|
LII. évfolyam 86. (14442) |
2000. április 12., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.
A tömeges menesztések során állásukat veszített bányászok negyven tagú csoportja kedden reggel vonatra ült és elindult a fôváros felé.
A csoport 24 tagja a kormánypalota elôtt szándékszik éhségsztrájkot tartani. Lépésükkel voltaképpen bukaresti munkalehetôséget kívánnak elnyerni. Döntésüket az ösztönözte, hogy 16 társulat, hasonló akció nyomán alkalmazták az Erbasu építkezési cégnél.
Május elsején lép érvénybe az egészségügyi biztosítóhálózatban nyújtott orvosi kezelésre vonatkozó új keretszerzôdés, ennek alkalmazási szabályzata, valamint az ártámogatott és az ingyenes gyógyszerek új jegyzéke – nyilatkozta a Rompresnek Alexandru Ciocatteu, az Országos Biztosító elnöke.
Addig is kormányhatározatban meghosszabbítják a régi szerzôdés érvényességét.
Az új szerzôdésben leszögezik azt, hogy egyetlen megyei biztosító sem szabhat felsô határt az orvosoknak az ingyenes recektek kiállításában. Továbbá kompenzált gyógyszerekre egymillió lej értékben lehet kiállítani orvosi rendelvényt, szemben az eddigi 600 ezer lejjel – mondotta Ciocalteu.
Az Országos Biztosító az azonos nemzetközi elnevezésû gyógyszerek közül a legolcsóbbak 70 százalékát fedezheti.
Az új keretszerzôdés értelmében az OB alapjaiból 15,5 százalék fordíthatô alapellátásra, és nem kilenc százalék.
a járóbeteg-rendelés esetében pedig módosul a fizetési eljárás – tudtuk meg az országos biztosító elnökétôl.
Mint már közöltük, az árvízveszély a megyében egyelôre elmúlt, a károk maradtak. Vasárnap estig a helyi tanácsok képviselôi által közölt, a prefektúrán összesített adatok szerint a megyében 211 házat, 630 háztáji gazdaságot, 5000 hektár szántóterületet öntött el a víz. Öt hidat , 25 pallót és 33 km utat vitt, illetve mosott el az ár. A károk hozzávetôleges értéke 14,5 milliárd lej – közölte Serbanat Niculae, a Polgári Védelem parancsnok-helyettese.
Az összesített, de nem végleges adatok szerint a Maros völgyén az árvíz a következô helységekben öntött ki és okozott nagy károkat: Palotailván 3 lakás, 10 hétvégi ház ment tönkre, a víz 24 gazdaságot öntött el, két hidat és 10 km erdei utat mosott el. Ratosnyán 20 lakásba és 36 udvarra hatolt be a víz. Ugyanitt három árva gyerek házát mosta el az ár, akiket a Vöröskereszt és a Polgári Védelem gyorssegélyben részesített. Sorsukról a továbbiakban a helyi tanács és a polgári védelem gondoskodik. Szászrégenben 60 hektár szántót, 16 gazdaságot és 2 km utat öntött el a víz. Petelén 7 gazdaságot, 170 hektár megmûvelt földet, Sárpatakon 40 hektár földet, Kutyfalván 30 gazdaságot, 600 hektár szántóföldet, 1,8 km megyei utat, Marosbogáton 23 gazdaságot, 270 hektár szántót, 5 km községi utat, Cintoson 17 gazdaságot, 130 hektár földet , 1,7 km községi utat öntött el a víz. Radnóton 124 házat, 180 háztáji gazdaságot, az árterületen 800 hektár mezôgazdasági területet lepett el a víz. Marosludason egy lakás, 15 háztáji gazdaság és 40 hektár föld károsult, Maroskecénél 24 gazdaságot érintett 240 hektár szántóföldön állt a víz.
Segesváron a Nagy-Küküllô 35 hektár szántóterületre öntött ki. A Kis- Küküllô Mikefalván 70 hektárt, Vámosgálfalván 45 hektárt, Ádámoson 85 hektárt és 45 gazdaságot öntött el.
A megáradt Görgény pataka Görgényoroszfaluban 7 lakásban és 53 gazdaságban, 2 fahídban és 2 pallóban, 240 hektár szántóban és 400 méter megyei útban tett kárt. Szovátán a múlt heti árvíz 30 gazdaságot, két hidat, 1,5 km megyei utat, 22 hektár megmûvelt területet tett tönkre és 150 hektár kaszálót árasztott el.
A Nyárád NYárádmentén 20, Csíkfalván 30, Ákosfalván 50, Karácsonyfalván 60, Dózsa György községben 180 ha földet 30 házat és 70 mellékgazdaságot öntött el. A tegnap Dorin Florea prefektus, a Megyei Katasztrófa-elhárító Bizottság elnöke és Marin Pârjol, a Közügyi Minisztérium államtitkára Maros megye árvíz sújtotta övezeteit – Ratosnyát, Dédát, Marosoroszfalut és Radnótot – látogatták meg, hogy a helyszínen tájékozódjanak az árvíz okozta károkról.
Miután a károk végleges adatait a helyi bizottságok beküldik, várhatóan a mai nap folyamán, összeáll az egész megyére vonatkozó végleges lista. A bizottság az árvízkárok felszámolásához szükséges összegek igényét a kormányhoz nyújtja majd be.
Ma veszi kezdetét a parlamentben az idei évi költségvetés vitája. A jóváhagyás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az ország új kölcsönökhöz jusson – közölték román illetékesek, akiket a Reuters idézett.
Várakozások szerint a költségvetés konszolidált hiánya legfeljebb a hazai össztermék 3 százaléka lehet a tavalyi 4 százalékos deficitet követôen. Amennyiben zöld fényt kap a költségvetési terv, akkor ez alapot teremt arra, hogy Románia újratárgyalja a Nemzetközi Valutaalappal azt az 540 millió dolláros készenléti hitelt, amelynek a folyósítását az IMF felfüggesztette.
Érvényes költségvetés esetében Románia új kölcsönöket remélhet a Világbanktól és az Európai Uniótól.
A költségvetési terv szerint idén 27 százalékos lesz az infláció, ami fele a tavalyinak. Négy egymást követô év GDP csökkenése után a kormány idén már a hazai össztermék 1,3 százalékos emelkedését irányozza elô.
Kormányzati illetékesek azzal számolnak, hogy a parlamenti jóváhagyás április 21-ére meglesz. A Reuters jelentése szerint a parlamenti ellenzékiek többsége máris jelezte, hogy a költségvetési terv ellen szavaz, de a büdzsé elfogadásához elég az egyszerû többség támogatása, amivel rendelkezik a kormány.
Romániát sem az idén, sem a belátható jövôben nem fenyegeti fizetésképtelenség adósságával kapcsolatban, sôt, a külsô pozíció erôsödik – közölte kedden a Román Nemzeti Bank.
A közlemény válasz az amerikai Standard and Poor,s hitelminôsítô friss elemzésére, amely szerint három ország, Zimbabwe, Elefántcsontpart és Románia kerülhet az idén olyan helyzetbe, hogy nem tud törleszteni – írta a Rompres hírügynökség.
A Román Nemzeti Bank közleménye hangsúlyozza, hogy a folyómérleghiány jelentôsen csökkent, és a sokáig deficites kereskedelmi mérlegben is javulás volt tavaly, és a második félévben már havi többletek jelentkeztek. Idén januárban és februárban 33 millió dolláros kereskedelmi mérlegtöbblet keletkezett. A hiány 3 milliárd dollár volt 1998-ban, 1,3 milliárd dollár tavaly, és tavaly júliustól idén februárig – éves szintre átszámítva – egymilliárd dollár alatt volt. A folyómérleg javulásának hála, Románia tavaly teljes egészében és idôben törlesztette több mint 2,2 milliárd dolláros kötelezettségét, a közlemény szerint.
A devizatartalék az év végén 1,54 milliárd dollár volt, 200 millió dollárral több, mint egy évvel korábban, majd március végén 1,63 milliárd dollárt tett ki. Az aranytartalék 916 millió dollárt ért. A központi bank nemzetközi tartalékai (deviza és arany) meghaladták tehát a 2,5 milliárd dollárt. Az év végéig devizában törlesztendô belföldi és külföldi közadósság nem éri el az egymilliárd dollárt, miután az év elején még 1,4 milliárd dollár volt az idén esedékes összeg, vagyis Romániát nem fenyegeti fizetésképtelenség. Az idei törlesztési csúcs februárban és márciusban volt, de a nemzetközi tartalék felhasználása nélkül sikerült fizetni.
Az államháztartás hiánya az év végén a GDP 4 százaléka volt, a tervezett 4,5 százalék helyett – idézte a közleményt a Rompres.
Szélyföldi magyar magánegyetem
A székelyföldi magyar magánegyetemi hálózat elsô láncszeme Csíkszeredában lesz – írta keddi számában a Hargita Népe címû csíkszeredai napilap.
A lap beszámolt arról, hogy hétfôn a Pro Agricultura Hargitae Universitas alapítvány csíkszeredai székhelyén tartott tanácskozáson Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, az MVSZ Erdélyi Társaságának (VET) elnöke, Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök, Csedô Csaba csíkszeredai polgármester, valamint Almási Miklós és Zsakó János kolozsvári professzorok eldöntötték, hogy összeállítják a támogatási pályázatot az elsô önálló székelyföldi magyar felsôfokú intézmény létrehozásához.
