Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro

Díjszabás szavanként:

Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkeresô..........................50 Ft

Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft

Keretes hirdetés esetében + 30%

Minimálisan 10 szót számláznak.

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Folytatódnak az Anyanyelvi Konferencia munkálatai

Nyolc szekcióban folytatódtak szombaton délelôtt a Marosvásárhelyen zajló IX. Anyanyelvi Konferencia munkálatai. Képtelenség volt végighallgatni valamennyit. S ha netalán valaki azzal a szándékkal nézett be például a hungarológiai mûhelybe, hogy néhány hozzászólást meghallgatva tovább megy, dr. Balázs Géza eszmefuttatását mindenképpen végig kellett hallgatnia. A határon túli közönség számára a Duna Televízióból ismert budapesti nyelvésztanár azzal biztata szép számú hallgatóságát, hogy 15 millió magyar által beszélt anyanyelvünk a világ nyelvei között elfoglalt 41-42. helyével nem tartozik a kis nyelvek sorába, már csak azért sem, mert egyike azon nyelveknek, melyeken a tudomány minden egyes ága mûvelhetô. Jó helyen áll és jó állapotban van a magyar nyelv, amelynek építése száz év óta folyamatosan zajlik, s olyan összetartó erô munkál benne, amelynek következtében sohasem alakultak ki olyan nyelvjárásai, amelyeknek a megértése nehézséget jelentett volna. Ez az egység bizonyos vélemények szerint a sok keveredésbôl, lakosságcserébôl adódik, más felfogás alapján, mivel idegen szerkezetû nyelvekkel volt körülvéve, anyanyelvünk befele védekezett – hangzott el Balázs Géza bevezetô szövegében, amelynek során említést tett nyelvünk különlegességeirôl, titkairól, majd a kétnyelvûségrôl, amely, véleménye szerint, már a honfoglaló magyarságot is jellemezte.A hunagarológiai mûhely fô tematikájaként szereplô kétnyelvûség kapcsán a jelenség kiváló ismerôje és elemzôje, Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor kért szót, miután a pénteki plenáris ülésen is e témakörrôl mutatott be dolgozatot. A szép szavak a használatban fényesednek, ismert gondolatból kiindulva Beder Tibor fôtanfelügyelô annak a felmérésnek az eredményét ismertette, amely a Hargita megyei tanfelügyelôségen készült, és amely szerint van olyan diák, aki a négy középiskolai év alatt mindössze három órát beszél magyarul az iskolában, mivel tudását elsôsorban írásban mérik. Az Észtországban zajló IX. Finnugor kongresszusról a hamburgi egyetemen oktató Fazekas Tiborc nyelvész számolt be, majd a szünetig Rómából, Újvidékrôl, Angliából érkezett egyetemi oktatók szóltak hozzá az elhangzottakhoz, tettek javaslatokat még megoldatlan kérdésekben.

Az anyanyelv mint emberi jog elnevezést viselô mûhely napirendjén három tematika szerepelt: az anyanyelvhasználat, mint az alapvetô emberi jog biztosítása az európai uniós integráció szerves kellékeként, az anyanyelvhasználat regionális problémái és ezek megoldása, a Schengen-jelenség hatása és következményei.

Hiába van jogegyenlôség, ha az esélyegyenlôdég hiányzik, hangzott el a kisebbségek kapcsán, továbbá az a javaslat is, hogy ideje lenne az említett megnevezést a regionális vagy államalkotó közösség szókapcsolattal véglegesen is helyettesíteni. Tényfeltáró felmérés során el kellene készíteni a nyelvi diszkrimináció katalógusát, s nyelvi jogvédô irodát kellene mûködtetni, továbbá a teleház mozgalom kiterjesztésével megvalósítani a széleskörû információs szolgálatot. Szó esett a katalán nyelvtörvényrôl, s a szlovák nyelvtörvény elônyeirôl és hátrányairól, elhangzott a kérdés, hogy mit lehetne tenni a Székelyföld szórványosítása ellen, majd a vita a készülô magyar státusz törvényre koncentrálódott, amelynek kapcsán többek között Kányádi Sándor költô is megfogalmazta kifogásait. Nem ért egyet azzal, hogy a törvény a határon túliak számára mindössze három hónapos munkavállalást biztosít, s beszámolt arról is, hogy munkavállalási engedély hiányában nem tarthat író-olvasó találkozót Magyarországon. Hiába hívták meg például a miniszterelnök szülôfalujába, ilyenképpen nem tud eleget tenni a meghívásnak. A magyarországi vendégek ezzel szemben a törvény védelmében szólatak fel, majd megfogalmazódott az az igény, hogy minden magyar eszmei azonosságát kellene kimondania a jogszabálynak. Ezt erôsítette meg a szekcióvezetô Bodó Barna összefoglalója is, aki szerint a határon túli magyarság nem kedvezményeket, hanem jogosítványokat vár a státustörvénytôl, majd felvetette a német állam által a határokon túli népi németeknek biztosított kedvezményeket.

Délután két órakor a részvevôk a Teleki Tékába látogattak, ahol Gálfalviné Zsigmond Irma mutatta be a magyar könyvkiadás századait átfogó legértékesebb kiadványokból rendezett kiállítást.Ez alkalomra a téka páncélszekrényébôl elôkerült a féltve ôrzött Koncz-kódex. A latin nyelvû Biblia egyik pergamen lapjára 1410 körül néhány sort magyarra fordított hajdani tulajdonosa, s az apró betûs kézírás a Marosvásárhelyi sorok és glosszák elnevezést viselô hatodik magyar nyelvemlékként vált ismertté.

