|
LII. évfolyam 87. (14443) |
2000. április 13., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
Egyetlen "téma" okán hívott össze sajtótájékoztatót tegnap délben Kincses Elôd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. Véleménye szerint ugyanis valakik törölni akarják Fodor Imrét a polgármesterjelöltek lajstromáról. Ma déli tizenkét órára idézték be a marosvásárhelyi bíróság melletti ügyészségre, "hivatali visszaélés" vádjában, ahol "gyanúsítottként" akarják kihallgatni.
Mirôl van szó? Arról, hogy feltûnô idôzítéssel, 2000. április 11-i dátummal küldött a marosvásárhelyi bíróság melletti ügyészség egy, a municípiumi rendôrséghez címzett átiratot, amelyben arról értesíti, hogy Marosvásárhely polgármesterét, Fodor Imre "gyanúsítottat" "idézzék be". Ugyanis két, szolgálati visszaélésrôl szóló törvénysértés miatt indul kivizsgálás ellene. Az egyik az, hogy nem írt alá, illetve késleltetve írta alá a Petri Zalán Endre kihágási jegyzôkönyvét, illetve, hogy az állam képviselôjeként nem indított pert a fent említett személy ellen, úgymond a város vagyonának védelmében.
A feltûnô idôzítés (a választási kampány kezdete) olyan, mondhatni humoros mozzanattal van vegyítve, hogy a Horatiu Dumbrava által aláírt, s a municípiumi rendôrséghez címzett átiratban az ügyész úr azt írja, hogy nem ismeri Fodor Imre lakcímét. De nyilván nem humorról van szó. Kérdés, hogy az átiratot aláíró ügyész felettesei mit szólnak az ilyenszerû "profizmushoz".
Az ügyrôl egyébként Fodor Imre a következôket mondta. 1998. június 11-én az egészségügyi igazgatóság polgári pert indított a Petri család ellen, követelve, a Petri- féle családi ház alatt levô területrôl szóló örökösödési szerzôdés megszüntetését. Ez, az ORL klinika melletti terület a polgármesteri hivatal nyilvántartásában magánterületként szerepel. Ezt követeli az egészségügyi igazgatóság. Fodor Imre kijelentette: nem igényelte a vitatott területet, mert magánterületnek tartja. Ezt az egészségügyi igazgatóság három ízben is perelte, és a pert három ízben elveszítette. Még 15 millió lejes perköltség- térítést is fizetnie kellett.
Az iméntiekkel kapcsolatban Kincses Elôd kijelentette: az RMDSZ határozottan tiltakozik ez ellen a bûnügyi vizsgálat ellen, s reméli nem ismétlôdik meg az 1990-es gyakorlat, amikor Smaranda Enachet, jelenleg Románia finnországi nagykövetét és ôt törölték a választási listáról. Ugyanez ismétlôdött meg 1992-ben Káli Király István jelölésekor. Kincses Elôd antidemokratikus procedúrának nevezte az ügyet, amit azok találtak ki, akik meg akarják akadályozni Románia elôrehaladását és európai integrációját. Ez, az Iliescutól örökölt, alkotmányellenes, a nemzetközi gyakorlattal ellentétes cikkely, melyet ilyen esetekben rángatnak elô, sajnos, benne van a helyi választások törvényében, mondta, és sajnálatát fejezte ki, hogy a törvény módosításakor az RMDSZ nem kísérelte meg a törlését. Ha két és fél év után piszkálja az ügyészség a dolgot, mondta az RMDSZ megyei elnöke, akkor belföldi és nemzetközi felhívást kell tenni, mert megengedhetetlen, hogy tíz évvel a véres márciusi események után ilyen módszert alkalmazhatnak a demokrácia ellenségei. Egy olyan polgármestert támadni, aki mögött az RMDSZ-nek egy egész választóbázisa áll, több mint hiba, tette hozzá.
Ez feltehetôen csak az elsô próbálkozás Fodor Imre kiiktatására a polgármesteri tisztségért folyó élezôdô küzdelembôl. Különös fényt vet a hatalom mûködésére, és nyilvánvalóan szegénységi bizonyítvány az ellenjelölteket állító pártokról, hogy a "tiszta és pozitív" kampányt így képzelik el.
A Szövetség Romániáért (APR) elnöke, Teodor Melescanu, a Vacaroiu kabinet volt külügyminisztere kétnapos kampánykörutat tart a megyében. A tagsággal és szimpatizánsokkal szervezett találkozókon mutatják be polgármesterjelöltjeiket. Tegnap Dicsôszentmártonban találkozott a választókkal, ma délelôtt fél tizenegy órától a Nemzeti Színházban, déli fél kettôtôl a szászrégeni mûvelôdési házban, este hattól Ludason mutatják be polgármesterjelöltjeiket a közönségnek. Ugyancsak csütörtökön reggel tízkor az Aktualitások a közigazgatásban program keretében találkozik a pártvezér a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem diákjaival.
Az ország fô egyetemi központjaiból érkezô több ezer diák készül tiltakozni ma a fôvárosban az ellen, hogy a szállítási minisztérium nem hajlandó visszaállítani a kedvezményes vasúti szállítást számukra – közölte Luis Lazarus, a bukaresti egyetem diákszövetségének elnöke.
Magyarság a médiában – magyar médiastratégia címmel kétnapos szakmai tanácskozás kezdôdött szerdán Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szervezésében.
A határon túli magyar nyelvû média mûködését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló konferenciára húsz országból 86 szakértôt, továbbá a magyar média képviselôit, kormányzati tisztségviselôket hívták meg.
Szabó Tibor, a HTMH elnöke köszöntôjében egyebek között arról beszélt, hogy a globalizáció miatt felgyorsult információs dömping erôszakosan határozza meg a mindennapi életet, kiszolgáltatottá teszi az embereket.
Véleménye szerint a nemzeti hírszolgáltatásnak mindmáig nem jött létre az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot, a határokon túlra és a határokon túlról kölcsönösen szolgáltatna információkat.
Hangsúlyozta: a kárpát-medencei hírszolgáltatás látható és láthatatlan csatornáinak a nemzet integritását kell szolgálni.
Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) politikai államtitkára elôadásában kifejtette: a nemzeti hovatartozás legfontosabb ismérve, a nemzeti identitás leghatékonyabb eszköze a nyelv.
– A nemzeti nyelv megôrzése igazán hangsúlyossá az információs társadalom küszöbén válik – fogalmazott Várhegyi Attila.
Az államtitkár közlése szerint a magyar kormány által szorgalmazott nemzeti integráció sikere azon múlik, hogy mennyire leszünk képesek hosszú távon fenntartani az anyaország és a diaszpórában élôk kapcsolatát a média területén.
– A közszolgálati média ebben fontos eszköz – mutatott rá.
A kultusztárca politikai államtitkára elôadásában utalt arra, hogy az európai integrációs folyamatban nagy felelôsség hárul az audiovizuális területre, ahol a kormány egységes stratégia kialakítását tartja szükségesnek.
E törekvés jegyében történt meg a médiatörvény európai uniós jogharmonizációja, zajlik e jogszabály módosítása, valamint készül a filmtörvény, amely várhatóan az év második felében kerül az Országgyûlés elé.
A politikai államtitkár ugyanakkor úgy vélekedett: a média a nemzeti kultúra terjesztésének csatornája is.
– A véleménynyilvánítás szabadsága bizonyos mértékig korlátokat szab, és önmérsékletet kíván a média szereplôitôl, így az állami szereplôktôl is, de a politikai hatalom nem mondhat le a befolyásolás ezen eszközérôl, ha azt a nemzeti kultúra terjesztésének szolgálatába kívánja állítani – közölte Várhegyi Attila.
A státustörvényben megkülönböztetett helyet kap a média, a magyar nyelvû tájékoztatás és tájékozódás kérdése – jelezte elôadásában Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára.
– A Kárpát-medencei médiahálózat kialakításában a közszolgálati magyar médiumoknak kiemelt szerepük van, és a politikának is lényegesen több a lehetôsége, hogy ezen a területen lépjen – fogalmazott az államtitkár.
Németh Zsolt rámutatott, hogy a közszolgálati médiumok nézettségének az aránya a magyar piacon látványosan csökkent, miközben a határon túli magyarok körében magas.
A közszolgálati médiumok utat mutathatnak, hogy mit jelent a Kárpát-medencei szemlélet, médiahálózat.
A kereskedelmi médiumoknak az említett médiahálózatba történô bekapcsolására a második fázisban, az államtitkár megfogalmazása szerint külön technikákkal kerülhet sor.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy el kell kerülni a nyugat-európai médiát fenyegetô buktatókat. Ezek között veszélyesnek nevezte a botrányszemléletet, amely a legalapvetôbb emberi jogokat sem veszi figyelembe.
A Külügyminisztérium politikai államtitkára kiemelte, hogy a kormány a határon túli magyar közösségek szülôföldön történô megmaradását támogatja.
A közösségeknek fennmaradásuk érdekében integrálódniuk kell egyrészt az adott ország társadalmába, valamint a magyar nemzet egészébe – vélekedett.
Kifejtette: a független médiának kiemelt szerepe van a társadalmak demokratizálódásának, nyugati orientálódásának fenntartásában.
A kétnyelvûség, az otthonosság érzetét keltô kétnyelvû feliratok igénye már akkor megfogalmazódott bennünk, erdélyi magyarokban, amikor a nyolcvanas évektôl kezdôdôen a nacionál-kommunista rezsim szisztematikusan kezdett megfosztani minden addig kivívott jogunktól. Emlékezhetünk, hogy annak idején – bár a régi, a Maros Magyar Autonóm Tartomány idejébôl való magyar feliratok még megmaradtak itt-ott – az új kiírások minden esetben csakis román nyelven készültek.
Aztán jött ’89 és a változás reménye, majd a gyors kiábrándulás, s a jogokért való harc hosszú-hosszú napjai, hónapjai és évei. 1996 után, az RMDSZ kormányzási szerepvállalásával ismét fordult egyet a kerék. Sürgôsségi kormányrendelet szabályozta a két- és többnyelvû feliratok kérdését, s az már teljesen más kérdés, hogy ennek még mindig nem sikerült maradéktalanul érvényt szerezni.