Az elképzelések szerint Csíkszeredában lehetôleg már az ôsztôl élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási szakok fognak mûködni, évfolyamonként 40 fôs kerettel.
A támogatási pályázat annak a 2 milliárd forintnak az elosztására készül, amellyel a magyar kormány az idén az erdélyi egyházi hátterû magyar magánegyetem létrehozását támogatja. Az erdélyi magyar felsôoktatás megteremtéséért kiutalt pénzösszegek sorsáról a márciusban bejegyzett Sapientia alapítvány dönt.
Az egyetemalapításban és az akkreditálás folyamatában jelentôs szereppel bír az a 60 ezer kötetes vegyészeti könyvtár, amelyet a VET szállított Csíkszeredába – hangsúlyozta a tanácskozásról kiadott VET sajtóközlemény.
A csíkszeredai sajtótájékoztatón – a Hargita Népe szerint – az hangzott el, hogy a Sapientia alapítvány néhány nappal ezelôtt közzétette pályázati felhívását, és ez indokolta a hirtelen összehívott csíkszeredai tanácskozást.
Az MTI értesülései szerint a Sapientia Alapítvány még nem tett közzé semmilyen pályázati felhívást. Székely István, az erdélyi magánegyetem programszervezô irodája kolozsvári képviseletének felkért vezetôje kedden elmondta az MTI-nek, hogy az alapítvány kuratóriuma pénteken tartja alakuló ülését Kolozsváron. Ezen az ülésen fogalmazzák meg a támogatási pályázatot és szombaton hozzák nyilvánosságra a pályázati feltételeket.
Az osztrák Szabadságpárt kormánykoalícióba kerülésébôl
Avraham Burg, az izraeli törvényhozás, a knesszet elnöke levélben kérte a román parlamentet, hogy foglaljon állást az osztrák Szabadságpárt kormánykoalícióba kerülésérôl és "a Haider-jelenség törvényesítésének megelôzését" szolgáló nemzetközi törvényhozási fellépés tervérôl – jelentette kedden a Mediafax hírügynökség.
A Kneszet elnöke hangsúlyozta, hogy az izraeli törvényhozás megszakított minden kapcsolatot Ausztriával, és véleménye szerint "a világ minden parlamentjének hasonló lépéseket kellene tennie".
A levél emlékeztetett arra, hogy alig valamivel több mint félévszázad telt el azóta a tragédia óta, amelyet a rasszizmuson alapuló náci ideológia okozott az emberiségnek.
– Ezt a tragédiát, az osztrák nép, sajnos, nem hajlandó elismerni. A problémát nemcsak Jörg Haider jelenti, aki Hitlert szellemi vezérének tekinti, hanem az az Ausztria, amely nem ismerte el teljességében náci múltját és ezért arra ítéltetett, hogy ezzel a problémával állandóan szembesüljön – írta Avraham Burg.
A Mediafax jelentése szerint a román képviselôház és a szenátus állandó bizottsága nem vitatta meg a knesszet elnökének levelét.
Emil Constantinescu elnök kedd reggel külön repülôgépen érkezett a temesvári nemzetközi reptérre, ahonnan katonai helikopteren továbbutazott Aradra, meglátogatva az áradásoktól értintett övezeteket. Az államfôt Vlad Rosca közigazgatási miniszter kísérte, a temesvári reptéren pedig Sorin Frunzaverde nemzetvédelmi miniszter fogadta, aki ismertette a Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény megyékben eszközölt beavatkozások térképét.
Az államfô elmondta, hogy szerdától kezdôdôen az Országos Szolidarítási Alapból hatmilliárd lej fog az árvízsúlytotta övezetekbe érkezni, ami azonban roppant kevés az árvízkárosultak szükségleteihez mérten. Pontosítása szerint idén a hatóságok jobban elôkészültek az áradásokra, mint tavaly. Elmondta, hogy térkép áll rendelkezésére az árvízveszéllyel fenyegetett övezetekrôl és javasolni fogja a lakosságnak, hogy ezután csak saját felelôsségre építkezzen e helyeken.
Constantinescu elnök pontosítása szerint a keddi látogatás voltaképpen csak elôkészítette a Legfelsôbb Védelmi Tanács szerdai ülését, melyen ezek után konkréltan vitathatják meg a sürgôs lépéseket, melyek az áradások hatásainak semlegesítésére szükségesek.
Az alkalmi fogadkozásoknak se szeri, se száma, ki mondaná azt, hogy nemzeti közösségünkért aggódó szólamokban nagy a hiány mostanában? Volt szép szavakba öntött búsongás jócskán eddig is, aligha lesz másként ezután. Meg kell adni, választottjaink (és csipkés szavakat gyártó akarnokaink), akikbôl ha alkalmi szónokokat farag valamiféle koszorúzásos ünnepi szükség, értik a módját: egyet jót szólni azonnal a kultúrához nyúlnak. Mert azáltal vagyunk, s ha igaz, leszünk ezután is, akik voltunk. És tiszta sor, menetrendszerûen, receptre írt hatásszüneteket betartva, menô dolog ez a szlogen. Csakugyan idôszerû, amíg a nekünk kijáró jogokkal úgy jószántából meg nem kínál a hatalom s élünk vele boldogan…
Érdekvédelmi szervezetünk megyei vezetôsége, ami igaz, igaz, szépapáink jogán zengzetes szavakból olykor karácsonyfát díszít, egyéb remeklésre kiadósabb készlete nincs – a tények bizonyítanak –, s nagyjából ennyi.
Maradva a kultúránál, hónapja-kettô, jeles képzômûvészünk tragikusan korai halálával megüresedett a megyei magyarság legitim képviseletének korábban felkinált egyetlen kulturfelügyelôi állása, és azóta mindmáig betöltetlen maradt. Itt helyesbítenünk kell máris, hiszen félnormás állásról volt szó valójában, kormánytényezô lévén, ennyi járt nekünk… Ismerve a hatalom természetét – ráérôsebb fajta –, ha az RMDSZ-nek nem, akkor neki pláne nem sürgôös úgymond a kultúra élére másodfelügyelôt állítani, a szûkös keretekbôl netán a magyarságnak is valamicskét leosztani még ezután… Nos, az efféle megyei szervezetet átitató langyos és patópálos álláspontra volt még ugyan példa, emlékezzünk csak a koalicíózás kezdeti szakaszának megyei paródiáira, pótcselekvéseire. Apropó, itt járt a kultúrminiszter. Információink szerint volt szó a témáról, az RMDSZ megyei szervezetétôl valaki felvetette a kérdést, s ha igaz, lehet szó róla, a megyei szervezet végül is egy versenyvizsgát kikunyerálhatott...így majd csak eldôl az egész normás állás kérdése is. Ha nem – súlyunkhoz mérten –, jó lesz a fél is, a megszokás dolgával ugyebár jól állunk... A megyei érdekvédelem a végén még tapsolhat is neki, noha a talapzatokon a közösségi megmaradásról, kultúránk megôrzésének szükségességérôl, de fôleg a meg nem alkuvásról, illetve a "megalkuvókról" szokott általában kritikai hangnemben beszélni. A négyéves kormányzati idô pedig lassan oda...
Így állunk hát, ez az egyik "dolog", másrészt pedig hírek keringenek arról, hogy költségvetésileg megint a mûvelôdés marad alul. A kultúrának szánt pénzösszegbôl a "megyénél" drasztikusan lefaragnak, betörvén a totális nyomor más szuvas fogait. Ehhez segédkeznek pedig derék kulturiparosaink. Eljött az üstdobok raktározásának ideje, a hegedûs csak felet húz ezután, a színész csak félmonológot mond, a ripacstól mindössze egy nyomorék mosolyt várhatunk, a festô pedig lefest… Végsô soron ez az igazi, a nagy torzó összkép rólunk szól, betakarozhatunk vele.
Az lenne jó, ha az ember sose lenne beteg, mert a gyógyszer nem köszön ránk minden utcasarkon, csak úgy magától…
Orvosom nem tud mit kezdeni velem; vagyis tudna. A receptírással van fennakadva. Az a helyzet, hogy túlírta magát, s nekem az ártámogatott gyógyszerekbôl nem jut erre a hónapra.
De nem lenne orvos, ha hallgatna. Hellyel kínál, hogy elmagyarázhassa, neki nincs mit tenni, az alkalmazkodáshoz is alkalmazkodni kell. Tízmillió lej a fejadagja, ennyibôl gazdálkodik belátása szerint. Ha jut belôle a betegnek, jó, ha nem, hát nem; ô igazán nem tehet róla. Jöttem volna a hónap elején, akkor még van mit osztogatni. Különben huszonnyolc beteget fogad naponta, a fizetését is ez után igazítják. S valamit fel kell írni mindenkinek, még ha spórol is. Hatszázezer lej értékben írhat gyógyszert egyetlen receptre, ha a beteg állapota úgy kívánja. Csakhogy az egészségbiztosító egyik kezével ad nagy kegyesen, hogy a másik kezével elvehessen. Doktor úrnak szabott lehetôsége van. Betegeinek száma meghaladja az ötszázat egy hónapban s ha egyformán osztaná az ingyenes és az ártámogatott patikaszereket, akkor tizenvalahány ezer lej értékben adhatna minden rászorulónak. Betege válogatja, de ettôl nemigen szoktak meggyógyulni. Amikor ma már a valamire való fájdalomcsillapítóból egy dobozzal sem adnak ennyi pénzért.
