|
LII. évfolyam 93. (14449) |
2000. április 20., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Hosszas számolgatás után kedd délutánra megszületett a szabályzat szerint érvénytelen marosvásárhelyi RMDSZ-elõválasztás nem hivatalos végeredménye, s így-úgy közkézre is jutott. A listán szereplõk sorrendje óvatos kezelést igényel. Nem csak az elõválasztás érvénytelensége okán, hiszen, mint közhírré tették, a megyei Operatív Tanács péntekre összehívott ülésén is napirendre kerül, s feltehetõen leteszi a garast ez ügyben a Területi Képviselõk Tanácsa (TKT), amelynek összehívása körül némi zûrzavar keletkezett ilyen-olyan fifikák miatt. S léteznie illene némi óvási idõnek is, ha már tájainkon ennyire dühöng a demokrácia RMDSZ módra…
Mellesleg, a TKT összehívása nem lehet kérdéses, hiszen a megyei szervezet alapszabályzatában tételesen olvasható: "A TKT üléseit a területi elnök hívja össze, a tanács állandó bizottságának indítványára, illetve a TKT-tagok egyharmadának javaslatára." Tehát, nem valakinek a kedve szerint, hanem a TKT ÁB indítványára. Sürgõsen, mert a választások hivatalos naptári terve szerint legkésõbb május 5-ig teljes "vértezetben", tehát az összes, törvény által igényelt dokumentummal le kell tenni a jelöléseket. A marosvásárhelyi listán így elvitatkozgathatnak, a megyei tanácsosi lista véglegesítése azonban egyértelmûen a TKT hatásköre. Ugyancsak mellesleg, több mint érdekes ez a hatásköri vita. Ha a "reformisták" ma mindenáron ki akarják húzni az "antireformista" TKT alól a szõnyeget, késõbbi, esetleges nyeregbe kerülésünk után éppen alóluk fog hiányozni! Avagy az egészet nem gondolták komolyan, s csak egy kis választási handabandának volt jó? Avagy úgy gondolják, hogy akkor majd kedvükre szabályozgatnak, mint teszik ma is, el egészen az elemi logika megsértéséig. No, de hát játszadozzanak csak.
Szóval elkészült a marosvásárhelyi érvénytelen elõválasztás nem hivatalos végeredménye. Íme a sorrend a mai tanácsosi létszámot záró 13-ig: dr. Benedek István, Tõkés András, dr. Ráduly Levente, dr. Jeremiás István, Sántha Tibor, Káli Király István, Bakos Levente Attila, Dávid Csaba, Berekméri Sándor, Törzsök Sándor, Csegzi Sándor, dr. Kolozsvári Zoltán, Spielmann Mihály. Csupa érdemes, s feltehetõen érdemdús jelölt, függetlenül a gittegyletbeli besorolástól.
A szavazóknak a jelek szerint nagyon tetszenek az orvosok, mert a lista élén mindjárt három is található, a közigazgatásban oly nélkülözhetetlen, s eddig is kevés jogászból, meg közgazdászból azonban csak egy- egyre futotta a demokratikusnak mondott választói opciókból. Mérnökbõl három megfelelõ aránynak mutatkozik, s tanárból is elégséges a kettõ, megfejelve a nem csak szûkebb pátriánkban ismert (a 13. hellyel nem biztos, hogy méltányolt!) történésszel. No persze, mivel nem volt érvényes, meg érvénytelen sem az elõválasztás – ami jogilag, ugye, világos! – szóval ezért még itt-ott igazgathatnak a listán, de a jelek szerint csak azok, akiket a megyei elnök közel enged.
Ha minden marad így, várhatóan nagy lesz a torlódás a helyi tanács tanügy- egészségügy-kulturális-sport bizottsága körül, amelyben öten munkálkodnának szívesen a köz javára.
Mindaz, ami a jelöltválasztás körül történik, a demokratikus látszatkeltés következménye, amikor a jelölés felelõsségét demagóg szólamokkal áthárítják a köz véleményére. Jól hangzik, s a hamis hangot nehéz avagy nem ildomos észrevenni akkor sem, ha ez a demokratikus dilettantizmus szüleménye. Nem népszerû foglalatosság "akadékoskodni", különösen olyanok részérõl nem, akiket erõteljes ambíciók hajtanak arra, hogy szüntelenül jó színben tûnjenek fel. A jelöltállítás felelõsségét azonban nem lehet áthárítani azzal, hogy "döntsön a köz". Aki él megbízatásánakfelelõsségével, legyen akármilyen elnök, az tudja, hogy a "köz" választása akkor valóban demokratikus, ha (esetünkben) a közigazgatás megannyi tudnivalójában járatlan választók elé hiteles alternatívákat állítanak. S itt a hitelesen a hangsúly. Mert a mostani elõválasztásokon, s a majdanin feltehetõen jóval nagyobb számban részt vevõk egyaránt csak veszíthetnek, ha célt téveszt a jelöltlista. Márpedig a cél az, hogy az RMDSZ új tanácsi frakciója szakmailag megalapozottan vitaképes partnere-ellenfele legyen a többi, mandátumhoz jutó pártnak, és nem mellékesen: képes arra, hogy alkalomról alkalomra átlásson a tanácsi bürokrácia sûrû szövésû, sok útvesztõvel teletûzdelt hálóján. Ezek olyan kérdések, amelyekre a napokban sürgõsen ki kell térni és választ keresni. Az arrogáns, magamutogató, indulatos üzengetések, üresen kongó jogászi okoskodások, megnyilatkozások helyett. Már persze, ha komolyan veszik a közszolgálatot és nem a haszonszerzés alkalmi ugródeszkájának gondolják.
Ma délután ötkor érkezik Maros megyébe Emil Constantinescu államfõ. Kíséretében lesz Constantin Degeratu elnöki tanácsos, Sorin Frunzãverde védelmi, Romicã Tomescu környezetvédelmi, Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, Borbély László területrendezési, valamint Vlad Roºca közigazgatási államtitkár. A reptéren adott sajtónyilatkozatot követõen egyenesen a hadsereg 6-os hadtestéhez megy tanácskozni. Utána találkozik a megyei adminisztratív tanács, a Lupu-törvény alkalmazásáért felelõs, illetve a katasztrófa-megelõzõ bizottságok tagjaival.
Pénteken megyei körútra indul. Radnótot és Marosszentkirályt keresi fel. Délben a marosvásárhelyi új kórház igazgatójával, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetõjével találkozik, megtekinti a SMURD sürgõsségi szolgálatot és az épülõben levõ vérközpontot. Munkaülésen vesz részt a 2000. évi 1-es számú törvény alkalmazásáról, délután a repülõtéren pedig újabb sajtónyilatkozat következik.
Sajtótájékoztató a megyei RMDSZ-nél
Kincses Elõd megyei elnök tegnapi satótjékoztatóján a szombat-vasárnapi marosvásárhelyi elõválasztások eredményeit ismertette csupa talányos, de legalábbis különös kommentárba öltöztetve. Véleménye szerint, bár 8400 szavazat lett volna szükséges ahhoz, hogy az elõválasztási részvételi arány elérje az 1996-os választásokon leadott szavazatok 20 százalékát, "lenyûgözõen sikeres" volt az, hogy 7000 ember leadta a voksát a tanácsosjelöltekre. Így, tette hozzá, a lista elsõ 12 helyezettje kötelezõ, de – a körzeti elnökökkel tartott konzultáció nyomán (!) – lehetõséget adnak a polgármesternek, hogy a következõ három név sorrendjén változtasson. Erre a mûveletre jövõ szerdán kerítenek sort. Hangsúlyozta, hogy a körzeti elnökökkel egyetértettek abban, hogy a 7 ezer szavazatot figyelembe kell venni. Bevallotta, hogy vita volt a kampánystáb tagjai és közötte abban a tekintetben, hogy 10 vagy 20 százalékos részvételt tekintsenek-e kötelezõnek. Végül õ fogadta el a stáb határozatát (20%), mert akkor még azt hitte, lesz Fodor Imrének ellenjelöltje. Végül is nem volt, ezért lett szerinte kisebb a részvétel. Azonkívül a választók nem ismerik a tanács tevékenységét, mondta, hozzátéve, hogy az elkövetkezendõkben jobban kell mediatizálni azt, hogy a választók négy év múlva tudják, ki mit csinált. De, hangsúlyozta többször is, "lenyûgözõ volt" az ünneplõbe öltözött szavazók áradata, és a 7000 szavazat sikernek számít.
Ezek után felhívta a figyelmet "a helyi magyar lapban" megjelent "szokatlan" közleményre, amelyben a Területi Képviselõk Tanácsa állandó bizottsága április 25-re rendkívüli TKT összehívását kéri. Véleménye szerint ez alapszabályzat-ellenes, és az aláírók túllõttek a célon, mert a TKT- nak nincs kompetenciája Marosvásárhelyre, mindössze a megyei tanácsosok jelöltlistáját állíthatja össze, közösen a Területi Egyeztetõ Tanáccsal. Aberráns igénynek nevezte a felhívást, kínos próbálkozásnak arra, hogy a TKT, illetve a három aláíró akaratát szembeállítsák a választók akaratával. Hangsúlyozta, hogy az aláírók nem jogászok, nem értenek hozzá, s vele, a jogásszal vitatkoznak. Kelemen Attila állatorvos, ért a fajkutyákhoz, de a választásokhoz nem – jelentette ki Kincses Elõd.
Ezek után a sajtó is kérdezhetett.
Népújság: Elnök úr, ön sikeresnek minõsítette az elõválasztásokon való részvételt. Ez viszont mintegy 18 százalékos választói akaratot tükröz. Vajon el lehet tekinteni a többi 82 százalék akaratától?
