|
LII. évfolyam 180. (14536) |
2000. augusztus 4., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Még sok a tévhit a vízellátás tekintetében – véli Kolozsvári Zoltán városi tanácsos
Az idei évtõl kezdõdõen az Európai Unió mintegy 1 milliárd euróval segíti tíz, felzárkózni kívánó állam, köztük Románia infrastruktúrájának fejlesztését az ISPA-program keretén belül. Mint már hírül adtuk, Marosvásárhely is pályázatot kíván benyújtani a vízszolgáltató hálózat fejlesztésének érdekében. Annak ellenére, hogy a kiírás egyik feltételének városunk nem felel meg, hisz az elsõ lépésben a 300.000 lakosnál többet számláló városok támogatását irányozták elõ, a pályázat bonyolítói elismerték a pályázáshoz való jogát, mert rendkívül sikeresen bonyolították le városunkban az elõzõ európai programokat. A városi tanács jövõ csütörtökön dönt arról, hogy támogatja-e az Aquaserv vízszolgáltató vállalat pályázatát, s több jel mutat arra, hogy a szeptemberig benyújtandó pályázat kedvezõ megítélésben részesülhet.
Kolozsvári Zoltán városi tanácsos, a költségvetési bizottság elnöke, a tanács képviselõje az Aquaserv igazgatótanácsában, az RMDSZ frakcióvezetõje fejtette ki véleményét a témáról.
– Az európai kölcsön rendkívül fontos lenne városunknak, hisz nélküle nem lennénk képesek az elvárások szintjére fejleszteni a vízellátó hálózatot. Megtisztelõ ugyanakkor az Európai Unió bizalma, s mindenképpen szeretném kiemelni az Aquaserv kollektívájának, különösen Törzsök Sándor programigazgatónak a szerepét, akinek sikerült a vállalatban egy olyan munkaközösséget kialakítania, amely megtanult európai szellemben, az európai elvárásoknak megfelelõen dolgozni, s amely ezáltal egyfajta kapcsot képez az EU és Marosvásárhely között. Ez a jövõben újabb európai kapcsolatok kifejlõdésére teremti meg a kedvezõ feltételeket. Kitartó munkával elérte azt, hogy ismerik és elismerik tevékenységét, s tudni kell, hogy a programigazgató személye sokszor a legjobb garancia a pályázatot elbíráló bizottság számára.
– Milyen fejlesztéseket szándékoznak elvégezni az újabb kölcsönbõl és mekkora összegrõl van szó?
Öt alapvetõ munkálat elvégzésére igényelnénk alapokat. A víztisztító állomás korszerûsítésére, amely a vízminõség alapvetõ javulását eredményezné; a csatornahálózat elnyelõ kapacitásának növelésére, amely lehetõvé tenné, hogy erõs esõzések idején is biztonságban elvezethetõ legyen a víz; új csatornahálózat kiépítésére 42 km-es szakaszon; a szennyvíztisztító állomás modernizálására és a szennyvízbõl származó iszap környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevõ tárolására. Összesen mintegy 25 millió dollárról van szó, ebbõl 20 milliót az európai fél állna, 5 millió dollárt pedig a városnak 20 év alatt kellene visszafizetnie.
– Az olvasókat elsõsorban az érdekli, hogy mennyiben befolyásolja majd ez a fejlesztés a vízellátás minõségét, a víz árát.
Szeretnék mindjárt az elején néhány tévhitet eloszlatni. A víz csak azért tûnik drágának, s azért terjedt el az az általános nézet, hogy Marosvásárhelyen drága a víz, mert a fizetések alacsonyak. Elvárjuk, hogy folyamatos és minõségi vízellátásban részesüljünk, ugyanakkor nem kívánunk erre áldozni. Meg kell tanulnunk, hogy azért, amit elfogyasztunk, fizetni kell. Egyébként Marosvásárhelyen a víz nem a legdrágább, s leginkább olyan helyeken olcsóbb a vezetékes víz, ahol gondot okoz a vízellátás, nincs a nap minden órájában víz, vagy nem elég a nyomás, hogy a felsõ emeletekre is feljusson. Vásárhelyen pedig évek óta nincsenek ilyen gondjaink. Azokban a városokban, ahol – mint Marosvásárhelyen is – BERD- kölcsönbõl végeztek vízhálózat- fejlesztést, az ár alig különbözik, sõt Iaºi-ban 6050 lejbe kerül (HÉA nélkül) a víz köbmétere, a vásárhelyi 4865 lejhez képest. Máshol esetleg némileg olcsóbb, Brassóban például 4294 lej, de figyelembe kell vennünk, hogy Marosvásárhely az egyetlen ezek közül a városok közül, amely egy viszonylag szennyezett folyóból nyeri az ivóvizet, s a tisztítás költségei magasak. Ne feledjük ugyanakkor, hogy az elõállítás önköltsége a víz árának csupán felét teszi ki, a másik fele a kölcsön visszafizetésére és a fejlesztésre szükséges. Elterjedt az a vélemény, hogy azért nõtt meg a városban a víz ára, mert a BERD így kérte. Ez igaz, csakhogy nem önmagáért kérte, hanem azért, hogy a megfelelõ vízellátás biztosítható legyen. Egyébként a vízár 1995 óta csak az inflációs korrekció miatt emelkedett, illetve a HÉA bevezetése miatt, ami teljesen független az Aquaservtõl.
– Tehát a vízminõség növelésére igen, a víz árának csökkenésére nem lehet számítani...
– A lakosságban tudatosítani kell, hogy a víz érték. Ilyen szempontból érdekes eredményeket szült az a közvélemény-kutatás, amelyet a fogyasztók körében végeztek. Eszerint a fogyasztók 55,6%-a nem tudta, hogy mennyibe kerül egy köbméter víz, ugyanakkor 66,6%-a drágának találta azt. Feltevõdik a kérdés: hogyan találhatunk drágának valamit, amirõl azt sem tudjuk, hogy mennyibe kerül? Egyébként Németországban átlagban 17 márkába kerül egy köbméter víz, ami megközelítõleg egy órai munka nettó bére, míg mi csupán átlag félórát dolgozunk ugyanannyi mennyiségû vízért. Tehát ha arról beszélünk, hogy a víz sokba kerül, mindig gondoljunk arra, hogy mihez képest. Elvárjuk – és joggal –, hogy rendszeres és minõségi vízellátásban részesüljünk, de tudatosodnia kell bennünk, hogy ezt nem lehet ingyen. A megkérdezettek jelentõs hányada, 27,1% vallotta azt, hogy hajlandó lenne 50%-kal többet is fizetni jobb minõségû vízért, míg 7% még ennél is nagyobb áldozatra lenne hajlandó. Ettõl nem kell tartani, de a vízellátó rendszer folytonos karbantartása jelentõs összegekbe kerül.
Szükség van ugyanakkor a fogyasztói mentalitás megváltoztatására is. A legfejlettebb államokban a személyenkénti vízfogyasztás mintegy 100-120 liter naponta, pedig nem takarékoskodnak a tisztálkodással, csupán ésszerûen használják a vizet, odafigyelnek, hogy ne folyjon el értelmetlenül. Nálunk, bár az utóbbi nyolc évben lényegesen csökkent a vízfogyasztás, még mindig átlag kétszer akkora, mint a fejlett országokban. Az is figyelemre méltó, hogy sokkal magasabb a tömbházakban, ahol nagyon sok lakásnak még nincs egyéni fogyasztásmérõje, mint a magánházakban, ahol mindenki saját órával rendelkezik, pedig a házakban sok helyen kiskert van, állatok vannak stb. Azokban a tömbházakban, viszont, ahol a mérés megoldott, 50%-kal kisebb a fogyasztás, mint más blokkokban, hisz ezzel az emberek rákényszerülnek, hogy jobban odafigyeljenek, hogy a szerelvényeket jól karban tartsák.
Markó is részt vesz az ünnepségen
Mintegy háromezer hivatalos meghívott lesz jelen Mádl Ferenc köztársasági elnök mai beiktatásán a budapesti Kossuth téren.
Az Országház elõtti dísztribünön Mádl Ferenc, valamint Göncz Árpád leköszönõ államfõ mellett a többi közjogi méltóság foglal majd helyet.
A dísztribün két oldalán a diplomáciai testület tagjainak helyet biztosító emelvény, valamint a magyar protokolltribün helyezkedik el. Ezen az országgyûlési képviselõk, a kormány tagjai, valamint a megyei közgyûlések, illetve a történelmi egyházak vezetõi kapnak helyet.
Ugyancsak a parlament elõtt követheti az eseményeket az a közel 1900 polgármester is, aki jelezte részvételét a beiktatási ünnepségen.
A ceremónia 18 órakor a Szózattal kezdõdik, majd Áder János házelnök ismerteti az Országgyûlés határozatát a köztársasági elnök megválasztásáról.
Ezután díszzászlóalj fogadja Mádl Ferencet, aki a Magyar Honvédség vezérkari fõnökének társaságában ellép a tiszteletére felsorakozott katonák elõtt.
A Himnusz elhangzása közben 21 díszlövés dördül majd el a Duna-parton elhelyezett ágyúkból.
Ezt követi Göncz Árpád felszólalása, illetve Mádl Ferenc beiktatási beszéde.
Az esemény zárásaként ünnepi koncertet hallgatnak meg a beiktatás résztvevõi.
Az ünnepségen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök képviseli.
