|
LII. évfolyam 186. (14542) |
2000. augusztus 11., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................ 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Markó szerint döntô lehet a magyarok szavazata
A jelenlegi rendkívül képlékeny belpolitikai
helyzet, a jobboldali erôk gyengülése és
megosztottsága "afelé taszítja" az RMDSZ-t, hogy
saját jelöltet indítson az ôszi
elnökválasztás elsô fordulójában
jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek
nyilatkozva.
Az RMDSZ még nem döntött arról, hogy
indít-e saját jelöltet, vagy kit fog támogatni.
Még ma sincsenek meg a döntés feltételei. Ha lenne egy
egységes jelölt, akinek már az elsô fordulóban
komoly esélyei lennének Ion Iliescu volt elnökkel szemben,
elképzelhetô lenne, hogy az RMDSZ már az elsô
fordulóban támogatná ôt. De amikor még a volt
demokratikus konvenció is kettészakadt, saját jelöltet
indít a Liberális Párt és a Demokrata Párt, a
Szövetség Romániáért formáció
és saját jelölt várható a konvenció
maradék részétôl is, nehezen
elképzelhetô, hogy az RMDSZ ide, vagy oda álljon. Mindez
eleve afelé taszítja az RMDSZ-t, hogy saját jelöltje
legyen mondta Markó Béla. Markó szerint
lehetséges, hogy aki mellett az RMDSZ kiállna, az jut a
második fordulóba. Ez érv lehet arra is, hogy az
RMDSZ politizáljon élesen és döntse el, ki jut a
második fordulóba. Nagy a valószínûsége
annak, hogy aki mellett az RMDSZ kiáll, aki mellett a magyarok leteszik a
6-7 százaléknyi szavazatot, az jut a második
fordulóba.
Tagadhatatlan, hogy emellett is szólhatnak érvek, éppen
ezért szeptember 9-ig nem fogunk dönteni. Ilyen döntést
csak nagyon komoly feltételekkel lehetne hozni, s kétlem azt, hogy
valamelyik jelölt is már az elsô forduló elôtt
elfogadná azokat hangsúlyozta.
Ha a jelenlegi koalíció gyôzni akar,
összefogásra van ítélve, de Markó szerint ez
csak a második fordulóban fog megtörténni.
Nem hiszem, hogy az elsô forduló elôtt
létrejönne egy ilyen összefogás, de ez nem jelenti azt,
hogy akkor Iliescu nyerni fog.
Nagyon tanulságos, ami a bukaresti fôpolgármester
megválasztásakor történt: az elsô
fordulóban a PDSR jelöltje nagyon erôs volt, a vele
szembenállók szavazatai megoszlottak, de a második
fordulóban a Demokrata Párt jelöltje nyert. Ez azt is
mutatja, hogy van bizonyos balratolódás, de ez a
balratolódás nem jelenti feltétlenül Iliescut.
Ez a balratolódás a szociális biztonság
iránti vágyat tükrözi, nem a régi helyzet
újratermelôdésérôl van szó. Ezért
a közvéleményben jó a megítélése
Stolojannak és Isarescunak is, akik a centrumban álló
politikusoknak tekinthetôk vélekedett.
Az RMDSZ szerint a két független politikus Theodor
Stolojan volt és Mugur Isarescu jelenlegi kormányfô
politikai árfolyamának hirtelen emelkedése azt mutatja,
hogy Romániában az elmúlt tíz évben nem
alakult ki artikulált politikai élet, éppen
ellenkezôleg, a közvélemény nagy része elfordult
a hagyományos értelemben vett ideológiáktól
és ezzel együtt a politikai pártoktól is.
A független kormányfô sikerének sajnos
egyszerû magyarázata van: a politikai pártok az
elmúlt években önös érdekeket képviseltek.
Ebben a koalícióban is a legtöbbször egymással
szemben politizáltak a pártok, visszafogták egymást
és saját programjukat sem teljesítették. Mugur
Isarescu mentes volt ilyen pártpolitikai érdekektôl
és ez meg is mutatkozott az eredményekben.
Természetesen, ha a függetlenek feladják
függetlenségüket, elvesztik azt az elônyüket, amivel
rendelkeznek. Ugyanakkor a megoldás hosszú távon
Romániában sem az, hogy a független politikusok
határozzák meg a politika irányát, hanem az, hogy
végre kialakuljanak azok a politikai pártok, áramlatok,
amelyek nem csak magukra akasztanak egy címkét, hanem
valóban következetesen képviselnek egy politikai
irányt.
Romániában mostanáig a
szembenállás kissé leegyszerûsítve
a demokratikus és nem demokratikus erôk, a
reformpártiak és a posztkommunisták
szembenállása volt. Ezért volt lehetséges, hogy a
jelenlegi széles kormánykoalícióban jelen voltak a
magukat szociáldemokratának, liberálisoknak és
kereszténydemokratának nevezô erôk.
Az elmúlt évekhez képest
visszalépésnek tûnik, hogy egyes
államelnökjelöltek politikai pártok által
támogatott független személyiségek. De ez
segíthet abban, hogy minden politikai párt újragondolja a
maga szerepét, és újrarendezôdik az egész
román politikai élet. Most látszik egy ilyen
újrarendezôdés lehetôsége, de hogy a
választások után megtörténik-e, nem tudom.
1996-ban a gyôztes pártok azt hirdették: ez az
igazi rendszerváltás, most történik meg az
alapvetô fordulat a román politikai életben. Nem
történt alapvetô fordulat, az továbbra is elottünk
áll. Hogy most 2000-ben kialakulnak-e egy egészséges
politikai váltógazdálkodás feltételei, vagy
továbbra is a régi szembenállás
érvényesül majd, nem tudhatom. Attól tartok, hogy
ennek a terhét a következô években visszük
még magunkkal hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Az MTI tegnap hírügynökségi hálózatában is ismertette a Krónika címû lapban megjelent, Tôkés Lászlóval készült interjút. A református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke interjújában elmondta, valóban papírra vetette, de nem írta alá azt a besúgói nyilatkozatot, mely az évek során többször is megjelent a román sajtóban.
Mit tehettem volna, megígértem, hogy lojális leszek az államhoz, és alkalomadtán mindent megteszek azért, hogy ne érje sérelem a román állam biztonságát. Ezt nem érzem kompromittálónak. Természetesen a kikényszerített kötelezvényben vállaltakat sohasem teljesítettem közölte a püspök.
Tôkés elmondta, hogy a román sajtóban két, neki tulajdonított besúgói nyilatkozat jelent meg. Az egyik nyilatkozatban az áll, hogy Kolozsvári László álnéven feljegyzéseket fog továbbítani a Securitaténak.
Ezt kezdô lelkipásztorként, 1975-ben hosszas sanyargatás után valóban leíratták velem, de nem írtam alá a nyilatkozatot. És ami ennél is fontosabb, sem Kolozsvári László néven, sem pedig más néven soha egyetlen feljegyzést sem írtam a Securitaténak mondta.
A másik nyilatkozatot 1982 novemberére datálják a lapok, és az Ellenpontok címû szamizdat folyóirat felgöngyölítésének idejére szól. A folyóiratban az egyházi helyzetrôl írtam átfogó képet tette hozzá az RMDSZ tiszteletbeli elnöke.
Amikor emiatt többször behurcolták Tôkés Lászlót, a leleplezett tények ismeretében beismerô vallomást kellett tennie, és meg kellett ígérnie, hogy ezután "jó fiú" lesz.
A szöveget 1990-ben a Renasterea Banateana címû temesvári újság még aláírás nélkül közölte, 1994-ben a Tineramában viszont már aláírt változatban jelent meg.
Én mindig azt mondtam, hogy nem írtam alá besúgói nyilatkozatot. Az aláírást odahamisították hangsúlyozta.
Tôkés püspök tavaly rágalmazás címén beperelte az AP hírügynökség tudósítóját, aki szekuritátés ügynöknek nevezte a püspököt. A következô tárgyalást szeptember 22-én tartják Bukarestben, a fôváros 2. kerületi bírósága néhány napja elrendelte a Tôkés-dosszié átvilágítását. Az interjúban az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elôször beszélt nyilvánosan azokról a vélt bizonyítékokról, melyek alapján a titkosszolgálatokkal való együttmûködéssel gyanúsítják.
A püspök hangsúlyozta, maga kérte volna az átvilágítást, ha tudná, hogy annak tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. Az átvilágító bizottság személyi összetétele miatt nem is lehet okom az aggodalomra. Az viszont aggasztó, hogy a Román Hírszerzô Szolgálattól kell kikérni a dossziét, és az elmúlt években a sajtó már meglobogtatott ebbôl bizonyos iratokat. Az átvilágító bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy sok dossziét megsemmisítettek, mások azt engedték értenünk, hogy az iratokat megcsonkították, megváltoztatták, vagy éppenséggel kiegészítették mondta.
Tôkés emlékeztetett arra, hogy már 1989
elôtt is a valódi besúgók kilétét titok
övezte, a Securitate a rendszer legveszélyesebbnek tartott
ellenfeleit állandóan gyanúba keverte. A
változások után ez a jól bevált
módszer folytatódott a médiában.
Megvádolták azzal, hogy a CIA ügynöke, de a KGB
ügynökének is mondták. A magyar
titkosszolgálattal, a román Securitátéval is
számtalanszor meggyanúsították.
Tíz év óta ugyanaz a szándék
munkálkodik, nemegyszer még egyházi és RMDSZ-
berkekben is: hogy befeketítsék, és hiteltelenné
tegyék a személyemet. A híresztelések romboló
hatása mérhetetlen.
Mindazonáltal elmúlt tíz évi pályafutásom egyik legnagyobb eredménye, hogy ebben az iszapbirkózásban egyáltalán talpon tudtam maradni, hogy a sorozatos félreállítási kísérletek rendre kudarcot vallottak.
