|
LII. évfolyam 191. (14547) |
2000. augusztus 17., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Kiviteli csúcs az elsô félévben
Az elmúlt tíz év legjobb eredményét érte el a román export az idei esztendô elsô felében, de a kivitel szerkezete miatt a szaksajtó inkább fenntartásait, semmint örömét fogalmazta meg a rekord kapcsán.
Az év elsô hat hónapjában a kivitel értéke elérte a 4 milliárd 913 millió dollárt, s ez az eredmény teljesen megalapozottá teszi azt a várakozást, hogy az export 2000-ben az eddigi 8 milliárd dolláros határt jócskán túllépve eléri, sôt meghaladja az ország közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiájában erre az évre elôírt 9,9 milliárd dollárt.
Bár az export az elsô félévben 27,4 százalékkal magasabb volt az elmúlt év hasonló idôszakához képest a Bursa címû gazdasági napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy a kivitelben a legnagyobb aránnyal a nyersanyagok és a kis hozzáadott értéket tartalmazó termékek szerepelnek, a bérmunka mellett.
– Ha a nyersanyagok és a bérmunka biztosítja az export közel felét, az sem rövid, sem középtávra nem jelent biztosítékot az export fenntarthatósága számára – nyilatkozta a Bursának Mihai Ionescu, a Romániai Exportôrök és Importôrök Szövetségének elnöke.
Az export elmúlt hat hónapi sikeres teljesítményének okát a lej dollárral szembeni ellenôrzött leértékelésében, az export támogatására hozott intézkedésekben látták a szakemberek. Ehhez járult még az, hogy bizonyos termékek esetében liberalizálták Romániának a CEFTÁ-val és az EU-val folytatott kereskedelmét.
Az export legfontosabb piacát Olaszország (23,1 százalék) és Németország (15,9 százalék) jelenti. Ezt a két országot követi Törökország 6,4, Franciaország 6, Nagy-Britannia 5,6, az Egyesült Államok 3,8 és Magyarország 3,4 százalékkal.
A rekordnagyságú export még mindig közel 1 milliárd dollárral elmarad az importtól, amely az év elsô hat hónapjában 5 milliárd 848 millió dollárt ért el. Az import növekedése 19,8 százalék volt a tavalyi év hasonló idôszakához képest.
Románia a legtöbbet Olaszországból importált (20 százalék). Ezen a listán is Németország áll a második helyen 15,1 százalékkal, majd az Orosz Föderáció (9 százalék), Franciaország (5,9 százalék), Nagy-Britannia (4,8 százalék) és Magyarország (4,1 százalék) következik.
– Az export a gazdaság mozdonya lett, még akkor is, ha kivitel szerkezete nem a legjobb. Jobb lenne ha tudást, magas fokon feldolgozott termékeket vihetnénk ki, de ha ez nem lehetséges, még mindig jobb, ha bérmunkát végzünk és az olcsó munkaerôt exportáljuk - idézte Mugur Isarescu miniszterelnököt az Adevarul Economic.
A gazdasági hetilap ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kereskedelmi mérleghiány finanszírozása az idén könnyebb lesz, mint tavaly, alapos ok van az aggodalomra, mivel hamarosan gondolni kell a hideg évszakban szükséges fûtôanyag behozatalára, s a külsô finanszírozás lehetôségeit illetôen 2001 sem ad alapot az optimizmusra.
Tegnaptól a marosvásárhelyi töltôállomások zöménél megdrágult az üzemanyag. Az ok: keddtôl a PECO brassói és kolozsvári kirendeltsége is drágábban forgalmazza a benzint és a gázolajat, mivel a kôolajfinomítók megemelték az eladási árakat.
A brassói PECO a benzint literentként 200, a gázolajat pedig 300 lejjel drágította.
A PECO megyei töltôállomásain tegnaptól 12.000 lej a Premium, 12.200 a Super, 12.000 az ólommentes Super, 11.800 az ólommentes és 9000 lej a gázolaj ára.
Az MBO töltôállomásnál hasonlóan emelkedtek az árak, a MOL töltôállomásokon a gázolaj ára emelkedett 9500 lejre. A Schell-kútnál a Prémium benzint továbbra is 13.000, a Super Plust 14.000, a gázolajat pedig 9.600 lejért árulják. A göcsi töltôállomáson 11.800 a Prémium benzin, 9.200 a gázolaj ára.
A Mediafax és a PRO TV megrendelésére készített a CURS közvéleménykutató-iroda augusztus 7-9 között újabb felmérést készített. Ebben tallózunk. Hibaszázalék +/- 2,8.
Államelnökjelölt-preferenciák:
RMDSZ – 6%
Szerdán és csütörtökön országszerte több mint 1500, líceumot végzett diákot programáltak szóbeli anyanyelvi vizsgára az érettségi második szakasza során.
A legtöbb közülük (1360) magyar nemzetiségû, 120 végzôs diák német, van köztük három szlovák és 10 horvát is.
Az érettségiztetés további sorrendje a következô lesz: aug. 18—19-én modern nyelvek (szóbeli vizsga), aug. 21. román nyelv és irodalom (írásbeli vizsga), aug. 22. anyanyelvi vizsga (írásbeli), aug. 23. kötelezô szakvizsga (írásbeli) aug. 24. választható tárgy (írásbeli vizsga), aug. 25. az ellenkezô szakosítás tantárgyai közül választott tárgy (írásbeli vagy praktika), aug. 27. az eredmények kifüggesztése, aug. 28. a fellebbezések elfogadása, aug. 30. a végleges eredmények kihírdetése.
Ion Iliescu, a PDSR elnöke azt nyilatkozta hétfôn, hogy "teljes egészében közömbösen érinti" Mugur Isarescu lehetséges elnökjelöltsége
A PDSR vezére azzal magyarázta ezt a kijelnetését, hogy pártja a választási kampány során a szavazópolgárokkal kíván kapcsolatba lépni, nem pedig az ellenfelekkel akar párbajozni.
A választások elôtti és utáni lehetséges szövetségekrôl szólva Iliescu elmondta, hogy jövô héten nyilvánosságra hozzák a PDSR és a PSDR közötti tárgyalások eredményeit "szakterületekre lebontva".
A PD-vel és az ApR-vel való lényegi tárgyalásokra csak a választások után kerülhet sor, amikor szükségessé válik egy "alapvetô párbeszéd annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen kormányozni" – mondta Iliescu.
A PDSR vezére azonban rámutatott, hogy pártja alapvetôen a PD ellen van hangolva, ami annak a következménye, hogy "felgyûltek az objektív történések és a különféle ellenérzések".
Al Gore, jelenlegi alelnök, demokrata elnökjelölt öt ponttal csökkentette hátrányát George W. Bush republikánus jelölttel szemben.
A CBS News felmérése szerint, ha most lennének a választások, a megkérdezettek 48 százaléka szavazna Bush texasi kormányzóra, 38 százaléka pedig Al Gore-ra. Egy héttel korábban Bush 50, Gore pedig 35 százalékos támogatásra számíthatott. A CBS szerint az Al Gore szempontjából kedvezô változás annak tulajdonítható, hogy a demokrata jelölt Joseph Liebermant, Connecticut állam szenátorát jelölte meg alelnökké. Lieberman megítélése általában pozitív a választók körében.
A hagyományosan demokrata érzelmû Kaliforniában meglehetôsen szoros versenyt mutatnak a felmérések a két elnökjelölt között. Al Gore 40, Bush 37 százalékos támogatottságot mondhat magáénak a pénteken közzétett adatok szerint. Lieberman megnevezése itt is Gore táborát növelte, hiszen a múlt héten még az itteni választók 45 százaléka Busht, 33 százaléka Gore-t támogatta.
Marosvásárhelyen utoljára a Román Hírszerzô Szolgálat finanszírozásával az 1918. December 1. utcában épített tömbházat adták használatba. Csomor László, a polgármesteri hivatal beruházási osztályának vezetôje azt a jó hírt közölte lapunkkal, hogy az Unirea negyedben állami alapokból épülô tömbház B lépcsôházába a hónap végén beköltözhetnek a lakók.
Az alvállalkozók ígérete szerint: augusztus 20-ig beszerelik a villanyt és a felvonót, a jövô héten bekötik a gázt. A 20 lakrészt szerzôdés alapján eladták a tulajdonosoknak. E tömbházban egy 3 szobás lakrészért kb. 320, míg az egyszoba-összkomfortért 90 milliót fizettek az igénylôk. Hasonló terv alapján készül el az A lépcsôház is, ahol csak 10 lakrészt adnak el, a másik 10 szociális lakás lesz. Itt még hátra vannak a belsô véglegesítési munkálatok: festés, padlócsempézés, mosdók felszerelése. A tömbházat, amely összesen 14 milliárd lejbe került, remélhetôen szeptember közepéig elfoglalhatják a lakók.
Annak ellenére, hogy per van a területért, felépül a Negoiului utcában levô tömbház – mondta Csomor László. Itt az egyik lépcsôházat a helyi tanács, míg a másikat a Locativ Rt. finanszírozza. Az épületben 46 lakrész lesz, ebbôl 24 két, 22 pedig háromszobás lakás. A tanács az idén csak 2 milliárd lejt irányzott elô a munkálatokra, amelyeknek az összértékét 22,4 milliárdra értékelték. Mivel vélhetôen a városnak nem lesz pénze befejezni az épületet, tárgyalásokat folytattak az Országos Lakásügynökséggel, hogy ôk finanszírozzák e beruházást. Az idén elkészül a tömbház alapja, a pincék és a garázsok, ha lesz pénz, jövôre már a földszintet és az emeleteket is felhúzzák.
Emellett a Tudor negyedben levô Pandurok úton is nekifogtak két tömbháznak. Itt a már majdnem készen álló és a gázvállalat által felépíttetett tömbházak mellett lesz még egy 6 és egy 10 emeletes épület is. Az elôzôbe 26, az utóbbiba 44 lakrészt terveztek kizárólag szociális célra. A hatemeletes lakás felépítése a tavaly decemberi adatok szerint 14,3, a tízemeletesé pedig 24,8 milliárd lejbe kerül. Az idén a polgármesteri hivatal ezekre is 2-2 milliárd lejt utalt ki, ebbôl a pénzbôl az alapok és a mûszaki helyiségek készülnek el. A közmunkaügyi minisztérium 1gért 11 milliárd lej támogatást, amibôl 2,5-öt már át is utaltak, a többit, remélik, hogy a költségvetés kiigazítása után adják át. Az építtetô cégekkel kötött szerzôdés alapján mindkét tömbházat 2001 december végéig kell befejezni.
