|
LII. évfolyam 179. (14535) |
2000. augusztus 3., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektol. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfotol péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény számát. Címünk: impress@netsoft.ro
Elhalálozás..............................20 Ft Évfordulók, jókívánságok.......30 Ft Lakáscsere..............................30 Ft Társkereso..........................50 Ft
Részvétnyilvánítás................…&# 133;..25 Ft Adásvétel-bérbeadás...............35 Ft
Keretes hirdetés esetében + 30%
Minimálisan 10 szót számláznak.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegu apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetok) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Kedden az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában Markó Béla szövetségi elnök találkozott az RMDSZ államtitkáraival, parlamenti csoportjának tagjaival és minisztereivel, valamint más kormányzati tisztségviselõivel.
A szokásos heti találkozón a szövetségi elnök beszámolt az aktuális belpolitikai helyzetrõl. Az elmúlt hét eseményeire reflektálva az RMDSZ elnöke eredményesnek és sikeresnek minõsítette az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral való marosvásárhelyi találkozót, ahol számos konkrét kérdésben sikerült megegyezniük.
A kedd esti megbeszélésen elhangzott az a közérdekû információ, amely szerint hamarosan létrejön a Könyvvizsgáló Kamara. A jelentkezõ könyvviteli szakértõknek öt év régiséggel kell rendelkezniük.
A mezõgazdasági államtitkár arról tájékoztatta a jelenlévõket, hogy a növényvédelmi intézetek épületeit sikerült átadni a megyei tanácsoknak.
Az erdélyi magyar magánegyetem kérdésével kapcsolatosan a találkozón elhangzott, hogy a tanügyi törvény lehetõvé teszi a magánegyetem állami támogatását. Az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség, valamint az Oktatásügyi Minisztérium közös memoranduma értelmében a tudományos kutatóintézetek az egyetemek hatáskörébe kerülnek át. Ezt követõen a résztvevõk a kormányzati munka idõszerû kérdéseit vitatták meg – írja az RMDSZ Sajtóirodájának tájékoztatója.
Megszabták a kórházi beutalás átlagdíját
Az Országos Biztosító megszabta az egy napi kórházi beutalás átlagdíját, az egészségügyi egység és osztály sajátosságai függvényében, a kórházak tavalyi költségeibõl kiindulva.
Eszerint augusztustól kezdõdõen a kórházi beutalás napjára átlag 665.863 lejbe fog kerülni. A klinikai kórházakban e díj 301.015 lej, a megyei kórházakban 276.144 lej, a városi és municípiumi kórházakban pedig 192.632 lej, a községiekben 138.853 lej.
Legköltségesebb az intenzív terápia, valamint az általános sebészeti, a szív- érsebészeti, a vesegyógyászati és az urológiai osztályokra való beutalás, melyek átlagban napi 1 millió lejt meghaladó kiadásokkal járnak.
Az átlagértéknél kisebb vagy ezzel egyenlõ árakat megszabó kórházaknak az igényelt költségvetésnél 10 százalékkal nagyobb összeget juttat az Országos Biztosító. Azok a kórházak viszont, melyek árai meghaladják az országos átlagot, három hónapig az augusztus elõtti költségvetésükkel egyenlõ összeget kapnak. Amennyiben három hónap alatt nem sikerül csökkenteni költségeiket, tíz százalékot levágnak büdzséjükbõl.
Az Országos Energetikai Hatóság szerdán jóváhagyta a villamos energia árának átlag 10,34 százalékkal való emelését, mely során egy MW/h energia 861 ezer lej helyett 960.089 lejbe fog kerülni – nyilatkozta Ion Lungu, az energetikai hatóság elnöke.
A hatóság döntése nyomán a Hidroelectrica Rt. által szolgáltatott energia 16,5 százalékkal drágul, noha a társaság 80,2 százalékos áremelést igényelt.
A Termoelectrica Kereskedelmi Társaság által elõállított villamos energia másrészt 7,8 százalékkal fog többe kerülni, bár a társaság 33,1 százalékos drágítást igényelt.
Ion Lungu hatósági elnök pontosítása szerint az elõfizetési díjak nem módosulnak.
Az új árak a döntés Hivatalos Közlönyben való közlése után 5 nappal lépnek érvénybe.
Mint ismeretes, legutóbb június 18-án drágult a villamos energia, átlag 34 százalékkal.
November 21-én Brüsszelben védelmi miniszteri találkozót tartanak az Európai Unió tagországai, az EU-tagjelölt államok, illetve az egyik csoportba sem tartozó európai NATO-tagállamok az EU önálló védelmi politikájának megvitatására – írta szerdán az uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírlevél, az Agence Europe.
A találkozóra az említett országcsoportok közötti együttmûködési kapcsolatrendszer keretében kerül sor. Alacsonyabb szinten már zajlik az egyeztetés a tizenöt, a tizenhárom és a hattagú országcsoport között, és brüsszeli források szerint az eddigi találkozókon sikerült megnyugtatni az unión kívüli partnereket arról, hogy megfelelõ mélységig bevonják õket a munkába. Ezt bizonyítja francia megítélés szerint az is, hogy még a legkritikusabb Törökország is hajlandó volt együttmûködni a konzultációkon.
Az EU azt szeretné, ha partnerei a novemberi találkozón már nyilatkoznának arról, miképpen kívánnak hozzájárulni az EU három éven belül létrehozandó válságkezelõ – gyors reagálású – erejének felállításához. Az EU-tagállamok várhatóan egy nappal korábban összesítik, saját körben mekkora részét tudják összeállítani a mintegy 60 ezer fõs katonai erõnek, amely egyébként összességében 180 ezer fõs alkalmazotti létszámot jelent. Az uniós szakértõk már a múlt héten pontosan megállapították, az erõ milyen vízi, légi és szárazföldi egységekbõl álljon – a számokat nem hozták nyilvánosságra.
Július vége óta egyébként mûködnek azok a munkacsoportok, amelyeket az EU és a NATO között a júniusi EU-csúcs döntései nyomán hoztak létre a védelmi politikához kapcsolódó egyeztetésre. A négy csoport közül három – az adatbiztonsági, a NATO- eszközök ideiglenes átadásával foglalkozó, illetve a katonai képességekrõl egyeztetõ – már július végén megtartotta elsõ találkozóját, a negyedik – az EU-NATO egyeztetés technikai kérdéseivel foglalkozó – szeptemberben ül össze elsõ ízben.
Az EU már arról is döntött, hogy a védelmi politika területén szigorúan titkos, titkos és bizalmas dokumentumok összeállítására és cseréjére is lehetõség lesz a NATO-val. Ez azt is jelenti, hogy a területet részben ki kell venni az EU tájékoztatási szabályai alól, amelyek teljes nyíltságot és átláthatóságot írnak elõ. Azonban még a védelmi téren is csupán a dokumentumok 3 százaléka esik majd a nyilvánosságra nem hozható kategóriába – vélik az EU szakértõi.
Valószínûleg az idei lesz az elsõ olyan teljes év a kelet-európai rendszerváltás kezdete óta, amelyben a térség valamennyi államának gazdasága növekszik – írta szerdán a The Wall Street Journal Europe neves nyugat-európai gazdasági elemzõket idézve.
A kelet- és közép-európai EU-tagjelölt államok gazdasága a bécsi nemzetközi gazdasági kutatóintézet szerint átlagosan 3-4 százalékkal is nõhet, valamivel jobban, mint az Európai Unió tagállamaié. A mélységesen leértékelt rubel és a magas olajárak miatt ismét pozitív lesz az orosz gazdaság mutatója, amely magával húzza a többi volt szovjet állam többségét is.
A növekedést alakító tényezõk között ugyanakkor a lap szerint nagyobb szerep jut a térségen kívüli erõknek, mint a belsõ fejleményeknek. A legfontosabb húzóerõnek Nyugat- Európa fellendülése tekinthetõ. A közép- európai cégek exportja iránti kereslet fontosabb növekedési tényezõ lehet, mint a sikeres rendszerváltás, amelynek révén ezek a vállalatok versenyképesebbek lettek – írta a lap.
Az újság idézte Johannes Linnt, a Világbank alelnökét. Szerinte most lehetõség adódott a volt szovjet államok számára, hogy olyan gazdaságpolitikát alapozzanak meg, amely fenntarthatóvá teszi a növekedést. Fennáll azonban annak a kockázata is, hogy ha nem sikerül ilyen politikát kidolgozni, a fellendülõk visszaesnek.
A növekedés kezdete ugyan jó hír, de ennek ellenére a térség államainak többsége ma szegényebb, mint tíz évvel ezelõtt volt – folytatta a Brüsszelben megjelenõ pénzügyi-politikai szaklap. Világbank-becslés szerint a FÁK-államokban a reáljövedelem ma csupán 40 százaléka az 1990- esnek.
A növekedés ráadásul nem minden. A térség számos állama rendre kétszámjegyû munkanélküliséget jelez, Szlovákiában és Bulgáriában például tavaly a húsz százalékot is meghaladta az arány. Az exportra épülõ növekedés a nemzetközi gazdaságtól teszi függõvé a térség gazdaságát. Különösen a szovjet utódállamok kívülrõl és belülrõl is sérülékenyek, a tartós növekedés egyáltalán nem garantált.
Oroszországnak például feltétlenül folytatnia kell gazdasági reformjait – vonta le a végkövetkeztetést a WSJE. Ha a Putyin-kormányzat nem tudja kellõ mélységben átalakítani és az országosnál szélesebb körben is versenyképessé tenni az ipart, Oroszország visszasüppedhet a recesszióba. Ez a környezõ országok egy része számára tragédia lehetne – és esetleg az lenne a világ többi részének is – írta a lap.