Tôkés elmondta, hogy a magyar titkosszolgálattal való együttmûködésére bizonyítékként egy általa aláírt elismervényt szoktak felmutatni, amellyel húszezer lej átvételét tanúsította. A Securitate kezébe került nyugtán kézírásával az állt, hogy húszezer lejt átvett, és Isten áldását kéri az adakozókra. A Securitate szerint, ha a pénzt személyesen Tôkésnek hozták, akkor ez nyilvánvalóan az ügynöki tevékenységért járó honorárium. Ez esetben tizenöt év börtönbüntetés róható ki. Ha viszont az egyháznak hozták, és nyugta nélkül vette át, sikkasztásnak minôsül, és hét év jár érte.
A pénzt természetesen átvettem, miért ne tettem volna.
Ismeretlen jóakaróim, híveim gyûjtötték számomra, legalábbis így mondták nekem. Akkor még nem gondoltam provokációra mondta.
Tôkés azért nem hozta ezt korábban nyilvánosságra, mert mint mondta "nem akartam olyan részletekbe bocsátkozni, amelyek a megtámadottságnak abban az intenzív állapotában magyarázkodásnak tûnhettek volna. Egyszerûen a nyilvánvaló hamisítás tényére szorítkoztam".
Errôl a nyilatkozatról Tôkés szerint kezdetben csak a családja és az akkori legszûkebb baráti köre tudott. Aztán amikor 1994-ben az RMDSZ kebelébôl beindult az elsô lejáratási kampány, a méltánytalan számonkérési hercehurca idején elmondta Markó Béla, Takács Csaba és Verestóy Attila társaságában is.
Augusztus 9-én az NLP meghívására hivatalos találkozóra került sor az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt vezetôsége között. Az RMDSZ- t Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila szenátor, szenátusi frakcióvezetô, valamint Kelemen Hunor, a Mûvelôdésügyi Minisztérium államtitkára képviselte. A liberálisok vezetôi közül jelen volt Valeriu Stoica, a párt elsô alelnöke és Crin Antonescu ifjúsági miniszter.
A találkozón a két alakulat vezetôi az aktuális belpolitikai helyzetrôl, Theodor Stolojan jelölésérôl, valamint a választásokig hátralevô idôszak teendôirôl tárgyaltak.
A megbeszélésen a Szövetség vezetõi ismertették tárgyalópartnerükkel programjuk három fõ pillérét: regionális fejlesztés, általános reformok és integráció, a magyar nemzeti közösség sajátos kérdései.
Az RMDSZ és az NLP képviselôi megegyeztek abban, hogy az elkövetkezô idôszakban sürgetni kell a törvényhozási prioritásokat, az ingatlantörvény, a közigazgatási törvény elfogadását. Az RMDSZ támogatásáról biztosította Valeriu Stoica igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó törvénycsomagját, ugyanakkor a két alakulat vezetôsége megegyezett abban is, hogy sürgetni kell a földtörvény végrehajtását.
Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélést követô sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szeptember 9-i SZKT-ülés dönt arról, hogy a szövetség indít-e elnökjelöltet. Az RMDSZ elnöke rámutatott arra, hogy a szövetségen belül erôs az a csoportosulás, amely az önálló államelnök indítását támogatja. Az RMDSZ ugyanakkor nem zár ki más döntéseket sem hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök.
Többször is összecsaptak a csendôrökkel csütörtökön a csôdbe ment Nemzeti Befektetési Alap (FNI) tüntetô kárvallottjai Bukarestben, a kormány épülete elôtt. Az összetûzések során két csendôr könnyebben megsérült, a tüntetôk közül néhány személyt ôrizetbe vettek.
Tegnap délelôtt mintegy 500, az ország különbözô pontjairól érkezett befektetô kezdett tiltakozást Bukarestben a kormány épülete elôtt. Az elsô összecsapás akkor történt, amikor a tüntetôk küldöttségével közölték: várniuk kell a kormány képviselôivel való találkozóra a kormányülés befejezéséig.
A tüntetôk ekkor megpróbáltak behatolni a kormányépület kertjébe, amit a kivezényelt csendôrök megakadályoztak. Az újabb összecsapás azt követôen történt, hogy a tiltakozók képviselôivel folytatott tárgyalás után a kormány képviselôje közölte: a kormány nem adhat ki sürgôsségi rendeletet arról, hogy a befektetôk kapják vissza pénzüket, a kárvallottak csak az ilyen esetekben alkalmazott törvényes eljárással élhetnek.
A FNI május közepén ment csôdbe. Az eddigi vizsgálatok szerint az alap vezetôi súlyosan megsértették a pénzügyi elôírásokat, s az FNI az utolsó egy évben lényegében a hírhedt "piramisjáték" elve alapján mûködôt. Ezt egyebek között az tette lehetôvé, hogy az Értékpapírokat Felügyelô Országos Bizottság (CNVM) vezetése szemet hunyt a szabálytalanságok felett, a legjelentôsebb állami bank, a Takarékpénztár (CEC) pedig megvásárolta az alapot mûködtetô SOV Invest társaság részvényeinek 20 százalékát.
A hatóságok ôrizetbe vették a SOV Invest vezetését, és megindították a hivatalos eljárást a társaság Izraelbe szökött igazgatónôjének kiadatása érdekében. Az FNI bukásával mintegy 300 ezer befektetôt ért kár, a jelenlegi becslések szerint az FNI befektetési jegyeinek értéke a május közepén jegyzett árfolyam mintegy 5 százalékát teszi ki.
A pénzüket elvesztett befektetôk május vége óta rendszeresen tüntetnek. Két hónappal ezelôtt már történt egy incidens a kormány épülete elôtt: akkor a feldühödött emberek felgyújtottak egy gépkocsit, amely elütött egy tüntetôt.
Az év eleji súlyos ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul társaság próbaüzemelés címén teljes kapacitással mûködik írta a csütörtöki központi sajtó az érintett helyi települések vezetôire hivatkozva.
A Curentul címû napilap a nagybozintai tároló melletti Lénárdfalva polgármesterét idézte, akinek olyan értesülései vannak, hogy az üzemben teljes termelés, nem pedig technológiai próbaüzemelés folyik. Maxim Popovici polgármester szerint a most kitermelt arany egy része exportra kerül. A falu elsô embere a lapnak adott nyilatkozatában kételyét fogalmazta meg azt illetôen, hogy az illetékes környezetvédelmi hivatal rendszeresen ellenôrizné az Aurul tevékenységét.
A lap megszólaltatta azt az idôs környezetvédelmi aktivistát is, aki a múlt hét eleje óta éhségsztrájkot folytat az Aurul törvénytelen mûködése elleni tiltakozásul. Gheorghe Vasile Tataru elmondta, hogy az Aurul napközben kapacitásának 75 százalékával mûködik, éjszaka viszont teljes gôzzel üzemel, s errôl az illetékes hatóságoknak nincs tudomásuk.
Tataru úgy fogalmazott: az Aurul anélkül kezdett ismét mûködni, hogy a társaság bármit is tett volna a környéken élôk biztonságának szavatolása érdekében.
Az Aurul társaság román állami társtulajdonosai elzárkóznak attól, hogy a vállalat mûködését illetô hírekkel kapcsolatban bármit is mondjanak. A Nagybányai Környezetvédelmi Kirendeltség illetékesei ugyanakkor azt állítják, hogy az Aurulnál csak az a próbaüzemelés folyik, amire a társaságnak engedélye van írta a Curentul.
Tegnap Marosvásárhelyen és a megyében járt Bernd Borchardt, a német nagykövetség tanácsosa, aki azért látogatott ide, hogy megismerkedjen a megyével, s azokkal a lehetôségekkel, amelyek itt az esetleges német befektetôkre várnak. Ugyanakkor a tanácsos a kulturális kapcsolatok fejlesztésének lehetôségeirôl is tárgyalt.
A vendéget fogadta Dorin Florea polgármester, a követségi tanácsos ezután a prefektúrára és a megyei tanácshoz is ellátogatott.
A protokolláris felvezetô után a vendég azt tartotta legfontosabbnak kiemelni, hogy a német befektetôk abban az esetben jönnek majd befektetni Marosvásárhelyre és a megyébe, ha megfelelô körülményeket biztosítanak számukra. Nagyon nagy versengés folyik az üzletemberek kegyeiért mondta , így eredményt csak az érhet el, aki tényleg csábító könnyítéseket ígér számukra. Az infrastruktúra színvonala ugyanis nem kielégítô, Bernd Borchardt mosolyogva meg is jegyezte, örvend, hogy ilyen jó utaink lesznek, hisz jövet szinte végig útépítô munkatelepen kellett áthaladnia.
A vendég információkat gyûjtött az ipari felület árát illetôen különbözô városokban, s úgy vélte, hogy csak ott hajlandók fizetni honfitársai a területért jó árat, ahol nagyon jó egyéb lehetôségek adottak. Dorin Florea azt ígérte, hogy Marosvásárhelyen a felület ára fordítottan arányosan fog alakulni a befektetés értékével. Hogy az esetlegesen eladandó terület tulajdonosának mi a véleménye, arról nem esett szó.
Az elsô dolog, amit a tanácsos fontosnak tartott feljegyezni magának, az a nemzetközi repülôtér megléte volt, s a köré tervezett vámszabadövezet és ipari park létesítése. Ugyancsak érdeklôdött az infrastrukturális fejlesztésért nyújtandó hitelek kérdésérôl, s fontosnak tartotta az utak rehabilitálását célzó programot, a kerülôutak építését is.
Dorin Florea polgármester többször érzelmi megközelítéssel próbált hatni a vendégre, az elvándorolt szász lakosság történelmi érdemeit hozta elô, a megyeszékhely multikulturális voltát hangsúlyozta, melyen belül természetesen a német elemet emelte ki. Ebbôl eredendôen szó esett továbbá a kulturális kapcsolatok fejlesztésének lehetôségeirôl, s elsôsorban a szász mûemlékek karbantartásának és felújításának szükségességében egyeztek meg.
