|
LII. évfolyam 193. (14549) |
2000. augusztus 19., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Ülésezett a Területi Képviselôk Tanácsa
Tegnap délután Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében ülésezett az RMDSZ Területi Képviselõk Tanácsa – hat napirendi ponttal. Mielõtt a képviselõk rátértek volna a tényleges tanácskozásra, Burkhárdt Árpád ülésvezetõ elnök három új TKT-tag felvételérõl indítványozott szavazást. A testület elfogadta az erdõszentgyörgyi Osváth József, a marosvásárhelyi dr. Pokorny László és a maroskeresztúri Albert Zoltán TKT-ba való felvételét, ami szavazás elõtt nyilvánvalóan pró és kontra vitát váltott ki.
A megyei elnök, dr. Kelemen Atilla alaptalan híresztelések és a késõbbi viták elkerülése végett hangsúlyozta, hogy az új megyei vezetés nem indított inkvizíciót senki ellen, ahogyan bizonyos sajtónyilatkozatokban állítják hanem szabályos pénzügyi ellenõrzésekrõl van szó, Buksa Béla mérlegképes könyvelõ, az ellenõrzõ bizottság valahány helyen szabályosan jár el. Ez az ellenõrzés annál is inkább indokolt, mert ott tart a megyei RMDSZ szervezete, hogy maholnap levágják villanyát, kikapcsolják telefonját, hiszen vannak körzetek, amelyek hosszú ideje egy lejt sem vittek be a székház pénztárába.
Az elsõ napirendi pontban a Területi Képviselõk Tanácsa Állandó Bizottságának kiegészítését és az ideiglenes ügyvezetõ elnökség megerõsítését tárgyalta a testület. Tekintettel arra, hogy a TKT elnökét, dr. Kelemen Atillát idõközben a küldöttek gyûlése megyei RMDSZ- elnökké választotta, ezúttal bejelentette lemondását. A TKT új elnöki tisztségébe Borbély Lászlót, dr. Pokorny Lászlót és Dávid Csabát javasolták, majd titkos szavazás során 40 szavazatból 26-on Borbély Lászlóra szavaztak, így õ lett a TKT új elnöke. Szintén titkos szavazással Szabó Árpád és Andrássy Árpád közül választott a testület új titkárt, melynek során a szavazás Szabó Árpád javára dõlt el.
A megyei elnök bemutatta az új ügyvezetõ elnökség felállását, megerõsítve, hogy továbbra is hajlandó az eddigi ideiglenes ügyvezetõ elnökséggel dolgozni, így hát a megyei ügyvezetõ elnöki tisztségbe továbbra is Tatár Bélát, egyik szervezési alelnökké Gál Évát, s lévén, hogy Kiss Annamária objektív okok miatt lemondott, helyette Kósa András szociológust javasolta. A megyei elnök a Nyárád- és a Küküllõ mente területi alelnökévé dr. Benedek Imrét javasolta.
A TKT továbbá a következõ napirendi pontokról tanácskozott: A szenátorok és képviselõk tevékenységi beszámolója; Tájékoztató a megyei RMDSZ nyári ügyvitelérõl; A parlamenti választások kritériumrendszerének jóváhagyása; A megyei kampánystáb és a területi Választási Bizottság kinevezése; Különfélék.
Lapzártakkor a testület még folytatta ülését, a TKT fejleményeire hétfõi lapszámunkban visszatérünk.
A biztosító ügynökök is (tisztelet a kivételnek) általában addig kedvesek, ameddig fizet az ember. Ilyenkor mosolyognak, barátságosan "kezelik" fontos ember számukra a kliens. Aki meg is maradhatna ezzel az illuzióval, ha történetesen menet közben nem akadna problémája.
Mert egy kis banális koccanástól idegtépõ percekre számíthat az, aki nem tudja a nyitját annak, hogy a javítást végzõ szakik szívét miképpen kell megolajozni, oly módon, hogy a megfelelõ pillanatban és alkalommal használt kenõanyag nyomán mindenki a legeslegjobban járjon.
Egyébként bosszankodhat az ember fia, akinek például "elkapták a frakkjá". Ez egyébként bármely autóssal megtörténhet, és egy kis utánajárással megoldhatónak tûnik minden, különösen akkor, ha a vétkes fél annak rendje és módja szerint hajlandó megtéríteni a kárt.
Következhetnek a formaságok, rendõrségi hosszas várakozás, amelynek nyomán megszületik a kármegállapítás, aztán a biztosító is teszi a dolgát, s papírra kerül, hogy többek között a hátsó ütközõt ki kell cserélni. A többi már a szaki dolga, aki fel is szereli a három darabból álló ütközõ két megrongálódott része helyett a újakat. No, nem mind a hármat, mert az ugye pazarlás lenne, és az sem számít, hogy az utólag gyártott két rész színben teljesen elüt a megmaradt ütközõdarabtól. A kocsi kész, a biztosított nézi és nem tud belenyugodni, hogy ezután egyharmad hupikék, kétharmad fekete ütközõvel kell járnia. A szaki azonban kitart a véleménye mellett. Fõ a takarékosság, és a józan ész szerint az épen maradt ütközõdarabnak a helyén kell maradni. Hogy levehetné esetleg és alkalom adtán megfelelõ színû darabok mellé szereli vissza egy másik autóra? Túl komplikált dolog. És, mint kiderül, véleményét osztja a biztosító is, akinek ügynöke már korántsem olyan kedves, sõt minél hamarabb ajtón kívül szeretné látni az elégedetlen klienst. Ez után ragaszkodik az igazához , és nem veszi át az autót, a javító cég azonban fekbér kiszabásával fenyegetõzik.
A póruljárt kocsitulajdonos ilyenkor legfennebb panaszt tehet. A fogyasztóvédõkre talán számíthat is, ha az eljárás végéig futja a fekbérre, amit vissza perelhet majd a cégtõl, ha mégis kiderül: neki van igaza. Hogy végül a leves kerül többe, mint a hús?.....
Nem mondhatni, hogy unatkozunk ebben az uborkaszezonnak számító augusztusi kánikulában. S ha netalán valakinek már borsódzik a háta a politikában zajló egyesülésektõl, szétválásoktól, vitáktól és összetûzésektõl, szurkolhatunk a szerencsétlenül járt orosz tengeralattjáró legénységének, hogy a segítségükre hívott norvég mentõknek legyen majd akit a felszínre hozni. Ha túl távolinak tûnik a messzi tengerek vizében zajló tragédia, eljátszadozhatunk a gondolattal, hogy mi lesz a szerdai üzemanyag-drágulás következménye. Számunkra ez sem kevésbé tragikus. Bár az illetékesek szerint mindössze kétszáz lejjel ugrottak meg az árak, nem kétséges, hogy ennek a "kis" drágulásnak minden téren megérezzük a következményét. Mert ha drágult az üzemanyag, akkor ügyesen araszol fölfele valamennyi szolgáltatás díja is, nem beszélve az alapélelmiszerekrõl. Személy szerint különösen az foglalkoztat, hogy a hetven lej fölé kapaszkodott húsárak miképpen alakulnak. Mert sokak számára már így is megfizethetetlenné vált élelemrõl van szó. Annyira megfizethetetlenrõl, hogy havonta szinte egy kilóra sem futja annak, akinek egy jövedelembõl még egy-két gyermeket is el kell tartania. De mi lesz szeptember elsejétõl, ami egy eszményi dátum az árváltoztatásokra, és a benzinárra hivatkozva a hús mellett valószínû több pénzt kell kiadnunk az egyéb alapélelmiszerekért is.
Persze mondhatná valaki, hogy nem muszáj húst enni, mert a zöldségek dömpingjét éljük. De a kisnyugdíjból, alacsony fizetésbõl a szolgáltatások, a házbér, az adók törlesztését követõen, lehet, hogy még zöldségre sem futja. És megtorpedózott pénztárcáink láttán ki siet majd azon háztartások segítségére, ahol a szegénység bombája ketyeg egyre hangosabban? Ha megválaszolhatatlannak tûnõ kérdésrõl van szó, akkor szíves elnézésükre számítva hadd kérdezzünk egy könnyebbet. Döntéshozó és kiszolgáltatott helyzetben levõ kedves olvasóink közül ki tudná érdemben megválaszolni, az is,mert humorista által megfogalmazott kérdést: Miért ment át a csirke az úton?
Bár hosszú ideig úgy tûnt, hogy a hazai mérkõzéseit a ligeti stadionban bonyolítja, az eredetileg meghirdetett helyszíntõl eltérõen mégis saját pályáján játszik vasárnap délelõtt 11 órától a marosvásárhelyi Gaz Metan a C- osztályos bajnokság 1. fordulójában az aranyosgyéresi Industria Sârmei csapata ellen. Az újonc csapat nemcsak ezt, hanem a bajnokság minden hazai mérkõzését a Sziget utca 1. szám alatti pályán rendezi majd, amelyet a Román Labdarúgó-szövetség hivatalos ellenõre megfelelõnek talált a célra.
Emlékezetes marad a tegnapi nap a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola történetében. A délelõtti órákban talapzatára került a két Bolyai mellszobra. A mûkõbõl készült alkotásokat Miholcsa József szobrászmûvész készítette, s az avatóünnepségre a szeptember elsõ napjaiban tartandó bolyais világtalálkozó alkalmával kerül sor. A barátságtalan aszfaltozott iskolaudvar átalakítása már a tanév végén elkezdõdött, a betont több helyen is feltörték, és kockakõvel raktak ki egy-egy sávot, hogy megtörjék az aszfalt egyhangúságát. A széleken kényelmes padokat helyeztek el, összesen 12-t használhatnak majd szeptembertõl a diákok. A padok mellé tujabokrokat ültettek, s a falak mentén további zöldövezeteket alakítanak ki. A földszinti ablakokba petúniákkal teli virágládák kerültek, s nemsokára virágok díszítik majd az emeleti ablakokat is. Bár újra kellene aszfaltozni, amire anyagiak hiányában az idén valószínû nem kerül sor, a vezetõség által szorgalmazott változtatásokkal azonban, látványos, barátságos lesz az iskolaudvar. Közepére szökõkutat is terveznek, amelyet a pszeudoszféra fog díszíteni.