Szinte bizonyosra vehetõ, hogy a határon túli magyarok nem kapnak meg minden kedvezményt, amelyet a státustörvény felvetésekor egyes kormánypolitikusok ígértek. Információink szerint a közelmúltban Budapesten elvi magállapodás született arról, hogy azok a határon túliak részesülhetnek kedvezményekben Magyarországon, akik magyarnak vallják magukat – olvasható a Népszabadság augusztus 1-jei számában.
Ma már csak kedvezménytörvénynek nevezik a nemrég még státustörvénynek titulált, most készülõ jogszabályt, amely a határon túli magyarok anyaországi jogállását és támogatását szabályozná. A készülõ jogszabály kezdetben – a múlt év végén – "a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásáról szóló törvényként" került a köztudatba.
A bálványosi szabadegyetemen a múlt hét végén Orbán Viktor miniszterelnök már csak "státustörvény-szerûséget" említett. A kijelentést Király András, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója – a pontos szöveg hiányában – a Népszabadságnak nem kívánta kommentálni. Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt, a tárca politikai államtitkára – ugyancsak a bálványosi szabadegyetemen – "a határon túli magyarok számára biztosítandó kedvezményekrõl szóló törvényrõl" beszélt.
Horváth Gábor külügyi szóvivõ, aki egyszerûen "kedvezménytörvényként" említette a jogszabályt, úgy értékelte, hogy a kétféle megnevezés között nincs különbség, mindig is arról volt szó, hogy a Magyarországra érkezõ határon túli magyarok kedvezményeket élvezzenek más külföldi turistákkal szemben az oktatás, a kultúra, a munkavállalás és egyéb területeken. Szerinte szó sincs visszalépésrõl, sõt elõrelépés történt. Hangsúlyozta: megszületett a törvény koncepciója, megtörtént a közigazgatási egyeztetés is, és az Igazságügyi Minisztériumban már megkezdõdött a törvénytervezet szövegének kidolgozása. A kodifikált szöveget ismét véleményezhetik a határon túli magyar szervezetek, majd a kormány november végéig véglegesíti a törvénytervezetet és az Országgyûlés elé terjeszti.
Az Orbán-kormány eleinte még nem zárkózott el attól sem, hogy a határon túli magyarok akár kettõs állampolgárságot kapjanak. Az ötlet az 1998-as választási kampányban merült fel – áll a budapesti lap cikkében.
A köztisztviselõk státusáról szóló új törvény elõírásainak megfelelõen, a megye polgármesteri hivatalainak titkárai hitelesítõ vizsgán estek át, majd ezt követõen tegnap délben letették a közhivatalnoki esküt és átvették a kinevezési okmányokat.
Mint Zamfira Pora, a prefektúra titkára a jelenlévõkkel ismertetette, az új törvény célja, hogy megfelelõ minõségû közhivatalnoki gárda alakuljon Romániában, amelynek a célja a közönség szolgálata. Reményét fejezte ki, hogy az új jogszabály megteremti a feltételeket arra, hogy a közhivatalnoki állás betöltésére alkalmatlan személyek kihulljanak az igényesség rostáján.
A törvény által elõírt eskü szövegét Burkhardt Árpád alprefektus olvasta fel, majd a titkárok egyenként aláírásukkal s egy hangosan kimondott êesküszöm -mel erõsítették meg azt.
A megye 97 települése közül a tegnap 94 helyiség polgármesteri hivatalának titkárai tették le esküjüket, s vették át a kinevezést állásukba. A mezõsályi titkár azért nem lehetett jelen, mert szülési szabadságát tölti. Gyulakuta esetében a polgármester és a helyi tanács képviselõje megtagadták az együttmûködést a vizsgáztató bizottsággal, s ezért a titkár vizsgáztatása elmaradt. Az ügyben a közigazgatási bíróság dönt. Sajátos Marosvásárhely esete, hisz a polgármesteri hivatal jelenlegi titkára, Cornel Briºcaru csak ideiglenesen tölti be az állást, a poszt névlegesen Ioan Togãnelé, aki jelenleg a megyei tanács alelnöke. Mindaddig, amíg nem tisztázódik véglegesen, hogy Ioan Togãnel visszatér-e titkári állásába, a megyeszékhely hitelesítés nélküli polgármesteri hivatali titkárral kénytelen boldogulni.
Bölöni László átvette a szövetségi kapitányi teendõket Jenei Imrétõl, aki technikai igazgatóként marad a román labdarúgó- válogatott mellett. Az elsõ sajtótájékoztatóján új minõségében, amelyen Jenei Imre és Kassai Béla (figyelemre méltó trió!) társaságában mutatkozott be a bukaresti újságírók elõtt, levette a piszkálgatáshoz szokott tollnokokat a lábukról. Alighanem egyetlen román szövetségi kapitány sem kapott még ilyen jó sajtót õelõtte.
Persze Bölöninek ezután sokkal nehezebb dolga lesz kielégíteni a mindig botrányra éhes román sportsajtót, ám kitûnõ diplomáciával egyelõre a magyarságát is, azaz azt a tulajdonságát, amely a legszélesebb támadási felületet biztosíthatja egyelõre lapuló ellenfelei számára, a saját javára fordította. Szüksége is van erre a kezdeti népszerûségre, hisz tudjuk jól, ha senki sem próféta saját (?) hazájában, rá ez most hatványozottan érvényes, s szobordöntögetésben (maradjunk most csak a képletes értelemnél, bár ez a szó szoros értelmében véve is igaz) világelsõségre törekedhetünk, s a ma õt legjobban dicsérõk lesznek az elsõk, akik a fejét követelik majd, ha netán rosszul sül el a Magyarország elleni vb-selejtezõ találkozó.
Kétségtelen, hogy Bölöni optimális korban van ahhoz, hogy átvegye a válogatott irányítását. Megfelelõ tapasztalattal, ugyanakkor még töretlen munkabírással rendelkezik ahhoz, hogy a legjobban láthassa el feladatát, s ilyen szempontból szerencsésnek mondható, hogy most êjött össze a kinevezése. Más szempontból viszont nincs valami kényelmes helyzetben. Az elkerülhetetlen generációváltás megoldása hálátlan és kényes feladat, s külön balszerencséje, hogy az általa irányított román válogatott Magyarországot kapta ellenfeléül a vb-selejtezõ csoportban. Ez pedig akkor is politikai kérdés, ha ezt senki nem hajlandó nyíltan beismerni. Bölöni csapatának kötelezõ megvernie a magyarokat, ellenkezõ esetben senki sem mossa le róla a êhazaáruló bélyeget, hisz a román közvélemény talán fontosabbnak tartja a magyarok elleni gyõzelmet, mint magát a továbbjutást a csoportból.
Ilyen körülmények között nagy bátorság volt a marosvásárhelyi közönség egykori kedvence részérõl, hogy elvállalta a megbízatást, azt is mondhatjuk, hogy valódi pókerjátékosként mindent egy lapra tett fel.
Ritka az olyan ország, amelyben bársonyszék lenne a labdarúgó szövetségi kapitányi állása, s Románia határozottan nem tartozik közéjük. Bölöni túlságosan alapos ember ahhoz, hogy ne kalkulálta volna be azokat az alattomos támadásokat, amelyekre szinte bizonyosan számíthat, ha az eredmények, a csapat játéka nem az elvárásoknak megfelelõen alakul. Verhetetlen csapat nincs, tehát elõbb-utóbb neki is szembesülnie kell ellenzõivel. Tudja azonban azt is, hogy az életben csak az számíthat sikerre, aki tud kockáztatni.
A román–magyar találkozók lelki gyötrelmét pedig, mint ahogy az Eb-selejtezõk idején már hozzászoktunk, valahogy túléljük. S ha a nacionalista hõbörgõknek ismét hangos tüntetés szervezésére lesz alkalma a találkozó után, melyen a már ismert, gyûlölettõl izzó jelszavait skandálja majd, mosolyogva gondolhatunk arra, hogy a sikert annak a marosvásárhelyi magyarnak köszönhetik, aki nem sajnálta a fáradságot, hogy játékosként, bukaresti edzõi taktikai felkészítési tábláján, a "Boloni"-re – ott, mindenki szeme elõtt – feltegye a két-két hiányzó pontot. Csakis a rend kedvéért.
Az év elsõ felében, az 1995. évi 67-es Törvény értelmében 229l szociális segélyt igénylõ kérést hagyták jóvá. A törvényes elõírások tiszteletben tartásával eddig 478.858.587 lejt fizetett ki áprilissal bezárólag a városi tanács. Májusra 4372 család várományosa, a kifizetendõ összeg l23.585.243 lejnek. A családoknak juttatott segély értéke átlagban havi 280.000 lej, de van közöttük olyan is, amely a családtagok számától, illetve jövedelmétõl függõen 550-600.000 lej körüli öszeghez jut.
A jelzett periódusban szintén a törvény értelmében 200 olyan jellegû kérést jegyeztek, melyben a család második gyerekét megilletõ születési pótlékot kérvényezik a családok. Az elsõ félévben ilyen jellegû kiadásokra 53. millió lejt költöttek. A születési pótlék összege pillanatnyilag 368.000 lej.
A hasonló jellegû szociális intézkedések közé tartozik a kisjövedelmûek ill. a jövedelem nélküliek ingyenebédjének biztosítása is. 50 család élt ezzel a lehetõséggel, ami 90. millió lej kiadást jelentett a városi tanács számláján.
A megyeközpont nyugdíjasai között és azok között, akik nyugdíjazás elõtt állnak – az 57 ill. 62 év fölöttiek esetében – 9300- an jutottak a 60-60 utat jelentõ díjmentes autóbuszjegyhez azokon az útvonalakon, amelyeken a Marosvásárhelyi Közszállítási Rt.biztosítja a utasszállítást. A jelzett szociális juttatás értéke mintegy 960 millió lej.