A feltételezettnél kisebb a szennyezés a Maroson
Tegnapi értesüléseinktôl szerencsére eltérôen, nem volt szükség a marosvásárhelyi vízüzem leállítására a gernyeszegi Testsuin Rt. disznóhizlaldájából kedden a Marosba került szennyezés miatt. Az Aquaserv ÖV tegnapi közleménye szerint a vízüzemnél az ivóvíz- elôállítás technológiai folyamatában különleges kezelési eljárásokat alkalmaztak, így sikerült a vizet annyira megtisztítani, hogy az megfeleljen a minôségi elôírásoknak. Szem elôtt tartva, hogy a folyó a megyeközpont egyetlen ivóvízforrása, a szolgáltató reményét fejezte ki, hogy a hatóságok példásan felelôsségre vonják az illetékeseket a hasonló mértékû szennyezés esetén.
Az elején felbecsültnél jóval kisebb szennyezés érte a Marost a gernyeszegi disznóhizlaldából származó szennylé miatt nyilatkozta tegnap lapunknak Stefanescu Danut, a megyeszékhelyi környezetvédelmi kirendeltség igazgatója. Amikor kiszálltunk a helyszínre, be kell vallanom, elborzadtunk, de szerencsére utólag elmondva, a helyzet ezt nem indokolta. Azonnal vízmintákat vettünk, ezeknek egy részébôl (tegnap délben sz. m.) már az eredmények is készen vannak.
A farm jelzésû stabilizációs tavának szennyvize iszapostól együtt a Marosba ömlött. A szerencse az volt a bajban, hogy a beömlött iszap már alaposan megérett, ezért lehetséges szennyezô hatása is csökkent. A farm alatt a folyó vizének szervesanyag-tartalma az igazgató szerint nem érte el a megengedett határérték kétszeresét (17 milligramm szerves anyag volt egy liter vízben az elfogadott 10 milligramm helyett). Hogy a szennyezés nem volt drasztikusan súlyos, az is mutatja, hogy halpusztulást nem jeleztek a folyó beömlés alatti szakaszán, ám az biztos, hogy a hizlalda történetében ez az eddigi legnagyobb szennyezô beömlés, ami innen a Marosba jutott.
Mint megtudtuk, nem indítanak bûnvádi eljárást a Testsuin Rt. ellen. A környezetvédelmi kirendeltség igazgatója szerint erre akkor lett volna ok és törvényes lehetôség, ha a szennyezés miatt le kellett volna állítani a marosvásárhelyi vízüzemet, mivel ekkor a szennyezés a város teljes lakosságára kihatott volna. Így szabálysértési eljárást kezdeményeznek majd a hizlalda ellen, amelynek nyomán a kiszabható büntetés felsô határa 10,6 millió lej.
A marosvásárhelyi vízüzemnél tegnap már stabilizálódott a Maros szennyezettségi foka. Stefanescu Danut szerint két nap alatt a szennyhullám nagyrészt levonul a Maros vásárhelyi szakaszán, de amíg teljesen helyreáll a folyó egyensúlya, még több napnak kell eltelnie. Veszélyt a folyó menti települések lakói számára már nem jelent. A gernyeszegi disznóhizlalda állandó szennyezôje a Marosnak, és így az egész megyeközpontnak, mivel a szennyvizüket nem tudják megfelelôen tisztítani. Ekkora szennyezésre, már említettük, még nem volt példa a hizlalda történetében. Itt az ideje, hogy az arra illetékesek komolyan intézkedjenek, nehogy hasonló eset elôfordulhasson, de a kisebb mértékû állandó szennyezés lehetséges forrását és kockázatát is megszüntessék a hizlaldában.
Ülésezett a Marosvásárhelyi Tanács
Tegnap dr. Benedek István elnökletével rendkívüli ülést tartott Marosvásárhely municípiumi tanácsa, mintegy 29 napirendi ponttal. Törzsök Sándor mérnök alpolgármesteri tisztségébôl való felmentése volt az elsô megvitatandó kérdés; dr. Kolozsvári Zoltán, a tanács RMDSZ-frakciójának elnöke felvezette a felmentés hátterét, megpróbálván eloszlatni esetleges félreértéseket, hangsúlyozva, hogy Törzsök Sándor exkluzív az Aquaserv-ügyben, vagyis a lapunkban már ismertetett 25 millió dolláros ISPA-program megvalósításának érdekében lépett vissza tisztségébôl. Törzsök Sándor felmentésével több városatya nem értett egyet, Moraru Octavian PUNR-s tanácsos komolytalan lépésnek minôsítette Törzsök visszalépését, Moraru Octavian PRM-s tanácsosnak pedig volt egy ötlete: "takarékossági" szempontokra hivatkozva, javasolta, hogy maradjon a város egy alpolgármesterrel. Törzsök Sándor felmentése mellett 13-an szavaztak, 7-en ellene, 1 tanácsos tartózkodott, négyen nem szavaztak.
Az így megüresedett alpolgármesteri tisztség betöltésére dr. Kolozsvári Zoltán Csegzi Sándor fizikust, míg Gavril Tîru egységpárti tanácsos a vele azonos pártszinezetû Stefanovici Mirceát javasolta. A városatyák szavaztak. Miközben folyt a szavazatszámlálás, a polgármesteri hivatal szóvivôjének alkalmazásáról fogalmaztak meg kételyeket, míre a polgármester válasza az volt, hogy a testület engedje meg neki, ô válassza meg a személyeket.
Napirendi pontként szerepelt a Cuza Voda utcából nemrég kilakoltatott Kopacz család esete. Bakó Attila, a hivatal gazdasági és társadalmi igazgatóságának vezetôje újból megerôsítette, hogy a Kopacz család illegálisan lakta a lebontott épületet, a törvényességet betartva nem maradt más hátra, mint a család kilakoltatása, de idôleges megoldásra menhelyet ajánlott számukra a hivatal. Tekintettel arra, hogy súlyos szociális esetrôl van szó, a 9 tagú családban több a kisgyermek, s a családfenntartók most éppen büntetésüket töltik, dr. Benedek István véleménye az, hogy a problémára sürgôsen megoldást kell találni.
Idôközben megszámlálták a szavazatokat, Csegzi Sándor mellett 13 tanácsos szavazott, míg 8-an ellene voksoltak. A választás eredményét még a prefektusnak is igazolnia kell, Csegzi Sándor tanár valószínûleg a következô ülésen teszi le az esküt. Lapzártakor a tanácsülés még folytatta munkáját.
A Recurs címû napilap tegnapi számában interjú jelent meg Vincent Jarousseau francia szocialista parlamenti tanácsossal, aki szerdán "titkos megbeszéléseket" folytatott Dorin Florea polgármesterrel. A megbeszélések annyira titkosak voltak, hogy a sajtót nem engedték a közelbe, s semmiféle információval nem voltak hajlandóak szolgálni. Azazhogy mégis: az említett lap elbeszélgethetett a vendéggel, sôt egy egész oldalas interjút is közölhetett. Hogy miért csakis ez az egyetlen újság a kivételezett, azonnal nyilvánvalóvá válik, ha vesszük a fáradságot, hogy betekintsünk az "európai politikus" gondolatvilágába.
Ôszintén szólva szinte hihetetlennek tûnik, hogy az Európai Unió oszlopos tagországában fontos szerepet betöltô politikai formáció képviselôje (még egyszer: nem az ultranacionalista Le Pen pártjáról, hanem Jospin miniszterelnök formációjáról van szó) olyanokat mondjon, amilyenek a lapban nyomdafestéket láttak. Ha feltételezzük, hogy a cikket szignáló újságíró híven adta vissza a francia politikus szavait, egészen elképesztô dolgokat olvashatunk. Álljon alább egy hosszabb idézet abból a gondolatmenetbôl, amelyet a többnyelvû helységnévtáblákkal kapcsolatosan fogalmazott meg monsieur Jarousseau:
êA Francia Köztársaság egy és oszthatatlan. Elve az állampolgárok közti teljes egyenlôség. Ha francia vagy, kötelezô megtanulnod franciául az állami iskolákban. Ez nem azt jelenti, hogy mellôzzük a nemzeti kisebbségeket. A breton, a korzikai (szerk megj: ami természetesen nem olasz!), a baszk regionális nyelvek, léteznek kétnyelvû táblák, de csakis a városok neveire, minden egyéb csak franciául szerepel. Mi úgy gondoljuk, hogy a kulturális lét elégséges. Úgy vélem, hogy nem pozitív dolog »bezárkózni« egy nyelvbe, ami az itteni magyar kisebbség jellemzôje. Személyesen inkább egy filozófiai, mint egy területi identitás híve vagyok. Azt hiszem, fontos lenne, hogy az erdélyi magyarokat románul oktassák. Utazásom során találkoztam olyan magyarokkal, akik nem beszéltek sem franciául, sem angolul, sem románul, csakis magyarul tudtak. Velük nem tudtam kommunikálni. Kár.
Az utolsó egyszavas mondattal akár teljes mértékben egyetérthetünk, bár valószínû, hogy a Chauvin (a sovinizmus névadója) nemzetébôl származó férfiú, aki úgy gondolkodik, mint fent láttuk, aligha értené meg érveinket. Nem is vitatkozunk vele, de néhány megjegyzésünk volna. Azt állítja a tanácsos, hogy az alapelv az állampolgárok közti teljes egyenlôség. Azaz egy mondattal lennebb világossá válik mindenki egyenlô akarja, nem akarja franciának vallani magát! Még akkor is, ha belül másként érez. "Filozófiai síkon" természetesen bármi lehet, ám oktatni franciául fogják, mert hát a franciákat úgy szokás. Meg is születik következtetésül a tanács: a magyarok jobban tennék, ha románul tanulnának, s általában ne "zárkózzanak be" saját nyelvükbe. Mert íme, hány magyarral talákozott, akik nem tudtak nyelveket. Azt nem teszi hozzá, hogy hány románnal vagy franciával találkozott, aki az anyanyelvén kívül mást nem beszélt. Igaz, ez nem is téma, hisz kötelezni nyelvtanulásra csakis a kisebbségeket ildomos. Fôleg, ha annyira renitens egy kisebbség, mint a magyar, amely "bezárkózik". Egyébként is, fölöslegesek a kétnyelvû feliratok, amikor amúgy is mindenkit oktatnak franciául, s ezért a magyarok is jobban tennék, ha románul tanulnának. (Figyelem: nem, hogy megtanuljanak románul, hanem hogy románul tanuljanak!)
