Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft

Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Fontos tapasztalatok Debrecenbôl

Holnap a marosvásárhelyi Energomur ÖV székhelyén bemutatják a helyi tanács illetékes szakbizottságainak a város távhôszolgáltatási tanulmányát, amelyet a helyi szolgáltató a debreceni Távhôszolgáltató Rt. jelentôs segítségével dolgozott ki. Ezt megelôzôen a marosvásárhelyi tanács kéttagú küldöttsége néhány napig Debrecenben tanulmányozta a távhôszolgáltató rendszerek mûködtetésének magyarországi tapasztalatait. A leszûrt következtetésekrôl Törzsök Sándor helyi tanácsossal beszélgettünk.

– Nagyon jónak tartom a debreceni kapcsolatot. A tapasztalatcserén a debreceni hôszolgáltató gazdasági és kereskedelmi vezetôi, valamint az EGI konzulens cég képviselôi vettek részt, akik a marosvásárhelyi tanulmány elkészítésében is közremûködtek. A találkozón a távhô mint közszolgáltatás, a piaci viszonyok, és a mûködtetési modellek kerültek terítékre.

Magyarországon többféle tulajdoni és szervezési formában mûködnek a városi távhôszolgáltatók. Vannak közvetlen önkormányzati felügyeletû vállalatok, az önkormányzatok tulajdonában lévô gazdasági társaságok, de koncesszióban végzett szolgáltatásra, vagy magántulajdonú hôszolgáltatókra is van példa. E tapasztalatcserén a magyar partnerek mindegyik modellt konkrét példával, gyakorlatból leszûrt pozitív és negatív következtetésekkel együtt mutatták be. – Mindezek mellett az is fontos, hogy a magyar távhôszolgáltatás is a miénkhez hasonló rendszerbôl öröklôdött, az elôéletük megegyezik, tehát az általuk bejárt folyamatok könnyebben követhetôek. A közös háttérbôl eredôen így könnyebben megértjük egymást. Másik pozitív tapasztalatom, hogy a nyugati szakemberektôl kissé eltérôen a magyar kollégák nyíltak és közlékenyek. A nyugatiak egy bizonyos fokon túl nem osztják meg az információt, ilyen visszafogottságot itt nem tapasztaltunk. Véleményem, hogy ezt a kapcsolatot folytatni kell, mivel ez számunkra csak elônyös lehet – véli a tanácsos.

A magyar tapasztalatok felhasználásával elkészült tanulmány fontos támpont lehet az Arthur Andersen konzulens cégnek is, amely mint tudott, jelenleg a BERD- hitelért folyamodott Energomur akciótervén dolgozik. A tanulmány, ha a helyi tanács majd állást foglal mellette, a város elképzelését vázolja a távhôszolgáltatást illetôen. A leszûrt következtetés, hogy a meglévô távhôszolgáltatási rendszerre nincs alternatíva, és a szolgáltató piacát védeni kell. – Debrecenben például egész közel-kelet-európai viszonylatban elôször zárták ki a távhôszolgáltató rendszer leépítését. Ott is a nálunk jelenleg tapasztalható helyzet alakult ki öt-hat évvel korábban. Viszont az ô példájuk is bizonyítja, hogy a problémákra vannak megoldások. A távfûtési infrastruktúra korszerûsítése nagy kihívás lesz a következô évekre, de nem egy megoldhatatlan problémával állunk szemben – hangsúlyozza a tanácsos.

Holnap tehát az Energomur ÖV-nél a marosvásárhelyi tanács illetékes szakbizottságainak bemutatják a tanulmányt. Erre a találkozóra jeles magyar szakembereket várnak, a debreceni cég vezetôin kívül megjelenik a magyar szakszövetség titkára, és a megfelelô román szakmai szövetség képviselôjét is meghívták. Kérdés, hogy a tanulmánnyal szemben hogyan foglal majd állást a város új polgármestere, aki köztudottan a tömbházankénti önálló fûtés támogatója. Errôl beszélgetôpartnerünk úgy vélekedik, a polgármesternek rossz tanácsadói vannak, aminek a hátterébôl talán az anyagi érdekeltség sem zárható ki. Tôlünk eltérôen, a nyugati államokban a földgáznak differenciált ára van. A kisfogyasztó többet fizet, mert az ellátása is többe kerül. Ezt az eljárást már Magyarországon is bevezették, igaz ott még nem jelentôsek az árkülönbségek. Nyugaton ellenben a jelenség odáig elmehet, hogy az ipari nagyfogyasztókhoz képest akár háromszoros áron is számlázhatják a gázt a kisfogyasztóknak, és ilyen körülmények között már nem érdemes kiválni a távhôszolgáltató rendszerbôl. Nálunk ugyan még nem ilyen a helyzet, de idôvel alkalmazkodni kell ezen a téren is a nemzetközi trendhez.

Az 1991. évi 18-as földtörvény, valamint a mezôgazdasági területek és az erdôk visszaszolgáltatását szabályozó idei elsô törvény alkalmazási határidejét kedden a kormány, rendkívüli ülésén, 2001.december 31-ig hosszabbította meg.

A kedden elfogadott rendeletben másrészt az állami költségvetés 55,5 milliárd lejjel való kiegészítését javasolják, a fent említett törvények alkalmazása érdekében foglalkoztatott napszámosok javadalmazására, az e célból leszerzôdött szolgáltatások kifizetésére és a szükséges anyagok beszerzésére.

A rendelet értelmében továbbá hatályba lépésétôl 60 napra a mezôgazdasági tárca köteles kidolgozni alkalmazási metodológiáját.

Tizenhárom marosvásárhelyi tanintézménynek nincs mûködési engedélye

Marosvásárhely 74 tanintézménye közül 51 rendelkezik az iskolakezdéshez szükséges mûködési engedéllyel, öt esetében folyamatban van az engedély kibocsátása, 13-nak nincs engedélye a mûködésre, öt helyzete pedig tisztázatlan – hangzottak el a meggondolkoztató adatok azon a tegnap délelôtti találkozón, amelyre Dorin Florea polgármester hívta meg az iskolák, óvodák vezetôit, hogy az említett intézmények iskolakezdés elôtti helyzetérôl, a legsürgôsebb megoldásra váró gondokról tájékozódjék. Ez ellentmond annak, amit a sajtó képviselôi elôtt hétfôn az illetékes osztály vezetôje állított, nevezetesen, hogy az iskolák rendben várják a tanévkezdést. Ha 13 oktatási egységnek nincs mûködési engedélye, aligha nevezhetô rendben lévônek.

A tegnapi találkozó egyik célja az volt, hogy egy bizottságot hozzon létre, amely nagyobb operativitással foglalkozik a tanintézmények problematikájával, majd a késôbbi javaslatok nyomán egyetértett, hogy ebben a bizottságban, amely valószínû, hogy Csegzi Sándor alpolgármester vezetésével fejti majd ki tevékenységét, mind a tanfelügyelôség, mind az oktatási intézmények képviselôi részt vegyenek.

A pontos helyzetképet, amelybôl az elôbbi adatokat is közöltük, Matei Dumitru fôtanfelügyelô vázolta fel, aki beszámolt arról, hogy a javítási költségekre 14-15 milliárd lejt szántak a helyi költségvetésbôl, a munkálatok el is kezdôdtek, de elôfordult, hogy egyes cégek abbahagyták a felvállalt tevékenységet, mivel a megbízó késett a kifizetésekkel. Az intézmények saját alapokból 351 millió lejt fordítottak erre a célra. A fôtanfelügyelô javaslata szerint sokkal kiegyensúlyozottabban kellene elosztani a pénzeket, és a felújítási, javítási munkák mellett hasonló fontossággal kellene figyelembe venni az iskolák felszereltségének bôvítését, ami az oktatói, nevelôi folyamat elengedhetetlen feltételét képezi. Hangsúlyozta, hogy a megyeközpont reprezentatív iskoláit továbbra is legalább olyan szinten kell támogatni, hogy az eddigi feltételek megtartásával mûködjenek, és nagy hangsúlyt kell fektetni a bentlakással is rendelkezô iskolák támogatására.

Amint az igazgatók hozzászólásából kiderült, a legtöbb iskolában, illetve óvodában az önálló hôközpont megvalósítása jelenti a legnagyobb problémát, erre kértek támogatást a Traian Vuia , a Sincai (mûhelyek, garázsok fûtésére), az Avram Iancu illetve az építészeti iskolaközpontokból, a meggyesfalvi óvodából. Az Egyesülés negyedbeli 8-as számú általános iskola kérése, hogy bútorozzák már be a sporttermet, hogy ne egy osztályt használjanak erre a célra.

Egy másik gond az iskolaépületek tulajdonjogi helyzete, hisz amint a tanfelügyelôség által készített kimutatásból kiderül, a 74 tanügyi intézménybôl mindössze nyolcnak van napirenden a telekkönyvi bejegyzése, ötnek most készül, 43 még el sem kezdte az iskola telekelését. Mint errôl többször is szó volt lapunkban, a 74-bôl tíz épület ügyében folyik per, mivel azokat visszakérték a volt tulajdonosok. Ezt a kérdést vetette fel több igazgató is, mint például Frinceanu Florina, a Mûvészeti Líceum igazgatónôje, aki a megemelt osztályszámok miatt helyhiányra panaszkodott, továbbá, hogy épületeik egy részét visszakapta a református egyház, másik részét a katolikusok perelik. Államosított házban mûködik a Papiu Ilarian utcában levô óvoda is, a Mezôgazdasági Iskolaközpont vezetôsége a volt tulajdonos által visszaigényelt kísérleti farm elvesztése miatt aggódik.