Kincses Elõd: A 7000 ember részvétele, figyelembe véve, hogy polgármesterrõl nem kellett szavazni, csak a tanácsosokról, siker. Annak a 80 százaléknak a véleményét figyelembe kell venni, csak ezt a véleményt senki sem ismeri. Aki azt a 80 százalékot, aki hallgatott, figyelembe tudja venni, annak gratulálok. A megyei szervezet nem annyira zseniális, hogy 80% ki nem fejezett véleményét megértse. Lehet, hogy vannak olyan zseniális emberek, akik a 80% ki nem fejtett véleményét megértik. Mi nem tudjuk. Mi a 18 százaléknak a kimondott véleményét tudjuk mgérteni és annak az alapján tudunk tenni. Egyébként a statisztika szabályai szerint, amikor 5 százalékos eredmény egy exit pool-ban megvan már, az a százszázalékos eredményt meg szokta már adni. Tehát, akik tudják, hogy hogy szokták a választási eredményeket megsaccolni, 5-6 százalék után nagyon közel szokott lenni a reális eredmény. Természetesen, ha százszázalékos részvétel lett volna, akkor a 100% eredményeit ismerhetnénk, de 18 százalékos lett, s ennek az eredményét ismerjük.
Népújság: Futólag említette a sikertelenség okát. Ha nem volt rosszul megszervezve, minek tudható be a vártnál kisebb részvétel?
Kincses Elõd: Vitatkozom azzal, hogy rosszul lett volna megszervezve, mert két hét alatt volt lehetõségünk megszervezni. Mi nem tehetünk arról, hogy a kormány nem hozza meg idejében a választási törvényt, hogy a parlament úgy írja ki a választást, hogy nincs költségvetés és nem tudjuk azt, hogy hány tanácsos van és így tovább. Tehát rajtunk kívülálló okokból kellett ilyen szoros határidõben megszervezzük. Egyébként mi már a tavaly decemberben elkezdtük a választások szervezését, és három hónapon keresztül több mint 100 beszámoltató gyûlést tartottunk, amirõl sajnos, a helyi magyar nyelvû sajtó tudomásom szerint nemigen számolt be, úgy hogy a város közvéleményének csak az a része tudta, hogy milyen nagy munkát végeztünk, aki jelen volt a gyûléseken. Tehát én azt mondom, hogy ez egy igenis jól megszervezett választás volt. Maga az a tény, hogy két hét alatt tudtunk mozgósítani 7000 embert, azt bizonyítja, hogy jól meg volt szervezve. Szeretném látni, hogy ki tud még 7000 embert mozgósítani Marosvásárhelyen a jelenlegi politikai apátia mellett? Minden egyes módozatot felhasználtunk arra, hogy a közvélemény tudomására hozzuk azt, hogy lesz elõválasztás: a tévéadókat, az írott sajtót, röplapokat. Az egyházaknak nagyon nagy szerepük volt és hangsúlyozom, hogy az egyházak hathatós segítsége nélkül kizártnak tartom, hogy ilyen nagy számban részt vettek volna, mert ez a 7000, bizony akárhogy is vesszük, szép szám.
Népújság: Kijelentette, hogy nem fogja összehívni az állandó bizottság kérésére a TKT-t. Ez csak formalitás, mert ha a TKT állandó bizottsága dönt, az elnök köteles összehívni.
Kincses Elõd: Dehogy hívom össze, szó sincs róla! Elõször is nem kötelezõ, másodszor nincsen rá hatásköre. A TKT-t természetesen össze kell hívni, együtt a TET-tel, mert ez Maros megyében a döntéshozó szerv az alapszabályzat 18-as szakasza alapján, azért, hogy a megyei tanácsosi listát összeállítsa. De a megyei tanácsosi listát még nem tudjuk összeállítani, mert a jelölések még nincsenek abban a fázisban. Tehát valamikor a hónap végén vagy pedig május elsõ napjaiban fogjuk összehívni – hatodikáig lehet letenni a listát –, aszerint, hogy hogyan alakulnak a jelölések. Egy olyan kérdésnek a megvitatására, amire nincs hatásköre a TKT- nak, miért hívjam össze a TKT-t? Én egyszerûen nem értem, hogy miért kérték. Olvassák el az alapszabályzatot!
Olvasóink hiteles tájékoztatása végett pontosan idézzük a vonatkozó RMDSZ- szabályzókat, amibõl bárki eldöntheti, ki beszél félre, mert kezd kabaréba hajlani az, ami az RMDSZ megyei vezetése szintjén folyik.
Az SZKT 67. számú, a helyhatósági választások elõkészítésének szabályozásáról szóló határozatban a megyei tanácsosok értékelésérõl és jelölésérõl többek között a következõk állnak: "(4/1) A megyei tanácsosok értékelését és jelölését a 2.3 és 2.4-es cikkelyekben megfogalmazott kritériumok szerint a TKT vagy MKT vagy területi szervezet vezetõ testülete végzi el."
Továbbá "(5/6). A fellebbezési határidõ lejárta után a területi (megyei) szervezet vezetõsége véglegesíti a jelöltek listáját, kitûzi a kiértékelõ, illetve jelölõ TKT-ülés idõpontját, és összehívja a TKT-t, melyre bizonyíthatóan meghívja a jelölteket is."
Ezt is megértük. Négy évvel korábban szinte napra ugyanezen a dátumon indult a választási kampány. Idén, múlt szerdai ülésén fogadta el a kormány az 1991. évi 70-es számú, a helyhatósági választások törvényének módosításáról szóló sürgõsségi kormányrendeletet. Ugyanakkor kitûzték a helyhatósági választások idõpontját: 2000. június 4. Mától a negyvenöt napos választási kampány ezzel be is indul. A közigazgatási államtitkárság feladata kiképezni a prefektusokat, prefektúrai vezérigazgatókat, megyei titkárokat a választási feladatok lebonyolítására. Ma azonban ennél jobban érdekel bennünket az, hogy mit jelent a kampány a pártok és a jelöltek számára.
A helyhatósági választások törvényében a módosítás során nem változott a tanácsosok számát szabályozó paragrafus. Így tehát Marosvásárhelyen továbbra is 25 városi tanácsos és 41 megyei tanácsos fog a köz érdekében tevékenykedni a következõ négy évben.
A kampány kezdete a pártok és jelöltek számára azt jelenti, hogy írásban kell közölniük a polgármesterrel a kampányban való részvétel szándékát, adásidõt kell igényelniük a közszolgálati és magántévé- és - rádióadóktól, beleértve a helyi kábeltelevíziós társaságokat is. Leglényegesebb dolog azonban a jelöltlisták elkészítése. Ezt a megyében a legtöbb párt megtette. A román pártok többsége hetekkel korábban teljes listával állt a közvélemény elé. És nemcsak Marosvásárhelyen, hanem a megye legkisebb helységeiben is.
Csupán a megyei RMDSZ vitatkozik még a mai napon is, hogy kinek a tiszte/feladata a jelöltállítás, a ki az okosabb vagy talán erõsebb alapon, ilyen-olyan szabályzatmagyarázattal-értelmezéssel állnak elõ, a szervezet vezéregyéniségei egymásnak replikáznak a sajtóban, ahelyett, hogy az igazán fontos tevékenységekre koncentrálnának, mert hamarosan itt az idõ, amikor a pártok a jelöltlistákat és a jelölést elfogadó nyilatkozatokat a választókerületi választási bizottsághoz le kell tegyék négy példányban. (A bizottságot legkésõbb április 24-ig jelölik ki). A módosított választási törvény értelmében május 5 a jelöltlisták benyújtásának utolsó határideje.
A jelöltlisták a következõket kell hogy tartalmazzák: név (személyazonossági), melyik párt jelölte, végzettsége (szakmája), jelenlegi foglalkozása, párttagsága. A letett listákból két példányt a választókerületi választási bizottság elnökének az aláírásával, bélyegzõvel ellátva visszaadnak a pártoknak, amibõl egy példányt le kell tenni a körzeti bíróságon vagy törvényszéken.
A jelölések elfogadása ellen a pártok, szövetségek és bármely polgár óvást emelhet a kifüggesztés utáni 3 napon belül, vagy a listaletevési határidõ után. A jelölésnek a bizottságtól való elutasítása megóvható a jelölt vagy a pártja által, a visszautasítástól számított három napon belül. Az óvást a körzeti bírósághoz kell letenni. Ennek tartalmaznia kell az óvást benyújtó személy nevét, lakcímét, milyen minõségben kéri az óvást, keltezést, aláírást. A reklamált nevén kívül meg kell indokolnia az óvást.
A választókerületi választási bizottság tagjainak kiegészítése céljából a pártok helyi szervezetei írásban közlik a bizottság elnökével megbízottaik nevét ( pártonként két személyt). A szavazókörzeti választási iroda tagjainak kiegészítése céljából a pártok helyi szervezetei ismertetik az iroda elnökével küldötteik (urnabiztosok) nevét.
Ezek lennének a pártok/alakulatok legégetõbb teendõi. Ha idejében felkészültek, máris teljes erõbedobással a kampányra koncentrálhatnak. Aki pedig nem "naprakész", annak nagyon kell majd igyekeznie, hogy a késések dacára felsorakozhasson a már javában kampányolók mellé. Ez még a megyei RMDSZ-nek is sikerülhet, ha vezetõi bár az utolsó pillanatban a lényegre figyelnek, s teszik, amit tenniük kell, nem pedig egymás lejáratására, a személyi ambíciókra, a minél nagyobbat mondásra pazarolják idejüket és energiájukat.
Újra megalakult a Diákliga a Dimitrie Cantemir Egyetemen
Aláírás nélküli felhívásokra felelve tegnap tíz órára a megyeszékhelyi Dimitrie Cantemir Ökológiai Egyetem székháza elõtt közel száz egyetemista gyûlt össze, hogy tiltakozzon a nemrég kifüggesztett, május végéig törlesztendõ 2.600.000 lejes tandíjkiegészítés ellen. A egyetem vezetõsége által nemrég hozott döntés értelmében a hat, egyenként 850.000 lejes tandíj mellett, a tavaly márciustól számított pénzromlás miatt, a diákok a vizsgák kezdetéig még két, egyenként 1.300.000 lejes részletet, tandíjkiigazítást kell hogy törlesszenek, másképpen nem vizsgázhatnak.