Ha mindez elkészül, a plébániatemplom szépen rendezett belsõ udvara mellett a Bolyai kollégium udvara is a megtekintendõ marosvásárhelyi látványosságok közé kerül.
A fogszabályozás lesz a témája annak a fogászati kongresszusnak, amelyet külföldi elõadók részvételével jövõ áprilisban szervez Marosvásárhelyen az Országos Fogszabályozási Egyesület, a marosvásárhelyi OGYE és annak Fogorvosi Kara, a Maros Megyei Fogorvosok Egyesülete, valamint a MOGYE Fogorvoshallgatóinak Egyesülete. Ezzel párhuzamosan zajlik a Maros Megyei Fogorvosok Napjai elnevezést viselõ szimpózium is, amelynek témája: A fogorvoslás orvosi dimenziói. Akik szeretnének tudományos munkával is benevezni a kongresszusra, illetve a tanácskozásra, a dolgozatok kivonatát február elsejéig, a teljes dolgozatot pedig március elsejéig kell eljuttatni a marosvásárhelyi Marinescu utca 38. szám alatti Fogpótlástani Klinikára, illetve faxon ( 065-210407), vagy e-mail-en (congrestgm@hotmail.com).
115 éve, 1885-ben született GELEI JÓZSEF zoológus, az MTA tagja. Kolozsvárt és Szegeden volt egyetemi tanár. Egysejtû szervezetek vizsgálatával, gerinctelen állatok összehasonlító sejttanával és szövettanával, mikrotechnikával foglalkozott. (1952-ben hunyt el.)
85 éve, 1915-ben hunyt el PAUL EHRLICH Nobel-díjas német orvos, bakteriológus. A modern kemoterápia megteremtõje volt. Felismerte a leukémiát, felfedezte a szifilisz gyógyszerét. (1854-ben született.)
310 éve, 1690-ben halt meg gr. TELEKI MIHÁLY államférfi, kancellár, I. Apafi Mihály tanácsosa. II. Rákóczi György testõreinek kapitánya volt, majd Kemény János szolgálatában állt. Apafi alatt nagy befolyásra tett szert, tkp. õ gyakorolta a hatalmat. Támogatta a Wesselényi-féle összeesküvést. Thökölyvel rossz viszonyba került, s ez mindkettõjükre végzetessé vált. Azt remélte, hogy a török hatalom meggyengülésével megvalósítható Erdély önállósága. Ezért egyezkedett I. Lipóttal s Caraffa tábornokkal, akinek hódolati nyilatkozatot kényszerült tenni. A török Erdély visszafoglalására Thököly vezetésével hadat küldött. A zernyesti csatában Teleki, az erdélyi hadak fõvezére, elesett. (1634-ben született.)
60 éve, 1940-ben halt meg LEV DAVIDOVICS TROCKIJ orosz politikus. Az oroszországi munkásmozgalom egyik vezetõje volt. Szembekerült Leninnel, majd Sztálinnal is. Kizárták a kommunista pártból és számûzték. Mexikóban élt. Sztálin utasítására meggyilkolták. (1879-ben született.)
150 éve, 1850-ben hunyt el NIKOLAUS LENAU bánsági születésû osztrák költõ. A magány, a világfájdalom, a pesszimizmus romantikus költõje. Kiemelkedõek a magyar tájat leíró versei és szerelmes szonettjei. Verses eposza Az albigensek. Drámai költeményei a Faust és a Don Juan(töredék). (1802-ben született.)
110 éve, 1890-ben halt meg VASILE ALECSANDRI román költõ, író, politikus. A román romantika jelentõs alakja. 1848-as forradalmi tevékenysége miatt emigrálni kényszerült. Hazatérve a fejedelemségek egyesüléséért harcolt. Külügyminiszter is volt. Jelentõs népdalgyûjtõ tevékenysége. (1821-ben született.)
100 éve, 1900-ban született ERNST KRENEK cseh zeneszerzõ. 1938-tól az USA-ban élt. Kezdeti expresszionista korszaka után a dodekafónia híve lett. Zenekari, kamara- és zongoramûveket, operákat, baletteket szerzett Zene elméleti tanulmányokat is írt. (1991-ben hunyt el.)
180 éve, 1820-ban hunyt el ION BUDAI-DELEANU román költõ, történész, nyelvész, az Erdélyi Iskola egyik tagja. Történeti és filológiai mûvei, Cigányiász c. komikus eposza a felvilágosodás eszméit hirdetik. (1760 körül született.)
135 éve, 1865-ben született I. FERDINÁND román király (1914-27), a Hohenzollern-Sigmaringen család tagja, I.Károly király unokaöccse. A Brãtianu-kormány politikáját követve, 1916-ban támogatta Románia belépését az I. világháborúba az antant hatalmak oldalán , majd a Magyar Tanácsköztársaság elleni intervenciót.(1927-ben halt meg.)
730 éve, 1270-ben hunyt el IX. (SZENT) LAJOS Capeting francia király. Sikertelen keresztes hadjáratot vezetett Egyiptomba. Felállította a párizsi parlamentet, megszervezte a központi közigazgatást. 1297-ben avatták szentté. (1214-ben született.)
470 éve, 1530-ban született IV. IVAN VASZILJEVICS (Rettegett, Rettenetes). Oroszország nagyfejedelme (1533-47), 1547-tõl cárja. Megalapozta a cári önkényuralmat. Közigazgatási reformot, új törvénykönyvet vezetett be. Meghódította a kazanyi és asztrahányi tatár kánságot és ezzel megindította Oroszország keleti terjeszkedését. (1584-ban halt meg.)
100 éve, 1900-ban született Sir HANS ADOLF KREBS német származású angol biokémikus. Elsõsorban az intermedier anyagcsere kérdéseit tanulmányozta. A Szentgyörgyi-Krebs -ciklus (citrátciklus) felfedezéséért kapott Nobel-díjat. (1981-ben halt meg.)
100 éve, 1900-ban hunyt el FRIEDRICH WILHELM NIETZSCHE német filozófus. Filozófiáját ellentmondások, szélsõségek, paradoxonok jellemzik. Bírálta a keresztény erkölcsöt, a demokráciát, a nyárspolgár ellenalakjaként megalkotta az "übermensch" (felsõbbrendû ember) utopisztikus képét. A német nyelv egyik legnagyobb mestere volt (1844- ben született.)
260 éve, 1740-ben született MICHEL-JOSEPH DE MONTGOLFIER francia feltaláló. Öccsével, Étienne Jacques-kal léggömbkészítéssel kísérleteztek és 1783. jún. 5-én felbocsátották a papírral bélelt, forró levegõvel töltött lenvászon léggömbjüket. Emberrel az elsõ léggömb nov. 21-én szállt fel, s kb. 25 percet töltött a levegõben. (1810-ben hunyt el.)
120 éve, 1880-ban született GUILLAUME APOLLINAIRE (ered. Wilhelm Apollinaris de Kostrowitzky) francia költõ. A francia avantgárd költészet elsõ képviselõje. Formai szempontból a hagyományos mondatszerkezetet felbontó, központozás nélküli szabadvers jellemzi. Képverseket is írt. (1918-ban hunyt el.)
Lakodalmas mulatsággal zárul ma a IV. vajdaszentiványi tánctábor, amelyen a szervezõk szerint 156-an vettek részt, többségükben a határon túlról. Voltak magyarországi, német, holland, amerikai, svájci vendégek, és eljött ide a franciaországi amatõr Croque Mule társulat is, amely öszvér húzta szekerekkel már három éve járja Európát. A rendezvényt a helybéli Zichy-Horváth Alapítvány, a polgármesteri hivatal és a Zala tánccsoport szervezte, segített az Outward Bond ifjúsági szervezet is. Az eltelt héten délelõtt és délután is tánc-, ének- és zeneoktatás folyt, majd este különbözõ meghívott együttesek mutatták be mûsoraikat. Külön elõadáson lépett fel több falu hagyományõrzõ együttese is. A tábor hangulatát egy késõbbi lapszámunkban fotóriportban tükrözzük majd.
fénye felragyog
egész életem.
A költõ Hajlatok tüzében címû frissen megjelent kötetébõl.
napszentületi Kálvárián.
"Hogyan kell, mit is kell, Istenem?
Beatrix azt a fát már réges-rég kinézte magának, ott, a nagy udvar mélyén, még a télen nézte ki, amikor belesett a nyitott kapun és elbûvölte a magasban lengõ ágakra rakódott hótömeg látványa, akkor elhatározta, hogy õ egyszer bemegy azon a kapun és már látta is magát, kényelmesen elhelyezkedni két nagy ág között, persze, meg kell várni, amíg kitavaszodik, s valami csodálatos varázslat folytán megtelik az ág pici zöld levélkével, de talán mégis jobb, ha inkább megvárja a nyarat, hogy a kis levelek sûrû, sötét lombbá változzanak, aztán megbújhat mögöttük, mint egy rejtõzködõ, nagy madár. Amióta az eszét tudja, mindig különös vonzalmat érzett a fák iránt, a lombok susogásától furcsa nosztalgia fogta el, mintha ott fenn, valami feloldhatatlan sötét titok rejtõzne, s a fákba zárva egy nagy-nagy fájdalom lakózna, és ezt nyögik, nyöszörgik el a lopmbok, folyton sóhajtozva, hajladozva. Kisurrant hát az ajtón, csak dédi szólt utána félszájjal egy "hova mész lelkem"-et, de nem felelt neki, az udvaron megfutamodott és kitrappolt a járdára, át, a túlsó oldalon feléje tárulkozó nagykapuig, ahonnan be lehetett látni "abba" a kertbe, a vágyott fához, ami már olyan régen vonzotta, csak mostanáig nem mert bemenni a kapun, mert nem tudta, milyen emberek laknak ott, jók- e, rosszak-e, de most már nem is számított, csak a fát nézte, amint tömött, sötétzöld lombjával büszkén magasodik a szomszédos zsinagóga fölé. Beatrix gondolkozás nélkül, még csak körül sem nézve, szinte lebegve jutott a fáig, s perceken belül fenn ült a két vastag ág között. Akkoriban, ha megkérdezték volna tõle, hogy mi szeretne lenni, azt felelte volna, hogy fehér madár, aki könnyedén röpködhet egyik fáról a másikra, könnyen és szabadon, fel, fel a fény felé. Hát, talán majd egy másik életben.