Mindez azonban a hivatalos feliratokra vonatkozik. A magáncégek, kereskedôk stb., már 1990 óta akadály nélkül használhatnak bármilyen nyelvet – a román mellett – cégtábláikon, reklámanyagaikban, árcéduláikon. Egyáltalán nem ritka az olyan román kereskedô, cégvezetô sem, aki alkalmazáskor megköveteli az eladó magyar nyelvtudását, hisz jól tudja, hogy ez az üzlet érdeke. Bátortalan kezdés után tehát megjelentek a magyar nyelvû feliratok is az üzletekben, s ez minden ellenpropaganda ellenére szép lassan természetessé vált.
Talán közhely, de minden jog érvényesítése annyira lehetséges, amennyire az érvényesítésre igény mutatkozik. Ha mi, magyarok nem kérjük, hogy igenis legyenek magyar feliratok is, senkinek nem fog eszébe jutni, ezt felajánlani. Természetes tehát, hogy az efféle kétnyelvûség elôször a magyar vállalkozók üzleteiben jelent meg, s a vásárlóközönség ezt nem csak megszokta, hanem igényelte is. Annál szomorúbb viszont az, amit az utóbbi napokban tapasztalhatunk egy nagy hagyományokkal rendelkezô marosvásárhelyi cég felújítás után újra megnyitott üzletében. A magyar kézben található boltban felújítás elôtt minden áru neve két nyelven volt kiírva, most pedig már kizárólag a román árunevek maradtak az árcédulákon. Nem pazaroltunk volna szót az esetre, ha nem lenne meggyôzôdésünk, hogy egy középszintû beosztott figyelmetlensége miatt történhetett így.
Mi lenne azonban, ha valamennyien ilyen természetesen adnánk fel kivívott jogainkat? Ugyanaz a jelenség mutatkozik meg itt, mint akkor, amikor a szülôk önként állítják az asszimiláció útjára gyermeküket, román osztályba küldve ôt, úgymond a jobb érvényesülés érdekében. Miként várunk jogokat – magyar osztályokat, feliratokat, a magyar nyelv használatát a közigazgatásban –, ha önmagunk mondunk le ilyen könnyen róluk?
Elkezdôdött a költségvetési vita
Együttes ülésen a parlament kamarái szerdán elkezdték az idei költségvetési tervezet vitáját.
Mugur Isarescu miniszterelnök felvezetôjében elmondta: a kormány a költségvetési törvényben 1,3 százalékos gazdasági növekedést tûzött ki célul, továbbá az inflációs ráta megfelezését (melyet 27 százalékban szögeztek le), és a hazai össztermék három százalékának megfelelô költségvetési deficitet.
Románia gazdasági növekedést fog elérni, továbbá inflációcsökkenést, ugyanis a költségvetés felépítésével, ösztönzi a hatékonyságot és a kedvezô üzleti környezet kialakulását – mondotta. A tervezett gazdasági növekedést, pontosítása szerint, az export és a beruházások fokozásával fogják elérni és kevésbé a jövedelmek növelésével.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ahányszor nôttek a jövedelmek, bérkiegészítés vagy más intézkedések révén, de csökkent a termelés, a lakosság így nyert pénzét az infláció felemésztette – emelte ki a miniszterelnök.
Becslése szerint 2001-tôl kezdôdôen a román gazdaság évi 4-5 százalékos növekedést fog jegyezni.
E célkitûzések elérése gyors adóreformot feltételez, ezért a kormány bevezette az összjövedelemadót, egységesítette a hozzáadott értékadót, és mérsékelte a profitadót – fûzte hozzá.
Az idei költségvetésen keresztül a nyugalmazott és munkanélküli állományban levô személyek társadalomvédelmét nem lehetett fokozni, a kormány azonban más utakon fogja e kategóriák védelmét biztosítani, anélkül, hogy ez kihatna az idei költségvetésben, valamint a középtávú gazdaságfejlesztési stratégiában felállított célkitûzésekre.
Elmondta továbbá, hogy a költségvetési törvény a demokrácia és a versenygazdaság megszilárdítását célozza, mely a nemzetközi pénzügyi támogatás elnyerésének alapfeltételét képezi.
Tegnap Tiberiu Petris, a Distrigaz igazgatója rövid sajtótájékoztatón ismertette a legújabb híreket a vállalat háza tájáról.
Megtudhattuk, hogy bár újabb haladékot adtak az Energomurnak, a Distrigaz vezetôsége mostantól fogva igen elszánt: ha az adósságok törlesztésének átütemezési tervére vonatkozó hétfôi Energomur javaslat elôírásaitól a jövôben akár egy nappal is eltérnek, megszüûntetik a gázszolgáltatást.
Ez azt jelenti, hogy az Energomur már ebben a hónapban 14,4 milliárd lejt kell átutaljon a gázszolgáltatónak. A fennmaradó 32,7 milliárd lejt szeptemberig, a 13,4 milliárd lej késedelmi kamatot pedig novemberig kell törlesztenie. Fenti ígéreteit a távhôszolgáltató egyebek mellett az ez idáig késlekedô helyi és központi költségvetési támogatásokra alapozza.
Az igazgató határozottan nyilatkozott a törlesztések késlekedése esetén várható megtorló intézkedésekrôl, mondván, hogy a tél idôszakban elnézôek voltak, de most az összes lakótársulásnál lezárják a melegvizcsapokat, ha az átütemezés szerint nem sikerül kifizetniük a tartozásokat. Így a tartozás nélküli lakók is bûnhôdni fognak ez esetben. A legnagyobb adóssága, 263 millió lej, a marosvásárhelyi 21-es számú lakótársulásnak van, ezt követi a 203-as 142 millió lejjel, és a 183-as 132 millió lejjel. Nagyok a tartozásai a 209-es, 13-as, 179-es, 197-es, valamint a szászrégeni 21-es és a szovátai 2-es számú lakótársulásoknak. A lakótásulások összesen 3 milliárd lejjel tartoznak.
Tiberiu Petris szerint az Energomur változtatni fog eddigi gyakorlatán, és a továbbiakban támogatja a kis hôközpontok beszerelését.
A Hargita és Maros megyét ellátó Distrigaz- kirendeltségnek azonban legfôképpen nem a lakótársulások adósságai miatt vannak nehézségei, hiszen a segesvári Stimet Rt. 11,6 milliárd lejjel, a szászrégeni Metalurgica 6,4 milliárd lejjel, a szintén segesvári Siceram 7,5 milliárd lejjel tartozik. Az elsô kilenc "helyezett" közé tartozik továbbá a Mureseni Rt. (4,4 milliárd), a Mobex (3,8 milliárd), a segesvári Siltex (2,7 milliárd), a Prodcomplex (2,4 milliárd), az Imatex (2 milliárd) és a szovátai fürdôvállalat (1,6 milliárd). Érdemes megjegyezni, hogy a Hargita megyei nagyvállalatok, még a nagy gázfogyasztásúak sem tartoznak ekkora összegekkel a Distrigaznak. Miközben a Hargita megyei hôenergiát elôállító vállalatok naprakészen fizetnek, a marosvásárhelyi Energomur mellett a segesvári 3,6 milliárd lejjel, a szovátai 1,22 milliárd lejjel és a szászrégeni 9,11 milliárd lejjel tartozik.
Az igazgató kitért a garanciák kérdésére is, hangsúlyozva: garanciát mindig is kellett fizetni, csak most az inflációhoz igazították azokat. A Népújság kérdésére Tiberiu Petris elmondta, valóban folyamatban van a lakások gázberendezését felülvizsgáló, kétévenként esedékes ellenôrzés és az ezt végzô munkásokat a lakosságnak be kell engednie, különben felfüggeszthetik a gázszolgáltatást a nem ellenôrzött lakásokban, ugyanakkor a Distrigaz alkalmazottainak kötelességük igazolni magukat. A szerkesztôségünkbe beérkezett panasz nyomán a héten ittassággal gyanúsított alkalmazottakat kivizsgálták, de a fiola nem mutatott ki alkoholt. Mindazonáltal arra kérik a lakosságot, ha ilyen jellegû gondjaik vannak, jelezzék, és ha a kivizsgálás igazolja a gyanút az az alkalmazottak munkaszerzôdésének azonnali felbontásával jár.
A lakásokban levô gázcsapok ellenôrzésével párhuzamosan a város elöregedett gázvezeték-rendszerét is rendszeresen vizsgálják, és az elôírt havi rendszeresség helyett a veszélyeztetett pontokon kéthetenként, sôt hetente méréseket végeznek.
Idén a Distrigaz költségvetésébôl a tavalyinál is nagyobb (országos szinten a legnagyobb) összeget fordítanak Marosvásárhely vezetékrendszerének kicserélésére. A Moldovei utcában befejezett munkálatokat most a Cuza Voda, Kinizsi Pál, Sinaia, Bucsin, Brassói utcák és a Marasesti tér vezetékcseréje követi. Ha a keretbôl még marad pénz, sor kerül a Kornisa és a N. Grigoresu utcákra is.