Az érintettek negyedórás várakozás után a székház dísztermében vonultak, ahol eldöntötték, hogy nem tiltakoznak, hiszen hivatalosan nem jelentették be, s így törvénytelen lenne, hanem újraalakítják a Diákligát, amelynek vezetõi majd képviselni fogják õket, s eljuttatják kéréseiket az egyetem vezetõségéhez. A spontán közgyûlés megválasztotta a Diákliga vezetõségét, eszerint elnök Moldovan Dorin, alelnökök: Lazãr Bianca, Roºca Bianca, pénztáros: Anghel Ramona, titkár: Szenes Anna Mária. A frissen megválasztott elnök elmondta: – Nem tartjuk jogosnak, hogy a vezetõség a tandíj kiigazításakor az 1999. év márciusától számította az inflációs rátát, hiszen az iskolai év csak októberben kezdõdött. Úgy véljük, hogy ez igazságtalanság, mint ahogy az a tény is, hogy a vezetõség a diákság megkérdezése nékül dönt a minket érintõ dolgokról – mondta, majd felkérte a termet zsúfolásig megtöltõ egyetemistákat, hogy aláírásukkal támogassák a Diákligát, a frissen megválasztott vezetõséget.
Közel egy óra múlva szabadidõruhában megérkezett Alexandru Bogdan Murgu, az egyetem prorektora. Miután a sajtó képviselõit többszöri próbálkozás után sem tudta kitenni, leült a tárgyalóasztalhoz, s igyekezett megmagyarázni a diákoknak, mi alapján számították ki a 2,6 millió lejes tandíjkiigazítást. Mint elmondta, az inflációs rátát azért számították márciustól, mert utoljára akkor volt kijavítva a tandíj, vagyis az egyetem minden tanévben márciustól márciusig veszi figyelembe az inflációs rátát. A tandíjak 25 százlékát befektetik, a többit a költségekre, bérekre fordítják. Többször kiemelte, hogy országos szinten, a magánegyetemeken sokkal nagyobb a tandíj, mint itt, így a diákoknak nincs okuk az elégedetlenségre.
A nagyteremben folytatott, eredménytelen tanácskozás után a prorektor és a Diákliga vezetõi félrevonultak egyeztetõ gyûlésre. Dorin Moldovan elnök a megbeszélés után elmondta: – Miután a prorektor elmagyarázta, hogy hogyan számítják ki a tandíjat, megértettük, hogy az összeg, bár nagyon nagy, jogos. Annyit sikerült elérnünk, hogy kitolták a törlesztés idejét, így 1.300.000 lejt május 28-ig, az összeg másik felét június 20-ig kell kifizetnünk. Ugyanakkor megegyeztünk, hogy a következõ tanévtõl félévenként kiszámítják a pénzromlást és szükség szerint megemelik a tandíjat, így nem kell egyszerre ilyen nagy összeget törlesztenünk.
Remélhetõleg a közeljövõben határozottabban, jogaikat, s követeléseiket világosan megfogalmazva fognak az egyetem vezetõség elé lépni a Diákliga képviselõi, s az pedig nagyobb türelemmel s nyíltsággal kezeli az egyetemisták által felvetett problémákat, a vélt vagy valós jogsértéseket.
Kovács Júlia, a magyar tannyelvû óvodai csoportokért felelõs tanfelügyelõ nagy fába vágta a fejszéjét, amikor Bács-Kiskun megye székhelyén járva, megyeközpontunkba invitálta vendégfogadóit, akik lehetõvé tették, hogy pedagóguskollégáival a kecskeméti közoktatás berkeiben tájékozódjék. S a két város közötti kapcsolatok ígéretes alakulását igazolja, hogy a meghívásra közel negyven kecskeméti iskolavezetõ és helyettes igazgató, aktív és nyugállományban lévõ pedagógus válaszolt.
A cél az volt, hogy a már létezõ testvériskolai kapcsolatok mellett minél több tanintézmény alakítson ki együttmûködést annak érdekében, hogy megismerkedve, egymás munkájában tájékozódva ki-ki a számára érdekes és hasznos tapasztalatatokkal gazdagodjék. Ötletével Kovács Júlia nem maradt egyedül, s a megyei tanfelügyelõség dicséretére válik, hogy felvállalta a szervezés egy részét, s a tanintézmények vezetõségeinek nyitottságát bizonyítja, hogy nemzetiségtõl függetlenül részt vettek a vendégek fogadásában.
– Véleményem szerint nemcsak egyszerû látogatásról van szó – véli dr. Tiba István, a kecskeméti Kocsis Pál Mezõgazdasági Szakközépiskola vezetõje.
– Ha Magyarország és Románia Európa felé tart, akkor az oktatásban részt vevõknek kell azokat a lépéseket megtenniük, amelyek lehetõvé teszik, hogy öt, tíz év múlva a közös Európában a ma iskolásai együtt éljenek. Ettõl elválaszthatatlan, hogy jobban meg kellene ismerni, tisztelni, értékelni egymást, ami csak akkor lehetséges, ha kinyitjuk a kapukat, és barátságokat kötünk. A felnõttek között kialakuló barátságokat követõen az iskola feladata az lesz, hogy a gyerekek barátságát hozza létre.
Eurokompatibilis tantervek – A szakközépiskolai igazgatók csoportjával ipari, mezõgazdasági iskolákat látogattunk meg. Számomra az volt a legnagyobb meglepetés, és elnézést kérek, hogy ki is mondom: az iskolákban tisztaság van, ami azért érdekes, mert otthon gondunk van e téren. A továbbiakban nem azt néztem, hogy kívülrõl a vakolat lehullott, vagy az ajtó mázolatlan volt, ami nyilván szintén fontos eleme az esztétikai nevelésnek, viszont anyagi kérdés is egyben, hanem azt, hogy ezekkel a gyerekekkel hogyan foglalkoznak. Látszik, hogy munkára nevelik õket és ezt a munkát fegyelmezetten végzik, és arra törekednek, hogy jól megtanulják a szakmát, illetve az általános mûveltségük is emelkedjen.
Kerényi György vállalkozó, a Kecskemét- Marosvásárhely Baráti Kör elnöke:
– Lenyûgözõ volt a fogadtatás, a program, Kovács Júlia, Velicsek Éva színvonalas szervezõmunkát végeztek. Kritikai megjegyzésem onnan származik, hogy egy építkezést megtekintve teljesen megdöbbentem, hogy a régrõl örökölt igénytelenség milyen kárt tud tenni. Mivel többször építettem, le tudom mérni, hogy miképpen változnak az idõk, s hogyan nyer teret az igényesség. A szakképzésen, az iskolákon múlik Romániában is, hogy miképpen oktatják a gyerekeket. Az, amit itt láttam, nálunk már elképzelhetetlen. Nem azt mondják, hogy letakarítják majd, hisz sokkal kevesebb idõt, fáradságot jelent megóvni, letakarni valamit, s utána nem kell órákig más munkája után takarítani.
Mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy anyagiakban sokat tudnánk adni, ilyen jellegû ismereteket, tudástõkét, mendzseri tapasztalatokat viszont igen, amelyeket saját kínlódásunk árán szereztünk meg, és ami sokszor felér azzal, mintha egy bizonyos összeget ajándékoznánk.
Klinger Ádám, a kecskeméti Bolyai János Gimnázium igazgatója úgy ítéli meg, hogy a
Tanintézményeik nyugati és keleti kapcsolataihoz viszonyítva ez más jellegû. Kiemelkedõvé az teszi, hogy nincsenek nyelvi nehézségek.
– A partneriskolák tanárai, bármilyen szakosak is, közvetlenül tudnak beszélgetni. Tapasztalatból tudjuk, hogy kiterjedt nyugati orientációjú testvériskolai kapcsolataink rendre-módra azon siklanak ki, hogy az idegen nyelv szakos tanárokon túlmenõen kevés az olyan szaktanár, aki kommunikálni tudna. Ez a mostani viszont perspektívaként nyílik ki minden magyarországi pedagógus számára. Példaként kell megemlítenem a kecskeméti Bolyai János Gimnázium kapcsolatát a marosvásárhelyi Bolyai líceummal, amelyben a kölcsönös igazgatói látogatásokon túlmenõen részt vettek a diákok is, akik tapasztalatok gyûjtöttek, másrészt közremûködõi voltak a két iskolában zajló aktuális ünnepségeknek. Terveztük, és az õszi idõszakban meg is valósítjuk, hogy a kollégáink közül öten- hatan eljönnek és egy hetet itt tanítanak a Bolyai líceumban és viszontlátogatásra várjuk a Bolyai tanárait a kecskeméti gimnáziumba. A mostani találkozó a szakmai párbeszéd újabb fordulója, de egyebet is kínált. Akik most jártak elõször Marosvásárhelyen, ámultak és áradoztak az itt még föllelhetõ kultúrtörténetei emlékekrõl, amelyek újdonságszámba mennek, s amelyeket meg kell ismertetnünk az anyaországi diákokkal és tanárokkal, hiszen közös és mély gyökereinkrõl van szó.
A dillettantizmust engedjük közel
– Szakmai érdekességet jelentett számomra az alapiskola óraterve, amelyben az idegen nyelv és az informatika is szerepel. E két stratégiai ágazat ilyen korai megléte rendkívül imponáló számomra – összegez Szepes Lajos iskolaigazgató.
– A 17-es általános iskolában egy igazán jó koncepciójú, szakmailag világosan látó iskolavezetéssel találkoztam. Továbbtanulási arányaik egészen jók, ami azért van, mert a terhelhetõséget veszik figyelembe. Nekem ez a két dolog jelentett pozitívumot.
A felsõ tagozaton viszont a 33-37 óra szerintem nem mûködik, hiába idéznek az összehasonlító pedagógiából nyugat- európai példákat. Ez egy rossz elképzelés. A másik pedig: úgy, ha itt valóban önkormányzati szintre akarják levinni a tanintézmények fenntarttói jogot, az nem tesz jót. Mi ezt már végigcsináltuk, most is ez van, és ebben a pillantaban a dilettantizmust engedjük közel a szakmához, aminek a keveredésébõl semmmi jó nem származik.
Nagyon fontosnak tartjuk a pedagógus személyiségét
Gáll Gyuláné, a kecskeméti Béke Általános Iskola igazgatója: – Rendkívüli élményben volt részem, amit viszek magammal és szeretném továbbadni a gyerekeknek, és pedagógus kollégáimnak. A marosvásárhelyi 17-es számú iskolával sikerült kialakítani a kapcsolatot, õk már voltak nálunk március folyamán, és most én lehetek itt és megcsodálhattam a lelkesedéssel végzett munkát, és meghallgathattam a gyerekek varázslatos mûsorát. Szeretnénk, hogy ez a ma kialakult kapcsolat iskolai és baráti körben is folytatódna.