A mostanában oly gyakori természeti csapások haszonélvezõi a gazdaságirányító politikusok. A minap egy ilyen "gaz-pol" – az ipari tárca demokrata párti vezetõje – pókerarccal magyarázta a televízióban a villanyáram újabb drágításának elõzményeit: az országot sújtó szárazság, na meg a nemzetközi piacokon bekövetkezett kõolajár- robbanás. Mintha az átkosban is hasonló magyarázatokkal tartott volna sötétben a kárpáti géniusz. A recept jól ismert. Egy kis tény, megfûszerezve sok mellébeszéléssel. Így lehet leplezni az energiaipar hiányosságait: a korszerûtlen, ráfizetéses erõmûvek üzemeltetését, a nagy fizetéseket és a milliárdos nagyságrendû, behajthatatlan számlákat, mellyel – a szakszervezetek nyomására életben tartott– energiafaló monstrumok tartoznak. S ha nem tud fizetni az iparvállalat, behajtják a kisfogyasztókon. Bizonyíték rá, hogy most is 10,34 százalékos általános villanyáram-drágulásról beszélnek, de ha a házi fogyasztás bonyolult táblázatában eligazodunk, rájövünk, hogy jövõ héttõl 38 százalékkal fizetünk többet egy kilowatt villanyáramért.
Idén gyakorlatilag ez a harmadik drágulás, ugyanis a júniusi 34 százalékost megelõzõen a HÉA bevezetésével újabb 19 százalékkal duzzadt a "tarifa". Érdekes, hogy az elsõ félévben a dollár alig 22%-kal lett erõsebb a lejnél. Azért említem az amerikaiak pénzét, mivel az ipari miniszter is USD-vel számol. Csak a kisembereknek marad a lej. Az a kevéske, amit kézhez kap. Egy statisztikai felmérés szerint a román társadalom egytizede a létminimum alatt – alig havi ötszázezer lejbõl – él. A szárazság is duplán sújtja. Drágultak az élelmiszerek és az állam is vele fizetteti a korszerûtlen gazdaság tartozásait. A decemberi fagyos napokban majd a hõ-guta kerülgeti, amikor a fûtési számlát elébe teszik.
A CURS közvéleménykutató intézet által július 24-28 között végzett felmérés adatai (hibaszázalék +/-2,8) szerint a legmegfelelõbb miniszterelnök-államfõ páros kérdésében a megkérdezettek opciója a következõ: Stolojan-Isãrescu – 44%; Iliescu- Nãstase – 30%; Meleºcanu-Stolojan -13%; Roman-Bãsescu – 5%;
A pártopciók: PDSR-42%; PNL – 9%; ApR – 9 %; PRM – 9%; PD, PNTCD – 8%; RMDSZ – 6%; UFD – 3%
Az államelnökjelölt esetén: Iliescu – 35%; Stolojan – 19%; Isãrescu – 19%; Meleºcanu – 11%; C.V Tudor – 9%; P. Roman – 9%.
Augusztus elsõ napjától 500 lejjel drágább egy belvárosi utazás a marosvásárhelyi Helyi Közszállítási Rt. autóbuszain. Vagyis egy út 3000 lej, egy peremközségi menetjegy 6000 lejbe kerül.
Az áremelés hátterérõl Costache Mircea, a cég mûszaki igazgatója nyilatkozott lapunknak. Az üzemanyag, és a pótalkatrészek árának emelkedése tette szükségessé az áremelést, aminek országszerte kormányhatározat szabott felsõ határt. A rendelet legtöbb 15,7%-kal engedte emelni a közszállítási árszabásokat, és a cég be is tartotta ezt a határt, nemcsak a jegyek, hanem a bérletek áremelésében is.
Nemrégiben ejtettünk szót lapunkban a vállalat nehéz anyagi helyzetérõl. Kérdésünkre az igazgató hangsúlyozta, az áremelés a nyári hónapokban egyáltalán nem, vagy alig enyhít a pénzszûkén, mivel ilyenkor az átlagnál kevesebb az utas a buszokon. A pénzügyi nehézségek nagyrészû megoldását az jelentené, ha a polgármesteri hivatal kiegyenlítené a még mintegy 4,5 milliárd lejes tartozását, amit ártámogatásként kellene folyósítson a vállalatnak.
Augusztus 10. és 15. között kerül sor Marosvásárhelyen az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága kilencedik konferenciájára. Elõzetes beszámolóra a szervezõbizottságból Gálfalvi György írót, a Látó szépirodalmi folyóirat fõszerkesztõ-helyettesét kértük.
– A tulajdonképpeni munka augusztus 11. és 14. között zajlik. A vendégek nagy része 10-én este érkezik Budapestrõl, 15-én reggel távoznak Marosvásárhelyrõl. Öt világrész magyarjait várjuk Marosvásárhelyre. Az Anyanyelvi Konferencia történetérõl annyit, hogy 197o-ben alakult meg Debrecenben, célja az, hogy az öt világrészen szétszórt magyarság összetartozásának a tudatát ápolja. 1973-ban Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981- ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Kecskeméten, 1992-ben Esztergomban, míg 1996-ban Egerben volt anyanyelvi konferencia.
– És most az Anyanyelvi Konferencia történetében elõször határon kívül, vagyis Marosvásárhelyen. Van ennek, mélyebb üzenete?
– 1970-ben az Anyanyelvi Konferencia a nyugati és az anyaországi magyarság részvételével kezdte el tevékenységét, akkor, amikor a kárpát- medencei magyarság, az ismert történelmi okok miatt, nem kapcsolódhatott be, noha az 1981-ben Pécsett tartott konferencián már részt vettek a Felvidékrõl és a Vajdaságból, 1989-ben bekapcsolódott Kárpátalja is, mi 1992-ben vehettünk részt elõször az esztergomi konferencián. A tavaly a Látó Irodalmi Színpadán úgy fogalmaztam, a világ legtermészetesebb dolga, hogy egy olyan városban, ahol több mint ezer éve beszélnek magyarul, nos, itt rendezzük meg a világ magyarságának szempontjából rendkívül fontos találkozót. Örvendek, hogy ezt a rendezvényt a marosvásárhelyi önkormányzat felkarolta, Fodor Imre azonnal mellénk állt, a városi tanács januárban költségvetésébe vette, megteremtette a feltételeket arra, hogy a konferencia jó körülmények között végezze munkáját. Azt is el kell mondanom, hogy Pomogáts Béla, a konferencia elnöke legutóbbi látogatásakor felkerestük az új polgármestert, aki teljes nyitottságot tanúsított, és arra kért, szó szerint fordítsam le Pomogáts Bélának, a Magyar Írószövetség elnökének, hogy "hipokrízis" nélkül állítja, õ büszke arra, hogy ez a konferencia Marosvásárhelyen kerül megrendezésre, sõt felkérésünkre megígérte, hogy Fodor Imre mellett fel is fog szólalni a rendezvényünkön. Hivatalos állami részrõl ugyancsak fel fog szólalni Andrei Marga oktatási miniszter is. A magyarországi hivatalosságok között természetesen meghívtuk a bukaresti magyar nagykövetséget, ígéretet kaptunk, hogy eljön Íjgyártó Sándor, az új magyar nagykövet is. A konferencia elsõ délelõtti programját a Kultúrpalota nagytermében rendezzük, itt hangzik el a három legfõbb elõadó, vagyis a Glatz Ferenc, Hámos László és Péntek János elõadása, azt követõen a Bolyai líceum dísztermében zajlanak a további elõadások és hozzászólások, este a Kultúrpalotában a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal fogadást ad. A következõ napokon nyolc szekcióban kerül sor a munkálatokra, augusztus 13- án székelyföldi kiránduláson veszünk részt, amelynek során elmegyünk Szárhegyre, benézünk az árcsói vásárra, és Marosvécsen megkoszorúzzuk a Helikon asztalát, Kemény János és Wass Albert sírját. Augusztus 14-én lesz a konferencia záró- és tisztújító ülése.
Ukrajnában az utóbbi két-három év fejleményei és törvényalkotási eseményei nem biztatóak a kisebbségek számára – mondotta a beregszászi Beregi Hírlapnak nyilatkozva Tóth Mihály, az Ukrajnában egyetlen országosan bejegyzett magyar nemzetiségi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, volt parlamenti képviselõ.
Az ukrajnai magyar vezetõ, aki jelenleg Kijevben az ukrán parlament törvényelõkészítõ intézetének tudományos fõmunkatársa, azt is elmondta, hogy Ukrajnában az utóbbi idõben mintha kissé csökkenne a kisebbségek iránti tolerancia és a nemzetiségi problémák felvetésével kapcsolatos megértés is a központi államhatalmi szervek részérõl. Szerinte a kijevi törvényhozás újra fogja tárgyalni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikációjáról szóló, egyébként a múlt év december 29-én a kijevi parlament által elfogadott törvényt, amit az ukrán alkotmánybíróság nemrég hatályon kívül helyezett, ami -mint fogalmazott – megdöbbentõ, mert ez egy visszamenõ hatállyal meghozott döntés.
A nemzeti kisebbségekre nézve hátrányosnak nevezte Tóth az ukrán nyomdaipar támogatásáról szóló törvény tervezetét, amely elfogadása esetén teljes adómentességet biztosít az ukrán nyelvû nyomdai termékeknek, de nem említi a kisebbségi nyelveken megjelenõ kiadványokat. Mivel az ilyen megkülönböztetést tiltja az ukrán alkotmány, az UMDSZ beadvánnyal fordult az illetékes szervekhez.
A politikus sérelmezte, hogy a jövõ évi ukrajnai népszámlálásról szóló törvény értelmében a kérdõív nem a nemzetiségi hovatartozásra, hanem az etnikai származásra kérdez rá, ami egészen más kategóriába helyezi a kisebbségi személyek jogállását. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) azzal a felvetésével kapcsolatban, hogy az egy tömbben élõ ukrajnai magyarságot egy járásban kellene tömöríteni, Tóth kifejtette: a tervezettel kapcsolatban sem a KMKSZ, sem annak parlamenti képviselõ elnöke, a kérdést lobbizó Kovács Miklós nem kérte ki az UMDSZ és tagszervezetei véleményét, s az utóbbiak megfelelõ okmány híján nem tudhatják pontosan, mirõl is van szó. "Nem tartom támogathatónak az ötletet, mivel a jelenlegi közigazgatási berendezkedés szerint Ukrajnában tovább mûködnek a szovjet típusú járások, amelyek gyakorlatilag az élet minden területét átfedõ körzetet jelentenek, s ilyen felállásban az új járás egyrészt gazdaságilag életképtelen lenne, másrészt a peremeken élõ lakói hátrányos helyzetbe kerülnének a nagy távolság miatt" – mondta befejezésül az UMDSZ-elnök.