Hasonlóképpen jelentõs összeget fordítottak a helyi költségvetésbõl továbbá a volt politikai foglyok, a háborús veteránok és az l989-es forradalmárok kedvezményes utaztatására is.
Július 26-ig 8200 nyugdíjas váltotta ki sorszámát és autóbuszjegyét a második félévre.
A nehéz anyagi körülmények között élõ családok támogatására olyan ruhacsomagokat juttattak, a Vöröskereszt Maros Megyei Fiókja adományozott. Mindeddig l20 csomag lelt gazdára. A folyamat nem zárult le.
Ami pedig a súlyosan sérültek segélyezését illeti, az elsõ félévben csaknem l00 esetben végeztek szociális felmérést azért, hogy fizetett/alkalmazott szociális gondozót biztosíthassanak számukra. Pillanatnyilag 4l0 konkrét eset megoldása szerepel a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, valamint a Hátrányos Helyzetûek Maros Megyei Felügyelõségének napirendjén.
Tegnap, a kora délutáni órákban, a Marosvásárhelyi Területi Rádióstúdió tanácstermében gyülekeztek a helyi írott és elektronikus sajtó képviselõi. Mivel a rádióstúdió eddigi igazgatója, ªerban Melinte nyugdíjazását kérte, e munkakör betöltése ideiglenes igazgató kinevezését tette szükségessé. Amint azt a fõvárosból ez alkalomra a stúdióba érkezett Andrei Dimitriutól, a Rádióadók Romániai Társaságának elnökétõl megtudtuk, e hatáskör betöltésére a stúdió román adásának eddigi hírrovat- vezetõjét, Moldovan Mirela Cameliát nevezték ki. Két hónap múlva a megüresedett igazgatói állás elfoglalására hivatalos versenyvizsgát szerveznek. Az új igazgató képzett újságíró, 1990 óta a stúdió szerkesztõségének tagja. Az elnök hangsúlyozta, hogy minden területi stúdió – így a marosvásárhelyi is – felelõsség szempontjából sokat magára vállaló intézmény kell hogy legyen a jövõben is, eleget téve az európaiság, a demokrácia és a tolerancia kívánalmainak. Másrészt, mint hét megyében sugárzó közszolgálati adó, feladata a tartásra és igényességre valló hiteles, pontos és egyértelmû tájokoztatása, tudat-és magatartásformáló, színvonalas, egyben mûszaki és technikai szempontból is megfelelõ mûsorok összeállítása és sugárzása.
A továbbiakban e területi közszolgálati rádióstúdiók egyre inkább fel kell vegyék a versenyt a különbözõ, gazdasági/anyagi érdekeltséget képviselõ kereskedelmi magánadókkal,hiszen hallgatóságuk és az általuk megfogalmazott igény jószerével azonos. Viszont ez utóbbiak a mûsorszórás szempontjából mûszakilag/technikailag ellátottabbak, korszerûbbek. Nemzedékváltásról ugyan lehet szó a területi stúdióknál is, viszont öncélú, egyéb okokra viszavezethetõ változásokról nem. A marosvásárhelyi rádió mûsorának eddigi szerkezetében és napi adásidejében semminemû változtatásról nincs só. Továbbra is román, magyar, német és – nagy hallgatottságnak örvendõ – heti fél órás cigány nyelven sugárzott mûsor is fogható hullámhosszán – mondta az elnök és a megbízott igazgató. Közelebbrõl megoldásra váró gond a területi stúdiók ellátása digitális felszereléssel, illetve a középhullámról a nyugati frekvenciára történõ átállás.
Bár az utcagyerekek társadalomba való beilleszkedésének elõsegítésével foglalkozó ASLIR Alapítvány tegnapi sajtótájékoztatóján utolsóként került napirendre, a legfontosabb közlemény az volt, hogy Ardeshir Vahidi, az alapítvány létrehozója elhagyja Marosvásárhelyt. Mint mondotta, már többször is került olyan helyzetbe, hogy tudomására hozták, nem kívánják jelenlétét, egyszer Kolozsvárról helyezték át a marosvásárhelyi egyetemre, majd rövid idõre az országból toloncolták ki, de egyszer sem érezte úgy: mennie kell. Most azonban, miután a plasztikai sebészeti klinika vezetõje kijelentette "Ardeshir kísérletezzen a saját honfitársain, nincs mit a kórházban keressen", úgy érzi, feladja és inkább Bukarestben folytatja elkezdett tanulmányait.
Az ügynek minden más erkölcsi vonatkozásán túl megvan a gyakorlati hátránya is, ugyanis éppen azt a személyt kényszerítették távozásra, aki felvállalta városunk utcagyerekeinek sorsát és nagyon sokat tett értük. Így az ASLIR utcagyerekekre vonatkozó projektjéhez új embereket kellett találni. Az öröm az ürömben, hogy végül az utcagyerekek olyan lelkes szakemberek kezébe kerülnek, mint Fülöp Gabriella, Moldovan Aurica, Camelia Borºa és Alexis Santi. Ez utóbbi a Peace Corps USA (Békehadtest) önkéntese, aki három hónapja tartózkodik Marosvásárhelyen és az ASLIR mellett az Oázis és az Alfa Transilvania Alapítványokkal dolgozik együtt.
Egyébként a sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy az ASLIR részt vehet az Európai Kisebbségek Szervezete által, Angliában, Coventryben megrendezett az Ezredfordulóért elnevezésû rendezvényen. Ezen több mint száz ország nemzeti, vallási, nemi, szexuális kisebbségének képviselõi konferenciákon vesznek részt, országonként sátrakat állítanak fel, bemutatják hagyományos öltözeteiket, ételeiket, szokásaikat stb.
Az egyhetes találkozón Romániából 7 személy vesz részt, köztük három marosvásárhelyi, egy csíkszeredai, és képviselteti magát egy bukaresti homoszexuális és egy leszbikus is. A csoport vezetõje Ardeshir Vahidi lesz. A találkozó célja, hogy a fiatalokban tudatosodjon: bár különbözõek vagyunk, több dolog köt össze, mint amennyi szétválaszt.
Sajnos, ezt sokan éppen itt, Marosvásárhelyen nem tudják, mint az tudósításunk elsõ felébõl is kiderül.
A járvány július elején a Duna-deltában ütötte fel a fejét, de rövid idõ alatt átterjedt az ország nyugati részén lévõ Hunyad megyébe is. Maros megyében eddig nem érkezett jelentés az illetékes közegészségügyi intézményekhez a lépfene-megbetegedésrõl. Dr. Rusu Ioan, a Megyei Állategészségügy Igazgatóság igazgatója a tegnap azt nyilatkozta lapunknak, hogy a járvány – legalábbis augusztus másodikáig – elkerülte szûkebb pátriánkat. Elmondta, hogy a kór a szakemberek körében ismeretes, annak megelõzése végett a tavasz folyamán
– a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság stratégiai programjának megfelelõen – elvégezték a két hónapnál idõsebb szarvasmarha-, ló-, és juhállomány beoltását. A lépfenejárvány megjelenésekor dr. Rusu Ioan elrendelte, hogy az állategészségügyi körzetekben dolgozók, beleértve a magán állatorvosokat is, folyamatosan végezzék az állatállomány immunológiai vizsgálatát. Ezenkívül megtörténik az állatállomány pótoltása. Azok az állatok kapják meg a szérumot, amelyek a tavasz óta elérték a két hónapos kort. Az igazgatói rendelet értelmében, minden megyénkbe hozott állatot a járvány ellen újra kell oltani.
Dr. Rusu Ioan felkéri az állattartó gazdákat, hogy könnyítsék meg az állategészségügyiek munkáját, ugyanis van már példa arra, hogy egyes gazdák megtagadták az állatok beoltását, ami pénzbe kerül. Nem igaz az az állítás, hogy oltás után csökken a tejhozam Továbbá az igazgató felhívja a lakosság figyelmét, hogy ne fogyasszanak olyan húst, amelynek eredete ismeretlen, vagy nincs ellenõrizve, hiszen a kór húsfogyasztás útján is átterjedhet az emberi szervezetbe. Ha bárki gyanús jeleket vél felfedezni az állatokon, azonnal jelentse azt a körzeti állatorvosnak, vagy a megyei állategészségügyi igazgatóságnak.
A címben szereplõ "egyszerû" feladatot választotta a hollandiai Bakkerij diakóniai szövetség amelyet egyebek közt Marosvásárhelyen immár tizenkettedik éve végeznek. Az idén már elmélyült kapcsolataiknak köszönhetõen 17 fiatal vállalt önkéntes munkát az épülõ diakóniai központnál.
A Bakkerij Diakóniai Szövetség neve, amely pékséget jelent, már önmagában történelem, hiszen a kezdetekkor kenyeret sütöttek a rászorulóknak. Késõbb az egyházi szolgálatok közül a diakóniát választva, mások segítésére összpontosítva, évente önkéntes munkát vállaltak a világ különbözõ országaiban. 1988-ban a diakóniai küldöttség elhatározta, hogy felkeresi Romániát, "kémeket küldtek" és egy kis csoport érkezett a Vártemplom parókiájára. Visszatérve Hollandiába, egy rászoruló közösségrõl számolhattak, a holland közösség számára esély nyílt a segítségnyújtásra és könyörületességre. Ezt követõen segélycsomagok, pénz és különbözõ javak érkeztek rendszeresen. Segítségükkel, a vártemplomi Lazarenum Alapítványon keresztül beindult a Lídia gyermekotthon, elkezdõdött a nagycsaládosok számbavétele, a Vártemplomi Diakóniai Ház - Öregotthon építése (Verdeskerk gyülekezete), ahol jelenleg a Tanító- és Kántorképzõ Pedagógiai Fõiskola mûködik, a Procardia szívklinika, a mûvészeti iskola (vlietlandi kollégium) illetve a Bolyai Farkas Líceum (a hágai iskolaközösség) segélyezése stb. Legutóbb mintegy 900 millió lej értékû segéllyel támogatták a Vártemplomi Diakóniai Ház - Öregotthon emeletének felépítését, fûtõberendezésének beszerelését. Mára már munkájuk eredménye látható és közismert Marosvásárhelyen és nem csak. Hiszen a holland diakóniai központ közbenjárásával testvérkapcsolatok alakultak ki a Maranatha és az istvánházi, Kevrijdingskerk és a havadi, a Mareskerk és a Kõrös-Újlakfalvi gyülekezetek, a Liedendorpi Diakónia és Dózsa György falu gyülekezete, a roomburgi protestáns iskola és a disznajói általános iskola között.
