|
LII. évfolyam 194. (14550) |
2000. augusztus 21., hétfô |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Szombati tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy a megyei RMDSZ Területi Képviselôk Tanácsa megválasztotta a testület új elnökét, kiegészítették a TKT Állandó Bizottságát és megerôsítették tisztségében a Maros megyei RMDSZ ügyvezetô elnökségét.
Ezután tértek rá a második napirendi pontra, vagyis a szenátorok és parlamenti képviselôk tevékenységi beszámolójának meghallgatására. Amely általában kérdésekkel jár. A testület tagjai ki is tettek magukért, egyesek keményen "bombázták" a mandátumuk végéhez közeledô honatyákat. Akár a beszámolókat, akár valamennyi kérdést, most hosszas lenne fölsorolni, a kérdések leggyakoribb címzettjei Markó Béla és Frunda György szenátorok voltak. A kérdésekbôl adott esetekben elégedetlenség és számonkérés felhangját hallhattuk ki, széles volt a skála, a kormányzati részvétel értelmétôl el a magyar egyetemig, onnan a Bolyai líceum kérdéséig; szó volt Bardóczy Csaba ügyérôl, a Cserehátról, sok minden egyébrôl, ami csak a 4 esztendôbe belefér. Persze a TKT hatáskörét meghaladó, a napirendi pontoktól merôben eltérô kérdésekkel is izzasztották némelyek a tisztelt honatyákat a péntek délutáni kánikulában.
Markó Béla szövetségi elnöki és szenátori minôségében válaszolt valamennyi föltett kérdésre, amelyekben különösen érintett volt, – lévén, hogy a külügyi és az oktatási szakbizottságokban dolgozik – azokra részletesebben is kitért. Ami a tanügyi problémákat illeti, legnagyobb törvényhozói eredménynek tekinti, a magyar oktatás kérdésében történt vitathatatlan elôrelépéseket. Az sem hallgatható el, mondotta a szövetségi elnök, hogy az együttmûködés a hátországgal, vagyis a megyei szervezettel meglehetôsen rapszodikus volt, a megyei parlamenti képviselet nagyrészt magára volt utalva. Markó Béla beismerte, hogy nem volt a szövetségnek sikeres Marosvásárhely- stratégiája ugyan, de ennek ellenére városunk továbbra is a székelyföld centruma kell legyen. Magyar oktatás ügyben tisztázni kell néhány alapvetô mulasztást. Ki állt például dr. Hollanda Dénes mellé a magyar nyelvû mûszaki egyetem ügyében? – kérdezte a szövetségi elnök. Kevesen. Véleménye szerint Marosvásárhelyt magyar városként úgy lehet megtartani, ha újabb és újabb magyar intézmények jönnek létre itt. Nem mindig éreztem hátam mögött ezt a koncepciót – jelentette ki Markó. Kulcskérdés továbbá, milyen mértékben kerülnek vissza a magán- és a közbirtokossági erdôk. Intette a polgármestereket s az illetékeseket, a választásokig járjanak el sürgôsen ez ügyben. A Bolyai líceummal kapcsolatosan nem lehet megígérni, hogy az egy éven belül magyar líceummá válik, ám tudni kell azt, hogy az épületében különálló jogi személyként már ôszi beiskolázással református középiskola indul.
Az elnök nem tud egyetérteni azzal a módszerrel, ahogy Bardóczi Csaba szándékozott megoldani a Cserehát ügyét. De ha itt tartunk, nem szabad elfelejteni, hogy ebben a ciklusban az RMDSZ közbenjárására szabadult ki börtönébôl Cseresznyés Pál. Ami pedig a gazdasági viszonyokat illeti, a zömében magyar lakta vidékek gazdasági struktúrájának kifejlesztése érdekében külön feltételrendszert kellett volna szabni a kormánybalépés idején – ismerte el Markó Béla. Vagy: miért ne lehetne létrehozni egy erdélyi magyar televíziót?
Frunda György szenátor kritikus hangnemben szólt azokról az RMDSZ-es polgármesterekrôl és egyéb tisztségviselôkrôl, akik kritizálni tudnak és szoktak is, de a közösségi munkától meglehetôsen távol tartják magukat. A szenátor nem ért egyet azzal a váddal, miszerint az RMDSZ csúcsvezetése bárkibe is belefojtaná a szót, hiszen a szövetséget a nyitottság és a sokszínûség jellemzi. Kérte, ha valakinek konstruktív ötlete-ajánlata van, azt mindenkor haladéktalanul tegye meg. Frunda György ismételten hangsúlyozta, hogy a kormányzásban való részvétel mindenképpen pozitív lépés volt, Európa értékeli, politikai-gazdasági tekintetben beindult egy pozitív folyamat, amelyet tovább kell folytatni lépésrôl lépésre. Másrészt mi voltunk azok, akik a zetelakiak, oroszhegyiek ügyét, az Agache-pert kivittük Európába, nemzetközi fórumok elé – mondotta Frunda György szenátor.
A küldöttgyûlés mellett döntött a TKT
A parlamenti választások jelöltállító kritériumrendszerének jóváhagyásáról szóló napirendi pontnál, mint várható volt, felélénkült a vita. A július 22-i SZKT határozata szerint a szenátorok és parlamenti képviselôk jelölését helyi elôválasztás vagy a megyei küldöttgyûlés döntheti el. Noha többen is az elôválasztás mellett kardoskodttak, mégis nagytöbbségi megfontolásokból és érvekkel a körzeti és kerületi jelölô közgyûlések mellett döntöttek. Minden körzet és kerület 1 szenátort és 4 parlamenti képviselôt jelölhet, minden jelölt meg kell kapja a leadott szavazatok számából a fele plusz egyet. A jelöltek legalább négy jelölést kell kapjanak a körzeti és kerületi közgyûléseken ahhoz, hogy a küldöttgyûlés elé terjesztett listán szerepeljenek. Ugyanakkor a körzetek és kerületek kötelesek augusztus 30-ig megtartani a közgyûléseket és kötelesek augusztus 30-án 15 óráig eljuttatni a megyei RMDSZ-szervezet titkárságára a közgyûlés jegyzôkönyveit. A jelöltállító megyei közgyûlés szeptember 16-án kerül sorra a mantátumok számát, az RMDSZ-szenátorok listájára kerülendôk esetében az 1996-os parlamenti választásokon leadott szavazatok száma kerül leosztásra, 1000 szavazat = 1 küldött kulcsszámmal. Megjegyzendô: 1 személy nem lehet egy idôben parlamenti képviselô- és szenátorjelölt is!
A TKT napirendi pontján szerepelt a megyei kampánystáb és a területi választási bizottság kinevezése.
A kampánystáb elnöke a szabályzatnak megfelelôen az RMDSZ megyei elnöke: dr. Kelemen Atilla, a további javaslatok alapján a kampánystáb felállítása így alakult: Virág György, Tatár Béla, Frunda György, Sántha Tibor, Kerekes Károly, Csernik Attila. A validáló bizottság tagjai: Virág György, Lokodi Edit és Szabó Árpád.
Szentgericén az ötvenévesek találkoztak
Az ôseik iránti hála virágszálait kötötték csokorba a szentgericeiek vasárnap. Annak idején 1950-ben 26 gyereknek állították ki a születési bizonyítványát. Ma 22-en élnek, a legtávolabb élô akkori kislány, Targu Jiuban, a fiú Székelyudvarhelyen lakik. Mindketten visszajeleztek, hogy a meghitt találkozón nem vehetnek részt. A falu valóban ünnepelt – köszönhetôen a szervezôknek: Szôcs Csupor Ibolyának, Nagy Erdélyi Rozáliának, Nagy Kulcsár Irmának, Szôcs Toór Erzsébetnek, Kacsó Gábornak, és az ötletet adó Makkai Nagy Emmának. Az ökumenikus istentiszteleteten, az 1478-ban épült unitárius templomban, a szószéki szolgálatot Balázs Sándor helybéli unitárius lelkész végezte, úrvacsorára elôkészítô beszédet – ágendát – Rigmányi Benjámin református tiszteletes mondott. Buksa Ferenc református teológus üdvözölte az ötvenéveseket. A szentgericei ifjúsági csoport tagjai szavalatokat adtak elô, a Nôszövetség tagjai pedig dalmûsoraikból válogattak erre az alkalomra. Mészáros József irodalomtörténész, a település hajdani nagy szülôttjérôl, jeles tanítójáról, Tiboldi István népnevelô, népköltôrôl tartott elôadást. Alaposan felkészült a találkozóra, hiszen magával vitte a Vasárnapi Újság 1868. évi június 7-én megjelent egyik oldalának fénymásolatát, ahol a lap szerkesztôsége bemutatta Tiboldi Istvánt
, mint személyiséget. Mészáros József ugyancsak ajándékként szánta a Gyárfás Miklós által készített – egyébként a Tiboldi Istvánról az egyik legjobban sikerült – portré-fénymásolatát is. (Megemlítjük, hogy Szentgericén évekkel ezelôtt bejegyezték a Tiboldi Alapítványt, amely holland támogatással felépítette a faluban lévô orovosi rendelô épületét, ahol teljes fogászati berendezés, két EKG-gép, egyik szállítható, és más orvosi vizsgálatokhoz szükséges berendezések is vannak, továbbá az emeleten orvos házaspár számára kialakított lakás. A Tiboldi Alapítvány kuratóriuma nemsokára meghirdeti a körzeti orvosi állást). Az unitárius templomi rendezvények után a jelenlévôk a temetôben helyeztek el koszorúkat. Az ötvenévesek a két egyháznak – ajándékként – egy-egy kerámiából készült emlékvázát adtak át, amelyekre a felírást és a díszmotívumokat Tompa Dezsô festette.
Makkai Nagy Emmától kérdeztük, miként született meg a találkozó ötlete. Elmondta, hogy Gericén született, ott végezte az elemit, az érettségit Nyárádszeredában. Majd Marosvásárhelyen dolgozott, 1992--ben betegnyugdíjazták. Habár ma is a megyeközpontban lakik, mindegyre hazajár. Elôkerültek gyermekkori emlékes és énekes füzetei, a régi üdvözlôlapok, amelyeket volt osztálytársai címeztek számára. Ezelôtt három évvel hozzálátott minden egyes írott és íratlan emlék összegyûjtéséhez, hogy majd 2000-ben megszervezi az ötvenesek találkozóját. Sikerült. Könnyekkel a szemében mondta: – Megnyugvás ez a találkozó, a gyermekkori barátságok haláláig kísérik az embert. Mi, ötvenesek, itthon érezzük igazán jól magunkat.
A koszorúk elhelyezése után az ötvenesek a kultúrotthonban vendégelték meg a jelenlévôket.
