tervbe. Ehhez konkrét szakmai segítséget ígértek kecskemétiek. Az alpolgármester a Kecskemét angol, török, német és szlovák testvértelepüléseinek a delegációival együtt részt vett az európai pénzalapokra való pályázati lehetôségekrôl szóló tanácskozáson. Itt több olyan határokon átnyúló ötlet is elhangzott, amelybe Marosvásárhely is bekapcsolódhatna. Ezek közül egy Coventryvel közösen fogalmazódott meg. Az angolok megígérték, hogy átadják városuknak a nálunk sikeresen alkalmazott hulladékgazdálkodási rendszert.
Dr. Benedek István meglátogatta az Aranykor nevû magán, illetve a Plátán állami- önkormányzati idôsek otthonát. Mivel a megépítendô somostetôi szociális otthont a polgármesteri hivatal is civil szervezetekkel és magáncégekkel együtt üzemeltetné, a tanácsos alaposan szemügyre vette a két intézet szervezési formáját, mûködtetését, illetve a pénzforrások elôteremtésének a lehetôségeit. Grajczjar István Jánossal, a Vöröskereszt helyi szervezetének alelnökével több olyan közös egészségügyi megelôzô, oktatói program beindításának a lehetôségét tanulmányozták, amelyeket támogatásukkal, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal, a helyi tanáccsal, illetve a nemkormányzati szervezetekkel közösen lehetne megvalósítani, ezek által pedig külföldi pénzalapokra pályázni. Dr. Benedek István szakorvosként felkereste a kecskeméti II. belgyógyászati klinika hematológiai osztályát is.
A tegnap "kísérletként" Marosvásárhely Koronka felôli bejáratához kihelyezték az új helységnévtáblákat. helységnévtáblákat. Ki akarták "próbálni", hogyan illeszkednek be a terepbe. A fényvisszaverô felülettel ellátott táblák, melyek a polgármester szerint megfelelnek az európai normáknak, egy hét múlva kerülnek véglegesen a helyükre – mondta a hivatal szóvivôje.
Elôzôleg a székház elôtt közszemlére állították a hivatal által javasolt táblákat, felkérve a lakosságot, fejtse ki a véleményét ezekrôl. Kíváncsiak lettünk volna a közvélemény-kutatás eredményeire. Ezt eddig nem tették közzé, bár egyik sajtótájékoztatón a polgármester elmondta, különösebb ellenvetés nem volt, így a város által is elfogadhatónak minôsítette azokat. Így azt sem tudjuk, hány marosvásárhelyi magyar látta és fogadta el, hogy a város magyar neve kisebb karakterekkel jelenjen meg a táblán – jelezve, hogy minket még mindig másodrendû állampolgárokként kezelnek. Hivatalos állásfoglalás híján, úgy látszik, ez érdekvédelmi szövetségünk tisztségviselôinek, sem tûnt fel. A tábla végsô formájának európaiságáról nem kell különösebben uniós szabályokra hívatkozni, elég, ha végigautózunk kontinensünkön, ahol akár zöld, sárga vagy más alapon, több nyelven is láthatunk helységnévtáblákat, de sehol egymástól eltérô betûtípusokkal feliratozva.
Incidens robbant ki tegnap a marosvásárhelyi közszállítási vállalat autóbuszai és a Siletina maxi-taxis cég jármûve között.
Amint a cégvezetô Claudiu Maior beszámolójából kiderült, szerdán este nyolc óra után az Egyesülés negyed – Kövesdomb – vegyi kombinát útvonalon közlekedô 31 személyes autóbusz behúzott a megállóba, hogy utasai leszálljanak. Nem sokkal ezután az autóbuszállomás elôtti megállóban a Siletina jármûvét a közszállítási vállalat két jármûve fogta közre, úgyhogy egyik neki is hajtott az álló busz motorházfedelének, majd a sofôrök eltávoztak a helyszínrôl, s a Siletina- busz mozdulni sem tudott. A csapdába került jármû, csak akkor kapott szabad utat, miután a közlekedési rendôrök a helyszínre érkeztek. A Siletina vezetôje elmondta, hogy három autóbuszt helyeztek forgalomba, s hogy a történtek után bepereli a szállítási vállalatot. Továbbá beszámolt arról is, hogy akármelyik percben vadonatúj buszokkal meg tudja oldani a közszállítást Marosvásárhelyen, úgy, hogy átveszi a szállítási vállalat gépkocsivezetôit is.
A történtekrôl kikértük a konstancai tanácskozáson tartózkodó Chiorean Emil igazgató véleményét, aki kijelentette, hogy addig, amíg érvényes szerzôdés szabja meg, hogy ki milyen jármûvekkel és útvonalakon közlekedhet megyeközpontunkban, addig nem fogják megengedni, hogy a közszállítási vállalat bôrén mások gazdagodjanak meg, hisz amíg a vállalat kétmilliárd lejt fizet az államnak, a maxi-taxis cégek tízszer kevesebbet, ami véleménye szerint lényegében adócsalásnak tekinthetô. A civilizált közlekedésben mindenkinek be kell tartania a törvényeket, a Siletinának pedig nincs joga arra, hogy autóbuszokat mûködtessen – vélekedett Chiorean, aki a városi tanács elé akarja vinni az ügyet.
A polgármester választási kampányát szemmel látható módon támogató maxi-taxis cégek és a közszállítási vállalat között a jelek szerint szeptemberben kezdôdik el a küzdelem, amelyben a közszállításiak nem számíthatnak a polgármester támogatására. Kérdés, hogy végül is kialakulhat-e az egészséges konkurencia, amely az utazóközönség javát szolgálja.