Az orvos persze nem tehet úgy, mintha ügyet sem vetne betegére. A kezelést nem hallgatja el. Hogy rajta ne múljon; ajánlja, amit kell, arra gondolni sem akar, hogy a gyógyulás így meglehetôsen drága. Lelkiismeret-furdalásával semmit sem ér. Nem ô fukar, hanem az, aki neki is kiporciózza. A beteget és mindent, ami annak járna. Nem ô mond fel nekem, ha kínoz a nyavalya, hanem mások, akik azt hiszik, így van jól, így van rendjén. De ostoba kérdéseket feltenni neki oktalanság lenne; sok értelme nincs is. Ô csak megnevezi a gyógyszert a bajra, megvásárolni a betegnek kell. Akkor is, ha a lehetetlenséggel határos a dolog, ha egyáltalán van mibôl. Mert lám, elôfordulhat könnyen, hogy az egészségbiztosítási pénztár annak árából szinte semmit sem vállal magára, miközben neki is hamar elfogy a pénze.
Kerül, amennyibe kerül, az ember odaadja félhavi fizetését, ha kell; ha már úgy adódott, hogy állandó gyógyszerszedésre kényszerül. Máskor hamarabb megy az orvoshoz. Hátha több szerencséje lesz. Addig is, a beteg ember sajnálhatja önmagát. Mert a doktor úr bizony nem tudja, melyik betegétôl hányféle gyógyszert kellene megvonni.
Romló életkörülményeink közepette, amikor sokaknak minden reményük szertefoszlott, hogy valaha jobb anyagi helyzetben élhetik meg nyugdíjas éveiket, s vonatkozik ez a munka nélkül tengôdô fiatalabb korosztályokra is, a kiábrándító valóság helyett marad a csodavárás. Ezt a lélektani állapotot használták ki a Caritas és egyéb pilótajátékok elindítói, ebbôl származik a pénz a televíziós játékok, a BINGÓ mûvelôi számára. Az utolsó lejeket csalják ki ekképpen azok zsebébôl, akik más lehetôséget nem látnak a pénzszerzésre. Kétségtelen, hogy némelyek számára valóban bekövetkezik a csoda, de a szerencsések elenyészôen kevesen vannak azokhoz képest, akiknek mindenük rámegy a mind szenvedélyesebbé és költségesebbé váló próbálkozásokra.
Az államilag is tolerált játékkampány mellett a mindennapi élet során is számtalan módon környékezi meg azt, aki hiszékeny. A tehetséggel megáldott sarlatánok a félrevezetés legkülönfélébb módozataival próbálkoznak. Aztán ahogy lefülelik ôket, újabb csalók jönnek újabb ötletekkel. A napokban barna képû fiatalember járta a várost, s kiváló beszédkészség birtokában egyre másra szedte áldozatait, hiszékeny háziasszonyok, árakban tájékozatlan idôsek körében.
Ahova becsengetett, egy csomagot nyújtott át a kaput, ablakot nyitó személynek, bejelentve, hogy ajándékot hozott. És ki ne örülne az ajándéknak, a véletlen szerencsének?! Aztán a pillanatok alatt megnyert bizalom birtokában már gazdagon folyt a szöveg, hogy tulajdonképpen Botosani-ból jött, éppen üzletet készül nyitni Marosvásárhelyen, s reklámképpen hozta a csomagot. Majd jelentôségteljes pillantás következett, s kis szünet után felhangzott a kérdés, a szerencsés kliens tudja-e, hogy a csomagban levô villanyvasaló, kiváló minôségû hajszárító és egyéb tárgyak mennyibe kerülnének, ha az üzletbôl kellene megvásárolni azokat? Nos, legalább egymillió lejbe, hangzott is a költôi kérdésre a válasz, majd pillanatok alatt a magyarázat is. Ô pedig mindezt ingyen adja, csak éppen a postaköltséget kell megfizetni, ami mindössze két- háromszáz ezer lej. Az emígyen megnyert boldog "nyertes" pedig már nem is gondolkodik, a nyereség, a jó üzlet reményében utolsó pénzét is odaadja. Az késôbb derül ki, hogy az ajándéktárgyaknak nincs belsejük, tehát sem a vasaló, sem a hajszárító nem mûködik.
Ne higgyenek ezeknek az ajándékosztogatóknak, be se engedjék, meg se hallgassák ôket! Aki pedig elektromos cikket akar vásárolni, menjen csak el a szaküzletbe, ahol kipróbálják és jótállási igazolvánnyal árulják azokat. Bár vannak az ember életében rendkívüli események s néha ránk mosolyog a szerencse is, a mások kárából tanulva próbálják meg elhinni, hogy amikor ingyen ajándékot kínálnak, nem csodaosztogatókkal, hanem közönséges csalókkal állnak szemben.
Markó Béla a Magyarok Világszövetségérôl
A Magyarok Világszövetsége az utóbbi években sokak számára teljesen zárt szervezetté vált, a világszövetség székelyföldi csoportjának létrehozási szándéka ennek következménye – jelentette ki hétfôn Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI-nek. Az RMDSZ elnöke cáfolta azt, hogy a székelyföldi társaság létrehozásának kezdeményezése – mint a román sajtó hangsúlyozta – valójában a székely–magyar ellentét felszínre kerülése lenne.
– Magam is székely vagyok, sohasem éreztem azt, hogy akár a székelységen belülrôl, akár Erdély más részérôl valaki magyar szét akarná választani a két közösség érdekeit. Idônként valóban szembekerülni látszanak ezek az érdekek, de ez csak azért van, mert a székelység nagy tömbben él, az erdélyi magyarság egy része pedig szórványban – mondta Markó.
Az RMDSZ elnöke szerint a világszövetségen belüli feszültségek nem errôl szólnak. A megalakulni látszó külön székelyföldi csoport kívülrôl nézve csak következménye egy már nagyon hosszú ideje tartó viszálykodásnak. A világszövetség az utóbbi években sokak számára teljesen zárt szervezetté vált, a sok vita is azért van, mert sajnos az MVSZ már régóta nem tudja betölteni azt a szerepet, amire szükség lenne.
– Az MVSZ nem lehetne napi politikai viták, állásfoglalások helye, csak az általános értelemben vett nemzetpolitikához szabadna hogy köze legyen. Több, a világszövetségben tevékenykedô ember, köztük erdélyiek is, a politikai megnyilatkozás eszközének tekintik a világszövetséget, holott az MVSZ-nek alapvetôen a magyarság szellemi egységét, alkotóerejét és közös energiáit kellene felmutatnia.
– Azt a kérdést kell feltenni, hogy mitôl tartozunk egy közös nemzethez, függetlenül attól, hol élünk a világban. A nyelv, a kultúra, a hagyomány, a szellem sajátos vonásai kapcsolnak bennünket egybe. Ezeket kell felmutatnia a világszövetségnek, nem olyan kérdésekkel kell foglalkoznia, amelyek sok esetben szétválasztanak. A politikai, ideológiai, doktrinabéli különbségek adott esetben nagyon nagyok lehetnek. A magyar nemzet egységét kellene kifejeznie, attól függetlenül, hogy hol élünk. Egyelôre a magyar viszálykodást és a magyar cívódást fejezi ki – hangsúlyozta.
Az RMDSZ elnöke szerint egyesek megpróbálják kisajátítani a világszövetséget. Az MVSZ Erdélyi Társaságában, a VET-ben is van néhány volt RMDSZ-politikus, aki különbözô okoknál fogva a peremre sodródott, vagy kisodródott az RMDSZ-bôl.
– Ôk így kerültek a világszövetség erdélyi társaságába, nyilván azt próbálják a maguk arcára átgyúrni, a maguk alakjához igazítani. A VET-ben vannak nagyon tekintélyes tiszteletre méltó személyiségeik is, köztük az erdélyi történelmi egyházak püspökei. Vannak komoly és mérvadó személyiségek, de nem ez a jellemzô – mondta.
Markó szerint a VET nem reprezentatív képviselete az erdélyi magyarságnak. A világszövetség egyik nagy gondja éppen az, hogy ezt a reprezentativitást nem tudta megoldani. Máig tisztázatlan, hogy egyéni tagok és kollektív tagok miként viszonyulnak egymáshoz, a kollektív tagság mifajta képviseleti jogot jelent, mert a kollektív tagok között is óriási különbségek lehetnek.
– Én úgy tudom, hogy a VET eléggé alkalomszerûen létrejött csoportosulás, kivéve azt a néhány mérvadó és reprezentatív személyiséget, aki szintén ott van. Valószínûnek látszik, hogy ilyen erdélyi társaságot többet is létre lehetne hozni. Ez pontosan azt mutatja, hogy mások sem érzik reprezentatívnak – fogalmazott.