Miközben a hétköznapi emberek megérdemelt pihenésüket töltik, Európa legsötétebb erõi, köztük a baszk szeparatisták és a német újnácik nacionalista erõszakkal teszik kísértetiessé a nyaralási szezont – írta szerdai vezércikkében a The Wall Street Journal Europe (WSJE).
A baszkok egész sor támadást indítottak a közelmúltban, a legutóbbi halálos merénylet a múlt héten volt. A német szélsõségesek Düsseldorfban sebesítettek meg tíz külföldit, köztük hat zsidót egy vasútállomási bombatámadásban.
Mindkét mozgalomnak történelmi gyökerei vannak, mégpedig egyformán a múlt századi romanticizmus – tette hozzá a brüsszeli megjelenésû napilap Európa démonai címmel megjelent kommentárjában. Ez az irányzat a felvilágosodás ésszerû gondolkodására adott ellenséges reakció volt, amely nem fogadta el, hogy minden ember egyenlõ, és létezik mindenkit egyesítõ politika. A huszadik század szomorú története miatt a német nacionalizmus eredménye mindenki elõtt jól ismert: Hitler és követõinek õrült rögeszméibe torkollott. A baszk eszmék atyja az antiszemita és rasszista Sabino Arana y Goiri volt, aki megteremtette a nemzetiségi jelképeket – a himnuszt és az Euskadi nevet Baszkföldnek –, és azt hirdette, hogy Baszkföld sorsának alakításába csak az etnikailag tisztán baszkok szólhatnak bele.
A neonácik és a terrorista õrület elleni harc célravezetõ eszköze a polgári hazaszeretet, az észérvek és a logika hirdetése lehet – vélte az amerikai elemzõ. Az európai vezetõknek saját politikájuk keretében nyilvánosan kell elbátortalanítani ezeket az erõket, elejét venni a bevándorlás ellenzésének. Csakis a gazdasági és politikai szabadelvûség határozott védelme gyengítheti azokat a veszélyes elméleteket, amelyek szerint Németország kizárólag a németeké, Baszkföld pedig csakis a baszkoké – vonta le a következtetést a WSJE.
Infantilizmussal vádolta koalíciós társait Petre Roman demokrata párti elnök. Szerinte a PNL és a PNTCD között felmerült ellentétek "a szavazópolgárokkal szembeni felelõtlenséget tükrözik". Roman megjegyezte, a két kormánypárt közötti vitákat meglepõnek tartja. Beszédében a PD elnöke elemezte a helyhatósági választások nyomán kialakult politikai helyzetet. Véleménye szerint Iliescu pártja a szavazók kiábrándultságának köszöntheti választási gyõzelmét, a Demokrata Konvenció ugyanakkor nagyon nehéz helyzetben van, hiszen "válságos napokat él". A PD-nek viszont fényes jövõt jósolt elnöke: meggyõzõdése, hogy megfelelõen szervezett választási kampányt követõen a PD fõ kormánypárttá léphet elõ. "Azt szeretnénk, hogy a következõ kormányzási ciklusban a PD-é legyen a döntõ szó, hiszen ez garanciát jelentene arra, hogy a társadalmi-gazdasági fejlõdés jó úton haladjon Romániában" – tartja Petre Roman.
A PNÞCD, az UFD és a PER hétfõn írja alá a demokratikus konvenció új egyezményét, amely már közép-jobboldali szövetkezést fog igazolni — jelentette be a pártok tanácskozásának végén a parasztpárt alelnöke, Ioan Mureºan. A hétfõn aláírásra kerülõ megállapodás követelménye azonban az õszi választásokon azonos listákkal indulni, és egyetlen államelnökjelöltet támogatni. Amennyiben az ökologisták vállalnák az összeolvadást, parlamenti képviseletet ígértek nekik. Emellett a parasztpárt reménykedik Victor Ciorbea visszatérésében.
A valamikori miniszterelnök azonban visszafogottan nyilatkozott. A kereszténydemokrata szövetség országos tanácsa két hét múlva ül össze, hogy meghozza a végsõ döntést, Ciorbea szerint azonban a tagok 90%-a az összeolvadás ellen foglal állást. Éppen ezért szerinte túl korai lenne nyilatkozni arról, hogy a parasztpárttal vagy a liberális párttal — amellyel szintén tárgyaltak már — szövetkeznének.
A PNR és a PUNR képviselõi hosszas vita után befejezték a fúziós tárgyalásokat – nyilatkozta sajtótájékoztatóján Valeriu Tabãrã, a PUNR elnöke. Tabãrã elmondta, a paritásos alapon létrehozott Nemzeti Szövetségrõl (AN) szóló megállapodást augusztus 9-én írják alá.
Hozzátette, a balközép beállítottságú szövetség, amelynek alapját az "európai típusú nacionalizmus" képezi majd, nyitva áll minden hasonló irányultságú politikai alakulat elõtt, a pártok közül azonban csak a PNL-t nevezte meg.
Az egységpárti elnök azt is elmondta, a két formáció országos tanácsa augusztus 25-én ül össze, hogy elfogadja az összeolvadásról szóló megállapodást, és megválassza az AN jelöltjét az államfõi tisztségre, aki – minden valószínûség szerint – egyben a szövetség elnöke is lesz. Tabãrã ugyanakkor kijelentette, pártja kíváncsian várja a PDSR–PSDR, illetve a PNL–ApR közötti tárgyalások kimenetelét, valamint a PD álláspontjának alakulását.
Sajtótájékoztató a Jobboldali Erôk Szövetségénél
Mihai Sin, a Jobboldali Erõk Szövetsége megyei kirendeltségének elnöke tegnap sajtótájékoztatón számolt be a múlt hét végén tartott országos tanácskozás döntéseirõl. Ezeknek alapján megtudtuk, a tanács jóváhagyását adta a tárgyalások megkezdésére közép jobboldali politikai pártokkal, a Demokrata Konvencióval, különösen a Parasztpárttal. Szerintük egy Jobboldali Erõk Szövetsége (JESZ), Román Ökologista Párt, Román Ökologista Föderáció, Keresztény Demokraták Országos Szövetsége és a Parasztpárt közötti esetleges összefogás szerencsés lenne, különösen akkor, ha e két utóbbi sikeresen megegyezne és közelítené álláspontját, a környezetvédõk szintén és mindez kiegészülne a JESZ liberális eszméivel. A tanács arról is döntött, hogy az elnökjelöltek közül Mugur Isãrescut támogatják.
Bár egyesek úgy gondolják, egy Liberális Párt-JESZ koalíció semmiképpen nem jöhet létre, Mihai Sin nem zárkózott el egyértelmûen, mondván, minden megtörténhet, annak ellenére, hogy a liberálisok által támogatott Teodor Stolojan a JESZ köreiben nem örvend túl nagy népszerûségnek.
Az elnök mindenesetre kizártnak tartotta, hogy a JESZ a Szociáldemokrata Párttal koalíciót alakítson. A Népújság kérdésére még elmondta:
– Az RMDSZ véleményünk szerint egy etnikai párt, amelyben a csoportos és személyes érdekek kerülnek elõtérbe. Mint etnikai párttal, amely korszerûtlenné válik, nem valószínû, hogy szövetségre lépünk. Választások elõtt semmiképpen sem hiszem, igaz, utána bármi megeshet.
Egyébként a JESZ a parlamenti és elnökválasztások egyidejû lebonyolítását támogatja.
Megyei szinten a helyhatósági választások kiértékelése után az elnök úgy véli, saját múltjukhoz és 500-as tagságukhoz mérten, annak ellenére, hogy sem polgármesteri, sem tanácsosi helyet nem sikerült elérniük, az összegyûjtött 2000 szavazat jó eredménynek mondható.
Nyárádszereda fõútján ezekben a napokban nehézkesen lehet közlekedni, ugyanis cserélik a gázvezetékeket. A település felsõ felén, Andrásfalván a ploieºti-i Inspet Kft., míg a Székelytompa bejárta felõli részen az Instaservice Kft., szakemberei dolgoznak. A fémcsöveket, mûanyag csövekkel helyettesítik, amelyekre a cégek 50 év garanciát vállaltak. A vezetékek cserélésével párhuzamosan fogyasztómérõket helyeznek el olyan helyeken, ahol azok leolvashatók legyenek a tulajdonosok hiányában is. A munkálatok költségeit a Romgaz finanszírozza. A gázvezetékek cseréje – a cégvezetõk ígérete szerint – szeptemberben befejezõdik nyilatkozta Dászkel László polgármester.
Augusztus l2-én, szombaton délelõtt ll órától Szejke- fürdõn a millenniumi év jegyében szervezik meg a második egyetemes unitárius találkozót. A Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör Esperesi Hivatala által az Erdélyi Unitárius Egyház Püspöki Hivatala, a Székelyudvarhelyi Önkormányzat, valamint Hargita megye önkormányzata által támogatott Millenniumi Unitárius Találkozóra a különbözõ hazai és külföldi unitárius egyházak, illetve a keresztény szeretet szellemében a testvérfelekezetek híveit is meghívják. Mindazok, akik részletesebben szeretnének tájékozódni ezzel kapcsolatban, tárcsázhatják a 0040-66-2l33308-as telefonszámot. Akik pedig Marosvásárhelyrõl és környékérõl kívánnának részt venni a szejkei unitárius világtalálkozón, ezt elõzõleg az unitárius egyházközség hivatalában-Bolyai- tér l3 szám-jelezzék, ugyanis l2-én reggel 7 illetve 8 órakor autóbuszok indulnak Szejke-fürdõre. Jutányos szállítási díj fejében.