Balázs Sándor unitárius lelkész is meglepetésben részesítette a szentgericeieket és a vendégeket. Pénteken este az általa faragott három kôtalapzatba helyezett kopjafára tette ki a falutáblát. Annak elkészítése – vélekedése szerint – igazi csapatmunka volt. A falutábla elôállításában közremûködött Bíró Sándor marosvásárhelyi faragómester, aki a rajzokat készítette, a falutáblához szükséges építôanyagot Kirizsán Károly, községi alpolgármester biztosította.
Az ákosfalvi katolikus templomot 1859-ben adták át, szentelték fel Szent István oltalmában. Azóta minden évben augusztus 20-án ünnepi búcsút szerveznek a községközpontban. A tegnap 12 órakor kezdôdött hálaadó ünneppel, a katolikus templomban öt pap, a búzásbesenyôi, nyárádszeredai, kerelôszentpáli, szentháromsági, szentdemeteri és a helybéli katolikus egyház plébánosa, Sándor József végezték a szentmisét, amelyen az ákosfalvi és környékbeli unitárius és református hívek is jelen voltak. Az alkalomra a katolikus egyház hívei a templom körüli kerítést újraállították. A szentmise után a népes tömeg már a kora délutáni órákban a futballpályára vonult, ahol a polgármesteri hivatal szervezésében került sor a további rendezvényekre. Osváth Csaba polgármester elmondta, hogy délutánra tervezték a labdarúgó-mérkôzéseket, amelyeken Ákosfalva sportközössége meghívására Backamadaras, Szentbenedek, Harasztkerék futballcsapatai mérkôztek meg. Ezután a kibédi Ifjúsági Tánccsoport szórakoztatta a közönséget a futballpálya szomszédságában felállított színpadon. Este szabadtéri diszkó-bálon vigadhatott a sokadalom.
A hétvégén a kánikula vízhez csalogatta a marosvásárhelyieket. A fürdôzôk valósággal elárasztották a Maros Cementlapok – komp közötti szakaszát, zsúfolásig megtelt a Május 1 strand és a Víkend csónakázójában, gyerekmedencéjében is akadt lubickoló bôven.
Szombaton délután Marosvásárhely egyetlen strandján, a Május 1-en szinte talpalatnyi üres hely nem maradt. A tulajdonosok igyekeztek a lehetôségekhez mérten megfelelô szolgáltatást nyújtani. Rendbe tett zöld övezet, mûködô zuhanyozók, öltözôk fogadják az itt fürdôzôket, viszont meggyôzôdésem, hogy a látogatók létszámát illetôen ez távolról sem elég. A vizet minden csütörtökön cserélik, ekkor tisztítják a medencét is. Mindezek ellenére, furcsa, hogy csak a tulajdonos, a Maros SE vezetôségének a beleegyezésével lehet filmezni, fényképezni a strand területén. Úgy látszik mégis akad valami takargatnivaló?
Kedvelt hely a Maros régi gát alatti alacsony vízû partszakasza. A Marosszentanna felôli oldalon még gépkocsiparkoló is van. Igaz, ezt kevesen használják. Aki ide eljön, az már a jármûvet is megfüröszti. Mi több, a fiatalok és gyerekek mellett indiai útiképekre emlékeztetôen két tehén is vígan hûsült a vizben. Ilyenkor a Cementlapoknál nem lehet elejteni egy tût – mondják a törzsvendégek. Külföldre elszármazott tôsgyökeresek is alámerülnek a itt Maros vizében. Van magyarországi, németországi gépkocsi és Aradról érkezett motorkerékpár is. S ha már az autóknál tartunk, nem hagyhatjuk szó nélkül, annak ellenére, hogy behajtani tilos tábla áll az út elején, a Cementlapok és a komp között közel 50 személygépkocsit számoltunk meg. S ha már ez lett a város egyetlen nemhivatalos Maros-parti fürdôzôhely akkor legalább ne a zöldövezetben parkolnának. Szombaton délután az itt felállított bódé mellett kiképezett parkoló üresen állt, illetve néhány röplabdázó alakította át alkalmi sportpályává. Errôl jut eszembe: valamikor a Víkend sportalapítvány felvállalta e terület gondozását. Van itt egy hinta és egy mászóka, a fû is le volt ugyan kaszálva, de ettôl eltekintve a terület gazdátlannak tûnt. Hol vannak a társadalmi szervezet képviselôi ?! Jó lenne valami megoldást találni e nemhivatalos strandolóhely kezelésére, mert a Víkenden egyhamar nem lesznek megfelelô strandkörülmények. S bár vannak hû vendégek, akik inkább a gyerekmedence, a sörözés, csónakázás, meg a kevés napozó miatt mégis eljönnek ide, azért a Víkendtelep még mindig inkább építôtelep, mint szórakozóhely. A közigazgatóság 31 csónakot és 7 vízibiciklit ad bérbe 30.000, illetve 50.000 lejes órabérért. Ilyen díj mellett elég sok vízijármû a "kikötôben" marad. Az itt dolgozók nem ülnek karba tett kézzel. Bár itt is csúcs van, nem látni szemetet, a fû, ahol még van, gondozott. Három közvécét is lehet használni 1000 lejes díj ellenében. Különbözô mászókák, hinták várják a gyerekeket. S bár azt ígérték, hogy a csúszdás medencét a hónap végéig átadják, még mindig nem lesz motor, ami a vizet a csúzdára pumpálja, így csak a medencéket lehet majd használni. Egyelôre a csónakázó mellett csak a gyerekmedencében lehet itt fürödni. A Víkenden egyetlen zuhanyozó mûködik, mint megtudtuk azért, mert a többinek a vezetékén még dolgoznak. Tekintettel arra, hogy a közegészségügyi hatóságok megvonták a mûködési enegedélyt, ide díjtalanul lehet belépni és mindenki a saját felelôsségére fürödhet. S akinek ez nem tetszik, az választhatja a Marost, vagy a Május 1 strandot.
Reméljük a jövô idényre valamivel többet nyújtanak majd az illetékesek a vízisportokat kedvelô Maros menti város lakóinak.
Holland, török, német, olasz, osztrák és spanyol diákok vettek részt augusztus 6-21. között az Európai Egyetemisták Szervezet (AEGEE) marosvásárhelyi fiókegysége által Ôsi román hagyományok témával szervezett nyári utazó szabadegyetemen. A rendezvény célja, lehetôséget biztosítani az európai egyetemistáknak megismerni egymást, felfedezni egymás országának hagyományait, sajátosságait – tájékoztatta a sajtó képviselôit Valentin Precup, a helyi szervezet elnöke tegnap délben, a megyeháza nagytermében tartott találkozón. – A 40 egyetemista Kolozsvár, Bukovina, Máramarossziget és Marosvásárhely fôbb látványosságait ismerhette meg. Nagy részük mûvészeti, mûvészettörténészi szakon tanul ezért számukra a festôi tájakon kívül külön élményt jelentett a kolostorok, múzeumok és falumúzeumok megtekintése – vélekedett a helyi szervezet elnöke, akitôl azt is megtudhattuk, hogy a marosvásárhelyi fiókegység idén március 14-én alakult, tagjai többnyire orvosis diákok. A szervezet a 40 országban mûködô Európai Egyetemisták Szervezet fiókegysége, így tagjai részt vesznek más országokban szervezett nyári szabadegyetemeken, találkozókon, továbbképzéseken.
A tegnapi találkozón jelen voltak a nyári szabadegyetem résztvevôi is, akiket a polgármesteri hivatal részérôl Marius Pascan sajtószóvivô, míg a prefektúra részérôl Calin Sala köszöntött. A spanyol Umberto társai véleményét is közvetítve elmondta, hogy sok elôítélettel jött Romániába, hiszen az országot csak a sajtóban olvasott, látott, többnyire negatív adatok alapján ítélte meg, s most örvend, hogy személyesen meggyôzôdhetett, Romániában csodálatos tájak, kedves, barátságos emberek laknak. Szerinte, ha tájékoztató anyagokkal, reklámokkal az általa látott tájakra vonzanák a külföldieket, mindenki kellemes élményekkel térhetne haza, s szívesen jönne vissza. Ô mindenképpen ajánlani fogja barátainak, hogy ne csak Bukarestet és Konstancát látogassák meg, hanem az ország más részeit is – nyilatkozta.
A megyeszékhelyi AEGEE néhány tagja szeptember elején Szegedre utazik, ahol a szervezetek elnökeinek megbeszélését tartják, majd a gyulafehérvári fiókegység által a vízumkérdés témával szervezett kerekasztal, beszélgetésen vesznek részt, szintén szeptemberben.
Három aranyérmet szerzett Gábos Andrea, a marosvásárhelyi úszósport fiatal – alig tizennégy esztendôs – csillaga, a ciprusi Nicosiában megrendezett felnôtt úszó Balkán-bajnokságon, melyen hat ország legjobb úszói indultak.
A Petelei Attila által felkészített versenyzônk az egyéni mellúszószámokban (100 és 200 m), valamint Románia vegyesváltójában, a staféta mellúszó tagjaként volt eredményes. A három felnôtt Balkán-bajnoki arany immár véglegesen a megye és a város nagy sportolói közé emeli Andreát, akinek – sajnos – túl korán jött az idei olimpia, hisz ha kitart, jövôre egész biztosan ott lehet a nagy úszó világversenyeken.
A mostani eredményei, 1:14,56 perc 100 méteren, 2:37,01 perc 200 méteren kiváló idôk, s hogy elmaradnak a saját legjobbjaitól, jelzi, hogy van még hely fejlôdésre, elsôsorban a nemzetközi versenytapasztalat szerzése terén.
Gábos Andrea és edzôje köszönik a támogatóknak, a Bioeelnek (Albert Attila) és a Rocky csokoládénak (Turcu János) a segítséget.
Ballai Sándor, a marosvásárhelyi birkózósport egykori kiválósága, 11-szeres országos bajnok és kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes, nemrégiben tért haza a németországi Freiburgból, ahol, augusztus 4-6. között a veteránok birkózó világbajnokságán vett részt.
A veterán vb-t az idén 9. alkalommal rendezte meg a FILA, a birkózó világszövetség, s városunk képviselôjének másodszor volt alkalma megmérkôzni korosztálya legjobbjaival, miután elôször tavaly, a Bukarestben megrendezett versenyen indulhatott.