Most azonban, egyelõre még csak egy kilencéves kislány, habos-fodros fehér kötényben, és vasárnap reggel van, szép, napsütéses, harangzúgásos délelõtt, amikor az anyukák már befejezték gyermekeik reggeliztetését, s a konyhákban a vasárnapi ebédre készülõdnek, húst szeletelnek, salátát mosnak, rizset szemelgetnek, zöldséget takarítanak, miközben arról ábrándoznak, hogy miért is nem jött el értük idejében a királyfi, akkor, amikor még nem volt háj a derekuk körül, ráncocska a szájuk szögletén és lemondó, megalkuvó árnyék a tekintetük mélyén. Késõbb aztán, amikor már jó illatok párálltak ki a konyhák nyílásain, kiálltak az ajtó elé és vágyakozva néztek a fák lombjaira, oda, ahol Beatrix ücsörgött, gondtalanul, mégis a belesulykolt konvencióktól terhelten, például, hogy mit mondjon, ha valaki meglátja õt a fán és megkérdezi, hogy mit keres ott lány létére, egy idegen udvarban, mások fájának az ágai között, egyáltalán mit is mondjon, ha azt kérdezik, ki õ. Aztán, amikor tányleg észrevette egy néni és megkérdezte, hogy kik a szülei, – tehát nem azt kérdezték, hogy õ kicsoda, hanem hogy ki az apja, – érezte, hogy micsoda boldogság azt mondani: ögyvéd az apám, és nem bérkocsis például, mert sejtette, hogy ha ezt kellene mondania, rögtön lekergetnék a fáról, kikergetnék az udvarból, – jó ideje rájött, hogy így mûködik a társadalom, – de ha már ügyvéd az apja, hát csak mosolygott rajta a néni és azt is megkérdezte, hogy milyen vallású? Beának erre megeredt a nyelve, s elmesélte, hogy katolikus ugyan, de vasárnaponként nem jár temlomba, mert nem szereti a tömeget, a templomba akkor szokott bemenni, amikor senki sincs ott a hideg szemmel figyelõ, merev szobrokon kívül, s háborítatlanul lehet érezni a liliomok tiszta illatát, sõt, beszélgetni is lehet a mosolygó ajkú Szûzanyával, aki szelíden néz le rá, valahányszor ráemeli a tekintetét. Itt, a fa ágai között egy kicsit olyan, mint a templomban, az ég kékje hasonlít a Szûzanya kék leplére, s két-három méterrel a föld felett, hátha a Jóisten is jobban észreveszi az embert, azt a kicsi emberkét, aki még csak kilencéves, de már olyan visszatérõ álmai vannak, amikbe ébredés után beleborzad, s elmondani sem lehet senkinek, mert úgysem értenék. Ennek a kérdezgetõ néninek most talán mégis elmondaná, azt a hétéves korában látott, visszatérõ álmát, ami akkoriban pontosan négyszer tért vissza, erre élénken emlékszik, sõt, az álom részletei is felvillannak elõtte, nagyon sokszor, csak úgy, minden átmenet nélkül, s ilyenkor mindannyiszor valami nagy- nagy szomorúság fogja el. Most itt, ebben az istenközeli hangulatban, tényleg el tudná mondani, hogy abban az álomban még mindig Pesten laknak, a belvárosban, a házak lebombázva, omladékosan, az emberek a romokat kerülgetve, némán járnak-kelnek és õk apuval karonfogva egy végtelen hosszú esküvõi menetben lépkednek, valahol hátul, a menet élén pedig anyu a menyasszony, – fehér koszorúval a fején, fehér csokorral a kezében, földig érõ, hosszú menyasszonyi ruhában. Sokáig kígyózik a sor, végig a Duna-parton, körülöttük bámészkodó tömeg, mígnem a romos rakparton lekanyarodnak a Dunáig, amikor a Duna fölött, a párás ködben egyszercsak megjelenik az akasztófa. Arra akasztja a tömeg anyut, és anyu ott himbálózik, fehér menyasszonyi ruhában, fején mirtuszkoszorúval, a Duna felett azon a nagy, szürke akasztófán, ami csak úgy áll ott, mintha a levegõhöz lenne szegezve. Bea nézi, nézi, apu karjába kapaszkodva, csak állnak ott ketten némán és nem tehetnek semmit. Nyomorult érzés, itt mindig véget ér az álom, a jelentésérõl fogalma sincs mind a mai napig.
Amíg mindezeket végiggondolta, a néni eltûnt a tornácról, biztosan a készülõ vasárnapi ebéd érdekében. Bea hirtelen már nem is érzett semmi örömöt, addig vidáman repdesõ vállfodrai is mintha lepilledtek volna, mostmár tényleg úgy nézett ki messzirõl, mint egy szomorúan gubbasztó nagy, fehér madár, még ott ült egy kevés ideig, aztán szép csendesen elcsúszott a fatörzsön és elindult hazafelé. A nyitott konyhaajtó elõtt elhaladva a néninek még bekiáltott egy hangos csókolomot, – gyere máskor is! – hangzott a vidám felszólítás. – jó, majd jövök! – felelte, de tudta, hogy már soha többé nem kívánkozik ennek a fának az ágaira. Hogy miért, azt maga sem tudta volna pontosan meghatározni akkor. Csak úgy, egész egyszerûen elment a kedve mindentõl, s ez így történt, valahányszor eszébe jutott az akasztófás álom. Otthon már az asztal mellett vártak rá, gyorsan kezet mopsott és illedelmesen ült le a vasárnapi ebédhez.
Tíz év múlva, amikor egy ostoba politikai botrány miatt hajszál híján kidobták az egyetemrõl, a rektor magához hívatta és talán mert megsajnálta, az is lehet, hogy felsõbb utasításra, rákérdezett: "mondja, maga tulajdonképpen mi akar lenni?"
– Madár – felelte egyszerûen Beatrix. – Nagy, fehér madár.
– Ja?! – kapott a fejéhez a rektor. – Ja, igen, értem! – és homlokát dörzsölgetve, tétován intett Beának, hogy eltávozhat.
kínál tanulságos és szórakoztató betekintést a Teleki Tékában rendezett kiállítás, amelyet a Marosvásárhelyen tartott Anyanyelvi Konferencia idején nyitott meg Gálfalviné Zsigmond Irma, aki Kovács Bányai Réka könytáros segítségével válogatott az elmúlt századok könyvkultúráját õrzõ bibliotheca rendkívül gazdag állományából.
Amint kérdésünkre elmondta, nem volt könnyû a válogatás. Mivel elõször rendeznek régi magyar könyvekbõl kiállítást, nehéz volt eldönteni, hogy idõben tágabban vagy egy-egy korszak könyvtermését bõvebben is bemutatva válogassanak. Végül a könyvnyomtatás kezdetétõl a XIX. század közepéig megjelent kiadványokból kerültek a téka kiemelkedõ értéket képviselõ darabjai a tárlókba. Mivel a tanulókra is gondoltak, a kiállított posztereken szemléltetõ ábrákkal és szövegmagyarázattal a magyar nyomdászat fejlõdését követték nyomon.
A konferencia idején látható volt az egyébként páncélszekrényben õrzött kéziratos Koncz kódex, amelynek hasi báránybõrbõl készült pergamen lapjaira szerzetesek másolták le a latin nyelvû Bibliát. Ennek néhány sorát az 1400-as években feltehetõleg egy Dél-Erdélyben szolgáló pap fordította le magyar nyelvre, és írta be kézzel a Biblia lapjaira. A Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák ( lapszéli bejegyzések) néven ismertté vált hatodik magyar nyelvemlékünket Farczády Elek, a Téka egykori igazgatója fedezte fel, és Szabó T. Attila közremûködésével 1957-ben tette közzé.
Bár a megnyitó óta a Koncz kódex visszakerült a helyére, a tárlókban még sok érdekes könyvet láthatunk, mint például Temesvári Pelbárt kiemelkedõ kincsként számon tartott latin nyelvû õsnyomtatványát (1487-1500). Több kötetet is kiállítottak a Heltai nyomda termékeibõl, amely a XVI. század legtermékenyebb magyar nyomdája volt, s Heltai Gáspár érdeme, hogy a magyar helyesírás egységesítése érdekében kiadványait következetesen latin betûkkel (antikva) nyomtatta, meghonosítva ezzel a latin betût a magyar nyomdászatban, ami azért is jelentõs, mivel az elsõ, Magyarországon nyomtatott magyar könyvet, Sylvester János Ótestamentumát (1541) még gót betûkkel nyomtatták. Kiállították Heltai Gáspár Chronica az magyarok dolgairól és a Heltai nyomda egy másik érdekes kiadványát, Bogáti Fazekas Miklósnak a tökéletes asszonyállatokról fordított széphistóriáját.