Szervezett és ellenõrzött munka folyt. Ennek érdekében Jaqueline Schoonwater és Anton Dunkers évente többször is utazott a segélyezett helyekre.
Ez utóbbi tavaly, mint arról annak idején a Népújság beszámolt, Marosvásárhely díszpolgárává vált.
"Használják karbatett kezeiket!"
A diakóniai szolgálat egyik tevékenyésge, hogy nyaranta munkatáborokat szervez hollandiai fiataloknak. Eredetileg minden évben máshova mentek, de a szokástól eltérõen Romániába immár kilencedszer érkeznek fiatalok. Idén a Vártemplomi Diakóniai Ház–Öregotthon építkezésénél segédkeztek. A tábor megszervezésének több elõnye is van. Egyrészt a holland fiatalok ismereteket szereznek, megtapasztalhatnak a magukénál sokkal szegényebb fejlõdõ országot. A fogadó gyülekezet munka- és gondolkodásmódot tanulhat tõlük.
– Hollandiában azt tanuljuk, hogy cselekedni kell, nem beszélni arról, hogy hogyan kellene elkezdeni. Ezt a kezdeményezõképességet tudjuk továbbadni itteni testvéreinknek. Nem azért jövök, hogy hálálkodjanak nekem, hanem hogy lássam, az általunk nyújtott segítség nyomán munkahelyek teremtõdnek vagy valamilyen módon felhasználják a segítségünket – mondja Jaqueline Schoonwatert, aki immár huszonkettedik alkalommal érkezik Erdélybe. Õt a munkatáborban részt vevõ 17 fiatalról kérdeztük:
– A tábor mindössze két-három hetet tart. Sok ez az idõ vagy kevés?
– A velem levõ 15 és 21 év közötti fiataloknak talán sok. Annyi információt és sokkoló élményt gyûjtenek össze ennyi idõ alatt, hogy hosszúnak tûnhet az otthontól távol eltöltött idõszak. Nekem pedig, mint mindig, most is rövidnek tûnik.
– Mennyire készítik fel a munkatáborba jelentkezõket a helyi körülményekre?
– Négy alkalommal szervezünk egy-egy estet, amikor fényképek, és videofelvételek segítségével megpróbáljuk bemutatni Romániát, történeteket mesélünk az itt élõ emberekrõl. Emellett természetesen információs füzetet is állítunk össze. Ebben a legapróbb részletekig leírunk mindent. Amikor ideérkeztek azt mondták, nem gondolták, hogy ennyire rossz a helyzet. Természetesen nehéz 17 fiatalnak megosztozni egyetlen fürdõszobán, miközben otthon mindenkinek a lakásában legalább kettõ van, ha nem több, de nem csak ez váltja ki belõlük ezt az érzést. Sokkal inkább azok a látogatások, amelyeket szegény, sokgyermekes családoknál tettek. Nem csoda, ha ezeknek a családoknak a nehézségeiket látva, nemegy közülük sírva fakad.
– A tábor lejártával milyen érzésekkel mennek el?
– Egyik sem sajnálja, hogy eljött. Sõt, néhányan közülük már többedszerre. Örülnek, hogy ebben a rendkívüli élményben részük lehetett.
– Mi az üzenete a marosvásárhelyi olvasóknak?
– Úgy gondolom, hogy nagymértékben meg kell változzon az itteni emberek gondolkodásmódja. Ne mondják többet azt, hogy "nem lehet", anélkül, hogy elgondolkoznának azon, hogy miért. A hivatalokban számtalanszor találkoztam ezzel az elutasító magatartással, olyan esetekben is amikor tulajdonképpen lehetséges volt kérésünk teljesítése. Ugyanakkor szomorú látni, hogy sokan feladták már a küzdelmet és már csak meghalni készülnek. Természetesen hátrány a régióra nézve, hogy fiataljai külföldön próbálnak meg érvényesülni. Ezért azt üzenem a marosvásárhelyieknek, hogy próbájanak meg pozitívan gondolkodni, és amennyiben bármilyen ötletük támad, beszéljenek róla, mert csak így találnak társakat, akik felkarolják azokat. Ne azt mondják, hogy szegények vagyunk és pénz kell, hanem például azt: kórházat szeretnénk építeni, ebben segítsetek. Csak így lehet.
Tizenhét holland fiatal hagyta el tegnap Marosvásárhelyt. És miközben õk maguk lelkileg gazdagabbak lettek, nekünk is kötelességünk a tõlük megtanulhatót elsajátítani.
A kétezredik esztendõ a Seprõdi János Kórusszövetség számára is fontos év, egyrészt mert fennállásának tizedik évfordulója felé közeledik, másrészt ebben a millenniumi idõben jelentõs kihívásoknaknak néz elébe. Ami a millennimi fellépéseket illeti, vasárnap délelõtt 11 órakor a gyergyóditrói nagytemplomban, ugyanaznap délután a székelyudvarhelyi római katolikus templomban megszólal az az Ezertagú kórus, amely tagjai révén átfogja a Kárpát- medence ilyen jellegû kulturális mozgalmát.
Nagy Ferenc karnagy lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy ezt a rendezvényt sajnos egyetlen alapítvány sem támogatta, ezért nem énekelhet ezer ember egyetlen helyen ugyan, hanem megoszlottak a kórusok, így egy része a református világtalálkozón énekelt, más része a ditrói, a székelyudvarhelyi és a törökbálinti (Magyarország) dalos találkozókon fog énekelni. Tudni kell, hogy mindenik kórusban van tíz alapegység, amely ott van mindenütt, de a helyi kórusok általában csatlakoznak hozzájuk. Ennyit a szervezésrõl. A tíz alapkórus: a soproni Liszt Ferenc Pedagógus Vegyes kar, a törökbálinti Lendvai Károly Férfikar, a simontornyai Dalos Kör, a karcagi Ifjúsági Vegyes kar vesz részt Magyarországról, Marosvásárhelyrõl pedig a Soli Deo Gloria, a Szabadság utcai Hozsánna Református Kórus, az Alsóvárosi Református Kórus, a Gecse utcai Református Kórus, a Bernády György Kamarakórus, és a Cserealji Református Kórus. Gyergyóból: a Gyergyószentmiklósi Férfi- és Nõi Kar, a Ditrói Férfikar, Udvarhelyrõl ide csatlakozik a Székely Dalegylet Férfikara, a Balázs Ferenc Vegyes kar, a Camarata Leánykar, a székelyudvarhelyi Alla Breve Ifjúsági Vegyes kar, valamint a fiatal homoródalmási Bálint Ferenc Unitárius Kórus. Talán érdemes a mûveket vezénylõ karnagyok neveit is lejegyezni: Dárdai Árpád, Orosz Pál József, Csíki Ágnes, Márton Zsolt, Ferencz Csaba, Feleki László. A mûsor a Szózattal kezdõdik, utána a nõi kar Bárdos Lajos Nemzeti fény címû mûvét énekli, a férfikarok Fölszállott a páva Kodály-mûvet adják elõ. A vegyes karok Csíky Boldizsár Batsányi- szövegre írt Neved új díszére címû mûvét énekelik, majd Orbán György miséjébõl a Benedictus következik, ezt kíséri Molnár Tünde orgonamûvész. Majd ismét Kodály: Ének Szent István királyhoz, Himnusz, végezetül felcsendül a Boldogasszony anyánk...
A Szászrégen és vidéke címû lap friss számát szemlézve bukkanok ismét Wass Albert két levelére a mezõségi tanárhoz, aki múzeumot akar létrehozni falujában. Az író felsorolja fiait: Vid (Wass de Czege) a legnagyobb, ma hatvannégy éves, és jól ismei Erdélyt. Huba (General Wass de Czege) 58 éves, amerikai tábornok. Derék ember, mondja róla apja, de nagyon elfoglalt. Miklós komputerszakértõ. Géza három floridai vármegye természetvédelmi felügyelõje, az õ felesége magyar, levelezni lehet vele. Endre (Wass de Czege) német földön maradt az anyjával, Hamburgban egyetemi tanár, a német állam gazdasági és kereskedelmi megbízottja Románia felé, évente többször utazik hivatalosan is ide.
(A Wass család meg tudja védeni az író édesapa emlékét holmi véresszájú politikai verõlegények mocskolódásától.)
Bartha József holtmarosi lelkész hazatérés címmel emlékezik a a legnagyobbik Wass-fiú, Vid látogatásáról a Mezõségen. 56 év után a gróf Wass család földet és házat vásárolt hajdani birtokai egyikén, a mezõségi Feketelakon, Szentgotthárd mellett. 900 évig éltek itt az õsök, írja Bartha József. A kevés megmaradt magyar, akiknek õseit még az 1200-as években telepítette ide Wass Vid úr, a messzi Szatmárból, szõlõt mûvelni, izgalommal várta a grófot. A múltról csak a temetõk fekete kövei tanúskodnak, amelyeken csak magyar nevek olvashatók. De izgatottan várták a román lakosok is, hiszen bennük egészen más kép él az "urakról". Íme, hogyan írja le a lelkész a találkozást egyik régi pajtással. "Ott, ahol az európai hírû park fái álltak, most viskók tucatjai… csendes középkor. Egy ház udvarán öreg paraszt. Látja az idegent. Idegent? A kapuhoz jön. Üdvözöl. Tudja, kik õk, mutatja a tisztelet. Késõbb vallja be, hogy megérezte a találkozást.