Ha valaki azt képzeli, hogy a veterán világbajnokság amolyan tisztes öregurak könnyed játszadozása, nagyon téved, ugyanis - elsôsorban a legfiatalabbak, a 35-40 évesek korosztályában, amelyben Ballai Sándor is indult - a versenyen az aktív sportolásból alig kiöregedett versenyzôk indulnak, sôt olyan is akad, aki még mindig nemzetközi szinten ûzi a birkózást a világ felnôtt mezônyében. A versenyre csak meghívás alapján lehet eljutni, és kizárólag egykori olimpiai, világ- vagy Európa- bajnoki érmesek számíthatnak meghívóra. Való igaz, az erônlét már nem a régi, ám ezt bôven kiegyensúlyozza a birkózók tapasztalata, s technikai tudás döntô fontosságúvá válik.
Az idei versenyen nem kevesebb, mint 654 veterán sportoló indult, míg kilenc éve Caliban (Kolumbia) még csupán 51 indulót jegyeztek, a tavaly Bukarestben pedig 219-en voltak. A 130 kg- osok súlycsoportjában (Ballai Sándor kategóriája) húsz versenyzô indult. Képviselônk három ellenfelet gyôzött le, egy dél-afrikait, egy németet és egy iránit, ám az elôdöntôben kénytelen volt izomszakadás miatt feladni egy másik iráni ellen, s így végül a 6. helyen végzett. A bajnok a német Andreas Schröder lett, aki 40 éves kora ellenére a tavaly is még aktív birkózó volt.
Ballai Sándor elmondta, hogy nem kis anyagi erôfeszítésbe kerül részt venni ezen a versenyen, ezért köszönettel tartozik mindazoknak, akik támogatták kiutazásában: Minion Kft., Kukuri Shop, Imperial bár, Cuba Libre diszkó, Studio bár, Rádió GaGa, High Life diszkó, Riccardi Phaedra, Leo étterem, Pizza Mix, Falken, Brao Café, Izorep, Eurocar Kft. és Bládé Ernô. Ugyancsak köszönettel tartozik Tarta Emilnek, aki elvállalta az edzô szerepét a torna alatt, valamint Urcan Octaviannak és Ormenisan Radunak, akik a felkészítésben segítettek.
2001-ben a veterán birkózók világbajnokságának a svájci Martigny ad otthont, ahol Ballai Sándor érmet szeretne kivívni. Ahhoz azonban - saját bevallása szerint - komolyan kell készülnie, mert az eddigi tapasztalatok alapján igen magas színvonalú versenyben kell helytállnia.
Ami a Sportképekbôl kimarad(t)...
Bunyó, Nyárádszereda, Hamburg, Berlin, 51 kg, Atlanta, Universum stb... még mindig semmi? Nem csoda, nem szégyen. Eddig. Mostantól azonban tudni kell, ki az a Lunka Zoltán, még akkor is, ha valószínûleg soha nem lesz a legismertebb, legnépszerûbb és legeredményesebb Maros megyei sportoló.
Különös szenvedély rabja vagyok én is, akárcsak a régi vásárhelyi sportszeretôk. Tulajdonképpen nem a focimeccseken, hanem késôbb, kézi- és legfôképpen kosárlabda- mérkôzések gyakori látogatása mellett jöttem rá én is arra, hogy Vásárhelyen kívül nincs élet, tehetség csak nálunk születik, legfeljebb máshol ér a csúcsra (persze ugyanígy gondolkodnak a kolozsváriak is saját sportolóikról, a csíkszeredaiak is, a nagyváradiak is, és mindenki, de az igazat csak mi tudjuk: ôk tévednek!). Szóval, amikor közölték velem a lelátón, hogy a Stiinta Bacau Mózsi Évája tôlünk ment el, már nem is fájt annyira a vereség (ha netán kikaptunk, persze). Kosármeccsen egy nagyon nagy darab játékosra mondták, hogy ô is innen ment el, hittem is, nem is, de aztán visszajött, és levezetésként játszott nálunk. Magyarországon egész sereg egykori vásárhelyinek szurkolhatunk, és egy idô után az ember észrevétlenül a szívébe zárja a kolozsváriakat is, a csíkiakat is, de még a nagyváradiakat is, sôt Gabriella Szabóról is büszkén hirdeti, hogy az a sárga hajú kislány bizony nem román (errôl csak ennyit, mert az otthoniak jobban ismerik a sabogabi-jelenséget, itt megmaradhatunk naívaknak a témában)!
Jó, de hol van Lunka Zoltán? Németországban. Nyárádszeredán született, 1970. május 22- én, el is könyveltem ôt vásárhelyinek. 1995-ben német színekben nyert ökölvívó- világbajnokságot, Atlantában egész végig fentem a fogam rá (mint vásárhelyi olimpiai aranyérmesre, végül csak bronz lett belôle), aztán profinak ment, mit ad Isten az Universumba. Ott, mint ismeretes a legújabb magyarországi sportkirály, Kovács KOKÓ István egyengeti saját karrierjét, így az Üllôi úti, Európa-bajnoki címmérkôzésnek köszönhetôen Lunka Zoltán is Budapesten boxolhatott. Azért nem mondom, hogy magyarok elôtt, mert a kora hajnalba nyúlt gála során, Lunka Zoli gyakorlatilag csak a saját és az ellenfél edzôje szeme láttára püfölhette el vetélytársát. A mérlegelés során próbáltam "becserkészni" elôre is félve attól, hogy a félig magyar, félig szász származású Zoli nem bírja már mikrofonképesen a nyelvet.
- Szia, Zoli, szeretnék veled egy kicsit beszélgetni és egy interjút készíteni a marosvásárhelyi Népújság olvasói számára (bemutatkozás stb.)!
- Szervusz, Lunka Zoltán vagyok.
- Azt hittem nem is tudsz már magyarul.
- Á, miért ne, csak ne haragudj, nem beszélek olyan jól. Az az igazság, hogy már ötévesen elkerültem Resicára, román iskolába jártam, és hát tudod... Úgyhogy kérlek, bocsáss meg nekem.
(Ez az, mégiscsak a mi fiúnk: szerény, szerény és még egyszer szerény. Közben az edzôje észreveszi a kezemben azt a fénymásolatot, amelyet egy magyarországi újságban megjelent, Botár László által ’96-ban megírt Lunka- interjúról készítettem, a képen Lunka Zoli magasra emelt kezekkel, nyakában a világbajnoki aranyérem. Német örömszavak, büszke mutogatások, hmmmm... Szinte kihúzom magam Zoli mellett, hiszen valahol földije vagyok annak, aki nekik szerzi a dicsôséget.)
- Kellene tudnunk valamit a romániai eredményeidrôl is?
- Nem sokat, engem ott nem jegyeznek, nem büszkék rá, hogy világbajnok és olimpiai bronzérmes lettem, pedig az ô érdemük is. Nem haragszom senkire, ne is próbáld belemagyarázni, ez így természetes, elvégre nem szereztem dicsôséget a román színeknek. Azért az nem titok, hogy 1988-ban a junior Európa-bajnokságon ezüstérmes voltam, kétszer megnyertem a román felnôtt bajnokságot is, Koreában a Barátság Tornán 3. lettem... Voltak ott jobbak is.
- ’89 után úgy éreztem, hogy nem tudom eltartani a családomat, a boxból nem tudtam megélni, más területen pedig..., de a nehézségekrôl az otthonmaradottak többet tudnának mesélni. Átjöttem Magyarországra, Szekszárdra, fél évig munkát kerestem, az ökölvívó- szakosztályban is felbukkantam, de érthetô módon senki sem esett hasra Lunka Zoltántól. Rossz volt, de ennek köszönhetôen határoztam el, hogy élek a további lehetôségeimmel, Magyarország után Németországban is szerencsét próbálok. (Közben jobbról-balról érkeznek a Lunka- haverok, legtöbben magyarul és néhányan németül üdvözlik, egyezményesen veregetik a vállát, nem is tudom hirtelen megszámolni, hogy hány meghívást kap röpke 45 másodperc alatt.)
- Azért maradjunk egy kicsit Magyarországon. Szereztél néhány barátot.
- Persze, jól megvagyok én mindenütt. Ráadásul a haveroknak én rengeteget köszönhetek. Ott tartottam, hogy elmentem Németországba, elkezdtem melózni, és úgy éreztem, hogy révbe értem. El tudtam tartani a családomat, nem kellett izgulni a holnapért. Így telt el nyolc hónap, amikor egy barátom, akivel otthon egy klubban bunyóztunk, elkezdte rágni a fülemet, hogy vegyek fel ismét kesztyût. Ô Heidelbergben sem hagyta abba a boxot, és végül elvitt a klubba. Ütögettem, felidéztem a régi emlékeket, és mire észrevettem volna, a Bundesligában találtam magam. Három évig senki sem tudott legyôzni, ez feltûnt a válogatott edzôinek is, Berlinben világbajnok lettem, Atlantában bronzérmes, most profi vagyok és ...
(Magamban a szavába vágok. És ugyanaz a Lunka Zoli vagy, hál’ istennek. Azt mondod: "..a rományoknak is szurkolok, de jók a németek is, majd válaszolok ha lesz meccs vége..." Elnézést, nem is idéztem pontosan, a hangzást igyekeztem visszaadni, amire itt elnevetik magukat, de ne csodálkozz, itt Bölönirôl sem hiszik el a telefoninterjú után, hogy tud magyarul, hogy egyáltalán tud beszélni.)
...közben átköltöztem Hamburgba, Halle-ba, de most már megint Heidelbergben élek.
- Igen, édesanyám miatt elsôsorban. Ô nem akar kijönni Németországba, én nem akarom erôltetni. Megértem.
- Beleszagolhattál az itteni Kokó-ôrületbe. Vele milyen a viszonyod?
- Baráti, elvtársias, jó. (Elkacagja magát.) Bár mindenki olyan lenne, mint ô. Mielôtt mástól tudnád meg: egymás között németül beszélgetünk, mert neki roppant fontos, hogy a lehetô legtökéletesebben beilleszkedjen az Universumosok közé, hamarosan ô lehet az elsô számú kirakatember Klicskóék mögött, tehát nem szabad betliznie. Így, ha bármi gondja lenne, át tudunk váltani a saját közös nyelvünkre.
- A Fradi-pályán szerezhetted volna meg a világbajnoki címet.
- Ne is mondd, borzasztóan elkeseredtem, amikor kiderült, hogy most nem az öv a tét. De ami késik, nem múlik. Mindesetre jó lett volna. Húszezer magyar nekem szurkolt volna. Most világranglista második vagyok, de a mexikóit megverem... (Szólítják, vége a rögtönzött interjúnak.)
Arra azért még van idô, hogy lebeszéljük a kamerás interjút, elmegy mérlegelni, aztán eltûnik, majd ô vesz észre a tömegben, és jön hozzám. Miután Kokóval Elek Sanyi befejezi a hivatalos beszélgetést, mi is kapunk öt percet Zolival, és miután kikapcsoljuk a mikrofont nem gyôzök hálálkodni neki.