Hajlandók támogatni Dorin Florea polgármester azon kezdeményzését, hogy különbözô formában (pénzzel, építkezési anyagokkal illetve munkaerôvel) segítsék az iskolákat annak érdekében, hogy azok elvégeztetve a legszükségesebb munkálatokat, megszervezzék a tanévkezdéshez szükséges mûködési engedélyt – hangzott el tegnap azon a megbeszélésen, amelyen a munkáltatók szövetségének, a kis és közepes vállalatok egyesületének vezetôi valamint marosvásárhelyi üzletemberek vettek részt. Az iskolák helyezetének felmérésére és követésére alakítandó bizottság elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester kijelentette, hogy hamarosan megnyitják azt a folyószámlát, amelyre a cégek, vállalkozások átutalhatják a pénzt. A támogatóknak cserébe a polgármester azt ígérte, hogy elônyben részesülnek akkor, amikor a hôközpontok rehabilitálása lesz, illetve a város központ körüli épületeik felújítására sor kerül.
Díjat kérnek a közterület használatáért
A polgármester kijelentette, hogy a támogatást elvárja azoktól a szolgáltatóktól is, amelyeknek vezetékei közterületen találhatók, s kilátásba helyezte, hogy a közterület használatáért a szolgáltatókat (víz, gáz, villanyáram, telefon, kábeltévék) a vonatkozó törvény értelmében használati díj fizetésére kötelezi.
Megyénkben 190.500 a nyugdíjasok száma, ami a 620-630 ezres összlakossághoz viszonyítva nagyon sok – vélekedik Morent Ilona, a Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetôje. A lakosság közel egyharmadát kitetvô nyugdíjasok közül 130.500-an állami, 54.000-en mezôgazdasági nyugdíjat kapnak. Jó hírnek tûnhetett számukra az államelnöknek az kijelentése, hogy a minimálbérrel együtt a legkisebb állami nyugdíj összegét is egymillió lejre kellene emelni. Erre a kijelentésre azt követôen került sor, miután a szakemberek kiszámították, hogy Romániában a minimális megélhetéshez havi egymillió lej szükséges. Az egymilliós úgynevezett fogyasztói kosárba ruha, cipô már alig fér bele. Ezt figyelembe véve mit mondhatnak azok a kisnyugdíjasok, akik a minimáljövedelemként megállapított egymillió lejnek a felébôl tengôdnek, s rádásul nem is egyedül, hanem az eltartott élettárssal, gyermekkel, unokával, nem is beszélve a mezôgazdasági nyugdíjasokról, akik közül egyesek járandósága még ma sem éri el a százezer lejt.
Az államfô kijelentését olcsó propagandának nevezte a nyugdíjasok országos egyesületének alelnöke, kifejtvén, hogy kivitelezése teljesen lehetetlen, és ezt erôsítették meg az Isarescu kormányfôvel folytatott megbeszélések is, amelyek során a kormányfô azt az ígéretet tette, hogy esetleg külföldi hiteleket kér a nyugdíjak emelésére, ami az alelnök szerint hosszú távon nem jelent valós perspektívát.
Visszatérve a jelenlegi helyzetre, szeptember folyamán újabb átszámításokra kerül sor, azoknak a nyugdíja emelkedik, akik 1991-1993 között vonultak nyugdíjba. A korhatárral és teljes régiséggel nyugalmazott személyeknek 28,63 (1991), 25,39 (1992), 24,92 (1993) százalékkal nô a nyugdíjuk, akiknek nem teljes a régisége, azok 29,09, 28,98 illetve 29,30 százalékos emelést kapnak. Az elsôfokú rokkantak nyugdíja az évjárat szerint 51,15, 51,84, 50,01 százalékkal, a másodfokú rokkantaké 42,12, 41,91, 41,42 százalékkal, a harmadfokúaké 18,00, 18,02, 17,75 százalékkal emelkedik, az utódnyugdíjban részesülô személyek 13,48, 23,30 illetve 21,18 százalékkal kapnak több járulékot.
E társadalmi kategória tagjaiból nagyfokú elégedetlenséget váltott ki az a július 1-jei 611-es számot viselô kormányhatározat, amelynek értelmében megadózzák a 2 millió lejt meghaladó nyugdíjakat. Az adót a kétmillió lejen felôli összegek után vonják le.
Kérdésünkre az igazgatónô megerôsítette, hogy azok a nyugdíjasok, akik öt évet folyamatosan dolgoztak, és ezen idô alatt jövedelmük után a munkáltató társadalombiztosítást fizetett, kérhetik nyugdíjuk átszámítását, a jövô áprilisban életbe lépô új nyugdíjtörvény szerint pedig minden munkaév után újra lehet számítani a nyugdíjakat.
Kérdésünkre, hogy az átszámításokkal kapcsolatosan milyen problémákkal fordulnak a hivatalhoz, az igazgatónô elmondta, hogy elsôsorban azoknál adódtak gondok, akik más megyébôl jöttek, és csak azokat az éveket vették számításba, amik az átjövetel után kerültek a munkakönyvbe. Mindezt megyei szinten tisztázzák, a nyugdíjak átszámítását pedig a fôvárosi központi nyugdíjhivatalban végzik.
Nemrég találkoztam az anyaországból hazalátogató orvos barátommal, a marosvásárhelyi születésû dr. Vojth László szakorvossal. Az üdvözlést követô – hogy vagy? – kérdésére elpanaszoltam szénanáthás tüneteimet, tudva, hogy ottani praxisában az ilyen jellegû betegségekkel foglalkozik. Beszélgetés közben elmondta, hogy bajomnak számtalan oka lehet: "a libatolltól a lakásban lévô elektromos gépek által kibocsátott szmogig", s hogy a baj okának kiderítését egy csodagéppel végzi. Kértem, beszéljen errôl az újnak számító, nagyon érdekes gyógymódról.