A szakmai munka irigylésre méltó – jegyzem Horváth Lajos, a kecskeméti Kandó Kálmán Szamunkásképzõ és Szakközépiskola igazgatójának szavait. – A mûvészeti líceumban jártam, mert nálunk is van egy mûvészeti tagozat. Októbenben ismerkedtünk meg a marosvásárhelyi igazgatónõvel, s most õ mutatta meg az iskolát, ahol irigykedve láttam azt itt folyó szakmai munkát. Mindkét iskolában van szobrászat, festészet és grafika. Régi nagy hagyományú iskola a vásárhelyi, ahol nagyon szép dolgokat mûvelnek. A körülmények messze nem optimálisak, a tanárok lelkesedése, szakmai munkája azonban irigylésre méltó. A mi körülményeink ehhez képest sokkal jobbak, s ennek alapján az igazgatónõnek úgy fogalmaztam, hogy szeretném a két iskolát ötvözni, olyan módon, hogy mi a szakmaiságból innen valamit elvinnénk, s ha lehetne, átadnánk valamit azokból a feltételekbõl, amelyek nálunk adottak. Június hónapban szeretnénk az iskola hat-nyolc tanulóját egyhetes közös munkára fogadni, s örvendenénk, ha a tanítványaink ide eljöhetnének.
Csodálatos tornatermek kihasználatlanul
Császár Cirill, a Vásárhelyi Pál Általános Iskola igazgatója, az általános iskolai igazgatók szakmai közösségének vezetõje szerint rettentõ nehéz körülmények között dolgoznak a marosvásárhelyi kollégáink, gondolok itt az iskolák zsúfoltságára, amit nem tudnak enyhíteni. Ez számomra azt jelenti, hogy a kolléga is saját képességei alatt tud teljesíteni. Tapasztaltam továbbá teljesen ésszerûtlen dolgokat is: csodálatos tornatermek állnak kihasználatlanul minimális mûszaki átadási gondokkal, és emiatt szobányi tornateremben dolgozik az egész iskola, amit a gyerekek elleni bûnnek érzek. Ha már ennyi pénzt áldoztak ezekre az épületekre, már holnap is késõ, hogy használni kezdjék.
Elismeréssel szemléltem viszont, hogy önálló tankönyveket, segédanyagokat dolgoznak ki, s az a kolléga teszi ezt, akinek szinte minimális a szabad ideje, aki szombaton a gyermekeket készíti fel versenyre, s a napi órarendje reggel nyolc órától este hétig tart.
Távolinak érzem a közép- és általános iskolák kapcsolatát. Nálunk ez jóval szervesebb s az iskolatársulás keretében kifejezetten együttmûködünk, ami arra jó, hogy ne követeljen mást a középiskola az elsõ évfolyamon, mint amivel befejezte a diák az általános iskola utoló évét. Az egész oktatás végül is a gyerekért van, nem a pedagógusért, és ha a gyereket helyezzük a középpontba, akkor ezt másképpen nem lehet elképzelni.
Örvendek, hogy az oktatásügyre is sor került
Matei Dumitru fõtanfelügyelõ: – A végsõ tanulságot a vendégeknek kell megvonniuk. A magam részérõl elégedett vagyok azzal, ahogy ez a tevékenység lezajlott. A vendégeknek megemlítettem, amire egyébként utalt a polgármester is, hogy ez a város a mûvelõdés és az oktatás városa. A tanfelügyelõ kollégákkal tartott megbeszélésen is elmondtam, örvendek annak, hogy a különbözõ szakterületek után a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában az oktatásügyre is sor került. Annak a 135 marosvásárhelyi értelmiséginek a jelenléte, akik a ma esti vacsorára eljöttek, s a kollégáktól kapott pozitív visszajelzések azt mutatják, hogy nem hiányzik az érdeklõdés. Úgy érzem, hogy a meglátogatott oktatási egységek lehetõségeikhez mérten méltóképpen képviselték városunkat. Az asztalok mellett, ahol két-három kecskeméti igazgató négy-öt marosvásárhelyi kollégájával ül együtt, meg lehet alapozni a megértés, az együttmûködés, a tapasztalatcsere alapjait, amelyekrõl azt szeretnénk, hogy mindkét fél számára eredményesen alakuljanak.
Az elmondottak alapján a tapasztalatcsere eredményesnek bizonyult, s a látogatást kiválóan megszervezõ Kovács Júlia tanfelügyelõ szerint elérte a célját: "a kölcsönös megismerésen túl, egymás elfogadása, a sajátosság felismerése, s annak tudatosítása, ami a távolság ellenére is összeköt bennünket."
A Sanitas szakszervezeti szövetség vezetõtanácsa ma ülésezik a fõvárosban. Az április 7- érõl mostanra elhalasztott találkozón a szövetség esetleges sztrájkba lépésérõl döntenek, miután a szakszervezetiek követeléseikre nem kaptak érdembeni választ. Lapunknak tegnap Pãsãroi Georgeta, a megyei szervezet alelnöke mondotta el, hogy a megyébõl mintegy háromezer alkalmazott aláírásával is támogatja az általános sztrájk kirobbantását.
Mint ismeretes, a Sanitas még a múlt hónapban, az orvosi kollégiummal fennálló érdekellentéte miatt kezdeményezte a munkakonfliktust. A nézeteltérést elsõsorban a családorvosok mûködését szabályozó keretszerzõdés tervezetének az asszisztensek alkalmazására, illetve bérezésére vonatkozó elõírásai váltották ki. A szakszervezetiek emellett ingyenes orvosi ellátást követelnek az egészségügyi személyzet számára, az orvosi asszisztensek szakmai törvényének elfogadását, az ágazati referenciabér megduplázását. Az orvosi kollégium, az egészségbiztosítási pénztár, a szakszervezet és a szakminisztérium közti keretegyezményt augusztusig ugyan elhalasztották, ami egyben azt is jelenti, hogy a vitás részek kapcsán addig még lehet tárgyalni, de a Sanitas március végi bukaresti demonstrációja óta a kormány nem méltatta válaszra a szakszervezet követeléseit tartalmazó beadványt.
Idõközben a kormány rendeletet fogadott el a költségvetési alkalmazottak béremelésérõl, ami azt jelenti, hogy az egészségügyiek egy része ezzel béremelésben részesülne. Azonban legtöbbjüket az egészségbiztosítási pénztárakból fizetik, tehát a többség a rendelet révén nem jut nagyobb fizetéshez. Ezért a szakszervezet most elsõsorban azt akarja elérni, hogy a béremelést valamennyi alkalmazott megkapja. – Mi felkészültünk egy esetleges sztrájkra, de a döntést persze a vezetõtanácsnak kell meghoznia. Láthattuk, hogy követeléseink mindeddig érdemi válasz nélkül maradtak, ezért tény, hogy eredményt csakis határozott fellépéssel érhetünk el – összegzett az alelnök.
Május elsejétõl hat szakaszban újraszámolják az állami nyugdíjakat, a nyugalmazás idõpontjának függvényében – jelentette be kedden a kormánypalotában a kabinet rendkívüli ülését követõen Smaranda Dobrescu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszter.
A kedden elfogadott jogszabály rendelkezései nem vonatkoznak azokra a nyugdíjasokra, akiknek nyugdíja meghaladja a nemzeti bruttó átlagbér értékét, melyet az Országos Statisztikai Bizottság 2000. május elsejére közölt, nevezetesen a 2,3 millió lejt.
Amennyiben az újraszámolás során a nyugdíj értéke meghaladja az országos bruttó átlagbért, a nyugdíj egyenlõ lesz az átlagfizetéssel, nevezetesen 2,3 millió lejt fog kitenni.
A jogszabály alsó határt is leszögez, így a teljes szolgálati idõ teljesítésekor és a nyugalmazási korhatár betöltésekor nyugalmazott személyek nyugdíja nem lehet kisebb 742.716 lejnél.
A nyugdíjemelést hat szakaszban eszközlik. Május elsejétõl az 1980 elõtt nyugalmi állományba vonult személyek nyugdíját növelik 31,62-53,43 százalékkal, júniusban az 1981–1985 között nyugalmazottakét 32,35 százalékkal, júliusban az 1986–1989 között nyugalmi állományba vonult személyekét 23,83-28,1 százalékkal. Augusztusban az 1990-ben nyugalomba vonult személyek részesülnek nyugdíjemelésben, melynek értéke 30,34 százalékos lesz, szeptemberben pedig az 1991–1993 között nyugdíjazottak részesülnek 24,92-28,63 százalékos emelésben és végezetül októberben az 1994 és 1997 között nyugalomba vonult személyek nyugdíját emelik meg 24,68 százalékkal.
A feldolgozásra tejet beszállító gazdák literenként 500 lejes pótlékban részesülhetnek, amennyiben a 3,5 százalékos zsírtartalmú tej beszállítási ára egyezik a mezõgazdasági tárca által megállapított referenciaárral.
Annak ellenére, hogy a tejtermelés meglehetõsen nagy, a feldolgozott mennyiség ennek csupán 20 százalékát öleli fel – nyilatkozta Ioan Avram Mureºan mezõgazdasági és élelmezésügyi miniszter.
A mezõgazdasági tárca által kidolgozott és a kormány által elfogadott rendelet értelmében május és szeptember között a gazdák 500 lejes árpótlékban részesülnek literenként, amennyiben a tehéntejet 2.500 lej alatt adják feldolgozásra, a bivalytejet pedig literenként 3.500 lej alatt.
Idén október és jövõ év áprilise között a referenciaár a tehéntej esetében 3.000 lej, a bivalytej esetében 4.000 lej lesz literenként.
A rendelet értelmében a tejfeldolgozó gazdasági szereplõk szabályos idõközönként pontos kimutatást kötelesek összeállítani az átvett tej mennyiségérõl, továbbá kötelesek a tejet szállító gazdáknak havonta elküldeni az átvett tejmennyiségrõl és a vételárról szóló dokumentációt.
A pótlék fedezésére szükséges összegeket a mezõgazdasági tárca költségvetésébõl fogják kiutalni.
A tej beszolgáltatását ösztönzõ pótlék értékét, valamint a tej referenciaárát a kormány a pénzhígulás függvényében idõszakosan át fogja számítani.
