|
LII. évfolyam 181. (14537) |
2000. augusztus 5., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Mádl Ferencet, a harmadik köztársaság második elnökét pénteken ünnepélyes keretek között iktatták be hivatalába, a budapesti Kossuth téren, az Országház elõtt.
A június 6-án, az Országgyûlés által 243 igen és 96 nem szavazattal megválasztott új köztársasági elnök Göncz Árpádot váltotta fel ezen a poszton, aki 1990 és 2000 között volt az ország államfõje.
Mádl Ferenc – aki az elnökválasztás harmadik fordulójában kapta meg a szükséges többséget – a nemzeti egység kifejezését emelte ki az államfõi feladatok közül az Országgyûlés elõtt elmondott beszédében.
A ceremóniát a Magyar Televízió és a Duna Televízió élõben közvetítette.
Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben.
1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1961-1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokkal egészítette ki szakmai ismereteit.
1955-tõl bírósági fogalmazóként, majd titkárként, 1956 és 1971 között a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatalának állam- és jogtudományi referenseként, késõbb osztályvezetõjeként dolgozott.
1971-tõl az ELTE Polgári Jogi Tanszékének docenseként tanított, majd 1973-tól egyetemi tanárként folytatta oktató munkáját. Közben, 1972 és 1980 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének fõmunkatársa volt, 1978-tól 1985-ig a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatói teendõit látta el. 1985 óta az ELTE Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetõje.
1964-ben az állam- és jogtudomány kanditátusa lett, 1974-ben pedig megszerezte a tudomány doktora fokozatot. 1987-ben az MTA levelezõ, majd 1993-ban az MTA rendes tagjainak sorába választották.
Tudományos tevékenysége során elsõsorban polgári joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival, valamint európajoggal foglalkozik.
1984 és 1990 között a Tudományos Minõsítõ Bizottság titkára, 1985-tõl a Harvard Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1988-tól a magánjog egységesítését szolgáló római nemzetközi intézet (UNIDROIT) kormányzó tanácsának tagja, 1989 óta az államok és külföldi beruházások washingtoni nemzetközi választott bíróság központi bírája. Emellett részt vesz több tudományos folyóirat szerkesztésében, illetve szervezet munkájában és tagja több nemzetközi akadémiának.
Vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított. Több könyv és tanulmány szerzõje.
A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szerepet. 1990 és 1993 között az Antall- kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt többek között a tudománypolitika célkitûzéseinek meghatározása, illetve a miniszterelnök képviselete a nemzetközi szervezetekben. 1990. augusztus 1-jétõl az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992-tõl a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett, s egyúttal 1993-ig a Bankfelügyeleti Bizottság elnöki tisztét is ellátta.
1993-1994-ben mûvelõdési és közoktatási miniszter volt.
1994 februártól júliusig a Felsõoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztján állt. 1994-ben a Nemzeti Kulturális Alap elnöki tisztét is betöltötte.
1995-ben az ellenzéki MDF-KDNP-FIDESZ köztársaságielnök-jelöltje volt.
1996-ban egyik kezdeményezõje volt a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesületének, amelynek 2000 júniusáig elnöke volt.
1999-ben tagja lett az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének.
1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtõ egyetemi oktatói, valamint tudományszervezõi tevékenységéért. Még az év szeptemberében átvehette a francia Becsületrend lovagi fokozatát is.
2000. június 6-án – augusztus 4-i hatállyal – az Országgyûlés a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, a Fidesz és az FKgP jelöltjeként.
Angolul, németül, franciául beszél.
Nõs, felesége Mádlné Némethy Dalma. Egy fiuk van.
Mádl Ferenc köztársasági elnökként a társadalmi és a politikai béke érdekében kíván tevékenykedni, és a nagyobb horderejû kérdésekben közvetlenül is szeretne az állampolgárokhoz szólni.
Az új államfõ beiktatása alkalmából az MTI-nek nyilatkozva elmondta: köztársasági elnökként hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a politikai viták kultúrája javuljon, valamint jobb együttmûködést lát szükségesnek a parlamenti pártok között.
Az államfõ rámutatott arra, hogy megválasztását is a pártok együttmûködéseként képzelte el, "hadd tudja meg a magyar társadalom, hogy van konszenzusra való készség a magyar politikai erõkben".
Reméli, hogy egész habitusával, béketeremtõ magatartásával hatni tud majd a politikai közéletre, és ez fokozatosan érezhetõ is lesz.
A köztársasági elnök jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kíván helyezni Magyarország európai integrációjának folyamatára, a nemzeti értékek és érdekek határozottabb megjelenítésére és képviseletére.
Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa
Augusztus 3-án ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testület a Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) határozata értelmében Takács Csaba ügyvezetõ elnök, az országos kampánystáb elnöke javaslatára jóváhagyta a parlamenti és államelnök- választások kampánystábjának személyi összetételét: alelnök és szervezési felelõs Nagy Zsolt, ügyvezetõ alelnök; pénzügyi-gazdasági felelôs Péter Pál, ügyvezetô alelnök; jogi tanácsadó Seres Dénes, szenátor; média-felelôs Kovács Péter, az Ügyvezetô Elnökség területi szervezetekért felelôs fôosztályának elôadója.
A következô napirendi pont keretében az Operatív Tanács elemezte és véglegesítette a jelöltállítás és a választási elôkészületek naptári tervét. Ugyancsak a választási elôkészületek jegyében Borbély László ügyvezetô alelnököt megbízták az RMDSZ választási programját kidolgozó bizottság koordinálásával, majd az Operatív Tanács megvitatta és elfogadta az RMDSZ választási programjának alapelveit.
Az ülésen Markó Béla szövetségi elnök felkérte Eckstein-Kovács Péter szenátort egy választási szakértôi csoport létrehozására és irányítására.
A továbbiakban a résztvevôk meghallgatták Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselôi frakciójának vezetôje, a mezôgazdasági bizottság elnöke, és Takács Csaba ügyvezetô elnök tájékoztatóját a földtörvény alkalmazásáról, különös tekintettel a közbirtokossági erdôk visszaszármaztatásáról.
Visszalépett Törzsök Sándor alpolgármester
Tegnap az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, dr. Kelemen Atilla rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy alapos elemzés és egyeztetés után döntés született, miszerint Törzsök Sándor mérnököt felmentik alpolgármesteri funkciójából. Törzsök Sándort a legközelebbi tanácsülésen iktatták volna be alpolgármesteri tisztségébe, ám egy új és rendkívüli helyzet gyökeresen megváltoztatta a dolgok menetét.
Miként arról már a tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, az Aquaserv nemzetközi ISPA-alapokat pályáz meg a város vízhálózatának fejlesztése érdekében: mintegy 25 millió dollárról van szó, a program sikerét, a város, az önkormányzat érdekét kockáztatni nem lehet, így a szakértõk általános véleménye az, hogy az ISPA programigazgatói funkciójába szaktudása révén Törzsök Sándor mérnök a legalkalmasabb, személye, jelenléte, programigazgatói minõsége a nyugati hitelezõknek is garancia, világbanki megbízottként ismerik Törzsök Sándor tevékenységét, ragaszkodnak hozzá a hitelezõk. Amint az köztudott, a vízhálózat korszerûsítésére szánt BERD- kölcsönnel sikerült kialakítani egy olyan üzemi- technikai szerkezetet, amely kompatibilis a nyugati szerkezetekkel. E döntés révén, melynek értelmében Törzsök Sándor vállalta az infrastrukturális kérdésben igen meghatározó programigazgatói tisztséget, valós esély kínálkozik arra, hogy egy újabb kapu nyíljon meg a beruházások elõtt.
A sajtótájékoztatón jelen volt Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Törzsök Sándor mérnök, Fodor Imre alpolgármester és Kolozsvári Zoltán, a városi tanács RMDSZ- frakciójának vezetõje; a döntés racionális voltát valamennyien alá is támasztották.
Törzsök Sándor úgy látja, hogy valóban egy rendkívüli helyzet és lehetõség adódott a város számára, nem lehet kockáztatni a 25 millió dolláros befektetést, valóban el kellett fogadnia a felkérést, elvégre Marosvásárhely infrastrukturális korszerûsítésérõl, tehát nagyon fontos közérdekrõl van szó. Kolozsvári Zoltán mérnök bármiféle spekulatív feltételezések elkerülése végett hangsúlyozta, hogy csakugyan ésszerû lépésrõl beszélhetünk, mindannyiunk érdekérõl, amikor pedig Törzsök Sándort alpolgármesteri funkcióba jelölték, akkor még az ISPA-program elérhetetlennek tûnt Marosvásárhely számára.
A megyei szervezet elnöke, dr. Kelemen Atilla bejelentette az új alpolgármesterjelölt nevét is, Csegzi Sándor fizikus személyében, akit az augusztus 10-i tanácsülésen megválasztásra javasolnak.
A tegnap közzétett CURS-felmérés után az ANTENA 1 által rendelt IMAS-felmérés látott napvilágot (hibaszázalék +/-2,6%). Íme a legfontosabb adatai:
1. Pártpreferenciák: PDSR 50%; CDR (CDR 11%, PNTCD 3%, PNL 5%) 18%; PRM 8%; ApR 7%; PD 6%; RMDSZ 5%; UFD 2%; Más 3%.
2. Államelnök-preferenciák: Iliescu 45%; Constantinescu 14%; C.V.Tudor 11%; Melescanu 9%; Isarescu 8%; P.Roman 6%; Stolojan 4%; Ciorbea 2%.
Isarescu 66%; Iliescu 46%; Melescanu 30%; Constantinescu 28%.
Eddig valahogy nem tudtuk mit kezdjünk a hosszú, forró nyarakkal, de gondolom, ezután sem jönnek elénkbe a nagy megvalósítható ötletek. Álmodozni szoktunk ugyan, de maradunk a színes magazinokkal. És általában egy nyelvet beszélünk: semmire se futja. Ez volt, ez lett a mi nagy nemzetköziségünk. Olykor Kolozsvárig is alig-alig gyõzzük pénzzel, füsttel, türelemmel.