Az ökológusok által nagyon is szennyezettnek tartott világunkban köztudottan elterjedt és mind több embert kínoz az allergia. Ennek gyógyításával, a panaszok enyhítésével foglalkozol. Mi az új gyógymód lényege?
– Én a MORA-terápiával foglalkozom, amit Magyarországon is csak most, pár éve kezdenek megismerni, felfedezni a rászorulók. Az elnevezés tulajdonképpen az orvos, dr. Morell és a mûszaki megalkotó, Erick Rasse mérnök nevének mozaikképébôl adódik. 1979-ben dolgozták ki Németországban a módszert, azóta is fejlesztik, s ott már az egyetemen is tanítják. Különben a természetgyógyászat egyik ága, ami az ún. biorezonanciás terápiáhozt tartozik. A terápia nem használ semmilyen vegyszert, sikerét megbízhatóságának, gyorsaságának és fájdalommentességének köszönheti. Miután az utóbbi évtizedben a kvantumfizika az orvostudományba is bevonult, vált világossá, hogy a betegség nem egyéb, mint a sejtek közötti kommunikációs zavar. Az általunk használt gépezet mûködési elve az emberi szervezet biorezonanciájának mérésén alapul, hasonlóképpen, ahogyan az EKG-kivizsgálások történnek. Amit felhasznál, az a szervezet belsejébôl származó elektromágneses rezgések azonosítása. Amelyik pillanatban az illetô szerv – pl. a szív – mûködésében változás történik, a frekvencia megváltozik, s mindezt a készülék méri, s így meg tudja határozni, melyikben vannak elváltozások.
Mikor a beteg elsô alkalommal jelentkezik, egy alapos és minden részletre kiterjedô, ún. állapotfelmérést végzünk, majd rátérünk a MORA-készülékkel történô tesztelésre, ami a különbözô allergének beazonosítását jelenti. A készülékben 400 allergénre jellemzô elektromágneses rezgés van betáplálva, ezeket be tudjuk azonosítani, hogy melyikre reagál érzékenyen, mert arra allergiás a szervezet.
Az eddig elmondottakból kiderül, hogy a MORA-gép nagyon komplikált, komputerizált készülék. Hogy mûködik és mit végez el tulajdonképpen ez a csodagép?
– Most egy nagyon tudományosnak ható magyarázat következik, de ez a dolog lényege. Tehát, a készülék regisztrálja az allergénekre érzékeny anyagokat, a memóriájába összegyûjti, majd mikor kezelésre kerül a sor, a megfelelô terápiás programra való átugrással és kód beütésével ezeknek az elektromágneses rezgéseknek az invers, vagyis tükörképét állítja elô a készülék. A géphez tartozó négy elektródán keresztül, amit a beteg a két kezében tart, illetve ráteszi a két lábát, a készülék visszajuttatja a kioltó elektromágneses jeleket, amelyek csakis a kitesztelt allergénekre hatnak, pont úgy, mint ahogy egy hanghullámot lehet semlegesíteni egy ellenhullámmal, tehát így történik az allergia kioltása.
A MORA-terápia nemcsak az allergiák tesztelésére alkalmas és nemcsak arra a 400 anyagra, ami gyárilag be van programozva, hanem bármi másra, amit az illetô gyanít saját környezetébôl. A gép leolvassa a belôle származó elektromágneses jeleket, pont úgy, mintha a szervezetbôl olvasta volna le, és ebbôl meg tudjuk állapítani, hogy arra allergiás (házipor, libatoll, penész, salétrom stb.), amivel az ember egész nap kapcsolatban áll a saját kis, szûk környezetében és függetlenül attól, hogy nyár van vagy tél, ô minden reggel vagy este ugyanazokat az allergiás panaszokat produkálja: tüsszentés, orrfolyás, szemviszketés, köhögés.
Szeretném viszont leszögezni: az allergia nem betegség, de annak tartjuk mert panaszokat, tüneteket, rosszullétet okoz, egyszóval az ilyen ember nem érzi magát egészségesnek.
Van más tényezô is, ami az eddig elmondottakkal összetartozik és allergiaszerûen hat az egyénre?
– Van. És erre feltétlenül ki szeretnék térni. Két és fél éves tapasztalatom bebizonyította: az allergiás betegek 90-95%-ánál kimutatható, hogy szervezetükben káros, földsugárzás okozta elváltozások keletkeztek. Ez abból adódik, hogy a Földet egy mágneses tér veszi körül és az ötfajta, külön azonosítható, mágneses földsugárzás közül kettô káros az emberi szervezetre, ezek közül is a legártalmasabbak a Hartmann-csomópontok. Úgy kell elképzelni, mint a földrajzban tanult szélességi és hosszúsági köröket, ami valójában egy rács, olyan, mint a számtanfüzet kockái, 20-25 cm-es sávok, aminek egyik fele pozitív, a másik negatív. Ahol keresztezik egymást, ott vannak a Hartmann - csomópontok. Napközben jövünk-megyünk a lakásban, nem tartózkodunk sokáig ilyen kóros gócokban.
Általában milyen panaszokkal jönnek a betegek?
– Különfélékkel, de leggyakoribb a szénanátha, asztma, bôr- és élelmiszer- allergiák, nôgyógyászati gombás megbetegedések, ami a túlzott antibiotikum-fogyasztás következménye. Ezenkívül a fájdalommal járó reumatikus esetek, idegbecsípôdések, izomgörcs okozta fájdalmak.
Említenél legalább egy érdekesebb esetet?