A konferencia szombat délutáni plenáris ülésén neves elôadók szerepeltek.

Gömöri György, a cambridge-i egyetem tanára arról beszélt, hogy az angol közvélemény az évszázadok folyamán mit tudott Erdélyrôl. Amint érdekes elôadásában elhangzott, a II. világháború utáni közönyt követôen az áttérést 1963-ban egy angol publicista beszámolója jelentette, amelyben a romániai és az erdélyi magyarság helyzetének romlását ismertette, s amely írást az Angliában élô Ion Ratiu próbálta hevesen megcáfolni. Elôadásában hallottunk a Ceausescu házaspár 1975-ös angliai látogatásának hátterérôl, továbbá arról is, hogy 1990-ben az oxfordi és cambridge-i egyetem tanárai nyilatkozatban foglaltak állást az 1954-ben megszüntetett kolozsvári magyar egyetem ügyében.

27 ország 37 egyetemén 42 tanár oktatja a magyar nyelvet, s ebbôl a sorból sajnos hiányzik Spanyolország, Svájc, Belgium, Görögország, s a hungarológiai felsôoktatás visszaszorulóban van Angliában, s csökkenni látszik a finnugor szolidaritás is – vette számba a Magyarország határain kívül folyó hungarológiai felsôoktatás helyzetét Tverdota Görgy, aki beszámolt arról is, hogy külföldön milyen célból és ki tanul magyarul. A hungarológiai oktatás térvesztésének megakadályozására az államközi kapcsolatok helyett az egyetemek közötti kapcsolatok kibôvítésében fogalmazta meg a megoldást.

Tagadhatatlan tény, hogy az Egyesült Államokban fogy a magyarul beszélôk száma. Míg 1980-ban 180.000-ren, 1990-ben már csak 147.000-ren beszéltek magyarul, s számuk azóta is mind kevesebb lett – hallottuk Várdy Béla elôadásában, aki az okot az angol nyelv mindent elsöprô erejében, valamint a globalizációban jelölte meg. Érdekes tényként említette, hogy egyes nemzetek önarcképe, és a más népekrôl alkotott kép a magyarság viszonylatában nem esik egybe, s ez érvényes az Államokra is, ahol az amerikai nagyközönségnek a magyarságról alkotott képe a századfordulón történt presztízsvesztés miatt, ma is sokkal kedvezôtlenebb az önarcképnél.

A felvidéki magyarság pokoljárásáról festett képet a Szlovákiában élô neves költô, Gál Sándor, aki Meciárék megválasztásának, és a nyelvrendôrség megszervezésének veszélyérôl is beszámolt, majd föltette a kérdést, hogy a schengeni határokon túl hogyan lehet megvédeni az anyanyelvet.

Nyelv és gazdaság szerepérôl szólt Horváth János országgyûlési képviselô elôadása. Nyelv és irodalom, sors és irodalom összefüggéseit vizsgálva Görömbei András debreceni egyetemi tanár tette fel a kérdést, hogy mi lesz a magyarsággal annyi országban széjjelszóródva, majd a nemzeti kultúrában megnyilvánuló tudati egység minden részt erôsítô szerepében határozta meg azt a tényezôt, amely segíthet abban, hogy az európai kultúrában magyarként helyt tudjunk állni.

A szombat délutáni plenáris ülésen felüdülést jelentett a párizsi Vártáról érkezô Méray Tibor szellemes nyelvôrködése, aki bevezetésképpen úgy vélekedett, hogy az évszázadok során a magyar nyelv beolvasztotta az idegen szavakat, s a mai nyelvre a legnagyobb veszélyt nem az idegen hatás, hanem a magyarok jelentik. A nyelvet ért csapásokat felsorolva arra a következtetésre jutott, hogy nyelvünk egészségi állapota ma rosszabb, mint a nyelvújítás óta bármikor, s éppen ezért nyelvôrség felállítását javasolta elsôsorban a parlamentben.

A költô többet tud a magyar nyelvrôl, mint a nyelvészeti tanszék – utalt Méray elôadására Békési Imre, aki a Szegedi Tanárképzô Fôiskoláról érkezett, s cáfolni kívánta, hogy az erdélyi fiatalok továbbtanulásának a fôiskola általi támogatása agyelszívás lenne, hisz kétharmaduk végzés után hazatér.

Fazekas Tiborc hamburgi nyelvész sûrûbb összejöveteleket javasolt, s a plenáris ülésen szót kért Zsigmond András angliai tiszteletbeli konzul, Katona Ádám, valamint Tenke Gergely Egerbôl.

A konferencia részvevôi vasárnap székelyföldi körúton vettek részt.

Az Anyanyelvi Konferencia eseményteljes munkanapjára idôzítette új sorozata, a Páholy indítókönyvének bemutatóját a nagyváradi Scripta Kiadó. Olyannyira, hogy az Ágoston Hugó publicisztikai írásait közreadó Bukaresti élet, képek címû kötetet beajánlója, Gálfalvi Zsolt is csak a marosvásárhelyi unitárius tanácsteremben rendezett könyvpremier elôtt tíz perccel vehette kezébe. Ennek ellenére nem csorbult gazdag mondandója, a szerzô ugyanis hosszú évekig kollégája volt A Hét szerkesztôségében, megjelentetett fôvárosi életképeit a lap folyamatosan közölte.