Markó hangsúlyozta, hogy ebbe a kérdésbe éveken át nem szólt bele. Nem szólalt meg, mert annak idején az RMDSZ úgy döntött, hogy az Erdélyi Magyarok Közmûvelôdési Egyesületét (EMKE) kéri fel, hogy képviselje az erdélyi magyarságot.
– Én el tudtam volna fogadni, hogy az RMDSZ képviselje, de voltak érvek, hogy ne egy politikai szervezet vegyen részt a világszövetségben. Már akkor is volt bennünk annyi óvatosság, hogy azt fontolgattuk, ne politikai szervezet vegyen részt az MVSZ-ben. Az EMKE-t kértük fel, viszont nagyon hamar az EMKE is kiszorult az erdélyi képviseletbôl, ma már nincs semmilyen súlya a VET-ben, sem az MVSZ-ben – mondta.
– Nem szóltam, de most már kezd sérteni, hogy néhányan átbeszélnek a fejünk fölött és úgy tesznek, mintha az erdélyi magyarság nevében beszélnének. Nem az RMDSZ elnökeként mondom, mert erdélyi magyar értelmiségként – íróként, szerkesztôként, könyves emberként – sért ez. Eddig senki nem figyelt fel arra, hogy ebben a vitában jelentôs magyar értelmiségiek nincsenek jelen. Két-három ember vitázik. Szomorúnak, már-már tragikomikusnak látom, hogy itt néhány ember nyakra-fôre úgy nyilatkozik, mintha ô lenne a letéteményese az erdélyi magyarság, sôt az összmagyarság érdekeinek. Amíg ez a világszövetség alapvetôen meg nem változik, nem az én világszövetségem – mondta Markó Béla.
Az RMDSZ marosludasi szervezetének elnöksége megdöbbenéssel és felháborodással értesült a Bardóczy Csaba, felfüggesztett Hargita megyei tanácsos ellen indított politikai koncepciós persorozat most készülô, talán utolsó színjátékáról.
Megítélésünk szerint a Bardóczy Csaba ellen folytatott kirakatper-sorozat tulajdonképpen részben a romániai magyar nemzeti közösség újabb megalázásának és megfélemlítésének, és az utóbbi tíz évben sem lankadó román xenofób politika továbbéltetését jelenti. A székelyudvarhelyi Cserehát-ügy szervesen illeszkedik a Fekete március, az Agache-ügy stb. magyarellenes események sorozatába, melyek ürügyén a román "igazságszolgáltatás" csak magyarokat ítélt el, szabadon hagyva az igazi bûnösöket, akiket áldozatként tüntet fel.
Szomorúan és már szinte kiábrándultan vesszük tudomásul, hogy érdekképviseleti szervezetünk országos szintû tényezôi szinte tehetetlenek ezekben az esetekben.
Kerületünk magyar közösségének nevében a leghatározottabban tiltakozunk Bardóczy Csaba meghurcoltatása ellen, és követeljük szabadon bocsátását!
Andrássy Árpád RMDSZ-elnök, megyei tanácsos; Egyed Tibor városi tanácsos; Görög Miklós szervezési alelnök; György Árpád városi tanácsos; Katona Sándor városi tanácsos; Major István városi tanácsos
Kedei Mózes unitárius esperes, Hegyi Sándor református lelkipásztor, dr. András Zoltán orvos és tizennégy aláírótársuk tiltakozó nyilatkozatához csatlakozva, egyházkerületünk igazgatótanácsának és az Esperesek Kollégiumának tagjai megdöbbenésüknek adnak kifejezést amiatt, hogy Bardóczy Csaba szakszervezeti vezetôt és tisztségébôl felfüggesztett Hargita megyei tanácsost a Székelyudvarhelyi Bíróság, majd a Csíkszeredai Törvényszék a többségi nacionalista önkényt megtestesítô udvarhelyi csereháti épületbe való erôszakos behatolás (magánlaksértés) címén két év börtönbüntetésre és polgári jogai négy évre történô megvonására ítélte. Megalapozott feltételezések és elôrejelzések szerint, a megyei fôügyész fellebbzése nyomán, a Marosvásárhelyi Táblabíróság az április 12-én sorra kerülô tárgyaláson súlyosbítva fogja jogerôre emelni Bardóczy Csaba börtönbüntetését.
Tekintettel arra, hogy a csereháti ügy nemcsak a Bardóczy Csaba, hanem a nemzeti békességében háborgatott Székelyudvarhely, sôt egész, emberi és közösségi jogaiban sértett erdélyi magyarságunk közös ügye – ezennel testületileg felemeljük szavunkat Bardóczy Csaba mellett. A bebörtönzésre irányuló, az igazságszolgáltatás mezébe bújtatott nyilvánvaló nacionalista politikai szándékot határozottan elítéljük.
A nyílt fellépésre az Isten igéjén alapuló testvéri szolidaritás késztet bennünket: "Nyisd meg a te szádat amellett, aki néma, és azoknak dolgában, akik adattak veszedelemre." (Pd. 31,8)
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsának és Esperesi Kollégiumának tagjai:
Tôkés László püspök, Mihály István igazgatótanácsos, Sipos István esperes, Sipos Miklós esperes, Kádár Miklós igazgatótanácsos, Sárpataki János igazgatótanácsos, Márkus László igazgatótanácsos, Borsi Zsigmond esperes, Koszorús István világi jegyzô, Szilágyi Adalbert igazgatótanácsos, Major András igazgatótanácsos, Süle Gyula Zsolt igazgatótanácsos, Kovács Zoltán fôgondnok, Fórizs Károly igazgatótanácsos, Bogdán János igazgatótanácsos, Geréb Miklós igazgatótanácsos, Fodor Lajos katechétikai elôadó, Balázs Ferenc egyházmegyei fôjegyzô, Molnár Kálmán esperes, Tukacs József igazgatótanácsos, Varga Károly igazgatótanácsos, Varga Imre igazgatótanácsos, Szilágyi Péter igazgatótanácsos, Forró László elôadótanácsos, Csûry István generális direktor, ifj. László Kálmán igazgatótanácsos, Orbán Zoltán elôadótanácsos, Tolnay István világi fôjegyzô, Balogh Barnabás fôjegyzô, Máthé Edit jogtanácsos, Baksai Károly fôgondnok, Gellért Gyula esperes, Szilágyi Éva igazgatótanácsos, Fülöp János igazgatótanácsos, Herdeán Gyöngyi igazgatótanácsos, Lugosi Mihály elôadótanácsos
derült ki hétfôn, a vezetô kormánypárt városi szervezetének új vezetôsége által megtartott sajtótájékoztatón. Doru Opriscan municípiumi elnök szerint sokkal jobb eredményeket fognak elérni idén a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. A Népújság kérdésére, hogy honnan ez az optimizmus, mikor négy évig szinte hibernáltak, semmi mozgás nem volt észlelhetô a párt házatáján azt válaszolta, hogy "ettôl arrafelé mozogni fognak".
A megyei szervezet fôtitkára Laurentiu Nicula szerint nem mérvadó a helyhatósági választások eredménye, mert ’96-ban is sokkal jobban szerepeltek az általános választásokon mint a helyhatóságin. Azt is elmondták, hogy tárgyaltak a román pártokkal a közös jelöt ügyében, eredményre azonban nem jutottak, mert mindenki a saját jelöltjét akarja elôtérbe tolni. Egy hétig még várnak, s ha addig nem változik semmi, jövô héten bejelentik a saját jelöltjüket. S talán, bizonyítandó, valóban feléledtek, bejelentették, hogy szombaton megtartják az 1997-ben botrányba fulladt, s azóta is elmaradt megyei tisztújító konferenciájukat.
Holmi dallamok a körzeti meghallgatáson
Török Gáspár hétfô délutáni bejelentése szerint a marosvásárhelyi elôválasztások utolsó körzeti gyûlésen vett részt a Bernády Házban mintegy 20-25 személy az 5-ös és a 10-es RMDSZ- körzetekbôl. Még javasolta: a jelöltek tartsák szem elôtt a Temesvári Kiáltvány 8-as pontját, továbbá, hogy érdemes lenne megnézni, a régi tagok közül ki dolgozott becsületesen, ki ment el a munka mellett, hogy újra a jelöltlistán találtasson...