Tudósításban már beszámoltunk és lapunk Múzsa mellékletében mélyebb megközelítést is közöltünk Karácsonyi Zsigmond kiállított fotóesszéjérôl, ami a Bernády Házban volt megtekinthetô. A képeknek is megvan a maguk sorsa, a nyilvánosság elôtt, ha van "életük", akkor valamiféle folytonosságot nyernek emlékezetünkben. Noha a marosvásárhelyi márciusi eseményeket megörökítô, a fotómûvészet sajátos technikáival és a láttatás szuggesztív erejével készült, csakugyan emlékezetes felvételeket leszedték a mûvelôdési központ termeinek falairól, a fotósorozat eszmeiségének Karácsonyi "szövegbeli" folytonosságot adna, úgy, hogy továbbgondolja a témakört és "Menni vagy maradni" címmel vitafórumot kezdeményez. A – mi tagadás – provokatív, a "magas labdát leütésre felkínáló" szerkesztônek célja van, sajnos, a teljességgel kimeríthetetlen és mindig idôszerû téma – talán most idôszerûbb, mint valaha – választ szándékszik keresni a miért menni, és miért maradni, ma kétmillióféleképpen jelentkezô, megannyi embert foglalkoztató bonyolult kérdésre, ami mellett közönnyel elhaladni több mint felelôtlenség…
De hogy éli meg ezt az ifjúság, mi lesz a jövô? Hiszen az élete derekán túl járó embernek egyre többször jut eszébe a múlt, a kettô pedig nyilvánvalóan összefügg. A XXI. Zóna nemzedékek vitája is lehet, elôbbi: miért maradni? utóbbi: miért menni? – jelen idejû vagy perspektivikus megfogalmazásaival... Miként mondtuk, a labda föl van dobva hát, lehet értelmesen vitatkozni, miként szárba szökkent annak csirája már az elsô vitadélutánon. Egyelôre – az is igaz – több volt az újságíró (hiszen a helyi és a központi magyar elektronikus és írott sajtó vette a lapot, a vitadélután iránt élénk érdeklôdést tanúsított), mint a fiatal, de akik eljöttek, ôszintén mondták el véleményüket a menni vagy maradni, számukra fontos vagy kevésbé fontos kérdésrôl. Megannyi felfogás és megközelítés, eljött véleményével a lantkészítô mester, és eljött a fiatal ferences szerzetes. A XXI. Zóna "felcímet" kapott vitafórumnak természetesen lesz folytatása, idôpontjáról hírt ad majd lapunk is, jó lenne, ha a kezdeményezés felkeltené a pedagógusok, szülôk, diákszövetségek, egyetemisták és középiskolások érdeklôdését, hiszen a téma elsôsorban róluk szól, a szülôföldön való megmaradás tágabb körû esélyeirôl.
Idén fennállásának 50. évfordulóját ünnepli a – 600 I-XII. osztályos tanulóval és összesen 50 tagot számláló tantestülettel ill. kiegészítô iskolai személyzettel mûködô – zene és képzômûvészeti líceum.
– Az egykori igazgatóknak, tanároknak, diákoknak, no meg a mostaniaknak is közös örömére szolgálhat az a nagy készülôdés is, mely a tanévzárót elôzi meg. Évfordulós szándékaikról kérdeztük Frîncean Florina igazgatónôt.
– Valóban nem mindennapi alkalom ez az ünneplésre. Az 1949-50-es tanévben indult ugyanis a diákok elsô nemzedéke itt. Egy teljes hetet szánunk arra, hogy – reméljük – színvonalas rendezvényekkel, eseményekkel ünnepeljük meg az évfordulót, idézzük, elevenítsük fel, élhessük újra az egykori és mai pedagógusokkal, diákokkal az elmúlt fél évszázadot. Június 5-9-e között tehát, amikor túl vagyunk már a szakvizsgákon, tesszük városszintûvé is iskolai ünnepségünket. Az iskola udvarán emlékezünk majd az intézmény egykori indulására, aztán a Kultúrpalotában a filharmóniával közösen rendezünk nevelôhangversenyt a város iskoláinak tanulói számára. Ami egyben a Mûvészeti Líceum Napjainak hivatalos megnyitását is jelenti. Ekkor találkozhatnak a különbözô nemzedékbeliek képviselôi. Visszatekintô, gyûjteményes kiállítás nyílik a Kultúrpalota galériáiban, az utóbbi nemzedékek növendékeinek néhány képzômûvészeti alkotásából. Szintén a Kultúrpalotában, ám ezúttal a kisteremben zongorahangversenyre várjuk a hangszeres elôadómûvészet kedvelôit. Marosvásárhelyi szerzôk zongorára írt mûvei hangzanak majd el.
– Az elôadók között, feltehetôen, egykori növendékeiket láthatjuk.
– Remélhetôleg. A továbbiakban aztán kamarahangversenyre is gondoltunk, diszkóra az iskola udvarán, gazdag szórakoztató mûsorra, a kisteremben pedig kórusmuzsikára az V-VIII.-os, valamint a IX-XII.-es tanulók közremûködésével. Az utolsó elôtti napon az eltelt 50 esztendô abszolvenseinek és tanárainak hangversenyén tapsolhatunk a Kultúrpalota nagytermében. Megrendezzük, természetesen, a líceum kupájáért kiírt foci-, kézilabda- és kosárlabda-bajnokságot is a város többi iskolájának részvételével, hisz minket is hívtak már meg hasonló sporteseményre. A zárónapon díszgyûlést tartunk a Kultúrpalota nagytermében, melyre szeretettel várjuk a megye, a város elöljáróit, a megyei tanfelügyelôség képviselôit, vendégeket. Az ülést líceumunk zenekarának ünnepi hangversenye követi, melyen közremûködnek majd a hajdani zene szakos növendékek, illetve tanáraik is. Az elmúlt ötven esztendô során neves személyiséggé vált néhány növendékünket, szeretnénk ez alkalommal nívódíjjal jutalmazni.
– Tudomáson szerint ünnepi kiadványokkal is készülnek.
– Szeretnénk megfelelô kiállítású, grafikájú mûsorfüzetet tervezni és szerkeszteni, különlegesebb kivitelû meghívót, az iskoláról kis ismertetô füzetet, valamint megszerkeszteni a Mûvészeti Líceum kismonográfiáját is.
– Találtunk már és a jövôben is akad majd önzetlen segítônk.
Ülésezett a Legfelsô Védelmi Tanács
Emil Constantinescu államfô tegnap délután, a tévéállomások által élôben közvetített sajtótájékoztatóján ismertette a Legfelsô Védelmi Tanács döntéseit. Kiemelte, hogy elsôsorban az árvíz által sújtott területek lakóinak szállását,élelmezését és támogatását kell megoldani. Tervek szerint 15 napon belül ideiglenes lakásokat kell biztosítani a hajlék nélkül maradottaknak, helyre kell állítani a kommunikációs eszközöket, a szállítást, a víz-, villanyáram- és gázszolgáltatást, meg kell szervezni a lakosság folyamatos ellátását. A kormánynak 30 napon belül meg kell oldania a támogatások folyósítását, s hitellehetôségeket kell biztosítani. Május végéig ki kell dolgozni a hosszú távú terveket, amelyek a természeti katasztrófák megelôzését, a folyók szabályozását tartalmazzák. Ugyanakkora, fel kell mérni az Európai Uniótól pályázatok nyomán igényelhetô pénzalapokat is, amelyeket az összeállított tervek megvalósítására fordítanának. A károk felszámolására a tavaly létrehozott Szolidaritás Alapban levô pénzösszegeket, az EU PHARE- programja nyomán kapott 22 milliárd lejt, valamint a költségvetés újraelosztásából származó alapokat használják fel. A tanács döntései kiterjedtek az ökológiai katasztrófák megelôzésére is. Mint az államelnök elmondta, a szakemberek országos szinten feltérképezték az ökológiailag veszélyt jelentô területeket. Az ökológiai katasztrófák megelôzésére egyelôre nincs pénzalap, de hosszú távon nemzetközi segítségre számíthat az ország. A közrend és közbiztonság érdekében is történt elôrelépés az elmúlt idôszakban. Megnövelték a járôrözô, a terepen dolgozó rendôrök, csendôrök számát, március 27-tôl a fôvárosi, míg április 4-tôl, 40 megyeszékhely tanintézményei körül biztonsági járôrözéseket végeznek. A Luna akció nyomán 12.00 bûncselekményre derült fény, letartóztattak 5.700 tettest, s 1556 személyt, akik nevére letartóztatási parancsot bocsátottak ki, 28 milliárd lej büntetést róttak ki, így is küzdve a korrupció és az alvilág ellen.
Az elsô negyedévben a fogyasztóvédô hivatal illetékesei 378-szor ellenôrizték a megyében tevékenykedô termelôket és forgalmazókat. 261 millió 100 ezer lejre büntettek szabálysértôket, ideiglenesen bezártak 98 kereskedelmi és termelôegységet, 20 esetben ajánlották az illetékeseknek a mûködési engedély viszavonását. A felügyelôk 899 millió lej értékû terméket találtak nem megfelelônek a törvényes elôírásoknak, s közülük 440 millió lej értékût elkoboztak, s megsemmisítettek, mert veszélyeztették a fogyasztók egészségét és biztonságát. A kiszállások eredményességének fokozása érdekében 131 esetben a fogyasztóvédô felügyelôk a Közegészségügyi Igazgatóság, a Gazdasági Rendôrség, az Állategészségügyi Igazgatóság, a Pénzügyôrség szakembereivel ellenôriztek. A fogyasztók jogainak védelme érdekében a marosvásárhelyi ellenôrzések mellett 172-szer a vidéki egységeket is felkeresték – tudtuk meg a megyei fogyasztóvédô hivataltól kapott közleménybôl, amibôl az is kiderül, hogy melyek voltak az elkobzott javak: lejárt szavatosságú tej és tejtermék, romlott hús, hústermék, minôségileg nem megfelelô, sültetlen kenyér vagy egyéb pékáru, piszkos, állategészségügyi bizonylat nélkül árult tojás, színét eresztô textiltermék, rozsdás, nem ellenôrzött aragázpalack, lejárt szavatosságú piperecikk, a feltûntetettôl eltérô színû hajfesték.
Kihágások: a kereskedôk nem fordították le román nyelvre a termékek használati utasítását, összetételét, nem biztosítottak a romlandó termékeknek megfelelô raktározási és kínálási helyet, lejárt szavatosságú, minôségileg nem megfelelô árucikkeket kínáltak eladásra, a tartós használati termékek javításakor nem biztosították a garanciát, vagy nem megfelelôen végezték el a munkálatot.
Az év elsô három hónapjában a fogyasztóvédô hivatal 178 értesítést és panaszt kapott, s a kivizsgálások nyomán 130 jogosnak bizonyult. A leggyakrabban kifogásolt termékek és szolgáltatások: telefonszolgáltatások (jogtalan díjszabások, a reklamáció kivizsgálási idejének túllépése, hiányos tájékoztatás a számlával kapcsolatban), közélelmezés (piszkos helyiség és kellékek, nem állítottak ki számlát, az étlapon szereplô mennyiség nem egyezett a felszolgálttal), autójavítás ( javítás után egyáltalán vagy nem megfelelô ideig biztosított garancia, el nem végzett munkálatokért követelt díj), kábeltelevízió (a szerzôdésben szereplô adók számának csökkentése, nem megfelelô minôségû sugárzás), lejárt szavatosságú, minôségileg meg nem felelô élelemiszer-cikkek, elektromos és háztartási cikkek (román nyelvû használati utasítás hiánya, javítási díj felszámolása szavatossági idôben, a szavatossági idôn belül elromlott alkatrészek cseréjének megtagadása), elektronikus termékek (használati utasítás hiánya), lábbeli (a talp törése, a ragasztás szétválása, a garanciaidôben visszavitt termék kicserélésének megtagadása). A panaszok kivizsgálása nyomán 90 millió lej büntetést róttak ki, kivontak a forgalomból 266 millió lej értékû terméket és 21 millió lejt fizettettek vissza a károsultnak.