Akkor még nem tudtuk, hogy a húszezer magyar nem láthatja majd ökölvívni, mert hajnali 3 körül léphet csak ringbe, annyira elhúzódik a gála. Nem számít. Eleket is megfertôztem a lunkazolizmussal, és a Duna TV itteni nézôinek is többször beadagoltuk, hogy az az ember nem véletlenül beszél magyarul, Kokó mellett ôt is érdemes figyelni, ha ráérnek. A többi lement a Sportképekben.
A váradiak megizzadtak a sikerért
Nagyváradi Bihar FC – Marosvásárhelyi ASA 1–0 (1–0), Bihar FC stadion, 2500 nézô. Gólszerzô: Casoltan (30. p.) Sárga lapok: Casoltan (24. p.), Burescu (58. p.), illetve Chebutiu (29. p.), Kovács (56. és 77. p.). Piros lap: Kovács (77. p.). Játékvezetô: Bogdan Sorescu, partjelzôk: Eduard Dumitrescu, Adrian Ion (mindannyian Pitesti-rôl). Szövetségi megfigyelô: Liviu Maerean FC (Brassó).
Bihar FC: Rotaru – Farcas, Nastasie, Macavei, Lungan – Dumitra – Iambor, Stanescu (64. p. Siminic), Mutu (56. p. Burescu) – Casoltan, Ad. Popa. Edzô: Muzsnay Zsolt.
ASA: Chebutiu, Zsigmond, V. Lu,p, Kovács, Török – Oláh, Gábor, Dumitrascu (64. p. Mihu), Stoica )83. p. Porav) – Prodan (83. p. Ignat), R. Miclea. Edzô: Gheorghe Ciorceri.
Sokkal gyengébben játszott vendéglátóként szombaton a váradi együttes, mint egy héttel korábban Resicabányán a másodosztályú bajnokság nyitófordulójában. Muzsnayék számára azonban a legfontosabb, hogy a három pontot sikerült megszerezni, ez viszont még édeskevés lehet a legjobb tizenkét csapatban végzéshez, ami természetesen a második élvonalban maradást is jelentené… A hazaiak halványabb teljesítménye magyarázható a hôséggel, az elmúlt fordulóban piros lapot kapó Enyedi és Fl. Lazar hiányával, s nem utolsósorban a marosvásárhelyiek jónak mondható védekezésével és mezônymunkájával is. Sôt, a találkozó elején támadásban is a vendégek voltak veszélyesebbek, de amint egy kicsit kitámadtak, a váradi csatárok azonnal veszélyeztették Chebutiu kapuját. A 23. percben Ad. Popa szerzett labdát az ügyetlenkedô Töröktôl, Casoltanhoz továbbított, aki Lupot átfûzte ugyan, de lövése már erôtlen és pontatlan volt. Nem úgy hét perccel késôbb, amikor Mutu ívelt be szögletet a jobb oldalról, s a rövid sarokhoz érkezô Casoltan a hálóba csúsztatta a labdát: 1–0. Az elsô játékrészben még két váradi helyzetet jegyezhettünk fel, ám a mindössze 18 éves, ennek ellenére a mezôny legjobbjának számító Iambor mindkettôt elpuskázta. Szünet után lényegesen változott a játék képe, ugyanis leginkább a vendégek elôtt adódtak helyzetek, viszont Dumitrascu (beadás-lövése a kapufáról pattant ki) és R. Miclea (Oláh pontos beadását négy méterrôl volt csapattársába, Rotaruba rúgta) elkönnyelmûsködték azokat. Leginkább az utóbbi kihagyott helyzet után ébredtek fel, majd találtak magukra a Sebes-Körös-partiak, s kevésen múlott az elôny növelése: a 82. percben Iambor beadását követôen Siminic fejesét védte hatalmas bravúrral Chebutiu, két perccel késôbb pedig Zsigmond tisztázott Casoltan elôl a felsô kapufára, ahonnan a labda a portás ölébe hullott.
"Minden jó, ha a vége jó" – mondogatták a mérkôzés végén a szurkolók, Gheorghe Ciorceri, a vendégek trénere azonban nem osztotta-oszthatta a véleményüket: "Egyenrangú ellenfelek voltunk, s ahogy a gyôzelmet nem is, de a vereséget sem érdemeltük meg." Muzsnay Zsolt, váradi edzô a gyengébb tejesítmény miatt az erônléti felkészülés hiányát okolta, amit azonban a késôbbiekben pótolni fognak. Dicsérte a játékosait azért, hogy az utolsó pillanatban megoldódott pénzügyi gondok ellenére, minden tôlük telhetôt megtettek a gyôzelemért.
Szántó Lóránd (Bihari Napló)
A marosludasi Muresul Romvelo labdarúgó-egyesület jogi személyiséget nyert, s ilyen minôségben csatlakozott a román szakszövetséghez. Ötven alapító tagja van, a vezetôségében az alábbiak kaptak helyet: Dancu Ovidiu (jelenlegi polgármester) a vezetôtanács elnöke, Ober Marius, Borda Ioan alelnökök. A labdarúgó szakosztálynál Nemes Sorin elnök, Mâsca Viorel alelnök, Ioan Stânga versenyszervezô.
A csapat új edzôje Stânga Aurel, aki a következô játékoskeretre számíthat az új bajnokságban: Tapasztó, Muresan, Moga, Bica, Checiches, Suciachi, Stânga Alin, Onita, Canta, Stânga Aurel II, Simion, Ambrus, Borbély, Moldovan, Balea, Mailat, Stoica, Andresan. A keret zömét fiatal játékosok alkotják, heten kerültek a csapatba az ifjúságiaktól, ami bizonyítja az ifjúsági csapat edzôinek, Simion Gabrielnek, Nicoara Virgilnek és Stânga Nicolaenak a jó munkáját.
A vezetôedzô, Stânga Aurel elmondta, hogy a tavalyi bajnokság óta négyen (Casoni, Henter, Rotar és Botezan) távoztak a bethleni Laminorulhoz, a volt játékos- edzô, Lelian Rus pedig Aranyosgyéresre ment, valamennyien a C- osztályba. Ilyen körülmények között a csapat újjáépítése a fô cél. Anyagi támogatást várnak a helyi tanácstól és különbözô szponzoroktól, hisz a város megérdemelne legalább egy C-osztályos együttest. Készen állnak a bajnokság megkezdésére, s remélik, hogy az idén sikerül az élen végezni.
Öt érmet, egy aranyat és négy ezüstöt gyûjtött össze a Muresul evezô szakosztálya az elmúlt hétvégén megtartott országos ifjúsági evezô bajnokságon.
A legértékesebb a lányok nyolcas hajója által megszerzett országos bajnoki cím, abban a számban, amelyben Románia uralja a világot. A hajóban a következôk kaptak helyet: Barabás Enikô, Bogdán Anikó, Pascalau Cornelia, Muresan Simona, Sulumete Lacramioara, Ciobotaru Daniela, Szilágyi Szidónia, Ulesan Raluca. Kormányos: Méder Erzsébet.
Ugyancsak szépen fénylik a négy ezüst is, amelyeket a lányok kormányos nélküli kettese (Méder E., Cristea Daniela), négypárvezôse (Sulumete L., Ciobotaru D., Szilágyi Sz., Ulesan R.), illetve a fiúk kétpárvezôse (Suciu Stelian, Schönfeld Edvárd), valamint egyesben Suciu Stelian szerzett.
A kiváló eredményekhez, melyekkel a Muresul az ország elsô három evezôközpontjához tartozik, gratulálunk a sportolóknak és Cesarean Claudia edzônek.
Mintegy 1000 nézô tekintette meg a gázasok bemutatkozását a C-osztályban. A nagy melegben jó iramú, ám rengeteg labdakezelési hibával tûzdelt játékot láthattunk, s ha Craciun nem hagyja ki az ordítóbbnál ordítóbb helyzeteket, a hazaiak gyôzelme nagyobb arányú is lehetett volna.
Az elsô gól már a 4. percben megszületett, amikor Craciun öt méterrôl rosszul eltalált labdája mégis a kapuig vánszorgott. A vendégek a Iencsi kezezéséért megítélt büntetôbôl egyenlítettek, a 28. percben, Keresztes révén. A hazaiak gyúztes gólját végül Viski rúgta a 41. percben, aki kapásból értékesített egy Gábor beadást.
A vendégek elôtt is több lehetôség adódott, de a Gaz Metan gyôzelme megérdemelt, a rengeteg helyzet közül mindenképpen említést érdemel Ciula lövése a 37. percben, aki 25 méterrôl, szabadrúgásból majdnem kettétörte a bal kapufát, a kipattanót pedig egyedül, hat méterre a kaputól, Craciun nem tudta bekotorni.
A Gaz Metan az alábbi összetételben játszott: Péter – Iencsi, Morar (46. p. Moldovan), Asztalos, Ciula, Cotârlan, Gábor, Viski, Craciun (88. p. Pop-Suci), Luca (71. p. Gagyi), Peres.
Vezette a Rusu Robert – Radu Iulian, Sandu Gh. bukaresti trió.
Az idénykezdésnek megfelelôen kevésbé látványos taálkozót látott a 800 fônyi közönség a nyári kánikulában. Érzôdött az összeszokottság hiánya, s hiányzott a két sérült csatár, Curticapean és Govor is. A hazai csapat támadott többet, de a vendégek veszélyes ellentámadásokkal kísérleteztek, s több nagy helyzetet dolgoztak ki.
A második félidô valamivel jobb játékot hozott, több helyzet adódott a dicsôi csatárok elôtt, s kétszer, az 59. és a 65. percben a kapufa mentette meg a vendégek kapusát. Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy a Laminorulnak is volt egy kapufája a 67. percben. A régóta várt gól a 78. percben esett, amikor Pop szintén a kapufát atlálta el, de a visszapattanót Fl. Mureïan a hálóba küldte. Az utolsó tíz percben a vendégek kitámadtak, de az eredményen már nem tudtak változtatni.
A Chimica az alábbi kezdôcsapatot küldte a pályára: Klepp – Maier, Bunea, Dumitru, Cr. Mureïan, Florea, Cucerzan, Fl. Muresan, Tibichi, Pop, Voiculescu.
Vezette: Catalin Bontea (Nagyvárad).
1. forduló (augusztus 26.): Elektromaros – Olimpia Mezôrücs; Transilvania Segesvár – Unirea Bere Mureï Nyárádtô; Szovátai Bútor – Scorillo Marosszentanna; Maviprod Szászrégen – Nyárádszeredai Nyárád; Woonwaghen Zending Mezôbánd – Erdôszentgyörgyi Küküllô; Görgénysóaknai Jövô – Romvelo Marosludas; Mezôgerebenesi Akarat – Mezôméhesi Lendület. Az FC Radnót áll.