Fodor Imre polgármester megköszönte, hogy jelölésével újra egységesen lépett fel a vásárhelyi magyarság. Önkormányzati programját átadta a körzeteknek, hozzátéve: véleményeket, kiegészítô javaslatokat vár, fôként a jelöltektôl. A résztvevôk tudomására hozta, hogy szerdán este a Kultúrpalotában tartják meg a marosvásárhelyi elôválasztás kampányzáró ülését, melyen a jelölteket újságírók faggatják; kérte a tisztelt tagságot, minél nagyobb számban jelenjen meg. No és akkor a jelöltek meghallgatása következett. Szucher Ervin újságíró programjával nem untatta a közönséget, hiszen, mint mondotta, "a sláger ugyanaz", úgyhogy már zeneileg sem lesz gond a majdani tanácsban, a választóknak pedig – nem tehetnek mást – ki kell ismerniük magukat ebben a nagy-nagy muzsikában…
Izsák Balázs mérnök, az 1-es körzet jelöltje úgy véli, hogy eddigi ténykedése is egyértelmûen a magyarság ügyét szolgálta, csapatmunkában dolgozik, s minden napját tanácsosi munkájának szentelné. Ugyancsak az 1-es körzetbôl jelentkezett Ábrám Noémi tanítónô, hosszabb beszámolója után nem maradt el a szlogen sem: dolgozni fiatalos kitartással! Javasolja, hogy a majdani tanácsosok honoráriumuknak legalább 10 százalékát "panaszolját át" az RMDSZ kasszájába. A 2-es körzetbôl ismertette programját dr. Benedek István orvos (az alábbiak programjairól már nagyvonalakban beszámoltunk), Kiss István mérnök, a 3-as körzetbôl Ráduly Levente orvos, a 4-esbôl pedig Márton János mérnök és Moldován Béla mérnök mutatkozott be, az 5-ös körzetbôl Törzsök Sándor építészmérnök számolt be az egészségesen mûködô városi infrastruktúra fejlesztésérôl, ugyanonnan Orbán Dezsô közgazdász, alpolgármester, Dávid Csaba mérnük, aki a magyar egyetemet Marosvásárhelyen képzelné el, Gál Márton közgazdász és Balázs István mérnök. Utóbbi jobb híján a Népújságot rekcumozta, találgatva: kinek a zsoldjában áll lapunk, noha nem is jelöltettük magunkat sem tanácsosnak, sem egyébnek.
A Madisz jelöltje Spielmann Mihály történész- író, akirôl tán fölösleges bôvebben szólnunk, hiszen városunk egyik legtekintélyesebb értelmiségije, fegyvere a szó, a történelem kiváló ismerôje, Sebestyén Mihály néven könyvei, irodalmi publikáció jelennek meg folyamatosan. A 8- as körzetbôl Fekete Attila jogász, míg a 11-es körzetbôl Szász Lajos ismertette programját. Az utolsó bemutatkozó Török gáspár nyugdíjas mérnök, fotómûvész volt, aki szívesen dolgozna a tanács kulturális szakbizottságában, de egyéb elképzelései is vannak. Városunk forgalmából kitiltaná a rozoga autóbuszokat, mondván, hogy nincsenek is igazi távolságok. Környezetvédelem szempontjából nem rossz az ötlet, de felszisszenhet a nyugdíjas: és akkor ránk ki gondol?
A körzeti gyûlés végén többen is elmondták: a kritikát, akár a Népújság-belit is, el kell fogadja, aki közszereplésre szánja magát. Aki dudás akar lenni…
A Szövetségi Képviselôk Tanácsának december 3-i és a Maros megyei TKT március 31-i határozatainak értelmében Marosvásárhelyen ezen a hét végén kerül sor a városi tanácsosjelöltek listájának kialakítását célzó elôválasztásokra. Annak ellenére, hogy fenntartásaink vannak az elôválasztások megszervezésének és lebonyolításának módozatával, szervezetünk teljes felelôsségtudattal viszonyul ehhez az eseményhez.
Köztudott, hogy a MADISZ nem volt és nincs teljes mértékben megelégedve a helyi tanácsok mûködésével. Éppen ezért szeretnénk, ha az elkövetkezendô négy évben olyan csapat képviselné az RMDSZ-t a városi tanácsban, amelynek tevékenységérôl – mandátumuk lejárta után – csak teljes elismeréssel lehet beszélni. Olyan tanácsosok megválasztását szorgalmazzuk, akik valóban gazdái a városnak és politikai hovatartozásuktól függetlenül elsôdleges céljuk Marosvásárhely gazdasági potenciáljának a fejlesztése, ezáltal megteremtve a megfelelô alapokat a szociális, kulturális, egészségügyi problémák megoldására.
Ugyanakkor elvárjuk, hogy Marosvásárhely jövendô vezetôi az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szenteljenek az ifjúsági kérdések kezelésének is. Nyolc év önkormányzati tapasztalatával a hátunk mögött az a véleményünk, hogy szükséges az ifjúsági szervezetek jelöltjeinek helyet biztosítani az önkormányzatok döntéshozó testületeiben. Ez lehet a biztosíték arra, hogy az ifjúságot érintô kérdésekben hangot adhassunk álláspontunknak.
A fent említett feladatok elvégzésére a MADISZ Kis Annamáriát, Kiss Kondrád Józsefet és Spielmann Mihályt jelölte.
Saját jelöltjeink mellett támogatjuk Csíky Boldizsár, Dudás Annamária, Furó Attila, Káli Király István, dr. Kolozsvári Zoltán, Molnár Gábor József, Orbán Dezsô, Sántha Tibor és Törzsök Sándor László jelölését.
Ez lehet az a csapat, amelyre nyugodt szívvel bízhatjuk városunk jövôjét!
Feljérünk mindenkit, aki részt vesz az elôválasztásokon, szavazzon bizalmat nekik!
A Maros megyei MADISZ vezetôsége
Amint arról beszámoltunk, megyénk számos településén megalakultak az állattartó gazdák érdekvédelmi egyesületei, így Hodoson, Nyárádremetén, Csíkfalván, Nyárádszeredában, Mezôgerebenesen. Az állattenyésztôk érdekvédelmi közösségekbe tömörülve akarják elérni, hogy a maguk nevében tárgyaljanak például a tejfeldolgozókkal a felvásárlási ár meghatározásáról. A hodosi, nyárádremetei, és csíkfalvi egyesületek vezetôi február közepén tárgyaltak Szovátán a Hochland cég képviselôivel. Birtok György, a nyárádremetei egyesület vezetôje elmondta, elégtételként könyvelték el, hogy a Hochland vezetôi partnerként tárgyaltak a tejtermelôkkel, s elérték a tej felvásárlási árának 200 lejjel való növelését. A gazdák érdekvédelmi közösségének ezen szervezési formája tehát máris bebizonyította a hatékonyságát. Az állattartó gazdák egyesületeinek további céljai, hogy övezetenként szervezzenek kiállításokat, ahol jobban megismerhetik az állatállományt, annak minôségi összetételét, s összefogással azt feljavítsák, fokozzák a tejtermelést stb. A Felsô-Maros mentén is újabb gazdaképviseletet szerveznek, az Agrártermelôk Érdekvédelmi Szövetségét, amelynek megalakításáról dr. Bócz István állatorvost faggattuk.
– A mezôgazdálkodók elsô érdekközössége 1936-ban alakult, eléggé nagy földrajzi területen: Magyaró, Holtmaros, Fickó, Marosvécs, Erdôszakáll, Idecspataka, Disznajó, Marosoroszfalu, Kövesd, Sebespataka, Molnosfalu – errôl dokumentumokkal rendelkezünk. A szövetség létrehozásával egy szüleink által megteremtett hagyományt keltünk életre. Számunkra komoly anyagi elôny, hogy a Holtmaros "fôterén" lévô tejcsarnok, a hozzátartozó 21 ár belterülettel, ma is a tejtermelôk tulajdona. El kell mondanunk, hogy a Sofi dán–román alapítvány révén külföldi támogatásban is részesülünk. A nevezett alapítvány dán képviselôje, Einer Nielsen február elején járt Holtmaroson, felmérte a lehetôségeket egy tejfeldolgozó üzem létrehozására. A környéken négy polgármestert kért meg a tesztlapok kitöltésére, és azon állattenyésztô gazdák névsorának összeállítására, akik rendszeresen tejet termelnek és érdemesnek látják egy tejátvevô- és -feldolgozó központ létesítését. Idôközben Holtmaroson megalakult a kezdeményezô bizottság a szövetség létrehozására. Már most nyugodtan kijelenthetem: a szövetség jövôje biztosított, hiszen nagyon sok – kis farmergazdaságot létrehozott – fiatal gazda bízik abban, hogy az érdekközösség megalakítása egy lehetséges út a jövedelmezô termelés irányába.
– A létrehozandó szövetségnek 28 alapító tagja van. Hány tejtermelôre számítanak itt, a Felsô-Maros mentén?
– A dán kollegákkal végzett felmérések szerint 500 potenciális tejtermelô tagságára számítunk. Az általuk termelt tejmennyiséggel kihasználható a tervezett kis tejgyár kapacitása.
– Egy érdekegyesület létrehozásakor szakmai támogatásra is szükség van. Sikerült azt biztosítani?
– Anélkül nem tehettünk volna egy lépést sem. Kérésünkre Dán Péter, a marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztési és kísérléti állomás kutatója nagyon sokat segített logisztikai és gyakorlati kérdésekben, ezért ezúton is megköszönjük tevékenységét. Több mint 100 tejpróbát vittünk be, a kísérleti állomás szakemberei által végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a környékünkön termelt tejmennyiség 95%-a, a minôségi mutatók szempontjából (protein-, laktóztartalom, fajsúly, fagyállásszint, szomatikus sejtek száma szempontjából) megfelel az EU-normáknak.
– Következik tehát az érdekvédelmi szövetség bejegyzése.
– Jelenleg folyamatban van az alapszabályzat kidolgozása és a szövetség bejegyzésének ügyvitele, amely Henter József régeni ügyvéd irányításával történik.