Maradunk, már hogyne maradnánk: hallótávolságokon belül. Alkalomadtán elég is ez nekünk. Hogy beszóljanak, valamiképpen értesítsenek, az erkélyeinkre felkiabáljanak, postaládáinkba cetliket ejtsenek, arról szólólag, hogy valahol már megint buli van. Nem a lilára festett körmû-hajú zsúrozó bakfislányok bulijáról szólnék, hanem inkább arról: szerencsésen kinõtte magát a tér, valami megint bejött, visszatért, nem tudom hogy van, de volt ez a mozgalom már rosszul nézve, ócsárolva, kiátkozva, letiltva és elfelejtve persze. Mert hogy hát nem kell nekünk ez a folklór ócskatelep. Viseljünk konfekciót és olvassunk vívmányirodalmat, de az sem baj, ha esténként sorozat- bunyóval veretjük orrba az idõt.
Talán már ezen is túl vagyunk. Az ifjúság jobb része, ha nem ment el – meg merem kockáztatni –, valami értelmesebbre váltott. Ez úgy van, hogy – hallom s látom gyakran mostanság – "kikutatják" a napilapokat, hol van néptánctábor, hol "koccannak" a kézmûvesek, de jó néhány napig legalább. Meglehetõsen sûrû az alkalom: Jobbágytelke, a Gyimesek, Magyarlapád, Kalotaszentkirály, Válaszút, és sorolhatnánk tovább. De maradjunk itthon.
Volt a Várban köztudottan egy Milleniumi Sokadalom. Állt a tánc három napig, megnézhettük, mit varr a mérai asszony, hogyan festi a kalotaszegi "kincses" ládát Kovács Pali Ferenc. Aztán az sem mellékes, hogy a lányok kezdik már magukhoz méregetni a hímes inget, lájbit. Pártát egyelõre nem kérnek. Pénz nincs, majd lesz arra is. Persze nem mindenkihez szól ez; akik sörpartikra járnak, vagy metalzenét bögetnek, azok más fertályokon keresnek általában vigaszt. Nem baj.
Lássuk csak: közel hatszáz táncos lépett három nap alatt a várbeli színpadra, legalább kétszer annyi volt az állandó közönség, talán mondanom sem kell, ám mégis, ráadásul felhangon, hogy: zömében fiatalság volt a központ. Öröm volt nézni a csángó gyermekeket. Ez idõ alatt nem fenyegették meg otthon, hogy hagyják azt az ördögi nyelvet. A Folk Center Alapítvány felismerte a lehetõségeket, remélhetõleg folytatja a megkezdett munkát, nem maradunk le s fel az olvadozó, hosszú nyári flaszterrel. Beleragadni nem lenne érdemes.
Ma az európai közösség alapja az értékek azonossága; csak az a nép válhat igazán az Európai Unió tagjává, amelyik a gazdasági elvárások teljesítésén túl elfogadja ezeket a közös, eredendõen keresztény értékeket – errõl Katus László történész beszélt a Kárpát-medencei Napok keretében tartott egyházi fórumon pénteken, Budapesten.
Az egyetemi tanár a határon túli egyházi személyiségek, történészek és pedagógusok részvételével megrendezett összejövetelen úgy vélte: sokan Nyugat- Európában sincsenek tisztában azzal, hogy erkölcsi normáik fundamentumát a keresztény értékek jelentik, ezért mindenképpen fontos, hogy ezt világszerte, így Magyarországon is tudatosítsuk.
Katus László szerint az egyházak múltbeli szerepe is bizonyíték arra, hogy Európát, amely politikai szempontból sosem tudott igazán politikai egységet alkotni, kulturális-szellemi-erkölcsi értelemben a kereszténység hozta létre.
Jelenits István piarista szerzetes elõadásában jelezte, hogy a XX. században a kereszténység is megrendült: a hívek és a papok létszáma csökkent, a kereszténység mint eszme kiszorult a közéletbõl, és a valláshoz kötõdõ kultúra ismertsége is gyengült.
Ma egy keresztény templom szerkezetét éppúgy el kell magyarázni a magyarországi turistáknak, mint egy mohamedán mecsetét – tette hozzá.
Jelenits István mindazonáltal úgy vélte, hogy a megpróbáltatások a kereszténységet az elmélyüléshez vezették: ebbõl fakadóan az egyházak készek újragondolni a társadalomhoz fûzõdõ viszonyukat, és - a korábbinál is tágabb körben – párbeszédet folytatni a különbözõ vallások képviselõivel.
A piarista szerzetes szerint ugyanakkor az 1990-ig terjedõ negyven év az egyházakat "elszoktatta a közéleti felelõsségtudattól", emellett a vallási közösségeknek nincsenek kész válaszai a történelem által felvetett új kérdésekre.
A kommunizmus idõszakáról szólva utalt arra, hogy a Kárpát-medence országaiban, kisebbségben élõ magyarok közül sokaknak túl súlyos volt az a kettõs "teher", amit magyarságuk és keresztény hitük megtartása jelentett, így eltávolodtak hitüktõl.
Egy nagybányai lakos éhségsztrájkba kezdett a Tisza ciánszennyezését elõidézõ Aurul román–ausztrál "aranygyár" teljes leállításáért – jelentette az Opinia címû helyi lap, amely idézte a tiltakozó szavait:
Szerinte az élethez való jog megsértése történt a nagybányai ügyben és követeli a döntést az Aurulnál folyó technológiai próbák azonnali leállításáról, mely próbákat nemzetközi szervezetek képviselõinek jelenlétében kellene végezni. Követeli, hogy az Aurul a jövõben helyettesítse más eljárással a ciánra épülõ technológiáját.
A tiltakozó az éhségsztrájkját nappal az Aurul meddõhányóján, éjszaka pedig a saját lakásán folytatja, addig, míg az Aurul le nem állítja a próbákat. Egyben támogatást kért akciójához.
Az idézett lap szerint Nagybánya Európában is a legszennyezettebb három város egyike. A környezetszennyezés miatt itt az országos átlagnál 10-15 évvel alacsonyabb az átlagos életkor, 60-100 százalékkal nagyobb a megbetegedések aránya, százszor több az ólommérgezés és a város levegõjében és természeti környezetében a megengedettnél 800-szor több a cián. Az ércmosóból kikerülõ meddõ másodlagos hasznosításánál "a világon sehol sem engedélyezett eljárást alkalmaznak", a mûszaki berendezéseket az elõírthoz képest több éves késedelemmel újítják fel.
Napjainkban számos gazdasági egységben szûnik meg a termelés, bezárják a kapukat. Példaként említjük csupán a csõdbe jutott volt mezõgépészeti állomásokat, ahol rentegeg ócskavas található. Van olyan volt kollektív gazdaság, ahol az új tulajdonosok lebontották a silókat és a fémrészeket elhordták, pontosabban értékesítették. Gyakorta jelenik meg a hírösszeállításokban, hogy réz, alumínium és más fémekbõl készült rézhúzalokat sajátítanak el. Az ócskavas tehát jó üzlet. Megyénkben ma már több cég foglalkozik e nyersanyag begyûjtésével, többek között a Remat Rt. is, amelynek igazgatóját, Constantin Bãluþã mérnököt kértük meg, tájékoztasson arról, hogy miként is történik a fém-, és más hulladékanyagok begyûjtése.
– A Remat Rt. tevékenységének elsõrendû célja a fémek újrafelhasználása. Havonta átlagban 1000 tonna fémet, ócsakavasat adunk át az aranyosgyéresi és resicai kohóknak, de jut a marosvásárhelyi Imatexhez, a segesvári Nicovalához és a régeni Metalurgicához is. Véleményem szerint, ennél több ilyen nyersanyag létezik a megyében. Igaz, hogy nem csak mi foglalkozunk az ócskavas értékesítésével.
– Nemrég nagy port kavart a hír, miszerint rengeteg fémhulladék hagyja el az országot...
– El kell mondanom, hogy mi nem szállíthatjuk ki az összegyûjtött anyagot a határon túlra, ugyanis nem rendelkezünk kiviteli engedéllyel. A megye területén 20 átvevõközpontunk van. Minden egyes szállítmány alkalmával az átvételi és fizetési nyugtán feltüntetjük az átadó nevét, címét, megnevezzük az anyagot, annak mennyiségét. A nyugta tartalmazza továbbá a fizetendõ összeget és külön rovatban jelöljük meg a behozott fém-, papír-, stb. hulladék számazási helyét. Miután megtörtént az osztályozás, azt kereskedelmi szerzõdés alapján értékesítjük az illetékes cégeknél. Arra nem tudok válaszolni, hogy megyénkbõl jutott-e külföldre ócskavas, a mi cégünk közvetítésével biztos nem.
– A Remattal való együttmûködés számos ember számára jövedelemforrást jelent. Egyre többen foglalkoznak hulladékgyûjtéssel. Nem gondoltak az átvevõközpontok számának növelésére?
– A pénzügyi helyzet miatt, ellenkezõleg, csökkentjük azok számát. Nem tudjuk fenntartani a helyiségeket, a magas költségek (víz, gáz, villany stb.) miatt. Évekkel ezelõtt tervünkben volt különbözõ típusú konténereket vásárolni, azért, hogy a begyûjtéssel foglalkozó embereknek ne kelljen szemetes konténerekben a fémdobozok stb. után kutatniuk. Sajnos nem sikerült. A közeljövõben a polgármesteri hivatalokkal szeretnénk szorosabban együttmûködni, annak érdekében, hogy az újrahasználható hulladékanyagok begyûjtése szervezettebbé váljon. Ezzel hozzájárulnánk a települések tisztaságának megõrzéséhez és a begyûjtéssel foglalkozók számára biztos jövedelem forrást biztosítanánk.