A könyv jelentôségét a kiadóvezetô Stanik István is méltatta, egyben eddigi kiadványaikat, terveiket is ismertette.

Ágoston Hugót is vallomásra késztették. Beszélt könyve születésérôl, a szokatlan elôszó-bôségról. Tucatnyi jeles író javasolta a publicisztikákat könyvbeli kiadásra. Hogy miért, azt is megtudja az olvasó. A jelenlevôk Ágoston humorából, iróniájából is ízelítôt kaptak, mikor az elsôkönyves szerzô részleteket olvasott fel egyik-másik írásából.

A jegyzetek ekképpen felfedezhetô értékeire hívta fel a figyelmet Ágoston két fiatalabb pályatársa, a sorozatszerkesztô Papp Sándor Zsigmond és a költô, szerkesztô Demény Péter is.

A rendezvény dedikálással zárult. Az érdeklôdôk közt az Anyanyelvi Konferencia több jeles vendégét is ott láthattuk.

Államalapítók emlékezetére

Szombaton a szászrégeni római katolikus templomban és cintermében nagyszabású millenniumi ünnepséget tartott a helybéli magyarság. Amikor az ifjú és az idôs cserkészek tisztelgésre felálltak, P. Jáki Sándor Teodóz gyôri bencés atya karvezetése mellett a kórus meg énekelni kezdte a Boldogasszony anyánk, egyik régi legszebb egyházi énekünket, bevonult a környékbeli és távolabbi vidékekrôl érkezett római katolikus, református, és evangélikus papság. Pakó Benedek szászrégeni plébános köszöntötte a magas egyházi méltóságokat, dr. Jakubinyi György érseket, Potyó Ferenc érseki titkárt, dr. gr. Wass Endrét, Csató Béla marosvásárhelyi fôesperest, a katolikus, református és más vallású híveket, a politikai és civil szférából érkezetteket: Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Burkhardt Árpád alispánt, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét, valamint a magyar követségi küldöttséget.

A millenniumi szentmisét dr. Jakubinyi György celebrálta, szentmisei prédikációjában Szent István királyunk keresztényi és országalapító érdemeirôl beszélt, az elsô magyar szent családról, Boldog Gizelláról, Szent Imre hercegrôl, a magyar kereszténység eszményképeirôl, továbbá a 300 évig uralkodó Árpád-házi magyar vezérekrôl, akik a nyugati civilizációba vezették az ázsiai pogány vándornépet. Ugyanúgy megemlékezett világhódítói ambíciók áldozataivá vált hôsi halottakról, akik hazájuktól, családjuktól távol pusztultak el hadvezérek parancsai nyomán, ôk is emberek voltak, az Úr teremtményei, még akkor is, ha késôbb a történelem másként ítélkezett felettük. Az 1944 szeptember-októberében Szászrégen környékén elesett 17 német katonáról, tisztekrôl és egy tábornokról van szó, akiknek a cinterem sarkában szerény kis emlékmûvet állított a kegyelet.

A szentmise után az érsek úr megáldotta Szent István király és Boldog Gizella a templom elôterében elhelyezett szobrát, id. Jorga Ferenc szászrégeni szobrász alkotásait, akinek köszönhetôen Pakó Benedek plébános jóvoltából Erdélyben elsôként emelt szobrot nagy püspökünk, Márton Áron tiszteletére. "Áldd meg Uram, Szent István király és Boldog Gizella szobrát, amelyet tiszteletükre és emlékezetükre építettünk. Add kegyelmedet, hogy akik e két szobor elôtt Szent István és Boldog Gizella érdemeire emlékeznek, közbenjárásukat kérik, elnyerjék az ô érdemeikért itt, a földön oltalmadat, és az örök dicsôséget a mennyben" – imádkozott az érsek. A panteonban még van hely, talán még szobrot kapnak azok is, akikrôl ilyen helyen általában beszélni szoktunk.

A szobrok megáldását követôen felszólalt Patrubány Miklós, aki a határon kívül rekedt magyarok, a székely-magyarság megmaradásának esélyeirôl szólt, beszédet mondott Markó Béla szövetségi elnök: "Különös egybeesés az, hogy a mi nemzetünk akkor készíti el a maga ezer esztendôs számvetését, amikor tulajdonképpen egész Európa, sôt az egész világ valamiféle számvetést készít. Jézus Krisztus születésének kétezredik évfordulóján, egy ezredfordulón, egy századfordulón mindnyájunknak kötelessége számvetést végezni. A mi nemzetünk elkészíti a maga leltárát, ez az ezer esztendôs leltár államalapításunk óta természetes módon gyôzelmekbôl és vereségekbôl áll. Hajlamosak vagyunk elsôsorban a vereségek számvetését elvégezni. Hajlamosak vagyunk Muhi csaták, Mohácsok, Nagymajtényi síkok, Világosok és Trianonok leltáraként szemlélni ezt a történelmet. Én a gyôzelmek leltáraként szeretném nézni mindannyiunk nevében ezt az ezer esztendôt… Elsôsorban a magyar nyelv gyôzelmeként szeretném szemlélni ezt a történelmet, hiszen ebben az ezer esztendôben szaggattak minket sokfelé, sokféleképpen, ütöttek, talán sokkal inkább, mint másokat, de ilyen körülmények közepette is szép anyanyelvünk megmaradt, ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazt gondoljuk Szászrégentôl Dunántúlig, Soprontól Ôrségig." Szent István és Boldog Gizella szobránál koszorút helyeztek el: Markó Béla és Burkhardt Árpád, a szászrégeni cserkészek, az RMDSZ szászrégeni szervezete.