2. forduló (szeptember 2.): Marosludas – Mezôgerebenes; Erdôszentgyörgy – Görgénysóakna; Nyárádszereda – Mezôbánd; Marosszentanna – Maviprod; Nyárádtô – Szováta; Mezôrücs – Transilvania; Radnót – Elektromaros. Mezôméhes áll.
3. forduló (szeptember 9.): Transilvania – FC Radnót; Szováta – Mezôrücs; Maviprod – Nyárádtô; Mezôbánd – Marosszentanna; Görgénysóakna – Nyárádszereda; Mezôgerebenes – Erdôszentgyörgy; Mezôméhes – Marosludas. Az Elektromaros áll.
4. forduló (szeptember 13.): Erdôszentgyörgy – Mezôméhes; Nyárádszereda – Mezôgerebenes; Marosszentanna – Görgénysóakna; Nyárádtô – Mezôbánd; Mezôrücs – Maviprod; FC Radnót – Szováta; Elektromaros – Transilvania. Marosludas áll.
5. forduló (szeptember 16.): Szováta – Elektromaros; Maviprod – FC Radnót; Mezôbánd – Mezôrücs; Görgénysóakna – Nyárádtô; Mezôgerebenes – Marosszentanna; Mezôméhes – Nyárádszereda; Marosludas – Erdôszentgyörgy. A Transilvania áll.
6. forfuló (szeptember 20.): Nyárádszereda – Marosludas; Marosszentanna – Mezôméhes; Nyárádtô – Mezôgerebenes; Mezôrücs – Görgénysóakna; FC Radnót – Mezôbánd; Elektromaros – Maviprod; Transilvania – Szováta. Erdôszentgyörgy áll.
7. forduló (szeptember 23.): Maviprod – Transilvania; Mezôbánd – Elektromaros; Görgénysóakna – FC Radnót; Mezôgerebenes – Mezôrücs; Mezôméhes – Nyárádtô; Marosludas – Marosszentanna; Erdôszentgyörgy – Nyárádszereda. Szováta áll.
8. forduló (szeptember 30.): Mezôméhes – Görgénysóakna; Marosludas – Mezôbánd; Maviprod – Erdôszentgyörgy; Szováta – Nyárádszereda; Marosszentanna – Transilvania; Nyárádtô – Elektromaros; Mezôrücs – FC Radnót. Mezôgerebenes áll.
9. forduló (október 7.): Marosszentanna – Erdôszentgyörgy; Nyárádtô – Marosludas; Mezôrücs – Mezôméhes; FC Radnót – Mezôgerebenes; Elektromaros – Görgénysóakna; Transilvania – Mezôbánd; Szováta – Maviprod. Nyárádszereda áll.
10. forduló (október 14.): Mezôbánd – Szováta; Görgénysóakna – Transilvania; Mezôgerebenes – Elektromaros; Mezôméhes – FC Radnót; Marosludas – Mezôrücs; Erdôszentgyörgy – Nyárádtô; Nyárádszereda – Marosszentanna. A Maviprod áll.
11. forduló (október 21.): Nyárádtô – Nyárádszereda; Mezôrücs – Erdôszentgyörgy; FC Radnót – Marosludas; Elektromaros – Mezôméhes; Transilvania – Mezôgerebenes; Szováta – Görgénysóakna; Maviprod – Mezôbánd. Marosszentanna áll.
12. forduló (október 28.): Görgénysóakna – Maviprod; Mezôgerebenes – Szováta; Mezôméhes – Transilvania; Marosludas – Elektromaros; Erdôszentgyörgy – FC Radnót; Nyárádszereda – Mezôrücs; Marosszentanna – Nyárádtô. Mezôbánd áll.
13. forduló (november 4.): Mezôrücs – Masrosszentanna; FC Radnót – Nyárádszereda; Elektromaros – Erdôszentgyörgy; Transilvania – Marosludas; Szováta – Mezôméhes; Maviprod – Mezôgerebenes; Mezôbánd – Görgénysóakna. Nyárádtô áll.
14. forduló (november 11.): Mezôgerebenes – Mezôbánd; Mezôméhes – Maviprod; Marosludas – Szováta; Erdôszentgyörgy – Transilvania; Nyárádszereda – Elektromaros; Marosszentanna – FC Radnót; Nyárádtô – Mezôrücs. Görgénysóakna áll.
15. forduló (november 18.): FC Radnót – Nyárádtô; Elektromaros – Marosszentanna; Transilvania – Nyárádszereda; Szováta – Erdôszentgyörgy; Maviprod – Marosludas; Mezôbánd – Mezôméhes; Görgénysóakna – Mezôgerebenes. Mezôrücs áll. Megj: A szászrégeni Maviprod otthoni találkozóit az Avântul pályán, Mezôbánd Marosszentannán, Mezôgerebenes pedig Marosszentkirályon játssza. Az Elektromaros és Mezôrücs szombati otthoni találkozóit pénteken szervezi.
A marosvásárhelyi vívósport mindmáig legkiemelkedôbb alakja, dr. Pongrácz Antal párbajtôrözô 1962-ben kezdte el a vívást a marosvásárhelyi Egyetemi Sportklubnál, Kakuts Endre (Bandi bácsi) mester irányítása alatt. Mindvégig hû maradt szülôvárosához, egyetlen évet vívott a Steaua színeiben, amellyel 1980-ban BEK-gyôzelmet szerzett. Kétszer volt ifjúsági országos bajnok, kétszer felnôtt bajnok, hétszer nyerte meg a Románia Kupa küzdelmeit. 1965-tôl 1980-ig volt megszakítás nélkül a román párbajtôr-válogatott tagja, kétszer nyert Balkán-bajnokságopt, egyszer ifjúsági világbajnokságot, tizenkét felnôtt világbajnokságon vett részt és három olimpián (München 1972, Montreal 1976, Moszkva 1980). Legjobb egyéni eredményei az 1974-es grenoble-i világbajnokságon és a müncheni olimpián elért 4. helyek. Ô mesél ma olimpiai élményeirôl.
- Az müncheni olimpia volt az elsô, amelyen részt vettem, s egyben az utolsó szabad olimpia is, hisz a palesztin terroristák támadása után annyira megszigorodtak a biztonsági elôírások, hogy mozogni is alig lehetett. Terror volt ez a javából a terror ellen, Montrealban ha valakinek nem volt megfelelô igazolványa - újságírónak például - meg sem közelíthette az olimpiai falut. Délután a csapat orvosával szabályosan kilógtunk a városba, hogy megnézhessük a látnivalókat, s eldugtuk még az igazolványainkat is. A szervezôk ugyan megengedték, hogy saját felelôsségünkre kimenjünk, de a román csapatvezetôk minden erejükkel ellenezték ezt. Az ô szempontjukból joggal, hisz több olimpikon nem jött haza a játékok után.
Késôbb Moszkvában is rendkívül szigorú volt a rend. Olyan érzés kerített a hatalmába, hogy viccesen azt mondogattuk, hogy az olimpiai falut mikrobetonból építették: fele beton, fele mikrofon. Moszkvába már egy barátom is eljuthatott nézôként, de egyszerûen nem tudtam vele találkozni, mert a tribünrôl csak lekiálthatott, de még közel sem jöhetett hozzám.
Visszatérve tehát Münchenbe, itt még teljesen szabadon lehetett közlekedni, s az embernek az volt az érzése, hogy csodálatos eseményen vesz részt. 1972-ben, amikor eljutottam az olimpiai faluba, úgy éreztem, hogy a mennyországba érkeztem. Már elôtte is több világbajnokságon, nagy versenyeken vettem részt, de ez egy egészen különleges hangulatú dolog volt, úgy éreztem, hogy repülök. Úgy mentünk az olimpiára, hogy két héttel azelôtt szóltak, hogy mégis ott leszünk, miután két hónappal a játékok elôtt azt mondták, hogy nem visznek. Az ebbôl fakadó lelkesedésem pedig az egész verseny alatt megmaradt. A párbajtôr legjobbjait vertem meg, világ- és olimpiai bajnokokat, s ez így ment a hatos döntôig. Ekkor történt meg az a sajnálatos terrorcselekmény az izraeli sportolók ellen, s a verseny megszakadt. Ha nekem aznap megvan a lehetôségem, hogy tovább vívjak, valószínûleg dobogóra kerülök, hisz addig mindenkit megvertem, aki utóbb érmet szerzett. A 24 órás szünet azonban elég volt ahhoz, hogy a fellegekbôl a földre kerüljek. Az izraeli delegáció pontosan velünk szemben lakott, szinte a szemünk elôtt történtek az események, s ez nagyon megviselt. Következett a nagygyûlés az olimpiai stadionban, s Avery Brundage NOB-elnök híres beszéde, hogy a játékoknak folytatódnia kell, de ugyanakkor a repülôtéri gránátos támadás is a helikopter ellen, amelynek ismét sportolók estek áldozatául. Nem csak én, mások is rossz hangulatban voltak, a másnapi döntôn. A nagy tapasztalattal rendelkezô ellenfeleim azonban hamarabb össze tudták szedni magukat a megrázkódtatás után. Így végül 4. lettem, úgy, hogy három gyôzelmem volt, akárcsak az ezüstérmesnek és a bronzérmesnek is. Abban az idôben nem voltam elég dörzsölt sem még, hisz csak késôbb tudtam meg, hogy a selejtezôk során az öreg rókák el-eladtak egy-egy meccset, amit késôbb a döntôben kaptak vissza. Nekem ilyesmihez nem volt tapasztalatom, s talán jobban is esik ma, hogy így történt. Negyedik lettem, a nevem nem jegyzik az annalesekben, de legalább jól érezhetem magam. Ma nem biztos, hogy ugyanúgy járnék el, hisz ahogy öregszik az ember, változik a szemlélete is, de azt mondom, hogy mindenki becsületes, aki az elveibôl csak lassan enged.
Ezen a versenyen még más is nagyon bántott. A döntô elôtt egy nappal megérkezett a központi bizottság egyik titkára, aki üzenetet hozott Ceausescu elvtárstól, hogy a férfi kézilabda válogatottnak, amely szintén döntô elôtt állt, és Pongrácz Antalnak azt üzeni, hogy hazafias kötelességünk gyôzni. Elképzelhetô, hogy ez is mekkora pszichés terhet rótt ránk. A kézilabdázók kikaptak, nekem pedig csak a 4. hely megszerzése sikerült. Az utolsó befolyásoló tényezô pedig az volt, hogy nem volt 50 dollárom. Ha lett volna, talán minden másként alakul. Az utolsó asszóban ugyanis egy kimondottan nagy hibát követett el a bíró, amit nem is lehet másként, csak szándékosan. Az óváshoz 50 dollárt kellett volna letenni, amit visszakaptam volna, ha a megkeresésnek helyt adnak. Ott volt az egész román sportvezetôség, a szakszövetség vezetôsége, és nem volt 50 dollár, hogy óvni tudjunk. Persze ezt idézôjelben mondom.