Külön tárlóban láthatók a legérdekesebb magyar nyelvû református és katolikus bibliafordítások, sõt Komáromi Csipkés György Bibliájának a kézzel javított munkapéldánya is megtekinthetõ, valamint a nagyon kis formátumú nagyváradi zsoltároskönyv 1648- ból.
A Téka hajdani olvasótermében, ahol neves személyiségek fordultak meg egykoron, minden századból látható egy-két tárlónyi jellemzõ anyag: Balassi Bálint Istenes énekeinek nagyon kis méretû XVII. századi bártfai kiadása, Apáczai Csere János Magyar logikácskája és a Magyar Enciklopédia. Érdekességként említhetünk meg egy régi Kalendáriumot, Pápai Páriz Ferenc Pax corporisát, amely az elsõ magyar nyelvû nyomtatott orvosi könyv, Sepsi Csombor Márton útleírását, amely a maga nemében szintén az elsõ. És meg kell említenünk a betûmetszõ és nyomdászmester Tótfalusi Kis Miklós munkáit, valamint a kollégium tanárai ( Köteles Sámuel, Borosnyai Lukács János, Török János és mások ) által az 1600, 1700 és az 1800-as években írt tankönyveket. A kiállított folyóiratok között található az Auróra bekötött példánya, amelyben Petõfi elsõ verse napvilágot látott.
Tanulságos megtekinteni, hogy századokkal ezelõtt is mire volt alkalmas a magyar nyelv, hisz kertészeti, méhészeti, bábáknak szóló, a lovakról, a hasznavehetetlen vizek jobbításáról, a selyemjuhokról, a gyermeknevelésrõl és egyéb területekrõl készült szakkönyvek is megjelentek magyar nyelven.
A tárlókban mindnyájunk számára kedves magyar szépirodalom könyvek is láthatók, a Törökországi levelek, a Ludas Matyi, a Csongor és Tünde, Petõfi verseinek s a Toldinak az elsõ kiadása.
E kiállításon, amelyre tanévkezdés után várnak minden diákot, hogy bebarangolják a magyar könyv történetét, a látogató meggyõzõdhet, hogy a világ sok millió nyelve közül az elõkelõ 40-42. helyet elfoglaló magyar nyelv mire volt alkalmas századokon át, továbbá, hogy a mai magyar könykiadás milyen gazdag hagyományokra tekinthet vissza.
Az a humanista korszak – amely a XVI. század közepétõl a XVII. század közepéig tartott, és amelynek a könyvnyomtatás elterjedésével sikerült egy szûkebb olvasóréteget kialakítania – kedvelt anyanyelvû olvasmányait elsõsorban az elbeszélõ mûfajok közül válogatta. Ezek a kor által alkotott és kedvelt mûfajok tárgyuk szerint nagyjából: 1. az erkölcsi oktatást szolgáló állatmese (melynek szerzõi, átdolgozói Pesti Mizsér Gábor és Heltai Gáspár); 2. az újságot helyettesítõ, korabeli eseményekrõl tudósító vagy újságoló históriás ének (amelynek megalapozója, legkiválóbb mûvelõje és elõadó énekese is Tinódi Lantos Sebestyén); 3. az elsõsorban oktató-nevelõ krónikás ének, amely tárgyát legtöbbször az ókori könyvek, a Biblia és a nemzeti történelem példamutató eseményeibõl merítette (Csáti Demeter, Tinódi, Ilosvai Selymes Péter, Farkas András, Hunyadi Ferenc munkássága által); 4. végül a regényes, többnyire szerelmi tárgyú széphistória (amelynek területén fõként Istvánfi Pál, Tinódi, Enyedi György, Bogáti Fazekas Miklós, a Lévai Névtelen, a Pataki Névtelen jeleskedett). Ezek mindegyikét ismerhette, és bizonyára kedvelte és a város szûk körû, lassan gyarapodó értelmiségi rétege és betûvetést tanult polgársága. Ennek az új olvasóközönségnek a szellemi igényét próbálta kielégíteni Heltai Gáspár 1574-ben kiadott Cantionaléja, egy csokorba fogva a különbözõ válfajú és funkciójú elbeszélõ énekeket, amelyek "gyönyörûségesek olvasásra és hallgatásra". Mivel városunk régi könyvállományában szép számmal maradtak fenn Cantionálék, arra következtethetünk, hogy kedvelt olvasmányok voltak az összes krónikák és históriák válfajai, amelyek közé nehéz lenne szigorú mûfaji körvonalat húzni. És feltehetõleg még annyit, hogy ezeket nem csak olvasták, de (talán iskolákban, vásártereken, netalán mulatóhelyeken) hallgatták is elõdeink egy-egy jokulátor-énekes, hegedõs vagy lantos elõadásában. Vásárhelynek azonban nem csak passzív, befogadó szerepe volt az énekek tekintetében: Decsi Csimor János (amint már említettük volt) A török császárok krónikája címû elbeszélõ költemény feltételezett szerzõje (és Csáktornyai Mátyás, városunk egykori református prédikátora) szintén krónikás vagy történeti tárgyú énekben hagyott emlékezetes munkát ránk. Nem tudni, melyikük honosította meg városunkban ezt a mûfajt. Csáktornyai életérõl még Decsinél is kevesebbet tudunk. Azt írja Grobián versei címû könyvében (amelyet Friedrich Dedekindtõl fordított), hogy "egy városban Maros mellett" készült ez a komikus munka, amelyben "az jó tisztességes erkölcsnek regulái visszavaló értelemmel vannak megíratván". Persze, hogy latinból fordított munkájának erkölcsi indokkal akar létjogosultságot szerezni, hiszen szokatlanul faragatlan és ízléstelen szatirikus költemény. S ezt mintegy enyhíteni (vagy leplezni?) szeretné, amint az olvasóhoz ajánlott latin versébõl kitûnik:
Olvassák el könyvemet ifjak s tiszta leányok,
Mondják fel dalait zsenge korú gyerekek.
Nem szól vénuszi tûzrõl, sem feslett szerelemrõl,
Ámde az erkölcsöt jobbítja ez a könyv.
Emberi dolog elesni, de vétkezik, aki nem áll fel;
Aki hibát észlel, s ellene küzd: az bölcs.
Ebben, a megreformált humanista elvben semmi kivetnivalót nem találhatott a korabeli jámbor olvasó. Az viszont egészen más dolog, hogy a megvalósításban ízléstelenségre és illetlenségre ösztönzõ illemszabályokkal is találkozott. Nem sokkal ízlésesebb Régentén az római fõasszonyoknak cifraság tilalmáról való perlõdések címû antik tárgyú asszonycsúfolója, feddõéneke sem. Van azonban egy emlékezetesebb munkája is, amely arról a versenyrõl vagy inkább versengésrõl szól, amely Ulisses (Odüsszeusz) és Telamoniosz Aiax (Aiasz) között zajlott le Akhilleusz fegyverei odaítélésekor. A Marosvásárhelyt letelepedett Csáktornyai 1592 és ’99. között magyarította Ovidius Metamorphoses címû alkotásának XIII. része nyomán. Jeles, szép história két görög hercegrõl, erõs Aiaxról és bölcs Ulissesrõl címû munkájában négyütemû tizenkettõs sorokká dolgozta át Ovidius hexamétereit. A nyers erõt és a mértéktelen indulatot megtestesítõ Aiax egyszerre vádolja az okos tanácsadó és rágalmazó Ulissest: mintha egyértelmûen csak széthúzást és egyenetlenséget okozna rossz nyelvével:
Prédál így Ulisses, az õ vitézsége
Köztünk vív, mi vagyunk néki ellensége,
Már hogy kedve ellen kételen jött ide,
Kik jobbak voltanak, az okát vesztette.
Ez a terjedelmes, háromrészes (Mindszenti Benedek udvarhelyi kapitánynak ajánlott) verses krónika – csoportrímei miatt – arra késztette szerzõjét, hogy oldja fel ezt a túl kötött rímképletet. Ulisses egy helyen például ilyen oldott, páros rímekben érvel Aiax igaztalan vádjai és át nem gondolt tetteivel szemben:
Aiax néktek ebben mi hasznot tett volna,
Iphigéniáért hogyha õ ment volna.
Nem erõvel kellett fogni, hanem ésszel,
Most is ott veszõdnénk Aiax erejével.
A négyes rímû tizenkettõsöket kezdi tehát párosokra váltani. S ez az újítás mintha Faludi Ferenc verselésének egyengetné az útját (talán elõször egész költészetünkben). Kár, hogy nincs több ismeretünk a versújító, krónikás énekszerzõ Csáktornyairól, akinek még egy emberöltõvel késõbb is eljátszották ezt a vetélkedését a kolozsvári Unitárius Kollégium diákjai. Ebben természetesen a költemény ellentétekre épülõ, tömör szerkezete játszhatott fõszerepet, amely Ulisses replikájából tûnik ki a leginkább (hiszen õ a szerzõ szócsöve):
Rajtad tagok vannak, nálam elme vagyon,
tagoknak bírása az elmétõl vagyon,
te csak kézzel szolgálsz, én kézzel, elmémmel
Erõ elme nélkül, mint fa gyümölcs nélkül.
Az írónak mintha itt sikerült volna elérnie igazán a Grobiánus-versek ajánlásában kitûzött erkölcsnevelõ és szellemi mûveltségre ösztönzõ szándékát. Arisztotelész Nikomachoszi etikája szellemében foglal állást az érzelmi és erkölcsi középértékek (to meszon; hé meszotész; aurea mediocritas) egyedüli helyes volta mellett. A gyõztes Ulisses nem csak szellemibb, eszesebb jellem, mint az õrületbe hajszolt és öngyilkosságba menekülõ Aiax, hanem az erények legfõbb követelményének is inkább megfelel, mert mértékletes (nem csak az erény hiányát, de annak túlzását is kerüli):
Igen nyughatatlan Aiax és hertelen,
haragja vakmerõ, szava kérkedéken:
Az Ulisses csendes, mértékletes igen,
Mélyen elmélkedõ cselekedetiben.