Az Egyesült Államokban, Olaszországban és Németországban élô román diaszpóra problémáit vitatták meg a határon túli románok 3. marosfôi nyári egyetemén.
A Székelyföldön tartott nyári egyetem elôadói közül a Floridából érkezett Claudiu Matasa egyetemi professzor elmondta, hogy az Egyesült Államokban élô román és magyar diaszpóra történelmi kérdések ügyében zajló "viadala" még Floridában is érzôdik, mivel ott él a románok történelmének egyik legelszántabb védelmezôje, Traian Golea.
A Torinóból érkezett Mariana Cîrlan egyetemi professzor arról számolt be, milyen kemény harccal próbálja ellensúlyozni egy olyan, Olaszországban megjelent könyv hatásait, amely becsmérlôen szólt a románokról.
A kölni Rodica Ciurea Weiner elmondta, hogy a Németországban élô román diaszpóra tagjai individualisták, megpróbálnak távolságot tartani Romániától és a románok történelmétôl, mert abban bíznak, hogy így közelebb kerülhetnek a német nemzethez.
Iurie Rosca moldovai parlamenti képviselô azt hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok akadékoskodása ellenére Besszarábiában fejlôdik a romanizmus. Egyben bírálta a készülô román-moldovai alapszerzôdést.
Egy Észak-Bukovinából érkezett diák azt állította, hogy az Ukrajnából Romániába tanulni érkezô egyetemisták egyötöde az ukrán titkosszolgálat ügynöke.
Spontán munkabeszüntetésre határozták el magukat a Maros Készruhagyár dolgozói, akik tegnap a déli órákban megszakították a termelôi tevékenységüket. Az akció célja: tiltakozni az igazgatótanács ama döntése ellen, amely 16.000 lejrôl 11.000 lejre csökkenti a naponta az alkalmazottaknak biztosított élelmiszerjegyet.
A Maros Készruhagyár azok közé az ipari egységek közé tartozik, amelyek viszonylag stabil anyagi háttérrel rendelkeznek. A magánosítás során a gyárat az alkalmazottak mintegy 600 tagot számláló közössége vásárolta meg, s jelenleg német, angol és spanyol megrendelôknek lohn rendszerben (a megrendelô által biztosított anyagból és tervek szerint) szállítja termékeit. Augusztus a készruhaipar egyik csúcshónapja, ezért a gyár pillanatnyilag teljes kapacitással üzemel, sôt hétvégeken, s péntek éjszaka is kénytelenek dolgozni, hogy eleget tehessenek a megrendeléseknek. A cég mintegy 1100 személyt foglalkoztat, az átlag alapfizetés 1.200.000 lej körüli, ám a teljesítménybérezés következményeként a bruttó átlagjövedelem 1,8 millió lejt tesz ki.
Szabó József igazgató, akivel közvetlen a munkabeszüntetés elôtt beszéltünk, elmondta, hogy semmiféle hivatalos értesítést a tiltakozó akcióra vonatkozóan nem kapott, így ezt nem is tudja semmilyen módon kommentálni. Ha az alkalmazottak mégis beszüntetik a munkát, a törvényes rendelkezéseknek megfelelôen az igazgatótanács döntése értelmében járnak majd el, amelyben neki csupán egy szavazata van – mondta. Ami az élelmiszerjegyekkel kapcsolatos elégedetlenséget illeti, Szabó József elmondta, hogy a törvény szerint annyit osztanak szét, amennyire lehetôség van, s miután a szakszervezettel a kollektív munkaszerzôdés megkötésekor 35%-os béremelésben egyeztek meg júliustól kezdôdôen, az anyagi keretbôl ennyire futotta. Nagyon sajnálatos – tette hozzá –, hogy egyesek nem voltak hajlandóak felvenni az élelmiszerjegyeket, hisz ez olyasmi, mint amikor valakinek ajándékot visznek, az illetô azonban azért nem fogadja el, mert kétszer annyit akarna.
Némileg másként látja a helyzetet Aszalos Ferenc szakszervezeti elnök, aki szerint, a kollektív munkaszerzôdés két cikkelye szerint is, az igazgatótanácsnak kötelessége lett volna meghívni a szakszervezet vezetését, amikor a jegy értékének csökkenésérôl döntöttek, ám nem tették. Ugyanakkor írott egyezményben fektették le a személyenként kiosztandó élelmiszerjegyek árát, amit önkényesen változtatott meg az igazgatótanács. Nem elfogadható – vélte az elnök –, hogy most beszélnek pénzhiányról, amikor rengeteg megrendelése van a gyárnak. Mindazonáltal a szakszervezet semmiféle tiltakozó akciót nem szervezett – szögezte le Aszalos Ferenc –, a munkabeszüntetés teljesen a dolgozók spontán ötlete. A szakszervezet ugyanakkor kezdeményezni fogja a gyár vezetôségével a kérdés megvitatását.
Fél egy körül az elsô váltás letette a munkát. A munkacsoportok képviselôi találkoztak az igazgatóval, aki választás elé állította az alkalmazottakat: Mondjanak le az élelmiszerjegyekrôl, s az értéket megkapják a fizetésben, vagy növelik a jegyek értékét, s azzal arányosan csökken a kifizetett bér. Az igazgató távozása után a jelenlévôk a teendôkrôl vitatkoztak.
Aszalos Ferenc elmondta, hogy midenképpen szeretné rávenni a második váltást, hogy a megrendelések idôben való teljesítése érdekében vegyék fel a munkát, ma pedig tárgyalásokat kezdeményeznek a vállalat vezetésével egy mindkét fél számára elfogadható megoldás kidolgozása érdekében.
A minap becsengetett a villanyszámlás. Mikor két perccel késôbb felmostak, még mindig a fizetendô végösszeg csengett a fülemben. Háromszor akkora, mint amennyit rendesen fizetni szoktunk.
Mivel ez mégsem lehet rendjén – gondoltam én! – alaposabban szemügyre vettem a kiállított fizetési felszólítást. A végösszeg megmagyarázása nem kevesebb, mint húsz sor fejtegetésébe került a szolgáltatónak. Volt azon minden: dátumok és összegek, ilyen meg amolyan kilowattóra-árak, hozzáadott-értékadó, hozzá több összeadás és kivonás, a végén pedig – hókuszpókusz –, ennyit szíveskedjen befizetni! Mindeddig azt hittem, hogy képes vagyok eligazodni egy vacak villanyszámlán, ám most rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Nem tudtam. Leginkább az volt a számomra érthetetlen, hogy amennyiben az ugyancsak a számlán feltüntetett fogyasztás havi átlagban mintegy 100 kilowattóra, s egy kilowattóra (nem én találtam ki, biz’isten ennyit írt a számlán!) 666 lejbe – ördögi szám! – kerül, miként kell nekem a teljes három hónapnyi mennyiségnek megfelelô összeget egyetlen alkalommal kifizetnem, mikor igazolni tudom, hogy minden hónapban felvasalták tôlem a prezumátot?
A villanyszolgáltató pénztáránál szerencsém van, a hölgy hajlandó magyarázni. Így hát ô magyaráz, én viszont továbbra is hülye maradok. Tessék idefigyelni: itt van ennyi s ennyi kilowatt, az összesen ennyi, plusz HÉA, nos ebbôl levonjuk a prezumátot, az máris annyi. Ehhez még hozzáadódik a bérleti díj, mert arról se feledkezzünk meg, tehát ezzel annyi, ha pedig még hozzáadjuk ezt és ezt, máris megvan a végösszeg. Világos, nem?
Az utolsó hozzáadás elôtt, utolsó szalmaszálként, azért még volna egy közbevetésem: ugyanbiza mit jelképez ez az – a számla értékének felét kitevô – összeg? Titkos reménykedésemmel ellentétben azonban, a hölgy nem esik rimánkodva térdre, hogy bocsássak meg, itt valamit elírtak, tévedés az egész, mindjárt kijavítják, hanem a világ legtermészetesebb hangján megjegyzi: Az? Az az augusztusi prezumát. Tehát ön most tulajdonképpen négy hónapra fizet.
Püff neki! Mivel mindkét fél csak nehezen erôltet nyugalmat magára, s mögöttem is gyülekeznek már a türelmetlenkedô ügyfelek, megadom magam. Már nem kérdezem meg, pedig ugyancsak érdekelne, hogy amennyiben egy évben négy alkalommal olvassák le az órát, regularizálják úgymond a fogyasztást, s minden alkalommal négy hónapot számolnak el, akkor én évente 16 hónapot fizetek? A kérdés költôi marad. A gyertyahasználattól már rég elszoktam, más villamosenergia-szolgáltató sem jelentkezik a láthatáron, s a számla hátoldalán pedig dörgedelmesen rámszólnak, hogy hét napon belül törlesszek, mert különben... Hát szó nélkül, megsemmisülten fizetek.
Közben olvasom, hogy ismét drágábban fog hûteni a hûtôszekrény, melegedni a vasaló, zümmögni a porszívó, s drágábban fénylik majd az éjjeli lámpa is. Egy kilowattért több mint 1.200 lejt kér majd el a monopolhelyzetben található állami áramszolgáltató. Az újabb drágítás – mondják – az infláció következménye. Némi fordított logikával tehát, ha 600 lej körülrôl duplájára nô a kilowattóra ára, akkor az elsô félévben 100%-os inflációt jegyezhettünk. Jézusom! Tán csak nem hazudott ismét nekünk a kormány, amely 30% körüli pénzromlásról beszél? Lehet, hogy a villanyosok jobban tudják?
Elhatároztam: ezentúl, ha a villanyszámlást várjuk, elôtte beveszek egy nyugtatót. Minden eshetôségre pedig egy vizes törülközôt is elôkészítek.