A mezõgazdasági miniszter pontosítása szerint a rendeletben leszögezett ár nem a felsõ határt képezi, csupán referenciaár, mely területenként módosulhat.
Harminc erdélyi magyar akadémikus és egyetemi tanár aláírásával utasítja el a durva hangnemû és méltatlan támadásokat, amelyek a romániai magyar sajtóban jelentek meg Patrubány Miklós és a VET ellen. Kolozsváron, Temesváron és Marosvásárhelyen teológiai tanárok, történész-, közgazdász-, mérnök-, matematikus-, építész-, biológus- és orvosprofesszorok írták alá nyilatkozatukat.
"Figyelve azt a töretlen utat, melyet a VET az erdélyi magyar közélet civil értékeinek felmutatásával mindvégig az RMDSZ mellett és sohasem ellene irányulva járt, nagyra becsülve e testületnek a nemzetközi fórumokon (ENSZ, EBESZ) kifejtett kisebbségi jogvédõ harcát, és külön értékelve azt, hogy az õt ért támadások ellenére Patrubány Miklós mindvégig megõrizte a pozitív irányultságú, értékfelmutató hangvételt, alulírottak szükségét érezzük annak, hogy védelmére kelve, Patrubány Miklós mellé álljunk" – írják huszonöten, közöttük: dr. Brassai Zoltán, dr. Csetri Elek, dr. Faragó József, dr. Péter Mihály, dr. Toró Tibor akadémikusok, dr. Kozma Zsolt, dr. Geréb Zsolt, dr. Juhász Tamás teológiai tanárok, dr. Pálfalvi Attila, dr. Antal Béla, dr. Imecs Mária, dr. Pusztai Kálmán, dr. Kiss Elemér, dr. Delesega Gyula, dr. Kovács Péter mérnök- és matematikus professzorok, dr. Jung János, dr. Gyéresi Árpád, dr. László József, dr. Csedõ Károly, dr. Nagy Örs és dr. Bocskay István orvosprofesszorok.
Öt aláíró, dr. Mészáros Miklós akadémikus, dr. Zsakó János, dr. Almási Miklós, dr. Kacsó Ferenc, dr. Bódis Jenõ pedig így fogalmaz:
"… értékelve a VET eddigi eredményeit és ebben Patrubány Miklósnak a szerepét, szükségét érezzük annak, hogy a magunk részérõl minden támogatást megadjunk a közösséget szolgáló célok megvalósításához. Úgy tapasztaltuk, hogy Patrubány Miklós eddigi magatartásával és tevékenységével döntõ módon hozzájárult a VET eredményeihez. Mindennek tudatában támogatjuk Patrubány Miklóst abban, hogy az MVSZ elnöki tisztségét elnyerhesse."
(MTI) Tervezési hibák, elégtelen megelõzõ intézkedések és a rossz idõjárási viszonyok okozták januárban a romániai ciánszennyezést – ez áll a balesetrõl szerdán kiadott ENSZ-jelentésben.
A világszervezet 16 tagú küldöttsége tíz napot töltött a nagybányai Aurul aranybánya telepérõl kiindult ciánszennyezés következményeinek vizsgálatával. Az 57 oldalas jelentés az AP idézete szerint egyebek mellett megállapította: nem gondoskodtak arról, hogy kivédhetõ legyen az ellenõrizhetetlen beáramlás okozta vízszintemelkedés a bánya derítõjében.
Frits Schlingemann, az ENSZ-küldöttség vezetõje a jelentést ismertetve újságíróknak azt mondta: a vészhelyzetre adott válaszlépések általában jók voltak, de 10 órát vett igénybe, hogy a környezetvédelmi hatóságok figyelmeztetése eljusson a vízügyi szervekhez. Schlingemann szerint a ciánüledék kiömlésének "heveny hatásai" lettek; Magyarország például 1400 tonna hal pusztulásáról adott számot. – A csoport azonban túl késõn érkezett ahhoz, hogy (a halpusztulást) maga felbecsülhesse – tette hozzá az ENSZ-küldöttség vezetõje.
Schlingemann szerint Nagybánya közvetlen környezetének folyórendszere mérgezettnek tekinthetõ, de ennek oka inkább a hosszú ideje ható szennyezõdés, semmint a legutóbbi ciánkiömlés. A Tisza szennyezettségét a vizsgálatok közepesnek, illetve kis mértékûnek találták.
Bo Wahlstrom, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetõ szakértõje a sajtótájékoztatón azt mondta: a ciánszennyezés gyorsan eloszlik, s nem valószínû, hogy a környéken élõknek tartós egészségkárosodást okozna. A nehézfémek azonban megmaradnak a folyórendszerben, s hatásukat további vizsgálatokkal kell felmérni – mondta. Wahlstrom szerint e fémek némelyike általában a magzati fejlõdést, illetve az idegrendszert károsíthatja.
A Genfben kiadott ENSZ-jelentés az AP idézete szerint javasolta az Aurul kitermelési rendszerének átértékelését, a rendszer egészének áttervezését oly módon, hogy kevesebb mérgezõ anyagra legyen szükség. A jelentés szerint megfelelõ vészhelyzeti intézkedési terveket is ki kell dolgozni, javítani kell a helyi ivóvíz-hálózatot és a lakossági tájékoztatás hatékonyságát.
A jelentés leszögezte, hogy az ENSZ-küldöttség nem vizsgálta a felelõsség és a kártérítés kérdését.
A Román Nemzeti Bank megyei kirendeltsége felhívja a lakosság figyelmét, hogy a tavalyi napfogyatkozás alkalmára kiadott 2000 lejes bankjegyekbõl megfelelõ mennyiséget bocsátott ki, így azokat nem szükséges nagyobb összegért megvásárolni. Az érdekeltek a kereskedelmi bankok székházában megfelelõ összegért hozzájuthatnak a napfogyatkozást megjelenítõ 2000 lejes bankjegyhez, s ugyanott, valamint a takarékpénztáraknál 15.000 lejért megvásárolhatják a 2000-es bankjegyeket bemutató tájékoztató kiadványt.
A kis- és közepes vállalkozások országos tanácsa elégedetlen a kormány politikájával, ami a gazdaság magánszférájának elsöprõ többségét alkotó kis- és közepes vállalkozásokkal kapcsolatos politikáját illeti.
A sajtóhoz eljuttatott közleményében a tanács azt veti Mugur Isãrescu kormányfõ szemére, hogy teljes egészében elhanyagolja a kis- és közepes vállalkozások kérdését, holott hivatalba lépésekor megígérte, hogy rendet teremt ezen a területen, megszünteti a magánkezdeményezést fékezõ tényezõket. A megígért párbeszéd a kormányzat és a kisvállalkozók képviselõi között nem létezik – vélik az utóbbiak –, miközben a vállalkozások helyzete napról napra romlik.
Hogy felhívják követeléseikre a figyelmet, a kisvállalkozók tiltakozó akciót terveznek mára, amikor déli 12 órakor koszorúk elhelyezésével, a kormány épülete elõtti sztrájkõrséggel, tiltakozó nyílt levél átadásával kívánnak érvényt szerezni követeléseiknek. Amennyiben tiltakozásuk eredménytelen marad, a vállalkozók pénzügyi sztrájkkal, több cég – ezrek munkanélkülivé válásával járó – ideiglenes bezárásával fenyegetõznek.
A kis és közepes vállalkozások országos tanácsának támogatására széles politikai spektrumot felölelõ parlamenti támogató csoport is alakult.
Más protestáns felekezetek hosszú harcot vívtak a passióéneklés megszüntetéséért. Az unitáriusoknál ma is éneklik. Eredetileg az unitárius reformáció is eltávolított a templomokból minden, a felfogásával össze nem egyeztethetõ berendezést: oltárt, szobrokat és képeket. Még az orgonát is kivitette mint az áhítatot zavaró eszközt – írta a Keresztény Magvetõ 1979-es számában Péterffy Gyula. Szinte két évszázadnak kellett eltelnie, hogy ez a hangszer újra bebocsátást nyerjen a templomokba. Míg orgona nem volt, a templom piacán vagy a karzaton elhelyezett pulpitusra (éneklõállvány) kitett ún. korálkönyvbõl diktálta az énekvezér (kántor) az ének szövegét és vezette az éneket. Egyik legértékesebb örökségünk ebbõl a korból a passió, Jézus elítéltetésének, keresztre feszítésének, szenvedésének és halálának evangéliumi elbeszélése. Zenei mûfajként ennek szövegére szerkesztett, az istentisztelet célját szolgáló oratóriumszerû zenemû. Annyiban tér el tõle csupán, hogy témaköre szigorúan a nagypénteki eseményre szorítkozik, míg az oratórium a Biblia bármely részébõl veheti tárgyát.
A passió szövege ma is ugyanaz, mint a középkorban volt. Erdete a IV. századba nyúlik vissza. Nem tudható, milyen volt elõadása, éneklése, mert a középkor elsõ évszázadából szinte semmi írott zenei anyag nem maradt fenn. Ami viszont bizonyos: hogy a keresztények hosszú évszázadokon át a legtökéletesebb hangszerre, az emberi hangra szorítkoztak szertartásaikon. A több száz éves passió- emlékek ezt az õsi elõadási formát mutatják.
A passiót a német földön tanult szász prédikátorok kézhez kapták, a magyar prédikátoroknak magyarra kellett fordítaniok s aztán úgy másolgatniok, hogy itthon terjeszthessék. A passióéneklés unitárius használt dallama egész Európában egyedülálló. A kolozsvári akadémiai könyvtár unitárius részlegén õriznek egy 1622-ben írott szász graduálban fennmaradt német nyelvû passiót, és ott található a legrégibb ismert, 1696-ból való magyar nyelvû unitárius, ún. Pókai- passió is.