– Volt egy betegem, aki évek óta küszködött a szénanáthájával; reggeltôl estig folyt az orra, s ha legalább pár tucat zsebkendô nincs a táskájában, nem érzi jól magát. Kb. a hatodik kezelésig csak szép lassan enyhültek a panaszok, de jobban volt. Mikor aztán megkérdeztem, hogy bemérette-e a lakását (földsugárzás szempontjából), mondta, hogy még nem, mert a férje nem hisz ebben. Megmagyaráztam, hogy ez nem hit kérdése, s akkor be kell fejezzük a kezelést, mert nekem sem kell a kudarc és önnek sem jó, ha tovább is jön, de nem gyógyul. Két hét múlva telefonált, hogy megtörtént a bemérés férje jelenlétében. Kiderült, hogy az íróasztal alatti rész az egyedüli hely, ahol a sugárzás semleges volt. Betegem oda költöztette fekhelyét, mire a tünetek tovább csökkentek, de nem teljesen. Akkor mértem be a gombás fertôzést, ezt követte a szigorú diéta a megfelelô gyógyszeres kiegészítéssel – ezzel a szénanátháját elvágták. Azóta egészséges!
Végezetül annyit, hogy a MORA-terápia minden korlátozás nélkül alkalmazható. A beteg a kezelés során legfeljebb annyit tapasztal, hogy a tünetek javulásával párhuzamosan csökkenthetô a napi gyógyszerdózis. A végcél, a tünetek enyhítése a lehetô legkevesebb gyógyszerfogyasztással.
A conjunctivitis a leggyakoribb szembetegség. Heveny vagy krónikus lehet. A legtöbb esetben bakteriális vagy vírusos fertôzés következménye, de elôidézheti az allergia is. Tünetei: a szemfehérje megpirosodása, idegen test érzése a szemben, bô váladékozás, könnyezés, viszketô érzés a szemben. Ha megjelenik a fényre való fokozott érzékenység, felmerül a szaruhártya érintettsége is. Fájdalomérzet általában nem kíséri a betegséget, ha mégis elôfordul, az esetben is a szaruhártya megbetegedésére kell gondolni.
Nem ajánlatos a szem borogatása, különösen a hangsúlyozott váladékozás esetén. A felsorolt tünetek észlelésekor minél hamarabb orvoshoz kell fordulni.
A váladék milyensége utal a kötôhártya-gyulladás eredetére. A bôséges purulens váladék bakteriális, a savós váladék vírusos, a kevés tapadós váladék allergiás okokra vezethetô vissza.
A bakteriális conjuktivitist az S. pneumoniae, S. aureus és más baktériumok okozhatják. Tünetei: bôséges gennyes váladék, nincs homálylátás, s a betegség csak enyhe kellemetlenségeket okozhat. Általában magától gyógyul, kezelés nélkül 10-14 napig tart. A megfelelô gyógyszer általában 2-3 nap alatt megszünteti a fertôzést.
A vírusos conjuctivitis általában torokfájással, lázzal, rossz közérzettel, nyirokcsomó-megnagyobbodással jár. Helyileg a szemhéj kötôhártyája vörös, bôséges savós váladékozás látható. A betegség gyekmekeknél gyakrabban fodul elô, mint felnôtteknél.
Néha fertôzött úszómedencék a fertôzés forrásai. A betegségnek, amely általában két hétig tart, sajátos kezelése nincs, a megfelelô gyógyszerrel megakadályozható a másodlagos bakteriális fertôzés.
A szénanáthához társuló conjuctivitis gyakori betegség, amely rendszerint krónikus és jóindulatú. Kétoldali könnyezést, viszketést, pirosságot és kevés tapadós váladékozást okoz.
A tavaszi conjuctivitis az allergiás szembetegségek nagyon káros formája: fôként allergiára hajlamos személyeknél fordul elô. Gyógyítása érdekében szakorvoshoz kell fordulni.
Ha egy családban van egy kötôhártya- gyulladással diagnosztizált személy, a betegség átterjedhet a többi családtagra. Ennek elkerülése érdekében a kötôhártya-gyulladással diagnosztizált, avagy a beteséget észlelô személy számára indokolt, hogy kerülje a szem dörzsölését, minél gyakrabban mosson kezet, és saját törülközôt használjon.
A fertôzés elkerülése érdekében a személyi higiénia szabályait be kell tartani
– olvasható a Közegészségügyi Felügyelôség egészségnevelési szolgálartának dr. Pârjol Ioan Octavian felügyelô által szignált körlevelében.
Már nincs sok ideje annak, aki a technika legújabb csodáinak segítségével egészen újszerû utazást szeretne tenni az emberi testben, az egésztôl a legapróbb részletekig megismerve annak felépítését, mûködését és betegségeit. A kölni Körperwelten címû kiállítást hivatalosan július 31-én éjfél után csukja be kapuit, de tekintettel a nagy érdeklôdésre, ezután sem zár be végleg, csupán elköltözik.
Augusztus 5-tôl továbbra is látható: három és fél hónapig a rendezvény mostani helyszínétôl 80 kilométernyire, az oberhauseni GartenDomban folytatódik.
A február 12-e óta a kölni Heumarkton nyitva tartó kiállítást minden tizedik kölni látta. A látogatók, érdeklôdôk áradata töretlen, naponta mintegy 7500-an szeretnének bejutni. A kiállítást 94. napján már félmillióan látogatták, kölniek, Németország más részeibôl érkezôk és természetesen külföldiek is.
Az érdeklôdés érthetô, mert ez valami más... – hirdetné valamely kereskedelmi adó. És ez tényleg valami más: a vitrinekben nem mûanyag utánzatok, hanem különleges technológiával kezelt élô szövetek láthatók. A kiállítás létrejötte éppen ezért donoradományokkal vált lehetségessé.