2000 július 19-21 között a Fogyasztóvédõk Hivatala szakemberei ellenõrzést tartottak Szovátán a közétkeztetési és vendéglátó egységeknél . Ellenõrizték az elszállásolás és az étkeztetés minõségét, valamint a müködési engedélyeket. Az elszállásolás szállodákban és villákban történik. Megvizsgálva ezeket, olyan kifogásolnivalókat találtak, hogy régi a bútorzat és parkett, a falfestés lebomlott, elavúltak és mocskosak a szõnyegek, az ágynemûk vasalatlanok és a szállóhelyekben elégtelen a tusoló. A szállodai vendéglõkben és bárokban is találtak kivetnivalót, hiszen többfelé az asztalokra helyezett abroszok lyukasak és piszkosak, az étrend hiányos, kisebb étadagot adnak a jelzettnél, a poharak és tányérok nem elég tiszták és a kiszolgáló személyzet udvariatlan a vendégekel. A turisták azzal sincsenek tisztában, hogy a reggeli benne van-e a díjszabásban vagy nem. Az éttermekben észlelték, hogy a padozat kopott, a hûtõberendezés takarítatlan és nem tartják be a higiéniai elõírások szabályait. Más közétkeztetési egységekben nem használnak fertõtlenítõszert a poharak és tányérok mosogatásánál, a személyzet nem tudja hogyan kell fertõtleníteni ezeket. A program után a pult mögötti térséget nem takarítják ki és ott marad a por, cigaretta maradványok, mocskos asztal és padló. Az egyszer használatos poharakat többször használják. Az illemhelyeket sem fertõtlenítik, nem található wc papír, szappan és törülközõ. Még a személyzet öltözete sem megfelelõ, egészségvédelmi szempontból. E megállapítások nyomán 7 egység mûködését ideiglenesen felfüggesztették és 16,5 millió lej értékben büntettek.
Hatósági késlekedésbôl kálvária
A román és a magyar szállítási minisztériumok közti nehézkes ügyintézés számos, autóbusszal Magyarországra utazó személynek okozott váratlan kálváriát a napokban.
Tegnap M. Ferenc szászrégeni olvasónk jelezte, hogy a marosvásárhelyi Eurotour Impex Kft. csütörtök délután Régenbõl induló járatát, amellyel családtagjai utaztak vissza Budapestre, a magyar államhatárnál feltartóztatták, mivel a szükséges iratok egyike hiányzott. A menetjegyet nem kis összegért megvásároló utasok közül, aki tehette, más cégek járataival volt kénytelen – nem ingyen – továbbutazni.
A járat üzemeltetõjétõl megtudtuk, az autóbusznak a két ország közti közlekedést biztosító engedélye járt le. A cég még idejében kérvényezte a dokumentum érvényességének meghosszabbítását az illetékes román minisztériumtól, de értesüléseik szerint az irat nem jutott el idõben a magyar hatóságokhoz. Érvényes engedély híján pedig a járatot nem engedték magyar területre lépni. Nem csak a marosvásárhelyi cég jármûvei kerültek ebbe a helyzetbe, az Eurotourtól kapott információ szerint számos más vállalkozó is hasonlóan járt. Az Eurotour a már említett engedély érvényességének megújításáig szünetelteti járatait.
A régeni magyar lapban Csernátoni József fõszerkesztõ és Pakó Benedek plébános cikkezik a Millenniumról. Nagy András alpolgármesterrel Fábián András Gy. beszélget sokrétû munkájáról. Csernátoni József folytatja sorozatát (Nyolcszáz esztendõ a Kárpát- medencében), ezúttal Szent Istvánról ír. Pakó Benedek eseménynaplója a január 5-tõl május végéig tartó idõszakot foglalja magába. Bartha József Wass Albert fiáról szóló, Hazatérés címû írását idéztük lapunkban, ovashatunk azonban levelet és verset is Wass Alberttõl. Kunsági István A Szentkorona gondolatisága címmel közöl jegyzetet. Dr. Horváth Erzsébet Jorga Ferenc szobrásszal készített interjút, és ugyanõ számol be a budapesti Kálvin-szobor leleplezésérõl a magyar reformátusok negyedik világtalálkozóján. Nemes Jolán tanítónõ a közelgõ Nagyboldogasszony ünnepérõl (augusztus 15.) cikkezik. Dr. Demeter Katalin arra próbál válaszolni, hogyan küzdjünk a stressz ellen. Találunk tudósítást a kilencedik szászrégeni kórustalálkozóról. Emlékezést, prózát jegyez Kunsági István és Darvas Ignác. (Jó hír az utolsó oldalról: Nagyboldogasszony napján ha fénylik a nap, azt ítélik a szegény szõlõkapások, hogy azon az esztendõben sok jó bort ihatunk.)
"Elõre bátran jó barátok, amerre célunk biztatón ragyog" fújtuk torkunk szakadtából, könnyekig megilletõdve 1960 június idusán a vadonatúj, konszolidálódó szocialista valóságunk szülte búcsúdalt, s ha a hellyel-közzel nosztalgiára hajló szüleink egyike- másika a Ballag már a véndiák andalító ritmusára álmodta is meg az elvonulásunkat a virágcsokrokkal ékesített sorfalak között, mind a 132 pályatársam nevében bátran kijelenthetem, hogy ott és akkor, mindnyájan boldogok voltunk. A 403. életévét taposó õsi alma mater friss végzõseiként egy, a történelem szeszélyei folytán számtalanszor megviccelt korosztály talán méltatlan kiválasztottjaiként. A második világégés gyermekei voltunk egytõl egyig, kapkodó, türelmetlen, frontra induló avagy frontról sebtében hazatérõ szerelmek többé- kevésbé áhított gyümölcsei, kisgyermekkorunkra kétségtelenül rányomta bélyegét a háború utáni, rendszerváltást kivajúdó évek borzongató bizonytalansága, a gyakran elvtelenül gerjesztett, állampolitikává avanzsált osztályharc minden ódiuma. Iskolai hadrendbe állításunk éve – 1949 – a nagy hagyományokat leromboló tanügyi reform elsõ esztendeire esett, tanulói pályafutásunk mind a 11 szekvenciáját keresztül-kasul szõtték az új utak keresését szolgáló átszervezések csetlõ-botló, nemritkán antagonizmusokat szülõ mozzanatai. A 2-es számú magyar fiúlíceummá 1948-ban sebtében átvedlett református kollégium pocokásaiként léptünk be elõször, mintegy 20-an a késõbbi végzõs kontingensbõl, a masszív tölgyfa kapukon, 1952-tõl mintegy négy évig, a városnak és a tradícióknak semmit nem mondó keresztapa Iosif Rangheþ katonáiként tartott minket számon a közvélemény s csupán a skóla 400. születésnapjénak elõestéjén 1956. november 17-tõl válhattunk hivatalosan is a világhíres professzoráról névadásban is méltón megemlékezõ intézmény büszke, tudományfaló alattvalóiává. Korosztályunk históriateremtõ szerepét taglalva semmiképpen sem feledkezhetünk meg az 1956-os iskolakezdés paroxizmusba átcsapó, izgalmakat elõidézõ napjairól, amikor is, a koedukációs elv, általunk régóta titokban áhított gyakorlatba ültetése folytán, egyszerre 57 csinos, tüzrõl pattant, sûrûn szemünkbe kacsingató fruska követelt helyet magának pubertáló kamaszkeserveinktõl terhes osztálytermeinkben. Ebben a pillanatban alakult csak ki véglegesen és végzetesen, örök érvénnyel az évfolyam. Az az évfolyam, amely az 1958-as hajlamok szerinti újraelosztás (reál, humán, sport) dacára is megmaradt, mindmáig, intencióiban és megnyilvánulásaiban egységesnek. Az az évfolyam, amelyre ugyan badarság lenne kijelenteni, hogy önügyessége folytán, de mégis végtelen szerencséjére nem erõszakolták rá a koedukáció már akkor inkubátorban melengetett újabb válfaját, a multikulturális jelleget. A Nemes Károly, Magyarósi Márton, majd Kozma Béla igazgató urak által vezetett, elhivatottságukban, a gyakran zavaros körülmények ellenére is, páratlanul teljesítõ tantestületek által emberré faragott 1960-as évfolyam. Az a gárda, amelyik itt, ma, az ezredzárás elõestéjén, átmeneti leltárkészítésre összegyûlt. Számot adni a fészekrobbantás óta habkönnyû pillangóként elszállt négy évtizedrõl. Az az áldozati generáció, amelynek röpke 58 életévébõl 42-öt az egymást követõ nemesfém-korszakoknak álcázott izmusok diktatúrája rabolt el.
Mégsem állunk itt megfürödve. Negyven tanulással, munkával, családalapítással és gyarapítással, eredményekkel és esetenként kudarcokkal, csordultig teli esztendõ áll a hátunk mögött. Ergo a krónikás talán foghíjas, de semmiképpen sem pontatlan információi szerint egyikünknek sincs oka szégyenkezésre. Zömmel szülõföldünkön maradtunk. 19, mai egymásra találásunk sikeréért mát az elyseumi mezõkrõl nekünk szurkoló egykori barátunkat leszámítva, ma is 85-en élünk határainkon belül és ebbõl 54-en megismételhetetlen és felejthetetlen emlékû tanulmányaink színhelyén. 28, nem szívet csupán hazát cserélõ, anyaiskolája hírnevét külhonban gyarapító egykori harcostársunk közül 16-an a szomszédos anyaországban állják derekasan a sarat, 3-an 3-an Németországban és Svédországban, 2- en 2-en az Óperencián túli Egyesült Államokban és Kanadában, 1-1 Ausztriában és Izraelben figyelik árgus szemmel, az interneten, a Bolyai-tetõ felõl fújdogáló szeleket, szállingózó híreket.