A marosvásárhelyi 87 éves Nagy Olga az elmúlt héten értesítést kapott a Locativ Rt-tôl, melyben közölték vele, hogy törlesztenie kell az 1999. év júniusától megemelt házbérét. Kétségbeesetten hívott fel, s mikor meglátogattuk, elmesélte, hogy nem tudott a béremelésrôl, s most 608.000 lejes nyugdíjából képtelen kifizetni az – elôzetes számítások szerint közel másfél millió lejnyi – elmaradást.
– Kölcsönt nem vehetek fel, mert nincs mibôl visszaadjam. A nyugdíjamat, ha odaadom mibôl élek? – kérdezte az idôs mozgáskorlátozott asszony, aki azt is elmondta, hogy a Locativ illetékese, aki az értesítést kézbesítette, román nyelven valami szerzôdést is említett, de ô nem értette, hogy mit mond.
Tatár Nella, a Locativ Rt. jogásza kérdésünkre elmondta, hogy tavaly májusban lejártak a bérleti szerôdések, s az új szerzôdésben már az 1999. évi 40-es számú sürgôsségi kormányhatározat nyomán megemelt béreket írták be. Az áremelésrôl és az új szerzôdés megkötésének szükségességérôl májusban minden érintetett értesítettek, s az iratok átvételekor azok aláírásukkal jelezték, hogy valóban megkapták azt. Azoknak, akik nem jelentkeztek, felszólításokat is küldtek, majd, mint Nagy Olga esetében is, az illetékesek a helyszínre is kiszálltak, hogy ellenôrizzék, ott lakik-e még a személy vagy sem, s ha igen, miért nem jött szerzôdést kötni, s lakbért fizetni? Kérdésünkre, hogy mennyi pontosan az elmaradt összeg; a jogász elmondta, hogy mivel az érintett nem kötötte meg a szerzôdést, nem számították ki, mennyit kell fizetnie, de a meghatározandó összegre mindenképpen – ami nem haladhatja meg az érintett jövedelmének 25 százalékát – naponként 0,5 százalékos késedelmi kamatot is felszámítanak, mivel nem törlesztette idejében házbérét. Amennyiben a hölgy igényli, részletekben is kifizetheti az összeget – nyilatkozta a jogtanácsos.
A hétvégén Marosvásárhely, a Petru Maior Egyetem adott otthont az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) Gépészeti Szakosztálya által szervezett VIII. Országos Gépészeti Találkozónak. Ez alkalomból válaszolt Dr. Csibi Vencel, a szakosztály elnöke néhány kérdésünkre.
– A mûszaki tudományok eredményeinek felhasználója a gazdaság, s a kutatásba visszaforgatott haszon a mûszaki fejlôdésre fordítható. Egyik segíti tehát a másikat. Ilyen körülmények között, manapság mi motiválja a mûszaki fejlôdést Romániában?
– A mostani gazdasági helyzetben, s nemcsak Romániában, hanem mindenhol a fejlôdô országokban, ez egy nagyon nehéz kérdés. Mivel a gazdaság, az ipar nem képes erre, inkább az optimizmus motiválja a kutatókat. Nem csak a mûszaki szakembereket, hanem általában a felsôoktatásban tevékenykedô kutatókat. A tudománynak azonban haladnia kell, mert ha mi nem teszünk semmit, akkor viszont a gazdaságnak sem lesz pénze.
– Tehát pillanatnyilag egymást gyengítik, bár egymást erôsíteniük kellene?
– Azért vannak a szakemberek, hogy ebbôl a bûvös körbôl valamilyen módon megtalálják a kiutat. A technika mindenképpen fejlôdik, új mûszaki tudományok alakulnak ki a régiek összeolvadásából. Az informatika és elektronika ötvözôdésébôl például kialakult a mechatronika, mai szóhasználatban az intelligens gépek tudománya. Magát a szót is csupán 1978- ban szabadalmaztatták Japánban. Ha ilyen szempontból tekintjük a dolgokat, ez csakis optimizmussal töltheti el az embert.
– A gépészet az egyik legrégebbi mûszaki tudomány. Ugyanakkor az újabb tudományok, az informatika például, manapság sokkal nagyobb perspektívákat nyitnak. Van-e még lehetôsége a gépészetnek a fejlôdésre, vagy elért már egy olyan szintre, amikor újat kitalálni nemigen lehet? Mik a kihívások a ma gépészei elôtt?
– Valóban, a gépészet a legrégebbi mûszaki tudományok egyike, már Leonardo da Vinci is foglalkozott vele, százával rajzolt meg olyan gépeket, amelyek máig hasonló elven mûködnek. Az akkori rudimentális gépészet, azóta természetesen nagymértékben és állandóan fejlôdött. Erre utaltam az elôbb is, hogy az új tudományok ötvözôdésével, az informatika, elektronika és finommechanika összeolvadásával új ágak alakulnak ki.
– És ez biztosíthatja a mechanika fejlôdését?
– Igen, ezt csak így lehet, mert egy száraz gépészet már egy egyszerû megmunkáló mûhelyben sem elképzelhetô, informatika és elektronika nélkül. Megjelentek a számítógépek és a nagyon "okos" programok, melyek segítenek a gépésznek megtervezni elôször a teljes gépet, amelyet a számítógép csak utána "szed szét". Eljutottunk oda – ezt elôször Milánóban a gépek tudományának világkongresszusán, 1995-ben láttam, a japánok mutatták be –, hogy mikromechanizmusokat gyártunk, azaz – hogy képszerûen fejezzem ki magam – mikroszkóp alatt nézendô mechanikus bogarakat, amelyeknek a tengelye századmilliméternyi, a meghajtó motorja pedig megfelelô méretezésû, olyan szenzorokkal kiegészítve, amelyek a legkisebb fényingerre reagálnak, s a bogár "mûködni kezd". Ez is tulajdonképpen a mechatronika egy része, a mikromechatronika. Azonban az "emberi méretû" gépészet is fejlôdhet, hisz a hagyományos megmunkáló gépeket automatizálni, robotizálni lehet.
– Mi motiválta az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság létrehozását? Nem jelent ez szeparatizmust?
– Természetesen nem. Az EMT-nek, s ennek keretében a gépészeti szakosztálynak is, létrehozása óta két nagy célja van. Az egyik az, hogy ismerjük meg egymást mint szakemberek, egymás munkáját, eredményeit. Nem csak a hazaiak, hanem a külföldiek is, hisz társaságunk nyitott, több európai államban, elsôsorban Magyarországon vannak tagjaink. A második célunk az, hogy megismerjük, ápoljuk és fejlesszük a magyar mûszaki nyelvet Erdélyben. A hazai szakemberek többsége – az utóbbi idôben azért vannak kivételek – belföldön végezte a tanulmányait, román nyelven. Akkor, amikor magyar kollégákkal állunk szóba, bizony keressük a szavakat és az örökölt, máshonnan behozott szavakat használjuk. Fontosnak tartottuk tehát, hogy a szakemberek ismerjék meg azt a mûszaki nyelvet, amellyel egymással kommunikálhatnak. Egyelôre a tudomásom szerint még nem létesültek a mûszaki tudományokat magyar nyelven oktató egyetemi karok Romániában, így a magyar mûszaki nyelv ápolása a mi feladatunk.
– A mostani már a VIII. gépészeti találkozó. Mi volt az elsô hét találkozónak a konkrét haszna és eredménye?
– Az EMT 1990-ben alakult, akkor rögtön egynéhány szakosztály is létrejött, köztük a gépészeti szakosztály is. Székelyudvarhelyen megszerveztük az elsô gépésztalálkozót, húsz-harminc kolléga részvételével, öt dolgozat hangzott el. A következô találkozó Nagyváradon volt, ott már bekapcsolódtak az elsô külföldi vendégeink a miskolci egyetemrôl. A kolozsvári találkozóra már a budapesti mûszaki egyetemrôl testületileg jöttek el az oktatók, annyira értékelték a munkánkat. Évrôl évre látványos fejlôdés vehetô észre a kapcsolatok terén, és a bemutatott dolgozatok színvonala is egyre magasabb. Egy egyszerû szakember- találkozóból nemzetközi szintû gépésztalálkozóvá változott az OGÉT, amelynek a kiadványa referenciamunka a külföldi és belföldi szakirodalomban.
– Általánosan ismert az agyelszívás jelensége. A legtehetségesebb szakemberek külföldre, elsôsorban nyugatra távoznak, a jobb megélhetés reményében. Mit tehet ez ellen az EMT?
– Ez egy valóban létezô jelenség, s nemcsak az EMT-re, vagy a magyar szakemberekre érvényes, hanem általános érvényû. A fiatal szakemberek, mivel nem kapnak itthon megfelelô támogatást és fejlôdési lehetôségét, egy jobb megélhetés keresésében egyre többen kifelé kacsingatnak. Az EMT sajnos sokat nem tehet ellene. Amennyit mi tudunk tenni az az, hogy a fiatalokat bevonjuk a munkánkba, a szakmai légkörbe, lehetôséget nyújtunk a szakmai sikerre.
Ha a legoptimistább anyagi számítások is beválnak, a marosvásárhelyi városközpontban épülô gyalogos-aluljárót 2003-ra lehet befejezni. Ez azt feltételezné, hogy évente mintegy 22 milliárd lejt (tavaly decemberi értéken) kellene biztosítani a már 13 éve megkezdett beruházásra.