Tegnap délelõtt sajtótájékoztatót tartott a megyei rendõrfelügyelõség, amelyen bejelentették egy új lakosság-nyilvántartási szerv megalakítását. Az informatizált lakosság-nyilvántartási igazgatóság augusztus 1-jétõl kezdett mûködni, a június 16-án keltezett 490-as számú kormányrendelet révén hozták létre.
Az igazgatóság hatáskörébe vonták az útlevélosztályt, a lakosság- nyilvántartó részleget, és a közlekedésrendészet egy részét. Vagyis az útlevelek, a személyazonossági iratok, a gépjármûvezetõi jogosítványok, és a jármûvek forgalmi engedélyeinek kibocsátása és cseréje jelenti az új szerv feladatkörét, amelynek parancsnokává Madac Traian alezredest, helyettesévé Megheºan Ioan ezredest nevezték ki.
Az új lakosság-nyilvántartó hivatalnak vidéki irodái is vannak, amelyek a megye városaiban, Segesváron, Szászrégenben, Dicsõszentmártonban, Marosludason, Szovátán és Radnóton mûködnek, a helybéli rendõrségek keretében. Ezentúl a vidéki rendõri szervek hatáskörébe tartozó személyek fenti kérdéskörökben való problémáit egyazon helyen, a vidéki hivatalok oldják meg.
Az intézkedés a Belügyminisztérium reformjához tartozik, mely szerint távlatilag megszüntetik a rendõrség katonai szervezõdési formáját. Például, az új hivatal személyzete megõrzi katonai rangfokozatát, de már nem a rendõrség, hanem közvetlenül a minisztérium alárendeltségébe kerül.
Marosvásárhelyen egyelõre nem vonják egybe a négy hivatal ügyfélfogadó irodáit. A megyeszékhelyen továbbra is külön, a már megszokott helyeken lehet rendezni az útlevéllel, személyazonossági iratokkal, jogosítvánnyal és forgalmival kapcsolatos ügyintézést. Ez az intézkedés jó arra, hogy a vidéken lakókat megkímélje a fõleg idõ és pénzigényes utazgatástól, és csökkenti az ügyfélfogadó irodáknál tapasztalható zsúfoltságot is, de nem oldja meg a helyszûkét a rendõrségen. Ismét kihangsúlyozták, régi probléma már a helyhiány, ezért nem tudtak emberhez méltóbb fogadási körülményeket kialakítani például a Borsos Tamás utcában, ahol a félfogadónál szinte állandó a zsúfoltság. Saját erejébõl a megyei rendõrfelügyelõség képtelen megoldani ezt a problémát, minisztériumi, vagy helyhatósági segítségre lenne szükség. Annál is inkább, mivel itt azok az adófizetõk kénytelenek heringként torlódni, akiknek adói nagy részével a helyi költségvetés gazdálkodik.
Megtudtuk még, az új intézkedéssel nem változik lényegesen az idevágó iratok kibocsátásának vagy cseréjének idõtartama, vagyis az útlevélért ezután is 20 napot, a többi iratért pedig 15 napot kell várakozni. A frissen létesített hivatal vezetõje még elmondotta, amíg megállapodik az új munkarend, nem zárhatók ki kisebb fennakadások vagy hibák az ügyfélszolgálatban, amelyekért elõre is az érintettek megértését kérik.
Normális körülmények között a nyaralás tervezgetéssel kezdõdik. Már év elején összedugja a fejét mindenki, aki illetékes a döntéshozatalban és fontolóra veszi, hogy kánikula beálltával merre menekül az aszfaltról: hegyre vagy völgybe, délre avagy netán északra. Mélyértelmûen belebambul a családi kasszába és bármily sötét is vigyorog cinikusan vissza rá, az ember nem hagyja magát ilyen silány módon elanyagiasodni. Veszi a "csakazértis" bátorságot és tizenvalahányadszor is szilárdan elhatározza, hogy márpedig az idén "ha törik, ha szakad", de "kénköves- anyósesõ-zápor ellenére is", "akkor is, ha a fene fenét eszik", végre valahára nyaralni fog. Ha nem is a Riviérán, de legalább a holdbéli építõtelephez hasonlító. Víkendtelep hajdani úszómedencéjének emléke közelében, egy fa árnyékában, ha nem egyéb, otthonról szállított csapvízzel locsolgatva magát, de pihenni fog és ha a szúnyogok is megengedik, megpróbálja a körülményekhez és a mititej inflálódásához képest jól érezni magát.
Mi az idén a víz mellett döntöttünk. Nem az aszály, hanem a muszáj miatt. Egzotikus környezetbe csöppentünk ezáltal. Elsõ nap csákányok és visító fúrógépek törtek utat elõttünk. Különbözõ színû és átmérõjû csõ-kígyók hálózták be a lakást pincétõl fürdõszobáig és viszont. Pillanatok alatt igézetes tégla- és törmelékhegyek tornyosultak mindenfelé. Talpunk alatt recsegett az édes anyamalter. Az érintett területeken külön mocsokpapuccsal közlekedtünk, a szobák küszöbétõl egy erre kijelölt másikkal. Mígnem néhány nap múltán jó pénzért elhordta a nagyját a maszek szemetes. Mi déli fekvésû szobáinkban vermeltük el magunkat, míg hûs északi fekvésû konyhánkat, meghitt fürdõszobánkat víg pacsirtaként fütyörészõ szakik lepték el. Mindkét helyiség teljes berendezése ízléses kupacokban szanaszét a kamrától a hálószobáig proporcionálisan elosztva. Romantikus ismét lavorban mosakodni. Izgalmas társasjáték megtalálni az elektromos forralót vagy a kenyérvágó kést. Reggel hatkor kelünk és délután háromig a lélegzetünket is igyekszünk visszatartani. Ugyanis minden résen finom, rózsaszínû téglapor áramlik be és a a mellékhelyiség amúgy is használhatatlan. Újabbnál újabb kifejezésekkel bõvül szótárunk, úgymint: hollender, szimering, Diszperzit, Trinát, Köber, Civicet, Glit és Glet ésatöbbi.
Luxusnyaralás ez a javából: egy vagyonba kerül. Jópénzünkért végre elérjük mindazt, ami hajdan a lakásgazdálkodási vállalat, közönségesen IGÉLÉ kutya kötelessége lett volna: egy százéves épület azonos korú vízhálózatát újítjuk fel. Különbejáratú vízóránkba és vadonatúj csaptelepeinkbe fektetjük minden reményünket, hogy ezek után nem lesz – a hetente ismétlõdõ csõrepedések és az azokat felváltó dugulások következtében – több extra méretû vízszámlánk, amelyek láttán ismerõseinkben felmerült az alapos gyanú, miszerint a Színház téri szökõkútért és a fedett uszodáért is mi fizetünk. Miközben alig csurrantak-cseppentek csapjaink és az automata mosógépnek is inkább asztalszerû funkcióját élveztük. Ennek a nyaralásnak az a különleges pikantériája, hogy alig várjuk, hogy túl legyünk rajta. Közben vallásos élményekkel is gazdagodunk, ugyanis épeszünk és humorérzékünk megõrzéséért naponta külön fohászkodunk. Testet-lelket, utolsó garast vetünk bele ebbe a nyaralásba. Jómagam alattomban nyertem is valamit. Gondolják meg, asszonytársak: hetekig nem mosni, fõzni, mosogatni, vasalni… Ezt normális körülmények között még Acapulcóban sem engedhetném meg magamnak…
Idôszerû mezôgazdasági munkálatok
A régi gazdabölcsesség azt állította - amikor még fogatokkal dolgoztak - (egyébként ma sem ritka látvány), hogy "egy szántás, egy kenyér, két szántás, két kenyér, három szántás, három kenyér. Akkor ez volt a "technológia". Napjainkban a pénz hiánya miatt csak egyszer szántanak évente – mondotta Timar Liviu mérnök, a megyei Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese a nyári szántás fontosságáról nyilatkozott.
- A növénytermesztési munkálatok alapmûveletét a korán betakarított haszonnövények, búza, árpa, rozs, korai burgonya, len, betakarítása után szokásos elvégezni. Annak nyomán a termõföld fizikai állapota feljavul, a talajban megfelelõ nedvességtartalom marad, és elpusztulnak a gyomnövények. A jól végzett szántás növeli a talaj tápanyagkészletét, megkönnyíti a talajbaktériumok tevékenységét. Ezek a tényezõk összességükben a termésnövekedéshez járulnak hozzá. Újra hangsúlyozni szeretném: a szántás a szabadföldi növénytermesztés alapvetõ mûvelete, érdemes áldozni arra. A megfelelõ idõben végzett nyári szántásban – a tapasztalatok ezt bizonyítják – erõteljesebben fejlõdik a búza, az árpa, jobban bokrosodik, és jobban bírja az idõjárási viszonyokat. A nyári szántás mindenképpen döntõ fontosságú.
– A gabona betakarítása még nem fejezõdött be...
– Nyilvántartásaink szerint a megyében 36.495 hektáron termett búza, 10.220
hektáron sörárpa, zab 9648 hektáron. A kenyérgabonát augusztus 3-ig, a termõfelület 77%- ról (20.034 ha), a sörárpát 19%-ról (1.914 ha), a zabot
5%-ról (416 ha) takarították be. A hektáronkénti átlaghozam az idén nagyon alacsony, búza 2.120 kg, tavaszi árpa 1.300
– Nemrég drágult a gázolaj. Elkészültek az õszi munkálatok, induló, alkudható díjszabásai?