Alig vezették be két hete, máris alaposan felkavarta Vásárhelyen a kedélyeket a TelPark fizetôparkolós rendszer. Dr. Dorin Florea polgármester több alkalommal is elverte a port a leköszönt helyi tanácson és a város volt vezetésén, kijelentve, hogy egyedül ôk tehetôk felelôssé az elkapkodva bevezetett, nagy lakossági tiltakozást kiváltó intézkedésért, ami anyagilag hátrányos a polgármesteri hivatalra nézve, lévén, hogy a városháza mindössze egynegyedét kapja a bevételeknek.
A polgármester kilátásba helyezte, hogy referendumot szervez a fizetôparkolós rendszerrel kapcsolatban, hogy a lakosság fejezze ki akaratát az ügyben. Addig is, keddtôl várják az idevágó polgári bejelentéseket a városházán.
A TelPark rendszer ellen a forradalmárok is tiltakoznak. A December 21. Egyesület vezetôtanácsának fôtitkára, Ilcu Vasile nyílt levélben fordul a polgármesterhez, kérve, hogy szervezze meg Marosvásárhelyen az elsô referendumot, mely révén demokratikus eszközzel a polgárok kijavíthatnák választottjaik hibáját. A város volt vezetése a levél szerint is gyanús sietséggel fogadta el a polgármesteri hivatalra anyagilag hátrányos szerzôdést, aminek hátterében az aláíró gazdasági és politikai érdekeket gyanít.
Emlékeztet még rá, hogy a forradalmárok néhány éve az egyesület bérének fejében, amely jelenlegi értéken számlálva a havi félmillió lejt tette ki, felajánlották a parkolóhelyek ellátását és karbantartását, egyetlen feltételként szabva, hogy a személyzeti keretet kizárólag munka nélküli forradalmárokból állítsák össze.
A levél felveti még, hogy a polgármesteri hivatal egymagában is megvásárolhatta volna a fizetôparkolós rendszer licenszét, és így a teljes bevétellel gazdálkodhatna. Bármilyen magyarázatot is hozna fel a volt városvezetés a történtekre, evidens, hogy inkompetencia, vagy okkult érdekek játéka áll az ügylet hátterében – áll a levélben, amely indítványozza még, kössenek új szerzôdést, amelyben a bevételi hányadok értékét fordítsák a polgármesteri hivatal javára.
A helyi román média berkeiben olyan hangok is feltûntek, melyek szerint a TelPark-rendszert azért vezették be Marosvásárhelyen, mert Szegedrôl származik. Meg nem nevezett hírforrások alapján tudni vélték, hogy a városháza Fodor Imre polgármestersége alatt ráerôltette a társulási szerzôdést a szolgáltató Tracia Trade cégre.
Lapunknak illetékes helyrôl határozottan cáfolták, hogy a város rákényszerítette volna a szerzôdést a vállalkozóra. Az üzleti életben szokásos, ajánlattétel és tárgyalások útján kötötték meg a sokat ostorozott szerzôdést. Az elhamarkodásról annyi talán elég is, hogy a tárgyalások mintegy évet tartottak, mielôtt a megegyezés létrejött volna. A jövedelem elosztásánál figyelembe vették a társulásban érdekelt két cég, vagyis a vásárhelyi szolgáltató, és a rendszer licencét birtokló temesvári cég beruházásait és ezeknek a megtérülését is. A dolgok eme vetületérôl a kérdésrôl gyakorta nyilatkozó polgármester eddig nem ejtett szót, pedig nem kis összegekrôl van szó.
Azt sem emlegetik, hogy pénzben a város többet keres a TelParkból, mint a korábbi órás fizetôparkolóból, és a marosvásárhelyi önkormányzat az elsôk közé lép lesz az országban, a fizetôparkolós bevételek terén. Sokkal nagyobb városok, mint Kolozsvár, nem szereznek ekkora jövedelmet ebbôl a tevékenységbôl. Az is igaz, hogy a mi zsebünkbôl.
Szerte a világon elterjedt szokás, hogy a parkolásért fizetni kell, ez köztudott. Hogy és mint, órával, vagy jeggyel, az más történet, a lényeg az, hogy az adófizetô talán kevesebb mormogással nyúlna zsebbe, ha tudná, hogy ügyelnek is a jármûvére a pénze fejében. Ez még mindig jobb, mint az az ötlet, hogy minden autós fizessen, akkor is, ha esetleg garázsban tartja az autóját. Egyébként a TelPark izraeli találmány, fölösleges a szegedieket szidni érte. Kétségtelen, hogy tökéletesíthetô. Ha pedig jótékonyan akarnak változtatni rajta, az illetékesek gondoljanak elsôsorban a polgárra. És úgy módosítják, hogy az a lakosság, a gépkocsisok javát (is) szolgálja.
Újra aktuálissá vált a felvételi láz a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen, hiszen közeleg az ôsz, augusztus 23-tól kezdôdnek az iratkozások, 24-tôl pedig a felvételizôk számára minden nap tréning jellegû csoportos foglalkozásokat tartanak, amely mozgásból, énekbôl, beszédbôl, színpadi gyakorlatból áll.
Az elôzetes jelentkezések szerint ígéretes a mezôny – jelezte Kovács Levente dékán –, mindemellett néhány újdonság is várható: egyrészt az, hogy 11 hely van a színészképzés magyar tagozatán és 7 hely a teatrológián, tehát mindkét tagozaton több, mint tavaly, ugyanakkor növekedett a tandíjas helyek száma is: 6 hely a színész, illetve 3 hely a teatrológia szakon, és növekedett a tandíj összege. A vonatkozó minisztériumi rendelet elôírja ugyanis, hogy az évi tandíjnak egyenlônek kell lennie azzal az összeggel, amelyet az adott szakterületen a minisztérium, illetve az állam fordít a diák képzésére. Ez pillanatnyilag a marosvásárhelyi színmûvészeti egyetemen 26 millió lejt jelent. Kétségtelen, tetemes összegrôl van szó, melynek elôteremtése, vagy valamelyes pótlása érdekében ösztöndíj-folyamodványokkal szponzorálásokat, támogatásokat lehet igényelni; az Apáczai Alapítvány most tett közzé egy ösztöndíj-programot a határon túli megmaradást célzó elvi háttérrel, ezt a marosvásárhelyi diákok is nyilván megpályázhatják.
Újdonság továbbá az, hogy külföldi hallgatók, – a magyar oktatási minisztériummal kötött megállapodás keretében – bizonyos számú ösztöndíjra pályázhatnak: Magyarországról máris van öt felvételire jelentkezô, a budapesti fôiskola közvetítésével, akik elnyerhetnek két- három ösztöndíjas helyet a magyar oktatási minisztériumtól. Ez mindenképpen nyitás, van egyébként egy egyezmény, miszerint elôfordulhat, hogy jövôben már egy egész osztályt, egy hetes csoportot támogatna a magyar minisztérium, hogy a Kárpát-medencei színészképzésnek itt legyen egy olyan helye, ahová felvidékiek, újvidékiek, kárpátaljiak és magyarországiak is jöhetnének. A román tagozaton pedig egy ukrajnai osztály indul, illetve van egy marokkói jelentkezô, aki a marosvásárhelyi egyetemen szeretne színésszé lenni.
Bizonyos szempontból beindult a Pálfy-ház ügye, amelyre egy újabb támogató jelentkezett, ugyanis az egyetem vezetôsége értesítette a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának mûemlékvédelmi osztályát, és Visy Zsolt államtitkár személyesen biztosította az egyetem vezetôségét a tárca jóindulatától és támogatásáról.
A felvételi erôltetett menetben, sûrítetten zajlik, hiszen sok próba van, párhuzamosan a két tagozat négy szakán. Az idén a rendezôi szakon nincs felvételi sem a román, sem a magyar tagozaton. A felvételi vizsga szeptember 1 és 7 között zajlik, a megszokott menetben, azzal a különbséggel, hogy a színi tagozaton nincs többé írásbeli, tehát az érettségi anyagot nem kérik még egyszer számon, hanem helyette egy beszélgetést, egy interjút iktattak be, mely során a vizsgáztató bizottság a felvételizô színházi érdeklôdésérôl, mûveltségérôl tájékozódik.
Kovács Levente továbbá arról is beszámolt, hogy az idén is, akárcsak ezidáig, felvételire jelentkeznek a szórványvidékekrôl, jönnek Szatmárról, Nagyváradról, Aradról, Gyimesközéplokról, Brassóból, Marosvásárhelyrôl is többen jelentkeznek, mint az elmúlt években, úgyhogy adott minden esély arra, hogy az idén is ígéretes évfolyam kezdje el tanulmányait a színmûvészeti egyetemen.
Milyen okos és elôrelátó volt, drága Bogáti úr. Hogy még idejében megvásárolta ezt az aranyos kis helyet. Hogy még idejében megrendelt mindent, és fel is állíttatott mindent. Én akkor egy kicsit bolondnak tartottam magát. Láttam, mikor érkezett délelôttönként, amint gondozta a "kis virágoskertet", maga nevezte így; ahogy szeretettel öntözte a virágokat, és beszélgetett is velük. Elnéztem, amint megrendülten imádkozott, és találgattam, mit suttognak ajkai, amikor azzal beszélgetett, aki még nem is volt ott. Maga egy fantasztikus ember, Bogáti úr!
Mindennap itt vagyok, folytatom a munkáját, hûségesen jövök, fél a bánat. Vastag itt a csend, csak a katonák gyakorlatoznak, lônek egyet-egyet, de ezt meg lehet szokni, a háború idején kicsi gyermek voltam, akkor is így dombéroztak az ágyúkkal. Meg lehet szokni.
Reggel olyankor jövök, mikor még nincs beállva a hôség, késôbb el se mernék indulni hazulról. A házába beköltöztek valakik, csengettem, hogy szóljak, né, azelôtt én takarítottam, sepregettem, fôztem és mostam is Bogáti úrra, hátha esetleg valami kis munka...Morrant a kutya, nem jött elé senki. Megint csengettem, akkor már szökött is a fenevad a kapunak, habzott a szája, csattogtatott, én biza eltakarodtam onnan.