A mai napon a pezsgõ, cselekménydús elsõ felvonást követõen önvallató cigarettaszünetre koppantunk újra össze itt. Türelmetlenül elsietõ osztályfõnökeinket, Klára József és Müller Mihály tanár urakat, lelkünk mélyére befészkelõdött magisztereinket Bukaresti Erzsébetet, Boni Jánost, Buhlea Mirceát, Csernáth Ernõt, Filep Sándort, dr. Kiss Gézát, Németh Sándort, Petelei Istvánt, Szász Károlyt elnedvesülõ szemekkel hiányolva, azzal a titkolt reménnyel, hogy elõadásunk, amelynek a sors szeszélye folytán szereplõivé váltunk, shakespearei méreteket öltve, tovább folytatódik. Csupán azért, mert indulásbeli ígéretünk szerint sikerült a kardból ekét kovácsolnunk.
Kelt 2000. augusztus 5-én, a székelyek új vásárhelyén.
A cikket ismeretterjesztõ címmel írom, mivel az utolsó hetekben több helyen megjelent a betegség (Galac, Brãila, Szatmár megyében).
Heveny, fertõzõ betegség, nagyon régóta ismeretes. Bacilus okozza, fõleg a kérõdzõ állatokat betegíti meg, melyek megfertõzik az embert is. A bacilus nem nagyon ellenálló, viszont a spórái, mely a termékekben megmarad (gyapjú, szõrzet, bõr), vagy fõleg a földben, negyven évig is fertõzhet. Az ember megfertõzõdhet, ha beteg állattal érintkezik, vagy ezek termékeivel. A vágóállatok fogékonyak a betegségre. A kérõdzõkben (szarvasmarha, juhfélék) rendszerint súlyos lefolyású a betegség. A sertésekben toroklépfene alakjában jelentkezik. A betegség megelõzhetõ az állatoknál, ha betartják az évi kötelezõ lépfene-oltásokat (megelõzés) az érintett fentebb említett állatfajtáknál (még a lovakat is oltják). A lépfene bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. A vágóhídon észlelt gyanús állatokat levágni, elvéreztetéssel leölni tilos!
Lépfenében beteg az az állat, amelyen a betegség tünetei kifejezetten mutatkoznak, a levágott állat belsõ szervében lépfenére jellemzõ elváltozások vannak, vagy arra gyanú van (a vér nem alvad meg!!! és a lép nagyon duzzadt) és a laboratóriumi vizsgálat a lépfene fennállását igazolja. Szigorított módon fertõtleníteni kell a vágás helyét (vágóhíd, istálló), ha a levágás során állapították meg a betegséget. Ilyenkor fertõtleníteni kell a vágás helyén kívül a használt eszközöket, szerszámokat és személyeket is (a szalmát, almot, trágyát el kell égetni). A kórokozó csak levegõspórásodó, Grampozitív, pálcika alakú baktérium. Az állat testében burkos formában van jelen és spórát nem képez csak a szervezeten kívül. A spórák rendkívül ellenállók és évtizedekig megtartják fertõzõképességüket (fõleg a földben, ezért tellurikus betegség is). A spórák nedves közegben 100–120 C fokon 5 perc alatt elpusztulnak. A bõröket a szokásos cserzés nem mentesíti a spóráktól. A spórák sózott, pácolt húsokban és 100 C fok alatt hõkezelt termékekben nem pusztulnak el. A bacilusok is pácolt húsban csak másfél hónap alatt pusztulnak el. A kórbonctani elváltozásokat laboratóriumi vizsgálattal meg lehet erõsíteni, vérkenetet kell készíteni, így a festett készítmény mikroszkopikus vizsgálata vagy az ASCOLI- féle próba biztosítja a diagnózist, még az elpusztult vagy régen levágott állat bõrében is.
Elbírálás: a lépfenés állat minden része (húsa, zsigerei, vére, csontja) alkalmatlan fogyasztásra. Minden mellékterméket és a bõrt is el kell kobozni és ártalmatlanná kell tenni. A vágás közben észlelt lépfene esetén az egész állati testet, minden további feldarabolás nélkül ártalmatlanná kell tenni. A hús és termék mielõbbi fõzését kell elrendelni, hogy a lépfene-bacilusok spórázását elkerüljük.
A lépfenés állatok vágásakor a bõr és szõr is okoz sebfertõzést az embernél. Ennek során a bõrben és a bõr alatti kötõszövetben savós-véres duzzanat, savós hólyag és bõrelhalás következhet be (carbunculus, pokolvar). Belégzés útján spórákkal fertõzõdhetnek, különösen a bõr- és szõrfeldolgozással foglalkozók, amikor súlyos tüdõ- és mellhártyagyulladás alakulhat ki. Elõfordulhat hús és húskészítmény fogyasztásával kialakuló vérzéses bélgyulladás is. A legtöbb esetben a betegség az embernél a bõrön jelentkezik (arc, nyak, végtagoknál), ahol a bõr sebzett, vizenyõs, beivódás lesz, mely nagyon megnõhet, és ilyenkor a beteg lázas, hidegrázás észlelhetõ, és nem utolsósorban vérfertõzés. Ritkábban a lépfene az embernél jelentkezhet tüdõgyulladás, gyomor- bélgyulladás vagy agyhártyagyulladás formájában (ez utóbbi forma nagyon súlyos).
A kezelés fõleg penicilinnel (G típusú) történik, 7 napon keresztül, súlyos esetekben a dózis növelhetõ és kombinálható lépfene elleni szérummal, valamint hidrocortizonnal (hemosaccinat), injekció formájában.
340 éve, 1660-ban hunyt el DIEGO RODRIGUEZ DE SILVA Y VELAZQUEZ spanyol festõ, a klasszikus spanyol festészet kiemelkedõ jelentõségû képviselõje. Témáit a népéletbõl merítette, de tájképeket és portrékat is festett. IV. Fülöp udvari festõje volt. (1599-ben született.)
115 éve halt meg ZSIGMONDY EMIL világhírû alpinista. Róla nevezték el az új-zélandi Alpok egyik glecserét. Hegymászás közben baleset áldozata lett. (1861-ben született.)
25 éve, 1975-ben hunyt el RAVASZ LÁSZLÓ református püspök, író, az MTA tagja. Kolozsvárt volt teológiai tanár, püspöki titkár, majd 1921-tõl a Dunamelléki Egyházkerület püspöke. A két világháború közötti korszakban a magyarországi ref. egyház egyik legjelentõsebb személyisége volt. Igehirdetõi és teológiai munkássága mellett irodalmi és esztétikai tevékenysége is jelentõs.(1882-ben született.)
60 éve, 1940-ben született BELLA ISTVÁN költõ, szerkesztõ, könyvtáros. A kép és a gondolat fegyelmezett összhangja jellemzi közéleti érzékenységrõl tanúskodó költeményeit. Gyermekversek költõjeként is jelentõs.
210 éve, 1790-ben született KÖLCSEY FERENC költõ, kritikus, politikus. Költészetében a klasszicizmus és romantika jegyei találkoznak. Dalokat, klasszikus formájú ódákat írt. Tragikus hangú, férfias erejû hazafias versei a nemzeti líra kimagasló képviselõjévé avatják, Hymnusa, a magyar nép nemzeti imája, a XIX. sz. egyik legnagyobb költeménye. Politikusként, mint Szatmár megye képviselõje, a reformtörekvések szószólója volt. (1838-ban hunyt el.)
60 éve, 1940-ben született GREGOR JÓZSEF opera-, oratórium- és dalénekes (basszus). A világ számos operaszínpadán aratott sikert.
205 éve, 1795-ben született DUKAI TAKÁCH JUDIT költõ. Népszerû népies dalokat, ódákat és elégiákat írt. (1836-ban hunyt el.)
50 éve, 1950-ben hunyt el SCHÖPFLIN ALADÁR kritikus, irodalomtörténész, mûfordító, az MTA tagja. Mint a Nyugat egyik vezetõ kritikusának és a Baumgarten Alapítvány kurátorának meghatározó szerepe volt a modern magyar irodalom elismertetésében és értékelésében. (1872-ben született.)
1045 éve, 955-ben halt meg LÉL, LEHEL Tasnak, a hét vezér egyikének fia, nyitrai "dux" (herceg). A nyugati kalandozások egyik vezéreként az augsburgi csatában I. Ottó császártól vereséget szenvedett. A csata után elfogták és két vezértársával, Bulcsúval és Súrral Regensburgban felakasztották. Krónikáink õrizték meg a Lehel kürtjéhez fûzõdõ mondát. (Születési ideje ismeretlen.)
195 éve, 1805-ben született TOLDY FERENC irodalomtörténész, lapszerkesztõ, kritikus, az MTA tagja, titkára (1835-61). Igen jelentõs irodalomszervezõi tevékenysége. Egyike volt a Kisfaludy Társaság alapítóinak. A budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója is volt. (1875-ben hunyt el.)
180 éve, 1820-ban halt meg LAVOTTA JÁNOS zeneszerzõ. A pesti, a miskolci, majd a kolozsvári színház zeneigazgatója volt, a verbunkos zene egyik legkiválóbb képviselõje. (1764-ben született.)
195 éve, 1805-ben született JOHANN KARL RODBERTUS-JAGETZOW német közgazdász, politikus. Az ún. államszocializmus-elmélet egyik kezdeményezõje volt. A gazdasági válságok okát abban látta, hogy a nemzeti jövedelemben csökken a munkabérek hányada, s ez hiányt okoz a fogyasztásban. (1875-ben halt meg.)
Gyógyítónk, a természet
Az alga a fiatalítás japán titka. Japán egyes részein a napi étkezés negyed része algából áll, ennek köszönhetõen kitûnõ egészségnek örvendenek és hosszúélet-rekorderek a Távol-Keleten. Az algában sok a jód, ami a pajzsmirigy hormon alkatrésze. Ez a hormon a felelõs a fiatalos külsõért. Az alga C-vitamin tartalma is magas, de A-, B-, B12-, D-, E- és K-vitamint is tartalmaz. A B12-vitamin ritka a növényi élelmiszerekben! Nagy értékû fehérjeforrás. A kék alga fehérjetartalma 70%, a földön a leggazdagabb tiszta növényi fehérjeforrás.