– Az idei õszi fontosabb munkálatok díjszabásai a következõképpen alakultak:
– õszi vetést biztosító szántás: 550.000 lej/ha HÉA (TVA) nélkül 660.000 lej HÉA-val ami tartalmazza a gépkezelõ díját (47.600 lej/ha) a szükséges gázolaj mennyiséget (30 liter/ha);
– tárcsázás, boronálás 220.000 lej/ha HÉA nélkül, 260.000 lej HÉA-val, (a gépkezelõ díja 12.000 lej, gázolaj 9 liter/ha);
– kalászos gabonák vetése (SUP 29 - vetõgéppel): 200.000 lej HÉA nélkül,
240.000 lej HÉA-val, (gépkezelõ 15.000 lej, 6 liter gázolaj/ha);
– a traktor vontatta utánfutóval való szállítás/óra: 130.000 lej HÉA nélkül,
150.000 lej HÉA-val, (gépkezelõ 14.000 lej, 5 liter gázolaj/óra).
Ezek az igazgatóság szakemberei által kiszámított díjszabások, amelyek természetesen alkudhatók. Arra törekedtünk, hogy a valós költségeket vegyük figyelembe, így segítve a gazdálkodókat.
Július 26-28. között angol nyelvû nemzetközi konferencia zajlott a dániai Aabenraaban, "Európa és az európai demokrácia víziói. Interkulturális párbeszéd a nem-formális oktatásban" cím alatt.
Elôadást tartottak többek között: Anne Faradji az Európa Tanács, Caroline Loup az Európai Bizottság képviseletében, Margarethe Vestager dán oktatási miniszter valamint Kim Hjerrild, a Dán Népfôiskolák Egyesületének fôtitkára. A résztvevôkkel együtt vitatták meg a nem-formális oktatás, ezen belül a népfôiskolák aktív európai állampolgárságra nevelô szerepét.
A résztvevôk között a határon túli magyar kisebbség képviselôi is jelen voltak. Romániából Dani László, Ványolós Endre, Kovács Péter, Nagy Zsuzsanna, Illyés Ágota és Kovács Barna vett részt a tanácskozáson. A konferencia záródokumentumát az egyik szervezô, a Népfôiskolákért Egyesület (ACC-Association for Community Colleges) nevében John Petersen elnök és Mjelma Mehmeti elnökségi tag fogalmazta meg.
ACC (Association for Community Colleges – Egyesület a Népfôiskolákért) - Záródokumentum
"A lelkes kezdeményezés 100 európai fiataltól ered, akik Európa majd minden országának különbözô nem-kormányzati szervezeteit képviselték: "Tegyük a dán-északi népfôiskolákat az európai népfôiskolák fejlôdésének modelljévé". Ebben ragadható meg a konferencia három intenzív napjának eredménye is, amely a dániai Aabenraaban, Hojskolen Ostersoenben zajlott július 26- tól 28-ig. "Egység a különbözôségben" és "aktív állampolgárság" voltak a megbeszélés jelszavai.
Ugyanekkor sok résztvevõ ezzel az elképzeléssel kapcsolatos szkepticizmusának is hangot adott, különösképpen azon országok képviselõi, amelyekben a népfõiskolai rendszer nem, vagy nem úgy létezik, mint az északi országokban. Sok állam esetében a nem-formális oktatási rendszer megértésének hiánya mintegy igazolni látszik a véleményt, hogy a civil szférának hatalmas feladatot kell teljesítenie az elkövetkezendõ években. Ez különösképpen akkor válik nyilvánvalóvá, amikor felvetõdik az "európai állampolgárság", a közös európai párbeszéd megteremtésének kérdése, az európai integrációs szakaszban bekövetkezõ társadalmi kirekesztettség elkerülésének fontossága, amikor meg kell teremteni annak lehetõségét és hajlandóságát, hogy minél többen részt vegyenek a közös kérdések megvitatásában és megoldásában.
A népfôiskolák/közösségi kollégiumok olyan nem-formális felnôttoktatással foglalkozó intézmények, amelyek szervezési kerete a szakkollégiumi oktatásforma.
Az "Európa és európai demokrácia víziói. Interkulturális párbeszéd a nem- formális oktatásban" címû konferenciát a Dán Népfoiskolák Egyesülete (FFD – Danish Folk High School Association), a Hojskolen Ostersoen és az Egyesület a Népfôiskolákért (ACC-Association for Community Colleges) rendezte."
Az Európai Bizottság újabb intézkedéseket fogadott el a 2002-tõl megjelenõ euróbankjegyek és - érmék hamisításával próbálkozók elleni harcra.
A testület pénzügyi és költségvetési illetékese, Pedro Solbes éa Michaele Schreyer szerint a tagországok hatóságainak minden hamisítási esetben teljes körû együttmûködést kell folytatniuk egymással és az érintett uniós szervekkel. Valamennyi hamis érmét és bankjegyet át kell adni alapos vizsgálatra. Az EU-n belüli rendõri együttmûködést irányító Europol szervezetén belül speciálisan az euróhamisítás elleni harccal foglalkozó egységet hoznak létre, amely mûszaki, szakmai és anyagi támogatást nyújt a hamisító hálózatok elleni munkához a nemzeti hatóságoknak.
A két fõbiztos az új intézkedéseket ismertetve értésre adta, hogy az unióban a hamisítók elõtt minden lehetõség útját el kívánják állni. Kijelentették, hogy a bankokban minden mûszaki óvintézkedést megtesznek az euró védelmének jegyében, és a hamisítás elleni harcban minden másnál szorosabb együttmûködést igyekeznek kiépíteni a tagországok között.
Tizenkét EU-tagállamban másfél év múlva kezdik meg az euróérmék és -bankjegyek bevezetését. Összesen több százmilliárd darab érmérõl és bankóról van szó – ekkora mennyiség forgalomba kerülése alighanem izgalomban tartja a bûnözõket, köztük a hamisítókat is. Az EU-tagállamok pénzügyminiszterei rendszeresen foglalkoznak a hamisítás elleni fellépés lehetõségeivel, és kiveszi a részét az elõkészületekbõl a végrehajtó bizottság is.
Pete István, a Mezõgazdasági Minisztérium államtitkára részt vett a FAO 22. Európai Országok Konferenciáján Portugáliában.
A mezõgazdasági államtitkár elmondta, hogy a konferencián elhangzott az a javaslat, amelynek értelmében a FAO egy vízgazdálkodásra vonatkozó tervezetet készít a Kárpát-medencében a szárazság és az árvizek megelõzésére.
Pete István államtitkár a 22. Európai Országok Konferenciáján tett javaslata arra vonatkozott, hogy a FAO segélyekkel támogassa Romániát az utóbbi 45 év szárazsága és más természeti csapások okozta károk miatt.
Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere mondta Fehéregyházán, 2000. július 30-án: Ha összeszámoljuk Petõfi Sándor életének azon napjait, melyeket Erdélyben töltött, tizenegy hónapot kapunk. Nem sok idõ, de életének két fontos eseménye fûzõdik hozzá, a házasság és a háború. Õ úgy mondaná ezt: Szabadság, szerelem. Házaséletének legszebb napjait Erdõdön és Koltón töltötte. A szabadságharcból a Marosvásárhely – Bereck – Temesvár közötti háromszögben veszi ki a részét. Mikor Szendrey Júliát eljegyezte, ezt írta: "Ez idõtõl számítom életemet." Segesvár mellett teljesedett be a sorsa: "Ott essem el én / A harc mezején". Erdély volt újjászületésének és halálának színtere.
"Úgy mentem el innen, mint kisgyermek" (Félegyháza) * "Ott essem el én, / A harc mezején" (Fehéregyháza) – Ez a két idézet Félegyházát és Fehéregyházát mutatja. A fehéregyházi emlékparkban ott áll a szülõváros szobrászának, Máté Istvánnak egészalakos Petõfi-szobra, melyet közadakozásból Kiskunfélegyháza városa adományozott a Küküllõ menti településnek. Ficsór József Sütõ Andrást idézte: a szobor a költõ jelenlétét állandósítja valamely tér közepén; szüntelen dialógus a történelmi múlttal a jelen érdekében. "Petõfi örökségét ma nemcsak ápolnunk, de õriznünk is kell. S költészetét nem engedhetjük át azoknak, akik elavultnak, meghaladottnak, a történelem által kompromittált eszmék hordozójának nyilvánítják, s az iskolákból is számûzni akarnák. Szerencsére ez hasztalan próbálkozás. Ne feledjük: kulturális hagyományaink s mindaz az érték, melyet történelmünk során létrehoztunk, ad igazolást fennmaradásunkhoz. Határon belül és kívül, fontos, hogy fenn tudjuk tartani a magyar kultúra eredményeit és értékeit. Petõfi Sándor szellemiségét. Célunk, hogy az elõttünk álló években, évszázadokban és évezredekben meg tudjuk õrizni kulturális kincseinket, s méltón tudjuk átadni az utókornak; mert csak így tud fennmaradni ragaszkodásunk, tiszteletünk a nemzet költõje iránt. S úgy gondolom, hogy ennek külön hangsúlyt kell adnunk 2000-ben, a millennium évében, a kereszténység 2000. évi, a magyar államiság 1000. évi fennállása alkalmából. "
A Máté István szobra mellett (számomra hivalkodó módon) külön tábla hirdeti a köszönetet azoknak az intézményeknek, amelyek a mûalkotás létrejöttét segítették. A kis park bejáratától balra, a Haller Lujza grófnõ emlékére állított kopjafa szomszédságában áll az újabb emlék: Eugen Jebeleanu, a magyar költészet és különösen Petõfi fordítójának emléke elõtt tiszteleg a dombormûvel az utókor. Alkotói: Ungor Csaba szobrászmûvész, aki egyébként Temesváron született és Máté István szobrászmûvész. Az emlékmû szintén Kiskunfélegyháza város felajánlásaként került a helyére, és az idei emlékezésen Gábos Dezsõvel együtt az a pedagógus, Ana Drãghici leplezte le, aki máskor is, most is olvasott románul Petõfi-verset a közönség elõtt. Ritka dolog, mert nem jött el sem Segesvár, sem Fehéregyháza polgármestere (utóbbiról azt mondták, független és "ki lehet jönni vele") a Petõfi-ünnepségre. A "belsõ" kapcsolatkeresés, -építés tíz év alatt semmi eredménnyel nem járt. Anélkül, hogy ujjal mutogatnánk, hadd kérdezzük meg halkan: ki ebben a ludas? (Naná, hogy a románok.)