Az aluljáróval kapcsolatos idei tervekrôl és a jövôt illetô kilátásokról Törzsök Sándor mérnökkel, a munkát koordináló Aquaserv ÖV beruházási osztályvezetôjével beszélgettünk. Megtudtuk, az idei helyi költségvetés-tervben 13 milliárd lejt szántak az aluljáró folytatására. A napokban elkészült konkrét munkatervben ennél derûlátóbban számláltak, ha sikerül több pénzt biztosítani a munkálatokra, akkor 15,8 milliárdra is dolgoznának ebben az esztendôben.
Idén befejezik a majdani pénzügyi palota elôtti A tömb födémjének a szigetelését, és a tömb fölött megnyitják a Dózsa György utcából a Tudor negyed felé vezetô forgalmi sávot, amit már a tavalyra terveztek. Az építkezésekkel párhuzamosan tovább folytatják a térségben a vízhálózat elterelését, és leaszfaltozzák az átalakított park szélén vezetô majdani forgalmi sávot.
Az idei munkák legnagyobb részét a Cuza Voda és a Dózsa György utcák közti részen a D és E tömbök építése képezi. Március közepén kellett volna ennek nekilátni, de mivel a lebontandó saroképületben, és a mellette álló földszintes házban lakó két család elköltöztetését csak a napokban oldja meg a polgármesteri hivatal, egyelôre csak elôkészítik a saroképület bontását. Mint már említettük, épp ennek helyén lesz a majdani aluljáró egyik kijárata, de a két tömb építéséhez még egy másik problémát is meg kell oldani. A 250 négyzetméternyi szomszédos telek sorsát is rendeznie kell a polgármesteri hivatalnak az ottlakó családdal, amire még három hónapnyi idô van. Ha mindezek rendezôdnek, és a pénzt is az elôrelátások szerint sikerül biztosítani a munkákra, idén a D és E tömbök szerkezetét építik meg, de ezek befedésére már valószínûleg nem lesz idô ez évben. Ahhoz, hogy a két új tömböt be is fedhessék, már januártól munkához kellett volna itt látni.
A tervbe vett munkák tavalyi árszinten számolva mintegy 16 milliárd lejt emésztenének fel. És ha beválnak az optimista számítások, még akkor sem tudják lefedni a kivitelezô teljesítôképességét, aki 20 milliárd lej feletti értékre is tudna idénre munkát vállalni. Ebben a megvilágításban válik érdekessé a helyi kötvények kibocsátásának ötlete, aminek érdekében a polgármesteri hivatal már felvette a kapcsolatot egy befektetési alappal, de pontosabb részletekrôl még nem hoztak döntést. Az esetleges kötvénykibocsátásról gazdasági szakembereknek kell dönteni, annyi tény, hogy évi 20-22 milliárd lejes ráfordítással 2003-ban be lehetne fejezni az aluljárót. Nem hamarabb, mert a ráfordítható pénztôl függetlenül egyéb akadályok is vannak. Ameddig a D és E tömböket nem fejezik be, addig a központbeli telefonpalota elôtti B tömb építését el sem lehet kezdeni, mert nem maradna hely a jármûforgalomnak. A tömbök építését 2002-re lehet befejezni, ezután következnek a belsô munkák.
Mint tudott, a leendô aluljáróba üzletek építését tervezték. Az az elképzelés, hogy a majdani boltok kivitelezésébe az ezeket majd használó vállalkozókat is bevonják, akiknek haszonbérbe adnák ki a késôbbi helyiséget. Ez irányban még konkrét dolgok nem történtek, ugyanis a kérdés 2002-ben, a tömbök felépítése után válik idôszerûvé. Közben felmerült egy olyan elképzelés is a városrendészeti terv vitája során, hogy a forgalmi gondok enyhítése érdekében a majdani aluljárót parkolónak kellene használni. Fantáziát ebben az ötletben is látnak, de ha majdan ilyen döntést hoznak az illetékesek, ez is kivitelezhetô, csak részben át kell tervezni a létesítményt.
Az egyetemi rendôrôrs háza táján
1994. október elsején, a 128-as számú kormányhatározat értelmében alakult a municípiumi rendôrség alárendeltségébe tartozó egyetemi rendôrôrs. Hat rendôr lát el állandó szolgálatot, vezetôjük Damaschin Ioan százados. Milyen problémákkal fordulnak hozzájuk a diákok, milyen esetekkel kell szembenézniük? – errôl érdeklôdtünk a marosvásárhelyi Kornisa negyedbeli irodán.
– Az öt bentlakáson kívül valamennyi megyeszékhelyi felsôoktatási intézmény hozzánk tartozik. Járôrözést végzünk az Orvosi és Gyógyszerészeti, a Petru Maior, a Színmûvészeti és a Dimitrie Cantemir Ökológiai Egyetem környékén – fejtette ki az irodavezetô. Elmondása szerint a legnagyobb gondot az egyetemisták életére vonatkozó 1994. évi 128- as számú kormányhatározat elôírásainak megszegése jelenti. Ugyanis, a házibulikról, diszkóból ittasan hazatérô diákokban az ital hatására megnô a bátorság, kötekedhetnékük támad, s ez nemegyszer az ablakok kitörésével, a bútorzat megrongálásával végzôdik. Az év elsô három hónapjában ilyen jellegû kihágásokért 16 pénzbírságot róttak ki, zömüket csend- és rendháborításért.
A pénzbüntetésen kívül drasztikusabb intézkedéseket is hoztak a rendôrök: a 4-es számú bentlakásból két héttel korábban két diákot zártak ki. Az intézkedést a Petru Maior Egyetem vezetôsége hozta. Az egyik fiatal törvénytelenül lakott az internátusban, ezért egy évre eltanácsolták a bentlakásból. Hat hónapi távolmaradásra javasolták azt az egyetemistát, aki a téli vakáció idején más személyeknek kölcsönözte a szoba kulcsát, s azok egy szórakozás alkalmával összetörték a bútorzatot. Damaschin Ioan elmondása szerint a legnagyobb gond a 4-es bentlakással van, olyannyira, hogy rendeletet hoztak, miszerint az adminisztrátor minden reggel fél nyolckor jelentkezzen a rendôrôrsön az elôzô napi események bejegyzését tartalmazó nyilvántartóval, hogy még a diákok elôadásra indulása elôtt felelôsségre vonhassák a rendbontókat.
Bizony, számos, "üzleti" érzékkel megáldott fiatal is meg-meglátogatja az egyetemi központot. Kedvenc vadászidejük az éjszaka. A rendôrök a csendôrökkel együttmûködve valamennyi éjszaka járôröznek. Az utóbbi hónapban tizenkét tolvajt értek itt tetten. A két csoportba verôdött elkövetôk személygépkocsikat törtek fel és fosztottak ki. De voltak olyanok is, akik a környéken levô tömbházak pincéjét dézsmálták meg. Az okozott kárt 85 százalékban visszaszerezték. Az elkövetôk vásárhelyiek és környékbeliek voltak.
A százados külön kiemelte a december elsejei esetet, amikor két ukrajnai egyetemista (egyikük Craiován, a másik az orvosi egyetemen tanul) a megyeszékhelyen szándékozott ünnepelni. A rendezvény lejártakor, gondolták, némi plusz keresetre tesznek szert: két személyautót fosztottak ki, rádiokazettofonokat, kazettákat és személyi iratokat tulajdonítottak el. A bejelentést követôen, két órán belül ôrizetbe vették az elkövetôket, az ügyészség azonban 15 napos elôzetes letartóztatás után szabadlábra helyezte ôket. Az ok: az ukrajnai diákok az állam valamennyi kedvezményét élvezik, ingyen bentlakás, koszt, utazás stb. S úgy tûnik, az elôjogok az igazságügyre is kihatnak.
– A jóérzés hiánya – jellemezte szûkszavúan Saioc Lina, az általa adminisztrált 4-es számú bentlakás 332 lakója közül egyesek viselkedését. Elmondta, minden éjszaka éjféltôl hajnalig tartó bulit szerveznek, s a szeszes ital egyikrôl sem hiányzik. Hajnalra pedig a mellékhelyiségek, konyhák elviselhetetlenül piszkosakká válnak. Még akkor is, ha vizsgaidôszak van, a mûszaki egyetem hallgatói nem mondanak le a megszokott szórakozásukról. "Éjjelente egyetlen kapus van szolgálatban, azt rendszeresen fenyegetik. Ha pedig megtiltja az idegen személyeknek a bentlakásba való belépését, egyszerûen félreállítják az útból" – taglalja az adminisztrátor. Hozzáfûzi: tíz éve tölti be ezen tisztséget, de ilyen nehéz feladata még nem volt. A tavaly ôsszel vásárolta meg a Petru Maior Egyetem a bentlakást, azóta szabadult el a pokol. A diákokat a csendháborításért kirótt pénzbírság sem riasztja el: a február 24-rôl 25-re virradó éjszaka tartott randalírozásról készült jegyzôkönyv szerint a hangoskodókat 75.000 lejre büntették, s az összeget a csoportot alkotó öt személy között osztották el. Így gyakorlatilag fejenként csupán 15 ezret fizettek a buliért. Az ivászatból pedig mind a lányok, mind a fiúk becsületesen kiveszik a részüket. Az adminisztrátor elmondása szerint nemrég egy húszéves lányt alkoholos kómában szállítottak kórházba.
Távozóban, még egy utolsó sétát teszünk a bentlakások között. Nappal van, a diákok nagy része elôadásokon, gyakorlaton. A többiek a mindennapok megszokott programját végzik: tanulás, zenehallgatás, néhol fôznek. Éjszaka sincs mitôl tartaniuk, a rendôrôrs alkalmazottjai megvédik ôket a garázdálkodóktól, tolvajoktól, rablóktól. Sôt, néha még saját maguktól is.
Tegnap tudományos értekezletet szerveztek Marosvásárhelyen igazságügyi mûszaki szakértôk. A szimpózium keretében elôadást tartott dr. Costel Balaci mérnök a gépjármûbalesetek helyszínelésekor rögzített adatok felhasználásáról és a balesetek dinamikájának grafikai ábrázolásáról, doc. dr. Mihai Caragea mérnök a veszélyesség állapotáról, amely a közúti baleset körülményei meghatározásának különösen fontos paramétere, dr. Sándor László mérnök a frontális ütközések elôtti jármûsebesség számítással történô meghatározásáról és Liviu Stanciu mérnök az igazságügyi technikai szakértôi hivatás betöltésével kapcsolatos problémákról.