… és kérdez. – Mi van Viddel? – A mellettem álló idõs férfira mutatok. – Õ Vid! – Bátortalanul lépnek egymás felé. – Vid? Ionuþ? – Súlyos a csend. A két öreg egymás karjaiban. A szemek könnyesek, mindenki hallgat, és boldog az Isten."
Jó barátok voltak, mondja a tudósító: gonoszság választotta el õket. Mikor utoljára látták egymást, egyikük nyolc, a másik tizenkét éves volt. "Emlékszel a diófára, amirõl… A másik készségesen válaszol, és … magyarul. Kissé törve, de nyelve és öröme megízesíti a magyar beszédet. Két ember beszél magyarul, az egyik amerikánusan, a másik románosan. Folyton rázzák egymás kezét… Emlékszel? … Hát hogyne!… És az idõs arcok ráncai között fénylik a mindent feledtetõ gyermeki mosoly. (Istenem, milyen szép is a teremtett világod, milyen kár, hogy mi, emberek, olyan sokszor elcsúfítottuk azt.)
Megédesülnek a tört kiejtéssel mondott magyar szavak, és megszépül a Mezõség. – Hát apámra emlékszel? – kérdi Vid. – Albi úrra? – csodálkozik Ionuþ. – Hát hogyne emlékeznék! Jó ember volt, nyugossza Isten. Olyan volt, mint az Isten kenyere…"
"Isten kenyere! – zárja írását Bartha József. – Azóta is érzem ízét ennek a kijelentésnek a szívemen; amit egy román paraszt mondott Wass Albertrõl, anno Domini 2000. július 21-én".
3.566.480 betûbõl…? illetve 774.746 szóból áll egy anglikán lelkész Horne szerint a Biblia, aki a múlt században vette ún. "számba" e szent írást. A Bibliában tulajdonképpen Isten igéjének irodalmi formáját/változatát találjuk, mellyel az emberekhez szól. A görög Biblia magyar jelentése: Könyvek Mivel két olyan fõ részbõl – Ószövetség és Újszövetség – áll melyben 39 illetve 27 könyvet találunk. Szent iratok 66 olyan könyvét képezve összesen, melyek között tartalmi vonatkozásban beszélhetünk történeti, tanítói és prófétai könyvekrõl is. Magyar nyelven l590 óta szól hozzánk, hiszen ekkor készült el az elsõ ilyen fordítás Károli Gáspár gönci református lelkipásztornak köszönhetõen, jó 200 év múlva már 50-nél, l900 körül csaknem 600-nál, ma már 2000- nél is több nyelvre fordították le a héber Ószövetséget illetve a görög Újszövetséget.
A fiatalokhoz, a konfirmandusokhoz, a hitben kezdõkként járókhoz szóló valláskönyv elé ajánlásként születtek e sorok, akár folytathatnánk olyan jellegû utalásokkal is, melyekbõl az olvasó azt is megtudhatja, kik írták, mirõl szólnak és mire szolgálnak a Biblia könyvei, olvashat benne a világ teremtésérõl, az édenkertrõl, Káin és Ábel történetérõl, Mózesrõl, Dávidról, Salamon királyról... Ám talál benne zsoltárokat, példabeszédeket valamint a próféták tanításaiból is. Az Újszövetségben pedig Jézus életútját követheti nyomon a születésétõl a feltámadásáig az olvasó. Megismerkedhet az apostolok cselekedeteivel és tanításaival is. A könyveknek sorsuk van – szól egy ókori mondás. Ez a Bibliára jellemzõ a leginkább. Az sem véletlen, hogy Ady Endre, – aki mindig magával hordozta – ezt írta az elsõ lapjára: Ady Endre kedves Bibliája. Móricz Zsigmond pedig így fogalmazott: A Biblia nem veszíti hatását soha. Ugyanazok a problémák érintik a bibliai ember szívét, amelyek elõtt máig tudatlanul, tanácstalanul állunk..." Nos, akinek a kezébe kerül a Református valláskönyv, Marosvásárhely, 2000 – kiadta a Vártemplomi Református Egyházközség a Kom Over en Help Alapítvány támogatásával-tartalomjegyzékében ilyen fejezetcímeket is olvashat: Izráel története és földje, Református keresztyén káté, Egyházélet stb. Zárjuk hát ajánlónkat a kötetgondozó Fülöp G. Dénes lelkipásztor sokatmondó elõszóbeli gondolataival: "Ez az örömszerzõ kis könyv idegenben, Argentínában jelent meg elõször/ /alapkiadás l965/. Olyan református fiatalok vették kezükbe, akik a "szórványsors" nehézségeiben küzdöttek hitükért és anyanyelvükért..."
Mint ismeretes, az Aquaserv Önálló Ügyvitelû Vállalat és az Outward Bound Romania Alapítvány közös kajak–túrát szervezett. Július 27- én, csütörtökön 10 küldött indult el, hogy feltérképezze a Maros folyó szennyezõ forrásait. A túra az Aquaserv és Rhododendron közös – "Tiszta környezetet Marosvásárhelynek", "Tiszta vizet Marosvásárhelynek" – programjának része. A megyei tanács ugyanis egy környezetvédelmi programot dolgozott ki, a határozott intézkedések meghozatalához azonban nincs elegendõ adata. A vízszolgáltató vállalat 8 résztvevõ alkalmazottja, Keresztes Pál mérnök vezetésével Galonyánál csónakokba szállt. Elsõ nap a célállomás Marosvécs volt, ahol sátortábor várta a túrázókat. A megtett útszakaszon fényképek készültek és videofilmre rögzítették a szennyezõ forrásokat. A résztvevõk a heylszínen megállapították, hogy jelentõs szennyezõ forrást képeznek a háztartási és ipari hulladéktelepek, ugyanis szinte minden település mellett palackok, autógumik, akkumulátorok és pléhhordók is láthatók. Hogyan kerültek oda, erre nem derült fény, de hogy szenynezô források az, biztos. A túra második napján az ökológusok a Marosvécs és Gernyeszeg közötti útszakaszt tették meg. Ezen a szakaszon a folyó partján nagy mennyiségû fûrészport halmoztak fel és minden helység mellett szeméttelepek láthatók. A part menti kôkitermelôk nem csak a folyó arculatát rontják, de medrének alakulására is rossz hatással vannak. A folyó attól is egyre szennyezettebb, hogy a falvak és városok lakói a folyóban mosószerrel és szappannal mossák a szônyeget és a ruhát, és szabadjára engedik a kiürült mosóporos dobozokat. A sofôrök jármûveiket szintén a folyó vizével tisztítják, sôt olajat is cserélnek a part közvetlen közelében. A hagyományos halászaton kívül az orvhalászat ugyancsak negatív hatással van a folyó élôvilágára. A túra alatt vízmintákat is gyûjtöttek, melyeket laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá. A különbözõ helyeken vett vízmintákból a közeljövõben kiderül majd, hol szennyezettebb a Maros vize és milyen elemekbõl tevõdik össze.
A túrát elsô lépésnek tekintjük a tisztább és egészségesebb környezet megteremtésére. Ezért megállapításainkat a megyei és helyi hatóságoknak, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknek és intézmenyeknek is bemutatjuk.
Nyárádszereda utcáit kedden reggel lovaslegények járták be, õket követte az a lovasfogat, amelyrõl a bohócnak öltözött Kozsik József színmûvész hívogató szavait hallhattuk: "Szép jó reggelt Nyárádszereda, ma ünnepelünk, nagy vásár napja van. Gyertek a Baromtérre, a futballpályára, nemsokára Krumpli és Pityóka szórakoztat benneteket, lesz focimeccs, kötélhúzás, aki akar, lovagolhat. Este pedig kezdõdik a vásárnapi vigadalom.Gyertek, gyertek, szívesen várunk!"
Az ünnepséget délelõtt 10 óra után Dászkel László polgármester nyitotta meg. Ekképpen szólt a jelenlévõkhöz: "Szeretettel köszöntöm a bekecsaljiakat, nyárádszeredaiakat, a 2000. év augusztus elsejei vásárnapján, amely elkönyvelhetõ úgy is, mint a Millenniumi sokadalom rendezvénysorozat szerves része. Olyan lelkes szervezõk munkájának eredménye, mint Kozsik József színmûvész, a Folk Center Alapítvány elnöke, Takács Zoltán, dr. Butyurka Péter és nem utolsósorban Sztrója Károly a nyárádszeredai Akarat Sportegyesület elnöke. Remélem, hogy ez egy olyan folyamat indul el, amelyre a jövõben építeni lehet. A következõ évben szándékunkban áll megszervezni a két- háromnapos Nyárádszeredai Nyári Napok rendezvénysorozatot, amelyen bemutatnánk nemzeti közösségünk népmûvészetét, népzenéjét, kézmûiparát, kultúráját. Az alkalommal falutalálkozóra hívhatjuk az elszármazottakat, fogadhatjuk külföldi testvértelepüléseink küldöttségét és belefér majd egy állatkiállítás, egybekötve az állattartók díjazásával is. Nagyon reméljük, hogy addig a Nyárád menti polgármesteri hivatalokkal megalakítjuk a nyárádmenti kisrégiót és közösen tehetjük sikeressé és tartalmassá az augusztus elsejei hagyományt. Nagyon szeretnénk újra piacon látni a hajdani mesterek, kézmûvesek, népmûvészek, közöttük a keresztúri szitások, a szentgericei nádfonók, a jobbágytelki szalmakalaposok, a kádárok, a vargák és mások keresett portékáit. Nagyon köszönöm a szervezõk áldozatos munkáját, kívánok mindannyiuknak jó szórakozást."