Az értelmi szerzô és létrehozó Günther von Hagens professzor elmaradhatatlan kalapjában magyarázza a kiállításról kiadott videókazettán azt a plasztinációs eljárást, amellyel élô szerveket, szöveteket gyakorlatilag szeletekre vágva "csomagolnak" plasztilingyantába, ezáltal konzerválva azok színét, mûködését az eljárás idején levô állapotban.
Az emberi test keresztmetszete elô-, hátul- és oldalnézetben, eredeti nagyságban, benne szövetfolyadékokkal, a dohányzástól elfeketült tüdôlebenyekkel, hatalmasra duzzadt májjal, a csontszövet, a test ereinek finom szövedéke... A tematikus felosztásban az egyes szervrendszerek, egészséges állapotukban, vagy különbözô betegségeikkel, fejlôdési rendellenességekkel láthatók. A betegségek emlegetésére már csak legyintgetô mai embert komolyan elgondolkoztatja az elmeszesedett artéria, a feketére füstölt tüdô, vagy egy zsugorvese riasztó képe.
Az emberi nem szaporodását bemutató részben fokozatosan figyelemmel kísérhetô, ahogyan az egyetlen megtermékenyített petesejt hónapról hónapra embrióként növekszik, majd megszületik. Láthatók a fejlôdési rendellenességek, a magzati betegségek is.
A kiállítást végigjáró látogató tiszta képet kap az emberi test sokszor csak homályosan elképzelt részleteirôl, mûködésérôl. Az "élô biológia órát" a legkorszerûbb technika segíti, bérelhetô kézibeszélôkön részletes ismertetôt hallhat a látogató a kiállítási darabokról, és prospektusok, filmvetítések segítik a még teljesebb megismerést.
Nemzetközi szakértôk a szennyezések színhelyén
Az év eleji cián- és nehézfém- szennyezést okozó bányavállalatok ellenôrzésére alakult nemzetközi szakértôi munkacsoport vizsgálatot tartott a nagybányai Aurul és a borsabányai Remin vállalatnál – közölte a Mediafax hírügynökség. A munkacsoport tagjai kedden jártak a nagybányai ausztrál-román vegyes vállalatnál, ahol a jelenleg folyó technikai próbák biztonságát ellenôrizték. A szakértôk megtekintették a meddôfeldolgozást és felkeresték a vállalat két ipari derítôjét. Szerdán a borsabányai Remin vállalat nováci ipari derítôjénél járt a munkacsoport. A nováci gát március 10- én szakadt át, s a derítôbôl több mint 40 ezer tonna nehézfémeket tartalmazó iszap folyt ki. A munkacsoport tagjai a látogatások tapasztalatairól egyelôre nem nyilatkoztak a sajtónak.
A csíkszeredai TILOS Alapitvány TILOS 2OOO programja keretében augusztus 30 és szeptember 3 között 4 napos ifjúsági irótalálkozót szervez. A meghivottak a Romániában hivatalosan jegyzett 17 nemzeti kisebbség anyanyelvén iró, 35 évnél fiatalabb alkotói közül kerülnek ki. A rendezvény szakmai levezetését, az alapitvány felkérésére, Dr. Sántha Attila végzi. A résztvevôket, ajánlások alapján, szakemberek válogatták ki. A programot úgy állitották össze, hogy az alapcél, az alkotások megszületése mellett, a résztvevôk együttlétük alatt találkozzanak helyi alkotókkal, a helyi média képviselôivel, résztvehessenek szakmai megbeszéléseken-vitákon, a tiszteletükre szervezett bemutatkozó elôadáson. A 4 napos találkozó elsosorban munkát jelent a résztvevoknek. Az alkotásokból válogatás készül, amit lefordittatunk és többnyelvu kiadvány formájában megjelentet.
Célban ért a szlovén Duna-úszó
Martin Strel, szlovén hosszútávúszó szerdán a Duna-Fekete-tenger csatorna agigeai zsilipjéhez érkezett, és ezzel befejezte nagy vállalkozását: nem egészen két hónap alatt végigúszta a Dunát – hosszában. A szlovén úszót a célnál Petre Roman román és Lojze Peterle szlovén külügyminiszter köszöntette. Strel június 25-én a folyó németországi forrásánál vágott neki az útnak, s a közel 3000 kilométer leúszásával bekerült a rekordok könyvébe. Célja azonban nem ez volt, hanem az, hogy a "békéért, barátságért és tiszta vízért" jelszóval indított vállalkozásával a Duna hajózhatóságának mielôbbi helyreállítását sürgesse.
Magyar Kulturális Hét Hannoverben
A hannoveri világkiállítás rendkívül sûrû kulturális eseményei közepette feltûnôen nagy közönségsiker mellett zajlottak le a Magyar Kulturális Hét eddigi rendezvényei – tájékoztatta az MTI-t Laczik Zoltán, a hannoveri magyar pavilon sajtófônöke. Hétfô este a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar fiatal mûvészeit és Jandó Jenô zongorajátékát köszöntötte vastapssal az expó közönsége, kedden pedig Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes aratott fergeteges sikert Hannoverben – az expó fôterének színpadán - Bartók-albumának zenéjével. Szerdán a szlovákiai Komáromból érkezett, felvidéki népviseleteket bemutató s a maga nemében egyedülálló babakiállítás nyílt a magyar pavilonban. Csütörtökön a László Attila Band fellépésével folytatódott a Magyar Kulturális Hét. Pénteken bemutatják Szabó István filmjét, A napfény ízét, s az Oscar-díjas rendezô nemzetközi sajtóértekezleten találkozik a média képviselôivel.