Montrealban és Moszkvában a nagy szigorúság mellett a hangulatot az is befolyásolta, hogy több ország nem képviseltette magát. Én szívesen eljártam az atlétikaversenyekre, s az afrikai atléták nagyon hiányoztak Montrealban. Ez a hiányérzet Moszkvában rendkívüli módon felerôsödött. Ami a vívást illeti, csapatban negyedikek lettünk, de magamban éreztem, hogy ebbôl le kell vonni legalább két helyet a meg nem jelent országok miatt.
Az ellátás mindhárom helyszínen tökéletes volt. Az étterembe éjjel is be lehetett menni, ahol csodálatos terülj-asztalkám fogadott. Ezért a románokkal és az afrikaiakkal történt meg mindig az - elsôsorban a súlycsoportos szakágakra gondolok -, hogy kihíztak a súlycsoportból. Itthon éheztek, s mikor pedig kimentek, nem tudtak ellenállni a kísértésnek. Ezért odaállították az egyik szekus kísérôt, hogy ôrt álljon, nehogy valamelyik sportoló túl sokat egyen. Vagy Münchenben például, ahol jegyért adták az ételt, elvették tôlük az ételjegyeket. Moszkvában is terülj-asztalka volt, ami élesen kontrasztált azzal, amit a városban láttunk. A különbség a kiszolgáló személyzet hozzáállásában volt feltûnô. Míg Münchenben és Montrealban a mosolygós felszolgálók kedves vendégekként kezeltek, addig Moszkvában lerítt a feltörlô fiú arcáról a döbbenet. Ez fôleg az elsô napokban volt nyilvánvaló. Késôbb aztán ôk is megszokták, s valószínûleg jó szocialista ember módjára megoldották, hogy részesedjenek belôle.
Montrealban a csapat 6., Moszkvában a 4. lett. Az egyéniben mindkétszer elrontottam, de a csapattal, fôleg Moszkvában nagyon jól ment, a magyarokat például szinte egyedül vertem meg. Mindig különleges dolog volt Magyarország ellen vívni. Mert volt egy olyan jelzés, hogy az erdélyi magyarok lojalitását az aktivista sportvezetôk mindig megkérdôjelezték amikor Magyarország ellen vívtunk, ezért mindig jobban rá akartunk hajtani. A minket körülvevô aktivisták nem tudták elképzelni, hogy a sportban nincs olyan, hogy ne a te csapatod színeiért küzdjél. A sportoló már saját önbecsüléséért sem adja fel magát. Persze, mikor hazajöttem például Münchenbôl, egy öreg bácsi megállított a fôtéren, s leszidott, hogy szégyelljem magam, mert megvertem a magyar Scmitt Pált, aki ma a NOB tagja. Tehát a kívülállók ezt így látják, mindkét oldalon. Sokszor éppen azért kaptunk ki a magyaroktól, mert túlságosan szerettünk volna bizonyítani. Ettôl a külön stressztôl elôször Moszkvában sikerült függetlenítenem magam.
Hogy miért vívtam egyéniben Montrealban és Moszkvában is rosszul? Mert ide már csak úgy akartak elvinni, ha elfogadom a játékok elôtti nyolc hónapos edzôtábort. Ez ellen a módszer ellen én mindig tiltakoztam, ki is akartak tenni többször a válogatottból, aztán megnyertem egy-egy Románia Kupát, s visszavettek. De 1976-ban már olyan szigorú volt a rend - Ceausescu elvtárs azt is megszabta, hogy ki hányadik helyet kell megszerezzen -, hogy kénytelen voltam beletörôdni. Az edzôtábor pedig egy megsemmisítô dolog, tulajdonképpen az elbutítás eszköze. Ott van az ember család, gyökerek, munka nélkül. Az a véleményem, hogy egy jó sportoló a saját környezetében tud csak bajnokká válni, nem pedig egy embertelen lombikban. Ez egy teljesen fölösleges dolog volt, s véleményem szerint döntôen meghatározta, hogy rosszul vívtam.
Az is jellemzô, hogy amikor a központi bizottságtól eljöttek az edzôtáborba, olyankor mindig nagy súlyokat kellett emelnünk, hogy lássák, hogy "dolgozunk", mert nem tudták megérteni, hogy a vívásban mekkora munka áll egy-egy hajszálfinom mozdulat mögött. Abban az idôben Dragnea generális volt az országos testnevelési és sporttanács elnöke. Hozzáértésérôl annyit, hogy egyszer például összegyûjtötte az élsportolókat - én is ott voltam -, s megkérdezte: miért kapott ki ez a kosárlabda csapat? Ki volt a kapusa? Vagy amikor azt mondták neki, hogy 4+1 sportolónak kell utaznia az evezôversenyre, kijelentette, hogy márpedig pluszt nem viszünk! Ilyen hangulatban tehát nem lehetett ellenkezni. A verseny elôtt felállították a sportolót, s megkérdezték, hogy hányadik lesz. Ha becsületesen azt mondta, hogy körülbelül ötödik, a válasz az volt, hogy akkor nem mész. Vállalod, hogy leszel harmadik? Vállalom! Jó, akkor mehetsz. Utána aztán mindenki rálicitált, hogy elmehessen, s inkább utólag vállalta a következményeket. Ez a mentalitás pedig visszahatott aztán a teljesítményekre is. Az egyéniségeket letörték, mindenkinek be kellett állnia a sorba, s sokan azért hagyták abba idô elôtt a versenysportot, mert elegük volt ezekbôl az emberekbôl.
A forduló eredményei: FC Arges – Ceahlul 2-1; Gaz Metan – FCM Bákó 0-0; Otelul – Petrolul; Steaua – Dinamo 4-1; National – FC Brassó 0-1; Astra – Gloria 2-0; Univ. Craiova – Foresta 1-0. A Rapid – Rocar találkozót lapzárta után játszották.
2. Univ. Craiova 3 2 1 0 3-1 7
A következô fordulóban (augusztus 25-27.): FCM Bákó – FC Arges; Petrolul – Gaz Metan; Dinamo – Otelul; Rocar – Steaua; FC Brassó – Rapid; Gloria – National; Foresta – Astra; Ceahlaul – Univ. Craiova.
Labdarógó B-osztály 2. forduló
A forduló eredményei: FC Drobeta – Corvinul 2-1; Olimpia – Cetate 4-0; UTA – Inter 1-0; FCM Vâlcea – FC Nagybánya 0-1; Electroputere – Extensiv 2-1; Apullum – Pandurii 3-0; Poli – UMT 1-2; Jiul – Resicabánya 0-1; FC Bihor – ASA 1-0.
A következô forduló mûsora (augusztus 19.): FC Drobeta – Corvinul; Olimpia – Cetate Déva; UTA – Inter; FCM Rm. Vâlcea – FC Nagybánya; Electroputere – Extensiv; Apullum – Pandurii; Poli – UMT; Jiul – Resicabánya; FC Bihor – ASA.
Labdarúgó C-osztály, 1. forduló
A forduló eredményei: Chimica – Laminorul 1-0; Sajónagyfalu – Szamosújvár; Gaz Metan – Aranyosgyéres 2-1; Alsójára – Viromet; Cimentul – CFR Kolozsvár 1-0; Romradiatoare – Textila 0-3; Ariesul – Soimii Compa. Szamosújvár és a Nitramonia Fogaras szabadnapos volt, mert Sajónagyfalu és a Carpati Mârsa visszalépett a bajnokságból.
9. Aranyosgyéres 1 0 0 1 1-2 0
14. Romradiatoare 1 0 0 1 0-3 0
A Carpati Mârsa és Sajónagyfalu visszaléptek.
A következô forduló (augusztus 27.) mûsora: Szamosújvár – Chimica; Viromet – Gaz Metan; CFR Kolozsvár – Alsójára; Textila – Cimentul; Soimii Compa – Romradiatoare; Nitramonia – Ariesul. Aranyosgyres és a Laminorul Bethlen állnak.
A játékok központjának számító olimpiai stadionról elôzô számunkban szóltunk. A stadion egy kiterjedtebb sportkomplexum részét képezi, amelyben további nyolc létesítmény helyezkedik el. Az összesen kilenc létesítmény alkotja a játékok tágabb értelemben vett központját, Olympic Park néven. Az olimpiai stadion közvetlen környezetében található tehát még az Archery Park, a Baseball Stadium, a Sydney SuperDome, a The Dome&Pavilions, az Aquatic Centre, a Sports Centre, a Tennis Centre és a Hockey Centre.
Az íjászat számára kialakított speciális létesítmény, amely a világ hasonló létesítményei közül is kiemelkedik kifogástalan felszereltségével. Az olimpiai stadiontól egy, a városközponttól 14 km-nyire található. Természetesen az íjászversenyeket tartják itt, szeptember 16-22. között. Az Archery Park 4500 nézô befogadására alkalmas.
A baseball nem tekinthetô különösen népszerûnek Ausztráliában, ezért a sportágnak szentelt szakosított stadionok is hiányoznak. Errôl a létesítményrôl azonban a téren szakértônek számító amerikaiak is elismerôen nyilatkoztak. A stadiont 1998-ban adták át rendeltetésének, s amikor nem baseball- mérkôzést rendeznek benne, akkor a nagylélegzetû sydneyi kulturális rendezvényeknek biztosít otthont, itt rendezik például a híres sydneyi húsvéti showt is. A Baseball Stadium 20.000 nézô befogadására képes a kétszintû lelátón, s baseball- mérkôzéseken kívül az öttusázóknak (lovaglás) is otthont biztosít a játékok idején.