A Köztársaság téri óvoda a tetôn át ázik be, akárcsak az egyetemmel szembeni napközi, a 2-es iskola alagsori helyiségeit a lefolyócsövek eldugulása miatt önti el a víz. Beázásról, penészes, nedves levegôrol mások is panaszkodtak, van, ahol fokozottabb ôrzést kérnek, éjszaka is, mint például a kövesdombi 15-ös számú iskola igazgatója. A megrongálódott padlócsempe cseréjére kért támogatást a Kárpátok sétányon levô 16-os iskola igazgatója, mivel az intézmény emiatt nem kapott mûködési engedélyt. A besei iskola képviselôje azt kérte, hogy vegyék már át az új épületet, megoldva a fûtést és az ivóvíz bevezetését, mert szeretnék az új épületben megkezdeni a tanévet. Volt olyan igazgató , aki azt kérte, hogy készpénzben fizethessen, mert akkor olcsóbban is elvégeztethetné a szükséges javításokat, mások arról panaszkodtak, hogy a kifizetetlen számlák miatt "levágták" a villanyt, vagy beperelte ôket az Aquaserv, aminek hallatán a polgármester kifejtette, hogy egy olyan profitot megvalósító cégnek, mint a vízszolgáltató, engedményeket kellene tennie a közintézmények felé.

A hivatal pénzügyi lehetôségeirôl a gazdasági igazgató számolt be, aki biztosította az iskolákat, hogy szeptember 15-ig átutalják a számlák kiegyenlítésére szükséges összegeket.

Végezetül hadd mondjuk el, hogy költségvetési pénzekbôl 21 tanintézmény kapott 393 milliótól 50 millióig terjedô összeget, a többi pedig semmit. A polgármester ígérete szerint a jövô évi költségvetés összeállításakor többet szentelnek erre a célra.

A megbeszélésen azonban egy dolog nem derült ki, hogy mi lesz azzal a 13 óvodával, iskolával, amelyek nem kaptak mûködési engedélyt. A törvényességet tiszteletben tartva, hogyan fognak ezek mûködni a napokon belül kezdôdô iskolai év során.

Ma tûzik ki a parlamenti és elnökválasztás napját

A parlamenti és elnökválasztások elsô fordulóját november 26-án szervezik, a választási kampány idôtartama pedig 45 nap lesz – döntötték el a kormánykoalíció vezetôi a miniszterelnökkel való kedd esti találkozáson.

A megbeszéléseken részt vett Ion Diaconescu elnök, Ioan Muresan elsô alelnöke és Vlad Rosca miniszter a parasztpárt részérôl. Markó Béla szövetségelnök, Verestóy Attila szenátor és Borbély László államtitkár az RMDSZ részérôl, Mircea Ionescu Quintus elnök és Valeriu Stoica elsô alelnök a Nemzeti Liberális Párt részérôl. A Demokrata Pártot Radu Berceanu és Sorin Frunzaverde miniszterek képviselték, Smaranda Dobrescu munkaügyi miniszter asszony pedig a Román Szociáldemokrata Párt részérôl volt jelen az összejövetelen.

A kedd esti döntést a kormány csütörtöki ülésén hagyják jóvá.

Ion Diaconescu parasztpárti elnök nyilatkozata szerint a választások idôpontját a miniszterelnök szögezi le, aki nem köteles a politikai vezetôkkel konzultálni e kérdésben. Velünk nem, de az ellenzékiekkel sem – pontosított Diaconescu. Kiemelte továbbá, hogy a november 26-ra kitûzött idôponttal tiszteletben tartják az alkotmányt, melynek értelmében az új államfôt az elköszönô eskütételének napjától legfeljebb négy évre kell megválasztani (Emil Constantinescu 1996. november 29-én tette le az esküt), e határidôt pedig a hatályos törvények értelmében 5 nappal lehet meghaladni.

A váalsztási kampány idôtartamát illetôen a parasztpárti vezetô elmondta, azért szabták 45 napra, hogy mérsékeljék a kampányköltségeket és ne zavarják meg a kormány, valamint a minisztériumok tevékenységét.

A kampány idôtartamának csökkentésével másrészt a parlament 15 napot nyer, amely idô alatt igen jelentôs törvénytervezeteket fogadhat el, mint amilyenek az EU-csatlakozást elôsegítô, a megnyitott tárgyalási fejezetektôl megkövetelt jogszabályok, továbbá a tulajdontörvények és a helyi közigazgatási törvény – nyilatkozta Mircea Ionescu Quintus NLP-elnök is.

A liberális vezetô megítélése szerint a parlamenti ülésszak és a választási kampány kezdete közötti idôszakban a parlamentnek lesz ideje elfogadni az említett törvényeket, annál is inkább, hogy ezek elnyerték a pártvezetôk jóváhagyását, így a viták gyors ütemben fognak haladni.

A kérdésre, hogy az ellenzék véleményét kikérték-e a választások idôpontjának kitûzéséhez, Quintus kifejtette, a kormány nem hoz döntést az összes politikai alakulattal való konzultálás nélkül, bár 1996-ban a Vacaroiu- kormány az akkori ellenzék megkérdezése nélkül tûzte ki a választások idôpontját.

A liberális vezetô közölte: az NLP nem kérte a miniszterelnök lemondását, abban az esetben, ha belép az elnöki kampányba. Még ha némely NLP-tagok kérték volna is ezt, e kérdésben kizárólag a pártelnök nyilatkozhat.

Az elnökválasztások második fordulóját a keddi megbeszéléseken december 10-re tûzték ki.

Az országos indexelési bizottság szeptember 5-én jogszabály-tervezetet fog elôterjeszteni az országos minimálbér és a havi létfenntartási szükségletek megszabásáról – nyilatkozta kedden a kormánypalotában Constantin Chirca, az Országos Statisztikai Bizottság alelnöke és az Országos Indexelési Bizottság elnöke.

Elmondása szerint a minimális életszínvonal fenntartásához szükséges fogyasztást a két bizottság évharmadonként méri fel újra, ennek szerepe pedig a szociális politikák megalapozásában segíteni a kormányt. Közölte továbbá, hogy a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek reprezentánsai jövô héttôl kezdôdôen közremûködésben megállapítják az új országos minimálbért és minimális fogyasztási szintet.

A júliusi adatokból kiviláglik, egy személynek havi 1.030.000 lejre van szüksége a létfenntartási költségek fedezésére, ugyanakkor azonban az országos minimálbér 700 ezer lej.

A Babes-Bolyai Egyetem szociológiai tanszéke tanulmányt készített a monoindusztriális övezetek gazdasági átszervezésébôl eredô szociális következményekrôl, és megállapította, hogy e folyamat a Zsil völgyében gazdasági visszaesést jelentett.

Az elmúlt évtizedben míg a völgy lakossága számbelileg alig változott, az alkalmazásban levô személyek száma több mint 40 százalékkal csökkent. A munkanélküliség a múlt év végén meghaladta a 36 ezret, ami arra enged következtetni, hogy a gazdaság hatékonyság célzatú átirányítása a szociális összetevô rovására történt.

Jelen pillanatban a Zsil völgyében a strukturális készletek szegényesek, nem is szólva az emberi erôforrásról, amelynek jellegzetességei további megszorításokat jelentenek az alternatív fejlesztési lehetôségekre nézve. Mind az elbocsátottak, mind pedig a foglalkoztatottak felkészültségi szintje nem a legjobb: az elôbbiek 49 százalékának tíz osztálya sincs, utóbbiak 59 százaléka pedig nem fejezte be a líceumot.

A tanulmány szerint bármely gazdaság-fejlesztési variáns a bányászat folytatásától függ. A felmérésbôl kitûnt, hogy a völgy lakossága a fakitermelést és bútoripart, a turizmust és agroturizmust, az állattenyésztést, a kézmûipart és könnyûipart tartja lehetséges megoldásnak a térség fejlesztése végett.

Rég nem tapasztalt hôhullám uralkodott az utóbbi napok idôjárásban. A szinte elviselhetetlen meleg elôl – jobb híján – az adófizetô állampolgárok a szennyezett, közegészségügyi szempontból fürdésre alkalmatlan Maros hullámaiban kerestek felüdülést. Meg is jegyezte egyikük:

– Egy héten belül elmúlik a kánikula.

– Miért vagy ebben olyan biztos – kérdezte partnere.

– Mert akkorra átadják a víkendtelepi új fürdômedencét – hangzott a válasz.

Mindez persze sztorinak jó. A tények azonban tagadhatatlanok. Még Eugen Crisan volt alpolgármester ígérte a tavasszal, hogy június végén öltönyöstôl megfürdik az új medencében. Aztán lôn június és voltak választások. Befürödtünk. Az igazi fürdô azonban elmaradt. Igaz, víz sem igen volt hozzá. Ma sincs.

Doktor Dorin Florea, miután átvette a polgármesteri tisztet, szintén ígérgetésekbe bocsátkozott. Július közepéig lesz hol fürödnünk – mondta. Megbocsátottunk neki, mert új fiú volt és nem tudta, mit beszél. Mert íme, lôn július közepe és lôn július vége is, aztán még egyszer kitolódott az átadási határidô. Augusztus közepére biztos lesz víz a medencében – ígérte ismét a polgármester. Nem lett. Ne hibáztassuk városunk elsô hivatalnokát, ô ismét nem tehet róla, hogy a munkálatokban ludas aranyosgyéresi ACSA nem tartja magát a terminusokhoz. Ô csak ígérgetni szeret, azt azonban nagyon.

Van a víkendtelepi medencével kapcsolatban egy sztori, amelyet már harmadszor sütnek el a notórius ígérgetôk. A speciális festékrôl szól, amellyel be kell vonni a medence felületét. Ezt elôször júniusban hallottuk. Kész van minden – mondták akkor – csak a festéknek kell megszáradnia. Mint kiderült, nem volt kész. Aztán újra elsütötték ugyanazt a poént, a napokban pedig ismét. A polgármesteri hivatal a sajtó révén tájékoztatta a nagyérdemût, hogy csak le kell festeni a medencét a speciális festékkel, s mihelyt megszárad, máris lehet lubickolni.