Értem én a Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület egyszemélyi vezetésének (huncut) szándékát is: ha telepakoljuk a parkocskát Petõfi-fordítók dombormûveivel meg a szponzorok tábláival, muramista: nemzetközivé válik a HELY; és akkor eljönnek a japánoktól a fokföldiekig, a kínaiaktól az eszkimókig, a csuvasoktól a holdkráter-lakókig mind a pénzes küldöttségek, koszorúkkal és erõs valutákkal. És elharsogják, hogy jöjjenek mások és mások és mások is.
Aztán lesz majd háttéripar is, szolgáltatások satöbbi. Befektetõk.
Világszabadság. Internacionálé. Fitness szupercsajok az Ispán-kútnál, págó- págó.
Értem, értem. Sajnos, értem.
Idén is nyaralnak Erdõcsinádon csángó gyerekek. Pihennek, szórakoznak, ám tanulnak is. A tanulás nem a hagyományos értelemben vett oktató-nevelõ munkát jelenti, de nem kevésbé felelõsségteljeset. Errõl beszélgettünk Simon György magyar szakos tanárral, aki az egyik szervezõ, a Szucsáki Ferenc Alapítvány kuratóriumának tagja. Tapasztalatdús szavai nyomán kitûnt, ekkor mennyire kényesnek is bizonyulhat ez a önként vállalt feladat...
– Már az elsõ csángó táborban a gyerekek között voltam. Azóta is dolgozom velük. Nehéz munka! Talán túl sokat kívánunk szándék szerint markolni, amikor azt mondjuk, hogy a csángó gyerekeket kívánjuk a magyarra tanítani. Valójában arról van szó, hogy megpróbáljuk õket közelebb hozni anyanyelvünkhöz. Kezdetben a beszélt nyelvhez, a késõbbiekben aztán az irodalmi nyelvhez is. Hogy jobban megérthessenek fogalmakat. Másrészt, miközben mi megismerhetjük a csángó nyelvjárást, kölcsönösen ismerkedhetünk egymással is.
– 25-40 gyerek szokott itt táborozni. Igyekszünk kifejezetten szórakoztató, vonzó, tanulságos programot szervezni. Nehéz velük foglalkozni! Rengeteg türelem kell ehhez, ugyanis, meg kell találnunk valamiképpen ebben a közös munkában az arany középutat ahhoz, hogy miközben mi helyes magyar beszédre tanítjuk õket írni/olvasni, õk megõrizhessék nyelvjárásuk jellegzetességeit.
– Tapasztalni-e némelyikük részérõl, valamiféle tudatosságot abban, hogy valóban akarnak, kívánnak magyarul beszélni, magyarul tudni? Vajon, kamatoztatják- e otthon mindazt, amit itt tanulnak?
– Akad közöttük olyan is, aki már egészen jól olvas, ír és beszél is. Legtöbbjük azonban nem. Akik már bírják valamelyest a nyelvet, azok harmadszor, negyedszer térnek vissza Erdõcsinádra. És ez is mond valamit a szándékukról. Otthon általában románul beszélnek. Különben az utóbbi két-három évben, ha levelet kaptam tõlük otthonról, azok olyan felemásra sikerültek... Fele román, fele magyar szöveg volt. Igaz, nagyon kértem õket, amennyiben lehet, igyekezzenek azért magyarul írni. Csak azt tegyék zárójelbe románul, amit nem tudnak magyarul megfogalmazni.
Nyelvi játékokhoz folyamodunk, rajzoltatjuk a gyerekeket sok vetélkedõt szervezünk – a házigazdáknak, Lukácsy Szilamér lelkipásztornak köszönhetõen – sok ajándékkal is. Ennyi évi tapasztalat birtokában állítom, hogy az anyanyelviség megtartásában és ápolásában, amiben a leginkább meg lehet kapaszkodni, az az éneklés. Minden csángó gyermek zenei tehetség. A vérükben az éneklés. Míg beszédükbõl eltûntek a hosszú mássalhangzók és is a legtöbbször a magánhangzók, ha énekelnek, a román beszédre jellemzõ kiejtés már nem jelentkezik. Oldaná bennük a feszültséget a zene ? Tény, hogy nem kell feltétlen forszíroznunk, hogyan éreznek a nyelvi hovatartozásukat illetõen. Õk úgyis azt válaszolnák a kérdésünkre, amit régente is: hogy katolikusok. Nem kell erõltetnünk ezt a dolgot. Elkel nagyon a fakultatív magyaróra, az, hogy rendszeresen tanítsák ezeket a gyerekeket magyarul beszélni. Bár az sem mindegy, hogy ezt kire bízzák. És ha az elõbb azt mondtuk, hogy nehéz, kényes, amit mi végzünk, egyéb okon is az. Örvendünk annak, ha egyikük- másikuk, ha nem is könyen, de halad. Esetleg magyar középiskolába megy Csíkszeredába vagy talán Budapestre. De honnan – sajnos – lehet, hogy utóbb már vissza nem tér...
– Vagyis a konklúziót-adott esetben így vagy úgy – románként avagy magyarként – elõbb-utóbb csak veszteséget jelent az erdélyi magyarság szempontjából. Ilyen címen, akár fel is hagyhatnánk ezzel a kilátástalan...szélmalomharccal.
– Amire gondolnunk sem szabad. Viszont valóban annyira ágas-bogas ez a csángó-ügy, hogy aki nem találkozik vele nap mint nap és nem éli meg a helyzetet, fel sem fogja a dolgot a maga szövevényes, súlyos voltában. Ezzel együtt, nekünk egymás mellett a helyünk. Egymásért Önmagunkért.
Az útikalauz szerint Vietnam legszebb városa Hué, amely egykor az ország politikai fõvárosa volt, de kulturális, vallási és oktatási központ is. Napjainkban a legnagyobb látványosság közé tartózik az egykori 13 császár sírja, valamint a citadella romjai. A helybeliek szerint pedig Hué lányai, asszonyai messzemenõen a legszebbek egész Vietnamban.
A császári sírok 16 kilométerre találhatók a várostól, és egyenként kb. öt dolláros belépõdíjat kell fizetni a megtekintésükre. Nekünk ez az összeg nem fért bele a napi költségvetésünkbe, így csak kívülrõl vettük szemügyre a fejedelmek kriptáit. Közelebbi szemlére így a Citadellát választottuk, ahol nem kellett fizetni. A várat 1804-ben kezdték el építeni, a 10 kilométeres falat az elején földbõl építették, majd a 19. század elején kétméteres téglafallal cserélték ki. A vár falain belül volt a császár Tiltott Lila Városa, ahova senki hívatlanul be nem léphetett. Jelenleg a vár területe egy kis városként mûködik, a patakocska mellett apró házak sorakoznak és a terület nagy részét most zöldségek termesztésére használják.
Ottjártunkkor a helybéliek ünneplõbe öltöztek, visszhangzott a hangosítókból a zene, és hemzsegtek a kíváncsiskodók. Az egész város az elsõ Hué Fesztivált ünnepelte, amely a barátság jelképeként francia segítséggel jött létre. Az eseményt több világadó is bemutatta, ezzel az ország egy lépéssel közelebb került a nagyvilághoz. Mivel a fesztiválra Vietnam minden városából látogatók érkeztek, a szállodák szobai gyorsan megteltek és nem volt könnyû szállást találni. Nem tétováztunk sokat, hamarosan útnak indultunk és Hanoiig meg sem álltunk.
Hanoi kellemes meglepetést tartogatott számunkra: zajos, rideg "kommunista" fõváros helyett egy kellemes, parkokkal, tavakkal, francia stílusban épült házakkal tarkított várost találtunk. Természetesen a város nem minden része ilyen szép, ott is vannak nyomortelepek, és omladozó házak. Szerencsére mi az óvárosban találtunk szállást, és nem gyõztünk betelni a látnivalóval. Nagyokat korzóztunk Hanoi utcáin, órákat bámészkodtunk a zajos bazárok között, szívtuk magunkba a régi város különleges hangulatát.
A vásárlás sem volt nehéz, az utcaárusok egy bambuszrúd két végére felkötött kosarakkal sétáltak fel-alá és próbáltak túladni áruikon. Az egyik vásárlás után én is kipróbáltam a gyümölcsökkel megtömött kosarakat, akárcsak a mérleg lábaként úgy egyensúlyoztam a nehéz áruval. Bevallom, nem volt könnyû, és a rúd helye még sokáig meglátszott a vállamon. Sokszor elnéztem, ahogy a megfáradt öreg nénik vonszolják magukat a nehéz súly alatt, és közben fel-alá járkálnak, hogy a megélhetésre a kevés pénzt elõteremtsék.
A város megtekintésére a legalkalmasabb jármû a bicikli, amivel könnyûszerrel be lehet karikázni az érdekesebb látnivalókat, és részese lenni a hömpölygõ tömegnek. Mert bizony több százezer ember ül a bringára, hogy célba érjen.