A megnyitóbeszédet követõen a Tamacissza Társulat vidám gyerekelõadását láthattuk a futballpálya melletti rögtönzött színpadon. Krumpli és Pityóka (Kozsik József és Kozsik Ildikó), a két bohóc nagy sikert aratott a közönség körében.
A futballpályán a két 30 perces félidõben a két csapat mérkõzését láthattuk. A Tanácsosok edzõje Dászkel László polgármester volt, a segédedzõ Borbély Mihály alpolgármester, játékosok: Tóth József, Karácsonyi Károly, Gligor László Róbert, Varga Sándor (nyárádszentmártoni lelkész), Adorjáni Árpád, Magyari Vencel, Csizmadia György, Csiki Sándor, Mátyás János, Balogh István (csíkfalvi polgármester). A Tanácstalanok edzõje Mihály János, segédedzõ Varga Zoltán volt, játékosok: Cucuiet Claudiu, Papp József, Novák Vilmos, Veres Zoltán, Farkas Levente, Muntean Tibor, Moldován Miklós, Béres István, Ardelean Emil, György Tibor, Karácsonyi Árpád. A labda egyszer sem került kapuba, annak ellenére, hogy a bíró (Kozsik József) többször büntetõt ítélt a Tanácsosok javára. Egy alkalommal a Tanácstalanok kapusát kiállította, de a labdát a Tanácsosok nem tudták berugni az üres kapuba. Más alkalommal viszont a bíró is védett a pirosak kapusa mellett, így a mérkõzés null nullával zárult. Egyik csapatnak gyõznie kellett. Így került sor a kötélhúzásra. Sajnos az is kudarcba fulladt, ugyanis elszakadt a kötél.
Végül is megegyezés született – senki sem nyert, de jól szórakozott mindenki: játékosok és a népes közönség is.
Dr. Butyurka Péter állatorvos ifj. Nagy Jenõvel együtt egy hónapja vállalkozásba fogott, újabb szolgáltatást biztosít a Nyárádszeredába látogatóknak. A Feier Alapítványtól – pályázat alapján – kis kamatú, visszatérítendõ kölcsönt vettek fel, a pénzzel a rãdãuþi-i ménesbõl vásároltak
hat fajlovat (arab telivér) és a megfelelõ felszerelését. Ma már lovastúrákat szerveznek az igénylõk számára. Eddig hét személy vásárolt bérletet, akik egy hónap leforgása alatt 10 órán át lovagolhatnak. Az állatorvosi rendelõ mögött, helyet biztosítottak azok számára, akik a lovaglás titkait szeretnék elsajátítani. Butyurka Péter elmondta, hogy ezen a télen elõször szántúrákat szerveznek majd, így szeretnének hozzájárulni a helybeli faluturizmus fejlesztéséhez.
A nyárádszeredai vásárnap délutáni programja keretében Porzsolt Borbála és Zolcsák Sándor képzõmûvészeti kiállítása fogadta a látogatókat. A vendégfüzet egyik oldalán ezt olvastuk: "Mind a két mûvész erõs színeket használ, ami érthetõvé teszi a mûvek mondanivalóját. A színek, a vonalak tükrözik a mûvészek egyéniségét." – Öt nyárádszeredai személy aláírása. A bejegyzések is bizonyítják, hogy a kiállítást valóban sokan látogatták.
A délutáni órákban Borbély Melinda, Boár Károly, Gáspár Sándor, László Edit, Kiss Csaba és Tóth Béla, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztõi találkoztak a község vezetésével, majd a nyárádszeredai hallgatókkal. László Edit kérdõívet készített azzal a céllal, hogy a szerkesztõk megtudják a rádióhallgatók véleményét a mûsorokról. A konklúziók bizonyára majd az adásokban is tükrözõdnek.
A vásár napi vigadalom este nyolc óra után kezdõdött. A jól szervezett mûsorban fellépett a Bekecs táncegyüttes és zenekar, a Farduló népzenekar, az Aven Amentza Romale cigány táncegyüttes és zenekar. A rendezvénysorozat szabadtéri bállal zárult.
Az egyik nyárádszeredai idõs bácsi ekképpen értékelte az ünnepet: Ilyen jól szervezet szeredai nyári vásár nap régen nem volt. Mi annak idején a Hordás ünnepének neveztük. Augusztus 1-jéig minden gazdának asztagban kellett legyen a gabonája. A betakarítást ünnepeltük. A hagyomány átalakult, de az a fontos, hogy megmaradt. Nagyon jól éreztem magam, és azt láttam és hallottam, hogy mindenki."
A valamikori vásárnapok történetérõl Székely Magda nyugdíjas tanárnõ és László János tartott érdekes elõadást. Abból tallózunk.
Nyárádszereda, az egykori Marosszereda város évszázadokon át Marosszék székhelye volt. Nevét a szeredai heti vásárról kapta. Orbán Balázs a Székelyföld leírása címû könyve negyedik kötetének 69. oldalán leszögezi, hogy Nyárádszereda 1606 óta rendelkezett országos vásárral. Napjainkban kirakóvásárok vannak február 24-én, május 4-én és augusztus 1- jén. Régebben a kirakóvásárokat a református templom elõtti macskaköves, tágas téren tartották. Csegzi Sándor visszaemlékezése szerint a vásárban mindenki éveken át az árucikkének megfelelõ helyen telepedett le. A fõtér felsõ részén voltak a szénásszekerek, deszkások, szenesek, szíjgyártók, a gazdasági eszközöket árusítók. Következtek a zöldségesek, csizmadiák. Az alsó gyógyszertár járdáján kínálták portékájukat a helyi iparosok, kereskedõk. A gabonaárusok szekereikkel a Nyárád utcában helyezkedtek el a mai középiskoláig. Az állatvásár a mai sportpályán volt, azt a helyet napjainkban is baromtérnek hívják. Késõbb az állatvásárt a Malom utca végén, a Nagyréten tartották. Az utóbbi években a két Nyárád közötti téren van mindenféle vásár.
A fõtéri piactérre az Alsó Nyárád mente valamint Nyárádszereda és környéke falvaiból zöldséget, gyümölcsöt, baromfit, tojást, gabonát vittek. A havasok erdõs vidékeirõl málnát, epret, áfonyát árultak. A juhos gazdák fõképpen a Bekecs környékérõl, ordát, túrót, sajtot szállítottak a vásárba. A Sóvidék lakói és a gyergyóiak deszkát, csebreket, hordókat, kádakat hoztak. Sohasem hiányzott a jobbágytelkiek és ravaiak szalmakalapja. Dicsõszentmárton környékérõl forgácsból font kalapokat árultak. A korondiak, makfalviak kezdetben mázatlan, késõbb mázas cserépedényeket vittek a piacra. Székelykeresztúrt Szitáskeresztúrnak is nevezték, onnan hozták a legjobb szitákat. A makfalviak posztót, pokrócot, a segesváriak posztókalapot hoztak. A selyeiek, szolokmaiak bükkfából égetett kovács- és vasalószénnel jelentek meg a vásárban. Miklósiné, Katica néni és társuk a bódéban kofapecsenyét sütöttek. A gyermekek szívesen vásárolták a vattacukrot, szerették a lapátcukorkát is, amit nyalókának neveztek. Sokan vették a similabdát és a jojót. Felnõtt és gyerek kedvelte a körhintát, ahogy nevezték – a lupuhintát. Kezdetben a fiúk kézzel hajtották, késõbb villanymotorral mûködött. A hinta forgása közben trombita, cigányzene, majd zenegép szólt. "A hinta a magasba száll, Körülötte vidám zene csendül, Aki a hintán ül, búját elfelejti ezért a vásár napját kedveli."
A nyári vásárokban volt bábszínház, medvetáncoltató, erõmûvészek és bohócok léptek fel. Nem hiányzott a jósnõ, aki kártyából és tenyérbõl jósolt.Megjelent a papagájos és fehér egeres ember. Állatával egy dobozból nyomtatott cédulát húzatott ki, amelyen homályos értelmû jóslatok voltak. 1940-tõl a mozi megszûnéséig, a nagyvásárok alkalmával egésznapos filmvetítés volt. Az egykori iparoskörben kugliversenyeket szerveztek. A hajdani kaszinóban a módosabb emberek kártyáztak, gyakorta reggelig.
A vásárok gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatok teremtésére adtak lehetõséget a különbözõ települések lakosságának. Új ismeretségek, barátságok alakultak ki. Ez fokozta az összetartást, együttmûködést. A nagyvásár néphagyomány. Nemzedékrõl nemzedékre fennmaradt. Népdal is keletkezett : "Nincsen pénzem, de majd lesz, Mikor Szeredában vásár lesz, Eladom a szürkét meg a feketét, Ölelek egy barna menyecskét."
Megkezdôdött a vizsgálat a lezuhant helikopter ügyében
A Segesváron, kedden délben lezuhant helikopter balesetének ügyében megkezdõdött a vizsgálat. Mint megtudtuk, még aznap a késõ délutáni órákban a városba érkezett a Polgári Aeronautikai Felügyelõség két képviselõje, akik nekiláttak a baleset körülményei tisztázásának. A vizsgálóbizottság mára várhatóan újabb szakemberekkel bõvül, sõt, Segesvárra várják az angliai Lloyd biztosító szakértõit is, a gép ugyanis ennél a társaságnál volt viszontbiztosítva.