Nos, nem egészen világos, hogy annak a festéknek kell-e még mindig száradnia, amit júniusban kentek fel, vagy újabb jótékony réteg fedi majd a telep felújítási munkálatainak hátterét. Egy elem ugyanis mindannyiszor visszatér, amikor szóba kerül a Víkendtelep ügye: minden ilyen alkalomkor ennyi meg ennyi százmilliót utalnak át a kivitelezônek. Nyilván, a jól elvégzett munkáért.

U.i. A tegnap a Park Szálló mewlletti felújított- bôvített parkolóhely avatásán a polgármester péntekre ígérte a medencék feltöltését.

Nocsak. Mi kivárjuk.

A hivatali és a szaknyelvekben gyakoriak a helyez igét tartalmazó szókapcsolatok. Ezek a sajtón át a köznyelvbe is behatoltak. Ha a használatuk már megszokott is, gyakori ismétlôdésüket ajánlatos elkerülni egyszerû, magyaros szemléletû igével vagy változatosabb igés kifejezéssel. Nincs okunk hibáztatni azokat a szókapcsolatokat és szólásszerû kifejezéseket, amelyekben a helyez ige konkrét értékû, valós értelmû, bár többféleképpen helyettesíthetjük. Ilyenek: állásba helyez, valamilyen munkakörbe helyez; egy sorba helyez valakit valakivel; letétbe helyez valamit. Az alábbiakban külön-külön értékeljük a helyez igével alkotott terpeszkedô kifejezések használatát.

A bizalmát, reményét helyezi valakibe vagy valamibe mesterkélt, német mintára emlékeztetô formák. Egyszerûbb igével vagy magyarosabb szerkezettel: megbízik valakiben, rábízza magát valakire, valamire, bizalma van valaki, valami iránt.

Ellenôrzés alá helyez valakit, valamit. Sajtónyelvi állandósult kifejezés. Egyszerûbben: ellenôriz valakit, valamit; az ellenôrzést kiterjeszti valakire, valamire. Érvényen, hatályon kívül helyez valamit. Hivatalos állandósult kifejezésforma. Egyszerûbb, magyarosabb, változatosabb megfelelôi: érvénytelenít, hatálytalanít; érvénytelennek minôsít, nyilvánít; eltöröl, visszavon valamit; eltörli, felfüggeszti, megszünteti valaminek az érvényét.

Letartóztatásba, ôrizetbe vagy ôrizet alá helyez valakit. Rendôri, jogi kifejezések. Egyszerûbben, természetesebben: letartóztat, ôrizetbe vesz.

Nyugállományba, nyugalomba, nyugdíjba helyez (küld) valakit. Az elsô a hivatalos forma, az utóbbiak – fôleg a küld igével – pongyolábbak, köznyelviek. Egyszerû igei megfelelôjük: nyugdíjaz valakit. Az üzembe helyez valamit német mintára alakult (in Betrieb setzen). Ennek ellenére elfogadhatjuk és használhatjuk, de ne feledkezzünk meg egyszerûbb, magyarosabb megfelelôirôl sem: megindít, megnyit valamit; üzemeltet(ni kezd) valamit. Zár alá helyez, vesz valamit. Hivatalos meg jogi kifejezésként állandósult. Egyszerû igével: lefoglal, zárol valamit. Az említett magyarosabb kifejezésekkel bizonyára sikerül kissé tompítani a helyez igével alkotott kifejezések hivatalos ízû terpeszkedését.

Közel 150-en, többségében hölgyek, vettet részt az elmúlt két hétben a Maros megyei Nôi Fórum és az Angliai Nôi Szervezetek képviselôi által szervezett Interkulturális táborban. Fiatalok és idôsebbek angol nyelvet tanultak, elsajátították a foltvarrás, kalap és játékkészítés fortélyait, ügyeskedtek festô- vagy gyurmázó- mûhelyekben. A IV. és utolsó alkalommal tartott tábor záróünnepélyét tegnap délben a marosvásárhelyi Vártemplomban tartották. Az egybegyûlteket Catherine Watson szervezô köszöntötte.

– Úgy vélem, sikeres találkozót zárhatunk le. Jó volt látni és érezni, hogy Európa két távoli részén élô lányok és asszonyok együtt tudnak tanulni, dolgozni és örvendeni. Fontos, hogy a helyiek magukkal vigyék otthonukba, kisebb közösségeikbe az itt tanultakat, s ismereteiket átadják másoknak is. Hasonló nagy találkozásokra egyelôre nem lesz alkalmunk, de hisszük azt, hogy a kialakult kapcsolatok, barátságok tovább fognak gyümölcsözni – mondotta Catherine W., majd arról is beszámolt, hogy az angliai nôi szervezetek helyi recepteket tartalmazó szakácskönyvek értékesítése nyomán és egyéb rendezvényeken gyûjtött 5000 fontot a Nôi Fórumnak ajándékozza, székház vásárlására. Ugyanakkor varrógépeket, anyagokat, vasalókat hagynak itt, a tevékenység folytatása érdekében.

A jelenlevôket Lucia Briscan, a Nôi Fórum elnöke is köszöntötte, elmondva, hogy számára a hatéves együttmûködés az angliai és a helyi nôkkel nagyon hasznos volt, a közös rendezvények alkalmával megismerhette az angol kultúrát, s az itt élô lányok, asszonyok életét, életfelfogását is. A találkozók lehetôséget biztosítottak a rejtett tehetségek kibontakozására, új, a háztartásban hasznosítható ismeretek elsajátítására. Az angol hölgyeket megkérte, hogy az ország és a megye nagyköveteiként osszák meg itteni élményeiket a környezetükben élôkkel, hogy ellensúlyozzák az országról sokszor elferdített híreket. Majd biztosította ôket, hogy a fórum tagjai folytatni fogják a tevékenységüket, s felhasználják a tanultakat.

A felszólalások után az ajándékozások, a tombolahúzás és a mûhelyekben készített tárgyak kiállítása következett. Volt ott színes, lisztbôl-vízbôl készített gyümölcskoszorú, olajfestmény, foltokból összeállított abrosz, párna, ikebana, kis plüs pingvin, nyuszi és csibe, különbözô méretû színes kalapok, s szárazvirág- kompozíció. Minden, ami egy lakást széppé, otthonossá tehet, s tesz.

Uborkaszezonban, szinte mindenhol "fúj a szél". A prefektúra is csendes. Burkhardt Árpád alprefektust irodájában találjuk. Kérdésünkre elmondta, hogy a nyár folyamán vizsgáztatták le a polgármesteri hivatalok titkárait. Az öttagú vizsgáztató bizottság a prefektúra és a megyei tanács egy-egy képviselôjébôl, az illetô helység polgármesterébôl és két helyi tanácsosból állt. Az utolsó helység augusztus 21-én Kelementelke volt. Így a megye összes polgármesteri hivatala immár a szabályoknak megfelelôen mûködhet. A vizsgákon ugyanis mindenki átment, tudtuk meg az alispántól, és a hivatalnokok letették a hûségesküt is.

Az országos helyzethez viszonyítva

jól állnak a földtörvény alkalmazásával is, jelentette ki Burkhardt Árpád. A megye 97 közigazgatási egységébôl 51 helységnek jóváhagyták a vonatkozó dokumentációját. Ez azt jelenti, hogy mindazok, akik 1991- tôl kérték a tulajdonukat, visszakapták a megfelelô felületeket, vagy kártalanítják ôket. Ahol rendben volt a dokumentáció, telekkönyv, közbirtokossági papírok stb., arra a megyei földosztó bizottság jóváhagyását adta. Az alispán szerint 35 közigazgatási egység aktáinak áttekintése folyik, 11 községben ezek kiegészítésre szorulnak. Az átvizsgálásokkal, jóváhagyásokkal 5 munkacsoport foglalkozik május 15-e óta. A munka neheze, mondta az alispán, június 15-30. között volt, amikor csoportosan érkeztek a dokumentációkkal. Számításaik szerint szeptember 30-ig befejezik a tulajdonbizonylatok kiadásának jogi részét, s ezután következik a szántóterületek és erdôk fizikai behatárolása.

Helyzetjelentés Storylandrôl

Élhetetlen, tétova ember mindig ráfázik. Hiába pattannak ki buksijából világszenzációnak számító ötletek, gyámoltalanul kivár és az értelmesebbek tüstént megelôzik. Ledurrantják elôle a poént. Századhegedûssé degradálják.