A szónoklatok után dr. Jakubinyi érsek és a nagyszebeni Wolfgang Rehner evangélikus lelkész megáldotta a hôsi halált halt német katonák kis fehér márvány emlékmûvét, amelyet a templomkertben helyeztek el. Ruhet im Frieden! – Béke poraikra!

A marosszentgyörgyi fiatalok részletet adtak elô Szörényi Levente István a király c. rockoperából Erhard May a würzburgi Kolping Szövetség nevében írt levelét Lokody Éva szövetségi referens tolmácsolta, végül pedig Pakó Benedek plébános megköszönte a külföldi alapítványok, püspökségek, a HTMH, valamint a magánszemélyek jelentôs adományait, amelyekkel létrehozták az európai normáknak megfelelô fiú- és leánybentlakást, valamint az öregek és betegek ellátását célzó szociális stációt, amelyet ezúttal Jakubinyi érsek fel is szentelt. Az ünnepség végén a magyar kormánytagok üdvözletét Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetôségi tagja tolmácsolta a szászrégeni magyarságnak. A millenniumi ünnepség a Himnusszal ért véget.

Millenniumi Unitárius Találkozó

1568-ban, Erdélyben, a Tordai Országgyûlés négy – római katolikus, luteránus, református és unitárius – vallás törvényességét ismeri el és mondja ki elsô alkalommal a világon a hitélet, a vallásgyakorlás szabadságát. Bölcsôje lévén Erdély az unitárius egyháznak. Érthetô, miért szervezik második alkalommal Székelyudvarhely-Szejke-fürdôn az egyetemes unitárius találkozót. A különbözô testvérfelekezetek képviselôi között az anyaországi kormány- és egyházképviselet, az angol és amerikai egyház képviselete, a testvéregyházak képviselete, itteni és határainkon túli – mintegy 4500-5000 érdeklôdô között – Dr. Kisgyörgy Árpád fôgondnok cseh, dán, finn, német, holland, orosz, spanyol és más nemzetiségûeket is köszönthetett. Az egybegyûltek számára hitbeni/erkölcsi/érzelmi/szellemi vonatkozásban gazdag mozzanatok közül kell említenünk fôtisztelendô Dr. Szabó Árpád püspök egyházi beszédét az ünnepi istentiszteleten, továbbá az egyház fôtisztségviselôinek – püspökhelyettesek, esperesek és lelkészszövetségek elnökei – szolgálatát, a magyar kormány által adományozott millenniumi zászló átadását Szabó Tibor, a HTMH elnöke jóvoltából. Felemelô volt meghallgatni James C. Rosapepe, az AEÁ nagykövetének köszöntô levelét, ami pedig az ünnepi alkalommal elhangzó hivatalos köszöntôket illeti, a megható, megannyi szép magyar szóval is az ajkukon az amerikai és angliai unitárius egyház képviselôit, az Észak- amerikai Unitárius – Univerzalista Testvéregyházközség Tanácsának tagja, Gellért Judit vallomás ízû mondandóját, a vastapsot érlelô ünnepi mûsort, melybôl emlékezetes marad többek között a Fairfaxi vegyes kar éneklése, hiszen tagjai magyar népdalokat, Kodály–Bartók-feldolgozásokat, énekelték magyarul és Petôfi Sándor Nemzeti dal címû versének megzenésített változatát. És kinek ne érintette volna meg lelkét a fôtisztelendô püspök avatóbeszéde, az Orbán Balázs sírjához vezetô legújabb – Pálffy Béla és Kisgyörgy Imre faragta – székelykapunál…?! Jelképes értékû szavait, melyek kezdetben Jézuséiból fakadtak: Bár szoros a kapu, de az életre visz számunkra e "bevésendô" szavakkal, gondolatokkal folytatta: "Ha belépünk rajta, konkrét és átvitt értelemben egyaránt felfelé vezet. Isten felé. Csak felfelé érdemes járni!" Zárjuk tudósításunkat a fôgondnok néhány gondolatával: Megmaradásunknak és gyarapodásunknak, illetve a Szent István-i örökség megôrzésének a feltétele, helyt állni Istenért, kiállni az egyházért, szülôföldünkért, anyanyelvünkért, a külhoni állampolgárságért, konokul! Ez korunk kihívása minden unitárius és magyar ember számára.

A tegnap Maroskeresztúron megemlékeztek a magyar államalapítás ezredik évfordulójáról. Ennek tiszteletére két emléktáblát készíttettek, egyiket a római katolikus, másikat a református egyház részére. A tábla felirata "Járja át fény a szíveket, századok homályát fényesítse meg!" Fülöp Lajos az RMDSZ helyi elnöke elmondta, hogy a táblákat az RMDSZ- tagdíjakból, a katolikus és református egyház, valamint más adományokból tudták elkészíttetni. Az ünnepségen a keresztúriak, onnan elszármazottak és meghívottak mellett még részt vettek a hollandiai testvértelepülés képviselôi. Az ünnepség délben a római katolikus templomnál kezdôdött, ahol Darvas József helyi plébános, Burchardt Árpád alprefektus és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Keresztény Demokrata Mozgalom elnöke mondott beszédet és Kilyén Ilka színmûvésznô elszavalta Arany János Szent László címû versét. Ezt követôen sor került az emléktábla leleplezésére és koszorúzására, majd átvonultak a református imaházhoz, ahol a második református templom épül. Az emléktáblát az új templom felszenteléséig az imaházra helyezték. Rácz Sándor református lelkész elbúcsúztatta a közel két évtizedet Maroskeresztúron szolgáló katolikus plébánost, Darvas Józsefet, aki Csíkszeredában folytatja hivatását.