Dél tájban szuszogni se lehet a városban, mi itt hûvösön maradunk. Közel a csap, kétszer iszom: mikor harangoznak délre, s amikor indulok haza. Kenyeret is találok, el nem hinné, milyen felejtôsek az emberek. A tegnap egy asszony házikolbászt is hagyott a padon. Káposztalapin sütött egrestôi vert kenyeret. Kicsi karéjt törtem csak, mert nekem is van elég otthon. Szárítva, tudja. Beáztatom a borsmenta teájába, akkor nem sérti az ínyemet. Van gyümölcs is, szilva. Eszegetek, nem bánt senki. Sokan halnak, feszt temetnek, adnak kalácsot. Mikor a kántor elkezdi Az én Megváltómat, jövögetnek a fiúk a fekete pólóban. Pálinkát is kapok, jól ismernek az ittvalók, a gondnok úr szólt, hogy ha elvállalom, pénzt is ad, mert aki elôttem volt, összeállt az egyik gödrössel, az ura rajtakapta, megverte, kitette az utcára; s ettôl a nô bizony szépen megbolondult.
Van úgy, hogy hozok magának tubarózsát. Mindig van friss virág. Tubarózsát, mert egyszer maga is azt hozott nekem. Zsebpénzt is küld a jóisten. Jön egy-egy lenge úrinô, gyöngyfényû körmökkel, munkába állít, elsuhan fagyizni, leseprem a párkányt, mosom a lépcsôket, gyomlálom a hantot. Ruhagöncöm annyi, turkálót nyithatok. Már nem kell, ami a maga pöttyös ribancától maradt. Vajon milyen lehet az élete ott kint, Dél-Amerikában?
Egyet se sóhajtson érte, Bogáti úr. Megmondom ôszintén, én biza több alkalommal is meglestem, mikor a tarka nyakkendôs valutakandúrokkal fajtalankodott. Most elárulhatom, nem vigasztalásul, megmondom ôszintén: maga sokkalta jobban csinálta, drága Bogáti úr, amikor, igaz, még hetvenkilencben, éppen vékonypalacsintát sütöttem a konyhában, s hát csak odanyúlt s betett nekem hátulról. Emlékszik rá? Ezek a cédák élvezni se tudnak, csak sivalkodni. Mint a gönne, mikor kés duvad a gusájába.
Aztán, drága Bogáti úr. Én köszönöm az örökséget. Minden nap megköszönöm magának. Elmentem az irodára, s megkérdeztem, mikor kell megváltani. Az a kedves fiatal úr kérdi: kripta, ugye. Hát én nem is tudom, hogy az volna, Bogáti úr drága. Hogy ha csináltat egy ilyen üreget, s lefedi betonnal, akkor az már izé. De nyugodjunk bele az Isten akaratjába.
Drága Bogáti úr. Maga kifizette egészen kétezerkettôig a lakását. Maga rendszeresen fizette az egyházfenntartási járulékot, és aki rendesen fizeti, annak kedvezmény jár. Drága Bogáti úr, ha ma volna kétezerkettô, akkor magának még húsz évre hosszabbítanák a tartózkodási engedélyét, alig százhatvanezer lejért. Mert maga húsznál több éve hogy rendben van mindenféle egyházi költséggel.
Ha hidegre válik az idô, csak egyszer jövök egy héten, élelemért kell hogy járjak. Télen nem is tudok jönni, elesnék, és lábam törne. De jön a tavasz, és akkor megint itt leszek, és a nyár, drága. Kettôezerkettôig elôteremtem én azt a százhatvanezer lejt, a föld fenekébôl is. És akkor magának arany dolga lesz itt, Bogáti úr. Lehet, hogy addigra kétszázezerre szökik a százhatvanezer, de nekem már van félretéve ötvenezer, fokozatosan gyarapítom, ne búsuljon semmit se.
S ha lejár az idôm, lehet, megengedik, hogy ide költözzek, bár az oldalába, koporsó fiába; mikor elaluszok, egyszer s mindenkorra, drága Bogáti úr.
Gondok és örömök Backamadarason
A községközpont Backamadaras, Backa domb elnevezése után alakult ki a következôképpen: a Backa tetôt régen erdôk borították, az erdôkben népes madárvilág húzódott meg, hozzátartozik Bálintfalva és Szentgerice. A lakosság összlétszáma: 2115 Backamadarson 90, míg Szentegricén 60 gyerek jár ovódába. A három iskola I - VII. osztályában összesen 130-an tanulnak, az összmezôgazdasági terület 2233 ha, két mezôgazdasági társulás mûködik, a községben 21 gazda rendelkezik saját traktorral és mezôgépészeti felszerelésekkel. Backamadarason az ipari termelésben két vállalkozást jegyeztek bôrszabászatot és a varrodát, ahol játékbabák számára készítenek ruhákat, utóbbi 14 nôi személynek biztosított munkahelyet. Az idei helyhatósági választások eredményeként a független Csiki József lett a polgármester, alpolgármester Kirizsán Károly (RMDSZ), a helyi tanács 11 tagból áll, öten szentgericeiek, négyen backamadarasiak, mindannyian az RMDSZ színeiben, ketten bálintfalviak, függetlenek. Az újonnan alakult helyi tanács támogatja a második alkalommal megválasztott polgármestert. Csiki József számára a 2000 év mérföldkô. Arra kértük, mutatkozzon be és vegye számba az elmúlt négy évet, aztán tekintsen elôre – miként tovább?
– Backamadarason születtem 1944. július 4-én, az elemi iskolába itt jártam, majd Sepsiszentgyörgyön végeztem a hároméves mûköves- márványcsiszoló szakiskolát. Késôbb dolgoztam Brailan, Galacon, Bukarestben, Kolozsváron. Katonaság után Temesváron beiratkoztam az autóvillamossági szakiskolába, két év után oklevéllel a kezemben az ákosfalvi állami gazdaságnál alkalmaztak. Villanyszerelôként dolgoztam, foglalkoztam az autóvillamossággal is 1974-ig, amikor hazakerültem Backamadarasra, a volt termelôszövetkezetbe, ahol a fejôgépek, víz, gázhálózat és persze a villamoshálózat karbantartóként dolgoztam. A község vezetésébe elôször 1992-be jutottam, alpolgármesterként. 1990-tôl 1992-ig az RMDSZ helyi szervezetének elnöke voltam, gyakorlatilag még egy pár emberrel hoztuk létre annak idején a szervezetünket. Nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy helyi képviseleti szervezetünk tevékenységét a helyes mederbe irányítsuk. Különbözô objektív és szubjektív okok miatt 1996-ban nem sikerült az RMDSZ színeiben jelöltetnem magam, függetlenként indultam az akkori helyhatósági választásokon. Így lettem polgármester. Idôközben az RMDSZ testületébe is visszaválasztottak, nem mondtam le a tagságról, elsô mandátumom ideje alatt végig elfogadtam az RMDSZ programjait. Együtt dolgoztunk mindvégig és a jelen idôszakban is.
– Mi volt az alapindok, hogy polgármesterként jelöltette magát?
– Itt születtem, az emberek ismertnek. A három falu lakossága a szakmámnál fogva is megbecsült, villanyszerelôként dolgoztam a középületek – kultúrotthonok, iskolák, egyházak – karbantartásán, ezért sosem kértem munkadíjat, emiatt is tiszteltek és kialakult egy kölcsönös bizalom. Az 1996-os választási évben az elsô fordulóban polgármesternek választottak. Elsô lépésem az volt, hogy Szentgerice nagyon-nagyon régi gondját megoldjam. Három hónap lejárta alatt 100 telefont szereltettünk a faluba. A költségek java részét a száz elôfizetô fedezte. A kábeltévé- hálózatot a megyében elsôként valósítottuk meg, saját kezdeményezésünk nyomán. Késôbb átadtuk a Vészi Kft.-nek, amely hivatalos formába öltöztette az egész hálózatot és tevékenységet. Következett az iskolák rendbetétele, külsô és belsô munkálatok elvégzése. Megjegyzem, hogy Backamadaras községben a kommunista rendszer alatti 45 évben semmi sem épült állami beruházásból! A középületek javítására sem adtak pénzt a központi alapból. Elképzelhetô, hogy mekkora áldozatot kellett hoznia a lakosságnak. Ez bizonyítja, hogy az emberek megértettek és mai napig is bármikor bármit elvégeznek, anélkül, hogy munkájukért pénzt kérnének.
– A földtörvény alkalmazása itt is véget nem érô folyamatnak tûnik?
– Ma is idôszerû gondunk a föld jogtulajdonba helyezése. Az 1996 – 2000 közötti idôszakban az összesen 1100 kiosztandó birtoklevélbôl 470-et adtunk át. A négy év során nálunk nem dolgozott folyamatosan mezôgazdasági mérnök. Náznán Jenô 1994-ben elment, azóta csak idôszakonként jött egy-egy szakember segíteni, de egyik sem maradt a községben. Mérnök nélkül, a földosztó bizottság néhány tagjával Backamadarason 102 hektár erdôt mértünk ki, Szentgericén pedig 62 hektárt, anélkül, hogy egyetlen reklamációt kaptunk volna. Az elsô választási mandátumon idején az 1991. évi 18-as számú törvény alapján Szentgericén mindenki megkapta birtoklevelét az erdôre, ugyanígy Bálintfalván is, Backamadarson pedig a visszaigénylôk 60%-a jutott az okmányhoz. A 169-es és az idei 1-es törvény alapján még 96 ha erdôterület visszaigénylésére iktattunk kéréseket, ezek megoldása folyamatban van. A mezôgazdasági földterületek jogtulajdonba helyezésével viszont gond van, ha Baumgarten Ioan agrármérnök valóban nálunk fog dolgozni, talán felgyorsulhat a szántóföldek jogtulajdonba helyezése. Adminisztratív intézkedések is gátolnak a birtoklevelek kiadásában. Ugyanis 70 birtoklevelet átadásra elkészítettünk, de az emberek nem veszik át, mert az azért 28000 lejt csak az ákosfalvi adóhivatalban lehet kifizetni. Az adóhivatalok átszervezésekor tôlünk megvonták ezt a jogot. A szomszéd faluba utazás és vissza pluszköltséggel jár, emiatt az emberek inkább odázzák a birtoklevelek átvételét. A következô négy év feladatai között ennek a problémának a megoldása is szerepel.
– Milyen tervekkel foglalta el másodszorra a polgármesteri széket?