Nos, Jarousseau úr, köszönjük szépen, de a kisebbségi kérdés megoldásának így felvázolt francia modelljével torkig vagyunk. És semmiképpen nem leszünk hajlandóak a bretonok, az okszitánok, a provanszálok, az elzászi németek sorsára jutni, akiket könyörtelenül beolvasztott a francia központosított hatalom. Nem csak "filozófiailag".
Ma délelôtt 10 órakor a Kultúrpalota nagytermében ünnepélyes megnyitó üléssel kezdôdik a IX. Anyanyelvi Konferencia. Akárcsak Magyarországról, Európa különbözô országaiból, a tengerentúlról, és természetesen Erdély nagyvárosaiból, nagyrészt megérkeztek a konferencia résztvevôi. Megnyitó beszédet Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia- A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Írószövetség elnöke mond, a Marosvásárhelyen zajló kilencedik nagy tanácskozást Sütô András Kossuth-díjas író, Kelemen Hunor bukaresti kulturális államtitkár, Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára köszönti. Elnöki beszámolót tart Pomogáts Béla.
A nap második jelentôs eseménye a konferencia plenáris ülése a Bolyai líceum dísztermében, délután 15 órai kezdettel. Elôadást tart: Balogh András (Magyarország): Együtt Európába. Kis népek reményei és lehetôségei; Szarka László (Magyarország): Magyarság, régió, integráció. Péntek János (Románia): Anyanyelvûség, többnyelvûség, integráció; Papp László (Egyesült Államok): Az észak-amerikai integrációs folyamat tapasztalatai amerikai magyar szemmel. Korreferátumok: Nagy Károly (Egyesült Államok): A magyar identitás megtartása a mai Amerikában; Komlós Attila (Magyarország): A magyar kulturális önazonosság intézményes háttere és egy új korszak lehetôségei-követelményei; Kántor Lajos (Kolozsvár): Európai elhelyezkedés és önazonosság; Gömöri György (Nagy-Britannia): Erdély és az angol közvélemény; Tverdota György (Magyarország): A hungarológiai felsôoktatás helyzete Magyarország határain kívül; Várdy Béla (Egyesült Államok): Az amerikai magyarság kulturális önazonosságának megôrzése Amerika történetében; Gál Sándor (Szlovákia): A szlovákiai magyarság az európai integrációban; Galambos Ferenc Iréneusz (Ausztria): Az egyházak jogszolgálata az integrációban. Este 19 órakor a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal fogadást tart a konferencia résztvevôinek tiszteletére.
Holnap 9 órakor kezdôdnek a szekcióülések, ugyancsak a Bolyai líceumban: Anyanyelv, mint emberi jog szekció elnököl: Bodó Barna (Temesvár); Egyházi szekció elnököl(?): Beke György (Magyarország); Hungarológiai szekció elnököl: Balázs Géza (Magyarország); Könyvkiadás szekció elnököl: Dávid Gyula (Kolozsvár); Irodalmi szekció elnököl: Görömbei András (Magyarország); Kulturális és egyesületi szekció elnököl: Maróti Gyula (Magyarország); Pedagógiai szekció elnököl: Molnár Zsuzsa (Magyarország); Sajtó szekció elnököl: Cseke Péter (Kolozsvár). 14 órakor a Teleki Tékában A magyar könyv évszázadai címmel kiállítás nyílik. Azt követôen a Bolyai líceum dísztermében újra plenáris ülést tartanak.
Jó híre volt, vonzó turisztikai létesítményként tartották számon a nyolcvanas évek végén a nyárádszentmártoni lovasfogadót, amely Nagy Jenô helyi tsz-elnök ötlete alapján létesült a falu határában. A Nyárád partjától nem messze található kemping kisebb és nagyobb faházaival, a létesítményt körülfogó halastóval, ízletes ételekkel, a kellemes pihenés, kikapcsolódás ígéretével, s kezdetben még a lovaglás lehetôségével is vonzotta a látogatókat annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert kicsit félreesô helyen, a fôúttól két kilométernyire található. A helyi tsz felbomlásával a vadadi, szentmártoni és csíkfalvi társasok tulajdonát képezte, majd 1992-ben árverésre bocsátották. Mivel az eredeti vásárló nem tudta kifizetni, a fogadó a marosvásárhelyi Huszár Lajos tulajdonába került, aki egy ideig mûködtette, majd hosszabb-rövidebb ideig bérbe adta.
Az idei nyáron azonban csendes maradt a környék. A házak megkoptak, ottjártunkkor málló paplanok száradtak a dróton, a bejáratnál a tulajdonos tehenei hûsültek a legyek dongta kút körül. A mesterséges tó tükrén békanyál nyújtózkodott, a hajdani sportpálya helyére kukoricás került.
Huszár Mária szerint a férj betegsége miatt nem tudták megnyitni a kempinget, továbbá azért sem, mert nincs se gyerekük, se rokonság, aki segítene nekik ebben a munkában. Bár magántulajdon, és gazdája azt csinál vele, amit akar, hisz meglehet, hogy a jelenlegi feltételek mellett megoldhatatlan és nem kifizetôdô a mûködtetése, akik szerettek odajárni, továbbá a falu számára is veszteség, hogy egy olyan turisztikai létesítménnyel van kevesebb megyénkben, ahol korábban a kispénzû turista is eltölthette az idôt.
A fogadót a marosvásárhelyi Péter Ferenc panasza nyomán kerestük fel, aki szerint két évvel ezelôtt az ô családjuk igencsak pórul járt, amikor fia és annak barátnôje bérbe vette a kempinget, és mûködtetni akarta azt. Panaszosunk azt nehezményezte leginkább, hogy sem a tulajdonos, sem a helyi és a megyei hivatalos szervek, akikkel érintkezésbe léptek, és akiknek egyes képviselôi többször is megvendégeltették magukat a fogadóban, nem figyelmeztették arra, hogy a kemping mûködtetéséhez szükséges közegészségügyi engedélyt a körülmények miatt nem kaphatják meg.
Elmondása szerint 1998 júliusában fia és barátnôje egy kirándulás alkalmával tért be a lovasfogadóba, és ott a tulajdonossal szó szót hozott, hogy nincs, aki mûködtesse, pedig a büfé és a tíz kempingház "jól megy", sôt diszkót is lehetne szervezni, míg végül Huszár Lajos meggyôzte a fiatalokat, hogy vegyék bérbe, azzal a feltétellel, hogy rendet tesznek és reklámtáblát készítenek. Bár a fia Vásárhelyen dolgozott, délutánonként gyakran kimentek, míg végül megszületett az egyezség, s a gépkocsijukat letétbe helyezték, hogy felvegyék a tízmillió lejt a bérleti díj kifizetésére. A tulajdonos még könyvelôt is ajánlott, aki figyelmeztette a fiatalokat a formaságokra, de ôk már annyira fellelkesedtek, hogy oda is adták a pénzt. Kölcsön kocsival kezdték meg kihordani a büfébe szükséges árut, s ekkor a rokonság szemrehányására a szülôk is, akik addig ellenezték az egészet, kénytelen-kelletlen bekapcsolódtak a munkába. A közegészségügyiek utasítására elválasztó falat készítettek a konyhában, majd az anya noszogatására közjegyzô elôtt is megkötötték a bérleti szerzôdést olyanformán, hogy a pénz egy részét augusztusban, a többit a szezon végén fizetik ki. A szûkszavú szerzôdésben ezenkívül annyi szerepel, hogy a a bérleti díj után járó adót a tulajdonos fizeti, a beruházások összegét pedig levonják a bérleti díjból, továbbá, hogy a bérbe vett javakat olyan állapotban adják vissza, ahogyan átvették azokat.
Amíg rendezkedtek Péter Ferenc szerint mindenki biztatta ôket, amikor elkészültek, és meg akarták nyitni, akkor következtek a meglepetések. Mivel kiderült, hogy nem kaphatnak mûködési engedélyt, mindenkit jól kellett tartani, s az ellenôrzések pedig gyakoriak voltak. Kérésükre a közegészségügyi felügyelôségtôl azt a választ kapták, hogy az engedélyt azért nem adhatják ki, mert a tulajdonos a kemping mellett állatokat tart, tehát fennáll a fertôzés veszélye, továbbá, hogy az ô portáján nincs meg az elôírt rend, no meg a halászatra sincs engedély.
Bár nehézségek árán, mert a tulajdonos nem akarta megengedni, hogy fôzzenek, rendeztek egy bankettet egy csoport számára, de amikor beköszöntött a rossz idô, elfogytak a vendégek. A tulajdonos pedig felszólította a fiatalokat, hogy húzódjanak össze, mert ô akar beköltözni a házba, s amikor menni készültek, nem akartak megengedni, hogy elvigyék azokat a felszereléseket, készülékeket, amelyeket ôk vittek oda, így például a kútból a szivattyút, amit valósággal ki kellett hogy lopjanak.
Péter Ferenc szerint a helyhatóságokna figyelmeztetni kellene minden bérlôt, hogy hiába fektet be pénzt és energiát, a jelenlegi körülmények között nem kaphat mûködési engedélyt.
Amint már jeleztük, ottjártunkkor Huszár Máriát találtuk otthon, aki szerint a bérlôk Háry Jánosok voltak, s a figyelmeztetés ellenére is sokat égették a kempinget bevilágító nagyteljesítményû villanyégôket, ennek ellenére az egyezség alapján nem akarták kifizetni az 500.000 lejes villanyszámlát. Ôk pedig emiatt nem akarták odadni azt, ami a bérlôk tulajdona volt, s a helyi rendôrôrs parancsnokával tett látogatáskor a fiatalok valósággal kilopták a saját tulajdonukat képezô szivattyút. Véleménye szerint tudni kell bánni a vendégekkel, de a bérlôk ezt nem vették figyelembe, csak "beleugrottak", és azt hitték, hullani fog a manna. A nyolc tehénbôl álló állomány ellenére, mivel azok a tó túlsó partján vannak véleménye szerint mûködtetni lehetne a kempinget, de elment a kedvük attól, hogy valakinek is kiadják, mivel elvesztették bizalmukat a bérlôkben.