Nagyváradon rendezték meg a hét végén a Magyar Baptisták Világszövetségének szervezésében a magyar baptisták II. világtalálkozóját. A háromnapos találkozón a világon található mintegy 20 ezer magyar baptista képviseletében közel 6 ezer ember vett részt.

A Magyarország ezeréves kereszténységére emlékezô millenniumi ünnepségekhez és a magyar baptista közösség 150 éves évfordulójához kapcsolódó világtalálkozó házigazdája a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége volt, melynek több mint 8 ezer tagja van.

A konferencián a küldöttek közösen imádkoztak a békéért és a magyar nemzetért. Bemutatták a résztvevôknek a baptisták készülô új énekeskönyvét.

A rendezvény Kulcsár Sándor, a Magyar Baptista Világszövetség (MBVSZ) elnöke, Mészáros Kálmán, az MBVSZ magyarországi elnöke és Simon József, az MBVSZ romániai alelnöke zárógondolataival ért véget.

A magyar baptisták elsô világtalákozójukat 1992-ben tartották Budapesten, a kommunista rendszer bukása után egymásra találás jegyében.

Ami a Sportképekbôl kimarad(t)...

Hát ô meg ki?

Bunyó, Nyárádszereda, Hamburg, Berlin, 51 kg, Atlanta, Universum stb... még mindig semmi? Nem csoda, nem szégyen. Eddig. Mostantól azonban tudni kell, ki az a Lunka Zoltán, még akkor is, ha valószínûleg soha nem lesz a legismertebb, legnépszerûbb és legeredményesebb Maros megyei sportoló.

Különös szenvedély rabja vagyok én is, akárcsak a régi vásárhelyi sportszeretôk. Tulajdonképpen nem a focimeccseken, hanem késôbb, kézi- és legfôképpen kosárlabda- mérkôzések gyakori látogatása mellett jöttem rá én is arra, hogy Vásárhelyen kívül nincs élet, tehetség csak nálunk születik, legfeljebb máshol ér a csúcsra (persze ugyanígy gondolkodnak a kolozsváriak is saját sportolóikról, a csíkszeredaiak is, a nagyváradiak is, és mindenki, de az igazat csak mi tudjuk: ôk tévednek!). Szóval, amikor közölték velem a lelátón, hogy a Stiinta Bacau Mózsi Évája tôlünk ment el, már nem is fájt annyira a vereség (ha netán kikaptunk, persze). Kosármeccsen egy nagyon nagy darab játékosra mondták, hogy ô is innen ment el, hittem is, nem is, de aztán visszajött, és levezetésként játszott nálunk. Magyarországon egész sereg egykori vásárhelyinek szurkolhatunk, és egy idô után az ember észrevétlenül a szívébe zárja a kolozsváriakat is, a csíkiakat is, de még a nagyváradiakat is, sôt Gabriella Szabóról is büszkén hirdeti, hogy az a sárga hajú kislány bizony nem román (errôl csak ennyit, mert az otthoniak jobban ismerik a sabogabi-jelenséget, itt megmaradhatunk naívaknak a témában)!

Jó, de hol van Lunka Zoltán? Németországban. Nyárádszeredán született, 1970. május 22- én, el is könyveltem ôt vásárhelyinek. 1995-ben német színekben nyert ökölvívó- világbajnokságot, Atlantában egész végig fentem a fogam rá (mint vásárhelyi olimpiai aranyérmesre, végül csak bronz lett belôle), aztán profinak ment, mit ad Isten az Universumba. Ott, mint ismeretes a legújabb magyarországi sportkirály, Kovács KOKÓ István egyengeti saját karrierjét, így az Üllôi úti, Európa-bajnoki címmérkôzésnek köszönhetôen Lunka Zoltán is Budapesten boxolhatott. Azért nem mondom, hogy magyarok elôtt, mert a kora hajnalba nyúlt gála során, Lunka Zoli gyakorlatilag csak a saját és az ellenfél edzôje szeme láttára püfölhette el vetélytársát. A mérlegelés során próbáltam "becserkészni" elôre is félve attól, hogy a félig magyar, félig szász származású Zoli nem bírja már mikrofonképesen a nyelvet.

– Szia, Zoli, szeretnék veled egy kicsit beszélgetni és egy interjút készíteni a marosvásárhelyi Népújság olvasói számára (bemutatkozás stb.)!

– Szervusz, Lunka Zoltán vagyok.

– Azt hittem nem is tudsz már magyarul.

– Á, miért ne, csak ne haragudj, nem beszélek olyan jól. Az az igazság, hogy már ötévesen elkerültem Resicára, román iskolába jártam, és hát tudod... Úgyhogy kérlek, bocsáss meg nekem.