Csupán a hozzám hasonló halvérû szájtátiak tanulságára vázolnám fel a következôkben röviden saját póruljárásom történetét. A Klósz fiú esetét Martin Strellel. Jóval a szlovén bajnok merész Duna-túráját megelôzôen fejembe vettem, hogy végigúszom a Poklos-patakot. A forrásoktól egészen a Ritz-fürdôig. A Guiness bookba való dobbantásom leplezetlen reményével. Büszke ötletgazdaként méltán számíthattam frissen festett polgármesterünk önzetlen támogatására, aki a Ki a legény a marton! (az utcán!) program fômenedzsereként meghirdette kiszemelt áldozatom medrének megtisztítását, olyannyira, hogy a címben meghirdetett "valamiként" hátára vehessen az évtizedes hordalék alól felszabadított víz és a Zilahy Lajos-i kánonok szerint magával vigyen. Beszereztem márkás Speedo fürdôbugyimat és az elengedhetetlen kacsalábakat, kiballagtam az erdô alá, de a zsandárok nem engedtek szóhoz, illetve löttyhöz jutnom. Ügyködtek napiparancsra és a slukkal mért brómdús teák közti szünetekben nagy rössel takarították a libaúsztatót. Ljubljanai sorstársam azonnal meglovagolta a helyzetet, belopakodott Donauschingennél a Dunába, s mire én gyalogosan leslattyogtam a Diamant-teraszig, elorozta elôlem a világhírnevet. Sebaj, gondoltam magamban, mire ô kiszáll a Vigadónál, én eljutok a Dacia- hídig, de váratlanul, kék párducspilhozniba bújtatott mentôangyalaimat stratégiai okokból visszavezényelték laktanyáikba, a kíméletlen kampányba belefáradt doktorka meg alaposan betartott nekem, szabadságra ment, ergo, nem vezényelhette tovább a parádét, így hát csôrömbe vizet elôször a vajgyári kapusszobában felkínált bádogcsészébôl vehettem. A baptista templom magasságába kézhez kapott hír aztán végleg mellbevágott: Dávid Ibolya miniszter asszony elhagyta Révfülöpöt és egyenletes tempókkal közeledik Balatonboglár felé, nyomában D. Tôkés László címzetes püspök úrral, aki mindig szívesen úszik ellen az árral. Azonnal realizáltam, hogy véglegesen leszorultam a dobogóról és bár eljutottam a Szabadság utcai kanyarig, folyadék még mindig csak a hónaljaimból csordogált. És akkor még nem tudtam Petre Roman calarasi-i hôstettérôl. A külügyek törpeúszóból csúcspolitikussá araszolt bonyolítója, hölgyrajongói fékeveszett örömére, ledobta Armani-fércelte gönceit és kackiás kis Adidásában lágyan a habokba szállt. Hagyta magát ráérôsen vitetni az árral, úgy, ahogy azt tíz éve módszeresült edzésein jól begyakorolta. Az addig már 2300 km-t lekalimpált delfintársa, mellette, egyszerû, köznapi statisztának tûnt. Alkalmi firkászként, egy pillanatra, úgy éreztem, hogy meghatározó élményben, lepipáltam Sadoveanu mestert. Ô csak azt láthatta, hogyan Jött egy malom a Szereten, én ezzel szemben megcsodálhattam, miként hömpölygött büszkén, trikolórt lobogtatva, egy miniszter az Aldunán. Egy kupányi öröm a körülmények diktálta ürömben. Elvesztettem ugyan egy csatát, de a háború vége még messze van, bátorítottam magam. Fel a buksival! Nem zárultak még be elôttem a világmegváltás összes kapui. Ráveszem én még Madelaine Albright asszonyt, csurogjon le velem néhány kilométert a Potomacon. Az egész emberiség javára és érdekében.

Méray Tibor Párizsban élô magyar író, publicista, részt vett a marosvásárhelyi anyanyelvi konferencián. A francia fôvárosban közel három évtizedig megjelenô Irodalmi Újság szerkesztôje, majd fôszerkesztôje a nyilt beszédrôl, a megmaradás esélyérôl és némely emberi kvalitásról beszélt a Népújságnak.

– A marosvásárhelyi márciusi események után egy nemzetközi vizsgálóbizottsággal járt városunkban. Ha jól tudom, azóta még többször is megfordult Erdélyben. Most mit írna jelentésében? Benyomásai alapján javult-e valamelyest az erdélyi/marosvásárhelyi magyarság közérzete?

– Tudom, hogy mennyi keserûség van még mindig, és feltehetôen lesz még jó ideig, de a külsô szemlélônek az a hátránya, hogy külsô szemlélô, és az az elônye, hogy bizonyos perspektívája van kívülrôl, ami sokszor belülrôl az embernek saját életét tekintve sincs meg. Amikor én kilencvenben itt voltam, az kilencven áprilisa volt. Van máig egy emberjogi ligánk Párizsban, amit 1927- ben alapítottak a francia fôvárosban élô magyarok, az ottani magyar emigráció emberjogi védelmére, de ami a háború után kiterjedt a hazai és az általános emberi jogok védelmére is. Ennek a ligának egyik tagjaként részt vettem egy küldöttségben, amely a mi kezdeményezésünkre alakult meg, rögtön a marosvásárhelyi események után. Azt mondtuk, hogy egy nemzetközi emberjogi szervezetnek kötelessége utánanézni, mi az igazság, mi történt, amit a francia sajtó egyféleképpen magyarázott, másként a magyar és másként a román sajtó. Így jöttünk el a helyszínre. Ehhez kellett a román emberjogi liga hozzájárulása is, mert tudni kell, Párizsban volt egy román szervezet is, amelynek elnökasszonya madame Stolejan nevû hölgy, Ionesconak és másoknak jó barátja, aki azonnal hozzáállt ehhez az ügyhöz. Ôk nem adtak tagot ebbe a küldöttségbe, amelyben rajtam kívül franciák és belgák voltak, de Bukarestben csatlakozott hozzánk rövid megbeszélésre Gabriel Andreescu úr, aki az itteni emberjogi ligának volt az elnöke. Nem tudott velünk jönni Marosvásárhelyre, mert akkor éppen kemény támadások kereszttüzében állt. Láttuk aztán már itt Vásárhelyen a televízióban, hogyan küzdött ott, de mellénk adott egy román küldöttet. Eljöttünk elôször Kolozsvárra, mert a franciák ragaszkodtak ahhoz, hogy Doina Corneával is találkozzanak, azt követôen jöttünk át Marosvásárhelyre. Mielôtt elindultunk volna, egy fiatalember szaladt utánunk az utcán, az Isten tudja, honnan tudta, hogy kik vagyunk, azt mondta: én is jövök, én is jövök, mert én ott voltam Sütô András mellett, a padláson, én tudom a legjobban elmondani a történteket. Kérdeztük, kicsoda? Mondta, hogy ô Király István… Nos, a kérdés nem errôl, hanem inkább Marosvásárhelyrôl szólt. Hogy látom? Ez akkor számunkra, Párizsból jövet egy szörnyû hely volt. Kimondatlanul érezni lehetett a két etnikum közötti nagy-nagy feszültséget. Azt hozzáteszem, hogy személy szerint nem éreztem annyira, mert én vittem a franciákat, ôk nem tudták kivel beszélnek, én vittem el ôket az RMDSZ-székházba, s mutattam meg nekik, hogy verték szét, s hol égették el a könyveket. A franciákra a könyvégetés nem hat jól, hitleri emlékeket ébreszt bennük, ugye. Elvittem ôket Smaranda Enachéhoz, elvittem ôket a patikába, abba a híres patikába, hogy kérdezzék meg a román patikusoktól, mi történt tulajdonképpen, mi volt a valóság. És találkoztunk a vatrásokkal természetesen, mert egy nemzetközi bizottság mindenkivel találkozni akar. Azt hiszem, senki olyan jó szolgálatot nem tett a magyar közösségnek, mint ôk, mert annyira átlátszóan beszéltek, hogy az még a franciáknak is sok volt. Sôt, Isten nyugosztalja, Bancu professzorral is találkoztunk, házának gyönyörû kertjében fogadott minket. Nekem azt mondta nevem hallatán, hogy maga nem is magyar, hanem román ember… Miért? – kérdeztem. Azért – válaszolta –, mert Méra egy román falu… Szóval azért kilencvenben, abban az iszonyatos feszültségben nem mertem volna olyan nyíltan beszélni magyarul, ahogyan most teszem. Kilencvenben nem mert egy magyar sem áthozni Budapestrôl, mondván, hogy megfúrják a kerekeket, letörik a tükröt, és így tovább. Bukarestbe kellett repülnöm és onnan idejönnöm. Akkor még elképzelhetetlennek tûnt, hogy a magyarok is részt vesznek majd a kormányzásban például. Ott volt ugyan akkor a kormányban Király Károly meg mások is, de nagy beleszólásuk nem volt a dolgokba. Noha a román szélsôségesekben továbbra is dúl a magyarellenesség, azt hiszem, hogy elôbb-utóbb egyre többen fogják megérteni, hogy a nacionalizmus hosszú távon nem jó befektetés.

– Közben eltelt tíz esztendô, manapság ott tartunk, hogy nagyon gyakran és elôszeretettel az integrációról beszélünk. Ezzel a kifejezéssel párhuzamosan jelentkezik a globalizáció fogalma is. Ön szerint – hiszen több évtizede Nyugaton él – mit gondol, mit hozhat kis nemzetek, kivált a magyarok számára? Rémkép-e vagy elfogadható esély?

– Próféta nem vagyok, de én komoly veszélyt a globalizációban nem látok. Mi általában mindig magunkról beszélünk, ez természetes is. Azt modjuk, hogy kis nép vagyunk. Nem, kérem, nem vagyunk kis nép, nálunk sokkal kisebb népek vannak. A dánok kisebbek, a finnek kisebbek, a norvégok kisebbek, a svédek kisebbek, a portugálok körülbelül annyian vannak, mint mi, nem beszélve olyan kis országokról, mint Svájc. Tehát egy pillanatig se higgyük azt, hogy ôk nem ragaszkodnak a dánságukhoz, svédségükhöz, portugálságukhoz, mint mi a magyarságunkhoz. Ahogy ôk tûzzel-vassal ellene vannak annak, hogy nyelvileg, kultúrákba és hagyományokban beolvadjanak, úgy természetes, hogy a nagyok sem akarják. A franciák sem akarnak németek lenni, se amerikaiak.

– A franciák nyilvánvalóan nem akarnak…

– Mindenki azt mondja, hogy a franciák ilyen meg olyan soviniszták. Én köztük élek, életem nagy részét köztük töltöttem el, és nem hiszem, hogy sovinisztábbak, mint az angolok, akik például most nem akarnak belépni az Európai Unió bizonyos szerveibe, ôrzik a maguk szigetjellegét, nehezebb bejutni Angliába, mint Franciaországba, ôrzik a kivételes kapcsolataikat az Egyesült Államokkal, szóval nem hiszem, hogy a franciák sokkal sovinisztábbak –bocsánat – mint mi. Minden népben ugyanis van egy jó adag sovinizmus, nacionalizmus, de én úgy mondanám, hogy hazafiság. Mindenki az akar maradni, ami. És én nem hiszem, hogy akár a globalizációs nagyvállalatoknak az lenne a céljuk, hogy a magyarok ezentúl ne beszéljenek magyarul, és ne nézzék meg Madách Ember tragédiáját. Fütyülnek rá. Az ô céljuk, hogy minél több profitot termeljenek. És nem kényszerítik a finneket, hogy felejtsék el a Kalevalát. Nem tartom okosnak felfújni ezt az úgymond globalizációs veszélyt. Tessék megmondani nekem, mit ártott a magyar képzômûvészetnek a gótika, a reneszánsz, az impresszionizmus, a kubizmus. Mit ártott a magyar sportnak az, hogy sport, az hogy futball, hogy golf és boksz, vagy telefon, mert ugye, ezek is mind-mind idegen szavak. És mit ártott a magyar tudománynak az, hogy fizika, matematika, filozófia. Most megint át fogunk venni egy rakás idegen kifejezést, a nyelv fölszívja azt, amit fölszív, kiselejtezi azt, amit kiselejtez. Ne féljünk már elôre, errôl van szó. Egy kicsit nem tartozik ide, de el kell mondanom, hogy a határozatok egyikében volt egy pont, hogy Shenghen micsoda katasztrófát jelent a jövô Magyarországa számára, egy harmadik Trianon lesz. Hát még Magyarország se tagja az Európai Uniónak, még ez is minimum négy év, lehet, hogy öt, nem tudom, és már most kezdünk reszketni, ahelyett, hogy azon gondolkoznánk, milyen megoldásokat lehetne találni.