– A helyi tanáccsal együtt sürgôsségi sorrendet dolgoztunk ki. Egészségügyi téren sok a tennivaló. Két családorvosunk volt, az egyik elment. Nagy gondunk, hogy péntektôl hétfô reggelig nincsen Backamadarason egészségügyi közpkáder sem. A doktor úr, aki Marosvásárhelyrôl jár ki, közel áll a nyugdíjazáshoz, szóval nagy nehézségekkel küszködünk a községközpontban. Szentgericén a Tiboldi Alapítvány támogatásával épült egy orvosi rendelô, az épületben az orvosnak lakás is biztosítható. Nem tudjuk még, hogy a versenyvizsgára ki fog majd jelentkezni. Felkerestem az illetékes intézményeket, de egyelôre hiába.
A községvezetés másik mind nagy problémája a helyi tanács és a polgármesteri hivatal – régi és szép épületének – tatarozása. Saját erôbôl, sajnos, nem tudjuk elvégezni, mert a Petrichevich-Horváth féle kúria a XIX. század elején épült, ma nagyon leromlott állapotban van. Az egyház az udvar felôli bejárat egyik helyiségében pékséget rendezett be, ott végeztek csupán javításokat az épület szerkezetén, ám a tartószerkezet javítását rövid idôn belül el kell végeznünk. Nagyon sok pénzbe kerül. Elôször is be kell szereznünk az épület építkezési rajzait. Az állami levéltár aligazgatójától, Pál Antal Sándortól és a kolozsvári Kovács András professzor úrtól kértem segítséget, aki megígérte, hogy rövidesen elküldi az épület dokumentációit. A munkálatok és azok költségeinek felmérésére Keresztesi Gézát, a tervezôhivataltól kértük meg, aki elfogadta ajánlatunkat. Következô lépésünk, az anyagi támogatás biztosítása, a megyei tanácsnál és különbözô alapítványoknál próbálkozunk majd. Újra hangsúlyozom, hogy a felújítási munkálatok nagyon sok pénzt emésztenek fel. Ígéretet kaptunk még a debreceni – szintén – Csiki Józseftôl, aki magánszemélyként segítené anyagilag az épület rendbetételét. Továbbá bízunk Székely András Bertalan, a magyarországi Honismeret címû lap fôszerkesztôjének ígéretében is.
A három kultúrotthonunkat szeretnénk felújítani, fôleg belsôleg, a nagy termek siralmas állapotban vannak. Nemsokára kezdôdik a tanév. A három iskola és az óvoda épületének javítási munkálatait saját erôbôl végeztük el. A tanács nem pótolt a nyáron végzett munkálatokba, de biztosítja a gáz-, villany- , telefonköltségek fedezését. A madarasi új iskolánál a két fôbejárati ajtót ki kellene cserélni, dehát 11 millió lej egy ajtó ára..., lenne mesteremberünk,de nincs anyagunk, amibôl azt elkészíthetnénk.
Leaszfaltoztuk Gerice központjától az utat a fôútig, a lakosság hozzájárulásával. Dicséretes, hogy a madarasiak is áldoztak az útszakasz aszfaltozására. A két mezôgazdasági társulás a szállítást végezte két gépkocsival, az egyháznak is köszönet jár.
– Melyik az a terve, amely, ha megvalósulna 2004-ben, azt mondaná, nem dolgoztam hiába?
– A Nyárád szabályozása. Ez egy óriási gond, ennek kapcsán több alkalommal találkoztunk a megyei tanács mostani elnökével, Virág Györggyel, Burkhardt Árpád alprefektussal, tényszerûen bebizonyítottam, hogy a jobbágyfalvi- nyárádszeredai gát építése rajtunk sem sokat segít majd, mert a Nyárád medrének összecsúszott részei – az árvízek nyomán – annyira felduzzasztják és elzárják a víz folyását, hogy egy-két napos ezôzés nyomán a Nyárádszeredától lefolyt vízmennyiség Backamadarason kijön medrébôl. Tehát az EU által biztosított pénzösszegbôl az Alsó- Nyárád mentét is kellene szabályozni. De ez nincs a tervezetben. Backamadarason éppen ezért szeretnénk a Nyárádot körülbelül 80 méteres szakaszon új mederbe elvezetni, így 520 méter árvíz mentes utcahosszat, pluszkijárást nyernénk a kanyar levágása után, és bô vízjáráskor nem szigetelôdne el a tízházas utcarész. Szeretném, ha a Backamadaras – Szentgericei úton sikerülne a hatméteres nyitású híd felépítése. Továbbá nincs nálunk semmiféle szolgáltatás. Nemrég bezárt a gyógyszertár, nincs fodrászüzletünk, tv- rádiójavító mûhelyünk, miközben a volt fogyasztási szövetkezetek épületei üresek és elhanyagoltak. Nem tudom, mikor jelenik meg az erre vonatkozó törvény.
Végezetül, ha Backamadaras és a magyarországi Kunmadaras testvértelepülési kapcsolatait sikerülne gazdasági, kulturális együttmûködéssé felfejleszteni, akkor azt mondanám 2004-ben, hogy nem hiába ültem a polgármesteri székben. Egyébként Kunmadaras augusztus 20-án megkapja a millenniumi zászlót. Az ünnepségre meghívtak, augusztus 19-én indulunk 29 tagú küldöttséggel. A községi ének- és szavalócsoportunk mûsorral fog fellépni. A testvértelepülés vezetôivel konkrét feladatokat fogunk kidolgozni Kunmadarson, hiszen a múlt évben sikerült hivatalosítani a kapcsolatokat mindkét fél részérôl.
Gyermekáldás a havasok magasán
A Görgényi-havasok völgyében, 900 méterrel a tengerszint felett, él egy viszonylag fiatal – 200 éves – település: Görgényüvegcsûr, ahová báró Bornemissza János telepítette az elsô lakosokat, 1777-ben. Mivel gazdag kvarclelôhelyre bukkant,üveghutát létesített. Az elsô telepesek ide Kászon Székbôl érkeztek. Kilenc üvegfúvót az üveggyártáshoz Cseh- és Horvátországból hozatott. Késôbb osztrák, német, lengyel és olasz mestereket is. A huta l870-ig mûködött. Ekkor már 600-an éltek a településen. Sajnos, nyersanyaghiány miatt báró Bornemissza Leopold a hutát fölégeti. A munka és kereset nélkül maradt üvegfúvó mesterek egy része így elvándorolt. 156 család ittmaradt, és mint favágók, kôfaragók, szénégetôk, ácsok próbálták elôteremteni a mindennapi léthez szükségeseket. Ma Görgényüvegcsûrhöz két tanya tartozik, mélyen a hegyek között megbújva. Lakóinak száma 2200. Összetételét illetôen 1700 magyar, 500 román, valamint cigány nemzetiségû. E településnek illetve lakóinak nagy érdeme, hogy l30 év alatt négyszeresére nôtt a lakosság száma. S ami ennél is fontosabb, az utóbbi 20 esztendôben a népszaporulat meghaladta a l60 %-ot. Ugyanis, mint megtudtuk, a születések száma 650 volt, az elhalálozásoké 408. Akkor, amikor – sajnos! – a legtöbb információ arról szól, hogy fogyatkozóban Európa! Hogy Európa öregedik. A magyar nemzet pedig évente 40.000-rel kevesebb...
A közelmúltban az orvosi rendelôben kerestük fel Ballók Jolán doktornôt. Aki – mivel 21 éve általános orvosként dolgozik a településen – érdemben tud szólni e több mint 20 éve egyetlenegyszer negatívvá nem váló demográfiai index hátterérôl, magyarázatáról...
-A 650 gyerek már velem született – erôsíti meg a jó hírt a doktornô, miközben szétnézünk a jól ellátott, kellemes, világos, a betegeket bizalomra ösztönzô rendelôben... Nagyon elkelne már ide is egy számítógép. 26 km-re Szászrégentôl, egyetlen középkáderrel ezt a munkát elvégezni nagy csatát jelent mindkettônk számára. Több mint teljes embert!
– Milyen általában a lakosság egészségi állapota?
– Nem rosszabb, mint máshol. Lényeges az, hogy a krónikus beteg gyerekek száma, a lakosságéhoz viszonyítva, elenyészô. Annak ellenére, hogy tán eddig sosem tapasztalt méretû itt az elszegényedés. Hogy semminemû gazdasági, akár szociális fellendülésrôl nem beszélhetünk az utóbbi tíz évben. Az országban bekövetkezett általános gazdasági romlás ide is "beszüremlett". Ehhez járultak hozzá a helyi jellegû gondok. Nem mûködnek már az államilag támogatott fakitermelô telepek például, melyek mintegy l50 család számára biztosították a megélhetést. 3-400-an csaknem állandó jelleggel Magyarországra járnak dolgozni,illetve itthon valahol az országban, jobbik esetben a hét végén ingázva haza a családhoz...
– Végül is mi lehet a magyarázata ennek a pozitív demográfiai jelenségnek?
– Szerintem az, hogy ennek a közösségnek a tagjai mélyen és nagyon igazan élnek együtt az Istennel és a természettel. Bozonyítékként két konkrét példa ilyen értelemben: Ezek az emberek nem fogadják el az abortuszt! Ha mégis el kell végezni,súlyos egészségi okok miatt – az utóbbi öt évben erre mindössze három alkalommal került sor – számukra ez igazi szomorúságot jelent. Holott ôk is tudják, hogy Romániában l990-ben eltörölték az abortuszt tiltó törvényt. Ennek ellenére, nem ugrott meg a vetélések száma. Az anyák, sôt a leányanyák sem élnek ezzel a lehetôséggel. A családok továbbra is 3-4-5 gyereket is vállalnak. Olykor a nagy szegénység ellenére is. Az asszonyok nagyon fegyelmezetten, és hihetetlen egyszerûséggel élik meg a terhesség idejét. Ha kell, még a kilencedik hónapban is dolgoznak. Minden hónap elsô szerdáján eljönnek a rendelôbe preventív vizsgálatra, minden hónap utolsó szerdáján pedig a csecsemôket hozzák. Sôt, az apák is csaknem rendszeresen járnak preventív vizsgálatra.