A környezetvédelem célja a természeti tényezôk és az emberi tevékenység közötti hatás egyensúlyban tartása. Ez egy komplex tevékenység, ami elsôsorban a környezeti tényezôk minôségének a javítását, a meglévô természeti értékek megôrzését, ugyanakkor ezáltal jobb élet és munkakörülmények létrehozását is jelenti. A következô környezeti tényezôket nyilvánították védetté: a vizet, a levegôt, a talajt, az altalajt, az erdôket, illetve más felszíni növényzetformákat, mint például a parkokat, közterületeket, zöldövezeteket, a felszíni és vízi állatvilágot, a természet- és környezetvédelmi területeket, valamint az ember alkotta mesterséges környezetet, településeket, épületeket stb.
A hatékony védelem érdekében mindenekelôtt meg kell ismerni ezeknek a tényezôknek a sokféleségét, valamint a hatásukat a társadalomra és a környezetre. A természet és a környezet védelme nincs ellentétben a gazdasági fejlôdés elveivel, mi több, a kellemes környezet alapvetô feltétele az utóbbinak. A gondot az okozza, hogy nem mindig lehet megfelelôen összehangolni a társadalmi- gazdasági fejlôdés célkitûzéseit a környezetvédelem követelményével. A józan ész azt diktálja, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek nem károsítják visszafordíthatatlanul a természetet. Ezért kell elsôsorban újragondolni az ember – természet viszonyát, kapcsolatát oly módon, hogy biztosítsák ugyan a gazdasági fejlôdést, de ne bontsák meg a természet egyensúlyát. Ezért elsôsorban a környezeti tényezôket figyelembe véve ki kell dolgozni rövid és hosszú távú stratégiákat. Így fogalmazódott meg új környezetkímélô technológiák bevezetése, alkalmazása, amelyek kevésbé károsítják a természetet. Fokozni kell a gazdasági-társadalmi tevékenységek környezetvédelmi ellenôriztetését, ugyanakkor figyelembe kell venni a gazdasági elôrejelzésekkor, tervezésekkor, illetve a döntéshozatalnál az ökológiai tényezôket is. Ez elsôsorban bizonyos kockázati tényezôk csökkentését vagy kiiktatását eredményezné. Jelenleg a környezetvédelmi tevékenység egyik fontos ágazata a természeti erôforrások ésszerû kiaknázása. Ez egyre nyilvánvalóbb követelmény, hiszen az ember-környezet viszonyban az utóbbi maradt alul, mivel nagyon sok természeti kincset már szinte a végletekig kihasználtak a gazdasági fejlôdés érdekében. Ma az emberiség beismerte, hogy mind a jelenlegi, mind a következô nemzedéknek joga van a természeti kincsek használatához, ezért ésszerûen kell gazdálkodni a bioszféra tartalékaival. Ezt a követelményt szigorú spórlással, a meglévô anyagok magas fokú kihasználásával lehet elérni, ami ugyanakkor csökkentheti a szennyezést is. E környezetkímélô elv kell az elsôdleges legyen minden olyan tevékenységben, ami érinti a bioszférát. Az erdôgazdálkodás esetén ez a legfontosabb. De mivel a bioszféra egységes egészet képez más elemekkel együtt, ennek védelmére komplex programokat kell kidolgozni és alkalmazni. Így lesz része az erdôgazdálkodás, a zöldövezetek, parkok védelme a környezetvédelemnek. A parkok, közterületek védelmét a rohamos városiasodás és gazdasági fejlôdés körülményei között nem lehet elválasztani az országos környezetvédelmi programoktól. Esztétikai, közegészségügyi, vízügyi, talajtani, illetve kikapcsolódást nyújtó szerepük miatt a környezetvédôk mindig megkülönböztetett figyelemmel kell gondozzák ezeket a betonrengetegbeli zöld oázisokat.
Teodor Buda, mûszaki és jogi szaktanácsadó, erdômérnök
Április a facsemete-ültetés hónapja. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Köz- és Magánterületrendezési Igazgatósága a hivatal alárendeltségébe tartozó üvegházak és zöldövezetek osztályának közremûködésével facsemetéket ültet a város közterületeire.
Anca Teban szakfelügyelô lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy eddig a Cuza Voda utcában és a Bolgárok terén telepítettek csemetéket, jelenleg a Bôség utcában folynak a munkálatok, következik "állomás" a December 22. utca. Hozzáfûzte: a tavaly 709 lomblevelût, 473 cserjét és 12 tûlevelût ültettek a közterületekre, valamint 2000 darab tölgyet osztottak ki ingyen a lakótársulásoknak. 1998-ban tízezer platán- és akáccsemetét vettek át díjmentesen a lakótársulások vezetôi. A tavaly ültetett fáknak azonban mindössze 10-30 százaléka maradt épségben, a többit letörték, ellopták. Hasonló sorsra jutottak a csemetéket védeni hivatott fémkerítések: elhelyezésük után nemsokára hûlt helyük maradt. Ezért határozott úgy a polgármesteri hivatal, hogy idéntôl fából készítik ezen védôkerítéseket. Anca Teban elmondta, a március 31-ig tartó fametszés és - vágás során összegyûlt anyagot dolgozták át léckerítéssé. Számítások szerint ha azokat ellopnák jóval kisebb lenne a kár, mintha a fémkerítések tûnnének el.
Az idén tavasszal ültetett fecsemeték számáról az ültetési akció lezárultával készítenek pontos kimutatást, összegzett a szakfelügyelô.
A Rhododendron a Föld-napi rendezvénysorozat keretében március 10-én a Környezetvédelmi Hivatallal közösen megrendezte a Maros megye természetvédelmi területei – jelen és jôvôcímû kerekasztal-beszélgetést a Megyei Területrendezési Terv kiegészítése érdekében. Április 14-én szintén a Környezetvédelmi Hivatallal együtt a megye védett növényeirôl és állatairól, a kipusztulással fenyegetett fajokról tartanak megbeszélést.
Április 15-én díjazzák az V–VIII. osztályos tanulók számára meghirdetett: Miért kell védjük a fákat verseny nyerteseit. A vetélkedôre a 167-712-es telefonszámon lehet még jelentkezni.Aznap a fôtéren az erdészeti hivatal díszfákról és díszcserjékrôl szervez kiállítást. Április 22-én a Rhododendron és az Örökmozgó sport-turisztikai egyesület a megyei sport- és ifjúságúgyi igazgatóság támogatásával faültetési akciót szervez a Kelemen-havasok fôgerincén az 1800 m magasban levô hajdani kénbánya meddôlerakóján. Ugyanaznap a Rózsák terén bemutatják aMarosvásárhely évszázados fáiról szóló kiadványt, amelynek alapján a szervezet az itt leírt fák védelméért egy határozattervezetet nyújt be a helyi tanácsnak. Erre további javaslatokat várnak a lakosóktól.
Az érdeklôdôk, akik eljönnek a fôtérre a Rhododendron rendezvényére, a szervezet által kiadott röplapokból megtudhatják, hogy hatnak a különbözô élelmiszerekben használt tartósítóanyagok (E-kategória) az emberi szervezetre.
A Fókusz Öko Központ óvodások, kisiskolások számára szórakoztató játékot, míg az V–VIII. osztályos tanulóknak környezetvédelmi vetélkedôt szervez április 15-én 10 órától a marosvásárhelyi várban. A líceumi diákok 18- án, kedden 15 órától a Mihai Eminescu pedagógiai líceumban tudományos ülésszakon vehetnek részt.
A nemkormányzati szférában a Szászrégen környéki hegyvidék fejlesztéséért végzett munkásságának elismeréséül az Euromontana (Európai Hegyvidékek Együttmûködéséért Egyesület) idéntôl teljes jogú tagjává nyilvánította a FAER szászrégeni alapítványt. Következésképpen a március 17-19. között tartott tanácskozásukon. 20 európai ország 250 küldöttje mellett már a FAER is részt vett és tagként képviselte Romániát az olaszországi Trentóban. A szászrégeni alapítvány mellett jelen volt a CEFIDEC-Vatra (Kárpát-vidéki képzô központ), a szebeni montenológiai központ, a Vatra Dornei-i FADM, és a Prahova, Hargita valamint Kovászna megyei mezôgazdasági igazgatóságok küldöttei. Románia standján ez alkalommal a FAER mutatkozott be, ismertetve az alapítvány által finanszírozott pályázatokat a Görgény, és a Maros, illetve Nyárád felsô folyása mentén. A FAER küldöttségében egy monosfalvi parasztcsalád is részt vett, bemutatva a helyi szokásokat és hagyományokat.
A mostani Minôségi Hegyvidéki Termékek Európai Szalonjával egybekötött tanácskozáson az európai hegyvidékek második konvencióját véglegesítették. A munkálatokat követô nyiltkozatában az Euromontana kijelenti, hogy tekintettel a rendkívüli földrajzi körülményekre, a hegyvidékek nagy gazdasági nehézségekkel küszködnek, ezért számukra egyetlen lehetôség az integrált vidékfejlesztés és a magas színvonalú szolgáltatások és termékek biztosítása marad. Ugyanakkor az említett régiók olyan értékes környezeti és kulturális értékekkel rendelkeznek, amelyeket nem csak megôrizni kötelességük, hanem hasznosítani is tudnak.