Balogh István, Csíkfalva község nemrég választott fiatal polgármestere, aki velünk együtt látogatott el a helyszínre, úgy vélekedik: nagy kár, hogy nem mûködhet a lovasfogadó, ami fellendíthetné a faluturizmust, amit a jövôben szeretnének kiépíteni. Ígérete szerint az érdelôdôket tájékoztatni fogják a pontos helyzetrôl.
Kovács József helyi állatorvos úgy vélekedik, hogy a jelenlegi formában nem mûködtethetô a hajdani lovasfogadó, hisz a közegészségügyi követelmények sokkal szigorúbbak annál, mint abban az idôben, amikor készült. Az állat-farmot a tó partjáról el kellene költöztetni, mert a ganélé belefolyik a vízbe, s a konyha vízellátása sincs az elôírások szerint megoldva. Ezeken változtatni lehet, de a legnagyobb gond a tulajdonossal van. Elôzetes engedélyt a korábbi években több személynek is adtak, s voltak, akik igyekeztek megfelelni a követelményeknek, s tettek is azért, hogy a létesítmény mûködôképes legyen, de egy hónapnál tovább senki sem marad, mert nem tudnak kijönni a tulajdonossal.
Marad tehát valamennyi beszélgetôpartnerünk és a magunk részérôl is a sajnálkozás. Nyár van, meleg, a nyaralások, kirándulások, hétvégi kiruccanások ideje, amire az átlagembernek mind kevesebb a pénze. A leromló nyárádszentmártoni lovasfogadóra azonban a közeljövôben sem számíthatunk, megkopott faházaiba ugyanis a pusztulás kvártélyozta be magát.
Hétfô. Legszívesebben jó messzire elkerülné munkahelyét. Kötelezettségei roppant teherként nehezednek a vállára. * Kedd. Szellemileg friss, de tettrekészsége kissé alábbhagyott. Engedje el magát, hiszen nem maradt le semmirôl. * Szerda. A felhôtlen napok fényessége után a legparányibb bárányfelhôt is hajlamos vészterhes viharfellegnek látni, amely beárnyékolja napját. * Csütörtök. A nap alakulása azon múlik, hogy belevész-e az apró bosszúságok tengerébe, vagy csak a valóban fontos dolgoknak tulajdonít figyelmet. * Péntek. Kétségtelen, hogy a változatosság gyönyörködtet, ám bizonyos határokon túl káros is lehet. Túlfeszíti a húrt, s ha ezt a szemére vetik, még messzebbre megy. * Szombat. Mivel nem kell számolni a kedvezôtlen hatásokkal, nyugodtnak ígérkezik a mai nap. Jut ideje önmagára, és lazíthat egy kicsit. *
Néha elovason hétfôn visszamenôleg, az egész hétre. Egyszer azt írta, váratlan öröm ér valaki halálával. Hát az iráni diktátort eresztették volna meg, de elszúrták.
Azelôtt reggelenként megittam egy pohár friss vizet. Mióta egyre húgyszagúbbak Marosvásárhelyen a hajnalok, s az Ezeregyéjszaka meséi, a görög fabulák meg a latin mondások a lapok, a rádiók, tévék horoszkópjaiból köszönnek vissza, a víz is gyanús.
Ott van például a Nap mai sugártartományának szûretlensége. Meg az, hogy rizikóminimalizáló világrendben létezünk.
Ez érdekelne, nem kimondottan a hátradôlés szöge.
Szomorúfûz árnyéka a pancser jövôkukkolóknak!
Bármennyire is legyezné kisebbségi sorsban féltô gonddal táplált és izmosított, jó adag hiúsággal megspékelt nemzeti önérzetemet, el kell ismernem, hogy belpolitikai életünk slágerszintre feltornásztatott, kánikula gyötörte kitalációja, a tandembe álmodott megmérettetés nagy konzekvenciával meglovagolt lehetôsége nem a jegyzetem címében említett Kovács Kati-örökzöld, esetleg a kis latyi nevével fémjelzett öt évtizeddel ezelôtt piacra dobott magyar film alapmondanivalójából fakad. Gyökerei, úgymond, történelem elôtti idôkig nyúlnak vissza. Gondoljunk csak vissza arra, hogy földi elôfordulásunkat tulajdonképpen, egy, sem vallások, sem ideológiák által mindmáig nem kontesztált páros, a bibliabeli Ádám és Éva profiorientált és sallangmentessége folytán könnyen elsajátítható módszerekkel operáló tevékenységének köszönhetjük. Fentnevezettek abszolút technokrataként ugyan, de tettek valami érdemlegeset glóbuszunk benépesítéséért és ezzel létjogosultságának elismertetéséért. Példásan együttmuzsikáló kettôsük nyomán teremtôdtek újra az elillanó évszázadok során, a nagyon különbözô fajsúlyú és indíttattású, a világhírnevet különbözô elôjelekkel elnyert kombinációk, mint Antonius és Cleopátra, a Montague fiú és a Capulet lány, Dolfi Hitler és Eva Braun, Fred Astaire és Ginger Rogers, a scornicesti-i tölgy és a lehliui kucséber és a számbavételt napkeltétôl napnyugtáig folytathatnánk, idôintervallumokra, földrajzi régiókra, sírig tartó hobbikra lebontva. Akár a szerelem könyörtelen következetlenségét, akár a mûvészet halhatatlanságát, esetleg a nagy, avagy általuk nagynak képzelt politika világmegváltó szándékát tûzték is jelszóként zászlaikra, nevük fennmaradt az emberiség tumultuózus emlékezetében. Elévülhetetlen babérjaikra áhítozó kortárs csúcspolitikusaink is, úgy tûnik, vég nélküli egymásnak feszülésükben próbálgatják ismételni a megismételhetetlent. Egyelôre, az alakulgató és szószaporításról szószaporításra változó álompárosok mindenike, bûnös egyetértéssel kizárja a fentnevezett példák mindenikében kovászként jelen lévô nôi elemet, akkor, amikor a prérin olyan nagyformátumú kékharisnyák herélik a prücsköt mint Zoe Petre, Hildegard Puwack, Mona Musca, Mitzura Arghezi, hogy megyénk politikai nagyasszonyáról, Ileana Filipescuról ne is beszéljek. Minálunk csak férfiakban gondolkoznak. Hazácskánkért (tarisoara noastra) oly sokat tevô, dicsôséges múlttal, többnyire dubiózus anyagi háttérrel, ószeren beszerzett karizmával rendelkezô "szellemóriások": a tisztes kora miatt nagyanyókának becézett Ion Iliescu, a kipróbált szekus bedolgozóként nyilvántartott Theo Melescanu, a minden körülmények között talpra huppanó bel-ami Petre Roman, a hívei iránti tiszteletbôl minden nap tiszta kényszerzubbonyt magára húzó C. V. Tudor, a párt nélküli pártelnök Valeriu Tabara közül, bármelyik kiválasztott készséggel ülne, 1-2 mandátum erejéig a hajó orrába és a kormánykeréknél ki-ki szíve szerelmét, a természetellenes melegséggel vádolt Adrian Nastasét, a nosztalgiák övezte Stolojant, a jelenlegi reformteremtô Isarescut (akit mellesleg a legmagasabb állami funkcióval is csábítanak) esetleg a bozontos örmény Vosganiant látná a legszívesebben. Hosszúra nyúlt nyári napjainkat lekötik a vég nélküli egyezkedésekrôl szóló tudósítások, senki nem unatkozik. A nagyokosok tudják, hogy "minden elmúlik egyszer, minden végére ér" és késô ôszre kerül majd megoldás, a kisember sejti, hogy felállás ide, felállás oda, a kipróbált Oliver HardyStan Laurel, IlfPetrov, SvejkBretschneider, LiliomfiSzellemfi kaliberû teljesítmények nem forognak veszélyben. S ha minden kötelek szakadnának is, megbízható tartalékként, a "Hátulsó pár elôre fuss!" játék nagy kártyáját bármikor kijátszhatják.
A nagykendi faluünnep gazdag mûsorán két kötet bemutatója is szerepel. Péterfy László 1910-ben született, a gyülekezet 1942-ben hívta meg lelkészének, negyven évig szolgálta gyülekezetét. Az ikertelepülésrôl szóló monográfiáját (Kend és egyháza) ismertettük lapunkban; vasárnap ünnepélyesen is bemutatják, hogy a testvérgyülekezetek küldöttei is megismerhessék. Jó szôlôtermés ígérkezik, lesz mód lakodalomra. Idézzük a kötetbôl az "gytörô" rigmusát: "Adjon Isten télen, nyáron, / Sok kalangyát a határon./ Határunkon vastag rendet, / Bort, búzát mind eleget, / A pohárnak feneket, / Hogy ihassunk eleget."
Nemcsak tudós monográfusa, hanem költôje is van Kendnek, mégpedig Fülöp Kálmán személyében. Lapunk Múzsa rovatában jelentkezett a kilencvenes évek elejétôl, mára kötetté gyûltek versei. A testvérközség, Aldebrô önkormányzatának önzetlen támogatása tette lehetôvé, hogy nyomdafestéket lássanak költeményei. A könyv címe: Egyedül a parton. Fülöp Kálmán ötvenkét éves korára léphet elôször a nagy nyilvánosság elé. Kívánjuk, hogy érezze maga mellett faluját, olvasóit ama képzeletbeli parton, ahol lírája, mint a kendi gabona meg a bor, íme, nyár hajlatán : terem.
Egyelôre írásbeli értesítéssel fejezik ki tiltakozásukat, s ha a felszólításnak nem lesz semmi eredménye, beperelik az Egészségbiztosítási Pénztárat hangzott el tegnap a családorvosok megyei egyesületének rendkívüli közgyûlésén. Felháborodásuk oka továbbra is az, hogy véleményük szerint a pénztár nem tartja be a családorvosokkal kötött szerzôdés feltételeit. Továbbra is késedelemmel, mondhatni az utolsó pillanatban utalják át a fejkvótáért, az elvégzett szolgáltatásokért valamint a rendelôfenntartásért járó összegeket, amit nem az érvényben levô pontszámok alapján számítanak ki, s ráadásul meg is nyírbálják, a családorvosoknak viszont pontosan be kell tartaniok fizetésbeli kötelezettségeiket, többek között az általuk foglalkoztatott személyzet bérének kifizetését. Ha a pénztár nem egyenlíti az elmaradásait, a szerzôdés megszegése miatt perbe fogják.