(Ez az, mégiscsak a mi fiúnk: szerény, szerény és még egyszer szerény. Közben az edzôje észreveszi a kezemben azt a fénymásolatot, amelyet egy magyarországi újságban megjelent, Botár László által ’96-ban megírt Lunka- interjúról készítettem, a képen Lunka Zoli magasra emelt kezekkel, nyakában a világbajnoki aranyérem. Német örömszavak, büszke mutogatások, hmmmm... Szinte kihúzom magam Zoli mellett, hiszen valahol földije vagyok annak, aki nekik szerzi a dicsôséget.)

– Kellene tudnunk valamit a romániai eredményeidrôl is?

– Nem sokat, engem ott nem jegyeznek, nem büszkék rá, hogy világbajnok és olimpiai bronzérmes lettem, pedig az ô érdemük is. Nem haragszom senkire, ne is próbáld belemagyarázni, ez így természetes, elvégre nem szereztem dicsôséget a román színeknek. Azért az nem titok, hogy 1988-ban a junior Európa-bajnokságon ezüstérmes voltam, kétszer megnyertem a román felnôtt bajnokságot is, Koreában a Barátság Tornán 3. lettem... Voltak ott jobbak is.

– Aztán eljöttél.

– ’89 után úgy éreztem, hogy nem tudom eltartani a családomat, a boxból nem tudtam megélni, más területen pedig..., de a nehézségekrôl az otthonmaradottak többet tudnának mesélni. Átjöttem Magyarországra, Szekszárdra, fél évig munkát kerestem, az ökölvívó- szakosztályban is felbukkantam, de érthetô módon senki sem esett hasra Lunka Zoltántól. Rossz volt, de ennek köszönhetôen határoztam el, hogy élek a további lehetôségeimmel, Magyarország után Németországban is szerencsét próbálok.

(Folytatása következik)

FORINTOT és mezôgazdasági kupont vásárolok elônyösen. Tel. 257-712. (10762)

ELADÓ forint elônyös áron. Tel. 095-882-755. (10762)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, hûtôvitrineket és kombinált hûtôszekrényeket, automata mosógépeket nagyon jó állapotban, garanciával. Tel. 165-373, 256-618. (10217)

ELADÓ óriás schnautzer bajnok szülôktôl. Tel. 167-372, 20 óra után. (10880)

ELADÓ autogájzer és központifûtés-rendszer. Tel. 250-774. (10815)

ELADÓK adóügyi (fiscala) pénztárgépek és elektronikus mérlegek. Tel. 169-304. (10888)

ELADÓ üdülôház építésére alkalmas telek (5 ár) Szováta közelében (Szakadát). Érdeklôdni 21 óra után az 577-532-es telefonszámon. (10575)

50 ÉS 110 LITERES ûrtartalmú szemeteskukák eladók. Tel. 213-020. (10913)

VÁSÁROLUNK hízott sertést, 23 ezer lej/kg. Calarasilor utca 56. szám. (10644)

VESZEK forintot. Tel. 160-892. (3281635)

ELADÓ 3 szobás lakás a Mioritei u. 59. sz. alatt (az Ady). Érdeklôdni a 123-945-ös telefonszámon. (10739)

KÉTSZOBÁS magánház eladó a Hasdeu utcában. Tel. 131-994, 094-307-851. (10755)

ELADÓ Erdôszentgyörgyön 2 szoba-konyhás családi ház; furnírozott vörösfenyô kombinált szobabútor és 1 hold I. osztályú szántóföld. Érdeklôdni a Dózsa György u. 38. sz. alatt. Tel. 578-144. (10837)

ELADÓ ház Ernyében, a fôúton és nyaraló Gödén (Stânceni). Tel. 212-850. (10786)

ELADÓ ház Ernyében. Tel. 132-020. (10797)

ELADÓ négyszobás magánlakás nagy kerttel, Ileana varrógép, bútorok. Remeteszeg utca 143. sz. Érdeklôdni a 126-804-es vagy a 123-132-es telefonszámon. (10675)

KÖVESDOMBI kétszobás tömbházlakás diákoknak kiadó. Tel. 130-396. (10840)

ELCSERÉLEM vagy eladom IV. emeleti, 2 szobás, II. osztályú meggyesfalvi tömbházlakásom. Tel. 253- 575, 19-21 óra között. (10913)

SÜRGÔSEN eladó magánház nagy kerttel és szódavíz-készítô mûhellyel Szôkefalván (Dicsôszentmárton elôtt), Fô út 512. sz. Tel. 425-105, egész nap.

ELADÓ 800 m²-es belsôség öreg házzal Kakasdon. Érdeklôdni a 252-655-ös telefonszámon. (10428)

ELADÓ ház Bergenyében, a 197. sz. alatt. Érdeklôdni a 249-042-es telefonszámon, Fekete. (10905)

ELADÓ I. osztályú, 2 szobás lakás a Segesvári úton (Calea Sighisoarei) vagy elcserélem 3 szobásra + különbözet (elôny Pandúrok sétánya, kicsi számok, Segesvári út). Tel. 139-446. (10911)

ELADÓ emeletes, kertes ház Kiskenden az 5-ös házszám alatt. Érdeklôdni a 428-as házszám alatt. (10550)

ELADÓ Szovátán kertes ház 15 ár területtel, víz, gáz, villany, telefon van. Irányár: 32 ezer DM. Tel. 065/570-117, 065/570-441. (10549)

ELADÓ kétszobás, földszinti tömbházlakás a November 7 negyedben. Tel. 210-966, 212-055. (10844)

ELADÓ 3 szobás ház mellékhelyiségekkel a Remeteszeg utca 265. sz. alatt. Tel. 094- 252-960, 135-581. (10820)

PÉNZT kölcsönzök. Tel. 092-595-191. (10198)

VESZEK fémhulladékot. Biztosítok szállítást. Tel. 218-720, 092-529-642. (10376)

PÉNZT kölcsönzök. Arany garancia. Tel. 092-529- 643. (10198)

ELADÓ jó fekvésû üzlethelyiség. Tel. 094-814-960. (10468)

FELIRATKOZÁS a 2002-es vízumsorsolásra. Tel. 069/229-042. (sz.)