Ho Minh az "ország atyja" holttestét mauzóleumban õrzik, ahol naponta a látogatók hosszú sora kígyózik itt. Szigorúan õrzött koporsó bársonnyal van bélelte, ahol békés mosollyal az arcán nyugszik a "nagy harcos". Minden évben egy hónapig a holttestet Moszkvába szállítják, hogy formalinos fürdõben tovább tartósítsák. Képek, róla készített festmények, népszerû írásai országszerte ismertek.
A vízi bábszínház, azaz Roi Nuoc, szintén nagy népszerûségnek örvend. Ez az egyedi, csak Vietnamban található színházforma, valószínûleg a XI.századból származik, a Mekong folyó környékérõl. Legtöbb esetben az elõadásokat szabadtéri kis színházakban adják elõ, amelynek a színpada egy kis tavacska vagy medence. A bábszínészeket bambuszfüggöny választja el a nézõktõl, derékig állnak a vízben, és rudakra erõsített fabábukat mozgatnak a víz felszínén. Az elõadás témája a parasztok mindennapi életébõl merített: halászat, rizsültetés, temetés, ünneplés, a jeleneteket rikkantásokkal, népzenével kísérik.
Hanoiban mi is voltunk egy ilyen fedett vízi bábszínházban, amelynek a terme és a színpad nagyságra kb. akkora volt, mint a mi Nemzeti Színházunkban, csak deszkák helyén vízzel telt medence állt. Az egyórás elõadás látványos és hangulatos volt. A színesre festett fabábuk annyira megtetszettek, hogy a legközelebbi bazárban be is vásároltam belõlük. Egy királykisasszonnyal és egy nagypocakos halásszal gazdagodott a gyûjteményem.
Közben az egy hónapos kalandozásnak végére értünk. Szomorúan vettünk búcsút Vietnamtól, egyben várakozással készültünk a következõ úti célunk felé, Laoszba.
Két lehetõségünk van: vagy dönteni a halasztásról, vagy elhalasztani a döntést.
Frunda György
A medve dögrészegen fetreng a folyó partján, fölállni már nem bír.
Arra sétál a nyuszi, látja, mi van a medvével, ömlik belõle a cefreszag.
Na, kis barátom, most megkapod a magadét, gondolja a nyuszi.
A medve tehetetlen, a nyuszi agyba-fõbe veri.
A mdeve másnap délelõtt még alig tud mozogni a másnaposságtól meg a veréstõl, de összetrombitálja az erdõ állatait, hogy kiderítse, ki bánt el vele ilyen cudarul.
–Ide figyeljetek, pajtikáim, tegnap ugyan berúgtam, mint az állat, de tudni akarom, ki volt az a szemétláda, aki, kihasználva gyengélkedésemet, ígymegzühölt.
Az erdõ állatai a vállukat húzogatták, senki nem tudott semmirõl, kuncogni se mertek, de azért azt csak megkérdezték, hogy az illetõ hogy nézett ki.
– Hát, nem sokat láttam én már akkor, csak annyit, hogy a fejébõl ilyen nyúlánk izék álltak ki, és ahogy vert, összevissza imbolygott.
Erre a nyuszi dühösen fölugrott:
– Na, te csiga, rábasztál, szorul anyakadon a hurok!
P. Sz. (Élet és Irodalom)
Ion Iliescu: Emil és a detektívek
Két vadonatúj pártvezetõ beszélget.
– Mondja, nem tudnak nekem egy megbízható pénztárost ajánlani?
– Hát mi van a régi pénztárosával?
– Svájcba még nem utazott, de a kasszát már ellopta.
Egy egész nemzet megvetését, átkát ki tudják állni némely emberek, látjuk mindennap, de egy nemzet egyetemes kacaját talán mégsem bírnák kiállni.
Kossuth Lajos
1981. Pennás K. Kelemen, Balkonszéplak: Küldeményét megkaptuk, köszönjük.
1982. Pennás K. Kelemen, Balkonszéplak: Verseit megkaptuk. Küldjön még.
1983. Pennás K. Kelemen, Balkonszéplak: Verseit megkaptuk. Egyelõre nem biztathatjuk semmivel. Küldjön még.
1984. Pennás K. Kelemen, Balkonszéplak: Újabb küldeményét ma hozta a postás. Hangja fiatalos. Próbálkozott már az Ifjúmunkásnál?
1985. Pennás K. Kelemen, Balkonszéplak: A KISZrõl szóló poémát felküldtük Bukarestbe. Küldjön még.
1986. Pennás K. Kelemen, Balkonszéplak: Ön hetente postázza alkotásait, egyike legszorgalmasabb munkatársainknak. A Föld tetszett. A többi sajnos nem üti a mértéket. Írja, küldje.
1987. Pennás K. Kelemen, Balkonszéplak: Talán a Hold, no még a Nap, esetleg a Galaxis. A többi, higgye el, érdektelen. Küldjön még.
1988. Penás K. Kelemen, Balkonszéplak: Versei fegyelmezetten jönnek. Talán a Hazám. Némi megszorítással a Szabadság. Várjuk további küldeményeit.
1989. Pennás K. Kelemen, Balkonszéplak: Mégis talán a Békét találjuk jobbnak. Kiforratlan még a Patak, kissé száraz a Tó, meglehetõsen sekély a Folyó, sótalan a Tenger. Az Óceán túlméretezett. Ha Kolozsváron jár, ne kerülje el szerkesztõségünket. Addig is küldjön még.
1990. Pennás K. Kelemenné, Balkonszéplak: Tisztelt Asszonyom, örömmel közölhetjük, hogy a versekbõl nemnsokára egész oldalas válogatást jelentetünk meg egy késõbbi lapszámunkban. Ugyanakkor megrendülten értesültünk kedves férje haláláról. Mivel oly keveset közölt önmagáról, sejtelmünk sem volt róla, hogy már 87 éves. Gyászában osztozunk.
1992. Kedves Olvasóink! Szomorúan jelentjük be, hogy lapunk, a hatalom érdektelensége miatt, anyagi támogatás híján ezzel a számmal megszûnik. Kár, mert a következõ számban közöltük volna régi levelezõnk, leghûségesebb munkatársunk, Pennás Kelemen legszebb verseit.
1993. Pennás Kelemenneek, e-mail: Küldeményét megkaptam, köszönöm. Szívós ez a szerkesztõségi gárda, folyton lubickolnak. Küldjön más társaságot is. Belzebub ellentengernagy.
Valamennyi bodoki Fodor közül (dédnagyapámmal kezdõdõen a családban minden elsõszülött fiút Sándornak kereszteltek) nagyapám volt a legmulatósabb természetû. Ennek köszönhette, hogy õ maradt a legfiatalabb is közöttünk – immár mindörökre. Harmincéves lehetett, amikor – két hónappal édesapám születése elõtt, 1896 májusában – megevett egy borospoharat. A Schiefer Berg alatti kisvárosban (Besztercén, sz. m.) akkoriban még nem végeztek vakbélmûtétet.
Édesapám, aki már félárván született – csak fényképrõl ismerte édesapját. Tizennyolc évesen – 1914-ben – bevonult katonának, és hét év múlva hazakerült orosz fogságból. Szülõvárosában, az adóhivatalnál alkalmazták. Tanítónõ nagyanyám nem vezetett háztartást: édesapám vendéglõben étkezett.
Egyik alkalommal, amint belép az étterembe, nagy örörmmel üdvözli õt és hívja asztalához nagyapám egyik hajdani barátja, egykori mulató pajtása.
– No, Sándorka, hát megjöttél? Ezt megünnepeljük! Kezdjük mindjárt egy jó snapsszal, mit szólsz hozzá?
– Köszönöm, nem iszom snapszot.
Nem-e? – hökkent meg az atyai barát. – No, mert apád ivutt. Akkor talán bort iszol?
– Nocsak. Mert apád azt is ivutt. Akkor sört!
– Ejha. Apád bezzeg ivutt. Hát akkor te mit iszol?
– No, mert apád azt nem ivutt.
(A Ki ez a...? címû kötetbõl)
Fodor Sándor
kész a második kötet.
Ráduly János
Ssssz! Gumi! kiáltja hirtelen. Mindketten leállnak, demedten nézik egymást. Mintha áramszünet. Elromlott valami.
A nõ ocsúdik elsõnek. Talán Irénkénék, suttogja, de nem mozdul. Lépj át, kéri. Én most képtelen volnék csak egyet is mozdulni.
A férfi engedelmeskedik. Tényleg, Irénke. Talán. Kilép, csak úgy, köpenyben, papucsban. Csenget. Nagy késõre kócos fej bukkan föl a nyílásban. Nincs egy fölösleges gumitok?
Irénke elszörnyedve nézi. Tessék? Rácsapja az ajtót.
Talán a Rózsika, motyogja a férfi. A másik ajtón nem csenget, kopogni kell, kettõt, kettõt. Helyezkedni, hogy a lesõn felismerjék. Különben magnó, kutyaugatás.
Nincs véletlenül tartalék gumija?
Ja, hát Imrus nem tudja, hogy mindig kedden jön a Nusi Magyarból? Mindegy, felírom, jövõ kedden meglesz. Hat csomaggal, oké?
De nekünk most kéne. Hát most, sajnos. Imi kedves, mért nem csinálják másképp, mi az urammal, amíg élt szegéééény...
Nincs gumi, közli csalódottan. A többi szomszéd nem jöhet szóbam velük épp csak beszélõben. Elõ se hozható a téma.
A nej azonban már kész virány, kacagó búzatábla. Arany. Találtam! ujjongja. A konyhafiókban lapult a huncut.
Rózsaujja téglapiros gumit fojtogat.
Izgató kávéillat. Harmónia utca, hatos lépcsõház, 31-es.