– Fiatal magyar újságírók továbbképzése céljából díjat alapított, amely az Ön nevét viseli. Kolozsvárról, Marosvásárhelyrôl, Sepsiszentgyörgyrôl mentek ki gyakorlati idôre Budapestre az ön jóvoltából fiatal újságírók. Mit gondol, megtérül ez a befektetés, legalábbis, ami az erdélyi magyar médiát illeti? És egyáltalán hogy látja a mai romániai sajtót?

– Nem tudok általános véleményt mondani, mert ahhoz ismerni kellene az összsajtót. A fordulat után kértek Nagyváradról, hogy küldjek cikkeket, küldtem is, aztán a jó színvonalú Kelet-Nyugat megszûnt. Tibori Szabó Zoltán is felkért egyszer, hogy küldjek a Szabadságnak cikkeket. Egyrészt jólesett, hogy felkértek, másrészt törtem a fejem, hogy mit lehetne mégis írni, de végül is nyitottam a kolozsvári lapban egy rovatot, Párizsi tükör címmel. Ebben semmi egyéb nem volt, de az elég rendszeresen, hogy hogyan látják a franciák a mai Romániát. Mert mind a románokban, mind a magyarokban egy nagy elôítélet él, hogy a latin rokonság miatt a mai franciák hason csúsznak a románok elôtt, és idealizálják az itteni viszonyokat. Errôl szó sincs, a franciák csakugyan hihetetlenül föllelkesedtek nyolcvankilenc végén, de azután történt valami, amit véleményem szerint csak nagyon hosszú idô során fog tudni jóvátenni az a társaság, amely elkövette az úgynevezett temesvári vérengzés ügyet. Amikor is valakik a temesvári hullaház elé kiraktak egy sor halottat, dróttal összekötözve a lábukat, azzal, hogy ezek a temesvári vérengzés áldozatai. Volt közöttük egy asszony is, keblén egy kisgyerekkel. Ezt a képet és ezt a jelenetet az egész nyugati világ sajtója és televíziója közölte illetve sugározta. Mire kiderült, hogy hazugság, egy színjáték volt az egész, kiderült, hogy a hullaházból rakták ki a hullákat, és kiderült az is, hogy a csecsemônek semmi köze nincs az asszonyhoz. Amióta ez kiderült, az újságíróegyetemeken tanítják a timisoarai esetet. Azt, hogy az újságíró ne legyen balek, hogy milyen könnyû megtéveszteni, hogy mennyire kell ellenôrizni az információkat, ezen tanítják, ezen a bôdületes hazugságon a kezdô zsurnalistákat. Ezután jött a bányászjárás Bukarestben, az elsô, aztán a többi, ennek következtében az a szó, amit én szívbôl utálok, az országimázs is jócskán megváltozott. Egymás után jelentek meg a cikkek, televíziós riportok a bukaresti gyerekekrôl, akik az utcán csavarognak vagy prostituálódnak. És semmi egyebet nem csináltam, csak fordítottam a lapokból, a televízióból, kommentárt alig írtam hozzá, és ez ment éveken keresztül, amíg aztán Tibori Szabó Zoltánt sikerrel el nem távolították a Szabadság élérôl, illetve hát amíg le nem mondott fôszerkesztôi székérôl, mert olyan "pimaszságot" követett el, hogy megbírálta a Magyarok Világszövetségét, és ennek következtében Patrubány úr J’accuse cimen egy teljes oldalt írt ellene… Na most, tudjuk, mi az, hogy j’accuse, Zola és Patrubány mondjuk nem ugyanaz a kvalitás… Nos, ezek után megszûnt az én közremûködésem a kolozsvári napilappal, ezen túl pedig az erdélyi sajtóval sok kapcsolatom nincs. Akiket pedig Méray-díjra javasolnak, bizonyosan tehetséges fiatalok.

A lavinaszerû mozgalom még a tavaly elindult, nem lehetett nem odafigyelni rá. Az RMDSZ is felfigyelt rá, és próbálta bizonyos mederbe terelni azt, megfelelô törvényhozási kezdeményezéssel.

A mozgalom a székelyföldrôl indult, Csíkszeredában megalakult a volt munkaszolgálatosok érdekvédelmi érdekérvényesítô szervezete. Ilyenszerû szervezet létrehozása érthetô és teljes mértékben elfogadható, hiszen a rendszerváltást követôen az érdekvédelmi szervezetek egész sora alakult. Ezek a polgári társadalmat teszik színesebbé, s legtöbbször sikerrel gyakorolnak nyomást a törvényhozásra, kormányra érdekeik érvényesítése érdekében.

A gond csupán az, hogy helyenként "ügyeskedôk" jelennek meg a színen, akik alaptalan ígéretekkel áltatják az embereket, komoly összegeket vesznek el azért, hogy "elintézik" az ügyet. A gyergyói RMDSZ kétségbeesve és tehetetlenül áll szemben egy ottani "ügyeskedôvel", aki odacsôdíti a hiszékeny embereket az ország különbözô részeibôl, azzal a céllal, hogy beírassa ôket a szervezetbe és minden realitást figyelmen kívül hagyó ígéreteket tegyen a munkaszolgálatosok kárpótlására. Sajnos, megyénkben is áldozatai vannak a hiszékenységnek, a minap egyik községbôl kerestek meg, jelezve, hogy egy "ügyeskedô" 100.000 lejt vesz el személyenként azoktól a volt munkaszolgálatosoktól, akik beiratkoznak a gyergyói szervezetbe.

Ezek a hírek késztettek arra, hogy írjak az ügyrôl és figyelmeztessek arra, hogy nem szabad hitelt adni azoknak az "ügyeskedôknek", akik azt állítják, hogy csak akkor kapnak kárpótlást a volt munkaszolgálatosok, ha beiratkoznak valamilyen szervezetbe. Nem a szervezetbe való beiratkozás, hanem a törvény nyújt kárpótlást. Törvény azonban még nincs! Van ugyan egy törvénytervezet, amelyet jómagam nyújtottam be a képviselôházba, de ez még nem került megvitatásra és elfogadásra. Különben is, ha a parlament elfogadja a törvényt, a kárpótlásra való jogosultságot a katonakönyvi beírás alapján állapítják meg, és nem annak alapján, hogy valaki tagja vagy sem a gyergyói vagy más érdekvédelmi szervezetnek.

Információm szerint egyes "ügyeskedôk" több milliós összegû kárpótlást ígérgetnek, aminek semmilyen valóságalapja nincs, ugyanis az ország nem bírna meg ilyen terhet. A törvénytervezet csupán bizonyos kedvezményeket helyez kilátásba a gyógyszerellátás, orvosi kezelés és az utazás terén. De ez is csak akkor valósul meg, ha törvény lesz a törvénytervezetbôl.

Amikor a törvény nem fogalmaz világosan, egyértelmûen és a felek között sincs egyetértés, akkor egy egyszerûnek tûnô eset az értelemnek ellentmondó abszurdumig bonyolódhat. Ez történt néhány lépcsôfokért, amelyet a saját háza bejáratához építtetett (felvételünkön) a marosvásárhelyi Avram Iancu utca 22. szám alatt lakó Lôrinczi Ádám.

A vita akkor kezdôdött, amikor Lôrinczi Ádám a régi falépcsôk helyett újat épített betonból. Szomszédja, Adorján György úgy találta, hogy ez szélesebbre sikerült, mint a korábbi volt, és nem tud majd bejárni gépkocsival, ezért feljelentette Lôrinczit a polgármesteri hivatal városrendezési osztályán, hogy jogtalanul építkezik. A hivatal többször felszólította az érintettet, állítsa össze az engedélyeztetéshez szükséges okiratcsomót. Ezt június 22-ig elmulasztották. A városrendezési osztály felügyelôi a helyszínen jártak, majd megállapították, hogy a lépcsô elkészítésével megsértették az építkezésekre vonatkozó 1991-ben megjelent 50-es számú törvény 23. cikkelyének a – pontját –, és ezért 7-tôl 20 millió lejig terjedô pénzösszeggel bírságolhatnak. Jegyzôkönyv készült, Lôrinczi Ádámot 7 millió lejre büntették meg – foglalhatnánk össze röviden a történetet. És itt jön az abszurdumig vezetô bonyodalom. Sándor Mária, a polgármesteri hivatal városrendezési osztályának felügyelôje elmondta, hogy a panasztétel után több mint fél évvel engedékenyen kezelte az ügyet és arra való tekintettel, hogy Lôrinczi Ádám mozgássérült, többször felkérte, hozza be a szükséges okiratokat (aktualizált telekkönyvi kivonat, városrendezési igazolvány, helyszínrajz, indoklás és a szomszéd beleegyezése írásban), ezt elmulasztotta, az esetrôl készült jegyzôkönyvet sem volt hajlandó aláírni, ezért jogos a büntetés. Így is a legkisebb értéket választották, amelynek 48 órán belül csak a felét kell törleszteni. Ha az engedély utólag megvan, akkor ezentúl már csak a törvényszék vonhatja vissza a bírságot – mondta a felügyelô.