A maga nemében egyedülálló létesítmény Ausztráliában ez a fedett sportcsarnok, melynek 30 millió ausztrál dollárba került az építése. Az építészek mind a versenyzôk, mind a nézôk kényelmi szempontjait figyelembe vették. A gigantikus kupolatetônek nincsenek tartóoszlopai, így a lelátóról semmi nem akadályozza meg az események követését. Négy hatalmas képernyô gondoskodik az ismétlésekrôl és eredménykijelzésrôl. A versenyteremhez külön bemelegítô-terem is tartozik. A környezetvédôk örömére, a létesítmény teljes egészében ökologikus energiát használ, a tetô tulajdonképpen egy nagy napenergia-kollektor, míg a használt vizet és az esôvizet saját víztisztító állomás kezeli. A SuperDome kosárlabda-mérkôzéseknek, a szertornának és az új olimpiai szakág, az ugrószônyeg- versenyeknek ad otthont. Kapacitása kosárlabda- mérkôzéseken 18.000 fô, míg a tornaversenyen 15.000 nézô, melybôl 1000 hely 52 VIP-páholyban, 2600 hely pedig hírességeknek fenntartott szektorban található.
A létesítmény a híres sydneyi húsvéti show idején kiállítási csarnokként szolgál, ilyenkor gyümölccsel, zöldséggel, gabonafélékkel telik meg. Ez a hatalmas kiállítócsarnok, amely egyetlen – 300 m hosszú – térré egyesíthetô, a játékok idején sportcsarnokká alakul át. A The Dome 97 méter átmérôjû, 42 m magas kupolatetôvel, a legnagyobb ilyen létesítmény a déli féltekén. A játékok idejére a létesítményt 4 részre osztják, gyakorlatilag 4 különbözô helyszínné válik. A The Dome befogadóképessége 10.000 fô, míg a három pavilon egyenként 6.000 nézô befogadására képes. A tollaslabdázók, a kosárlabdázók, a kézilabdázók, a ritmikus tornászok, a röplabdázók vehetik birtokukba ezeket a helyszíneket, s itt szervezik az öttusázók vívó- és céllövô-versenyeit is.
Az úszás Ausztráliában a legnépszerûbb sportágak közé tartozik, ennek megfelelôen a vízi sportoknak (úszás, mûugrás és mûúszás, vízilabda és az öttusa úszó száma) helyet adó Aquactic Centre rendkívüli népszerûségnek örvend, 1994-es megnyitása óta 5 millió látogatója volt. Maga Juan Antonio Samaranch NOB-elnök is a világ legjobb uszodájának titulálta. A versenyterem két medencét foglal magába, az egyik a 10 sávos 50 méteres úszómedence, míg a másik a mûugróknak van fenntartva. A víz minôsége teljes egészében megfelel a Nemzetközi Amatôr Úszószövetség elôírásainak. Egy teljes egészében automata szûrôberendezés biztosítja a víz fertôtlenítését és szûrését. Egy különleges légkondicionáló rendszer melegen tartja a levegôt a medence mellett a sportolók számára, ugyanakkor a nézôknek kellemesen hûvös atmoszférát biztosít. Az úszóstadion 17.500 nézô befogadására képes.
Multifunkcionális, 1984-ben épült sportterem, amely több mint 26 sportágnak biztosított helyszínt történelme folyamán. A terem 5.000 nézô befogadására alkalmas, az Olimpiai Játékok alatt az asztalitenisz és a tékvondó versenyeknek biztosít színhelyet.
Az új teniszpálya komplexumot egy régi lóistálló és versenypálya helyén építették, John Newcombe egykori ausztrál teniszbajnok tanácsainak figyelembe vételével. A teniszkomplexum 10.000 nézô befogadására alkalmas kör alakú központi arénát, egy-egy, 4.000 és 2.000 nézônek helyet biztosító pályát, valamint további hét – egyenként 200 nézôt befogadó – pályát tartalmaz. A központi pálya ülôhelyeinek 70%-a fedett. A versenyzôk ezenfelül hat pályát vehetnek igénybe edzésekre. A pályákat az Ausztrál Nyílt Teniszbajnokságon is használt speciális mûanyag borítja. A létesítmény természetszerûleg az olimpiai teniszversenyek otthona lesz.
Gyeplabdában Ausztrália nagyhatalomnak számít, a nôk már nyertek olimpiai aranyat, a férfiak pedig kétszer voltak bronz-, háromszor pedig ezüstérmesek. Ennek megfelelôen az újonnan épített gyeplabdastadion a világ hasonló létesítményeinek sorában a legjobbak közé tartozik. Az impozáns világítóberendezés oszlopai messzirôl uralják az olimpiai parkot. A 15.000 nézô befogadására alkalmas létesítmény a gyeplabdázók versenyének színhelye lesz, a pályát vadonatúj mûgyeppel vonták be az Olimpiai Játékok tiszteletére.
A súlyemelésben Románia hat férfi és egy nôi emelô indítására jogosult, s az együtt készülô keretbôl Nicu Vlad szövetségi kapitány választása az alábbiakra esett: Traian Ciharean és Adrian Jigau (56 kg), Valerian Calancea (85 kg), Florin Vlad (105 kg), Adrian Mateias és Marius Alecu (–105 kg) a férfiaknál, illetve Marioara Munteanu (53 kg) a nôknél. A kellemetlen meglepetést a számunkra az jelenti, hogy bár szinte biztosan számítottunk rá, Szász Kálmán ifjúsági világbajnokunk és világcsúcstartónk nem utazik Sydneybe.
Ugyancsak végleges az evezôsök kerete. Az olimpiai evezôversenyek hét számában indulnak Románia képviselôi, az alábbi összetételû legénységekkel: Georgeta Damian, Doina Ignat (nôi kormányos nélküli páros); Elisabeta Lipa, Veronica Cochelea (nôi kétpárevezô); Camelia Macoviciuc, Angela Alupei (nôi könnyûsúlyú kétpárevezô); Doina Spircu, Aurica Chirita, Crina Serediuc, Elena Popa (nôi négypárevezô); Liliana Gafencu, Viorica Susanu, Ioana Olteanu, Constanta Burcica, Magdalena Dumitrescu, Elisabeta Lipa, Marioara Popescu, Doina Ignat, Elene Georgescu (nôi nyolcas); Valentin Robu, Florin Corbeanu, Valeriu Andronache, Adrian Bucenschi (férfi kormányos nélküli négyes); Costel Mutescu, Vasile Mastacan, Viorel Tapalan, Florian Tudor, Dorin Alupei, Andrei Banica, Cornel Nemtoc, Gheorghe Pârvan, Dumitru Raducanu (férfi nyolcas).
Romániát tôrvívásban két sportolónô képviseli a sydneyi olimpián. Laura Badea a négy éve szerzett olimpiai bajnoki címét utazik megvédeni, mellette pedig a veterán Lázár- Szabó Réka kapott helyet a csapatban. Bár Atlantában a csapat is érmet szerzett, ezúttal csak egyéniben lesznek ott Románia képviselôi, nem sikerült ugyanis bejutó helyet szerezni a válogatóversenyeken.
Laura Badea úgy érzi, hogy jól fel vannak készülve, egészségi gondjaik sincsenek, így bátran reménykedhetnek ismét az éremszerzésben. A vívás azonban elég kiszámíthatatlan sport, biztosra menni nem lehet. Sok minden függ a sorshúzástól is – mondja a sportolónô, aki az olimpia után gyereket szeretne.
KÖLTÖZTETÉST ÉS SZÁLLÍTÁST vállalunk 8 t-ig zárt teherautóval. Tel. 094-572-889, 218- 928. (10245)LAMBÉRIA, PADLÓDESZKA és FÛRÉSZÁRU eladó a gyártótól. Chesa és Pop Kft., Nyárádtô, Fô út 431/A. sz. Tel. 065/169-727. (sz.)SZÁMÍTÓGÉP- KEZELÔI TANFOLYAM kezdôknek és haladóknak, menedzserasszisztens-, számítógépes könyvelés, valamint info-klub gyerekeknek és nyugdíjasoknak az Euromconect Alapítványnál. 30%-os kedvezmény a tanfolyamokra szeptember 1-ig. Tel. 218-224. (10910)BUDAPESTI ügyviteli iroda magyarországi tartózkodási, munkavállalási, bevándorlási, ingatlanszerzési, nyugdíjazási és cégképviseleti ügyek intézését vállalja rövid határidôvel, ingyenes tanácsadással. Tel. 094-222-198, 00-36-209-252-363, 18 óra után: 145-275. (3281627)TURISZTIKAI tevékenység kifejtésére, tôkeerôs bel- vagy külföldi partner jelentkezését várjuk; apportként Vármezôn beépíthetô ingatlan áll rendelkezésre. Tel. 213-020. (10913)A DESERV COM KFT másodlagos vízóra-szerelésben jártas munkásokat alkalmaz. Tel. 132-572, 250-618, 8-16 óra között. (10969)PÉKSÉG alkalmaz kizárólag tapasztalattal rendelkezô kemencést és dagasztót. Érdeklôdni 8-15 óra között a 253-687-es telefonszámon. (11139)MAROSVÁSÁRHELYEN bejegyzett kft. kapacitása bôvítésére alkalmaz munkakönyvvel, munkavállalási engedéllyel, szakiskolát végzett, komoly szakmai tudással rendelkezô szakembereket 50 éves korig: 20 ácsot és 20 kômûvest (burkolni is tudók elônyben) — komplett brigádok is érdekelnek — budapesti munkára, hosszú távra, kitûnô feltételekkel! Érdeklôdni a 095-410-561, 094-869-540 vagy 094-936-905-ös telefonszámokon, egész nap. (11233)
A TRAIANA AGRO KFT alkalmaz közélelmezés terén tapasztalattal rendelkezô személyt. Követelmények: korhatár 35 év, férjezett és radnóti lakhely. Tel. 471-157. (11294)
FORINTOT és mezôgazdasági kupont vásárolok elônyösen. Tel. 257-712. (10762)
ELADÓ forint elônyös áron. Tel. 095-882-755. (10762)
ELADÓ autogájzer és központifûtés- rendszer. Tel. 250-774. (10815)
50 ÉS 110 LITERES ûrtartalmú szemeteskukák eladók. Tel. 213-020. (10913)
ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (11200)
ELADÓK adóügyi (fiscala) pénztárgépek és elektronikus mérlegek. Tel. 169-304. (10888)
ELADÓ német rendszámú 240 dízel Mercedes jutányos áron. Tel. 219-940 vagy 162-142. (11157)
SZUPEROLCSÓN, garanciával, 486-os, Pentium számítógépek, alkatrészek. Tel. 168-873, 094- 843-920. (10572)
ELADÓ Audi A4 Tdi, 1,9 cm3-es, 1997-es modell és Ford Transit Tdi, 2,5 cm3-es, 1997 novemberi kiadás. Tel. 161- 445. (11239)
ELADÓ 20 kötetbôl álló Nagy Révai Lexikon. Tel. 775-048. (11295)
ELADÓ bútik Régenben a Mihai Viteazu negyedben. Tel. 523-792. (8)
ELADÓ 3 szobás lakás a Mioritei u. 59. sz. alatt (Ady). Érdeklôdni a 123-945-ös telefonszámon. (10739)
ELADÓ ház Erdôszentgyörgyön, a N. Balcescu u. 74. sz. alatt: 2 szoba, konyha, kamra, elôszoba, pincelakással együtt. Érdeklôdni az 578-224-es telefonszámon. (11252)
ELADÓ 3 szobás lakás garázzsal vagy külön, a tudori Transilvania utcában, az új magánegyetem mellett. A garázs kitûnô privatizálási lehetôség és összeszerelhetô hétvégi ház. Tel. 145-774, 217- 339. (11201)
ELADÓ garzon a fôtérhez közel, II. emeleten. Tel. 147-409. (10428)
ELADÓ nagy ház Marosszentkirályon, Új u. 97/A sz. Érdeklôdni a 130-797 és 094-572-796-os telefonszámokon. (11023)
VESZEK kétszobás tömbházlakást a Kárpátok sétányon vagy elcserélem meggyesfalvi negyedben levô lakásommal. Tel. 253-575, 19-21 óra között. (10913)
ELADÓ nagy ház kerttel, melléképületekkel, Balavásáron, a fôút mentén. Érdeklôdni a 206. sz. alatt. (11193)
KIADÓ 2 szobás tömbházlakás. Grivita rosie u. 39/C sz., 12-es lakrész, 15-20 óra között. (11278)
KIADÓ 2 szobás tömbházlakás. Muncii u. 29/2. sz., 10-14 óra között. (11278)
SÜRGÔSEN eladó családi ház Nyárádgálfalván, a 26. sz. alatt. (11275)
ELADÓ manzárdos új ház. Nyárádgálfalván, a 288. házszámnál lehet érdeklôdni vagy tel. 361, Nyárádgálfalva. (11276)
ELADÓ üdülôház Palotailván (Lunca Bradului). Tel. 094-591-960, 537-562. (11198)
KÉTSZOBA-ÖSZKOMFORTOS magánház eladó a Hasdeu utcában. Tel. 131-994, 094-307-851. (11248)
KVÁRTÉLYBA fogadok egy diáklányt, a régi Tudor negyedbe. Tel. 145-218. (11286)
ELADÓ 2 szobás téglaház (gáz, villany van) és 21 ár kerttel, Mezôkölpényben. Érdeklôdni este 20 óra után, Panitban, az 549. házszám alatt, tel. 165, Bodó Sándor. (11285)
ELADÓ magánház a Görbe utca 28. szám alatt. Tel. 132-152, 148-070. (11283)
ELADÓ kertes ház Várhegyen (Chinari) az 52. szám alatt. Tel. 520-080. (9)
VESZEK fémhulladékot. Biztosítok szállítást. Tel. 218-720, 092-529-642. (10376)
SZOBAFESTÉST, mázolást vállalok elônyös áron. Tel. 094-509-265, 8-22 óra között. (11255)
FELIRATKOZÁS a 2002-es vízumsorsolásra. Tel. 069/229- 042. (sz.)