Szünet után ugyanott, a Megyei Törvényszék épületében közgyûlést tartott az Igazságügyi Mûszaki Szakértôk Szakmai Egyesülete. Két kérdés szerepelt a napirenden: az idén január 25-én megjelent, az igazságügyi szakértôi tevékenység megszervezésére vonatkozó 2-es számú rendelet alkalmazása és folyó ügyek.
A Közpénzügyi és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal az elsô negyedévben 1531 ellenôrzést hajtott végre összesen 39,5 milliárd lejjel gyarapítva a helyi, illetve az állami költségvetést. A büntetések értéke meghaladja 10 milliárd lejt, a késedelmi díjaké a 22 milliárd lejt, míg 1 milliárd lej értékben koboztak el javakat. Az ellenôrzések során különös hangsúlyt fektettek az adók és iletékek meghatározásának, könyvelésének és kifizetésének kivizsgálására.
Egyébként az állami költségvetésbe befolyt összegek meghaladják a 461 milliárd lejt. Ebbôl 64 milliárd lej a jövedelemadó, 86 milliárd lej profitadó, 11 milliárd lej a bérek után fizetendô adó, 186 milliárd lej héa, 79 milliárd luxusadó és forgalmi adó, 20 milliárd lej pedig vámilleték.
A Maros Megyei Táblabíróságon tegnapra tûzték ki annak a fellebbezésnek a tárgyalását, amelyet a Hargita Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség nyújtott be Bardóczy Caba felfüggesztett Hargita megyei tanácsos ügyében. A fellebbezésben az ügyészség azt kéri, hogy a csereháti konfliktus során magánlaksértésért két évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Bardóczy Csaba töltse le büntetését, mivel azt megelôzôen és azt követôen is közlekedésitörvény-sértésért szintén felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A vádlott kérésére, aki egyébként az ügy áthelyezését kéri, a tegnapi tárgyalást május 10-re halasztották.
Az április 12-ére kitûzött marosvásárhelyi tárgyalást megelôzôen több tiltakozó nyilatkozat érkezett szerkesztôségünkbe. Ezeket már közreadtuk, a legújabbat tegnap juttatta el hozzánk a székelyudvarhelyi Fiatal Fórum képviselôje.
Az Udvarhelyi Fiatal Fórum is aggodalommal veszi tudomásul, hogy az erdélyi magyarság jogaiért folytatott küzdelmét a román állam folyamatosan akadályozza különbözô – közvetlen és közvetett – módszerekkel. A Bardóczy Csaba ellen folytatott koncepciós per újabb arculcsapás Székelyudvarhely lakosságának. A fórum tagjai ugyanakkor kérik, hogy az országos RMDSZ-vezetés hatékonyabban lássa el közösségünk érdekvédelmét.
A régeni magyar lap 4. számának központi témája a húsvét. "A feltámadás bibliai tényén túlmutató az a nemzeti megújulás, amely immár a magyarság ezer esztendejének alapvetô meghatározója. Sokszor megnyílt elôttünk a sír, hol nemzet süllyedt el, de minden alkalomal sikerült új életre támadnunk" – írja vezércikkében Demeter József lelkipásztor. Maros megye etnikai és felekezeti statisztikája a tárgya (150 év metszetében) Kádár Lajos dolgozatának. Közli Szászrégen etnikai statisztikai táblázatát 1850 és 1992 között. Bíró Donát a kovácsmesterségrôl cikkez; Kelemen Antallal, a közelmúltban Disznajóra látogatott rétyi fúvószenekar vezetôjével Antal Erika készít kisinterjút. Rémán Erzsébet a marosvécsi várról ír, a hitoldalban Muresán Márton esszéje olvasható (Szenvedés az üdvösségtörténetben), Pakó Benedek hexameterjei a feltámadás tavaszára íródtak, idézzük a befejezô részt: "Húsvét Krisztusa megtanít, hogy élni csak úgy szép, / Ha tiszta szívedet szétosztogatod szeretetbôl." Húsvéti gondolatokat olvashatunk továbbá Baróti Csaba, Demeter József tollából. Az ifjúsági oldalakon Székely Edit, Geréb Marika, Magyar Klára írásai, az Alkotómûhelyben Kunsági István glosszája és Darvas Ignác sorozatának (Találkozásaim a halállal) nyolcadik, befejezô része. A Nyilvánosság címû összeállítás szerzôi Jenei Árpád, Egyed Éva, Csorvási Gyula és Adorjáni László. A friss lapszám költészet-napi ajándéka: József Attila Április 11 címû verse. Wass Albert meg nem jelent szövegeit folyamatosan fogja közölni a régeni újság. Az Új székely ballada címû, 1948-ban keletkezett lírai emlékezése az 5. oldalon található. Verset közöl még Bartha József, Úri Szabolcs Csaba, Bartha Gizella. Népi költô is jelentkezik a magyarói Kocsis Vilmos személyében.
A kívül névutó napjainkban -n, -on, -en, -ön ragos névszóval használatos. Pl. az épületen kívül; a községen kívül; az országon kívül. Régen azonban ragtalan névszó után is szokásos volt (a város kívül; e kívül). Ezt bizonyítja a címben szereplô Vörösmarty-sor is. Végeredményben a kétségkívül, rendkívül határozószó szintén ennek a maradványa. Minthogy lépten-nyomon elôfordulnak, nem érezzük alaki régiességüket.
A személyes névmás megfelelô névutós alakjaként ma – kivált ha a személy megjelölésén van a nyomaték – a rajtam kívül, rajtad kívül stb. szokásosabb, mint az énkívülem, tekívüled. A tudtán kívül és a tudta nélkül névutós szerkezetek egyaránt helyesek. Több hasonló kívül névutós kifejezés azonban német hatásra alakult ki. Néhány ezek közül mégis természetes, megszokott eleme lett beszédünknek. Ilyenek: figyelmen kívül hagy; magán kívül van; házon vagy gyáron kívül van. A gondos, igényes és színes fogalmazás azonban ezeket is igyekszik váltogatni hagyományosabb vagy ízesebb rokon értelmû megfelelôkkel. Pl. ügyet sem vet rá; nem törôdik vele; nem veszi észre, nincs eszén; elvesztette önuralmát, elragadta az indulat stb. Továbbiakban: nincs itthon; nincs a házban; nincs a munkahelyén; távol van; eltávozott stb.
Más hasonló névutós kifejezések a hivatali nyelvben mûszók, mûkifejezések, szakkifejezések lettek, de a köznyelvben alig élnek. Ilyenek: hatályon kívül van; hatályon kívül helyez; nincs érvényben, nincs hatályban: érvénytelenít, hatálytalanít, visszavon, felfüggeszt stb. A kívül van a veszélyen határozós kifejezés kevésbé magyaros és szemléletes, mint a túl van a veszélyen. Ezért inkább az utóbbi használatát ajánljuk.
Van egy nagyon gyakori szerkezet mindennapi nyelvünkben, mely fôleg német mintára keletkezett. Azt is mondhatnók róla, hogy erôs gyökeret eresztett beszédünkben. A kívülrôl megtanul, kívülrôl tud kifejezésrôl van szó. Az ilyenekrôl szokta mondani némely tanító vagy tanár kissé csipkelôdve: hogyha csak kívülrôl tudod, lépjél ki és mondd onnan! Csakhogy van ennél jobb, szemléletesebb és magyarosabb változat. Ilyen a fejbôl tudja, fejbôl elmondja; betéve tudja; könyv nélkül elsorolja; könyv nélkül mondja. Válogassunk közülük!
Február 26-án múlt tíz éve, hogy Torontóban megalakult az Orbán Balázs Társaság. Tagjai ottani, illetve a környékbeli városokban élô magyarok. A társaság Erdélyi hívogató jelképes címmel ellátott születésnapi ünnepségére és báljára két "torontói székely", Tamás János és Szabó Sándor szervezô hívta meg a marosvásárhelyi Ezüstfenyô Székely Népi Együttest, melynek tagjai Cseh Judit és Eötvös Mária énekes, Orbán András zongoramûvész, Szélyes Ferenc, a Nemzeti Színház mûvésze, Szélyes Sándor mûsorvezetô, valamint Kovács Panna és Barabás Levente táncos. E kis társulat az Észak-Amerikai Magyar Operettszínház fôvédnökségével Torontóban, a Magyar Kultúrközpont zsúfolásig telt Árpád-termében is fellépett. Itt vannak a székelyek! címû, kétrészes zenés, énekes, táncos népi mûsorukat Szélyes Ferenc rendezte, Díszlet: Molnár Ildikó. A zene összeállításában oroszlánrésze volt Koszorús Kálmánnak, közremûködött Orbán András. Az egy hónapig tartó turnén az együttes Torontóban a Magyar Róm. Kat. Templom színháztermében valamint a Szent Erzsébet Róm. Kat.Templom dísztermében, lépett fel, továbbá Windsorban, a Magyar Kultúrközpont Mindszenty Halljában, Hamiltonban a Szent István Róm. Kat. Templom dísztermében, Ottawában, a Magyar Ház dísztermében, Montrealban, a Magyar Róm. Kat. templom színháztermében, London ONT-ben, a Római Katolikus Templom színháztermében, valamint Kitchenerben, ahol a Kossuth Házban vendégszerepeltek. Az együttlét és mûvészi siker élményén, örömén túlmenôen ez a turné azért is marad emlékezetes az együttes tagjai számára, mivel Torontóban Szélyes Sándornak adományozták a Rákóczi Alapítvány Aranyfokozatát.
Az említett társaságot egyébként tíz éve azzal a céllal alapították a kanadai magyarok, hogy közös akarattal, segítôkészséggel valamiképpen támogathassák az itthonmaradtakat. Anyagiakkal, adományokkal. Korszerû technikai felszerelésekkel, tankönyvekkel, ösztöndíjjal segítve különbözô erdélyi, délvidéki és vajdasági intézményeket, fôiskolákat, civil szervezeteket, egyházi és politikai személyiségeket, egyetemistákat, sajtószerkesztôségeket például.