Talán ez bizonyítja leginkább Csáktornyai humanista mûveltségét. Csáktornyai Mátyás – akárcsak a Károlyi Péter által meghonosított arisztotelészi esztétika követõi – azt az elvet vallja, hogy lényegileg "a hagyományos történeteket nem szabad megváltoztatni" (Arisztotelész. Poétika XIV.). Sem õ, sem más humanista elbeszélõ költõink nem az események újszerû szenzációjával akarnak hatni elsõsorban, hanem valamilyen örök emberi és általánosítható humanista szentenciákkal, igazságra vezetõ következtetésekkel (hiszen többnyire ókori történeti tárgyuk különben is közismert). A latin nyelvû nemzeti tárgyú eposzainkra (Taurinus Dózsáról, Schesaeusnak Pannónia romjairól szóló hõskölteményére), vagy még inkább dicsõítõ elbeszélõ költeményeinkre (Hunyadi Ferenc Báthori Istvánról, Bojthi Veres Gáspár Bethlen Gáborról vagy Pápai Borsáti Ferenc Rákóczi Zsigmondról szóló panegiriszére (általában ugyancsak jellemzõ a túlzott moralizálás. Ezek a fõhõs heroizálására vonatkozó (sztoikus, aszkétikus, heroikus, bölcsen szemlélõdõ) tulajdonságok nem mindig a cselekmény révén kerülnek felszínre, s így inkább elfedik, mintsem elõtérbe helyezik az eléggé stagnáló cselekményt eseményeket. Azonban az 1650-es években egy olyan krónikás elbeszélõ költemény keletkezik, amelyben elsõsorban a történeti eseményeknek, másrészt földrajzi neveknek (mint az események színterének) a felsorolása gyakran adatszerûen szárazzá teszi a verset, mintha csak Tinódi újságoló, tudósító históriás éneke folytatódnék ezekben a magyar nyelvû, viszonylag terjedelmesebb verses elbeszélésekben. A Marosvásárhely mûvelõdés körébe tartozó Mezõcsávás ilyen elbeszélõ költeményekkel gazdagította barokk kori epikánkat. Köröspataki Bedõ János három ilyen munkát is hagyott ránk. Lupuj vajdáról való ének címû költeménye arról szól, hogy II. Rákóczi György és hadserege miként segíti meg Matei Basarab havasalföldi vajdát a túlságosan öntelt és hatalomra törõ Vasile Lupu moldvai fejedelem támadásával szemben:
A szerzõ – akárcsak a lengyel párti fejedelem – egyértelmûen a védekezõ Máté vajda mellé áll, szemben a kozák csapatokkal támadó Lupujjal, aki önhitt és irigy:
Ne félj azért, mert nem hadnak,
Így szólítja meg képzeletben az író a szorongatott helyzetben lévõ fõhõst, aki végül is gyõz, és baráti lakomát rendez szövetségese számára:
Ugyanezt a tárgyat szinte egy idõben még több erdélyi író is feldolgozta: így Malomfalvay Gergely, aki neve ítélve ugyancsak tájaink szülöttje lehet (a kismartoni mariánus ferencesek rendfõnöke lett, és feltehetõleg a másik rendfõnök, Kájoni János is hagyott ránk egy hasonló munkát. Malomfalvay Gergely Ének Lupu vajdáról címû verse ugyancsak felezõ nyolcasokban, és csoportrímekre épülõ szakaszokban lüktet. Így Köröspataki hatása feltételezhetõ, szoros keletkezési kapcsolatuk viszont mindenképpen vitathatatlan. Malomfalvay munkája azonban nem csak töredékesebb, hanem szerkezetileg összefüggéstelenebb, és ritmikailag is darabosabb, faragatlanabb. Epikai szempontból fõképpen az események folyamatát hiányolhatjuk ebbõl, a Tinódira is emlékeztetõ históriás elbeszélõ költeménybõl. Rímei gyakran keresettek, ami Köröspatakinál (legalábbis ilyen mértékben) nemigen fordul elõ. Malomfalvay például így ítéli el vasile Lupu vejét, a kozák "hatmány" Timust:
(Malomfalvay – amint említettük volt – a drámailag telített barokk lírában szerzett inkább érdemeket.)
A harmadik azonos tárgyú elbeszélõ munka, amely az Apor-formulárium toldaléka címen is ismeretes (mivel az Apor család Abásfalvi levéltárából került elõ), 1654-ben keletkezett egy anachoréta (vagyis egy görögkeleti remete, esetleg egy román szerzetes) tollából. Ezért gyanítják Kájoni János szerzõségét a másként Lupul vajdának romlásáról címen is közölt vázlatos feldolgozás esetében:
Ez éneket szerzé egy anuchuréta víg múlatási közben,
Mikoron írnának az ezerhatszázban és ötvenegyedikben,
Örvendez szívében az anachuréta jó követ szavát értvén.
A históriás elbeszélõ költemény, – amely több helyütt szó szerint egyezik az elõbbi évben keletkezett Köröspataki azonos tárgyú munkájával – 6+6+7-es tagolású, vagyis középütt (rímtelenként alkalmazott) Balassi versformában hömpölyögteti a hadi eseményeket.
Újabb emlékirattal gazdagodhat a mai olvasó könyvespolca, hisz évtizedek múltán újra megjelentek Bánffy Miklós emlékiratai.
Nem mellékes körülmény, hogy hozzáférhetõ áron!
A kötet a gyermekkori emlékekkel kezdõdik, folytatódik az 1916-os koronázási ünnepség leírásával, melynek ceremóniamestere báró Bánffy Miklós volt, majd az 1918-as viharos év, végül Huszonöt év címmel a két világháború közötti idõszakot idézi az író. A kötetet Dávid Gyula elõszava és Mikó Imre visszaemlékezései egészítik ki, teljessé téve a Nagyúrról alkotott képet. Az író ezt a címet adta az Attila királyról szóló színpadi mûvének, de õt magát is gyakran nevezték kortársai nagyúrnak. Tudniillik sokan láttak õt megközelíthetetlennek, hûvõsnek, sõt gõgösnek, ugyanakkor megvoltak benne azok a mecénási tulajdonságok, amelyek sok erdélyi fõúrra jellemzõek voltak, emberként pedig meglátta a szegények, elesettek nyomorát.
Bánffy Miklós (1873-1950) – írói néven Kisbán – õsi erdélyi család tagja, a Losonczi Bánffynak jelentõs szerepet játszottak Erdély történetében, évszázadok óta bárói cím birtokosai. Az író hatalmas vagyon és a bonchidai kastély örököse. Legjelentõsebb alkotása az Erdélyi történet címû regénytrilógia: Megszámláltattál… És híjával találtattál…, Darabokra szaggattatol. Írói munkásságán kívül ismert mint grafikus, festõ, díszlettervezõ, színházi szakember, a Nemzeti Színház intendánsa.
Ezenkívül "civilben" jogászdoktor, politikus, miniszter, egyházi fõgondnok.
Az emlékiratnak csak egy részérõl írnék, az egész kötet bemutatása nagyobb teret igényelne. Ennek a résznek a címe Forradalmi idõk, és az 1918 októbere és 1919 augusztusa közötti idõszakot idézi. Egyezményesen az idõszak elsõ részét õszirózsás forradalomnak, második részét Tanácsköztársaságnak szokták nevezni. A valóságban az elsõ idõszak a teljes káosz és anarchia, míg a második a kíméletlen vörös diktatúra idõszaka.
A néhány hónap történéseinek megértéséhez visz közel az emlékirat. Bánffy munkájának is megvan a nagy elõnye, hogy a száraz történelmi adatok mellett, vagy helyett vissza tudja adni a korszak hangulatát. Íme egy idézet a mûbõl: "Valami lemondóan öngyilkos, valami harakiri-hangulat uralkodott. Lemondás mindenrõl, amit az ország legfõbb kincsének hirdettek mindenkor. Belenyugvás a rombolásba. És ez a harakiri valóban már tökéletesebben nem folyhatott volna le." (80. old.) Az író kezdetben csak tanúja a meglehetõsen zavaros eseményeknek, december 30-tól aktív résztvevõje, a Székely Nemzeti Tanács és Bethlen István felkérésére Nyugatra utazik, hogy kapcsolatot teremtve az angol kormánnyal, ott a magyar ügyet képviselje. Nem rajta múlott, hogy nem sikerült. Késõbb külügyminiszterséget vállal Bethlen István kormányában (1921–22). Elgondolkoztató, amit a vezetõk szerepérõl mond a nagy változások idejére: "Különben a forradalmi idõknek mindig az a jellege, hogy olykor igen nagy szerephez jutnak azok, akik békés világban egyébbel foglalkoztak volna vagy legfennebb valahol, színpadi nyelven szólva a nép és katonaság között ágálnának csak." (6153. old.)
Értékes adalékot nyújt Bánffy ahhoz is, hogy többet megtudjunk és megértsük gr. Károlyi Mihálynak, a kor egyik fõszereplõjének a szerepét és személyiségét. Unokatestvérek voltak, gyermekkori játszótársak, így az író jól ismeri azt, akitõl ekkorra már útjai eltávolódtak. Próbálja megmagyarázni Károlyi igencsak ellentmondásos személyiségét és cselekedeteit. Három gyerekkori hatásról beszél, amelyek szerinte nagy mértékben befolyásolták a "vörös gróf" életpályáját. Az egyik az, hogy Károlyi testi fogyatékosként – nyúlszájjal és farkastorokkal – született. Ez a frusztráció alakíthatta ki benne a csak azért is, a mindenáron megmutatom típusú magatartást. Másodsorban gyerekkorában a hatalmas kastélyban minden õkörülötte forgott, így megszokta és igényelte, hogy mindig a középpontban legyen. Harmadsorban a családban rendkívül erõsek voltak a 48-as hagyományok és a Habsburg-ellenesség. Valóban elgondolkoztató életrajzi adatok, ha figyelembe vesszük Károlyi politikai szereplését, amely Bánffy Miklós szerint is kül- és belföldön egyértelmû kudarcot jelentett.