ELADÓ jó fekvésû üzlethelyiség. Tel. 094-814-960. (10468)
PÉNZT kölcsönzök. Tel. 092-595-191. (11080)
KIADÓ garázs az Înfratirii u. 6. sz. tömbház alatt. Tel. 145-218. (11286)
Szomorú számomra az augusztus, mert mindkét fiamat tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. A koronkai születésû PAP ATTILA augusztus 21-én egy éve és PAP ZOLTÁN augusztus 23-án huszonöt éve búcsú nélkül örökre itthagytak engem. Emléketek örökre megmarad szívemben. Nyugodjatok békében, drága gyermekeim. Bánatos szívû, öreg édesanyátok. (11095)
Szerettem volna még köztetek élni, de a halál gyôzött, el kellett menni. Augusztus 21-én egy éve, hogy a szeretett férj, édesapa, PAP ATTILA örökre itthagyott minket. Emléked örökre megôrizzük: feleséged, Gizike és leányod, Melinda. Nyugalmad legyen csendes. (11055)
Fájdalommal emlékezünk augusztus 19-ére, amikor egy éve hirtelen eltávozott szerettei körébôl a nyárádgálfalvi FEKETE KÁLMÁN. Emlékét ôrzik gyermekei és azok családja. (p.)
Szomorú szívvel emlékezünk augusztus 21-én KAPÁS VIKTORRA, halálának 8. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (11161)
"Az a mi sorsunk, hogy az élet megtörjön minket, de néha azon a ponton leszünk a legerôsebbek, ahol a legjobban megtört az élet." Szívünk legmélyebb fájdalmával emlékezünk a mai napon ifj. CSIPOR JÁNOSRA, távozásának 6. évfordulóján. Nyugodjatok csendesen édesapáddal. Bánatos szerettei. (11126)
Örökre megsebzett szívünk fájdalmával emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, augusztus 21-ére, amikor egy éve, hogy a kegyetlen halál elragadta a drága jó férjet, pótolhatatlan édesapát, JÁNOSI ALBERT víz- gázszerelôt. Jóságát, szeretetét, amíg élünk, szívünkben hordozzuk. Bánatos felesége és gyermekei, Erika és Barna. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (11224)
Szomorú szívvel emlékezünk augusztus 21-ére, amikor a forrón szeretett feleség, édesanya, anyós és nagymama, MAGOS MARGIT szül. Tóth, hirtelen eltávozott közülünk. Bánatos szerettei. (11227)
Szívünk mély fájdalmával emlékezünk augusztus 21-ére, amikor 1 éve, hogy drága jó édesanyánk, PÁPAI VILMA örökre itthagyott. Elcsitult egy szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Te, aki annyi szeretetet adtál, örökre elmentél, csak egy sugarat hagytál, az emlékedet. Nyugodjál csendesen. Szerettei. (11271)
"Csak Istenben nyugszik meg lelkem, tôle van az én szabadulásom." (Zsolt. 62,2) Szomorú szívvel emlékezünk BEREKMÉRI ANDRÁSRA, halálának elsô évfordulóján. Drága emlékét ôrzik szerettei. (11267)
Telnek az évek és hiába várunk téged, állunk a sírod mellett, de te nem szólsz hozzánk többet. Szomorú szívvel emlékezünk augusztus 20- ára, amikor már 2 éve itthagytál minket, id. KOCSO ISTVÁN. Búcsú nélkül hagytál itt, de a mi szívünkben te még mindig élsz. Soha el nem felejt téged feleséged, Rózsi, 9 gyermeked, 2 vejed, 3 unokád, Kinga, Csabika és a kicsi Szabolcs. Nyugodj békében, drága tata. (11277)
Pihenj sírodban örökre csendesen, elfeledni téged nem tudunk sohasem. Az idô elmúlhat, szállhatnak az évek, míg élünk, velünk lesz fájó emléked. Tested pihen a föld alatt, de mosolygós arcod örökre megmarad. Fájó szívvel emlékezünk augusztus 20-ra, amikor négy éve, 37 éves korában, a kegyetlen halál hirtelen elragadta közülünk a mosoni ZSIDÓ ATTILÁT. Emlékét megôrizzük szívünkben. Bánatos szülei és két testvére. (11292)
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédimama, anyós és rokon, a székelyvajai születésû ANDRÁS LUJZA életének 91. évében, 2000. augusztus 20-án, nehéz szenvedés után, csendesen megpihent. Temetése augusztus 22- én, kedden 16 órakor lesz a meggyesfalvi temetôben. A gyászoló család. (5959671)
Szerettem volna még köztetek élni, szeretni, gondozni titeket, de a kegyetlen halál legyôzött és el kellett mennem. Isten akaratában megnyugodva, soha el nem múló fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett, hû feleség, legdrágább édesanya, önfeláldozó nagymama, anyós, testvér, rokon és jó szomszéd, a káposztásszentmiklósi születésû TROMBITÁS ERZSÉBET szül. Sándor a marosvásárhelyi készruhagyár volt alkalmazottja, életének 66., boldog házasságának 38. évében, méltósággal viselt, hosszú szenvedés után, 2000. augusztus 19-én reggel 6 órakor csendesen, örökre megpihent. Jósága, pótolhatatlan szeretete mindig hiányozni fog. Temetése augusztus 22-én 13 órakor lesz a marosvásárhelyi Jeddi úti temetôben, református szertartás szerint. Emléked örökre lelkünkben hordozzuk, ez volt életünk legszomorúbb napja. Küzdelmes volt élete, legyen csendes pihenése. Nyugodjon békében. A gyászoló család. (5959670)
Fájó szívvel és megtört lélekkel búcsúzunk a jó szívû és felejthetetlen testvértôl, TROMBITÁS ERZSÉBETTÔL, aki búcsú nélkül távozott 2000. augusztus 19- én közülünk. Emlékedet szeretettel ôrizzük: Anna, Rózsi, István és Irmruska. Nyugodjál csendesen. Isten veled. Erzsi. (5959670)
Mély fájdalomtól megtört szívvel búcsúzunk a felejthetetlen, drága jó testvértôl, keresztmamától és Erzsi mamától, TROMBITÁS ERZSÉBETTÔL, aki búcsú nélkül távozott tôlünk 2000. augusztus 19-én. Becsületes, példaadó életednek legyen jutalmazója az Úr Jézus. Emléked legyen áldott, nyugalmad csendes. Isten veled. Marika, Mária és Melánia. (5959670)
Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy az egyetlen, áldott jó férj, édesapa, nagytata, após, sógor, jó barát és szomszéd, KULCSÁR LÁSZLÓ–IMRE 58 éves korában augusztus 18-án elhunyt. "Az ô szíve pihen, a miénk vérzik, de így holtan is szeretjük életünk végéig. Hiába hull rád a föld nehéz göröngye, emléked szívünkben megmarad örökre." Utolsó utadra kísérünk el augusztus 21-én 15 órakor Marosvásárhelyen, a szentgyörgyi új temetôbe. Emlékedet örökre szívemben hordom. Feleséged és három leányod. (5959669)
"Nem hal meg, akit eltemetnek, örökké él, akit emlegetnek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, hisz én már Istenhez oly közel vagyok." Lélekben megrendülve, mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett drága jó édesapa, nagytata, após, KULCSÁR LÁSZLÓ-IMRE, élete alig 58. évében szíve hirtelen megszûnt dobogni. Drága halottunk temetése augusztus 21-én 15 órakor lesz Marosvásárhelyen, a szentgyörgyi új temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Gyászoló leányai, Anikó, Babuci, Tünde, vejei és hat unokája. (5959669)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a forrón szeretett férj, édesapa, nagyapa, após, testvér, rokon és jó szomszéd, a harasztkereki születésû FERENCZI ANDRÁS, a b&ua