Szerdán bombariadó volt a Malév 556-os párizsi járatán – tájékoztatta Bajkó Erika, a Malév PR-managere szerdán este közleményben az MTI-t. A közlemény szerint a nap során ismeretlen telefonáló megfenyegette a Malév járatát. A szakemberek elvégezték a repülôgép indulását egyébként is mindig megelôzô biztonsági ellenôrzést, melynek során a gépen mindent rendben találtak. A járat utasai között volt magánemberként Orbán Viktor miniszterelnök is. A repülôgép Párizs felé menetrendszerûen elindult.
A bahreini partoknál a Perzsa-öbölbe csapódott Airbus összes utasa és teljes személyzete életét vesztette – közölte a bahreini polgári védelem vezetôje, Abderrahman bin Rasid al-Kalifa csütörtökön, miután a bahreini parti ôrség és az amerikai hadiflotta hajói, helikopterei és búvárai kiemelték a tengerbôl mind a 143 holttestet. Az Airbuson, amely Kairóból tartott el-Manámába, 26 tízévesnél kisebb gyerek volt. Az utasok zömmel arabok voltak, köztük 63 egyiptomi és 34 bahreini, de tartózkodott a gépen 3 kínai és két brit, továbbá egy amerikai diplomáciai futár (aki nem szerepelt az utaslistán). A nyolcfôs személyzetbôl a pilóta bahreini volt, a másodpilóta ománi, s a légikisasszonyok között akadt indiai, Fülöp-szigeteki és lengyel is. A szerencsétlenül járt gép elsô közelítési kísérlete nem sikerült, ezért két kilométernyire a leszállópályától, 200 méteres magasságban, ismételt közelítésbe kezdett, s eközben csapódott a tengerbe.
Szerdán elhagyta Tajvan területét a Bilis tájfun, amely két nap alatt 11 halálos áldozatot szedett, és milliárdos károkat okozott. Az áldozatokkal a vihart kísérô áradások, a földcsuszamlások, az áram alatt álló leszakadt vezetékek és a ledôlt falak végeztek. A sérültek száma nyolcvanra rúg. A sziget keleti részén, egyetlen megyében 250 ház omlott össze a szélben, amelynek sebessége helyenként elérte az óránként 190 kilométert. Az egész szigeten mintegy 600 ezer háztartásban volt rövidebb vagy hosszabb áramszünet. Több tízezren ideiglenes menhelyre menekültek.
A kezdeti jelentések szerint 22 ember sérült meg a szerdai törökországi földrengésben. A sérüléseket legtöbbször azt okozta, hogy az emberek pánikba estek, és kiugráltak az épületekbôl. Mások sokkot kaptak, vagy szívroham jött rájuk, ezért kerültek kórházba. A pánikot magyarázza, hogy a közepesnél valamivel nagyobb erejû földmozgás középpontja Hendek városa mellett volt, ugyanabban az északnyugati térségben, ahol tavaly 17 ezer ember vesztette életét egy sokkal súlyosabb rengés következtében. A károk nem jelentôsek, jobbára csak ablakok törtek be.
Norvégiában megkezdték a felkészülést azok a búvárok, akik a Kurszk tengeralattjárón életüket vesztett orosz haditengerészek holttestét hozzák majd felszínre. A speciális kiképzés akár 10 napnál is tovább tarthat – idézte az ITAR-TASZSZ Vlagyimir Navrockijt, az orosz északi flotta sajtószolgálatának vezetôjét, aki Murmanszkban nyilatkozott. A mentésben való norvég részvétel költségeit egyelôre tanulmányozza az oslói külügyi vezetés – tette hozzá egy másik orosz hírügynökségi jelentés, megjegyezve, hogy az eddigi mentési mûveletekben való norvég közremûködés mintegy 5-6 millió koronába – körülbelül 600 ezer amerikai dollárba – került. A költségeket Norvégia humanitárius segélynek tekinti.
A nagylaki határátkelôn szerdán tíz iraki állampolgárra bukkantak a magyar vámosok egy török kamion rakományának ellenôrzése során. A kamion az okmányok szerint üvegáruval Németországba tartott. A pénzügyôrök a szokásos tételes áruvizsgálat során 10 személyre bukkantak, a 6 férfi és a 4 nô a rakomány között bújt meg. Elmondásuk szerint irakiak, nyolcuknak nincs úti okmánya. A nagylaki vámhivatal parancsnokától, Wentzel Ágoston alezredestôl kapott tájékoztatás szerint a 10 személy valószínûleg Romániában szállt be a kamionba, ahol a teherautó négy napot töltött. Tranzit utakon ez hosszú idônek számít, nem jellemzô. A gépkocsivezetô azzal indokolta a romániai tartózkodást, hogy gumikat kellett cserélnie, ám ezt nem tudta igazolni.
A szászrégeni Magyar Tanítóképzô véndiákjai ez év szeptember 2-án 10 órától tartják találkozójukat. Az ünnepségen, amelyre várják a volt és a most gyakorló tanárokat valamint diákokat, idén a 45 és 50 évvel ezelôtt végzetteket jubilálják majd.
A Bolyai Farkas líceum igazgatósága a IX. osztályos tanulókat hétfôn, augusztus 28-án reggel 9 órára várja a választott tantárgyak rögzítése céljából. A megjelenés kötelezô. Egy héttel késôbb, hétfôn, szeptember 4-én szintén 9 órától lesz a 2000- 2001-es tanév megnyitója.
Szeptember 4-étôl a Bay Zoltán amerikai könyvtár újabb nyelvtanfolyamot indít felnôtteknek. Az igények és lehetôségek függvényében külön a nyugdíjasok számára is indul tanfolyam. Érdeklôdni az 169-938-as telefonon.