A munkálatok során az érintettek megegyeztek abban, hogy céljaikat közösen próbálják meg elérni. Együtt igyekeznek jó minôségû termékeket és szolgáltatásokat nyújtani, együtt próbálják megôrizni a hegyvidékek sokszínûségét stb.
A tervek megvalósítása elôtt azonban közös gondjaikat is feltérképezték. A megbeszélések során kiderült mindannyiuknak szükségük van a tapasztalatcserére, hogy ezek alapján közös stratégiát tudjanak kidolgozni, továbbá elengedhetetlen az állandó párbeszéd a különbözô európai hivatalos, döntéshozó szervekkel.
Tagadhatatlan –derül ki a nyilatkozatból–, hogy a hegyvidékeknek segítségre és támogatásra van szükségük. Az Európai Unió új, hegyvidékekben bôvelkedô országokkal való bôvülése, aktualizálja a hegyvidékek felértékelésének problémáját, amely által ezek a területekt különleges státusúvá válhatnának. Az Európai Bizottságnak pedig a jövôben lehetôséget kell teremtenie a tagországoknak, hogy azok megtalálják a hegyvidékek az európai általános területi fejlesztési politikájába beilleszkedô fejlesztésének eszközeit.
Az Erdôszentgyörgy svájci tesvérvárosában mûködô Assosiation Sangeorgiu-Plan les Ouates-egyesület új szemetesautót ajándékozott a községnek. Sajnos ennek egyelôre igen kevés haszna van, ugyanis a vámilleték kifizetéséhez szükséges összeget nem tudják elôteremteni. Így a 80 millió lej hiányában az autó a Distrigaz erdôszentgyörgyi munkapontjának udvarán vesztegel.
A polgármesteri hivatal úgy szeretné, hogy a vámilleték kifizetése után a szovátai Bentacom cégnek adja bérbe a szemetesautót. A Bentacom Kft. jelenleg a környékbeli, köztük az erdôszentgyörgyi szemét elhordásával foglalkozik.
A Lupu féle 2000. évi 1-es törvény alkalmazása, a közbirtokossági erdôk visszaszolgáltatása új helyzetet teremt az erdôgazdálkodásban. Ez az országos erdôgazdálkodási vállalatot, a Romsilvát, akár versenybe is hozhatja más, "zöld aranyat" kiaknázó gazdasági egységekkel, magánszemélyekkel, polgármesteri hivatalokkal, ugyanakkor újabb, más jellegû felelôsségeket is róhat az erdészekre – tudtuk meg a tegnap délelôtt a megyei erdôgazdálkodási igazgatóság székházában a Dogaru Ioan Anton vezérigazgató, Felician Cotiso Straut kereskedelmi igazgató és Pârlea Adrian erdôkerületi felügyelô által tartott sajtótájékoztatón, amelyen még sok mminden kiderült.
Dogaru Ioan Anton vezérigazgató azzal kezdte beszámolóját a sajtónak, hogy tulajdonképpen ezt a megbeszélést az erdôgazdálkodás havában sorra kerülô rendezvényeik népszerûsítésének szánták, de nagyon sok a tisztáznivaló, hiszen sok téves információ jelent meg az újságokban az erdészeti hivatalról. Még nem összesítették ugyan, hogy mennyi erdôt kell visszaszolgáltassanak volt tulajdonosaiknak, hozzávetôleges számítások szerint mintegy 202.000 hektárt. Ebbôl 90.000-et már ki is mértek. Az erdôgazdálkodásra vonatkozó 1998. évi 26-os kormányhatározat, illetve az 1999. évi 141-es törvény megszabja, hogy ezeket az erdôket csak szigorú erdôgazdálkodási szabályok szerint lehet gondozni. Az említett két szabályzat alapján hamarosan létrehoznak egy ellenôrzô testületet, amely kizárólag az Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium alárendeltje lesz, Brassóban lesz a területi közponja, ahova hat szomszédos megyével együtt a miénk is tartozni fog. Ez az állami felügyelôség ellenôrzi majd az erdészeti igazgatóságokat, hivatalokat, de joga lesz kivizsgálni, hogy a tulajdonosok – ideértve polgármesteri hivatalt, magánszemélyt, vagy gazdasági egységet – hogyan gazdálkodnak az erdôvel. Az említett törvény alapján magán erdészeti hivatalokat is lehet létesíteni. (Hargita és Kovászna megyében már mûködnek ilyenek. Az erdészeti hivatal érdeke, hogy az 1945 elôtt tapasztalt felelôsséggel gondozzák a visszaszolgáltatott erdôket. Az erdôgazdálkodás havában, amelyet az éghajlati viszonyoktól és a tengerszint-agasságtól függôen március 1.és június 1. között (rügyfakadás idôszakában) tartanak, mint 3 millió facsemetét szeretnének elültetni. Elsôsorban a Görgényi-és a Kelemen-havasokban a szélvihar által kidöntött fák helyére ültetnek újakat. Összesen 672 hektárra kerülnek facsemeték. A minisztérium azáltal is támogatja a csemeteültetést, hogy ebbôl a mennyiségbôl bárkinek – mind magánszemélyeknek, mind intézményeknek – ingyen facsemetét ad. Nem kell mást tenni, mint elmenni az igazgatóság Enescu utcai székhelyére, ahol szaktanáccsal is szolgálnak. Erre a célra egyelôre 50.000 csemetét szánnak.
Felician Cotiso Straut kereskedelmi igazgató arról tájékoztatott, hogy a versenyhelyzet miatt, az erdôgondozáson kívül új tevékenységeket kezdeményeznek. Mivel rendelkeznek a megfelelô hálózattal, felvállalják az üzletközvetítést a jövendô erdôtulajdonosok és az "erdô termékei" iránt érdeklôdôk között. Szerveznek kirándulásokat azoknak, akik nemcsak vadászni, hanem filmezni, fényképezni szeretnék az állat- és a növényvilágot, továbbá dísznövényeket és cserjéket, kertépítô kellékeket fognak forgalmazni. Ezt a lépést, mint bevallották, a kecskeméti erdôgazdálkodási vállalattal folytatott együttmûködés eredményeként valósítják meg. Ezért, magyarországi cégek jelenlétével, április 13. és 15. között dísznövényekbôl, kertdíszítô berendezésekbôl, építôanyagokból szerveznek kiállítást Marosvásárhely fôterén.
A Népújság elsôsorban az ún. "erdômaffiáról", a törvénytelen kivágásokról, valamint arról érdeklôdött, hogy a jelenlegi árak mellett hogyan gondozzák majd a visszaadott erdôket az új tulajdonosok?
Megtudtuk, hogy 120 évente erdôfrissítési munkálatokat kell végezni, ami nem kis befektetéssel jár. Azzal az igazgatóság is tisztában van, hogy az erdôgondozás nagyon költséges és ezt sem magánszemély, sem intézmény nem tudja megfizetni. Ehhez állami támogatás szükséges. Az igazgató ajánlotta, hogy a közösségi erdôk összevonásával olyan társulásokat hozzanak létre, ahol egyszerre nagyobb mennyiségû területet lehet gondozni, kiaknázni. Ezt továbbra is felvállalja a Romsilva, és az értékesített termékek árából akár nyereségrészesedést is folyósítanak a tulajdonosoknak. 1999-ben versenytárgyalások alapján különbözô cégeknek kitermelés céljával bérbe adtak erdôterületeket. Az ellenôrzések azt igazolták, hogy a megfelelô okiratok nélkül szállított faanyag innen származik. Ezzel tulajdonképpen az adott céget lopják meg a saját alkalmazottai, amiért nem felel a Romsilva. Nehéz szem elôtt tartani több mint 200 gazdasági egységet. Ezenkívül 110 hivatalosan bejegyzett fûrészüzem, gatter is mûködik. Azt is elmondták, hogy az erdészek között is volt olyan, aki lopott. A törvénytelenül kitermelt 2554 köbméter famennyiségbôl 1178-at az erdészek fizettek ki büntetésbôl, évente 10-20-nak bontják fel a munkaszerzôdését emiatt. Az érvényben levô gazdasági és kereskedelmi rendelkezések bonyolítják az exportra szánt fa- és fûrészáru-mennyiség nyilvántartását. Mivel Romániának más eladható terméke nem nagyon van, jelentôsen megnövekedett az e célból történô kitermelés, mindezekkel jelentôsen károsítják az erdôalapot.
Az erdôgazdálkodási igazgatóság vezetôi azzal zárták a beszélgetést, hogy amennyiben nemsokára megjelenik az erdészeti büntetôtörvénykönyv, valamint az erdészeti alkalmazottak státustörvénye, valamennyire átrendezhetik soraikat, hogy megfeleljenek a korszerû erdôgazdálkodási követelményeknek. Ez annál is inkább fontos, mivel az EU-integráció szellemében elfogadták az országos fenntartható fejlesztési tervet, melynek jelentôs része az erdôvédelemre, -gondozásra is vonatkozik, s amelyet haladéktalanul meg is kell valósítani.