Mint már ismert, a helikopter röviddel a felszállás után, a pilóta szerint a motor erejének elvesztése miatt zuhant le, miközben pilótája igyekezett a gépet biztonságosan visszahozni a földre. Ebbõl értelemszerûen mûszaki hibára lehet következtetni, hivatalos szakvéleményt azonban csak 30 nap múltán hoznak nyilvánosságra az esetet vizsgáló szakértõk. Az 1972-ben gyártott, és 1997-ben felújított IAR 316/B tipusú helikopter a Romgaz tulajdonában volt, tavalytól állt a dr. Raed Arafat vezette marosvásárhelyi rohammentõ-szolgálat rendelkezésére. 1997-es fõjavítása óta mintegy 1000 órát repült. A lezuhanáskor fedélzetén tartózkodó hat személybõl hárman sérültek meg, egyikük állapota sem veszélyes.
Miután Alexandru Pogãceanu, a FNI marosvásárhelyi kirendeltségének vezetõjének elõzetes, szabadlábon történõ kivizsgálása véget ért, az iratcsomó átlerült az ügyészségre, ahol továbbra is szabadlábon folytatnak eljárást ellene.
Egyébként a Beruházási Alap Károsultjainak Megyei Egyesülete megkapta a bírósági jóváhagyást, így most már megvan a jogi személyiségük. A megyei egyesület elnöke Marian Bold, alelnöke Ilie Cãlugãru, titkára pedig Covrig Malvina lett.
Augusztus 1-3 között a National Democratic Institute (Amerikai Egyesült államokbeli szervezet) rendezésében nyári politikai iskolára zajlik Marosvásárhelyen. A képzésen amerikai és hazai szakértõk segítenek 30 romániai fiatal politikust – köztük 6 RMDSZ küldöttet – kampányszervezésssel kapcsolatos ismereteket elsajátítani.
A felkészítõn Nagy Zsolt RMDSZ-ügyvezetõ alelnök a kampányterv elkészítésérõl, Kovács Péter a választókkal való közvetlen kapcsolattartásról, Naphegyi Andrea a televíziós kampány megszervezésérõl tart elõadást.
Mintegy 8 éve tart az a kapcsolat különbözõ romániai kulturális szervezetek és a "Freunde des Turnersee" szervezet között, amelybe a marosvásárhelyi Nyílt szívek csoport 5 éve kapocsolódott be. A szervezet minden évben a Turnersee-tó partján levõ Kärnten-i rezervátumban kórustalálkozót szervez, ahol Európa minden tájáról gyûlnek össze egyházi, madrigál és más kórusok, köztük népzenészek is. Az általában egyhetesre tervezett találkozón naponta több órán keresztül folyik az éneklés, táncolás, és természetesen, programon kívül, kapcsolatok alakulnak ki emberek és szervezetek közt.
Ebben a táborban, amelyet idén Johann Sebastian Bach halálának 250. évfordulója jegyében szerveztek, a Nyílt Szívek Német Ifjúsági csoport is részt vett – tudtuk meg Helga Ungermanntól, a csoport vezetõjétõl.
Szabó Ferenc olvasónk kérdésébõl idézek: "Sokszor olvastam a kalózokról. Újabban arról is tájékozódhattam, hogy vannak légikalózok, sõt kalózrádiók. Igaz-e, hogy a kalóz szavunk eredetét tekintve rokonságban van a kalauz szóval?" Hadd kezdjem azzal, hogy az említett két szó valóban kapcsolatban van egymással. A kalauz szó valamelyik török nyelvbõl, valószínû a kun-besenyõbõl került a magyar nyelvbe. Török nyelvekbõl a szó megfelelõje kimutatható például a csgatájban. Itt qolauz formája "útmutatót, vezetõt" jelent; az oszmán-törökben qylaghuz alakja szintén "vezetõ" jelentésben él.
Bárczi Géza szófejtõ szótára szerint mint személynév már 1380 táján megjelent nyelvünkben, a XVI. századtól kezdve pedig köznevesült formájával találkozunk. Az említett szótár szerint a kalóz szó eredetét tekintve azonos a kalauz szavunkkal. Valószínû, hogy a kalauz és a kalóz két külön átvétel, de éppúgy lehet, hogy ugyanannak a magyarrá lett szónak magyar alakváltozatai elkülönült jelentéssel.
A szaktudományi vizsgálatok arról gyõznek meg, hogy a tengeri hajóvezetõknek ugyanis régen az volt a foglalkozásuk, hogy a hazájuk partvidékére érkezõ idegen hajókat bizonyos jutalom fejében az általuk jól ismert víz alatti sziklák és zátonyok között a parti révbe vezessék, kalauzolják. Az ilyen helyeken gyakran rablók tanyáztak, akik összejátszottak az idegen hajónak révbe kalauzolására vállalkozó vezetõvel. Az ilyen vezetõ zátonyra futtatta a hajót, a cinkosok pedig a partról megtámadták és kifosztották.
Az Adrián különösen a török hajóvezetõk, a kylavuz-ok voltak emiatt hírhedtek. Ez a török kylavuz szó a magyarba átkerülve eleinte kalavuz-nak hangzott; ebbõl a kalavúz alakból a v-h hangváltozással; kalahúz lett, majd a h kiesésével: kalaúz – kalauz – kalóz. Az egymás mellett élt eltérõ hangalakok jelentés megoszlásához vezettek. Az "útbaigazító" jelentés a kalauz, a "tengeri rabló" jelentés meg a kalóz alakhoz csatlakozott. Nem kell különösképpen meglepõdnünk a két szó rokonságán. Napjaink modern kora is tartogathat ilyenszerû meglepetéseket, hiszen hány meg hány esetrõl tudunk, amelynek során a törvényesség védelmezõje annak megszegõjévé válik. Úgy, ahogyan a kalauzból valaki kalózzá vált.
Csökkenô külkereskedelmi hiány
Jócskán egymilliárd dollár alá (934 millióra) csökkent az idei elsõ fél év után a román külkereskedelem hiánya. Az egy évvel ezelõttinél közel 90 millió dollárral kisebb a deficit, mivel az export az idén dinamikusabban, 27,4 százalékkal, nõtt, mint az import (+ 19,8 százalék). A hiány júniusban mérséklõdött érezhetõen, csaknem 87 millió dollárral májushoz képest, de nagyobb maradt, mint egy évvel elõtte. A kivitel értéke egyébként fél év alatt 4,9 milliárd dollár felett volt, a behozatal értéke viszont az 5,85 milliárdot közelítette. Románia fõ kereskedelmi partnere az idei elsõ fél évben Olaszország volt (exportrészesedése 23,1, importrészesedése 20 százalék), megelõzve Németországot és Törökországot.
Elismertetik a régebbi gimnáziumi okleveleket
A kormány hétfõi rendkívüli ülésén elfogadott rendelete értelmében a gimnáziumot 1999 elõtt végzett tanulók egyenlõ eséllyel felvételizhetnek a közép- és szakiskolákba az 1999-ben és ezután végzett tanulókkal. E célból az 1999 elõtt végzett évfolyamok oklevelét a tanügyminisztérium által idén október elsejéig kidolgozandó metodológia alapján el fogják ismerni.
Növelik a szerencsejáték-engedély díjszabását
A kormány jóváhagyta a szerencsejáték- engedély kibocsátási díjának aktualizálási módozatát. A törvény értelmében a pénzügyminisztérium kérésére elfogadott kormányhatározatban félévente növelhetõ a szóban forgó díjak értéke, a Román Nemzeti Bank által meghatárott lej-euró árfolyam alakulásának függvényében.
EU-pénz a Bukarest–Fetesti vasút korszerûsítésére
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Bukarest–Feteºti vasútvonal korszerûsítésének több mint 231 millió euró értékû projektjét – közölte a Phare Romania program koordinátora, Simon Mordue. A munkálatokat az Európai Unió által a kelet- európai jelöltállamok környezetvédelmi és szállítási infrastruktúrájának korszerûsítésére létesített és a strukturális elõcsatlakozást támogató ISPA- alapból fogják finanszírozni. A mûszaki támogatást célzó projektek levezetéséért a Regionális Fejlesztési Országos Ügynökség felelõs, mely áprilisban már ki is jelölte a mûszaki támogatást nyújtó cégeket – tudtuk meg az ügynökségtõl érkezett közleménybõl.
Határon túli magyarok mûvésztelepe Makón
A határon túli magyarok Makói Mûvésztelepén született alkotásokból, valamint az alkotóknak a korábbi években készült munkáiból nyílt kiállítás kedden este a makói József Attila Múzeumban. Tizedik alkalommal érkeztek Ukrajnából, Romániából, Jugoszláviából és Szlovákiából magyar képzõmûvészek Makóra, hogy az önkormányzat fenntartásában lévõ mûvésztelepen három héten át alkossanak. A jubileumi mûvésztelep központi témája az 1000 éves magyar történelem és kereszténység. A tábor 22 lakója – festõ- és szobrászmûvészek, grafikusok és keramikusok – már többször voltak a Maros-parti város mûvésztelepének vendégei. Az elmúlt három évben készült munkáikból vándorkiállítást állítottak össze, amely január óta több magyarországi városban is látható volt. Az Ezerszáz év a Kárpát-medencében címû tárlatot augusztus 16-ig a makói József Attila Múzeumban tekinthetik meg az érdeklõdõk.
A Master Rally elnevezésû, Párizs–Peking közötti autós-motoros terepverseny romániai szakaszán, baleset következtében életét vesztette egy francia motoros, Barnard Maille. Az ötvenéves versenyzõ a fõvárostól nem messze, Bãrãganu és Malurile között nem vett észre egy gödröt, belehajtott és bukott. A súlyos sebesültet helikopterrel a legközelebbi kórházba szállították, de az orvosok már nem tudták megmenteni az életét.