Lôrinczi Ádám az eljárással szemben augusztus 9-én panaszt nyújt be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben megjegyzi, hogy az áprilisi, illetve a májusi felszólításban nem szerepel a jogi indoklás, ezért nem tudta, minek alapján vonják felelôsségre. Mint kiderült, az említett 50-es törvény 23-as cikkelye kimondja, hogy kihágásnak minôsül engedély nélküli, illetve az engedélyezett tervektôl eltérô, az a pont szerint bármilyen épület felhúzása, átépítése, módosítása, kiegészítése vagy javítása. A felügyelô értelmezése szerint ez érvényes bármely külsô, belsô vagy udvaron levô módosításra. A valóságban Lôrinczi Ádám tulajdonképpen kicserélt három falépcsôfokot betonra. Ha a törvénykezô valóban arra gondolt, hogy ne engedélyezzék új épületek létesítését, vagy a meglévôk olyan jellegû módosítását, amely alapjában véve megváltoztatja az alakját, illetve szerkezetét, ez még nem azt jelenti, hogy egy udvaron levô lépcsôfok feljavításáért is a bürokrácia útvesztôjébe kell tévedni. Az meg érthetetlen, hogy egy ilyen kihágásnak minôsített tettért 7 millió lej a legkisebb büntetés. Több megértéssel és emberséggel talán elkerülhetô az ilyen banális ügybôl fakadó bolhából elefántcsinálás.

A nyugdíjasokkal találkozott Isarescu

A kormány külföldi kölcsönt fog leszerzôdni, hogy biztosítsa a társadalombiztosítási költségvetés frinanszírozását és a nyugdíjak számottevô emelését – közölte Mugur Isarescu a nyugdíjasok nagy szervezetének képviselôit tömörítô idôsek országos tanácsával tartott találkozón. A nyugdíjasok fô követelései között szerepelt a nyugdíjaknak a drágulással egyenlô arányú indexelése, a nyugdíjak újraszámítási módszerének módosítása és csupán ama nyugdíjaknak a megadózása, amelyek túllépnek az országos viszonylatban érvényes netto átlagbér dupláját. A nyugdíjasok egyuttal képviseletet kérnek az egészségügyi biztosítók igazgató tanácsában, a gyógyszerkompenzálás 1998. februárja elôtti módszerének a visszaállítását, a lakásadó 35-70 százalékos csökkentését a nyugdíjakkal és az eltartott személyekkel arányosan, szociális üzlethálózat, ahol a termékek olcsóbbak legyenek, mint a szokványos boltokban. A miniszterelnök a jövô héten találkozik ismét a nyugdíjasokkal, hogy közölje velük, milyen megoldások léteznek követeléseikre.

A Nemzet Színésze címek

Tizenkét magyar színmûvész vette át kedden Budapesten a Parlamentben a Nemzet Színésze és - Színésznôje címet, az elismerést elsô alkalommal ítélték oda, és az elsô magyar nemzeti színház, a 173 évvel ezelôtt Pesti Magyar Színház néven megnyílt teátrum évfordulóján adták át. A Nemzet Színésze címrôl szóló oklevelet Orbán Viktor miniszterelnök adta át a cím tulajdonosainak. A Nemzet Színésze és - Színésznôje címet mától élete végéig viselheti Agárdy Gábor, Bessenyei Ferenc, Berek Katalin, Darvas Iván, Garas Dezsô, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Törôcsik Mari. Schwajda György kormánybiztos, az augusztus 1-vel megalapított Nemzeti Színház Rt. igazgatója köszöntôjében ismertette: az rt. alapító okiratát az 1938. évi 7. számú törvénycikk szerint alakították ki, kibôvítve azzal a ponttal, miszerint a Nemzet Színészeirôl életük végéig gondoskodni kívánnak, így a Nemzet Színészei életük végéig havi 500 ezer forintos juttatást kapnak.

Arafat tanácsadója a palesztin állam kikiáltásáról

"Nem szent és sérthetelen a szeptember 13-i dátum, lehet rajta változtatni" – jelentette ki Bászán Abu Sarif, Jasszer Arafat különleges tanácsadója kedden Riminiben. Abu Sarif újságírók elôtt felhívást intézett az Európai Unióhoz. Szerinte az EU-államoknak széles körû nemzetközi konferenciát kellene kezdeményezniük az Egyesült Államok, Izrael, a palesztinok, az arab országok részvételével a béke lehetôségeiról. Erre azért is szükség lenne, mert így az európai államok ellensúlyozni tudnák az Egyesült Államok befolyását, különösen a Földközi-tenger térségében. A szintén jelen lévô Giulio Andreotti szenátor, volt olasz kormányfô Abu Sarif szavaihoz hozzátette: az EU-nak a kompromisszum-keresésben nem az Egyesült Államokkal vetélkedve, hanem vele együttmûködve kell szerepet vállalnia.

Sertésvész – európai enyhítés

Kedden az Európai Unió enyhítette a brit sertés exportjára a szigetországban jelentkezett sertésvész miatt bevezetett általános tilalmat. A jövôben már csak Nagy-Britannia három kisebb keleti régiójára vonatkozik a sertéskiviteli embargó, melyet egyébként bô egy héttel ezelôtt vezettek be. Az EU állategészségügyi illetékesei elfogadták a brit kollégák jelentését, mely szerint megfelelô intézkedéseket tettek a sertéspestis lokalizálására, ellenôrzési zónákat állítottak fel. A brit illetékes szerint az ország tenyésztôi iránti bizalom a döntéssel nagyobbrészt visszaáll, az embergót korlátozó európai döntést "rendkívüli örömmel" fogadják.

Halálra taposta az elefánt

Halálra tapostak egy brit turistát az elefántok Kenya híres Maasai Mara rezervátumában – közölték kedden helyi idegenforgalmi illetékesek. A 28 éves Edward Harrisont vasárnap érte a végzetes baleset. Valószínûleg túlságosan közel merészkedett fotózás közben egy elefántcsordához. Miután nem tért vissza csoportjához, társai keresni kezdték, de már csak a holttestét találták meg. A szerencsétlenül járt fiatalember a Cambridge-i Egyetem ösztöndíjas csoportjával indult Afrika-körútra Kairótól Fokvárosig, hogy végigjárják azt az utat, amelyet a 19. század végén brit önkéntesek tettek meg, hogy csatlakozzanak a búr háborúban harcoló brit erôkhöz. Útját azonban megszakította, hogy részt vegyen egy kenyai szafarin.

Brit rendôrimport?

Nagy-Britannia fontolóra vette, hogy az Európai Unió egész területére kiterjeszti rendôrtoborzásait. A brit belügyminisztérium szóvivôje közölte, hogy jelenleg a "vendégrendôri" akciónak csupán a legelején tartanak, pusztán feltérképezik, hogy milyen új módokon lehetne növelni a brit rendôrök létszámát. Ahhoz, hogy külföldi munkaerôt toborozzanak, meg kellene változtatni a törvényt is – mármint a rendôrök felvételére vonatkozót –, ami hosszú idôbe telik, így jó darabig még nem lesznek "importbobbik" London utcáin. A Reuters jelentése szerint a szóvivô egyúttal cáfolta azokat a brit sajtójelentéseket, amelyek szerint Nagy-Britannia amerikai, kínai és más ázsiai nemzetiségûekkel próbál enyhíteni rendôrhiányán.

Betiltották a játékszûzjelzôt

Görögországban betiltották a játék szûzesség-ellenôrzôt.

A szûzmérô (Virginity Meter) nevû játékot azért parancsolta la a görög kormány a boltok polcairól, mert úgy értékeli, hogy károsan hathat a gyermekek lelki fejlôdésére – jelentette a Reuters. A szûzjelzô egyébként ujjnyomásra reagálva, egy kártyalap elszínezôdése révén "árulta el", hogy valaki még érintetlen-e. A játékhoz néhány tanácsot is mellékelt a gyártó pl.: "Senkinek se mondjuk el, hogy mi az eredmény!"

Átadták a parkolót

Véget értek a Parc Szálló mellett levô parkoló bôvítési munkálatai. tegnap Dorin Florea polgármester jelenlétében, a környezetvédelmiek korábbi tiltakozása ellenére is átadták a parkolót, amelynek befogadóképessége a munkálatok nyomán megkétszerezôdött. A polgármester elrendelte, hogy az innen kiásott földet az Egyesülés lakótelepi park rendbetételére használják fel.

Csak mosott gyümölcsöt és zöldséget!

A járványmegelôzô intézet igazgatója, dr. Cojan Aurelia tájékoztatása szerint a meleg eddig nem okozott semmiféle járványt, viszont az idôszaknak megfelelôen növekedôben van az A típusú sárgaságban megbetegedôk száma. Megelôzése érdekében azt javasolja a lakosságnak, hogy fokozott figyelmet szenteljenek az egyéni higiéniának, ne igyanak ellenôrizetlen forrásból vizet és csak jól megmosott gyümölcsöt és zöldséget fogyasszanak. Egyébként a megbetegedések száma alapján még nem beszélhetünk járványról, ugyanis az beilleszkedik a többéves átlagba.

A jövedelemadóval kapcsolatos tudnivalókról

Augusztus 20. és szeptember 3. között kerül sor a Pénzügyminisztérium által indított karaván járja körbe az országot, hogy közvetelnül tájékoztasák lakosságot a szemáélyi jövedelemadóval kapcsolatos tudni és tennivalókról. A pénzügyminisztériumi szakértôk Marosvásárhelyen a Színház téren augusztus 28-án 9 és 12.30 óra között nyújtanak információkat, és tisztázzák az esetleg felmerülô kérdéseket. A nap folyamán a sajtó munkatársai is találkozhatnak a szakértôkkel, hogy a lakosság számára tolmácsolják a tudnivalókat.