14 marosvásárhelyi és kolozsvári diák részvételével kezdôdött meg a héten Szovátán az immár hagyományossá vált tehetséggondozó, fafaragó tábor. Az ötödik éve Bandi Dezsô irányítása alatt fejlôdô tábor résztvevôi idén, a millennium évében fában örökítik meg a 2000 éves keresztény és az ezzel ötvözôdô ôsi pogány hitvilágot. A központi téma az új utakat mutató csodaszarvas és Szent István király lesz. A kész munkákat a Szovátai Nyári Napok alkalmával a kirakóvásáron bemutatják és végül a Teleki Oktatási Központnak ajándékozzák, cserébe az egy évre elegendô faanyagért.
Istentisztelet a Philotea Klubban
Vasárnaptól, augusztus 27-étôl az evangélikus istentiszteleteket a Philotea Klubban tartják. Így a hívek ekkortól kezdve vasárnaponként délelôtt 10 órától a Kossuth utca 2. szám alatti, emeleti teremben gyülekeznek majd.
Szerdán, kevéssel éjfél elôtt Dánoson, egy, a fôutcán közlekedô, szénát szállító teherautó rakománya felgyúlt menet közben. A kipufogódobból kipattanó szikra által okozott tüzet a teharautó vezetôje azonnal észrevette, de lehetetlen volt eloltani a kiszáradt, égô szénát. A teherautó megsérült, a mintegy tonnányi széna pedig megsemmisült. Ugyanaznap a Szászrégen melletti Felsôköhéren 4 tonna széna vált a lángok martalékává. A tüzet felügyelet nélkül hagyott gyerekek okozták. Egyéb vagyoni kár és személyi sérülés nem történt.
A nagy meleg miatt a távoli országrészekról, Mangaliáról, Temesvárról stb. érkezô vonatoknál késés tapasztalható. Az ország más megyéiben helyenként elrendelték a vonatok sebességének korlátozását, a sínek kímélése érdekében, de mivel Déda és Székelykocsárd között amúgy is 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, ennek korlátozása megyénkben nem esedékes.
Biztonságban a Maros menti város
Idéntôl nagyobb biztonságban lesz Radnót, mivel elkezdôdtek a város mellett folyó Maroson az árvízvédelmi munkálatok. A védôgát megerôsítését a vízügyi igazgatóság megrendelésére a SOCOT Rt. végzi. Idén várhatóan 2 km elkészül a védôgátból, amely elegendô lesz arra, hogy a jövô tavaszi olvadások során legalább a várost megóvja a lezúduló víztôl.
Szeptember 2-án és 3-án immár negyedszerre szervezik meg a Radnóti Napokat. Amint Cornea Ioan polgármestertôl megtudtuk, az elsô nap inkább sporteseményekre kerül sor, míg a kulturális rendezvényeket vasárnapra idôzítették. A szombati nap legkiemelkedôbb eseménye a hagyományos Észak-Dél focimeccs lesz. Vasárnap egyebek mellett kiállítás-megnyitóra, könyvbemutatóra és mûvészi mûsorra kerül sor. Mindkét napon hajnalig tartó szabadtéri mulatságot szerveznek. Vasárnap este – Radnót történetében elôször – tûzijáték is lesz, amelyet pezsgôzés követ. A Radnóti Napok rendezvény összesen 40 millió lejbe kerül, amit szponzorizálásból fedez a helyi polgármesteri hivatal.
Szeptember 1. és 3. között ismét megszervezi a Maros megyei kutyaegyesület a hagyományos kutyakiállítást. Pénteken déli 13 órától a terrier- és tacskókiállításon mintegy 80 kutyát, 20 fajtát mutatnak be. Szombaton a nemzetközi kutyakiállításon több mint szûzfajta eb mintegy 3000 képviselôi közül 7 nemzetközi bíró választja ki az éremre jogosult egyedeket. Vasárnap hasonló módon fog zajlani az országos kutyakiállítás. A Megyei Kutyaegyesület egyébként idén ünnepli megalakításának 30. évfordulóját és ez alkalomból szombat este a kutyák gazdijainak kutyásbált szerveznek.
A Marosvásárhely térségébôl begyûjtött 21, napos levegômintából az elôírásokhoz viszonyítva nem észleltek határérték-túllépést a környezetvédelmi kirendeltség szakemberei. Augusztus 17. és 23. között a Maros folyó három ellenôrzô szelvényébôl – a város fölött, alatt és Csapónál – 21 vízmintát gyûjtöttek. Marosvásárhely felett a felszíni vizek minôsége megfelel az elôírásoknak. Marosvásárhely alatt háromszor észleltek határérték- túllépést, míg Csapónál a nitrit- illetve nitrátion-koncentráció néhány esetben meghaladta a megengedett értéket. Ez utóbbinál a legmagasabb mért koncentráció kétszerese a megengedettnek. A szennyezést a marosvásárhelyi vegyipari kombinát szennyvize illetve a nem tisztított városi szennyvíz okozta. A kihágásokért senkit sem bírságoltak meg.
Ha elvétve is, de találunk magyar vonatkozású programpontokat is a tegnap elkezdôdött négynapos sörfesztivál programjában. Ma délután például fellép Dancs Annamari (18 óra) és a Mákos együttes (18.45). Egyébként a mûsoron szerepel még Gabriel Dorobantu (19.30), a Domino (20.30), Bere Gratis (21.00) és a Latin Express (22) együttes. A második nap is éjfélig tartó szabadtéri bulival zárul.