– Elítélik tehát lelkiismereti alapon is a vetélést..
– Megvallom, több anyát és apát is megkérdeztem a gyermekáldással és a vetéléssel kapcsolatban és kérdésemen annyira megbotránkoztak, hogy valósággal szégyenkeztem amiatt, hogy egyáltalán szóvá tettem a dolgot. A magzat életének elvetése/vétele még gondolatban is bûnnek számít számukra.
– A csecsemôhalálra volt-e példa?
– Az utóbbi tíz évben két kisbabát veszítettünk el. Az elsôt veleszületett, az élettel inkompatibilis szívfejlôdési rendellenesség miatt. A másodikat a tavaly ôsszel agyhártyagyulladás miatt.
– Beszélgetésünk elején a doktornô két konkrét dolgot is említett...Melyik lenne a második?
– A maga nemében örvendetes..."hiány"! Itt nem követnek el öngyilkosságot az emberek. Huszonegy év alatt egyszer történt meg egy klinikailag diagnosztizált beteg esetében , annak ellenére, hogy igen nagy tragédiák esnek itt meg
– A munkabalesetekre gondoljunk, ugye?
– Igen. A havason hirtelen halálesetek következnek be... l982-ben például 22 árva gyermekünk volt. Ennek kapcsán ismét csak azt kell mondanom, hogy az élet igenlésének a szentségét csak az az ember tudja így megélni, aki nagyon közel van az Istenhez. Sosem fogom elfelejetni annak a favágónak a szavát, aki azt kérdezte egyszer tôlem: Láttam-e állatot, AKI elpusztította volna saját magát, vagy a kölykeit?! Ebbôl/ettôl vált számomra egyértelmûen világossá, hogy mennyire mélyen élnek/éreznek/lélegeznek együtt a természettel is. A személyiségüket – szerintem – hitükön kívül, mindenekelôtt a természet formálja. És csak másodlagosan a civilizáció és az írott törvény. Tisztességet, alázatot, az élet szentségét tôle tanulják. Fenn, a hegyen, a fák között, a patakok mellett, a madarak, ôzek és más állatok társaságában/közelében mintha erôsebbekké válnának. A természet közelsége egyfajta többletbiztonságot jelent számukra. Szóval, pillanatnyilag 602 gyermekünk van. Akad köztük szegény és nagyon szegény is. Mint bárhol egyébként. Vannak közöttük egészségesek – nagyrészük! – ám akad tíz krónikus beteg is. Állítom róluk, hogy a nehézség ellenére ezek a gyerekek mindenekelôtt boldogok. Örvendek is ennek. Sôt, velük együtt örülök...
– Vagyis, rendelkezzen bármekkora praxissal is, az orvos sem válik szenvtelenné. Hosszú gyakorlata során sem...
Én csak a magam nevében szólok, amikor záró gondolatként néhány Kányádi-sort idéznék, mivel a havason én is ezeket az embereket képviselem:..."Hadd lássam a székely hegyek/Bükkös, fenyôs kéklô ormát,/Ahonnan már amint hittem,/csak egy lépés a mennyország."
A Martonvásári Napok megálmodója 10 évvel ezelôtt Horváth Ottó polgármester volt. Célja, hogy mind a martonvásáriaknak, mind az odalátogató vendégeknek feledhetetlen élményt, kellemes kikapcsolódást, tartalmas szórakozást nyújtson.
Mindannyiunk fájdalmára – a 10. jubileumi ünnepen – ô már nem lehetett köztünk, ez év februárjában értelmetlen halál áldozata lett; de velünk maradt szeretete és szép emléke.
A Martonvásári Napok 1998 óra az idegenforgalom kiemelt rendezvényeinek sorába tartozik. A 2000. év rendezvénysorozatát a martonvásári Nyár Kulturális Egyesület a millenniumi év jegyében szervezte meg, különös gondot fordítva arra, hogy a változatos programok sorában ki-ki megtalálja a maga számára azt, ami érdeklôdési köréhez legközelebb áll. Így kellemes szórakozhattak a komolyzene-kedvelôk a kastélyparkban, ahol a szabadtéri színpadon Beethoven Coriolan-nyitányát, a G-dúr zongoraversenyt (Prunyi Ilona zongoramûvész közremûködésével) és a VI. (Pastorale) szimfóniát nézhették-hallhatták az évszázados tölgyek terebélyes lombozata alatt.
A könnyebb mûfajért lelkesedôk az Irigy Hónaljmirigy fellépésének, a sporttelepi mûsoros diszkónak örülhettek, de volt néptánc-gála, folklórest is a helyi Százszorszép Táncegyüttessel, mely 1979-ben alakult.
A kölpényiek barátsága Martonvásárral éppen a tánc kapcsán kezdôdött 7-8 évvel ezelôtt, amikor Németh Ildikó és Szilárd – keresve a tiszta forrást – eljöttek Kölpénybe táncot, zenét és éneket tanulni. Aztán egyre bôvült, terebélyesedett a barátság, míg 1995-ben testvértelepülési státust nyert, melyet Martonvásár önkormányzata és a mezôkölpényi református egyház képviselte, Rácz Gyula lelkipásztor aláírása érvényesített. Ma már ez a kapcoslat, barátság kiterjedt a martonvásári római katolikus gyülekezetre, egyházra, és az azt pasztoráló Scröder Gyula atyára, plébánosra, aki nagy szeretettel vállalta fel a mindössze 251 lelket számláló mezôkölpényi református gyülekezetet, nem csak baráti jobbot nyújtva felénk, de igazi testvéri, önzetlen, gondoskodó szeretetben részeltetve közösségünket.
A Napok eseményeinek sorába tartoztak a szívet-lelket gyönyörködtetô kiállítások is. Ezek sorában hadd említsem a Régi Martonvásár, régi martonvásáriak helytörténeti kiállítását, Kovács Erzsébet ötvösmûvész kiállítását, a régi magyar kalendáriumok gyûjteményes kiállítását, a foltvarró technikát. Petrás Mária az elsô csángó iparmûvész munkáit Szervátiusz Tibor méltatta. Három kölpényi pár, ebbôl 2 jól túl 60-on: Zongor Jóska bácsi, Horváth Ilonka, Barta Annus, Horváth Dénes és az "utánpótlást" képviselô fiatalok: Kelemen Évike és Horváth Hunor svájci magyaroknak tanította a kölpényi csárdás, korcsos lépéseit eredeti "figurákkal" és nagy ügyszeretettel.
Ott-tartózkodásunk ultosó napján – vasárnap – Az Anna-napi búcsúi misét követôen, melyet Székesfehérvár megyéspüspöke celebrált s melyen közremûködött a baienfurti zeneegyesület ifjúsági zenekara (Baienfurt úgyszintén testvértelepülése Martonvásárnak), a katolikus templomkertben részt vettünk több száz martonvásárival és a hivatalos résztvevôkkel együtt a millenniumi-emlékzászló átadó és emlékoszlop-avató ünnepségén.
Ezen a rangos rendezvényen is felcsendült a kölpényi muzsika a helyi Marton Zenekar elôadásában, melyet moi meghatódva, a jelenlevô helyiek pedig gyönyörködve hallgattak.
Délután a temetôben igés együttlét keretében felállítottuk Horváth Ottó néhai polgármester sírjára a magunkkal vitt kopjafát, az örök emlékezés szimbólumát, mely a kölpényi ember szeretetébôl, ragaszkodásából és Ottó iránti hálájából született.
Rácz Gyula lelkipásztor hirdette az igét a több száz résztvevônek. Horváth Ottó szeretete így lett valamennyiünké.
Este vendéglátók és kölpényiek együtt szórakoztak, az Anna-napi bálon, majd hétfô reggel könnyes szemmel, fájó szívvel vettünk búcsút kedves barátainktól, testvéreinktôl, azzal a reménnyel, hogy "viszont látásra Kölpényben, még ezen az ôszön!"
1900-ban épült a mikefalvi református templom. A szent hajlékot legutóbb ez év áprilisában újították fel, de fölszentelésére a fôtiszteletû püspök úr zsúfolt programja miatt csak az elmúlt hét szombatján kerülhetett sor. A községközpont gyülekezetének közel ötszáz református híve van, lelkésze Nt. Takács Malvin asszony. A szombati hálaadó istentiszteleten huszonegy lelkész jelent meg. Szolgált Székely András balavásári lelkész, küküllôi esperes, az igét Ft. D. Dr. Csiha Kálmán püspök úr hirdette. A lelkészasszony ismertette a templom történetét. A mikefalvi ifjak rövid mûsort adtak elô, ezt a lelkész házaspár, Takács Albert dányáni és Takács Malvin mikefalvi lelkész tanította be. Kijövet a püspök úr megáldotta a templomot és azt a kopjafát, amelyet Sebes Pál ádámosi fôgondnok készített. A bejárati könyvstand mellett forgalmazták Mikefalva egyházközség plakettjét is. A falu kútja melletti szeretetvendégséggel ért véget Mikefalván a reformátusok hálaadó ünnepe.
A megyei egészségbiztosítási pénztár csupán az április közepéig kibocsátott ingyenes és ártámogatott recepteket számolta el, holott 30 napon belül kellene törlesztenie a igényekre kiadott gyógyszerek ellenértékét. Sajnos a 30 napos határidô mellett a szerzôdésben az is szerepel, hogy a lehetôségei függvényében fizet, így jelenleg a megyében mûködô gyógyszertáraknak közel 29 milliárd lejjel tartozik – tájékoztatott Moldovan Mariana, a megyei Gyógyszerészkollégium elnöknôje. Beszámolt arról is, hogy a gyógyszertárak nem tudtak fizetni a gyógyszergyártóknak, forgalmazóknak, akik az adósságok behajtása érdekében perrel fenyegetôznek. Amennyiben a gyógyszertárakat a gyártók beperelik, azok kénytelenek beperelni az egészségbiztosítási pénztárt, amely miatt nem tudják törleszteni elmaradásaikat. Az elnöknô tájékoztatása szerint a gyógyszertáraknak nagy gondot jelent az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 23-i, 93-as számú rendelete, amelynek értelmében egyes krónikus betegségekre augusztus elsejétôl csak a zárt körû kórházi gyógyszertárakban lehet kiváltani a szükséges ingyenes gyógyszereket. Több gyógyszertárban elôre felvásárolták a krónikus betegségek kezelésére szükséges gyógyszereket, amelyek most raktáron vannak, mert nem tudják eladni azokat. Megpróbáljuk a zárt körû kórházi gyógyszertárakhoz beadni, elcserélni más gyógyszerre, de amennyiben nem sikerül az nagy veszteséget jelent számunkra. Az Országos Gyógyszerészkollégium a fent említett OEBP rendelet visszavonását követeli, reméljük, hogy óvása nyomán jóirányú, a gyógyszertárak és a beteg érdekét figyelembe vevô változások lesznek – nyilatkozta Moldovan Mariana.