Az unitárius egyházközségekben a hívek szerették hallgatni a passiót. Nagy László marosvásárhelyi lelkész egy 1996-os tanulmányában (A szõkefalvi unitárius passióéneklés múltja és jelene, Partium, 42–45.) arról tudósít, hogy a szõkefalvi unitárius egyházközség tulajdonában három passió található, az egyikrõl beírás alapján megállapítható, hogy a küküllõszéplaki eklézsia számára készült 1881-ben. Nagy László 1986-ban került Szõkefalvára. Azelõtt két éven át városunkban szolgált mint segédlelkész. "ott az evangélista szerepét énekeltem a passióból – írja. – Ugyanis közel két évtizede Marosvásárhelyen a passiót dalárda énekli. Még Szõkefalváról is három évig bejártam Marosvásárhelyre nagypénteken passiót énekelni. Nem volt számomra ismeretlen a psszió. Szülõfalumban, Homoródalmáson is gyermekkoromban dalárda énekelte. Egy alkalommal én is besegítettem, amikor teológus voltam. Emlékszem, a nagypénteki passió után otthon édesanyám mindig elmondta véleményét a szereplõkrõl, jól vagy rosszul énekeltek-e. Mára már szülõfalumban is csak két énekese van a passiónak: a lelkész és a kántor, pedig az egyházközség lélekszáma meghaladja az 1500- at."
A Kisküküllõ völgyében, Dicsõszentmártonban és környékén is énekelték a passiót az unitáriusok. Iszlay László magyarsárosi zenetanár megígérte a felekezetnek, hogy a kórus részeket átírja négy szólamra. Megkérdeztem a közben polgármesterré választott karnagyot, a válasz nemleges volt. Legközelebb talán. Az öregek közül kihalnak, akik tudják a szólamokat, így ez a szép hagyomány kihalófélben van.
Marosvásárhelyen 1970-ben alakult meg az unitárius énekkar, azóta rendszeresen elõadják nagypénteken a Passiót. Betanításában nagy szerepe volt Horváth Györgynének. A kísérõ részeket Kozma Mátyás komponálta hozzá. A pénteki Passót a délutáni istentiszteleten, 16 órától hallgathatják meg hívek és érdeklõdõk az unitárius templomban; az orgonán játszik és az énekkart vezeti Bögözi Molnár Tünde orgonamûvész.
Napjaink gazdasági, pénzügyi életében egyre több dongot okoz az egyes szavak és kifejezések pontos jelentésének ismerete, fõleg román és magyar megfelelõk vonatkozásában. Ezért vettem kezembe különös érdeklõdéssel a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó gondozásában megjelent Román–angol–magyar közgazdasági szótárt (Dicþionar economic român–englez–maghiar). A könyv szerzõje Briota Liviu Zsolt. Nagy szükség volt erre a hiánypótló munkára, hiszen nemcsak a közgazdászok, pénzügyi és kereskedelmi szakemberek érezték hiányát, hanem általában a nagyközönség is, mely nem egy alkalommal habozik bizonyos közgazdasági vonatkozású nevek és kifejezések jelentésének ismerete tekintetében.
A szótár 1300 szócikknek közli román, angol és magyar megfelelõjét. A szerzõ számos idevágó szótár anyagát használta fel forrásul, hogy lehetõleg a legszükségesebb szavak és kifejezések kerüljenek be a hasznos kézikönyvbe. Az egyes szavak a román betûrendnek megfelelõen követik egymást, mellettük található az angol meg a magyar nyelv megfelelõ fogalma. Szemléltetésül emeljünk ki csupán néhány szót a sok közül: bursã de valori = stock exchange = értéktõzsde, adaos comercial = marc-up = árrés, kereskedelmi árrés; barierã tarifarã = vámsorompó; autorizaþie de export = export licence = kiviteli engedély, balanþã comercialã = balance of trade = kereskedelmi mérleg; bancrutã = bancrupey = csõd, bukás; rambursare = repayment, refund = visszafizetés, visszatérítés, törlesztés; termen de garanþie = guarantee period = szavatossági idõ; Societate cu rãspundere limitatã (s.r.l.) = limited liability company = korlátlan felelõsségû társaság (kft.).
Bizonyára sokakban föltevõdik a kérdés: minthogy a román címszók szerint követik egymást a szavak, hogyan találja meg az angol vagy a magyar megfelelõt az érdeklõdõ? Minden szó számozott.
A szótár második részében megtaláljuk az angol és a magyar szavak névsorát, mellettük pedig azt a számot, mely utal a román szócikk sorrendjére. Hogyha például valaki azt akarja megtudni, hogy mi az adócsalás neve románul vagy angolul, a szótár 584-es sorszámú szavánál választ kap rá: fraudã fiscalã = tax fraud, tax evation. Hogyha az angol megfelelõbõl indul ki, az angol címszó sorszámából, megtudja, hogy a 426-os sorszámú angol szó, az indemnity, románul és magyarul: depãgubire = kártérítés, kárpótlás, kártalanítás. Ez egyébként a többnyelvû szótárakban alkalmazott korszerû módszer. Nagyon kár, hogy az 1999-ben megjelent szótár elsõ kiadása mindössze ötszáz példányban jelent meg, de fõleg az, hogy a könyvpiacon alig lehet hozzájutni. Pedig bizonyára sokan szeretnék használni.
Sajátos javítómûhelyben jártunk Magyarrégenben, ahol kissé különlegesebb szolgáltatásról beszélgettünk a munkájáról annyi szeretettel szóló közvetlen, közlékeny Nagy Pállal. Miközben a mûhelybe igyekeztünk, kisunokája "utánunk küldte"" ígéretét: Aztán én is jövök mindjárt, tata!
Rövidke, kellemes dallamként visszhangzó szavával fülünkben, léptünk be a hangszerrestaurátor birodalmába.
– Ott fenn egy brácsa Iaºi-ból. Új nyak kell neki, olló, húrtartó és lélek. Az a két hegedû is szintén onnan való. A Piteºti- rõl hozott gitár is javításra, felújításra vár – magyarázza Nagy Pál, látván, hogy tekintetem a függesztett hangszereken állapodik meg, majd így folytatja: Szinte az egész országból megkeresnek gondjaikkal a hangszeresek, a zenészek!
Nézelõdöm a tiszta kis mûhelyben. A sok eszköz, kellék, szerszám, mint sorok a könyvben, úgy tetszelegnek a falon, a polcon...
Ahhoz, hogy például egy-egy mesterhangszert rendbehozzon az ember, többfélére is szükség van: kisgyalukra, vésõkre, dikicsek – ahogy mi nevezzük õket –, arizorokra – vagyis olyan szerszámokra, amelyekkel a hegedûkulcs kónuszosságát állítjuk, különbözõ szorítókra az enyvezéskor nélkülõzhetetlen rögzítéshez...
– A minõségû munkához, jó ragasztóanyagokra is szükség van. Külföldi csontenyvre például, melyet kifejezetten a hangszerjavításban használnak. Szóval, 25-30 év alatt csak gyarapodhatott az ember szerszámkészlete, kelléktára. Tudniillik 28 évvel ezelõtt, l962 szeptemberében asztalosként kerültem az akkori hangszergyárba. A hegedûrészlegen dolgoztam 2-3 évig. Onnan a gitárrészlegre mentem, majd vissza a hegedûkhöz. Végighaladtam valamennyi munkafázison. A kávakészítéstõl a nyakfaragászatig, a tetõ-és hátmodellálásig.
– Miért, mikor váltott a restaurálásra, a hangszerjavításra ?
– A gyárban töltött 33 évi munka során, sajnos, szakmai betegséget kaptam. Emiatt kellett munkahelyet változtatnom. Iparengedélyt váltottam a hangszerjavításra.
– Az, hogy ezelõtt hangszert készített, gondolom, elõnyt jelentett a javítómunkában.
– Javítani csak az tud, aki maga is képes új hangszert építeni. Mert ha nem tartja tiszteletben az építés közben is fontos, pontos méreteket, a kész hangszer nem hangszer! És nem az a javított sem. Szól ugyan, de ettõl még nem zeneszerszám. Bizonyos pozíciókon a húrnál jelentkezik az úgynevezett farkashang...
– A nem zenei hang! A hamis! Amitõl a zenészek nagyon félnek. Igen fontos, hogy megfelelõ legyen a húr rezgése! A hangszerjavítónak azt is tudnia kell, hogy a kulcs mindkét felülete pontosan kell hogy feküdjön. Mert ha nem, lehangolódhat. Még csak annyit, hogy ezek a méretek a nyersanyag minõségétõl függnek. A puhább anyag esetén vastagabb méretben gondolkodunk fedõlap dolgában is például.
Igen. A keményebb anyag esetében pedig vékonyabbra méretezzük, ugyanis a hátat az elõhöz kell hangolni. Mert különbség kell hogy legyen a fedõlap és a hátlap között.
– Milyen hibával, bajjal kerülhetnek ide ezek a "beteg" hangszerek? Hisz rongálhatja õket az idõ, a huzamosabb ideig tartó használat. El is ejtheti az ember a hangszerét. És ha csak nem mesterhangszerrõl van szó, elõfordulhatnak gyártási hibák is.
– 20-25 évi használattal, leginkább a húrok húzó ereje folytán évül el pl. a hangszer nyaka. Ez azt is jelenti, hogy már nem megfelelõ a nyelvmagasság, sem a pallómagasság. Másrészt, igen gyakran fordul elõ az, hogy a hangszerhas variál a hõmérsékletre. A zenész kimegy a hangszerével a szabad levegõre is, és ezért van az, hogy a hõmérsékletváltozás következtében a hangszer teste megrepedhet.
– És a hangszekrény belsejében elhelyezendõ hangléc? Mert eléggé vitatott ennek a rögzítési módja.
– Azt akkor helyezték tökéletesen fel, ha hosszanti vonala nem fut párhuzamosan a fa szálával. Ha nem metsz egy-két szálat közüle. Így nem hasadhat el. Egyébként van úgy, hogy darabokra is kell szedni – mármint alkotó részeire – egy-egy hangszert. Két-három hétbe is telik, míg ismét megszólaltatható hangszer lesz belõle. De adódnak olyan természetû bajok, és amelyeknek a megoldásán éjszakákon át töröm a fejem. Mert általános recept nincs.
– Mindent lehet-e javítani? Jóvá tenni?
– Nem. Mert ha beleköt a szú, felõrli a fát. Nem marad masszív többé a felülete. A port pedig az enyv nem fogja. Nem lehet megjavítani többé. A szú élõ fa korában kerül a fába, és ezért kell szeptember és március között dönteni a hangszerfát. Ekkor még nem dolgozik a nedv és nem kerülhet bele a szú. De ha nyáron vágják, már benne a bacilus. S míg szárad is a farönk, a szú belõle él. Akár késõbben a kész hangszertestbõl. Szóval, olyan a szú, akár a rák.