ÁRUT SZÁLLÍTOK 8 tonnás hôszigetelt autóval. 5.500 lej + TVA/km. Tel. 094-606-871, 094-775-841. (10666)

Hat éve hunyt el SZÖVÉRFY JULIÁNNA. Drága édesanyám, nagyon hiányzol. Leányod. (10569)

"Minden elmúlik, minden elenyész, csak egy él örökre, az emlékezés." Augusztus 14-én fájó szívvel emlékezünk a drága jó férjre, dolgos kezû édesapára, id. TEMESVÁRI JÓZSEFRE (mészáros) halálának 10. évfordulóján. Jóságát szerettel ôrizzük. Felesége, gyermekei és azok családjai. Nyugalma legyen csendes, emléke áldott. (10805)

Szomorú szívvel emlékezünk augusztus 15-én az ehedi id. GYÖRGY LAJOSRA halálának 11. évfordulóján. Fia, György László és családja. (10918)

Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel! Ma, augusztus 14-én emlékezünk a holtmarosi születésû BAKOS MÁRIÁRA halálának 5. évfordulóján. Leánya, Margit, veje, András, unokái, Annamária és Margitka. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (10944)

"Hiába hullott rád a föld nehéz göröngye, emléked szívünkben megmarad örökre. Fájó szívünk fel-felzokog érted, örökké szerettünk és nem feledünk té-ged." Emlékezünk SZÉKELY
MÁRTONRA halálának 4 éves évfordulóján. Szeretô felesége, fia, lánya, menye, veje és unokái: Izabella, Barnika és Zsoltika. (3281897)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, testvér, após, keresztapa, sógor, apatárs, rokon és jó szomszéd DEÉ JÓZSEF (volt cukorgyári dolgozó) életének 74. évében elhunyt. Temetése 2000. augusztus 15-én, kedden 13 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Jelen hirdetés a gyászjelentést is helyettesíti. A gyászoló család. (–)

Szívünk örök fájdalmával tudatjuk, hogy az egyetlen, áldott jó férj, édesapa, fiú, após, testvér, jó rokon, jó szomszéd és jó kolléga, a mezômadarasi születésû id. MAROSI DEZSÔ 50 éves korában, augusztus 11-én elhunyt. Az ô szíve pihen, a miénk vérzik, de így, holtan is szeretjük, életünk végéig. Akik ismerték, tisztelték, szerették emlékezzenek rá kegyelettel. Emléke legyen áldott, nyugalma fölött ôrködjön szeretetünk, drága emlékedet lelkünkben hordozzuk. Bánatos felesége, fiai, Dezsôke és Tibor, édesanyja, testvérei. Nyugalomra helyezése augusztus 14-én délután 16 órakor lesz a meggyesfalvi temetôben. (3281896)

Mély fájdalommal tudatom, hogy a szeretett jó szomszédasszonyom, testvér és rokon özv. GYÖRGY ISTVÁNNÉ szül. Iványi Erzsébet (Böbe) 2000. augusztus 12-én éjjel 3 órakor rövid szenvedés után hirtelen elhunyt. Temetése augusztus 15- én du. 14 órakor lesz a református temetôben, református szertartás szerint. A gyászoló szerettei. (3281629)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, nevelôapa, após, nagyapa, dédapa, testvér, rokon, szomszéd KÔMIVES LÁSZLÓ, a Prodcomplex volt dolgozója hosszas, de türelemmel viselt betegség után 76 éves korában augusztus 10-én örökre megpihent. Temetése 2000. augusztus 14-én 13 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetôben, katolikus egyházi szertartás szerint. Emléke legyen áldott. A gyászoló család. (3281630)

Fájdalommal, megtört szívvel tudatom, hogy drága, nagyon szeretett feleségem ki leghûségesebb társam voltál VAJDA KLÁRA IRMA szül. Uferbach a klinikai központi labor fôasszisztense, türelemmel viselt szenvedés után 2000. augusztus 11-én de. 11.30 órakor visszaadta lelkét teremtôjének. Temetése 2000. augusztus 14-én 14 órakor lesz a református temetô cintermébôl, református szertartás szerint. Nyugalmad legyen csendes, békés, emléked örökké élni fog szívemben, drága jó anyusz. Nagyon szeretô férjed, János. (3281632)

Megtört szívvel, lelkem mély fájdalmával tudatom, hogy a legszeretettebb édesanyám, ki felnevelt és határtalanul szeretett, VAJDA KLÁRA IRMA szül. Uferbach a klinikai központi labor fôasszisztense 2000. augusztus 11-én hosszú, de türelemmel viselt szenvedés után csendesen visszaadta lelkét teremtôjének. Temetése 2000. augusztus 14-én, 14 órakor lesz református szertartás szerint, a református temetô cintermébôl. Nyugodj csendesen édesanyám, anyusz. Gyászoló fiad, Ádám, felesége, Anikó, unokái, Andrea, Róbert. (3281632)