Növényi étrend és ásványvíz: a hunzák egészségének és fiatalságának titka. A Himalája egyik völgyében élõ hunza népbõl sokan 110-125 éves kort is megérnek, idõskorban is fiatalosak, mert étrendjük természetes, méregmentes, fõleg vegetárius étrend. A növényi fehérjék nemcsak egyenlõek biológiai értékben az állatiakkal, hanem felül is múlják azokat (például a szója, a burgonya). A laktovegetáriánus (tejtermékekkel kiegészített növényi), alacsony fehérjetartalmú étrenddel várható a legmagasabb életkor. A hunzák magas ásványianyag-, nyomelemtartalmú kemény vizet isznak, ez másik oka fiatalságuknak.
Míg a nyers hús 25% fehérjét tartalmaz, a tejtermékek, például a sajt, 35%-ot. A hús fõzése és sütése után a fehérjék minõsége leromlik. Ezekbõl a szervezet csak a felét tudja hasznosítani. A hús méreganyagai mérgezik a szervezetet, lebontása pedig megerõlteti a májat és a vesét. A növényi és a tejtermékekben található fehérjék minõsége nem károsodik és hõkezelés után minimális a veszteség. (Fõleg a búzának és a diónak nem sérül a biokatalizátor-tartalma.) Ezeket a tápanyagokat a szervezetünk könnyen megemészti és felhasználja.
A szója Távol-Keletrõl származik. Az integrált szójaliszt nagyon gazdag fehérjékben, ez 37-40%-a, továbbá ásványi anyagokban, vitaminokban, lecitinben, cellulózban. A fitoterápiában is használjuk. Különleges olajtartalma miatt ajánlott a magas vérkoleszterines betegeknek, mert csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ideális a cukor-, a reumás, a köszvényes és a lábadozó betegeknek. Ajánlott ideggyengeség, fizikai és idegfáradtság esetén is. A szója teljes értékû táplálék, magas a tápértéke és könnyen emészthetõ.
Használati utasítás: magas koleszterines betegeknek ajánlott két-három hetes szójaolaj-használat más zsírok fogyasztása nélkül. Csecsemõknek és gyerekeknek a szójatej: 150 gramm szójamagot egy liter vízben szobahõmérsékleten egy és fél napot áztatunk. A folyadékot leszûrjük és aznap fogyasztjuk. A magokkal ugyanezt a mûveletet még egyszer meg lehet ismételni.
A burgonya az Újvilágból származik. Peruban az inkák fõeledele volt, tõlük hozták Európába a konkvisztádorok. A vitaminok kimeríthetetlen csodaforrása. Mindenekelõtt a B- vitamincsoport és a C-vitamin található meg benne, valamint számos ásványi anyag: kálcium, réz, nátrium, foszfor, kálium, magnézium. Nemcsak ideális táplálék, hanem a természetgyógyászatban is gyakran használjuk. A kálium a salak és mérgezõ anyagok kioldásával a vesére igen kedvezõ hatást gyakorol. A szervezet fokozottan üríti ki a folyadékot, így a szív tehermentesül. Magnéziumtartalma miatt az idegeknek fontos táplálója, az érelmeszesedés ellenszere, a szívinfarktus megelõzõje. Vízhajtó hatása miatt ajánlott vesekõ esetén. A szív és a vesebetegeknek természetes gyógyszere.
Tartsanak burgonyanapot havonta három alkalommal szervezetük érdekében! Napi egy kilogrammot fogyasszanak, más étel nélkül, öt étkezésre osztva. A legjobb alapanyag a héjában sült burgonya, amelyet petrezselyemmel, metélõhagymával vagy köménnyel ízesíthetünk. A só ezeken a napokon tilos! A cukorbetegek a kenyeret napi 1-1,5 kilogrammal helyettesíthetik. Levest vagy pürét is készíthetünk. A burgonyakúrával sikeresen kezelik a gyomor- és patkóbélfekélyt, gyomorsavtúltengést. Tévhit, hogy a burgonya hízlal, inkább karcsúsító gumó. Sikeresen alkalmazzák a fogyókúrázók diétájában. A máj és epeköves betegeknek is ajánlott. A gyomorbetegek nyers lé formájában frissen fogyasszák.
Bernád Ilona
Adva van 2 kemény héjú griffmadártojás és egy 20 emeletes épület. Ha az épület valamelyik emeletérõl kiejtünk egy tojást, akkor az vagy összetörik, vagy nem. Hogyan állapíthatjuk meg, hogy melyik az a legmagasabb emelet, ahonnan kiejtve még nem törik össze a tojás, méghozzá a lehetõ legkevesebb próbálkozással?
Megoldás: hat dobásból meg lehet állapítani.
Ha egyemeletenként haladunk felfelé, maximum 20 dobásra van szükségünk. Ha kettesével haladunk felfelé, és csak a páratlan, vagy csak a páros emeletekrõl dobjuk ki a tojást, (a legrosszabb esetben, ha a keresett emelet a 20.) maximum 11 dobásra van szükségünk, ugyanis, amikor megtaláljuk azt a szintet, ahonnan, ha kidobjuk a tojást, az eltörik, van még egy tojásunk megállapítani, hogy nem-e az elõzõ, kihagyott emelet az, amit keresünk. A legtöbb olvasónk ezt a megoldást javasolta.
Ha háromemeletenként haladunk felfelé, és találunk egy emeletet, ahonnan kidobva, az elsõ tojás eltörik, lemegyünk két emeletet (az elõzõ szint fölé, ahonnan még nem tört el az elsõ tojás), és a második tojással próbálkozunk, emeletenként haladva felfelé. Így maximum 8 próbálkozással lehet megtalálni a keresett emeletet. Így oldotta meg Bartha Kinga is.
Ha minden 4. (ez volt Szentgyörgyi Sándor megoldása), 5., 6., vagy minden 7. emeletrõl dobjuk ki az elsõ tojást, akkor könnyen kiszámolható, hogy ezekben az esetekben is maximum 8 dobásra van szükség, és ugyanúgy kell eljárni, mint az elõzõ esetben. Például, ha hatosával haladunk, és a 18 emeletrõl kidobva törik el az elsõ tojás, akkor a másodikkal lemegyünk a 13 emeletre, és emeletenként haladunk felfelé. Tehát a dobások a következõk: a 6, 12, 18, 13, 14, 15, 16, 17-es emeletekrõl; ebben a legrosszabb esetben is ez 8 dobás.
Ha az elsõ tojással változó számú emeletenként haladunk felfelé, akkor a feladat hét, sõt, hat dobással is megoldható (Csatlós Tibor is így próbálkozott, de csak néhány szerencsés esetre talált jobb megoldást, mint 8 dobás). Hat dobás esetén az elsõ próbálkozási szint a 6. emelet, és ha a tojás eltörik, a második tojással megállapíthatjuk a keresett emeletet; így a legrosszabb esetben is beleférünk a hat dobásba. A következõ szint a 11. emelet, mert most már csak 4 dobás marad hátra. Ha még mindig nem tört el az elsõ tojás, akkor a 15, 18, 20-as szintekrõl próbálkozunk. Ezt a megoldást küldte be Dáné Károly, és ez a feladvány legjobb megoldása.
Általánosítva, két tojás felhasználásával egy N emeletes épület esetében n dobással állapítható meg, hogy hol törik el a tojás, a következõ összefüggéssel: N=1+2+3+4+5+...+n. Aki tovább akar szórakozni, annak javasoljuk, oldja meg a feladatot, ha három tojás áll a rendelkezésére.
E heti nyertesünk tehát DÁNÉ KÁROLY. Nyereményét, a 100.000 lejes SOLVOPLANT vásárlási utalványt átveheti a szerkesztõségünkben, hétfõtõl péntekig 10 és 14 óra között.
Van egy 9 literes és egy 4 literes vedrünk, amikkel tetszés szerint meríthetünk vizet egy folyóból. Mindenféle más segédeszköz nélkül pontosan 6 litert kell kimérni. Lehetséges-e? Ha igen, hogyan járjunk el? Ha nem, igazoljuk állításunkat!
Javasoljuk olvasóinknak, hogy táblázat formájában küldjék be a megoldást.
A megoldást be lehet küldeni postán a szerkesztõség címére (4300 Tg.-Mures, str. Gh.Doja, nr. 9), vagy be lehet adni a Népújság szerkesztõségébe, legkésõbb jövõ hét péntekig. Leveleiken kérjük feltüntetni a rovat címét: "TESZTELD MAGAD". Jó szórakozást kívánunk!
Rovatszerkesztô: Miholcsa Gyula
A B részben az elsõ "szóköz" utáni jelek között van egy H-szerû, ez a rovásírásban CS betûnek felel meg. Ezt az Ö (Õ) követi, majd TI ligatúrát látunk. CSÖTI (CSÕTI) személynévre gyanakodunk.
A C részben, középtájon van három kis vonalacska, az elõttük való jel ST betûösszevonás. Jelentése eSTán. Sándor Klára utal arra (zárójelesen), hogy a bolognai rovásemlékben "Az István nevet mindig csak ez a két betû, az S és a T jelzi a rovásnaptárban". (A Bolognai Rovásemlék. Szeged 1991. 117.)
Ugyancsak a C részben, a már említett középtáji három kisvonal után ugrunk két betût s következik a BÁ összevonás. Az ezt követõ "szóköz" betûhiányt jelöl (minden bizonnyal az L "kopott meg"), ezt az NT betû követi, függõleges szárának egyrésze pontozva. Meglátásunk szerint a betûcsoport a BÁ(l)NT, azaz a BÁ(li)NT szót adja. A már említett bolognai rovásemlékben is BÁLNT olvasható, ugratva van az I. Különben az NT alsó szárán van egy kis csonka keresztvonal, vajon nem éppen az I-t (is) jelenti-e? A faluban ma is több Bálint nevû család él.