Még egy idézet a forradalmak alatt feltûnõ kisebb vagy nagyobb vezetõkrõl, népvezérekrõl: "Azt a szerepet, melyet számos véletlen összejátszása bíz reá, úgy tekinti, mintha az õ nagy képességei miatt nyerte volna el, és késõbbre néha egész életre meg van mérgezve, csalódott elégedetlen és minden intrikára hajlandóvá válik." Ismét bebizonyosodik az író jó megfigyelõképessége, és az a tudása, amellyel néhány szóban jellemez embereket, eseményeket, jelenségeket. Az emlékirat befejezõ sorai így szólnak: "Csak a jövendõ aggodalma maradt. És következtek vihar nélküli, de könyörtelen idõk." Ne feledjük, 1919 õszén vagyunk!
Befejezésül még annyit.Bánffy Miklós kitûnõ mesélõ, mûve kellemes olvasmány.
* Bánffy Miklós: Emlékeibõl – Huszonöt év, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár
Járay Fekete Katalin
Innen indult Sámson Mária énekesnõ, aki l927-ben már a New York-i Opera tagja, késõbb Alexandru Demetriad zongoramûvész, ám megemlíthetjük Ovidiu Drambã, a bukaresti konzervatórium tanára nevét is, a Constantin Silvestriét, a világhírû karmesterét, akár mindazokét, akik Metz Albert nyomdokain haladtak: Metz Piroska, Metz Albert lánya, akinek a tanítványa Kozma Mátyás, Orbán György, Kovács Zsuzsa, Mihãiescu Carmen, továbbá Tróznerné Erkel Sarolta, aki édesanyját követte a zongoratanszéken, Rusu Silvia, Kozma Géza, Tonházi Ferenc, Chilf Miklós, Wojtekovits Olga, Magoss Etelka, Trózner József és mások...
Maximilian Costinról vette át az igazgatást l925-ben, Metz Albert halálát követõen. Hegedûmûvész volt, és l2 éven át igazgatta egyébként a zenekonzervatóriumot. Õt George Ionescu, majd Chován Richárd, illetve Zeno Vancea követi, 1945-48 között Kozma Géza. Mivel l949-ben a konzervatórium mûvészeti líceummá alakul. Igazgatója, mint hallottuk – és örömünkre szolgált, hogy õt magát is hallhattuk! – Izsák Márton. Az aligazgató pedig Tróznerné Erkel Sarolta zongoramûvész l97l-ig. Az õ neve és sorsa egyébként szorosan fonódik össze az utóbb megalakult mûvészeti líceummal. Méltatásaként hadd idézzünk a Népújság 2000.június 3-i számának a mellékletébõl, illetve abból, amit a Múzsában Imreh Ernõ tollából olvashattunk: "Láthattuk, hallhattuk hangversenyezni azon a dobogón, amelyen elõdeink az édesanyját is. És láthattuk tanítványai fölé hajolva, a féltõ anya bátorító helyzetében. Mert a mûvészetet csak alázattal lehet szolgálni. Õ pedig ebben volt igazán otthonos."
Folytathatjuk a sort a Trózner József, Chilf Miklós nevének említésével, illetve azokéval, akik – mert bõvült a konzervatórium tanári kara – mûvészpedagógusaivá váltak: Olga Vancea Costin , Zeno Vancea, Ionescu George, Elsa Goering, Rusu Silvia, Kolomyjczuk Sándor, Máthé Mária és mások. A konzervatórium tanári kara és az iskola végzettjei között sok híres zeneszerzõt, elõadómûvészt tarthatunk számon: többek között Kozma Mátyás orgonamûvészt, zeneszerzõt, Szabó Csaba zeneszerzõt, Csíki Boldizsár zeneszerzõt és ifj. Csíki Boldizsár zongoramûvészt, Seprõdi Ilonát, Orbán György zeneszerzõt és zongoramûvészt, Nagy István hegedûmûvészt Terényi Edét...
A Városi Konzervatórium tanárainak munkabírása, mûvészi teljesítménye, szinte páratlan. Igényes, példaadó munkájuknak köszönhetõen Marosvásárhely is bekapcsolódhatott az eltelt évtizedek folyamán a maga helyi tehetségeivel, "kincseivel" a zenei értékek nemzetközi körforgásába.
Van egy 9 literes és egy 4 literes vedrünk. Ezekkel tetszés szerint meríthetünk vizet egy folyóból. Mindenféle segédeszköz nélkül pontosan 6 litert kell kimérni. Lehetséges-e, és ha igen, hogyan járjunk el?
Megoldás: legkevesebb 8 lépésben oldhatjuk meg.
Nyilván, a 6 litert csakis a 9 literes vederbe lehet kimérni. Ehhez a 9 literbõl ki kellene tölteni 3-at, de nincs 3 literes vedrünk, csak 4-es. Ha ebben lenne 1 liter víz, akkor ide éppen 3-at lehetne áttölteni a 9-esbõl, hogy abban 6 liter maradjon. Honnan 1 liter víz ? A 9-esbõl kétszer letöltünk 4 litert, a maradék 1 litert pedig áttesszük a kiürített 4 literesbe, és a továbbiakban az elõbb ismertetett módon járunk el. A megoldás menetét egy táblázat formájában adjuk meg, amely a két veder tartalmát mutatja minden egyes töltés után:
A feladatnak van egy hosszabb, 16 lépésbõl álló megoldása is, amelyben nem a 9, hanem a 4 literes edénnyel meregetünk a folyóból: 0-0, 0-4, 4-0, 4-4, 8- 0, 8-4, 9-3, 0-3, 3-0, 3-4, 7-0, 7-4, 9-2, 0-2, 2-0, 2-4, 6-0. Marton Zoltán és Nagy Imre mindkét megoldást megtalálták.
Megjegyzés. Amint a feladatból kiderült, a megadott edényeken kívül nem volt más felhasználható eszközünk, amibe félretehettünk volna egy meghatározott vízmennyiséget.
A 16. feladványra 26 helyes megoldás érkezett. A helyes megfejtõk: Adorjáni Beáta, Barta Gyula (Ludas), Bartha Kinga, Csatlós Tibor, Csergõ Leopoldina, Czellecz Jenõ, Fülöp László (Nyárádszereda), Kacsó Zoltán, Kacsó Zoltán (Maroskeresztúr), Kacsó Ágoston, Keresztesi Árpád, Kiss Ernõ, Kovács László, Logothetti Zoltánné, Marton Margit (Szováta), Marton Zoltán (Szováta), Nagy Albert (Nyárádszereda), Nagy I. Imre, Oláh Sándor, Ördög Emõke-Margit, Rózsa Enikõ, Szabó Enikõ (Jobbágytelke), Takács Ildikó, Tatár Béla, Tordai Emese, W. Szabó Péter.
Közülük sorsoltuk ki e heti nyertesünket, aki Adorjáni Beáta, Panitból. Nyereményét, a 100.000 lejes SOLVOPLANT vásárlási utalványt átveheti a szerkesztõségben, hétfõtõl péntekig 10 és 14 óra között.
Egy üzletben egy ember 4 ezer lej értékben vásárolt, és tízezer lejessel fizetett. Az elárusítónak nem lévén aprópénze, felváltotta a tízezrest a szomszéd üzletben, majd visszaadott a vásárlónak 6 ezer lejt. Miután a vásárló elment, a szomszéd üzletes átjött azzal, hogy a tízezres hamis, és visszaadta az elárusítónak, aki adott helyette egy másikat. Mennyi volt az elárusító kára: 20 ezer, 16 ezer, 14 ezer vagy 10 ezer lej? Miért?
A megoldást be lehet küldeni postán a szerkesztõség címére (4300 Tg.-Mures, str. Gh.Doja, nr. 9), vagy be lehet adni a Népújság szerkesztõségébe, legkésõbb jövõ hét péntekig. Leveleiken kérjük feltüntetni a rovat címét: "TESZTELD MAGAD". Jó szórakozást kívánunk!
Szeptember elsejétõl a dicsõszentmártoni nyugdíjasok kedvezményesen utazhatnak a helyi autóbuszokon. Míg a 75 éven felüliek ingyen használhatják a tömegközlekedési eszközöket, addig a 75 év alattiaknak a bérlet felét térítik meg – döntötték el a dicsõszentmártoni tanács rendkívüli ülésén. A kedvezmény két hónapig tart, ez idõ alatt szeretnék felmérni, hány nyugdíjas használja ki a fent említett lehetõséget, s szükség van-e a bérletre. Amennyiben kevesen veszik igénybe a bérletes kedvezményt, a továbbiakban megpróbálnak Marosvásárhelyhez hasonlóan ingyesen és kedvezményes buszjegyeket biztosítani – tájékoztatott Brejan Dan alpolgármester, aki azt is elmondta, hogy a rendkívüli tanácsülésen határozattervezet született a részletes városrendészeti terv elfogadásáról, valamint a versenytárgyalásokhoz szükséges feladatfüzetek összeállításának módozatáról is.
Hét tyúkot, egy kakast és három pulykát loptak el a 13-ára virradó éjszaka a nyárádtõi 57 éves P.I. udvaráról. A tulajdonos jelentette az esetet a helyi rendõrõrsön, s a kivizsgálások nyomán kiderült, hogy a kárt a 25 éves Trif Zoltán és a 24 éves Fãgãraº Nicolae helyi lakosok okozták, akik zsákmányukat néhány helybélinek adták el. A szárnyasok visszakerültek gazdájukhoz, a tettesek szabadlábon védekezhetnek az ellenük felhozott lopási vád ellen – tájékoztat a rendõség sajtóirodájától kapott közlemény.