Tegnap délelôtt a kövesdombi napipiacon a termelôk és viszonteladók a következô áron kínálták termékeiket: egy kilogramm barack 6-8000 lej volt, ugyanannyi szôlô 7000, a körte 5-8 ezer lej, az alma 4 ezer, a kajszibarack 15000 lej, a görögdinnye 2500-3000 lej, a sárgadinnye 8000, a hagyma 8000 lej, a sárgarépa 6000, a paprika 3-5000 lej, a paradicsom 4-5000 lej volt. A paradicsompaprikát 4- 5000 lejért, a káposztát 5 ezerért, a zöldpaszulyt 10000-ért, az uborkát 5000-ért, a juhsajtot 35000 lejért, az ordát 30000-ért, míg a zsenge kukorica darabját 700 lejért kínálták.
FORINTOT és mezôgazdasági kupont vásárolok elônyösen. Tel. 257-712. (10762)
ELADÓ forint elônyös áron. Tel. 095-882-755. (10762)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (11200)
VÁSÁROLOK telket Stâna de Valen (Szováta). Tel. 094-556-452. (11472)
ELADÓ hét ár szôlôs Mezôcsáváson. Érdeklôdni Székely Istvánnál, Udvarfalva, Fô út 3. sz. alatt. (11506)
ELADÓ telek melléképületekkel,
építôanyaggal. Tel. 145-703, 144-778. (10578)
ELADÓK új, illetve bontásból származó szélvédôk és autóalkatrészek importautókhoz. Tel. 211-338, 8-17 óra között. (10009)
ELADÓ beépíthetô terület Szovátán (1 ha), víz, gáz, villany a helyszínen. Tel. 066/240-294. (11101)
SZUPEROLCSÓN, garanciával 486-os, Pentium számítógépek, alkatrészek. Tel. 168-873, 094- 843-920. (10572)
ELADÓ autógáz-felszerelés olcsón. Tel. 094-157-335. (11250)
ELADÓ üvegszál csónak jutányos áron. Tel. 094-157-335. (11250)
ELADÓ 20 véka szemes kukorica. Tel. 121-732. (11369)
ELADÓ nappali szobabútor olcsón és Fiat 850 alkatrésznek. Megtekinthetô a Lebedei u. 21. sz. alatt. (11412)
ELADÓ: Opel Kadett 1,3i, kombi, metálkék, 1989-es kiadás, Mitsubishi Galant, 1800 cm3-es, metálszürke, 1991-es kiadás, fogászati székegységek: Unit Dentar, Siemens és Emda. Tel. 165-720, 20-22 óra között. (11452)
GARÁZST vásárolnék tömbház alatt a November 7 negyedben, az Unic környékén. Tel. 165- 550. (10987)
ELADÓ 20 kötetbôl álló Révai nagy lexikon. Tel. 775-048. (11295)
ELADÓK pénztárgépek (fiscala) és elektronikus mérlegek. Tel. 169-304. (10888)
ELADÓ Roland E 16 szintetizátor. Tel. 212-022. (11389)
ELADÓ Tico SX, 1996-os kiadás, riasztó- és légkondiciónáló-berendezéssel ellátva. Ára: 3.100 USD. Tel. 093-477-563. (11500)
ELADÓ bécsi fémtôkés zongora és Marshall gitárerôsítô + hangfal, kitûnô állapotban. Tel. 257-622. (11509)
ELADÓ lemezjátszó és harmonika. Tel. 128- 198. (11512)
KIADÓ garázs tömbház alatt, a Pandúrok útján. Tel. 256-696. (11513)
ELADÓ: villanyvarrógép, abrichter, háromfázisos villanymotorok, kihúzós vasfúrógép, kádak és boroshordók, 10 vedres nejlonbidonok, arany nyaklánc, fülbevaló, gyûrû. Ára: 150.000 lej/gramm. Tel. Kibéd 151. (11529)
ELADÓ egy ITT, 67 cm átmérôjû képernyôvel, 16 programos, 100 kanálisos, távirányítós, teletextes, sztereó tévé. Ára: 130 DM. Tel. 128-781. (11518)
FORINTOT veszek. Sürgôsen eladó 13 éves, 8 személyes Barkas. Tel. 065/120-703. (11539)
3000 KG SZÉNA eladó Mezôzáhon, a Tamási családnál. Tel. 065/421-249, belsô 225. (11542)
ELADÓ 240 literes Arctic hûtôszekrény és ajtók. Tel. 160-957. (11543)
ELADÓ Skoda 100S kitûnô állapotban. Tel. 136-180, 17-20 óra között. (11609)
VESZEK cserepet, téglát bontásból. Tel. 211-469. (11613)
ELADÓ Audi A4 TDI, 1,9 cm3-es, 1997-es modell és Ford Transit TDI, 2,5 cm3-es, 1997 novemberi kiadás, 9 személyes, mindkettô forgalomba beírva. Tel. 161-445. (11598)
ELADÓ konyhaszekrény. Tel. 129-313. (11582)
ELADÓ Sárdon 32 ár építkezésre alkalmas telek. Tel. 162-240. (11574)
ELADÓ natúr színû kisebb vitrin (könyvespolc). Tel. 212-059. (11584)
ELADÓ ház Nyárádszeredában. Tel. 576-309. (10817)
ELADÓ ház a Tulipán u. 14. sz. alatt. Bármilyen tevékenységre megfelel. Irányár: 180 millió lej. Tel. 256-664. (11496)
ELADÓ kertes magánház 800 m2-es telekkel. Tel. 122-681. (10172)
ELADÓ emeletes, kertes ház a Vulkán utcában. Tel. 250-281. (10774)
DIÁKLÁNY szobát kaphat. Tel. 123-993. (10692)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás. Marosszentgyörgy, Iskola u. 288. sz., B1/9. Tel. 259-626, 259-557, du. 6 óra után. (10977)
ELADÓ vagy bérbe adó központi emeletes új ház garázsokkal, esetleg szintenként is, Marosvásárhelyen. Eladó 2 szoba-összkomfortos tömbházlakás Kézdivásárhelye