Az NT után ismét kimarad négy betû (az utolsó a latin A-hoz hasonló), s következik a fordított B betû, amely a rovásírásban az M betûvel azonos. Ezt a nagyon tiszta "képzésû" I és K követi, majd O betû látható. Összeolvasva: MIKO. Rögtön utána ST ligatúra és N betû látható: eSTáN. Az utolsó négy (öt?) jel nem okoz nehézséget. Az elsõ M hangértékû, a második E (felsõ részén a két párhuzamos vonalacska karcolás lehet), ezt az ST összevonás követi, a több kisvonal egyike R lehet, majd a K zárja a sort. Az olvasat: MESTeReK.
Rovásemlékünk betûcsoportjaiból tehát a következõ szavakat "hámoztuk" ki: PETERFI BALÁS; CSÖTI, eSTán; BÁ(l)NT; MIKO eSTáN; MESTeReK. Perdöntõ szó, úgynevezett kulcsszó a legutolsó, a MESTeReK. A székelydályai rovásemlék tehát építési felirat, amely tartalmazza – elsõsorban – az építõk neveit.
Benkõ Elek így datál: "Talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy feliratunk a templom XIV. századi vagy a XIV/XV. század fordulójára keltezhetõ kifestésekor keletkezhetett."
Magunk egyértelmûbben fogalmazunk: az emlék – betûtörténeti vonatkozásokat is figyelembe véve – a 14. század második felébõl való. Benkõ szerint a gótikus kõkapu is "…XIV. századi" (In. Magyar Nyelv, 1996/1. 75–80.). És nem látunk korkülönbséget az A–B és a C részek között: a C rész betûit – meglehet – más kéz rótta az egykorú falba.
Az 1999-es kiszállásunk alkalmával Dályán találkoztunk Gerendás Lajossal, aki terjedelmes monográfiát írt Székelyderzs és erõdtemploma (1999) címmel. Tervei közt szerepel a dályai templomról szóló könyv megírása is. Nos, míg magam a külsõ falon levõ feliratot tanulmányoztam, õ a szentélyrész belterületén több kõbe faragott vonalra lett figyelmes. Ezek közül két jelet mindenképpen be kell emelnünk rovásemlékeink sorába. A szentély déli falán embermagasságú fülke látható, jobb és bal oldalán faragott kövekkel. A jobb felõli kövön – portalanítás után – két rovásbetû vált láthatóvá (lásd második ábránkat). Az elsõ jel a rovásírás A (Á) betûje, a második pedig a T betûvel azonos. Magasságuk 4,5–5 cm. Meglátásunk szerint a két jel monogramot takar. Megformálásuk elüt a külsõ falon levõ, azonos hangértékû jelekétõl, talán jó száz évvel késõbbiek lehetnek. A 15. század végi átalakításokkal hozzuk kapcsolatba (akkor emelték a támpilléreket), tehát az 1400-as évek végén keletkezhettek.
Ráduly János
Tévedés, hogy csakis a szájhigiénia elhanyagolása okozhatja a rossz szájszagot. Ám bármilyen elváltozásnak a kísérõ tünete, kezelhetõ és elhárítható, csak meg kell hozzá ismerni az okokat.
Elég gyakori panasz a kellemetlen szájszag. Ez nemcsak az érintett személynek jelent sok gondot (nem egyszer lelki meghasonlást), hanem a környezetében élõkbõl is ellenérzést vált ki. Több országban a házassági törvények szerint a kellemetlen szájszag – válóok. Vannak olyan személyek, akik nincsenek tudatában annak, hogy szájszaguk van, leheletük kellemetlen, és esetleg ezért húzódnak el tõlük az emberek. A legrosszabb az, ha az érdekeltrõl már mindenki tudja, hogy kellemetlen, zavaróan tisztátlan a lehelete, de vele senki sem beszél õszintén, és ennek a nagyon kényes problémának megoldására senkitõl nem kap tanácsot. Pedig a családtagoknak, rokonoknak, barátoknak vagy akár munkatársaknak is emberi kötelessége, hogy tapintatos formában, segítõkész szándékkal figyelmeztesse azt, akinél ilyen jelenséget észlelnek. Ezzel megkímélné a háta mögötti szóbeszédtõl, megjegyzésektõl, esetleg viccelõdéstõl. Hogyan állapíthatjuk meg, van-e kellemetlen szájszagunk? Vegyünk mély lélegzetet, tartsuk mind a két tenyerünket behomorítva, szorosan egymás mellett az ajkunk elé, és lélegezzük lassan ki a levegõt. Így saját magunk is megérezzük a kilégzés tisztátlanságát. Vajon mi okozhat kellemetlen szájszagot? Alcím: Négy ok Az okokat négy nagy csoportba oszthatjuk: természetes szájszag, amikor reggel felébredünk; ápolatlanságból eredõ szájszag, amikor elmulasztjuk a reggeli és esti fogápolást; egészségi okokra visszavezethetõ szájszag, amikor valamilyen betegség okozza a kellemetlen leheletet; idõszakos szájszag, amely étkezési utóhatás (például fokhagyma, hagyma, stb.). Kezelése: Természetesen szájszaga reggel tulajdonképpen mindenkinek van a hosszú éjszakai alvás után. Ez gondos szájápolással azonnal megszüntethetõ. Emellett az is felfrissíti a leheletünket, ha néhányszor erõteljesen szájon keresztül lélegzünk, a friss levegõ szinte "kisöpri" az áporodott szájszagot. Az ápolatlanságból eredõ szájszag is azonnal megszüntethetõ, ha reggel és este gondosan elvégezzük a fogápolási teendõket. Ideális szájápolás, ha a déli étkezések után legalább kiöblítjük a szájüreget. (Külföldön például az üzleti eladóknak vagy ügyfelekkel foglalkozóknak kötelezõ az étkezések utáni szájöblítés). A rossz fogak is okozhatnak tartós kellemetlen leheletet, ezért ne tûrjünk a szánkban rossz fogakat. Az egészségügyi problémákból fakadó kellemetlen leheletnek már mélyebben rejlõ oka van. Ezért, ha a rendszeres szájápolás mellett is érzõdik a lehelet tisztátlansága, sürgõsen forduljunk orvoshoz, aki kideríti, mitõl van ez a panaszunk. (Nagyon sok betegségtõl lehet: gyomorfekély, epegyulladás, rossz emésztés, stb.). Az étkezés utáni riasztó szájszag házi szerekkel is megszüntethetõ, természetesen szájápolás után. Rágjunk össze néhány kávészemet, szegfûszeget vagy forint nagyságú citrom- és narancshéjat. Segíthet az is, ha egész fahéjat vagy petrezselyem zöldjét rágunk. Az üde lehelet biztosítására szolgál a szájpermet, de ez nem helyettesíti a rendszeres szájápolást.
Fási Katalin
(Folytatás július 29-i lapszámunkból)
– Utánaszámolva hát az esztendõkben, a mi városi konzervatóriumunk "környékén" járhatunk már...
– Ez a létesítmény már valóban a Városi Zenekonzevatórium volt. És ekkor már l908-at írunk. Megszûnt a Zenekedvelõk Egylete, mely minden vagyonát az új intézménynek adományozta. A városi konzervatórium létrehozása jobbára dr. Bernády György polgármester érdeme, Dr. Metz Isvtán megítélése szerint az történt, hogy egy Orendi nevû helyi zongoramester Zack kollégiumi hegedûtanítóval együtt közös beadványban fordult a városi tanácshoz l907- ben azzal a kéréssel, hogy egy nyilvános zeneiskolát létesítsenek. Pontosabban ehhez kértek engedélyt. Bernády tudatában volt annak, hogy amennyiben engedélyezi egy képesítés nélküli társaság mûködését, évekre elodázhatja ezzel a város zenei fejlõdésének esélyét. Összehívta hát a városi tanácsot és megszavaztatta, egy hivatásos zenetanárokból álló zeneiskola létrehozását. Az intézmény vezetésével a marosvásárhelyi Metz Albert zeneszerzõt bízta meg, aki a Budapesti Operaház zenekarának a tagja, valamit a Nemzeti Zenede hegedûtanára volt. Metz Albert egyébként régi erdélyi orgonaépítõ családból származik. Középiskoláit Marosvásárhelyen, a Református Kollégiumban végezte és itt kezdte zenei tanulmányait is. l6 éves korától a budapesti Nemzeti Zenede növendékeként hegedûtanári és zeneszerzõi diplomát szerez.
Nagyszerû érzékkel látott hozzá a szervezéshez. Három osztállyal indult az intézmény: a zongora szakra Henszelmanné Erkel Saroltát nyerte meg, Erkel Ferenc dédunokáját, aki 27 éven át tanított és koncertezett. Az õ tanítványa volt Metz Piroska, Horváth Ila és Terényi Lili is. Az ének szakon özv. Gömöri Viktorné, szül. Maleczky Mariska, a hegedû szakon pedig maga Metz Albert tanított. Ezzel a háromtagú testülettel nyitotta meg kapuit a Marosvásárhelyi Városi Konzervatórium l908. január 6-án. Külön kell szólnunk Chován Richárd (l883-l954) zongorista- tanárról, aki l920 és l940 között volt a városi konzervatórium aligazgatója és l940-45. között igazgatója. Kiváló zongoratanár volt, s mi több, saját mûvekkel is gazdagította a zongorairodalmat Tanítványa volt Tróznerné Erkel Sarolta, Al. Demetriad és Chilf Miklós.
László Árpád (l864-l960) l9ll és l93l között tanított a konzervetóriumban. Temesváron kezdte zenei tanulmányait, majd a Budapesti Királyi Zeneakadámián folytatta, Erkel Ferenc tanítványaként. Bécsben, majd New York-ban tanul ösztöndíjjal. Amerikából l898-ban tér haza, és l9ll-tõl a vásárhelyi konzervatóriumban tanít. Szoros barátság fûzte George Enescuhoz, aki egyébként hét alkalommal is hangversenyezett Marosvásárhelyen. László Árpádot l9l3- ban akarata ellenére nyugdíjazták. Enescu írásban tiltakozott a kiváló zongorista nyugalmazása ellen. l953- ban a Zeneszerzõk Szövetségének lett a tagja László Árpád, aki l960 szeptemberében, 96 éves korában halt meg. Az l913-ig terjedõ idõszakról, a konzervatórium életérõl, munkájáról a teljesség igényével viszont csak nem szólhatunk. Annyit említsünk még meg, hogy l924-ben kerül került ide Haják Károly (l886-l970) hegedûmûvész, karmester, zeneszerzõ és tanár, aki a Marosvásárhelyi Filhamrmónia karmestere l4 éven át.