– Járt-e már a Nagy úr kezében, vagy látott-e valamilyen hangszerritkaságot?
– Egy eredeti olasz Maggini-hegedût hoztak Bákóból, hogy tegyek rá pallót és állítsam be a lelket. És azért is, hogy láthassam. Hogy a kezembe vehessem. Láttam viszont egy szintén eredeti Stradivarit is, Bukarestben, a múzeumban, amelyen Ion Voicu játszott! Egy konstancai idõs férfi pedig, amikor a gyárban járt, egy Guernerit hozott. Ezek az egykori bresciai, cremonai híres hegedûmesterek olyan hangszereket készítettek, melyeken ma is játszani lehet.
– Találkozott-e munkája során neves elõadómûvésszel is?
– Ruha Istvánnal volt alkalmam többször is beszélgetni. Járt a gyárban is, nagyon szívesen játszott a kész hegedûkön. Amikor a mester hangszert vett a kezébe, függetlenül attól, hogy mesterhangszerrõl volt-e szó, vagy sem, az õ kezében minden hangszer SZÓLT! Ismerte a képességeiket. És azt is, miként kell megszólaltatnia õket.
– Mennyit dolgozik naponta Nagy úr? Hallgat-e zenét munka közben?
– Még énekelek is! Idõm van, mert reggel héttõl – ebédszünettel! – csaknem este hétig dolgozom. Egy percig sem bánom, hogy ebbe a munkába fogtam.
– Na és az a gyönyörû szöszi Zsuzsi unoka várományosa-e vajon hangszernek, játéknak, restaurálásnak?
– Õ itt nagy fennforgó! Ha bejön, kis keze nyomán "elindulnak" a szerszámok. – Tessék, tata! Vedd el! – Köszönöm. Most nem kérem. Tedd ügyesen a helyére! – így párbeszélgetünk jókedvûen, békességben… Még a gyógyulásra váró hangszerek is hamarabb lelnek hangjukra, ha õ itt tüsténkedik körülöttem.
A Hivatalos Közlöny I. részének 119. számában, 2000. március 17-én tették közzé a 180-as számú Sürgõsségi Kormányrendelet, amely módosítva és kiegészítve újraközli az 1991. évi 131-es számú Kormányhatározatot, amellyel jóvá hagyták a földterületek feletti magántulajdonjog megállapításával foglalkozó bizottságok megalakítási ügyrendjérõl, hatáskörérõl és mûködésérõl, a tulajdonjogcímek mintájáról és megadásának módjáról, valamint a tulajdonosok birtokba helyezésérõl szóló szabályzatot. Ezt a szabályzatot még újraközölték a Hivatalos Közlöny I. részének 7. számában 1993. január 19-én is.
Így már semmi akadálya a földosztó bizottságok munkájának. Ismertetésünk csak a szabályzat módosításaira és kiegészítéseire tér ki. A szabályzat kimondja, hogy a falusi, városi és municípiumi földosztó bizottságok a megyei bizottság irányítása alatt, követik és ellenõrzik a 2000. évi 1-es törvény rendelkezéseinek maradéktalan alkalmazását, az 1991. évi 18-as és a 1997. évi 169-es törvények alapján igényelt és kért föld- és erdõtulajdon visszaállítása érdekében. A bizottságok kibõvülnek új tagokkal, amiben már részt vesznek a földvisszaigénylõk megbízottai is. Ugyanakkor a bizottság üléseire meghívhatók az érdekelt jogi és természetes személyek képviselõi is, ha ezt a körülmények szükségessé teszik, bizonyos tények tisztázása érdekében. A bizottság munkálatait a polgármester vezeti, ennek akadályoztatása esetén a kijelölt alpolgármester; az elsõ ülésen munkaterv készül annak érdekében, hogy a bizottság a törvényes határidõkön belül megvalósítsa feladatait. A bizottság új feladatköre a törvénytelenül juttatott területek azonosítása, amit a polgármester tudomására hoz, annak érdekében, hogy ez az 1997. évi 169-es számú törvény III. cikkelye alapján intézkedjen az abszolút, teljes semmisség megállapítása és kimondása érdekében. A megyei bizottság támogatása céljából a prefektus kinevez egy szakértõkbõl álló bizottságot. A megyei bizottságok hatáskörébe tartozik: a falusi, városi, municípiumi bizottságok szakmai felkészítése, ezen bizottságok irányítása és ellenõrzése, elõterjesztéseik törvényességének megállapítása fõleg a bizonyító iratok megléte és bizonyító ereje szempontjából, megoldja az alárendelt bizottságok határozatai ellen elõterjesztett fellebbezéseket, ezek javaslatait helybenhagyja vagy megsemmisíti, kiadja a tulajdonjogcímeket a helybenhagyott javaslatokra, megoldja a községek, városok és municípiumok kérését a közösségi tulajdonú erdõterületek tulajdonjogának visszaállítására vonatkozóan, azonosítja a jogtalanul juttatott területeket és értesíti a prefektust, aki az 1997. évi 169-es számú törvény III. cikkelye alapján kéri a teljes semmisség kimondását a juttatásra vonatkozóan. A bizottságok döntéseiket tagjaik egyszerû szavazattöbbségével hozzák, amit jegyzõkönyvben rögzítenek, amit mindenki aláír. A földigénylõk, valamint a jogász hiánya úgy tekintendõ, mint akik egyetértenek a bizottság döntésével. Azok a személyek, akik keresetet nyújtottak be a bírósághoz, csak ideiglenesen lesznek birtokba helyezve, a végleges és visszavonhatatlan bírói határozat bemutatása után történik meg a végleges birtokba helyezés a bírói ítélet szerint. A birtokba helyezés egy jegyzõkönyv alapján történik, annak aláírása után. Ennek egy példányát a tulajdonos kapja a terület rajzával együtt. Ezért az érdekelteket az átvételt igazoló ajánlott levélben értesítik a birtokba helyezés idõpontjáról, azon esetekben, ahol az érdekelt más helységben lakik. Azon helységekben, ahol a bizottság mûködik, a birtokba helyezés idõpontja a bizottság székhelyén kifüggesztett értesítések alapján, de más módon is történhet.
Azok a személyek, akik különbözõ okok miatt nem tudnak megjelenni a birtokbavételre, közjegyzõ által hitelesített megbízást adhatnak más személyek részére is. Ilyen esetben a megbízói okirat szövege kell tartalmazza kifejezetten a következõ kitételt: "birtokba helyezés érdekében". A megbízott személy fogja aztán aláírni a területátvételt igazoló kimutatást. A tulajdonjogcímek átvételekor a felmerült költségeket nyugta ellenében a tulajdonlevél átvevõje kell megfizesse. A földparcellák megjelölése cövekekkel és jelzõkövekkel történik, amit minden földtulajdonos kell biztosítson. A megyei bizottság adja ki a tulajdonjogcímet, a bizonyító anyagot két példányban küldi el, amibõl egyet a mezõgazdasági kataszteri hivatal irattárában õriznek meg. Az életben levõ állampolgárok (férj, feleség) számára adják ki a tulajdonlevelet, míg az örökösök esetében a területek egészére, ami örökhagyójuk tulajdonát képezte, egyetlen tulajdonjogcímet bocsátanak ki, feltüntetve abban az összes jogosult kérelmezõt, hogy aztán ezek a közjog szabályai szerint ejtsék meg a tulajdonmegosztást. Miután a tulajdonjogcímet, tulajdonlevelet a prefektus és a törvény által meghatározott személyek aláírták, azt elküldik a falusi, városi és municípiumi földosztó bizottságokhoz, amely bevezeti a mezõgazdasági nyilvántartóba, miután aláírás ellenében átadja a jogosultaknak.
Azon személyek esetében, akik panasszal fordultak a bíróságokhoz, a tulajdonlevél csak a bírósági eljárás befejezése után kerül kitöltésre és átadásra, a bírói határozatnak megfelelõen. A tulajdonjogcím (titlul de proprietate) elvesztése vagy megsemmisülése esetén errõl másolat (duplicat) bocsátható ki, azzal a feltétellel, hogy az elvesztés, megsemmisülés Románia Hivatalos Közlönyének III. részében legyen meghiírdetve, miután írásban értesítették a megyei bizottságot. Ilyen esetekben a kibocsátott tulajdonjogcím kell tartalmazza a "másolat" megjegyzést. Az összes jogosult földigénylõk birtokba helyezése után a Területrendezési és kataszteri Hivatal (OCOT) elkészít egy helyszínrajzot a mezõgazdasági területek felosztásáról a megfelelõ, új helyrajzi számokkal, amibõl egy példányt megõriz és egyet jegyzõkönyv ellenében átad a község, város vagy municípium polgármesteri hivatalának. A szabályzat is alapelvként szögezi le, hogy a földterületek visszaadása alkalmával az eredeti földterület adandó vissza, ha ez szabad. Ennek érdekében kérhetõ a földvisszaigénylõtõl, hogy az igényelt földterület helyszínrajzát vagy bármilyen más információt juttasson el a földosztó bizottsághoz az eredetileg birtokolt földterület körülhatárolása érdekében. Véleményem szerint a telekkönyvi kivonattal rendelkezõk esetében ez hivatalból, a földosztó bizottság hatáskörének keretében is megtörténhet. Mert igaz, hogy a telekkönyvi térképek, helyrajzi számok (numerele topografice) nem azonosak a kataszteri térképekkel és az ezen szereplõ helyrajzi számokkal, de a földmérõ szakértõ számára, aki a bizottság tagja, ez nem jelenthet nehézséget az eredetileg birtokolt földterület meghatározásában. Az erdõterületek esetében is ugyanaz az eljárás, a helyi bizottságok az erdészeti felügyelõség képviselõivel együtt kell megállapítsák, hogy az eredeti erdõterületek szabadok-e. A beérkezett kérések és a mellékelt bizonyítékok ellenõrzése és kiértékelése után a helyi bizottság elõterjeszti javaslatát a megyei bizottsághoz jóváhagyás végett. Az igazoló iratok bizonyító erejét nem befolyásolja a törvény keretében használt felsorolási sorrend. A kisajátított (expropriat) földterületekre vonatkozóan a szabályzat elõírja, hogy ott, ahol a munkálatokat nem végezték el, vagy tervezési szakaszban vannak, a területek visszaadandók régi tulajdonosaiknak vagy ezek örököseinek.