Kivizsgálva azon panaszok hátterét, amelyek arról szólnak, hogy a községbõl érkezõ, az ûramingadozás miatt a görgényhodákiak elektromos háztartási gépei meghibásodnak, a megyei fogyasztóvédõ hivatal felügyelõi megállapították: a község Floreºti utcájában mûködõ fafeldolgozó mûhelyek és malmok a megengedett teljesítményhatárt túllépve, leterhelték a villamosáram-hálózatot, s emiatt károsodás keletkezett az utcában lakók elektromos háztartási gépeiben. A felügyelõk 10 millió lejre büntették a Conel áramszolgáltató vállalatot, mert a fogyasztók hozzá érkezõ panaszairól tudott, mégsem lépett fel a szóban forgó egységek túlkapásai ellen. A fogyasztóvédõ hivatal a közleményben felkéri a károsultakat, hogy amennyiben meghibásodott készülékeik értékét vissza akarják szerezni, írásban tegyék le igényeiket az áramszolgáltató vállalathoz, vagy törvényes úton követeljenek kártérítést.
Fedezd fel a sarkon túli Európát! jelszó alatt zajlott augusztus 6-21. között Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Máramarosban és Bukovinában az Európai Egyetemisták Szervezete (AEGEE) által szervezett nyári szabadegyetem. Mint a szervezettõl kapott közleménybõl kiderül, a rendezvényen német, olasz, holland, török, lengyel és spanyol fiatalok vettek részt, akik az országban töltött hetek alatt a román hagyományokkal, szokásokkal ismerkedtek meg.
Tegnap délelõtt három dicsõszentmártoni tanácsos és Popa Octavian polgármester Hajdúszoboszlóra utazott, a helyi önkormányzat meghívására. A Dicsõszentmártonnal testvérvárosi kapcsolatban levõ Hajdúszoboszló a magyar államalapítás tiszteletére szervezett ünnepségre hívta meg a dicsõi tanácsosokat, akik keddig maradnak vendéglátóiknál. Mozgásterápia tanfolyam
Kulcsár Panna magyarországi elõadó mozgásterápia tanfolyamot tart óvónõknek, tanítónõknek, szülõknek augusztus 21-25. között, reggel 9 órától a marosvásárhelyi 13-as számú napköziben (Parângului utca 23. szám). Bõvebb felvilágosítást a 122-658-as telefonszámon nyújtanak.
A Conel marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a fogyasztókat, hogy hétfõn 8-16 óra között nem lesz villanyáram a Szabadság utca 61-81., 52-82. számok között, valamint a Rovinari utcában. Kedden 8-16 óra között szünetel az ármaszolgáltatás a Szabadság utca 72-93. számok között, a Siretului, Joliot Curie, Zânelor, Gólya, Akácok utcában, valamint a Ialomiþei utca 9- 19. számok között.
Hétfõtõl hétfõig közel 40 beresztelki, dedrádszéplaki, gernyeszegi, körtvélyfáji, szászrégeni fiatal vesz részt Borszéken a Görgényi Református Egyházmegye által szervezett IKE-táborban. Az idén második alkalommal megrendezett sátortáborban többek között a Milvusz Madarászcsoport tagjai fognak elõadásokat tartani.
Augusztus 22-én, kedden 15 órától a megyei futballegyesület székhelyén (Liviu Rebreanu, volt Griviþa Roºie utca 31-33. szám) tartják a megyei felnõtt futballbajnokságban részt vevõ csapatok vezetõinek tanácskozását.
A mezõzáhi polgármesteri hivatal szervezésében ma tartják a község Bârsana nevû parkjában a hagyományos halvásárt. Az érdeklõdõk több helyen fogyaszthatnak majd halat, s amennyiben kedvük tartja, horgászversenyen is részt vehetnek.
A Magyar Köztársaság elnöke által adományozott arany és ezüst érdemkereszteket, népmûvelõknek, mûvészeknek járó kultuszminiszteri díjakat, illetve a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériumban dolgozóknak járó elismeréseket nyújtott át augusztus 20-a alkalmából Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere tegnap Budapesten, az Iparmûvészeti Múzeumban. A Közgyûjtemény szakterületen dolgozó, magas színvonalon végzett elméleti és gyakorlati tevékenységéért Szinnyei József díjat adományozott dr. Deé Nagy Annának, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár nyugalmazott osztályvezetõjének.
Hétfõtõl a marosvásárhelyi távolsági személyszállító vállalat új járatot indít Mezõbándra. Az autóbusz reggel 9.30 órakor indul a marosvásárhelyi autóbuszállomásról, és 10.20 perckor érkezik Mezõbándra. Innen 11 órakor indul vissza, és 11.50 perckor érkezik meg a megyeszékhelyre.
A pénzügyminisztérium fog garanciát vállalni annak a 100 millió dolláros külföldi hitelkeretnek az esetében, amelyet egyes belföldi fogyasztásra szánt mezôgazdasági-élelmiszer jellegû termékek megvásárlására fordítanak — határozta el a kormány. A hitelt az amerikai kormány fogja nyújtani Romániának a GSM 103/2000 program keretében. A felvett pénzösszegre a következô élelmiszereket lehet majd importálni: kukorica, finomítás elôtt álló napraforgóolaj, napraforgó mag. Ezek a termékek vámmentességet fognak élvezni.
Csütörtökön a kormány kiadott egy sürgôsségi rendeletet, amelyben kimondatik, hogy ezentúl az akkreditált szakok keretében az egyetemi szenátusok önállóan dönthetnek az idegen nyelven folyó oktatás kérdésében, tehát létrehozhatnak különféle tanfolyamokat, szemináriumokat, csoportokat és szakosításokat, amelyek esetében az oktatás valamilyen széles nemzetközi körben elterjedt és használt nyelven folyhat. A költségvetési keretek kiutalásakor az ilyen jellegû képzés számára kétszer akkora alapokat biztosítanak, mint általában a román tannyelvû oktatás esetében. A diákok számát minden évben kormányhatározatban fogják megszabni.
Több mint ezer kolozsvári (köztük számtalan városi tanácsos is) amellett foglalt állást, hogy a fôtéri ásatási telepet el kell tüntetni. Az aláírásgyûjtési akciót a Polgári Szövetséggel (AC) karöltve a Clujeanul szerkesztôsége kezdeményezte — tudósít a MEDIAFAX hírügynökség. A Kolozsvári Történelmi Múzeum igazgatója, Ioan Piso azt állítja, hogy a polgármesteri hivatal szándékosan akadályozza az ásatási telep (gödör) befedését, éppen ezért ez immár egyfajta szeméttelepként mûködik. Piso szerint a polgármesteri hivatal elfogadhatatlan módon próbál beleavatkozni a történészek munkájába, ugyanakkor pedig számtalan törvényt is megszeg. Piso elmondása szerint a Kolozsvári Történelmi Múzeum megkapta az Országos Mûemlékvédô Bizottság (CNACMI) engedélyét arra, hogy a Fôtér eredeti állapotát helyreállítsa.
Túlságosan elszaporodtak a medvék Brassó Valea Cetãþii, a régi Rakodó negyedében, s a város polgármestere nem kilövetni, hanem eladni szeretné a veszélyes felesleget. Ioan Ghise polgármester elmondta, hogy a Cenk és a Keresztény-havas közé ékelõdött negyedben jelenleg 34 medve található, miközben számuk nem haladhatná meg a húszat. Az elszaporodott állomány már a lakosságra is veszélyes, mivel a medvék éjszakánként a házak mellé kitett szemeteskukákban keresnek élelmet maguknak. Ghise azt szeretné, ha a kukázó medvéket európai ország vennék meg. Közölte, hogy ajánlatával hamarosan megkeres több Bukarestben mûködõ nagykövetséget.
Budapestre érkezett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka; az ortodox egyházi vezetõ különgépe pénteken délben szállt le a Ferihegyi repülõtéren. I. Bartolomaiosz utoljára az elmúlt év októberében járt Magyarországon: egyik fõvédnökeként részt vett a Hit, tudomány, környezet címû, Az élet folyója, végig a Dunán mottójú konferencián. A pátriárka ezúttal az államalapítás és a kereszténység felvételének kettõs magyarországi jubileuma alkalmából, az augusztus 20-ai ünnepségekre utazott a magyar fõvárosba.
A Komszomolszkaja Pravda murmanszki mellékletében pénteken nyilvánosságra hozta a Kurszk legénységének (mindeddig titkosított!) listáját, amely szerint a szombat óta a tengerfenéken fekvõ atommeghajtású tengeralattjáró fedélzetén 113 ember tartózkodik. A lista szerint a Kurszkon 46 tiszt (köztük a flotta vezérkarának, a tengeralattjárók 7. hadosztályának öt magas rangú parancsnoka), 45 tiszthelyettes és 22 matróz volt a baleset idején. A lap által idézett forrás azt állította, hogy a hajó szolgálati szabályzata értelmében az elsõ és második rekeszben – ezeket mindenképpen elöntötte a lékeken bezúduló víz – a szerencsétlenség pillanatában 43 embernek kellett tartózkodnia.
A szlovák-magyar kapcsolatok az új évezred küszöbén címmel szervezik meg augusztus 23-27. között immár harmadszor a felvidéki Madarászon a III. Szlovákiai Nyári Szabadegyetemet – tájékoztatta a Pro Minoritate Alapítvány, a szabadegyetem egyik szervezõje az MTI-t. Augusztus 24-én, csütörtökön Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetõ alelnöke és Ján Langos, a Szlovák Demokrata Párt elnöke nyitja meg a szabadegyetem elõadássorozatát. Azt követõen a szlovákiai és magyarországi külföldi befektetések helyzetét vitatják meg a résztvevõk.