Tiltakoznak amiatt is, hogy a fejkvóta összegét, valamint a szolgáltatásokért illetve a rendelôk fenntartására járó pénzt, nem az orvosok által elkészített statisztika alapján utalják át, hanem lefaragnak az egészségügyi szolgáltatók által kért összegekbôl, arra hivatkozva, hogy a családorvosok által készített és a pénztár által láttamozott kimutatások nem felelnek meg a valóságnak. Tiltakoznak továbbá a pénztár vezérigazgatójának az elmúlt közgyûlésen tett kijelentése ellen, miszerint a családorvosok hamis statisztikákat készítenek. A kijelentést kollektív megbélyegzésnek érzik, és felszólítják a pénztár illetékeseit, hogy nevezzék meg azokat a személyeket, akiknek az adatai nem felelnek meg a valóságnak.
Sértônek érzik, a pénztár azon utasítását is, hogy a járóbeteg- szakrendelésre jelentkezô pácienst visszaküldjék a családorvoshoz, hogy a szakorvos utasítása alapján az írja fel az ártámogatott gyógyszereket, tiltakozásuk oka, azzal indokolva, hogy egyszerû írnokoknak tekintik ôket.
Az ülésen megbeszélték továbbá az új keretszerzôdésben elôforduló változásokat, s méltatlankodásukat fejezték ki amiatt is, hogy drasztikusan csökkent az alapellátásra szánt gyógyszerkeret.
Úgy tûnik, a nyári szabadságolások idején a kánikula a Népújság szerkesztôinek is csökkenti figyelmét. Szinte naponta jelenik meg kiigazítás a lapban megjelentekkel kapcsolatban. (Lásd Szomorú adalék aug. 1.; Küküllôszéplaki kiigazítás aug. 8.; Helyesbítés aug. 9.) A fentiekhez tenném még a magam megjegyzéseit.
A Szomorú adalék c. cikkhez fûzném a következôket, annál is inkább, mert a szerzô (dósa) egy elôzetes Népújság-cikkhez adta hozzá a maga adalékát. A szomorú történet nem 1897-ben, a segesvári Petôfi-szobor avatásakor történt, hanem 1899. július 31-én, a fehéregyhézi emlékoszlopnál tartott ünnepségen, ahol "a kolozsvári dalegyesület éneke után Bartók Lajos mondta el gyújtó hatású beszédét, majd E. Kovács Béla hatalmas erôvel, nagy hatás mellett szavalta Jókai Apotheozisát (tehát nem Petôfi sírjánál c. Pósa Lajos versét). Kínos incidens volt azonban, hogy a mûvész a nagy lelkesedéssel elôadott szavalat után a nagy melegtôl elszédült és rosszul lett. Orvosi ápolásba vették és a segesvári kórházban halt meg a kolozsvári közönség kedvence, a magyar színpad egyik legnagyobb színésze." (tehát nem a helyszínen) számolt be a koraberéli Kis-Küküllô (IX. évfolyam 32. szám, 1899. augusztus 6.)
A Sipos Domokosra emlékeztek, a hírrovatban megjelentekkel kapcsolatban (Népújség aug. 9.) azt szeretném megjegyezni, hogy merem remélni, nem dicsôszentmártoni volt, aki a hírt szolgáltatta, és nem tudta helyesen, ki a szobor alkotója. Gondolom, közel tíz évvel a szobor avatása után még nem felejtettük el, milyen küzdelmek árán született meg és került az unitárius templomkertbe Bálint Károly szobrászmûvész adományaként Sipos Domokos mellszobra.
Ami pedig a Bodolai Gyöngyi szerkesztette Dicsôszentmártoni Népújságban megjelent, helyhatósági választásokról szóló beszámolót illeti, nagyon sajnálom, hogy az általam mondottak hiányosan, s így félreérthetô módon jelentek meg. Azt nyilatkoztam, hogy "a küküllôszéplaki választásokon, ahol a magyar lakosság aránya az 50%-ot nem éri el, az RMDSZ polgármesterjelöltje meg kellett küzdjön egy független magyar polgármesterjelölttel, és a héderfájiak szerint a helyi református lelkész által szervezett Szövetség Romániáért, magyar polgármesterjelöltjével, nem szûmítva a többi pártok polgármesterjelöltjeit. Gyôzelmünk igazolta a közösség akaratát és az elôválasztások eredményét."
Eddig az én nyilatkozatom és nagyon sajnálom, hogy a megjelent szöveg Csepán Levente küküllôszéplaki lelkészt abba a helyzetbe hozta, hogy a szöveg kiigazítását kellett kérje. Én is ezt teszem, mert az eredetileg megjelent szöveg nem fedi a valóságot. Annál inkább nem, mert személyesen a tiszteletes segítette az RMDSZ választási kampányát.
Sajnos, múlik a nyár s remélem, vele együtt fogyni fog a kiigazítanivaló.
Tiszteletre méltó az a nemzetközösség, mely cselekvôen próbál sorsot vállalni azon népcsoportjával, mely mint esetünkben a csángó-magyar több mint 200 éve, hogy földrajzilag "leszakadt" róla. Tesz érte, mert azt az örömöt éli meg újra és újra ilyenkor, mint a fatörzs, mely hajtását táplálja. Ilyen "fatörzs" 1990 óta Bonyha, Backamadaras, Mezôpanit, Jobbágyfalva, Nyárádszereda, Nyárádmagyarós, Marosszentgyörgy, Régen, Erdôcsinád stb. Fogadóközösségének lelki-szellemi mûhelyében is pakolnak nekik útravalót. Idén ez utóbbi faluban már hetedszer táboroznak,ismerkednek e gyerekek helybeliekkel, marosvásárhelyi, magyarországi iskolásokkal. Elsô alkalommal jöttem ide. Simon György tanár úr hozott mondja a marosvásárhelyi hetedikes Moldován János. Legalább megismerhettem a csángókat. Eddig csak hallottam róluk. Kicsit nehezen értettük meg egymást. Olyan megható volt a mûsoruk is...
A továbbiakban néhány színes "tábori információ", melyeket, ünnepség zártán rögzítettünk hangszalagra a lészpedi oktató, Fazekas József, a VII es Pitikár Marius és a VIII os Sipos Anna jóvoltából, valamint az abonyi ifjúsági fúvószenekar vezetôjének, Csáki Kálmánnak köszönhetôen.
Józsi bácsit így emlegeti ôt mindenki nem lehet sajátos lelki késztetése felôl nem megkérdezni...
Van már tíz éve, hogy foglalkozom a gyerekekkel. Pedig nem vagyok tanító. Kezdetben csak néhányan voltak. S hogy híre ment, már annyian jöttek, hogy felgyûltek 30-ra is. Még Mezôpanitba is elmentünk táborozni 1991-ben. A felnôttekkel is foglalkozom.
Miért csinálja mindezt és hol, mikor...?
Elsôsorban az a célom, hogy tudjanak beszélni magyarul. És hogy tudjanak olvasni/írni, énekelni világi és szent énekeket, verset mondani, táncolni. Mert odahaza a legtöbben románul beszélnek. Félnek a tanító fenyegetéseitôl! A papétól, aki vasárnap reggel, amikor a gyermekek kijönnek a templomból, azzal ijesztegeti ôket, hogy nem szabad magyarul beszélni és tanulni, mert Romániában élünk. De örvendek, mert látom, haladnak ezek a gyermekek valamennyire! Egyre többen beszélnek már magyarul. Otthon, az udvaron ülünk, s ha rossz az idô, benn a házban. Vasárnaponként, délután egy és három, csütörtökön öt és hét óra között tanulunk.
Mindeközben Marius és Anna kissé zavartan leste Józsi bácsi szavát.
Én is járok hozzá. Több mint két hónapja mondja kissé feszülten Marius, így folytatva: Öten vagyunk a családban. Három a gyermek. A testvéremék a nagyok. Én l4 éves vagyok. Elôször jöttem ide, pedig a szomszédék mondták, hogy jó a táborban. Jövôben hozok barátokat is. Ha akarnak jönni...!..
Anna mintha érezné, sora hogy szóljon! Morzsolgatja fehér, soksoros gyöngyét a nyakán. Tavaly is voltam, de csak én. Van még két testvérem is. Mária és Ionut Adrian. A lány nagyobb, a fiú kisebb. Az iskolában nem tanulunk semmit magyarul. A templomban sem hallunk magyar imádságot. Otthon románul és magyarul is.beszélünk. A szüleink velünk csak magyarul. De mi, a testvérek, románul inkább...Jó, hogy másodikszor jöttem ide, mert most már többet tudok magyarul. Otthon is elmondom az új verseket, énekeket... Nehezebb itt tanulni, mert amikor beszélnek hozzánk, vannak szavak, amelyiket nem értjük...
Mit tanultál meg a legnehezebben?
Tudtál arról, hogy az ezredik csángóként vagy itt?
Most este tudtam meg. Józsi bácsi mondta, öltözködjek fel szépen...Aztán hallottam, amikor beszélték maguk között, hogy én vagyok az ezredik...
Az abonyi fiatalokból álló fúvószenekar a Fúvószenekarok IX. Rétyi Fesztiváljáról érkezett Erdôcsinádra. Csáki Kálmán zenekarvezetô készséggel szólt az együttesrôl.