Kezdôdik a sörfesztivál

Ma délután 4 órakor, az allegorikus szekér indulásával veszi kezdetét az idei sörfesztivál, ám a hivatalos megnyitóra csak este 7- kor kerül sor a Ligetben. A mai mûsor egyebek mellett a Maros Mûvészegyüttes (17.15 óra) fellépésével, a De Alto (18.30), Mirabela Dauer (19.00) és a Schimbul Trei (21.15) szereplésével, különbözô versenyekkel és meglepetésekkel kecsegteti az érdeklôdôket. Az est éjfélig tartó szabadtéri bulival zárul.

Felvételi a Népi Mûvészeti Iskolába

Ma van az utolsó napja az augusztus 28. és 31. között tartandó népi mûvészeti iskolai felvételivizsga felkészítôinek és a beiratkozásoknak. Idén a mûvészeti iskola zene tagozatán a sikeres vizsgázók klasszikus, népi és könnyûzenei ének, zongora, hegedû, gitár, tárogató, harmonika, klarinét, szaxofon, fagott, furulya, elektromos orgona, dob, jazz improvizáció, összhangzattan és kórus szak között választhatnak. A felvételin a jelentkezôk hallását, ritmusérzékét és zenei memóriáját vizsgálják, miután azok két szabadon választott éneket elénekelnek. A zene tagozaton idén is indítanak zeneóvodát a legkisebbeknek. Képzômûvészeti tagozaton festészet, grafika, design, kárpitozás, faragás szakok várják a jelentkezôket, akik a felvételi során egy csendéletet kell majd lerajzoljanak. Koreográfia tagozaton mozgáskultúra (manökeniskola), modern balett, klasszikus balett, népi tánc, társasági tánc, modern tánc, aerobik és sztepp-szakok indulnak. A felvételire jelentkezôk zenei hallását, ritmusérzékét vizsgálják és el kell majd végezzenek egy mozgásgyakorlatot. A fentiek mellett lesz színmúvészeti, iparmûvészeti és népmûvészeti szak is.

SZOMIT 2000

A fenti címmel immár másodjára rendezi meg a Székelyudvarhelyi Magyar Demokratikus Ifjak Szervezete (Sz- MADISZ) augusztus 31. és szeptember 3. között a Szovátai Magyar Ifjúsági Találkozót. A programtervezetben elôadások, filmvetítések, gyalogtúrák, szalonnasütés, táncház, röplabda- és terepfoci-bajnokság, vetélkedôk stb. szerepel. A rendezvényre a szovátai Vass-kert nemzetközi kempingben kerül sor.

Közös Hit és fény találkozó

Augusztus 26-án, szombaton délután 5 órától közös találkozót tart a marosvásárhelyi és marosszentgyörgyi Hit és fény közösség a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia nagytermében.

Unitárius nôszövetségi közgyûlés

Az Unitárius Nôszövetség 2000. évi közgyûlését szeptember 2-án tartja Magyarsároson. A közgyûlés a millenniumot megünneplô rendezvénysorozat keretében, ezzel az egész nemzetünket érintô eseménnyel kiemelten fog foglalkozni, de természetesen szó lesz a nôszövetségi munkát érintô fontos kérdésekrôl is, fôként a szociális és nevelôi tevékenységrôl. A nôszövetségek képviselôi az egész napos munkálatokra a magyarsárosi unitárius templomban gyûlnek össze.

Véget ért a faragótábor

A millenniumi év tiszteletére a múlt héten az országos családegyesület néprajzi tábort szervezett Görgényüvegcsûrön, amelyen 46 fiatal vett részt. A táborozók megismerkedtek a népi bútorfestéssel és fafaragással, valamint a helyiek néptáncával és énekével. A most záruló táborban marosvásárhelyieken kívül kézdivásárhelyiek, bélafalviak és torjaiak is részt vettek.

Megbeszélés a kisgazdáknál

Augusztus 25-én a volt kisgazdapárt (székhely: marosvásárhely, Forradalom u. 8. szám), jelenleg a Romániai Magyar Kisgazdák és Válakozók Szövetsége, megbeszélésre várja tagjait és szimpatizánsait. A találkozón elsôsorban az idei választásokon jelölendô képviselôkrôl és szenátorokról lesz szó.

FORINTOT és mezôgazdasági kupont vásárolok elônyösen. Tel. 257-712. (10762)

ELADÓ forint elônyös áron. Tel. 095-882-755. (10762)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (11200)

ELADÓ 6 ár telek különleges zónában, lakóháznak vagy hétvégi háznak, részlegesen bekerítve, gáz, villany, házterv. Tel. 094-639-273. (11378)

ELADÓ Opel Astra 1,7 TD, 1993-as kiadás. Ára: 10.300 DM. Tel. 094-477-653. (11378)

ELADÓ kulcsmásoló gép. Tel. 254-689. (11378)

ELADÓ 160 l-es új bojler, fürdôkazán és új szôlôprés. Dózsa György utca 226. sz. (11235)

50 ÉS 110 LITER ûrtartalmú szemeteskukák eladók. Tel. 213-020. (10913)

ELADÓ Roland E-16-os szintetizátor kitûnô állapotban, Gyulakuta 6. sz. alatt. (11151)

ELADÓ asztali kályha, kisebb Arctic hûtôszekrény, 15X15 cm-es bontott csempe, 6 db 3 m hosszú, 3 cm átmérôjû vascsô, 2,94 hektár szántó 20 km-re a várostól, 0,16 hektár telek, 0,44 hektár szántóföld. Tel. 133- 053. (11268)

ELADÓ 29 ár építkezésre alkalmas beltelek Marossárpatakon. Tel. 094-275-150. (10925)

SÜRGÔSEN eladók szobakellékek (perzsák, tévéasztal, konyhabútor, aragázkályha, kanapé) jutányos áron. Tel. 248-245 vagy 252-877. (11453)

ELADÓ 80 ár beltelek Marosszent-királyon, kabana építésére alkalmas 1 ha földterület Marosvásárhely és Jedd között, krizantémnak való cserepek, fûrészporos kályha, ablakok, új fenyôajtók, komplex mûtrágya. Tel. 219-003. (11394)

ELADÓK márványkövek és fehér- fekete márványlapok. Tel. 135-541. (11438)

ELADÓ nagyon olcsón (500.000 lej!) nyolcszemélyes, szétnyitható ebédlôasztal. Tel. 146-922. (11430)

ELADÓK könyvek: Székelyföld írásban és képben (egy db); A második világégés írásban és képben (egy db). Tel. 124-997. (11444)

VÁSÁROLOK telket Stâna de Valen (Szováta). Tel. 094-556-452. (11472)

ELADÓ hûtôláda. Tel. 130-365. (11483)

ELADÓK PVC-Silva ládák, üvegekkel, nagy mennyiségben. Tel. 092-573-139. (11355)

ELADÓ garázs a November 7 negyedben. Tel. 092-573-139. (11355)

ELADÓ hét ár szôlôs Mezôcsáváson. Érdeklôdni Székely Istvánnál, Udvarfalva, Fô út 3. sz. alatt. (11506)

ELADÓ 3 szobás, konyhás ház Kakasdon a 191. szám alatt; 2 szobás, II. osztályú, vízórás tömbházlakás Meggyesfalván. Tel. 253-354. (11423)

ELADÓ lakrész a Savinesti negyedben, Tel. 128-258, 17 óra után. (11324)

ELADÓ nagy udvaron rendbe tett ház: 4 szoba, konyha, fürdôszoba stb., kert. Érdeklôdni a 213-153-as telefonszámon. (11149)

ELADÓ nagy ház kerttel, melléképületekkel, Balavásáron, a fôút mentén. Érdeklôdni a 206. sz. alatt. (11193)

ELADÓ 2 családi ház egy udvaron, külön bejárattal, Borson, a határtól 1 km-re. Tel. 059-316-040, Bors, 065/257-411. (11312)

ELADÓ kertes ház garázzsal, ipari árammal Udvarfalván a 46. szám alatt. Tel. 127-578. (11437)

ELADÓ ház Szabéd központjában, a 270. sz. alatt 3,80 ha földdel. Tel. 440-249, belsô 20, érdeklôdni 8-10 óra között. (11439)

ELADÓ I. osztályú, bútorozott garzon a November 7 negyedben. Tel. 130-030, 218-758. (11419)

SÜRGÔSEN eladó háromszobás, IX. emeleti, Szabadság úti, feljavított lakrész 103 millió lejért. Tel. 218-074, 138-215. (11428)

KIADÓ szoba egy vagy két diák részére. Tel. 211-156. (11433)

ELADÓ ház Szentlôrincen. Tel. 139-574 vagy 133- 844, 21-22.30 óra között. (11436)

KOLOZSVÁRON kiadó lakás. Tel. 065/129-423. (11451)

ELADÓ 3 szobás tömbházlakás, javított komfort, a November 7– Triumf zónában, zárt terasz 2 szobánál, telefon, kábeltévé, parkett. Tel. 254-689 vagy 094-639-273. (11378)

KÉTSZOBA-ÖSSZKOMFORTOS magánház eladó a Hasdeu utcában. Tel. 131-994, 094-307-851. (11248)

KIADÓ szoba különálló hölgy részére, idôs asszony gondozása (fôzés, bevásárlás) ellenében. Tel. 130-469. (11345)

KIADÓ 4 szobás tömbházlakás az orvosi egyetem mellett. Tel. 092-507-261, 127-650. (11356)

ELADÓ háromszobás ház kerttel a Remeteszeg utcában. Tel. 135-581, 094-252-960. (11420)

ELADÓ az Uniriiban földszinten, azonnal beköltözhetô egyszobás tömbházlakás. Tel. 127-420. (11440)

KIADÓ garzon a Kárpátok sétányon. Tel. 216-945, 18-21 óra között. (11480)

KIADÓ vízórás tömbházlakás a Kövesdombon, bútorozva, hosszú távra. Tel. 144-607. (11468)

ELADÓ sürgôsen 3 szobás lakás a Parângului utcában. Tel. 160-242. (11489)

KIADÓ egyszobás, felújított tömb- házlakás. Tel. 124-038. (11485)

KIADÓ szoba iskolás lánynak magánlakásban, a Bolyai iskola közelében. Tel. 138- 267. (11492)

VIDEOFILMEZÉS bármilyen alkalommal, nonstop. Tel. 136- 297, 092-717-467. (10776)

KÖZÉPKORÚ, komoly nô vállal gyerekgondozást vagy háztartási munkát. Elônyben a Tudor negyed. Tel. 146-525, 19 óra után. (11411)

VÁSÁROLOK antik tárgyakat: bútort, képeket, órákat. Tel. 219-210, 095-520-332. (11210)

VESZEK fémhulladékot. Szállítást biztosítok. Tel. 218-720, 092-529-642. (10376)

FELIRATKOZÁS a 2002-es vízumsorsolásra. Tel. 069/229-042. (sz.)