– Cseh Judit – mint hírlik – valójában közkívánatra térhetett vissza Kanadába…
-l993 óta tartjuk a kapcsolatot. Tavaly ôsszel a kolozsvári Magyar Opera egy kis csoportjával tértem vissza. Még haza sem érhettem, amikor jött a hír: visszavárnak az idén is – hangzik a múltidézô az elôadómûvész otthonában, miközben fényképeket nézegetünk, élménybeszámolójából olvas fel részleteket, illetve a nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja – a Kanadai Magyarság – egyik márciusi számába is belelapozgatunk... És természetesen kezünkbe kerül a mûsorfüzet is.
– Volt saját elképzelésük a mûsort illetôen ?
– Ránk bízták, annyi kikötéssel, hogy népi mûsor legyen és a tánc ki ne maradjon! A csoport- és szólótáncon kívül székely, nyárádmenti, szatmári és egyéb tájegységek táncaiból mutattunk be, elhangzott tiszta népdal, nótacsokor, katonadalok, kedvelt Petôfi-versek nép ajkán élô énekes változatai, valamint Szélyes Sándor mókás, tréfás monológja.
– Ott is kedvelt Cseh Judit ajkán a magyar nóta?
– Nagyon. A mûsor végén ki dedikációért, ki egy-egy kézszorításért keresett meg. És volt, aki azért, hogy személyesen is megismerhessen. Sokan könnyezve szorongatták a kezem, meghatódottan köszöntöttek.
– Mindebbôl már következtethetünk arra is, hogy milyen fogadtatásban lehetett része az Ezüstfenyô tagjainak e magyarok által is lakott településeken...
– Nem könnyû errôl beszélni… Egyébként Torontóban él a a legtöbb magyar. Mi tagadás, nagyon örvendtek nekünk! Az elôadás elôtt és után találkozhattunk velük, és eltekintve attól a kapcsolattól, mely elôadás közben jöhetett létre közöttünk, függetlenül a tapstól, a sok virágtól, kis ajándéktól, amivel megleptek bennünket, ott izzott a levegôben az, amit én most utóbb így neveznék- fogalmaznék meg: az együvé tartozás.
A társaság tagjai gazdag szellemi-mûvelôdési életet élnek. Nem könnyû számukra ezeket a rendezvényeket következetesen megszervezni, ugyanis a munkahelyükön szinte végig angolul beszélnek. Az anyanyelv végvára tulajdonképpen a család. Aki épít erre, az 25-30 éve távol szülôföldjétôl is, szépen, választékosan beszél magyarul. A gyerekek azonban mintha már nem ragaszkodnának annyira az anyanyelvükhöz. Nem ápolják, mint szüleik tették évtizedeken át.
– Magyaroknak vallják-e azért magukat?
– Családja válogatja! A legtöbben közülük büszkék arra, hogy magyarok! Érthetô tehát, hogy hétvégeken a gyerekek a Magyar Házba járnak, ahol magyar nyelven tanulhatnak. És ezenkívül ott az a sok mûvelôdési- kulturális rendezvény, program is.
Mindent összevetve, jó érzést jelentett valamennyiünk számára a világ olyan helyén megfordulni, melyen egykori "földijeink" élnek és szólhatnak nemzetünk nyelvén… Igényt tartva szüntelen arra, ami – mert így hozta az élet –, egykor ""honn maradt"…
– Gratulálunk hát, a marosvásárhelyi közönség nevében is, további sok "új hajtást" az Ezüstfenyônek! Annál is inkább, mert a torontói Orbán Balázs Társaság ll. születésnapjára is hivatalosak a székelyföldi mûvészek.
Azt szeretnénk, ha az elôválasztás minél nagyobb részvétel mellett, minél zökkenômentesebben zajlana le – csak így érhetjük el célunkat, azt, hogy Marosvásárhelynek minél több és jobb RMDSZ- tanácsosa legyen.
Választási részvétele megkönnyítése érdekében közöljük az utcák választási körzetekbe való besorolását.
Amennyiben valamelyik utca nem szerepel a felsorolásban, kérjük, szavazzanak abban a szavazóközpontban, amelyhez a szomszéd utca tartozik.
Kérjük, ne felejtsék otthon a személyazonossági igazolványukat.
Az RMDSZ Maros megyei kampánystábja
I-es körzet – Bernády Ház, Horea u. 6. sz.
Arinului, Artei, Bailor, Baladei, Bartók Béla, 1918. Dec. 1., Bernády György, Bolyai, Borsos Tamás, Fenyô, Creanga, Krizantém, Enescu, Fântânei, Gh. Avramescu, Hargita, Horea, Izvorului, Törvényszék, Kogalniceanu, Köteles Sámuel, Líceum, Liszt Ferenc, Lupeni, Kis, Pades, Petôfi Sándor, Memorandum tér, Színház tér, Rózsák tere, Egyesülés tér, Nyomda, Retyezát, Aurel Filimon (Iskola), Sipotului, Sportolók, Stefan cel Mare, Görbe, Târgului (Sáros) utcák.
II-es körzet – Református lelkészi hivatal, Bernády tér 3. sz.
Alunis, Ana Ipatescu, mitrop. Andrei Saguna, Argesului, Avram Iancu, Azuga, Babes, Május 1. (Antonescu), Borzesti, Brigadierilor, Brândusei, Bujorului, Calimanului, Cantemir, Szarvas, Cibinului, Codrului, Cornesti, Kornisa, Cosminului, Crîngului, Furcii, Gábor Áron, Gh. Marinescu, Grigorescu, Kôrösi Csoma Sándor, Mihai Viteazul, Nicolae Iorga, Gen. Ion Dumitrache, Erdô, Privighetorilor, Rasaritului, Régi Kórház, Toplica, Trébely, Ulciorului, Verii, Vulkán utcák.
III-as körzet – Felsôvárosi Református egyház, 1989. Dec. 22. u. 49. sz.
1989. Dec. 22., Építôk sétány, Const. Romanu Vivu, Dumbravei, Faget, Fragilor, Homoród, Liliacului, Livezii, Luceafarului, Nordului, Ostrovului, Béke, Prahovei, Székely Vértanúk, Tâmplarilor, Tolsztoj, Zagazului utcák.
IV-es körzet – JKántortanítóképzô, Eminescu u. 28. sz.
December 30., Abrud, Kárpátok sétány, Ariesului, Beszterce, Braila, Kinizsi, Cosbuc, Eminescu, Gyár, Furnicilor, Lacramioarei, Marasesti, Marasti, Margaréta, Motrului, Munkás, Nucului, Nufarului, Palás-köz, Posta, Köztársaság, Forradalom, Rózsa-köz, Sinaia, Solidaritatii, Csillag-köz, Târnavei, Viseului, Vlahuta utcák.
V-ös körzet – Tálentum Alapítvány, Vihar u. 3. sz.
Augusztus 23., Arad, Arany János, Belsugului, Bethlen Gábor, Bogáti, Kossuth (Calarasilor), Mezô, Closca, Crisan, Cuza Voda, Varga KAtalin, Elba, Ghiocelului, Govora, Emil A. Dandea, Sziget, Zsil, Lebedei, Szabadság, Corvin Mátyás, Mioritei, Malom, Partizán, Onesti tér, Kenyér, Pârâului, Primaverii, Putnei, Fecske, Rovinari, Salciilor, Salcâmilor, Sebes, Szeben, Sincai, Siretului, Sitarilor, Somnului, Ifjúsági, Tusnád, Uzinei, Zidarilor utcák.
VI-os körzet – Szabadi úti református egyház
Agricultorilor, Apaductului, Apelor, Baraganului, Benefalau, Csángó, Cetinii, Ciucului, Cotului, David Rusu, Decebal, Virág, Gh. Pop de Basesti, Len, Ioan Mihuti, Ioan Roman, Ionel Giurchi, Iosif Hodos, Lazar Blejnari, Lucerna, Macinisului, Mircea Robu, Maros, Petru Maior, Plopilor, Hídvég, Pomilor, Potopului, Remeteszeg, Szentanna, Sólyom, Stefan Cicio Pop, Tisza, Lóhere, Vasile Goldis, Vasile Lucaciu, Zöld, Szabadi utcák.
VII-es körzet – Bernády Ház, Horea u. 6. sz.
Amurgului, Arcului, Bobâlna, Bucegi, Budai Nagy Antal, Bolgárok tere, Cseresznye, Crinului, Déva, Dâmbovitei, Garii, Dózsa György, Kertészek, Grapei, Grivita rosie, Ilie Pintilie, Keskeny, Izvorul Rece, Laposnya, Lutului, Mimóza, Narciselor, Navodari, Nyárád, Oituzului, Paltinis, Panselutelor, Legelô, Petrila, Állomás tér, Gyôzelem tér, Malomkô, Plaiului, Plevna, Predeal, Primariei, Radnai, Saliste, Arató, Semanatorilor, Slatina, Substejeris, Teilor, Tudor Vladimirescu, Kaptatós, Hidegvölgy, Violetelor, Sas, Zarnesti, Zorilor utcák.
VIII-as körzet – Magnolia bár, Kövesdomb, (az Univers felôli oldalról)
1848 út, Csalhó, Ciucas, Cucului, Dealului, Kövesdomb, Dobrogeanu Gherea, Godeanu, Ion Buteanu, Koós Ferenc, Lamâitei, Magurei, Parângului, Petru Dobra, Suceava, Surianu, Turnu Rosu, Kishegyszôlô utcák.
IX-es körzet – Eurotour, 1918. Dec. 1. u. 163. sz.
Brassó, Bucsin, Busuiocului, Moldovei, Plugarilor, Vadász utcák.
Acarului, Repülôtér, Azurului, Baneasa, Berzei, Bicazului, Bodor Péter, Caragiale, Cernei, Ciocârliei, Delavrancea, Dorobantilor, Heliade Radulescu, Curie, Frunzei, Furtunei, Hasdeu P. Bogdan, Ialomitei, Iuliu Maniu, Levendula, Madách Imre, Nicolae Balcescu, Olt, Pasteur, Hadsereg tér, Savinesti, Szamos, Trotusului, Zânelor utcák.
XI-es körzet – 15-én Rövid u. 3. sz (RMDSZ); 16- án református egyház, Kapa u. 13. sz.