Négy éve alakult teljesen kezdô gyerekekbôl és abonyi kötôdésû tanárokból. Töretlen fejlôdés jellemzi az együttest. Most kezdjük aratni a babérokat. Franciaországban is voltunk már, elsô külföldi szereplésként. Kelet Magyarországon, Pest megyében, Budapesten, Dunántúlon már jól ismernek bennünket. Mindenütt elismeréssel beszélnek a fiatalok tudásáról. Úgy érzem, kölcsönös az öröm annak kapcsán, hogy itt is felléphettünk. Bár Jászberényben szoktak csángó fesztivált szervezni, fiataljaink még nem találkoztak velük.Kicsit furcsán néztek hát a dolog elébe. Az "élôben" találkozás csak megerôsíthette az életkörülményeiket illetôen otthoni információikat. Úgy tûnik, meg is értették a csángók sajnálatos helyzetét, bár a mai fiatalok kevésbé képesek azonosulni dolgokkal... Ettôl függetlenül jól éreztük magunkat, és köszönünk mindent mindenkinek!
Millenniumi ünnepi hangverseny Székelyföldön
Nemzeti múltunk ma is fôhajtásra szólító történései figyelésre késztetik ebben az esztendôben az erdélyi magyarokat is. Ezért is érthetô, hogy szûkítve ezúttal a kört Szent Istvánra, aki a koronázási ünnepséggel eleve európai jövôt is ígért az immár keresztény magyar nemzetnek az ilyen jellegû közmûvelôdési rendezvények gyakorisága folytán, az ember már-már féli a lassan öncélúvá váló ünneplés, a fesztivizmus veszélyét. A Seprôdi János Kórusszövetség által Ditróban és Székelyudvarhelyen múlt hét végén szervezett ünnepi hangverseny azonban joggal kérdôjelezte meg aggodalmunkat. Bár a szövetség hazai és határon túli tagkórusai közül 17 hangversenyezett, Molnár Tünde marosvásárhelyi orgonamûvész és Baricz Imre színinövendék közremûködésével, nemcsak számbelisége által, 400-450-en énekeltek egyszerre a templomhajóban hanem különlegesebb mûsora által is hatott.
Az együttlét az üzenetváltás éltetô lehetôségét is kamatoztathatta. A Csíki Ágnes, Ferencz Csaba, Magyarországról Feleki László és Dárdai Árpád továbbá Márton Zsolt és Orosz Pál József vezényletével az éneklésbe belefeledkezô, a megilletôdött hallgatóságot magával ragadó lelkes egyesített kar klasszikus magyar líránk maradandót alkotó képviselôi közül Kölcsey, Berzsenyi, Batsányi, Vörösmarty- egy-egy olyan erkölcsi, érzelmi és szellemi tartalommal bíró versét is megszólaltatta Himnusz, A magyarokhoz, ...neved új díszére, Szózat , mely nem csak formai szépségével gazdagította, tette színesebbé a mûsort, hanem eszmei üzenetet is továbbított, mely valamennyi magyarhoz mindenütt egyformán szólt.
A bizottság az igénylô költségére elrendeli a kérés kivonatos közlését Románia Hivatalos Közlönyének III. részében. A bizottság a kérést csak a közzétételtôl számított 30 nap után vizsgálhatja meg. A kérés megoldása érdekében a bizottság elrendelheti: az iratok kiegészítését, felvilágosítást bármely hatóságtól, bárki megidézését hasznos információk érdekében. Minden közhatóság, amely olyan adatokkal vagy információkkal rendelkezik, amelyekbôl kitûnik, hogy a kérelmezô nem felel meg az állampolgárság elnyeréséhez szükséges feltételeknek, köteles azokat közölni a bizottsággal. Ilyen esetekben bárki beadvánnyal fordulhat a bizottsághoz. A bizottság jelentést készít a kérésrôl, amit eljuttat az igazságügyi miniszterhez. A jelentésben kötelezô módon fel kell tüntetni, hogy teljesítették-e vagy sem az állampolgárság megadásának a törvényes feltételeit. A bizottság jelentése alapján az igazságügyi miniszternek a kormány elé kell terjesztenie az állampolgárság megadására vonatkozó határozattervezetet. Abban az esetben, ha a bizottság jelentésébôl kitûnik, hogy az állampolgárság megadása törvényes feltételeinek nem tettek eleget, az igazságügyi miniszternek ezt közölnie kell a kérelmezôvel. Azok, akik az országba való letelepedéssel elnyerték a román állampolgárságot, 6 hónapos határidôn belül az igazságügyi miniszter vagy az e célból külön megbízott államtitkár elôtt le kell tenniük a Románia iránti hûségesküt. Az, aki külföldi lakhelyének fenntartásával nyerte el a román állampolgárságot, a hûségesküt Romániának a lakhelye szerinti országban mûködô diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala fônöke elôtt kell letennie. A román állampolgárság elnyerése az eskütétel idôpontjában történik. Az eskütétel után az igazságügyi miniszternek, vagy az esetnek megfelelôen, a diplomáciai képviselet, illetve a konzuli hivatal fônökének ténymegállapító bizonylatot kell kibocsátania a román állampolgárságot elnyert személy számára.
A román állampolgárság bizonyítása a személyazonossági igazolvánnyal, a személyazonossági kártyával, az útlevéllel vagy az állampolgársági eskütétel után kapott bizonylattal történik. A 14 éven aluli gyermek állampolgárságának bizonyítása a születési bizonyítványával történik, csatolva hozzá bármely szülôje személyazonossági igazolványát, vagy az esetnek megfelelôen, személyazonossági kártyáját vagy útlevelét. Abban az esetben, ha a gyermek be van írva az egyik szülô személyazonossági igazolványába, vagy az esetnek megfelelôen, személyazonossági kártyájába vagy útlevelébe, az állampolgárság bizonyítása ezen okmányok bármelyikével történik. Ha a 14 éven aluli gyermek állampolgársága nem bizonyítható a fentiek szerint, a bizonyítás a lakosság- nyilvántartási szervek által kibocsátott bizonyítvánnyal történhet. A talált gyermekek állampolgárságának bizonyítása 14 éves korig a születési bizonyítvánnyal történik. Szükség esetén Románia diplomáciai képviseletei vagy konzuli hivatalai kérésre állampolgársági bizonylatokat bocsátanak ki a külföldön tartózkodó román állampolgárok számára.
A román állampolgárság elveszthetô: visszavonás, az állampolgárságról való lemondás jóváhagyása útján, valamint törvényben elôírt más esetekben. A román állampolgárság visszavonható attól, aki: külföldön tartózkodva a román állam érdekeit sértô vagy Románia tekintélyét csorbító rendkívül súlyos cselekményeket követ el; külföldön tartózkodva belép olyan idegen állam fegyveres erôinek soraiba, amellyel Románia megszakította diplomáciai kapcsolatait, vagy amellyel hadiállapotban van; csalárd eszközökkel szerezte meg a román állampolgárságot. A román állampolgárság nem vonható vissza attól, aki születés útján szerezte meg azt. A román állampolgárság visszavonása nincs kihatással a házastársra és a gyermekekre. Alapos indokok esetén jóváhagyható a román állampolgárságról való lemondása annak a 18. életévét betöltött személynek, aki: nem szerepel gyanúsítottként vagy vádlottként valamely bûnügyben, vagy nem kell letöltenie bûnügyi büntetését; nincsenek vagyonjogi kötelezettségei az állammal vagy az országbeli jogi-, illetve természetes személyekkel szemben, vagy ha vannak ilyen kötelezettségei, ezeket teljesíti vagy megfelelô garanciákat szolgáltat teljesítésük érdekében; más állampolgárságot szerzett meg, illetve kérelmezett, és bizonyos, hogy megszerzi azt. A jóváhagyott állampolgárságról való lemondás nincs semmiféle kihatással a házastárs vagy a fiatalkorú gyermekek állampolgárságára. Mindezek ellenére, abban az esetben, ha mindkét szülônek jóváhagyják a román állampolgárságról való lemondást, és a fiatalkorú gyermekük velük együtt külföldön tartózkodik vagy velük együtt elhagyja az országot, a gyermek is szüleivel egyidejûleg elveszti a román állampolgárságot, vagy ha a szülôk különbözô idôpontokban vesztették el azt, ezen idôpontok legkésôbbikében. Ha mindkét szülô már elvesztette a román állampolgárságot, fiatalkorú gyermekük abban az idôpontban veszti el azt, amikor külföldi letelepedés céljából elhagyja az országot. Ezek a szabályok akkor is alkalmazandók, ha a szülôknek csak egyike ismert, vagy ha csak az egyik szülô van életben. A bírói határozattal a külföldi lakhelyû és állampolgárságáról lemondó szülôre bízott fiatalkorú gyermek azzal a szülôvel egyidôben veszti el a román állampolgárságát, akire rábízták és akinél lakik, azzal a feltétellel, hogy a másik román állampolgárságú szülô is beleegyezését adja. A fenti esetekben mindig kérni kell a 14. életévét betöltött gyermek beleegyezését is, amit közjegyzô elôtt tett hiteles nyilatkozat formájában kell megadni.
(folytatjuk)
A vártnál magasabb a júliusi infláció
Júliusban a várt 2 százalék helyett 4,3 százalékos havi fogyasztói inflációt mértek Romániában közölte csütörtökön a statisztikai hivatal. Júniusban 2,8 százalékos volt a havi drágulás. A júliusi éves infláció 44,5 százalék volt az elôzô havi 40,9 százalék után. December és július között 24,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Mugur Isarescu kormányfô nemrégiben 32 százalékra módosította az idei egész évi hivatalos inflációs elôrejelzést a korábbi 27 százalékról. A vártnál meredekebb inflációt illetékesek az euró gyengülése mellett a súlyos szárazsággal magyarázzák. Júliusban 5,2 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, miközben az egyéb ipari termékek 3,2, a szolgáltatások 3,1 százalékkal drágultak. Tavaly 54,8 százalékos fogyasztói inflációt mértek Romániában.
250 millió dollár kölcsön az EIB-tôl
A pénzügyminisztérium szerdán 250 millió euro (1 euro=0,89 dollár) hitelmegállapodást írt alá az Európai Beruházási Bankkal (EIB). A kölcsönbôl tervezik részben finanszírozni az elmúlt években árvizek által megrongált közutak és hidak helyreállítási munkáit. A Reuters által idézett román pénzügyminisztériumi közlemény szerint az EIB- kölcsön 25 évre szól és a törlesztést hat év türelmi idôszak után kell megkezdeni. A kölcsön kamata 0,15 százalékkal haladja meg a LIBOR-t, a londoni bankközi kamatot.