PÉNZT kölcsönzök. Tel. 092-595-191. (11080)

Örökre megsebzett szívünk fájdalmával emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, július 12-ére, amikor hat hete, hogy a kegyetlen halál elragadta a drága jó gyermeket, feleséget, pótolhatatlan édesanyát, VIZI JUDITHOT, szül. Böjthe 49 éves korában. Jóságát, szeretetét, amíg élünk, szívünkben hordozzuk. Bánatos édesanyja, férje és fia, Józsika. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (-)

Az emlékezés a lélekben terem, s a lélek nem hal meg sohasem. Szomorúan emlékezünk augusztus 24-én id. TAKÁCS SÁNDORRA halálának elsô évfordulóján. Emlékét örökké megôrzik szerettei. (27)

Fájó szívvel emlékezünk augusztus 24- én a székelyberei GYÖRGY EMMÁRA halálának 10. évfordulóján. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. Emlékét örökre megôrizzük szívünkben. Három gyermeke és azok családjai. (11341)

"Arany volt a szíve, munka és küzdelem az élete. Jósága, szeretete már csak emlék maradt, megtört teste pihen a föld alatt." Soha el nem múló lelki fájdalommal, hálával és kegyelettel emlékezünk a fáradhatatlan, dolgos kezû, nemes lelkû, legjobb édesanyára, nagymamára, anyósra, a nyárádszentbenedeki születésû ilencfalvi lakosra,
özv. HORVÁTH PÁLNÉRA, szül. Szász Róza, augusztus 24-én, halálának elsô évfordulóján. Nélküle szomorú, üres a ház, hiányát mindennap érezzük. Emléke legyen áldott, csendes nyugalma fölött ôrködjön szeretetünk. Pali, Rozi, Marika és családjaik. (11337)

Szomorú szívvel emlékezünk augusztus 24-én az ilencfalvi özv. HORVÁTH PÁLNÉRA halálának elsô évfordulóján. Drága jó nagymama, emléked legyen áldott, nyugalmad csendes. Andris és Rita. (11347)

Áldja meg az Isten a sírhalom minden porszemét, amely takarja a drága jó testvérem arany szívét. Nem gondoltuk, hogy az álmok és remények ide vezetnek. Ha valami fáj, téged kereslek, de szép, mosolygós arcod többé nem felelhet. Bármerre járok, csak szép emlékedet látom, szeretetedet s jóságodat a szívembe zárom. Fájó szívvel emlékezem augusztus 24-re, amikor egy éve veszítettem el a nagyon szeretett testvéremet, BIRÓ FERIKÉT. Legyen a te gyermeki, szeretô szívednek méltó jutalma az örök élet. Áldott
szép emlékedet ôrzöm életem végéig. Bánatos testvéred, Emma. (11206)

Egy pillanat és megállt a jó szív, amelyben nem volt más, csak jóság és szeretet. Szép emléked szívünkben marad, ifjú tested pihen a föld alatt. A búcsú nélküli elválás fájó emlékével, szívünk örök, mély fájdalmával emlékezünk a drága jó testvérre, BIRÓ FERIKÉRE. Amilyen áldott maradt emléked, olyan legyen csendes pihenésed. Emlékedet ôrzi testvéred, Anikó és családja. (11206)

Gyászol az ég, ha nincs fénylô csillaga, gyászol a szív, ha a remény elhagyja. Reményünk csillagát fedi a sírhalom, s emlékét ôrzi a családi fájdalom. Akármerre nézünk, te vagy elôttünk, még most sem hisszük, hogy akit oly nagyon szerettünk, nincs már közöttünk. Emlékeinkben együtt élsz velünk, hisz te voltál a legdrágább nekünk. Búcsú nélkül mentél el, mert nem gondoltuk, hogy vissza nem térsz. Szívünk sírig tartó fájdalmával emlékezünk augusztus 24-re, amikor egy éve, alig 15 évesen veszítettük el a drága jó gyermekünket és testvérünket, a nyárádgálfalvi BIRÓ
FERIKÉT. A jó Isten nyugtasson békében. Emlékedet ôrizzük: összetört szívû szüleid és testvéreid. (11206)

Nem néz rátok többé szemem, megtört fénye, nem látjátok már a kezem búcsút intve. Ajkamra nem tudott panaszt csalni sem kín, sem fájdalom, a halál legyôzött, nem volt irgalom. Ma, augusztus 24-én két éve a kegyetlen halál búcsú nélkül kitépte karjaimból az élni akaró, drága jó férjet, önfeláldozó édesapát, SERES FERENCZET. Emlékét kegyelettel ôrizzük: felesége, fia, édesanyja, sógornôje, Ildi családjával együtt. (11393)

Valaki hiányzik, amikor sír a lelkem, amikor nincs édesapám, akihez vigasztalásért menjek. Akit ha újra látnék és rám nézne, bánatos ajkamra mosoly derülne. Mert örökre lehanyatlott két dolgos kéz és örökre elnémult egy drága hang. Ma, augusztus 24-én két éve, hogy a bánat könnyei szemembôl hullanak, mert nincs mellettem az önfeláldozó édesapám, SERES FERENCZ, aki egy szó nélkül örökre távozott karjaimból. S csak az tudja, mi az igazi fájdalom, kinek édesapját fedi a sírhalom. Emlékét örökre szívembe zárom. A te drága fiad, Zolika. Legyen áldott a föld, ahol örök álmodat alszod. (11393)

Szomorú szívvel gondolunk augusztus 24-re, amikor egy éve id. BARABÁSI MÁRTON eltávozott szerettei körébôl. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. A gyászoló család. (11431)

Örök fájdalommal emlékezünk augusztus 24- én a toldalagi FEKETE ANNÁRA, szül. Simon, halálának 3. évfordulóján. Nyugodj békében, drága szerettem. Irénke és családja. (11486)

Fájó szívvel emlékezünk a drága jó édesanyára, nagymamára, élettársra, a pókai születésû SZENGYEL ZITÁRA, aki ma egy éve távozott szerettei körébôl. Emlékét örökre megôrzi élettársa, leánya, veje és két unokája. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. (11503)

Fájó szívvel gondolunk augusztus 24-ére, amikor öt éve eltávozott szerettei körébôl a körtvélyfáji születésû BIRÓ JÁNOS. Emléke szívünkben örökké élni fog: felesége, leányai, azok családja, anyósa és azok, akik ôt szerették. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (11504)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, testvér, nagytata, rokon és jó szomszéd, a nyomáti születésû SIKLÓDI DÉNES életének 74. évében, türelemmel viselt betegség után csendesen megpihent. Drága halottunk temetése 2000. augusztus 24-én 14 órakor lesz a nyomáti temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes.

A gyászoló család. (11487)

"Ó, sok keresztje van,/ De ez az én utam,/ Mert hozzád visz, Uram/ Mindig feléd!/ Ámen" Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, nagymama, anyós, a szeretett nagynéni, rokon és jó barát id. DOMBY KÁROLYNÉ szül. Orbán Erzsébet nyug. postafônök, 81 éves korában, 2000. augusztus 23-ára virradóra, hosszú, de türelemmel viselt szenvedés után, Istenének visszaadta lelkét. Temetése 2000. augusztus 25-én 13 órakor lesz a római katolikus sírkertben, a református egyház szertartása szerint. A gyászoló család. (11515)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédmama, testvér, özv. ROZSDÁS MÁRTONNÉ szül. Náznán Irén életének 84. évében, augusztus 23-án csendesen megpihent. Drága halottunk temetése folyó hó. 25-én 10 órakor lesz a katolikus sírkert felsô kápolnájából. A gyászoló család. (11551)

Mély fájdalommal a szívünkben tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, após, nagyapa, dédtata, testvér, rokon és ismerôs, a kisadorjáni FARKAS FERENCZ augusztus 23-án, 77 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Drága halottunk temetése 2000. augusztus 25-én du. 2 órakor lesz a családi háztól. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (11550)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett feleség, édesanya, nagymama, anyós és anyatárs KELEMEN PIROSKA szül. Zsigmond életének 59. évében folyó hó. 23-án súlyos szenvedés után megpihent. 2000. augusztus 25-én 13 órakor a disznajói református temetôben helyezzük örök nyugalomra. Bánatos lánya, Joly és családja. (-)

Ôszinte részvétünk Domby Károlynak és családjának ÉDESANYJA elvesztése okozta mély fájdalmában. Dr. Szakács Zsófia és családja. (11493)

A Maros Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság munkaközössége együttérzését fejezi ki Domby Károly-László igazgató úrnak ezekben a nehéz percekben, szeretett ÉDESANYJA elhunyta alkalmából. Ôszinte részvétünk. (11496)

Mély együttérzésünket fejezzük ki Szabó Gerônek és Letitiának a szeretett FELESÉG és
ÉDESANYA elvesztése miatt érzett mély fájdalmukban. A Bardasan család. (-)

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága halottunkat, id. GYÉRESI RÓBERTET utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot helyeztek és a nehéz percekben mellettünk álltak. A gyászoló család. (11467)

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága halottunkat, FERENCZI ANDRÁST utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot helyeztek és a nehéz percekben mellettünk álltak, fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. (11524)