(Folytatjuk)
Járay Fekete Katalin
Varázspálcám – fakanál
Itt vagyunk a nyár és a horgászszezon kellõs közepén. Az igaz, hogy a gyakori esõk a vizeinket megzavarták, de azért csak kerül valami a kosárba is. A minap a piacon éppen a napi beszerzéssel voltam elfoglalva. Egy rég nem látott kedves házaspárral találkoztam és panaszkodtunk a gyenge horgászatainkra, õk viszont eldicsekedték, bár az idei eredmények gyengék ugyan, nekik még mindig van a tavalyi fogásból, mégpedig zöldségesen eltéve. Én is leírtam egy finom zöldséges halat a tavaly, de az nem volt tartható hosszú távon. A receptjükbõl nem csináltak titkot, és én sem, azonnal tovább is adom.
Zöldséges szardínia télire. A Kulcsár család receptje.
Hozzávalók: 1 kg halhoz (a halak 12–15 dekásak legyenek, de nagyobbak is alkalmasak. Ha apró, könnyen széttörik már az üvegbe rakásnál. Jó bármelyik hal, amit a vizeinkben szoktunk fogni.): 2 fej hagyma, 3 szál vékony murok, 2 szál petrezselyem, semleges ízû finom olaj, szükség szerint (kb. 3–4 dl), féldeci ecet, 1 kk. bors, 1 kk. koreánder mag, 3 babérlevél, só.
Elkészítés: a halakat megtisztítjuk, fejét, farkát, uszonyukat levágjuk, bõven besózzuk, és így tartjuk 1–2 napig, de lehet tovább is. Így lehet felgyûjteni, ha egy nagyobb adagot akarunk készíteni. Majd kiáztatjuk és leszikkasztjuk. A hagymát szálára, a zöldséget kis hasábokra, esetleg karikára vágjuk. Rétegesen berakjuk a kuktába a halakat és a zöldséget a fûszerekkel és ecettel, majd feltöltjük olajjal. Kevés vizet is teszünk. Nagyon lassan szuszogtatjuk a kuktát. Idõnként ellenõrizzük, hogy nehogy odaégjen és rázogassuk meg. Ha a szálkák, csontok megpuhultak, hagyjuk kihûlni, majd tegyük üvegekbe. A saját olajával töltsük fel, víz nélkül, ha szükséges, még pótoljuk az olajat, hogy a halak legyenek elfedve. Egy edénybe törlõt teszünk és vizet, az üvegeket ráhelyezzük. Lassan hevítjük, de nem szabad rotyogjon. Mikor az üvegek jól átforrósodtak, és látszik, hogy finoman gyöngyöznek, az üvegeket rendre kivesszük, kevés tartósítót szórunk a tetejükre (szalicilt), és az új pléhtetõkkel lezárjuk. Azonnal pokrócba, párnák közé helyezzük, száraz dunsztba, ameddig kihûlnek, majd hûvös, száraz kamrában tároljuk a felhasználásig.
Kolozsvári Puskás Sándor
Az ember gyakran nem ismeri fel, nem veszi észre a kutyán az öregedés jeleit, amíg meg nem jelennek az elsõ problémák.
Itt van néhány pont, amit figyelembe kell venni:
* A kutyák öregedési folyamata egyénenként, fajtánként és a kutya mérete szerint változik. A kistestû fajták általában hosszabb életûek, mint a nagytestûek.
* Az egyik legfontosabb dolog a kutya gondozása az évek során. Egy betegség, egy nagy fertôzés az állat életében (fiatal korában) károsíthat egy vagy több szervet, ami késôbb problémákat okozhat.
* Általában 7 éven felül kezdünk idôs kutyákról beszélni.
* A hét éven felüli kutyákkal ideális félévente állatorvosi vizsgálatra menni.
* Az idôs kutyák elégedettebbek, kevésbé energikusak és többet alszanak.
* Az idôsebb kutyák feledékennyé és ingerlékenyebbé válhatnak.
* Az idôs kutyák általában többet ugatnak. Ez jelenthet egy bajt (betegséget) vagy lehet a süketedés jele.
* Több idôskori probléma, mint az arthritisz és inkontinencia javítható állatorvosi kezeléssel gyógyítható, és így megôrizhetjük a kutya jó közérzetét.
* A kutya életében a takarmányozási követelmények változnak. Idôs korban figyelni kell a követelmények fedezésére.
* Az idôs kutyák több állatorvosi gondozást igényelnek (ahogy öregednek). Ezért ajánlott biztosítást kötni rájuk 5 éves kor elôtt, ami a késôbbi kiadásokat jelentôsen csökkentheti.
* Figyelem! Jó, ha az ember lemond bizonyos dolgokról és ezáltal megfelelô gondozást biztosít kutyájának.
* Sok viselkedési módosulás egy rejtett egészségügyi probléma tükre. Ha az ember gyanít valamit jó tanácsot kérni egy állatorvostól.
* Figyelem! Gyermek és egy idôs kutya nem a legjobb párosítás. Különleges figyelmet igényel a kutya, ha megsüketül vagy megvakul. Soha ne hagyjuk a gyermeket egyedül a kutyával.
* Vigyázni kell a kutyára a házban. A lépcsôk, a síkos padló és a tûz veszélyes lehet számára.
Az étvágy csökken, a vízfogyasztás nô. A szervek kevésbé hatásosak és az elhalt sejtek lassabban helyettesítôdnek.
Az öreg kutyák kevesebb szénhidrátot igényelnek, így el kell kerülni a sok keksz és édesség adását.
Lecsökkentve a fehérjék szintjét, csökkentjük a vese megerôltetését.
Az öreg kutyák, amelyek szív-, vese-, májbántalmakban szenvednek, különleges takarmányozásban kell részesüljenek, és ezen keresztül ellenôrizhetô a probléma.
Azok az öreg kutyák, amelyeknek az étvágyuk gyenge, vitaminpótlást igényelnek. De elôször tanácsot kell kérni az állatorvostól.
Napi 2-3-szori kisebb mennyiségû takarmány adása megkönnyíti az emésztési folyamatot.
Mindig biztosítani kell a friss vizet a kutya számára. Ha a kutya vízfogyasztása jelentôsen nô, állatorvoshoz kell fordulni.
Assisi Állatvédô Egyesület
– A cvitas rangjára emelt város XVII. századi emlékiratírásáról és költészetérõl –
A XVII. század elsõ felében két vásárhelyi személyiség szellemi arca rajzolódott ki a legélesebben és a legmaradandóbban a város életében: a Borsos Tamásé és a Veresmarti Gáspáré. Az elõbbi munkássága szélesebb társadalmi jelleget, az utóbbié vallási-irodalmi jelleget öltött.
Borsos Tamás (1566-1634) – aki fokozatosan emelkedik (1599-ben) a város bírói tisztségébe, és (1613- tól) mint Bethlen Gábor követe tevékenykedik Konstantinápoly és Bécs, Brassó és Krakkó között – elsõsorban azért jelentõs számunkra, mert tevékenysége elõsegítette Vásárhely szabad királyi várossá nyilvánítását, és úttörõ szerepet játszott az anyanyelvû emlékiratírás megalapozásában. Bethlen Gábor 1616-os oklevele segítséget jelentett abban, hogy a város országos gazdasági és mûvelõdési forummá váljék, ahol a birtokviszonyokat, az ipari céhek és a piacok tevékenységét új rendeletek szabályozták, élénkítették; zsinatok, pappá szentelések, magas képzettségû tanerõk kinevezése adott újabb lendületet a humán mûveltség további fejlõdésének. Borsos Tamás Bethlen Gáborhoz írt diplomáciai beszámolói, útirajzai (itinerárumai), jegyzetei (memoriáléi), naplói, agendái (acta dierumai) vagy földrajzi feljegyzései többnyire történelmi, és nem szépirodalmi jelentõségûek (amint ez a Vásárhelytõl a Fényes Portáig címû válogatásból is kitûnik). Túlzás lenne azonban azt mondani, hogy teljesen híján vannak az írásmûvészetnek ezek a határozottan szakmai jellegû munkák. Kócziányi László, a könyv gondozója, közel jár az igazsághoz, amikor stílusbeli értékeket keres ezekben az emlékiratokban. Annyiban azonban kiegészítésre szorulnak ezek az elemzések, hogy elsõsorban személyesebb jellegû önéletírásában és testamentumában jelentkeznek közmondásszerû kifejezései, /"… másnak kedveztem, s az magam fejem esett vala beléje"…/ "az farkas elment, s õ kijöve a lyukból nyulászni"/; aforizmái és axiómái ugyancsak itt akadnak, ha gyérebben is a szokottnál, mint például: "Kegyelmes tolvajnak nyárs a seggibe" mondata, ami nem csak nyelvének erõs tömörségére, de faragatlan köznapiságára is emlékeztet bennünket. Legfõbb stiláris értékét én inkább szóhangulataiban és metaforás kifejezéseiben érzem, ahol arról ír, hogy Báthori Zsigmond "kipironkodék" Erdélybõl; Bocskai István "kirázogatá… az németeket"; Péchi Simonnak írt levelét pedig így kezdi: "elbúsultam-búdultam az rajtam forgó nyughatatlanságban". Talán még annyit, hogy Borsos Tamás – mivel közéleti ember (bíró és követ), szükségszerûen terheli meg legtöbb írását a korabeli jogi, törvényhatósági latin és török nyelvû kifejezésekkel, nevekkel. Ösztönzõ példája így is jelentõs, hiszen Nagy Szabó Ferenc, az unokaöccse, aligha írta volna meg vásárhelyi krónikáját nagybátyja ösztönzõ példája nélkül. Viszont amíg Borsos Tamás emlékiratai szélesebb (országos, sõt nemzetközi) jelentõségûek, addig a Nagy Szabó Ferencé helyhez, Vásárhelyhez és környékéhez kötöttebbek. Ez a tárgyszerûség mentes azonban az intézmények és közéleti nevek ballasztjaitól, s ezért élvezetesebb olvasmányt nyújt, s egyben személyesebb is a kötõdése egy-egy átélt eseményhez, épülethez, városrészhez. Memoriáléja 1580-tól 1658-ig említi a fontosabb vásárhelyi eseményeket (Érd. Történelmi Adatok I. kt. Kvár. 1855. – Mikó I. gondozásában). Amint Bojthi Veres Gáspár verseibõl és Borsos Tamás emlékirataiból egyaránt kitûnik, a Nagy Fejedelemnek és az iktári Bethlen családnak szoros és kiterjedt kapcsolatai voltak Vásárhellyel, amelyek Bethlen Gábor halála után is fennmaradtak. Borsos Tamás idõsebb Bethlen Istvánt akarta mindenképpen fejedelmi székbe segíteni I. Rákóczi György fejedelemmé választásával szemben (még trónralépése után is). Talán ezért is említést érdemel az a meglepõ és szomorú esemény, amelynek Vásárhely volt tragikus színtere: Zólyomi Dávidnak 1633-as elfogatása. A féktelen természetû Zólyomi – aki pedig idõsebb Bethlen István vejeként elõbb Rákóczi trónszerzését támogatta – szembekerült az új fejedelemmel. Borsos Tamás kénytelen volt támogatni Zólyominak, a mezei hadak fõvezérének lefogatását és börtönbe vetését, mivel ez veszélyt jelentett a fejedelem számára.