A víz- és erdôgazdálkodási tárca adatai szerint július 31-ig csupán 44 hektár került vissza a Lupu-törvény alapján természetes személyek tulajdonába. Ez mindössze a 0,09 százalékát jelenti visszajuttatásra javasolt csaknem 46 ezer hektárnak. Az akcióval megbízott helyi bizottságok összesen 566.584 hektár erdôs terület visszaszolgáltatását javasolták. Ebbôl 395 ezer hektár községeket, városokat és municípiumokat, 117 ezer hektár egyesületeket, 46 ezer természetes személyeket és csaknem 8 ezer hektár vallási és oktatási intézményeket illetne.
Sikerült visszaszerezni 1300 milliárdot
A bankaktívákat értékesítô ügynökség az év elôs hét havában mintegy 1300 milliárd lej értékû aktivát és követelést értékesített. A belföldi piac nehézségei, a likviditás hiánya, a külföldi beruházók csökkent érdeklôdése dacára az ügynökség elnöke, Dan Pazara úgy véli, hogy az év végéig sikerül több mint 250 milliárd lejt visszaszereznie. A pénzügyminisztériummal januárban létrejött egyezség szerint az ügynökség 2000 milliárd lejjel kell hozzájáruljon az állami költségvetéshez, a belföldi adósság fedezése végett. Június végén a pénzügyi tárca 2500 milliárdra emelte az összeget.
A Fitch megerôsítette gyenge besorolást
A Fitch európai hitelminôsítô megerôsítette Moldova hosszú lejáratú devizakötelezettségeinek B mínusz, hosszú lejáratú, hazai valutában jegyzett kötelezettségeinek B, és rövid lejáratú adósságainak ugyancsak B osztályzatát, stabil kilátással. Ez a befektetôi fokozat alatt van. A londoni központú intézet azzal indokolta a besorolást, hogy Moldova változatlanul sérülékeny a belsô és a külsô megrázkódtatásokkal szemben, szerkezeti átalakulása lassú, gazdasága egyoldalú, a költségvetési fegyelem laza. Nagy a politikai bizonytalanság, és ez késlelteti a reformot írták az elemzôk.
Magyar orvosok millenniumi világtalálkozója
A Magyar Egészségügyi Társaság augusztus 16- ától 19-éig rendezi meg a Magyar Orvosok Millenniumi Világtalálkozóját Budapesten, Szegeden és Ópusztaszeren közölte Andrásofszky Barna, az egyesület, egyben a konferencia elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az eseményre mintegy 700 résztvevôt várnak. Közülük 430-an külföldrôl a szomszédos országokból, illetve nyugat-európai országokból és az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek.
A vendégeket 16-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián fogadják, majd 17-én a Szegedi Nemzeti Színházban tartják kétnapos tudományos konferenciájukat és ellátogatnak ¼pusztaszerre, a Nemzeti Történeti Emlékparkba. A Magyar Egészségügyi Társaság 1993-ban alakult a Kárpát-medencében élôk egészségi állapotának javítása érdekében.
Pénteki hazatérése után várhatóan egy-két hét, de legfeljebb két hónap alatt sikerül majd olyan egészségi állapotba hozni az utolsó oroszországi magyar hadifoglyot, hogy elhagyhassa a kórházat közölte Veér András, a budapesti Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) fôigazgató fôorvosa az MTI érdeklôdésére. Hangsúlyozta: a feltehetôen 1920. és 1925. között született Tamás Andrásnál a korának megfelelô egészségi állapotot kívánják elérni. Elmondta: a Moszkvától mintegy ezer kilométerre fekvô kotyelnyicsi pszichiátriai intézetben kezelt Tamás András ottani orvosa, valamint Barth Ákos, az OPNI pszichiátere kíséretében érkezik Malév-géppel Budapestre ma este fél tízkor.
Ártatlannak vallották magukat az ôrizetes külföldiek
Ártatlannak vallotta magát szerdán a belgrádi katonai bíróság elsô elôzetes meghallgatásán az két brit és két kanadai állampolgár, akit a múlt héten tartóztattak le Montenegróban a jugoszláv hatóságok. A két brit állampolgár kirendelt ügyvédje, Djordje Djurisic számolt be a Reutersnak arról, hogy a belgrádi katonai bíróságon zárt ajtók mögött megkezdôdött a négy ôrizetbe vett külföldi meghallgatása. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy csak elôzetes meghallgatás folyik, nem pedig per. Az ügyészség a meghallgatás után dönt arról, hogy vádat emel-e.
Nyolcra emelkedett a keddi moszkvai pokolgépes merénylet halálos áldozatainak száma. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint csütörtökre virradóra egy férfi belehalt súlyos sérüléseibe a Szklifoszovszkijról elnevezett mentôs kórházban, ahol a Puskin téri aluljáróban elkövetett robbantás sebesültjeinek többségét ápolják. Az ORT televízió úgy értesült, hogy a halottak között van a Vremja MN címû napilap egyik munkatársa is. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége az AFP érdeklôdésére megerôsítette, hogy a merényletben megsebesült két amerikai állampolgár még nem hagyhatta el a kórházat. Az orosz származású asszony és fia égési sérüléseket szenvedett.
Megvannak a dunaszerdahelyi mészárlás tettesei
Csütörtökön Pozsonyban, a szlovák belügyminisztérium rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentették: négy gyanúsított ellen vádat emeltek a Szlovákia történetében példátlan, tíz emberéletet követelô dunaszerdahelyi mészárlás ügyében. Tavaly márciusban három álarcos, felfegyverzett férfi lépett be a dunaszerdahelyi Fontána bárba, s alig egy perc alatt lekaszabolta a helyi alvilágot uraló Pápay Tibort és bandájának kilenc tagját. Egy ember kórházba szállítás közben, kilenc a helyszínen halt meg. A nyomozás során beigazolódott, hogy a mészárlás egyértelmûen bandaháború következménye volt: Pápayékat a bandák korábbi csatározásait megtorlandó tették el láb alól, hogy átvegyék tôlük a terepet. A rendôrség bejelentette: a négy gyanúsított közül S. Lajos, R. Csaba, R. Szilárd ellen gyilkosság és tiltott fegyvertartás miatt, S. Árpád ellen pedig gyilkosságban való részvétel és tiltott fegyvertartás gyanúja miatt emeltek vádat.
Rendezni fogják a Hidegvölgyet
A lehetô legrövidebb idôn belül a nemkormányzati szervezetek segítségével a polgármesteri hivatal rendezni fogja a Hidegvölgy helyzetét jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester. A tervek szerint a negyed rendezésébe az ott lakó romákat is bevonják, akiknek a város számára közérdekû munkahelyek létesítését tervezi a polgármester.
Millenniumi ünnepségek Szászrégenben
Szászrégenben augusztus 12-én a kereszténnyé és európaivá válás eltelt tíz évszázadát ünneplik. A program délelôtt 11 órakor szentmisével kezdôdik, majd 12 órai kezdettel dr. Jakubinyi György érsek úr megáldja a katolikus templom elôtt Szent István királynak és feleségének, Boldog Gizellának állított szobrot, és az utóbbi tíz évben épült szociális létesítményeket. Vendégeik lesznek: dr. gr. Wass Endre, a magyar és német nagykövetségek képviselôi, magyarországi és európai támogatóik, valamint jeles közéleti személyiségek, mint Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Burkhardt Árpád, Maros megye alprefektusa és a helyi közélet képviselôi. A város lakóit szeretettel várják az ünnepségre.
A millenniumi rendezvénysorozat keretében a Magyarok Világkórusa 1996-os megalakulása óta immáron másodszor, újra dobogóra áll. A kecskeméti Pro Ars Nova Alapítvány, Kiss Katalin karnagy-elnök meghívására a marosvásárhelyi Vártemplom Musica Humana nôi kamarakórusa Csíky Csaba vezetésével is újra részese az ünnepi hangversenyeknek augusztus 18-20-án Kecskeméten, Budapesten, Lajosmizsén és Kecskeméten zárva az ünnepet. Mûsorán a Világkórussal együtt énekelt mûveken kívül Bach, Bárdos, Kodály, Csíky Boldizsár, Csíky Csaba és Takács András mûvei szerepelnek.
A Nyugdíjasok Országos Szövetségének megyei fiókja a nyugdíjasok számára egy klubot készül átadni, amely a tervek szerint az érintettek szabadidejének kellemes eltöltésére szolgálna. A leendô klub megfelelô felszerelésére felhívással fordulnak mindazokhoz, akik segíteni tudnak és akarnak, hogy szépirodalmi kötetek, használható társasjátékok adományozásával segítsenek a szervezôknek.
Ma tartják az Erdélyi Kolping Szövetség napját az ivói Kolping Táborban. 11 órakor ünnepélyes szentmisével kezdôdik az ünnepség, majd egyes közösségek szabadtéri elôadása következik. A marosszentgyörgyi közösséget ez alkalommal a Jubilate csoport is elkíséri, és bemutatják az István, a király rockoperát. A holnapi szászrégeni millenniumi rendezvények keretében a Szent István és Boldog Gizella szobrok felszentelési ünnepségén szintén elôadják az államalapító királyról írt zenemûvet.
Az elsô szeptemberi hétvégén tartják meg az idei, IV. Radnóti napokat. A rendezvénysorozat programjában többek között horgászverseny, népmûvészeti és festészeti kiállítás, népzene- és néptánc- mûsor, labdarúgó-mérkôzés, és más szórakoztató rendezvények szerepelnek.
Holnap 11 órától rendezik a 2000/2001-es B osztályos labdarúgó-bajnokság elsô fordulójának mérkôzéseit. A 61. alkalommal rajtoló bajnokság második csoportja keretében a marosvásárhelyi ASA hazai pályán játssza a nyitó fordulót. A katonacsapat a Turnu-severini Drobeta FC együttesét fogadja a ligeti stadionban.