Fájdalommal és megtört szívvel tudatom, hogy a legszeretettebb édesanyám, ki felnevelt, VAJDA KLÁRA IRMA szül. Uferbach a klinikai központi labor fôasszisztense türelemmel viselt szenvedés után 2000. augusztus 11-én 11.30 órakor csendesen megpihent. Temetése 2000. augusztus 14- én 14 órakor lesz a református temetô cintermébôl, református szertartás szerint. NYugodj csendesen, drága édesanyám, legdrágább anyusz. Gyászoló fiad, Endre, felesége Éva, fiuk, Botond. (3281632)

Fájdalommal és megtört szívvel tudatom, hogy a legszeretettebb nôvérem, VAJDA KLÁRA IRMA szül. Uferbach a klinikai központi labor fôasszisztense 2000. augusztus 11- én 11.30 órakor csendesen megpihent. Szeretett nôvéremet 2000. augusztus 14-én 14 órakor temetjük a református temetôben református szertartás szerint. Gyászoló húga és fájó szívû Amerikában élô Ági és férje Gábor. (3281632)

Fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy nagyon szeretett sógornônk, VAJDA KLÁRA IRMA a központi klinikai labor fôasszisztense, türelemmel viselt szenvedés után lelkét visszaadta teremtôjének. Temetése 2000. augusztus 14-én 14 órakor lesz a református temetôben, református szertartás szerint. Nyugalma legyen csendes. Emlékét örökké szívünkben hordjuk. Gál Anuska, férje, Sándor. (3281632)

Fájdalommal és megtört szívvel tudatom, hogy a szeretett anyatársam, VAJDA KLÁRA IRMA szül. Uferbach a klinikai központi labor fôasszisztense 2000. augusztus 11-én csendesen megpihent. Temetése 2000. augusztus 14-én 14 órakor lesz a református temetôben református szertartás szerint.

A gyászoló Juhász család: Rozália, férje, Ferenc. (3281632)

Szívünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk, hogy a drága jó férj, édesapa, nagytata és após, PANTILIE VASILE életének 71. évében augusztus 11-én türelemmel viselt, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése augusztus 14-én 13 órakor lesz a marosszent-györgyi temetôben ortodox szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (3281634)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagytata, após, testvér, sógor, apatárs, jó rokon és jó barát, a nyárádandrásfalvi születésû nagykendi BIRÓ ISTVÁN nyugalmazott agrármérnök életének 67. évében türelemmel viselt hosszan tartó betegség után csendesen megpihent. Temetése augusztus 15-én 15 órakor lesz a nagykendi családi háztól. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Gyászoló szerettei. (3281636)

Fájdalommal tudatjuk, hogy dr. KOCSIS JÁNOS nyugalmazott jogász, volt református fôgondnok 2000. augusztus 13- án elhunyt. Temetése 15-én, kedden du. 4 órakor lesz a református temetôben. A gyászoló család. (–)

Mély együttérzésünket fejezzük ki Ferenczi Ilona kolléganônknek szeretett ÉDESAPJA elvesztése alkalmából. Ôszinte részvétünket nyilvánítjuk a gyászoló családnak. A Népújság munkaközössége. (–)

Megrendült szívvel búcsúzunk volt munkatársunktól, MAROSI DEZSÔTÔL. Ôszinte részvétünk a gyászoló családnak. A meggyesfalvi téglagyár munkaközössége. (3281895)

Fájdalmatokban osztozunk. Ôszinte részvétünk a gyászoló családnak. Nyugodj békében, kedves KLÁRIKÁNK! Magdi és Zoli. (3281632)

Ôszinte részvétünk barátunknak Vajda Jánosnak, szeretett FELESÉGE elvesztése okozta bánatában. A Varga, Nagy, Magda és Hegyi családok. (3281633)

Mély együttérzésünket fejezzük ki Vajda Jánosnak szeretett felesége, VAJDA KLÁRA elvesztése miatt érzett fájdalmában. A Dózsa György 179/A. tömbház lakói. (–)

Mély fájdalommal búcsúzunk szeretett szomszédasszonyunktól, VAJDA KLÁRIKÁTÓL és ôszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak. Anikó, Florica és Marika. (3281900)

Ôszinte részvétünk Vajda Jánosnak szeretett FELESÉGE elhunyta alkalmából. Laci és
Andris. (–)

Ôszinte részvétünket fejezzük ki Gherendi Calinnak APÓSA elhunyta alkalmából. A Dermagant Kft. munkaközössége. (3281898)

A Dermagant Kft. munkaközössége együttérzését és ôszinte részvétét fejezi ki Florea Ioannak ÉDESAPJA elhalálozása alkalmából. (3281898)

Ôszinte részvétünket fejezzük ki testvérünknek, Rozáliának férje, PANTILIE VASILE elhunyta alkalmából. Testvérei és azok családja. (3281634)

Ôszinte részvétünket fejezzük ki a Pantilie családnak PANTILIE VASILE elhunyta alkalmából. Az Irsai család. (3281634)

Köszönetet mondunk mindenkinek, akik drága halottunk, GÁSPÁR TIBOR újságíró temetésén részt vettek és gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. (sz.)