A Pénzügyminisztérium a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együtt augusztus 20-án bocsátja ki az államalapítás ezredik évfordulója alkalmából megjelenõ 2.000 forintos címletû emlékbankjegyet. Az emlékbankjegyek 2000. szeptember 30-ig jegyezhetõk a Magyar Posta fiókhálózatában. A bankjegy elõoldalán a Szent Korona, a hátoldalán Benczúr Gyula "Vajk megkeresztelése" címû festménye alapján készített rézmetszet látható. A jegybank tájékoztatása szerint az emlékbankjegyek törvényes fizetõeszközök, amelyek a Pénzjegynyomdában, a forgalomban lévõ bankjegysorozat címleteinél alkalmazott nyomtatástechnikai eljárásokkal készültek.
Két halottja és több tucat súlyos sebesültje van a 3-0-ás hazai gyõzelemmel végzõdött Chile- Brazília labdarúgó világbajnoki selejtezõ után kitört örömünnepnek. A gólzáporos diadal után Chilében országszerte az utcákra özönlöttek a rajongók, s a hajnalig tartó fieszta több városban is zavargásokba torkollott: kirakatokat törtek be, autókat borítottak fel és több üzletet is kiraboltak. San Pedro de la Paz-ban egy részeg szurkoló örömében szeretett volna beugrani a tengerbe, s a sziklákon halálra zúzta magát. Puente Altóban a 17 éves Alexis Torrest megkéselték.
A Richter-skála szerinti 4-es erõsségû földmozgás rázta meg csütörtökön Törökország északi Kastamonu tartományát, miközben az ország az egy évvel ezelõtti szörnyû természeti katasztrófára emlékezett. Az isztambuli Kandilli geológiai intézet közlése szerint a rengés délután 14:49-kor következett be, és a szomszédos tartományokban is érzékelték. Áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés.
Pár perces különbséggel két pokolgép robbant csütörtök délután a lett fõváros legnagyobb áruházában, megsebesítve legalább 19 embert. A Riga óvárosában lévõ népszerû bevásárlóközpont csomagmegõrzõjében bekövetkezett detonációt nem elõzte meg semmilyen figyelmeztetés, és Krists Leiskalns rendõrségi szóvivõ szerint egyelõre nem tudni, mi volt a merénylet indítéka. A sebesültek között van Valdis Pumpers, a lett bûnügyi rendõrség fõnöke is, de Leiskalns szerint nem valószínû, hogy a támadásnak õ lett volna a célpontja.
NÉMET KÉSZRUHAGYÁRTÓ cég keres normatõrt – fázisértékek kiszámítására – elõnyt jelent a német nyelv és számítógép- kezelõi ismeretek; varrónõket – munkakörülmények és teljesítménytõl függõen kitûnõ javadalmazás. Pályázatukat az alábbi címre várjuk: Gerry- Weber-Suport Kft., Marosvásárhely, Depozitelor u. 24. sz. Tel. 252-088, 252-119. (11236)
KÖLTÖZTETÉST ÉS SZÁLLÍTÁST vállalunk 8 t-ig zárt teherautóval. Tel. 094-572-889, 218- 928. (10245)
AZ ELDI PÉKSÉG KFT alkalmaz tapasztalattal rendelkezõ pékeket az egrestõi kenyérgyárba. A szállítás biztosítva. Érdeklõdni a 094-500-958-as telefonszámon. (11032)
LAMBÉRIA, PADLÓDESZKA és FÛRÉSZÁRU eladó a gyártótól. Cheºa és Pop Kft., Nyárádtõ, Fõ út 431/A. sz. Tel. 065/169-727. (sz.)
TEHERSZÁLLÍTÁS, költöztetés külföldre, belföldre 3,5 t-ig (40 m3). Tel. 256-062, mobil 094-856-323. (10332)
PÉKSÉG alkalmaz kizárólag tapasztalattal rendelkezõ kemencést és dagasztót. Érdeklõdni 8-15 óra között a 253-687-es telefonszámon. (11139)
MAROSVÁSÁRHELYEN bejegyzett kft. kapacitása bõvítésére alkalmaz munkakönyvvel, munkavállalási engedéllyel, szakiskolát végzett, komoly szakmai tudással rendelkezõ szakembereket 50 éves korig: 20 ácsot és 20 kõmûvest (burkolni is tudók elõnyben) — komplett brigádok is érdekelnek — budapesti munkára, hosszú távra, kitûnõ feltételekkel! Érdeklõdni a 095-410- 561, 094-869-540 vagy 094-936-905-ös telefonszámokon, egész nap. (11233)
KERESKEDELMI TÁRSASÁG alkalmaz élelmiszerüzletbe elárusítónõt, szakmai tapasztalattal. Elõnyös bérezés + munkakönyv. Tel. 092-531-238. (11291)
FORINTOT és mezõgazdasági kupont vásárolok elõnyösen. Tel. 257-712. (10762)
ELADÓ forint elõnyös áron. Tel. 095-882-755. (10762)
ELADÓ a Székely és Réthy gyár által készített ebédlõbútor. Érdeklõdni a 216-154-es telefonszámon 16-20 óra között. (11093)
ELADÓK használt német gázkonvektorok, Vaillant és Junkers kazánok központi fûtésnek, autogájzerek, kaloriferek, aragázkályhák. Tel. 215- 521, 215-424, 092-404-679. (9422)
ELADÓ elsõ kézbõl Skoda 120L. Tel. 216-437. (11214)
ELADÓ Koronkában, a Vácmányhoz közel, a fõúton egy hektár föld. Tel. 145-018. (11222)
ELADÓ ruhásszekrény, kanapé, két fotel, kerek asztal, perzsaszõnyeg, mosógép. Tel. 120-622. (11232)
ELADÓ német rendszámú 240 dízel Mercedes jutányos áron. Tel. 219-940 vagy 162-142. (11157)
ELADÓ 10 tonna sárgarépa (murok) és 10 tonna petrezselyem. Tel. 128-997, 092-565-463. (10934)
FELVÁSÁROLUNK sertéseket. Tel. 251-842. (10722)
ELADÓ autogájzer, központifûtés-rendszer. Tel. 250-774. (10815)
SZUPEROLCSÓN, garanciával, 486-os, Pentium számítógépek, alkatrészek. Tel. 168-873, 094- 843-920. (10572)
ELADUNK hûtõszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtõket és automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (11200)
ELADÓ házi bor és hegedûk, Tudor Vladimirescu u. 62. sz. Tel. 167-914. (11211)
ELADÓ Audi A4 Tdi, 1,9 cm3-es, 1997-es modell és Ford Transit Tdi, 2,5 cm3-es, 1997 novemberi kiadás. Tel. 161- 445. (11239)
VESZEK elõnyösen forintot és márkát. Nagyobb összegért házhoz megyek. Tel. 136-091. (11284)
KÉT CSALÁDNAK is megfelelõ ház eladó, egyedül az udvaron. Ára: 525 millió lej, alkudható. Tel. 129-996. (10548)
ELADÓ vagy kiadó 2 szobás tömbházlakás a Kövesdombon. Tel. 129-033. (11064)
ELADÓ vagy kiadó hosszú távra 2 szobás, bútorozott, telefonos, I. emeleti lakás a Kárpátok sétányon. Tel. 066/172-031, 095-893-398. (10990)
SÜRGÕSEN kiadó 2 szobás, II. emeleti üres lakás a Pandúrok sétányon. Tel. 214-522. (11089)
ELADÓ sürgõsen I. osztályú garzonlakás Marosszentgyörgyön, Iskola u. 607 E/1. sz., 3-as lakrész, elõnyös áron. Érdeklõdni a 258- 606-os telefonszámon. (11159)
ELADÓ nagy udvaron rendbetett ház: 4 szoba, konyha, fürdõszoba stb, kert. Érdeklõdni a 213-153-as telefonszámon. (11149)
ELADÓ 2 szobás tömbházlakás a November 7 negyedben. Tel. 213-607. (11203)
ELADÓ garzon a fõtéren és egy kétszoba- összkomfort; I. emeleten, I. osztályú mind a kettõ. Tel. 132-329. (11199)
ELADÓ üdülõház Palotailván (Lunca Bradului). Tel. 094-591-960, 537-562. (11198)
ELADÓ sürgõsen emeletes ház Kerelõszentpálon. Tel. 092-827-386. (11213)
SÜRGÕSEN eladó lakrész a Sãvineºti negyedben. Tel. 128-258, 17 óra után. (11238)
ELADÓ kertes ház Nyomáton, a 142. sz. alatt. Tel. 259- 530 vagy 123-606. (11247)
KÉTSZOBA-ÖSZKOMFORTOS magánház eladó a Haºdeu utcában. Tel. 131-994, 094-307-851. (11248)
ELADÓ 3 szobás tömbházlakás, I. emeleten, garázzsal és pincével a tömbház alatt, a Transilvaniei utcában. Tel. 142-759. (11253)
KÖZPONTI fekvésû, 600 m2-es, beépíthetõ telkem elcserélem 3 szobás tömbházlakásra. Tel. 124-160. (10913)
ELADÓ új ház Disznajón a 20. szám alatt: 3 szoba, fürdõ, konyha, 8 ár kert, víz. Érdeklõdni a 092-689-620-as telefonszámon vagy Disznajón a 228. házszám alatt. (10876)
ELADÓ 3 szobás lakás a Mioriþei u. 59. sz. alatt (Ady). Érdeklõdni a 123-945-ös telefonszámon. (10739)
KIADÓ a Színház tér 1. sz. alatt 3 szobás, bútorozatlan tömbházlakás, nemzetközi telefonvonallal. Cégek elõnyben. Tel. 092-342-789, 164-910. (11025)
ELADÓ sürgõsen I. osztályú, 2 szobás tömbházlakás a