Március 8, Aiudului, Gyulafehérvári, Branului, Bodoni, CFR, Caminului, Caraiman, Kalapács, Cisnadiei, Kôrös, Cugir, Raktár, Dezrobirii, Cukorgyár, Fogarasi, Hunedoara, Ilefor, Radnóti, Islazului, Jilavei, Ludas, Macinului, Mestecanisului, Moresti, Meggyesfalvi, Pionírok, Porumbului, Rampei, Recoltei, Resica, Rozmaring, Kapa, Rövid, Szaváta, Spicului, Sudului, Tesatorilor, Temes, Ôsz, Turzii, Unitatii, Bodonhegyszôlô utcák.
XII-es körzet – Katolikus plébánia hittanterme, Zsidó vértanúk u. 65. sz.
Hateg sétány, Savinesti sétány, Vrancea sétány, Apicultorilor, Banatului, Segesvári út, Cernavoda, Kovászna, Zsidó Vértanúk, Pandúrok, Pomicultorilor, Selimbar, Sârguintei, Transilvania utcák.
XIII-as körzet – Cserealji református egyház, Zsidó vértanúk u. 20. sz.
Armoniei, Cutezantei, Gloriei, Înfratirii, Tulipán, Jeddi, Muncii, Negoiu, Papiu Ilarian, Prieteniei, Progresului, Ramurele, Rodniciei, Viitorului utcák.
Álmos kisassznyok söprögetnek a járdán kora reggel. Kelletlenül verik a port, mert muszáj. Hátuk mögött a csupa ablak élelmiszerbolt ajtóta tárva- nyitva. Mikor, ha nem most, szellôztetnek. Vevô alig-alig szállingózik még ilyenkor s addig legalább takarítanak az elárusítók. Bent, a polcokon minden kapható, már megszoktuk, semmi sem újdonság annak, akinek van mivel vásárolni.
A kisasszonyok unhatják a söprést, dehát rendnek kell lenni; pallják ide-oda a szemetet, csak el az ablakok elôl, hogy akárki láthassa, itt adnak a tisztaságra. Szálldos a por, mintha eltévedt forgószél kavarta volna, de az üzlet ajtaját senki be nem csukná. Még a söprögetôk csápoló alakja is eltünedezik a porfelhôben, köhécselnek egyet-kettôt, így aztán csak sejteni lehet, merre pucoválják a ház elejét.
Érkezik a friss kenyér, most van annak ideje. Már a magánpék is teherautóval hordja; rakódnak az ajtó elé, s csöppet sem zavaró, hogy söprögetnek és alig lehet lélegzeni. Sietôs a dolga a kenyeresnek, az áru kelendô s még sok helyre kell vinni, nincs idô ácsorgásra. Szólhatna, lassan porozzanak, de inkább hallgat, nehogy megsértôdjenek, s felrúgják a rendelést. Igaz is, az üzlet a fontos, nem a higiéné.
Mire távozik a cifra írással felcicomázott autó, a kisasszonyok is abbahagyják. Az alkalmi szemétlapátot belegyömöszölik az útszéli kukába. Hónuk alatt seprû s kezükben a kenyeresláda, de valahogy beférnek az ajtón. Nyomukban még marad a járda porából, de nem sokáig, a jövô-menô autók szele hamar magával viszi. Mintha mi sem történt volna.
Az ember meg mehet vásárolni, ha nem látta az esetet és csak arra figyel, hogy az ablakban Szabó Gabi sztársportoló életnagyságú fényképrôl ásványvizet kínál a belépônek; igyunk a csodaforrásból.
A Nemzeti Színházban a Mini-Arabesque
Telt ház a nagyteremben kedden délután. Hirtelen kihuny a fény. A széksorokban elül a zsongás. Kellemes klasszikus zene váltja fel. Függöny! A színpadon – akár a napsütésben – pöttöm balerinák. Hófehérben. Rózsaszínben. Pirosban, majd narancsban. Kis bimbók, rügyek, virágok ágacskán. Kikelet kedvéért virágok valcere...Szárnylengetôn szorgos, barna méhecskék zizegnek ritmusra. Kék, fehér kalapjukkal az ébredést köszöntik. Vídám füttyre Ficseriék cikáznak: "Copfos" fecskék. Elegánsak. Frakkban, feketében. Madármód-kecsesen villannak nyíltszíni tapsban. Ünnepi selyemben hernyó hullámzik s jár charlestont, a táncparkett képzeletbeli zöldjén. És miközben selymét "vedli", válik libegô lepkékvé… Szárnyát szivárvány festhette... Figyelô fülû, félénk hófehér nyuszik rejtik táncba riadalmuk a dallam hallatán. Sejtelmes ûrzenére mini ûremberkék sokasodnak a táncparketten…
Nem is tudja az ember, mire figyeljen?! A kedélyes csöppségek megkapó, tudatos igyekezetére a táncban?! Vagy a ritmus és a mozgás összhangjának örömére, sikerére kis arcukon?
Kisebb-nagyobb csoportban, szólóban és párosban is "arattak" aztán a nagyok is! Népszerû, sajátos zenekísérettel – Strauss, Vivaldi, Bizet. Elegáns klasszikus tánc, látványos keringô, charleston, lüktetô, színpompás spanyol tánc, dinamikus sztepp és kortárs tánc, fergeteges kankan... Jellegzetes táncmozdulatok rendjét diktáló tetszetôs koreográfiában. Komoly, több éve tartó munka eredményeként, a Kemendi házaspár – Lia és Karol – irányításának köszönhetôen. A méltányolás, a nyílt színi taps nyilvánvaló. – Ezt a 60 perces mûsort a három csoporttal közösen állítottuk össze. Csaknem 200 gyereket és fiatalt láthattak tehát a balettánc kedvelôi a színpadon – mondja Lia asszony kissé megszusszanva...Ez a mûsor is bizonyítja, hogy nincs is az életben olyasmi, amit ne lehetne a tánccal kifejezni! Valamennyien nagyon koncentráltak a színpadi teljesítményre, miközben "végigvezették" a nézôket a balettánc történetén. Áldozatos, kitartó munka árán jutottunk már el külföldre is – Magyarországra, Franciországra, és ha úgy alakulnak a dolgok, mint szeretnénk, idén olaszországi és kanadai turné elé nézünk – zárta mondandóját Lia asszony.
Április 11-én délután Balavásár községben, a Hargita megyei 38 éves Jánosi Borsos Attila személygépkocsijával elütötte és súlyosan megsebesítette a helybéli 60 éves Fülöp Sándort, aki tiltott helyen, elôvigyázatlanul kelt át az útteseten – tudjuk meg a rendôrség sajtóközleményébôl, amelybôl az is kiderül, hogy ugyanaznap Panitban a sármási 40 éves Sauelean Adrian személygépkocsijával súlyosan megsebesítette a paniti 15 éves Sikó Józsefet, aki kerékpárjával jelzés nélkül és figyelmetlenül balra kanyarodott.
Április 10-én késô este, a maroshévízi 70 éves N. M.-et Palotailván kirabolták. Az áldozat istentiszteletre érkezett a helységbe, s mivel nem ismerte a templom fele vezetô utat egy fiatalember segítségét kérte. A fiatalember erôszakosan elvett tôle 55.000 lejt, majd eltûnt. A rendôrség kivizsgálásai nyomán azonosították a tettest, a 16 éves helybéli Burcea Gavril Emil személyében. Szabadlábon védekezhet.
A Marosvásárhelyi Rendôrség jogügyi osztályának szakemberei azonosították Péter András (25 éves), Veres Albert István (26), Sikó Sándor (25) és Molnos Tibor (37) marosvásárhelyi, büntetett elôéletû személyeket, akik 1999. augusztus–2000. február közötti idôszakban 27 lakást raboltak ki. Mint a rendôrség sajtóközleményébôl megtudhatjuk, a tettesek hét marosvásárhelyi, négy kolozsvári, négy csíkszeredai, három tordai, két szászrégeni, két székelyudvarhelyi, egy-egy ploiesti, brassói, medgyesi, szebeni és besztercei lakásból pénzt, ékszereket, elektronikai felszerelést tulajdonítottak el. A kár értéke közel 1 milliárd lej. Az ellopott tárgyakat Magyarországon és apróhirdetés útján az országban értékesítették. A tetteseket elôzetesen letartoztatták.
A közrendért felelô alkalmazottak azonosították és letartoztatták a büntetett elôéletû 31 éves marosvásárhelyi Nagy Tibort, aki február 13-án egy lakásból mobiltelefont lopott. Jelenleg folyik a kivizsgálás.
Babes–Bolyai, multikultúrával mixelve, a hangsúly megfelelô helyen való nyomatékával, könnyen felhasználhatók az egyébként nyilvánvaló szándék leplezésére. Alig egy hónapja Marga úr kijelentette: "Az EBESZ fôtitkárával és az RMDSZ vezetôivel megegyeztek, hogy a Babes–Bolyai egyetemen kialakítják a teljes körû oktatást román, magyar és német nyelven" (Nú. márc. 3.) Ugyanakkor rádióhír adta tudtunkra – és az RMDSZ elnöke "üdvözölte" is (IV. 7.) –, hogy a Legfelsô Bíróság megsemmisítette – az ellenzék beadványára hozott – elôzô ítéletét, miszerint a Petôfi–Schiller egyetem alapítása nem lenne törvényes. Ezt minden naiv erdélyi magyar értelmezheti úgy is, hogy: is-is. Te jó ég! Takarodót kell fújjunk minden határon kívülre készülô vagy már ott tanuló fiatalnak, hogy legyen kikkel feltöltenünk anyanyelvû egyetemeinket. De az erdélyi magyar már nem annyira naiv, mint régebb volt, még annyira sem, mint három éve. Észreveszi pl. azt, hogy bár az egyik bejelentésben a teljes körû benne van (amin több minden is érthetô), de az önálló még távoli célzás formájában sincs. Óvakodnak tôle, mint ördög a tömjénfüsttôl. Vigyáznak nagyon, hogy még félreértés formájában se gondoljunk rá. Ez az egyik ama bizonyos érzékeny pontok között.
Egy, a Kárpátoki karéján kívül élô, ha csak a médiahírekre alapoz, azt gondolhatja, hogy nálunk a toleráns együttélés olajozottan mûködik, jogainkat bírjuk és gyakoroljuk is. Még a fejét is csóválhatja bosszankodva