Ezt kérdezte tôlem egy évvel ezelôtt egyik olvasónk. Akkor nem volt lehetôségem a gyors válaszadásra. Most pótolom, hiszen néhány nap múlva a Szent István-i ünnepségek elôtt ismét idôszerû a kérdés.
Azzal kezdem, hogy napjainkban a legtöbb magyar ember neve többnyire két részbôl áll. Az egyik az egész családdal közös, a másik pedig az, amelyet a születése után választottak számára. De bizonyára sokan gondolkoztak azon, vajon évszázadokkal ezelôtt is ez volt a helyzet? Volt-e például más neve Árpádnak vagy Botondnak? Vagy: mi lehetett a vezetékneve István királyunknak?
Induljunk ki az utóbbi kérdésbôl! István királynak nem volt vezetékneve. Ez a késôbbi idôkben sem példa nélküli. Az uralkodókat, fôhercegeket általában csak egy néven szokták emlegetni: Károly király, Sándor cár, József fôherceg stb. Csakhogy István király idejében ez az egynevûség nem csak az uralkodóknak volt kiváltsága, megegyezett ebben gazdag és szegény, úr és szolga egyaránt. Azaz legyünk pontosabbak! Valamelyes kétnyelvûség volt ebben a korban is. Mégpedig olyanformán, hogy egy-egy embernek sok esetben két neve is volt, s hol egyiken, hol a másikon szólították. Éppen ebben az idôben tért át ugyanis a magyarság a keresztény hitre, s ez azzal is együtt járt, hogy régi neve helyett ki-ki új nevet kapott. Ezt az új nevet még a gazdája sem szokta meg egyhamar, nemhogy mások. El lehet képzelni, hogy az embereket sokáig hol így, hol úgy nevezték.
Régi nevükhöz nem csak a megszokás fûzte az egykori magyarokat, hanem az is, hogy a pogány nevet könnyebb volt megjegyeznie kinek-kinek, mint az újat. A kereszténység felvétele elôtt használt nevek ugyanis a legtöbb esetben értelmes magyar közszók voltak, s valamilyen módon általában kapcsolatban voltak viselôjükkel. Az ilyen nevek, mint Erôs, Nagy, Szôke, Veres már önmagukban tájékoztattak viselôjük testi állapotáról. Aztán a balkezes Balog, a rosszfogú Csorba, a nagyot halló Süket lett. A keresztségben kapott névnek nem volt ilyen jelentése, legfeljebb az idegenbôl kölcsönzött név egykori jelentésére utalt.
I. István királyunk pogánykori neve Vajk volt, mely eredetileg "gazdagot" jelentett. Az István név a görögbôl latonosított Stephanus rövidített és magyarosított változata, melynek eredeti jelentése "virágkoszorú". Királyunknak tehát nem volt vezetékneve, mint ahogyan apjának, Géza fejedelemnek, és István fiának, Imrének sem. Ugyanígy egyetlen neve volt somogyi rokonának, Koppánynak, erdélyi nagybátyjának, Gyulának, vagy unokatestvérének, Vazulnak, akirôl azt is tudjuk, hogy büntetésbôl megvakították.
Mugur Isarescu kormányfô kedden felmentette tisztségébôl Iosefina Morosanu pénzügyi államtitkárt és helyébe Valentin Lazeat, a Nemzeti Bank vezetô közgazdászát nevezte ki. Morosanu asszonyt meglepetésszerûen érte a nimiszterelnök döntése, amelyrôl úgyszintén nem tudott Remes miniszter és Ion Diaconescu pártfônök sem.
A román szállítási hatóságok közbelépésének kösöznhetôen az Iris Star tankhajónak jóváhagyták az átkelést s Boszporusz-szoroson. A 150 ezer tonnás, 303 méter hosszú, máltai lobogó alatt és fedélzetén román legénységgel közlekedô hajó a második volt, amit az isztambuli kikötôi hatóságok feltartóztattak. A tankhajó 136 ezer tonna kôolajat szállít az oroszországi Novorasszijszkból Görögoreszágba. A szorosokbeli hajózásért felelô tötök államtitkár arról biztosította Anca Boagiu minisztert, hogz legalább szeptemberig a román térsaságok fuvarozó hajóinak nem lesz gondjuk az átkelésben.
Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke megbeszélést folytatott Gáspárik Attilával, a Román Médiatanács magyar tagjával kedden, Budapesten – tájékoztat az SZDSZ sajtótitkársága közleményében. A dokumentum szerint a találkozón a felek áttekintették az ország médiaügyeit és a frekvenciaelosztás aktuális kérdéseit, különös tekintettel az erdélyi magyarság igényeire és lehetôségeire.
Külföldi magyar könyvtárosok találkozója
Közös múlt - közös jövô címmel rendezik meg a külföldön élô magyar könyvtárosok sorrendben immár ötödik szakmai találkozóját, amely ma kezdôdik meg Budapesten. A háromnapos világtalálkozó az Országos Széchényi Könyvtárban nyíló "Három kódex" címû millenniumi kiállítással veszi kezdetét. Az ezeréves magyar államiság és a kereszténység kétezredik jubileuma évében a világ különbözô pontjain élô magyar, illetve magyar származású könyvtárosok többi között megvitatják az információs korszak hatásait, a "korszerû" bibliotéka fogalmát és a határokon túli magyar kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolataival is foglalkoznak.
VIII. Diákönkormányzati Szabadegyetem
VIII. Diákönkormányzati Szabadegyetem színhelye lesz augusztus 25-29. között Kirujfürdô. Az Állampolgár Menedzser Egylet szervezte rendezvényen 50 középiskolás diák vesz részt 15 szakmai vezetô irányításával. A tábor célja olyan ismereteket nyújtani a romániai magyar középiskolások számára, amelyek segítségével a résztvevôk növelhetik tevékenységük hatékonyságát. A táborra bármely középiskolás jelentkezhet, legkésôbb augusztus 21-ig. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a személy nevét, címét, telefonszámát, iskola, osztály és az elvárását a Szabadegyetemmel kapcsolatban. Bôvebb tájékoztatást a következô címen nyújtanak: AME, RO-4100 Csíkszereda, Mihai Eminescu 2/A, fax: 066- 110-360, tel: 092/435-237, 066/115-710, 094/399-282, aikoffice@kabelkon.ro
Magyarok Világparkja Csongrádban
A Csongrád megyei Bodorszéken, Szegedtôl 17 kilométerre a világ minden táján élô magyarok emlékligetét, Magyarok Világparkját építik. A tervek szerint az ¼pusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkhoz közel esô területen változatos szálláslehetôségeket alakítanak ki azoknak a vendégeknek, akik több napig szeretnének ismerkedni az emlékpark látnivalóival. A szálláshelyek a legkülönfélébb igényt is kielégítik majd, a pusztai romantikától az összkomfortos szállóig; a többi között lesz Tur-Pista fogadó, Hét vezér sátorszer kemping, Földi-lak földkunyhó és Bagolymotel szénakazal lakhely. A meglévô halastó környékén pihenô- és találkozóhelyeket alakítanak ki, s faültetô programmal emlékligetet létesítenek. A faültetô programban a világ bármely részén élôk részt vehetnek az internet segítségével. Egy weboldalon bárki megrendelheti a névre szóló emlékfát, s az ültetésnél ott sem kell lennie, mégis figyelemmel kísérheti az elektronikus világhálón. Ugyanott – amennyiben igényli – a tulajdonos fája cseperedésérôl is rendszeresen kaphat tájékoztatást.
Az Egyesült Államokból, Hollandiából, Portugáliából, Spanyolországból, Finnországból, Moldáviából és Macedóniából érkezett táncosok ünnepi gálamûsorával kezdôdött meg a Királyi Napok 2000 rendezvénysorozat keretében kedden a nemzetközi néptáncfesztivál Székesfehérvárott. Az immár ötödik alkalommal megrendezett egyhetes program során országuk legszebb táncaiból, dalaiból adnak ízelítôt az együttesek. A vendégek nemcsak népük táncait, dalait mutatják be, a táncházi estek házigazdái hazájuk jellegzetes ételeibôl is ízelítôt adnak.
Egyre nehezebb helyzetben a tengeralattjáró
A Kurszk orosz atom-tengeralattjáró legénységének kimentésére tett kísérletek szerda reggelig nem hoztak eredményt, noha már két mélytengeri mentôegységet is bevetettek, s egy harmadik búvárhajót is elôkészítettek. A Barents-tengeren még szombaton elsüllyedt, s csaknem százméteres mélységben a tengerfenéken fekvô hajót az éjszaka többször is megközelítette a mentôkapszula, de nem tudott rákapcsolódni a tengeralattjáró vészkijárataira. A körzetben folyamatosan mérik a háttérsugárzást, de az nem tér el a normálistól: a hajó reaktorát ugyanis leállította a baleset után mûködésbe lépett automatikus biztonsági berendezés. A Kurszk balesetének színhelyénél jelenleg 22 orosz hajó tartózkodik, hogy segítséget nyújtson a bajba jutott legénységnek, amely a hivatalos adatok szerint 116 fôbôl áll. Rádiókapcsolat nincs a tengeralattjáróval, a legénység idônként "kopogtatással" ad életjelt magáról. Szakértôk szerint a haditengerészeknek legfeljebb péntekig lesz elegendô levegôjük az elsüllyedt tengeralattjárón.