Évezredes motívumok címmel kiállítás nyílt Bonyhádon, a Völgység Múzeumban. A bukovinai székelyek évezredes motívumait ismerheti meg a látogató száz bordó és fekete színû, õsi eredetû mértani mintázatú szõttesen, hímzésen, bõrbõl készült kozsokon, selymes lajbin, ingen, kendõn, párnafejen. A kiállításon látható sok, már csak a bukovinai székelyek õrizte motívumú ruhadarab, kendõ, párnafej, a férfiak hosszú állógalléros inge tüszõvel, vagy a sûrûn ráncolt és hímzésekkel díszített nyak és kézelõ. A kiállítás a madéfalvi véres Vízkereszt után Moldvába menekült csíki és háromszéki székely családok viseletét, használati tárgyait mutatja be.
Szent István-ereklye Budapesten
Augusztus 20-án érkezik Dubrovnikból Budapestre Szent István koponyaereklyéje, amely jövõ augusztus 20- áig lesz látható a Szent István-bazilikában, illetve az Esztergomi Keresztény Múzeumban – közölte Borókai Gábor szóvivõ. Elmondása szerint a kabinet 300 ezer német márka értékben anyagi kezességet vállalt az ereklye biztonságára.
Hágai vádlott elrablóinak letartóztatása
A szerb rendõrség õrizetbe vett 8 személyt, akiket a hágai Nemzetközi Törvényszék által körözött boszniai szerb Stevan Todorovic csaknem két évvel ezelõtti elrablásával és Boszniába csempészésével gyanúsítanak – közölte a belgrádi rendõrség. Todorovic, a boszniai Bosanski Samac egykori rendõrparancsnoka 1998 szeptemberében került a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bûnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék kezére. A belgrádi sajtó akkoriban már közölt olyan értesüléseket, amelyek szerint a törvényszék titkos vádlottlistájára felvett férfit a nyugat-szerbiai Zlatibor hegyen rabolták el ismeretlen tettesek, a boszniai Tuzlába csempészték, majd Hágába szállították. A belgrádi rendõrség közölte: három napja õrizetbe vettek nyolc, Todorovic elrablásával gyanúsított személyt, két társukat pedig még körözik.
A brazil Rivaldo a világ legjobban keresõ labdarúgója. Az FC Barcelona megegyezett a 28 éves játékosával, hogy éves nettó keresete 13 millió márka lesz. Rivaldo eddig "csak" 5.3 millió márkát kapott a katalán klubtól. Szerzõdése változatlanul 2003-ig szól és ára 176 millió márka. Az Aranylabdás futballista megelõzte a kereseti listán a spanyol Raúlt, akinek évi 12 millió márka a fizetése a Real Madridnál. Utána két Olaszországban játszó labdarúgó következik: az argentin Gabriel Batistuta (AS Roma) 11.7 millióval és Alessandro Del Piero (Juventus) 11.4 millió márkával.
Aláírásgyûjtéssel tiltakoznak a környezetvédôk
A marosvásárhelyi környezetvédõ szervezetekbõl alakult Alter Eco munkacsoport kedden csaknem hétszáz aláírással támogatott jegyzéket nyújtott be a polgármesteri hivatalba, amelyben a Park Szálló parkolójának kibõvítése ellen tiltakoznak. A kezdeményezés egyelõre válasz nélkül maradt, mint Marius Paºcan szóvivõtõl megtudtuk azért, mert a polgármester még nem tért haza szabadságáról. dr. Dorin Florea várhatóan pénteken érkezik vissza hivatalába, és a jövõ héten valószínûleg találkozón fogadja majd a környezetvédõk képviselõit, ahol megvitatják a munkálat sorsát.
Rangos fotókiállítás a Várgalériában
Ma délután hat órakor a Marosvásárhelyi Fotóklub Várgalériájában neves magyar fotómûvész kiállítása nyílik. Eifert János EsFIAP fotómûvész, a Magyar Fotómûvészek Szövetsége elnökének Tánc–Test–Természet címû tárlatát Nagy Mklós Kund, lapunk fõszerkesztõhelyettese és Beatris Budea nyitják meg. A kiállítás naponta 11 és 19 óra között látogatható.
Nehéz helyzetben a megyei kórház
A már hosszabb ideje adósságokat felhalmozó megyei kórház tartozásai a legújabb adatok szerint meghaladják a hetvenmilliárd lejt. Mint megtudtuk, emiatt egyre nagyobb nehézségekbe ütközik az intézmény ellátása, súlyos problémának bizonyul már a betegek élelmiszerellátása is. A jövõ sem biztatóbb, hiszen a második félévre kiutalt költségvetési pénz értékben nem éri el az elsõ félévi kiadások összegét sem.
Tegnap kezdõdött és augusztus 9-ig tart Budapesten a hatalmas érdeklõdésnek örvendõ Pepsi Sziget – 2000 fesztivál. Az évrõl évre bõvülõ rendezvény változatos eseményei között az Irodalmi Sátor is gazdag, vonzó mûsort kínál. A Szépírók Társasága rendezésében szervezett esteken számos kiváló író, költõ találkozik az érdeklõdõkkel. Augusztus 6-án a marosvásárhelyi Kovács András Ferenc Jack Cole dalait szólaltatja meg három erdélyi színész, Fazekas Ernõ, Márton Lóránt és Nagy Csongor, akik a megzenésített verseket már többször is nagy sikerrel adták elõ itthon és az anyaországban egyaránt.
Augusztus 5-én, szombaton 11 órától nyolcadik alkalommal találkoznak a 11 éve felszámolt Bözödújfalu lakói. A tragikus sorsú falu emlékére emelt falnál tartandó találkozón, amelyre a falustársakat, és a velük együttérzõket várják, ökumenikus istentisztelettel és kulturális mûsorral emlékeznek az egykori településre.
Koszorúzás Sipos Domokos szobránál
A dicsõszentmártoni Sipos Domokos Mûvelõdési Egyesület, a város magyar történelmi egyházai és a Dicsõszentmártoni Magyar Ifjak Szövetsége a költõre emlékezik halálának 73. évfordulóján. Augusztus 6-án, a vasárnapi istentisztelet után déli 12 órakor megkoszorúzzák Sipos Domokos szobrát az unitárius templomkertben.
A szovátai Bernády Közmûvelõdési Egylet és a Teleki Oktatási Központ szervezésében a helyi református imateremben irodalmi estet tartanak holnap este hét órától, amelynek meghívottja Forrai Eszter, Párizsban élõ költõnõ. A mûvészt és köteteit Fülöp Judit, a Bernády Közmûvelõdési Egylet alelnöke mutatja be, verseibõl szavalnak Bokor Etelka, Kovács Katalin, Szalma Hajnalka és Mester Zoltán.
1981 és 1990 után harmadszorra is hazahívja fiait a kis székely falu. Szombaton falutalálkozó lesz Vadasdon. Az ünnepség istentisztelettel kezdõdik 11 órától, amelyen igét hirdet D. dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. 14 órától a falu szülöttjének, Molnár Dénesnek a munkáiból, valamint Sándor János címerfaragásaiból nyílik kiállítás az iskolában. Megnyitót mond Kiss Dénes székelyszentistváni lelkész. Bemutatják Székely Ferenc helybeli néprajzos munkáját, a Vadasdi Krónika címû gyûjteményt, amely adatokat tartalmaz a falu történetérõl és néprajzáról. A napot reggelig tartó bál zárja.
A megyei RMDSZ szervezetének székházában mûködõ gyógyszertár tevékenysége augusztus 5 és szeptember 15 között szünetel.
A Pro Biciclo Urbo szervezet kétnapos kerékpártúrát indít a Görgényi- havasok legmagasabb csúcsára, a Mezõhavasra (1777 m.) és a Bekecs hegyre (1080 m.). Az útvonal Marosvásárhely, Nagyernye, Nyárádremete, Vármezõ, Nagynyárád völgye, Kiságpatak völgye, Prislop, Mezõhavas csúcs, Prislop, Szováta vize, Szakadát, Iszujka, Kerek-hegy, Bekecs-hegy, Nyárádszereda, Tompa, Marosvásárhely. Az út hossza mintegy 140 kilométer, ebben az összeadott szintkülönbség 1977 méter, gyalogút kb. 10 kilométer. A túrára jó fizikai erõnlétû, megfelelõ mûszaki állapotú kerékpárral rendelkezõ résztvevõket várnak, szükséges meleg ruha, hálózsák vagy pokróc, kalóriadús élelem két napra. Indulás szombaton reggel hét órakor a Bolyai líceum elõtti parkból, visszaérkezés vasárnap este. Bõvebb információ Both Károly túravezetõnél kapható a 140-439-es telefonszámon.
A hétvégén ünneplik Szásznádason a falu elsõ írott megemlítésének hétszázadik évfordulóját. Ez alkalomból falutalálkozót rendeznek, melynek keretében szombaton a mûvelõdési házban kultúrmûsort szerveznek, ezt követõen pedig díszpolgári címeket adományoznak. Vasárnap reggel 10 órától ökumenikus istentiszteletet tartanak a helybéli evangélikus templomban, este pedig bál lesz.
Sûrû hónap a fogyasztóvédôknél
Július folyamán a megyei fogyasztóvédõ hivatalhoz 86 bejelentéssel fordultak a fogyasztók, amelyeknek túlnyomó része megalapozottnak bizonyult. 40 panaszt a különbözõ szolgáltatók ellen emeltek, 30 esetben az élelmiszerek minõségét kifogásolták, 16 alkalommal pedig más áruk hibája váltotta ki a bejelentést. A bejelentések nyomán kezdeményezett vizsgálatok során a felügyelõk 39 millió lej értékû áru forgalmazását betiltották, 10 kereskedelmi egység mûködését ideiglenesen beszüntették. 23,75 millió lej értékben róttak ki büntetéseket, és a károsult személyek részére 127,6 millió lej kárpótlást eszközöltek.
Németi Istvánnak, a Mold