A Flaszter Klub augusztus 10-én, csütörtökön tartja szokásos ülését a marosvásárhelyi Várban, Kedei Zoltán festõmûvész VÁR- LAK mûtermében. Tõkés Tibor bemutatja Akarsz-e játszani címû, Petõfi, Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád, Kányádi Sándor verseibõl és gyimesi, kalotaszegi, szatmári, ózdi és mezõségi népdalokból összeállított mûsorát. Új toll: Nagy Székely Ildikó. A belépés ingyenes. A résztvevõk között két Kedei-rajzot sorsolnak ki.
A nemZetközi rendeZvényen arról döntenek, hogy a kolozsvári káposzta eurokonform neve vásárhelyi várza legyen.
Júniusban bôvült az ipari termelés
Júniusban az ipari termelés 3,3 százalékkal nõtt havi szinten, miután májusban 1,9 százalékkal csökkent. A statisztikai hivatal (CNS) közleménye szerint valamennyi ipari ágazatban bõvült a termelés júniusban. A CNS számításai szerint a júniusi ipari termelés éves szinten 12,7 százalékkal nõtt, az elsõ félévben pedig 3,7 százalékkal bõvült. A Reuters jelentése szerint a legutóbbi adatok is azt mutatják, hogy kezd magára találni a román gazdaság. Az idei hazai össztermék várhatóan 1,3 százalékkal nõ az elmúlt három év hanyatlása után.
Július végén a Román Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai meghaladták a 3,1 milliárd dollárt – közli a központi bank. Az RNB valutatartalékai eszerint az említett idõpontban 2,174 milliárd dollárra növekedtek, az aránytartalék pedig 104,3 tonnára, nemzetközi árának alakulása következtében viszont az aránytartalék értéke 930,3 millió dollárra csökkent. A pénzügyminisztérium szavatolta külföldi közadóságból év végéig további 307 millió dollárt kell Romániának törlesztenie.
Júniusban Belgium állt az elsõ helyen a legnagyobb romániai idegen tõkerészvétel tekintetében, 1,61 millió dollár értékû befektetésekkel. A kereskedelmi és ipari kamara összesített adatai szerint Belgiumot Franciaország követte, 551,937 dollárral, majd Törökország következett 330.398 dollárral, továbbá Olaszország 170.012 dollárral. Legtöbb társaságot azonban az olaszok jegyeztek be, 150-et, ami a júniusi cégbejegyzések 19,9 százalékának felelt meg, majd a kínaiak (124) és a németek (67). Az elemzett idõszakban 3,53 millió dollár értékben ruháztak be országunkban valutát 54 országból származó társaságok. 1990 decemberétõl 2000 júniusának végéig Hollandia, Németorszég és Ciprus fektette be a legtöbb valutát Romániában, e három országtól eszközölt, dollárban történt tõkeberuházások az összérték 32,1 százaléka.
A roma holokauszt áldozataira emlékeztek
A roma holokauszt áldozatainak tiszteletére több százan gyûltek össze szerda este Budapesten az Országháznál lévõ Rákóczi- szobornál, hogy közös virrasztással és gyertyagyújtással adózzanak a II. világháború idején kivégzett romák emlékének. A Roma Polgárjogi Alapítvány által immár negyedik alkalommal megrendezett, megemlékezésen ama több ezer roma áldozat elõtt hajtottak fejet, akiket az 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan gyilkoltak meg az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborban.
Csaknem biztosra veszi szerdai számában a Le Soir címû tekintélyes belga lap, hogy Brüsszelben mûködik majd az európai igazságügyi együttmûködést irányító intézmény, a Eurojust elõfutára. A Eurojustnak a jövõ év végére kell létrejönnie az amszterdami EU-szerzõdés és egy tavaly õszi állam- és kormányfõi EU-döntés nyomán. Az intézmény feladata az lesz, hogy könnyítse az EU-tagországok igazságügyi minisztériumai közötti koordinálást, és segítse a szervezett bûnözés elleni harc jegyében folytatott bûnügyi nyomozásokat olyan esetekben, amelyek legalább két tagállamot érintenek. A Eurojust tevékenysége részben a rendõri együttmûködést irányító Europol munkájára épül, de mindkettõ illetékessége messze elmarad valamiféle európai szövetségi nyomozó hivatalától.
Az európai labdarúgó klubok közül az angol bajnok Manchester United rendelkezik a legnagyobb, 263.4 millió márkás költségvetéssel. A L,Equipe francia lap összeállítása szerint a német Bayern München a második 247.5 millióval. A Bajnokok Ligája- gyõztes spanyol Real Madrid áll a harmadik (213 millió) helyen, megelõzve nagy riválisát, a Barcelonát (208.2 millió). Az olasz Juventus 174 millió márkával az ötödik.
Huszonöt éve nem pusztítottak olyan kiterjedt áradások Brazília északkeleti államaiban, mint az utóbbi öt napban: a keletkezett sártengerek 47 ember életét oltották ki és 120 ezren kényszerültek otthonaik elhagyására. Fernando Henrique Cardoso köztársasági elnök személyesen utazott el a katasztrófa sújtotta Pernambuco és Alagoas szövetségi államba, hogy felmérje a károkat és megtekintse a mentési munkálatokat. Alagoas kormányszóvivõje elmondta, hogy válságos a helyzet, több városban nincs áram, élelmiszerhiány lépett fel, ezrek keresnek menedéket iskolákban, sportlétesítményekben és egyéb középületekben. Mindkét állam rendkívüli állapotot és legmagasabb fokú készültséget hirdetett 46 városban.
Százéves hôségrekord Grúziában
Száz éve a legnagyobb forróságot éli át Grúzia a nap közben 44-46 fokot is elérõ hõmérséklettel – közölte szerdán a tbiliszi meteorológiai szolgálat. A rekordhõség megsemmisítette a termés háromnegyedét. Fõleg a szegény kaukázusi ország fõ devizaforrását jelentõ szõlõ száradt ki. Rendkívüli a forróság a Kaukázus északi lejtõjén fekvõ orosz tagköztársaságokban is – jelentette az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség.
Gyermekevô kannibál Oroszországban
Az orosz Távol-Keleten, Amurszk városában szörnyû bûncselekményt követett el egy férfi: megölte, majd megette a szomszéd család alig másfél éves kislányát. A helyi, habarovszki belügyi szervek közleményébõl – amelyet csütörtökön ismertetett az ITAR-TASZSZ hírügynökség – csak annyi derült ki, hogy tettét megelõzõen a férfi együtt italozott a szomszédokkal, a gyermek szüleivel. A kisleány édesanyja csak a kijózanodás után vette észre, hogy nincs meg a gyermeke, s segítségért a rendõrökhöz fordult, akik letartóztatták az emberevõ gyilkost.
6,8-as erôsségû földrengés a Salamon- szigeteken
A Richter-skála szerinti 6,8-as erõsségû földrengés rázta meg csütörtökön a Salamon-szigetek távoli vidékeit – jelentették helyi földrengéskutatók. Az elsõ jelentések szerint a heves földmozgás nem okozott károkat a Salamon-szigetek fõvárosától, Honiarától 800 kilométerre keletre fekvõ Santa Cruz-szigetcsoporton. Az emberek ijedtükben az utcára tódultak, de senki sem sérült meg – közölte a helyi rendõrség. A melbourne-i egyetem szeizmológiai kutatóintézetének egyik munkatársa a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy a földrengéseket csak akkor követheti szökõár, ha a földmozgás epicentruma a földfelszín közelében van. Hozzátette: a mostani esetben nem érkeztek hiteles jelentések szökõárról, ezért feltételezhetõ, hogy a földmozgás epicentruma mélyen a föld alatt volt.
Kicserélik a telefonközpontokat
Év végéig Maros megye összes kézi vezérlésû központját kicserélik – tudtuk meg a Romtelecom Marketingosztályán. Jelenleg megyénkben a vidéki kirendeltségek közül 96 helyen van kézi vezérlésû központ. Az új digitális telefonközpontokat a görög telefontársaság biztosítja.
Vasárnap, augusztus 6-án a Vártemplomban 10 órakor kezdõdõ istentisztelet után Farczády Elek A marosvásárhelyi református egyházközség élete 1156–1948 címû könyvét mutatja be ötvös József, a cserealji gyülekezet lelkipásztora.
A megyei tanácshoz tartozó megyei könyvtár folyamatosan vásárol könyveket a saját költségvetésébõl. A múlt héten 198 kötetet vásároltak. A könyvek értéke meghaladja a 11,6 millió lejt.
Mi is akarjuk, ha ti is akarjátok
A küküllõdombói fiatalok ifjúsági napokat szerveznek augusztus 4-tõl 6-ig. A programban lesz foci, kirándulás Magyarózdra, gulyásfözõ verseny, tábortûz, gitárest és bál. Ezeknek a napoknak célja a község fiataljait összefogni és ismereteiket bõvíteni.
A Bere Mureº idén augusztus 24. és 27-e közt szervezi meg az immár hagyományossá vált sörfesztivált. Harpa Ioan, a vállalat gazdasági igazgatója szerint még javában folynak a tárgyalások a polgármesteri hivatalokkal, különbözõ társrendezõkkel, de annyit már most lehet tudni, hogy a rendezvényre a Ligetben kerül sor. A fesztiválra az országból 25 sörgyártót hívtak meg, de elõreláthatóan 8-10-en tesznek majd eleget a meghívásnak.
Augusztus 5-én, szombaton este 8 órától a marosszentgyörgyi Kolping Család bemutatja Tamási Áron Boldog nyárfalevél címû vígjátékát a helyi mûvelõdési otthonban. A fõbb szerepekben: Mester János, Pataki Ágnes, Osváth János, Szabó Edit, Kovács Zsolt. A darab színrevitelében és rendezésében Ferenczy István érdemes mûvész nyújtott támogatást. Az érdeklõdõket szeretettel várják. Belépõjegyek a bejáratnál válthatók, felnõtteknek 10.000, gyerekeknek 5000 lej ellenében.
Tankönyv és jegyzet pályázati program
Az Apáczai Közalapítvány pály&aacu