Ennek a gyászos eseménynek állít emléket egy már barokk stílusban kelekezett vers (amelynek feltételezett szerzõje maga az áldozat lehetett). Az a hirtelen hangulatváltás (a remény és kétségbeesés között) és a túlméretezett képek erõteljes mozgalmassága kétségtelenül a már kialakult barokk ízlésre utal.
Így köll-e örökkén nyavalyásan élnem,
Egy rossz világ kínját testemben viselnem,
Holtig keseregnem? – így vall önmagáról a vergõdõ lélek. Aztán a hosszas töprengést az új irányzatra jellemzõ meglepõ fordulat, az isteni gondviselésbe vetett remény követi:
Igen hamarsággal az fene tigrisnek,
Zabolát tud vetni az tengerfenéknek,
A korabeli vásárhelyi iskola és egyház életében kétségtelenül annak a mérsékelt presbitériánus Veresmarti Gáspárnak (1610?-1668) volt fontosabb szerepe, akinek az élete döntõ mozzanatait a Város határozta meg három ízben is. Debreceni és franekeri tanulmányai után itt viselt ugyanis rektori tisztséget (1633-ban ls 34-ben); majd – mintegy tíz évvel késõbb – székelyudvarhelyi lelkészkedése után itt töltött be prédikátori és esperesi állást, és végül (kolozsvári mûködése után) 1661-ben, Kemény János fejedelem jelenlétében, itt emelte püspöki szélbe a vásárhelyi zsinat. És – ami talán még emlékezetesebb – itt kezdi el azt a pusztulást orvosolni, amelyet II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi vállalkozása okozott az egyháznak és az iskolának; itt szentel újabb papokat, és itt kezdi megszilárdítani az iskolai fegyelmet. Veresmartinak – aki már elõbbi kolozsvári korában is támogatta a puritánizmusa miatt üldözött Apáczait – még arra is kiterjedt a figyelme, hogy a többi sérelmet szenvedett puritánus prédikátor (Kovásznai Péter, Igaz Kálmán, Magyari Benedek) sebeit is orvosolja. Ugyancsak elõbbi korszakából való a Bethlen családdal kötött ismeretsége, kapcsolata. Mivel csak az a magyar nyelvû verse él irodalmi köztudatunkban, amellyel Komáromi Csipkés György Igaz hit címû könyvét köszöntötte (lásd: RMKT. XVII/10), ebbõl a kapcsolatból világosodik meg némileg latin nyelvû írásmódora (mert sem az Apáczait, sem az Apafi kisebbik fiát búcsúztató beszédét nem ismerjük). Elsõ vásárhelyi mûködése közvetlen közelében latin búcsúbeszéddel és két latin verssel szerepelt a Temetési pompa címû gyûjteményben, amely ifjabb Bethlen István váradi kapitány és Széchy Mária (a késõbbi Murányi Vénusz) Krisztina nevû lánya emlékére íródott. Latin nyelvû elégiájában a halott kislány megszólaltatásával akarja vigasztalni a gyászoló szülõket a nyírbátori sírba tétel elõtt:
Drága atyám, jó édesanyám, kíméljetek engem
S magatokat! Sírom mélyén elpihenek.
Révbe jutottam, amíg titeket zavaros zaj idéz fel;
Íme a pálma enyém, rátok a háború vár.
A meredek hegycsúcs tetejére felérve, megállok;
Benneteket e nehéz 0svény még kimerít.
Minden irányból könny, gyász környékez titeket még,
S nekem az égi karok közt jut ezernyi öröm.
Nézek alá; hallgassátok meg az égi tanácsot:
Vissza ne sírjatok a bánatotok idején.
Jobb, ha ti jösztök utánam, mintha magam tiközétek
Mennék; ti jösztök ide fel, én le sosem.
(Temetési pompa ifjabb Bethlen István egyetlenegy magzatjának, Krisztina kisasszonynak hideg tetemecskéje felett.)
Aligha véletlen, hogy Marosvásárhelyi (Szõcs) János (városunk szülöttje és neveltje) ugyancsak szerepel a Bethlen Krisztinaemlékére összeállított Temetési pompa címû gyûjteményben egy hosszú, magyar nyelvû búcsúztató verssel, amely szintén a leendõ Murányi Vénusz egyetlen magzatát búcsúztatja szívhez szóló Balassi-strófákban:
A következõ évben már a fiatalon elhunyt ifjabb Bethlen István gyulafehérvári temetésére írta és adta elõ latin nyelvû gyászbeszédét (Oratio funebris super obitum Stephani Bethlen junioris) mint zilahi iskolaigazgató. Külföldi tanulmányai során csatlakozott a Tízek Ligája néven ismert csoportosuláshoz, amelyet Angliában szervezett a puritánus Tolnai Dali János, fõként a püspöki és patrónusi hatalom korlátozása végett. Marosvásárhelyi (Szõcs) János gyászbeszéde mintegy alkalmat is szolgáltatott a puritánusok stílusegyszerûsítõ esztétikai elveinek meghirdetésére. A búcsúztató kötet másik szereplõje, a késõbbi váradi rektor, Gidofalvi Szabó Balázs úgy dicséri Marosvásárhelyi (Szõcs) János gyászbeszédét, hogy egyben – a mérsékeltebb protestáns barokk szellemében – állást foglal az egyre jobban elburjánzó barokkos stílus dagályossága ellen. Latin nyelvû alkaioszi ódája – az ókori és középkori versformák elkészítése folytán – talán egyetlen rímes kivitelezésû munka ebben az idõmértékes mûfajban:
A szó dagálya csendzavaró csupán:
Ha egy pojáca fur-farag a szaván,
S felveszi õ is a gõgös arcot…
– A szónokok nagy része ma ostoba:
Megkérgesíti szívtelenül kora,
Arcán bíbort nem gyújt a szégyen,
Nem úgy van ezzel János, akit derék
Mûvészet óv, mint vérbeli gyermekét:
(In Orationem funebrem memoriae conitis Stephani Bethlen dicatam) A nemes egyszerûsítés szándéka inkább elvben, mintsem formai kivitelezésben érvényesült egyelõre.
Tóth István
Szemle
A Kultúra Európai Városa címet idén Krakkó kapta meg. Ezt az Európai Unió államainak kulturális miniszterei döntötték el még 1995-ben. A nagy múltú lengyel város már 1992 májusában és júniusában egy hónapon át Európa kulturális fõvárosa volt. A kulturális fesztivál azóta évente visszatérõ rendezvény, ennek jegyében 1996 Andrzej Wajda éve volt, 1997 a két ott élõ Nobel- díjas költõé, a Wislawa Szymborskáé ls a Czeslaw Miloszé, 1998 pedig a világhírû zeneszerzõé, Krzysztof Pendereckié. Erre a szellemi bázisra épített Krakkó. A Krakkó 2000 fesztiválon a külországok közül leginkább Magyarország használta ki a bemutatkozás lehetõségét. A magyaroknak van a legtöbb közuk ugyanis ehhez a városhoz. Bécsen kívül alig akad még város a történelmi Magyarország határain túl, amelyik oly jelensõs szerepet játszott volna a magyar mûvelõdéstörténetben, mint Krakkó. Ott nevelkedett Szent László király, ott uralkodott Nagy Lajos király leánya, Szent Hedvig, az õ nevét viseli a hatszáz éves Jadwiga Egyetem. Miután a török elfoglalta Budát, és a Magyar Királyság három részre szakadt, Krakkó több évtizedre magyar kulturális központtá vált: közel harminc magyar nyelvû könyvet nyomtattak ki falai között a XVI. században. A magyar reneszánsz költészet legnagyobb alakjának, Balassi Bálintnak valóságos és szellemi jelenlétére bronzportré emlékeztet a Fõtérnél. A magyar írók legnagyobbjai, Jókai, Mikszáth, Krúdy több mûvében is oly természetességgel jelenik meg Krakkó, akárha magyar város volna.
A Krakkó 2000 legnagyobb szabású rendezvényei közül kiemelkedik a világhírû zenekarok és szólisták részvételével rendezett Beethoven Nemzetközi Zenei Fesztivál vagy a Misztériumok és Beavatások programsorozat, me