Az orosz rendôrség ôrizetbe vett egy kaukázusi férfit, akinek feltehetôen köze volt az egy héttel ezelôtti, 12 áldozatot követelô Puskin-téri robbantásos merénylethez. Az Interfax hírügynökség ügyészségi forrásból úgy értesült, hogy a Moszkvában elfogott férfi kezén robbanóanyag- maradványokat találtak, melyeknek összetételét vizsgálják. Hivatalos források szerint már több tucat letartóztatás történt a merénylettel kapcsolatban, de egyelôre senkire sem tudták rábizonyítani, hogy közvetlen köze volt a robbantáshoz. Az ITAR-TASZSZ munkatársaival a nyomozás irányítói közölték, hogy az érintettek többsége orosz állampolgár, s vannak köztük észak-kaukázusi származásúak is.
Legújabb adatok szerint Ukrajnában 2,2 millió személyt tartanak számon a csernobili atomerômû- baleset következtében egészségkárosodást szenvedettek között. Áprilisban, a robbanás 14. évfordulója alkalmából közzétett jelentésekben még 3,5 millió egészségkárosodott személy szerepelt. A statisztikai állami bizottság tájékoztatása szerint 1,6 millióan a katasztrófa következtében sérültek meg. 555,1 ezer a gyermek, akiket szintén az egészségkárosodott kategóriába sorolnak, és 50,5 ezer fô pedig úgynevezett felszámoló, aki közvetlenül részt vett a katasztrófa következményeinek elhárításában – jelentette szerdán az Interfax-Ukraina. A felszámolók között hétezer rokkant és sugárbeteg van. A felszámolók közel 72 százaléka az egészségkárosodottak második kategóriájába tartozik.
Szent István-napi ünnep Ákosfalván
Ákosfalva lakossága augusztus 20-án ünnepel. Szent István-napi búcsú délelôtt kezdôdik, amikor a katolikus templomban a helybéli plébános cerebrál szentmisét. Délután 3 órától a település futballpályáján három falu, Backamadaras, Szentbenedek, Harasztkerék csapatai mérkôznek meg, hat órától pedig a kibédi ifjúsági tánccsoport lép a pálya melletti szabadtéri színpadra. Az egynapos program keretében este szabadtéri bál kezdôdik, a fiatalok számára pedig diszkó.
Kertészmérnöki szakképzés Nyárádszeredában
A magyarországi Szent István Egyetem Kertészettudományi, határontúli levelezô tagozata mûködik a nyárádszeredai központban, ahol augusztus 5-én tartottak felvételi vizsgát. A 72 jelentkezôbôl 60-an jutottak be a fôiskolai szintû kertészmérnöki szakra. Az oktatás szeptember 1- jén kezdôdik a II. - III., és szeptember 8-án az I. - IV. évfolyamon. A bejutott felvételizôk zöme Nyárád, Küküllô, és Maros menti, sokan vizsgáztak sikeresen Nagykárolyból, Szatmárról, és Háromszékrôl. A II. - III. évfolyam hallgatói szeptember 11-én Lakitelekre, míg az I. - IV. évfolyamon tanulók szeptember 17-én Budapestre utaznak a gyakorlati tevékenységre. Az idei oktatási évben a nyárádszeredai távoktatási központ számítástechnikai laboratóriumában 12 számítógépen tanulhatnak a hallgatók.
Köztisztviselôk hivatali esküje
A köztisztviselôk státusáról szóló új közigazgatási törvény elôírásainak megfelelôen, a tegnap 10 órakor a prefektúra közalkalmazottai letették a hivatali esküt, ôket követik majd a megyei tanács munkatársai is.
Szülôk, pedagógusok figyelmébe
Az augusztus 21 és 26 közötti idôszakban Kulcsár Mihályné budapesti pszichológus továbbképzô tanfolyamot tart - A tanulmányi nehézségek megelôzése és leküzdése mozgásterápiával címen. Az elôadások reggel 8 órakor kezdôdnek a marosvásárhelyi Vörösmarty (Marasti) utcai 6-os számú napköziben. Érdeklôdni a 122-658-as telefonszámon lehet.
Cigányprímás az éter hullámhosszán
Augusztus 18-án, pénteken délután fél öttôl a kalotaszegi híres Fodor Neti Sándor , a fehér hajú, öreg cigányprímás lesz a vendége a Marosvásárhelyi Rádió Életfa címû mûsorának.
A székelyudvarhelyi Humán Reform Oktatási Központ középfokú újságíróképzést indít posztliceális oktatási programmal. A tömörített óralátogatási program keretében - 25 hely - a képzés kétéves és hét végén, valamint vakációban történik. A látogatás nélküli távoktatási formában,
szintén 25 hely van, a képzés három éves. Elôjelentkezni 2000. szeptember 5-ig, beíratkozni pedig 2000. szeptember 5 – 15. között lehet Székelyudvarhelyen a Crisan utca 13. szám alatt. Beiratkozási díj 100.000 lej. Bôvebb felvilágosítás a 066 - 216 015- ös telefonszámon. A képzés tanügyminisztériumi elismervényt biztosít.
Egy éve, éppen az augusztus 20-i mûsorban hirdették meg a Haza a magasban versmondó mozgalmat. A Duna TVv vasárnapi millenniumi adásában helyi idô szerint 17,30 órától közel ötvenperces mûsort láthatunk, benne Maros megyei szavalók szerepelnek, énekelnek, vallanak versrôl, hazáról. (A felvétel július 11-én készült, Marosvásárhelyen.)
A bonyhai iskolában készülnek a tanévkezdésre
Bonyha község hét iskolájában a román tagozaton 157 gyerek tanul az I – IV., 228 az V - VIII. osztályokban. A magyar tagozaton 45-en járnak az elemibe, az V. - VIII. osztályosok száma 29. A helyi tanács a községközpontbeli iskola számára biztosította a belsô felújítási munkálatokhoz szükséges anyagot. Jelenleg az iskola 11 tantermében lévô padok, asztalok javítását végzi a tanintézmény két alkalmazottja, a költségek meghaladják a 2 millió lejt.
Kétnapos rendezvénysorozat szervezésére készülnek Radnóton, amelyre szeptember 2-án és 3-án kerül sor. A tervek szerint az elsô napon sportrendezvényeket láthatnak az érdeklôdôk, a mûvelôdési házban pedig népmûvészeti kiállítás tekinthetô meg. Vasárnap, szeptember 3-án
a város emlékmûvénél koszorúkat helyeznek el, az istentisztelet után a polgármester szól a jelenlévôkhöz, végezetül sor kerül az oklevelek kiosztására. A mûvelôdési házban délután népi- , és könnyûzene együttesek és tánccsoportok lépnek fel, az ünnepség bállal zárul.
Özv. MÓZES FERENCNÉNEK (Icának), a Koós Ferenc u. 5/17. sz. alá, a világon a fáradságot nem ismerô legjobb édesanyának. Névnapod alkalmával fogadd szívbôl jövô jókívánságainkat, jó egészséget, hosszú, boldog életet kívánunk számodra. Akik téged nagyon szeretnek: szeretô lányod, Annácska, fiad, Jocó, vejed, Tibi, unokáid, Tibike, neje, Erzsike, Lacika, neje, Andrea Katalin, Budapestrôl. Adhat az élet gyémánt palotát, csak egyet nem kétszer, édesanyát. (11154)
FORINTOT és mezôgazdasági kupont vásárolok elônyösen. Tel. 257-712. (10762)
ELADÓ forint elônyös áron. Tel. 095-882-755. (10762)
ELADÓ 1983-as kiadású, homologált, új rendszámú 1310-es Dacia. Érdeklôdni 15.30- 22 óra között a 127-442-es telefonszámon. (11003)
ELADÓ 29 ár építkezésre alkalmas beltelek Marossárpatakon. Tel. 094-275-150. (10925)
VÁSÁROLNÉK 1940-45-ig gyártott autót. Tel. 094-856-557, 094-275-150. (10926)
SZUPEROLCSÓN, garanciával, 486-os, Pentium számítógépek, alkatrészek. Tel. 168-873, 094- 843-920. (10572)
ELADÓ 1100-as Dacia és egy 15 literes hûtôtáska. Tel. 141-793. (11060)
ELADÓ betonkeverôgép és 1 db láncfûrész. Tel. 576-470. (11070)
VESZEK forintot. Tel. 139-329, 092-669-946. (11078)
ELADÓ beépíthetô terület Szovátán (1 ha), víz, gáz, villany a helyszínen. Tel. 066/240-294. (11101)
A MAROSSZENTGYÖRGYI Kísérleti Állomás – Marosszentgyörgy, Fô út 1227. sz. alatt – eladásra kínál: fejôsteheneket, apaállatokat természetes fedeztetésre. Kiad bikaborjakat otthoni nevelésre. Bôvebb felvilágosítás a vállalat székhelyén vagy a 259-006-os telefonszámon. (11055)
ELADÓ 1800 kg szemes kukorica alkudható áron. Maroskeresztúr, Állomás (Garii) u. 531. sz. (11102)
BONTÁSBÓL maradt cserép eladó. Tel. 162- 075. (11104)
ELADÓ egy Grundig színes tévé, digitalis, 59 cm-es átmérôjû képernyôvel. Ára: 250 DM. Tel. 128-781. (11108)
ELADÓ 10 tonna sárgarépa (murok) és 10 tonna petrezselyem. Tel. 128-997, 092-565-463. (10934)
FELVÁSÁROLUNK sertéseket. Tel. 251-842. (10722)
ELADÓ autogájzer, központifûtés- rendszer. Tel. 250-774. (10815)
VESZEK elônyösen forintot. Tel. 160-892. (11090)
ELADÓ olasz típusú, száraztésztát (laskát) gyártó ipari gép. Teljesítménye 30 kg/óra. Tel. 092-506-928. (10850)
FORINTOT veszek elônyösen. Tel. 121-744, 095-418-159. (10984)
ELADÓ német rendszámú 240 dízel Mercedes jutányos áron. Tel. 219-940 vagy 162-142. (11157)
ELADÓ új ház Disznajón a 20. szám alatt: 3 szoba, fürdô, konyha, 8 ár kert, víz. Érdeklôdni a 092-689-620-as telefonszámon vagy Disznajón a 228. házszám alatt. (10876)
VESZEK 3 szobás tömbházlakást földszinten. Ajánlok 100 millió lejt. Tel. 213-134, este 19- 21 óra között