Huszonhat sportegyesület, mintegy 160 úszó részvételével bonyolították le Nagybányán, április 13-16. között az úszó kisifjúsági országos bajnokság küzdelmeit. A marosvásárhelyi ISK tíz versenyzõvel vett részt a versenyen.
A legkiemelkedõbb eredményt ezúttal is a sportág legnagyobb marosvásárhelyi reménysége érte el, Gábos Andrea nem kevesebb mint hét aranyéremmel tért haza. Elsõ helyet szerzett a 100 és 200 méteres mell, valamint a 200 és 400 méteres vegyesúszó számokban, s tagja volt az ugyancsak bajnokságot nyerõ 4x100 és 4x200 gyors, valamint a 4x100 vegyes váltóknak is. Külön kiemelésre érdemes kedvenc távján, a 200 méteres mellúszásban elért teljesítménye, hisz 2:38,49 perces ideje új országos csúcsot jelent.
A váltóversenyekben kitûnõen egészítették ki Gábos Andreát Veress Andrea, Fãrcaº Monica és Koós Evelin, akik teljesítményükkel jelentõsen hozzájárultak a három váltóarany megszerzéséhez.
A marosvásárhelyi ifjú úszók további tíz dobogós helyezéssel érkeztek haza. Ezüstérmeket szereztek Veress Andrea 50 méter gyors és 100 méter mellúszásban, Fãrcaº Monica 200 méter pillangó és 800 méter gyorsúszásban, míg bronzéremmel érkeztek haza Csorbási János 100 és 200 méter mellen, Koós Evelin 200 és 400 gyorson, Veress Andrea 200 mellen és Fãrcaº Monica 200 gyorson.
Az ISK úszó szakosztályának vezetõi ezúton is szeretnének köszönetet mondani a Norvégiában élõ ifj. Pápai Ferencnek, akinek az anyagi segítsége nélkül az úszók nem vehettek volna részt ezen a versenyen, mint ahogy a felnõtt országos bajnokságon sem. Köszönet továbbá a támogatásért a Rocky csokoládénak, a Bioeelnek és Gábos Endrének.
Havonta elemzik a költségvetési hitelek helyzetét
Az állami költségvetés 53. szakaszának elfogadásával a honatyák hétfõn eldöntötték, a fõ hitelfolyósító hatóságok havonta kötelesek elemezni ama költségvetési hitelek helyzetet, melyek kiutalását elhalasztották, vagy törölték. Eldöntötték továbbá, hogy a hitelfolyósítók javasolják a pénzügyi tárcának a felhasználatlan hitelek érvénytelenítését. A törölt hiteleket átutalják a kormány költségvetési tartalékalapjába – határozták a honatyák.
A közintézmények alkalmazottai nem kapnak étkezési jegyeket
A költségvetési tervezet szakaszonkénti vitája vége felé jár, hét szakasz maradt csupán függõben, melyeket a plénum újravizsgálás végett visszaküldött a bizottságoknak. A hétfõi együttes ülésen a honatyák több mint 30 szakaszt fogadtak el a költségvetésbõl, melynek 64-es szakasza szerint a munkálatok profitadójából levonják az étkezési jegyek költségeit. A közintézmények alkalmazottai, ugyanezen szakasz értelmében, nem jogosulnak étkezési jegyekre, határozott a plénum, elutasítva az RTDP-nek a tiltó elõírás törlésére vonatkozó javaslatát.
Vasile Lupu balatoni "kalandja"
Kifosztották hétfõn este a román parlament egyik képviselõjének defektet szenvedett gépkocsiját az M7-es autópályán. A rendõrség egy óra leforgása alatt elfogta a tetteseket – közölte kedden a Mediafax román hírügynökség. Vasile Lupu, a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) képviselõje – a román belpolitika egyik legismertebb szereplõje – Ljubljanába tartott gépkocsival az EU- tagjelölt államok parlamenti elnökeinek találkozójára. Az autó Székesfehérvár elõtt két kilométerre defektet kapott, s miközben a sofõr kereket cserélt, Lupu a vele együtt utazó képviselõházi tisztségviselõvel gumijavító keresésére indult. Amikor visszatértek, észrevették, hogy a kocsi hátsó ülésérõl eltûnt a képviselõ diplomatatáskája, illetve a csomagtartóból hiányzik a sofõr ruháit tartalmazó bõrönd. – A magyar rendõrség példás gyorsasággal és hatékonysággal visszaszerezte ellopott holminkat – nyilatkozta a hírügynökségnek a román képviselõ.
Felvétel a teljesítmény függvényében
Az Európai Parlament elnöke szerint nincs ellentmondás az Európai Unió gyors bõvítése és a szervezet belsõ megreformálása között. Nicole Fontaine ezt kedden Ljubljanában azon a tanácskozáson fejtette ki, amelyen az EU-tagságra törekvõ 13 ország törvényhozásának vezetõi vesznek részt. A kétnapos találkozót az Európai Parlament elnöke kezdeményezte egyebek között azzal a céllal, hogy áttekintsék az unió bõvítési programját. A résztvevõk megvitatják azt is, hogyan lehet hozzáférhetõbbé és érthetõbbé tenni az állampolgárok számára a törvényhozás folyamatát, és az egyes országok hogyan õrizhetik meg nemzeti identitásukat az unión belül. Nicole Fontaine hangsúlyozta: a bõvítés folyamatában tartják magukat ahhoz az elvhez, hogy minden országot a teljesítménye függvényében értékeljenek, és mindent megtesznek az ambiciózus bõvítési menetrend betartásáért.
Földrengés rázta meg szerda hajnalban a Peloponnészosz-félsziget északi részét. Az athéni földrengéstani intézet adatai szerint a földmozgás erõssége elérte a Richter- skálán mért ötös erõsséget, epicentruma a görög fõvárostól nyugatra, a Korinthoszi-öbölben volt. Áldozatokról, anyagi károkró l nem érkezett jelentés. A földlökéseket Nyugat-Görögország több térségében, Éjion kikötõvárosban és Athénban is érezni lehetett. A német hírügynökség beszámolt arról, hogy kedd este a földközi-tengeri Kréta északi részén észleltek földrengést. A földmozgás elérte a Richter-skála szerinti 4,6 erõsséget, epicentruma Iráklion város közelében volt. A helyi rendõrséghez károkról nem érkezett bejelentés.
Sajátos "üzenetváltás" zajlott le kedden Kijevben Putyin megválasztott orosz elnök és egy ukrán tüntetõ között, amikor Leonyid Kucsma ukrán elnök moszkvai vendégével a hivatalos tárgyalások befejeztével ellátogatott a kijevi fõkolostorba. A két elnök az Interfax-Ukraina hírügynökség tudósítójának helyszíni jelentése szerint megtekintette a Uszpenszkij (Mária Mennybemenetele) székesegyházban folyó rekonstrukciós munkákat, majd a Lavra kolostorhoz közeli barlangokat.
A Lavra területén tett séta közben Vlagyimir Putyin egy férfire lett figyelmes, aki a kezében a következõ feliratot tartotta: "Bíróságra a csecsenek gyilkosaival!". Az elnök szó nélkül odalépett a férfihez, és töltõtollával ráírta a kartonra: "Oroszországgal és Csecsenfölddel együtt a terrorizmus és a szélsõségesség ellen!" A feliratot tartó férfi a számára is váratlan reagálás láttán csak annyit mondott: "Reménykedünk az Ukrajna és Oroszország közötti barátságban". Igaz, nem írta rá a kartonra.
Állapotosnak nyilvánított nagyapa
Maurice Goodship nem akart hinni a szemének, amikor a négynapos kórházi kivizsgálásáról készült zárójelentést elolvasta. Ebben ugyanis a dél-angliai Bath kórházának orvosai azt írták, hogy a 73 éves nagyapa – állapotos. "Majd megfulladtunk a nevetéstõl" – mesélte a nyugalmazott villanyszerelõ felesége a BBC-nek. A férfit szívpanaszokkal vették fel a kórházba és egész sor vizsgálatot végeztek rajta. Végül levelet adtak át neki azzal, hogy továbbítsa azt háziorvosának. Ebben az állítólagos terhességrõl volt szó. A kórház végül azzal vágta ki magát, hogy "nyomtatási hibát" követtek el a levélben – jelentette az APA.
Száznyolc éves korában kedden elhunyt Arthur Whitlock nyugalmazott tisztviselõ, akit Nagy-Britannia legidõsebb polgárának tartottak. Az aggastyán, aki 1892-ben, még Viktória királynõ korában született, három évszázadnak volt tanúja. Hat uralkodó alattvalójaként átélt két világháborút, a brit gyarmatbirodalom felbomlását, és az internet megszületését is. Álmában érte a halál dél-londoni otthonában. Whitlock úr tavaly a BBC-nek adott interjújában még emlékezett gyermekkorának petróleumlámpáira, az elsõ londoni autókra, valamint I. világháborús lovas szolgálatára a tüzérségnél. Úgy vélte, hogy az emberek az elsõ világégés elõtt elégedettebbek, kiegyensúlyozottabbak, erkölcsösebbek voltak. Arthur Whitlock 1956-ban ment nyugdíjba a közszolgálatból. Túlélt két feleséget, õt két lánya gyászolja.
Bietingenn átkelõhelyen, a német-svájci határon azzal vált gyanússá egy férfi, mert csupán két alsónadrágot vitt magával, holott elõzõleg azt mondta, sívakációra indul. A vámosok furcsállták, hogy a férfi csupán ilyen kevés alsónemûvel indul a hosszabb sívakációra, és ezért alaposabban átvizsgálták sovány poggyászát. Fáradozásukat teljes siker koronázta: a túlságosan is lapos sporttáska aljában 825 ezer márka készpénz lapult, amit a síboló síelõ engedély nélkül próbált magával vinni. Ez az összeg éppen 795 ezer márkával volt több annál, amit a Németországban érvényes rendelkezés szerint elõzetes engedély nélkül lehet kivinni az országból – emlékeztet a dpa. A vámosok felfedezése nyomán nem kizárt