Halasztás a távolsági buszjáratok ügyében
A múlt heti, felfüggesztett sztrájkot követôen, Burkhárdt Árpád alprefektus javaslatára tegnap az érintett felek egy része tárgyalóasztalhoz ült az utasszállító vállalat alkalmazottainak kéréseinek elemzésére és az esetleges megoldások felkutatására. A vállalat vezetôtanácsi tagjai és az alkalmazottak képviselôi mellett jelen voltak a prefektúra, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, a rendôrség, a közúti igazgatóság, a versenyhivatal, az Állami Vagyonalap, a helyi szállítási vállalat és más városok utasszállító vállatainak (szászrégeni, dicsôszentmártoni, segesvári) képviselôi is.
Pop Florea Horea igazgató elöljáróban bemutatta a vállat gazdasági helyzetét mind a tavalyi évre, mind február hónapra vonatkozóan. Ismertetôjébôl kiderült, hogy míg tavaly a költségek alig valamivel haladták meg a kiadásokat, addig februárban már majd 100 millió lejes veszteségük volt, annak ellenére, hogy a személyzeti költségek (fizetések és adók, illetékek) a kiadásoknak csak egyharmadát teszik ki.
A találkozó során élénk vita alakult ki az utasszállító vállalat és hol egyik, hol másik intézmény vezetôje közt. A szállítási engedélyeket kibocsátó útügyi igazgatóságot képviselô Sanda Serban elmondta, hogy az engedélyek korlátozására vonatkozó kérést nem teljesíthetik, legfeljebb a rendôrséggel összehangolt ellenôrzéseket szigoríthatják. Így továbbra is fennállhat az a helyzet, hogy a Mezôbándra járó távolsági busznak egy, más közelebbi mezôségi faluba járó vállalat szállítóeszköze teremt konkurenciát. Természetesen arra már az érintett ellenôrzô szerveknek kell vigyázniuk, hogy az azonos útirányba szállító vállalatok azonos feltételek mellett dolgozzanak. Ilyen szempontból felróható például a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak, hogy míg a Koronka felôl érkezô távolsági buszoknak nem szabad a Hosszú utcán közlekedniük, addig a Koronkáig vagy Ákosfalváig kijáró maxi-taxiknak szabad. Természetesen szóba kerültek a helyi közszállítási vállalat által Szászcsávásra indított járatok is, de érdemi megoldást ez ügyben sem találtak. Az elhúzódó vitát végül azzal zárták le, hogy jövô kedden újabb találkozót szerveznek folytatva az egyezkedést. Addig azonban már tudni fogják például, hogy a rendôrség által ez ügyben végzett ellenôrzéseken egy megfigyelô részt vehet-e vagy sem, ugyanis egyesek azzal vádolják a közúti rendôrséget, hogy annak csak bizonyos alkalmazottai büntetnek és találnak rendellenességet.
Az utasszállító vállalat alkalmazottai által felvetett kérdéskör egyébként kísértetiesen hasonlít a tavalyi maxi-taxisok és a helyi utasszállító vállalat között zajló vitára. A javasolt megoldások sem állnak messze a már ismerttôl. Ez esetben elhangzanak a vádak, hogy több egyéni utaztató adócsalással jut könnyû nyereséghez, mások megtalálják a törvény által hagyott kisebb-nagyobb kapukat, ismét mások meg arra kényszerülnek, hogy alkalmazkodjanak az új piacgazdasági feltételekhez. Az adócsalásból meggazdagodókat idôvel, fokozott ellenôrzéssel ki lehet szûrni, ám a törvényesen mûködôkkel fel kell venni a versenyt.
A tanácskozáson részt vevô Tanjan Florica, az útügyi igazgatóság bukaresti felügyelôje szerint már van példa arra, hogy hasonló körülmények közt a volt távolsági utasszállítókból nyereséges, jól mûködô vállakozást lehetett elindítani, és arra is van példa, hogy egyéni erôbôl, magántôkébôl új, jól mûködô szállítóhálózat alakuljon ki. Persze ehhez megfelelô, a mai viszonyokhoz alkalmazkodni tudó vezetôre és szemléletre van szükség.
Miközben Nyugat-Európában évszádos hagyományt ünnepelnek egyes cégek, minálunk az is tiszteletre méltó teljesítménynek számít, ha egy vállalkozás megéri a tíz évet. És még ennél is nagyobb elismerés illeti meg azt a céget, amely a tiszavirág- életû próbálkozások között a szolgáltatások terén tudott megmaradni, megerôsödni és továbbfejlôdni, míg mások ez idô alatt többször is belebuktak a vállalkozásba.
Ezelôtt tíz évvel, április 12-én nyílt meg Marosvásárhelyen a volt Hosszú utcában, azaz az 1918. December 1. úton az elsô magán fodrászszalon, egy tömbház földszinti lakrészében. Rá egy évre, 1991 áprilisában faggattuk Wisky István cégvezetôt az indulásról, s az eltelt év tapasztalatairól, arról, hogy mennyire eredményes, mennyi pénzt hoz a családnak a vállalkozás, amit kezdetben a nem szakmabeli, de a szakmát késôbb jól elsajátító férj kezdeményezett. Akkor a milliók felôl érdeklôdtünk, ma talán van egy ennél fontosabb dolog, a fennmaradás, a továbbfejlôdés titka.
A két mesterfodrászt, egy fodrászsegédet, öt tanulót és két fejmosót, azaz 10 alkalmazottat foglalkoztató cégnél 1994-ben alakult ki az aranycsapat – sorolja a neveket Wisky István. Felesége, Wisky Anna mellett Kaszács Erzsébet, Szabó Katalin és Schnedarek Melinda fodrásznôkkel együtt készítették elô azt a marosvásárhelyi Divatfórumot, amelyen romániai útjára indították a fodrászati cikkeket gyártó neves Wella cég termékeit.
– Anikó Magyarországon Szabó Imre mesterfodrásznál tanulta a hajvágás- technikát, annál a szakembernél, aki többszörös Európa- és világbajnok csapatot vezet. Az ô példájuk volt az útmutató számunkra – mondja, majd idôben elôreugrik, hogy beszámoljon arról: 1999-ben Wisky Anna bekerült a romániai Wella-teambe, ami az országos válogatott is egyben.
Az 1994-es év eseményei közé tartozik, hogy a Magyarok Világszövetségének keretén belül alapítója voltam a Baross Gábor Társaságnak, amely a magyar ajkú vállalkozók világszövetsége.
– 1999-ben elkezdtem a román fodrászszövetség szervezését, amin még ma is dolgozom. Szintén az elmúlt évben, a székelyudvarhelyi szakmai iskolai központtal együttmûködve, posztliceális fodrászképzô tanfolyamot indítottunk, amely mind bel- mind külföldön érvényes oklevelet ad – sorolja az eredményeket Wisky István.
Majd amikor a folytonosságról kérdezzük, elmondja, hogy az aranycsapatot követôen három fodrászgeneráció távozott a cégtôl, s a mesterséget a Wisky szalonban elsajátító fodrásznôk közül kilencen önálló vállalkozásba kezdtek. Tôlük került ki a cégvezetô szerint az egyik legtehetségesebb fodrásznô Marosvásárhelyen, Lukács Piroska, aki az Egyesülés negyedben nyitott saját üzletet, és szép jövô elôtt áll. Vele, illetve Ungur Marianával 1998-ben és 1999-ben országos díjat nyertek.
– Ezt figyelembe véve, hogyan esik egy cégvezetônek, ha tanítványai alakítják ki a konkurenciát?
– Eredménynek érezzük, ami azt bizonyítja, hogy nemcsak saját magunkkal törôdtünk. Természetesen elôször zokon vettük, késôbb azonban megváltozott a szemléletünk. Ha sokra viszi az innen elkerült alkalmazott mint kolléga, a mi dicsôségünk is, s azt jelzi, hogy olyan alapokat kapott, amire építeni lehet. Most pedig már teljesen természetes, hisz 21 tanulónk van.
A szakma lezüllesztése késztetett arra, hogy oktatással is foglalkozzunk. Azokkal a tanítványainkkal együtt, akik ma már önállóan dolgoznak, az országos átlag fölé emeltük a szakmát, amit fel tudunk mérni, hisz szemináriumainkkal járjuk az egész országot.
– Szolgáltatásról lévén szó, természetes a kérdés, hogy miképpen alakultak az árak?
– Induláskor bevezetô árakkal olcsón dolgoztunk, sôt a bérleti rendszert is bevezettük, ami oda vezetett, hogy majdnem bezárult a vendégkör. Aztán az évek során rájöttünk, hogy van tömegfodrászat, ahol olcsó anyagokkal alacsonyan tarthatók az árak, és van luxusfodrászat is, ahol minden a vendég érdekében történik, és azt meg is kell fizetnie. Az elmúlt tíz év alatt ugyanis kialakult, illetve megszilárdult egy olyan réteg, akik a legjobb anyagokból színvonalas munkát igényelnek. És felkeresnek azok a városunkba érkezô külföldiek is, akik otthon szintén Wella-szalonba járnak.
A vendégeink iránti tiszteletbôl hûségkártyát nyomtattunk, aki tíz alkalommal hozzánk fordul, azt Wella hajápoló anyaggal jutalmazzuk. Egyébként a Wella-termékeknek igen gazdag kínálatával várjuk a vendégeket.
A jövedelmünket pedig úgy próbáljuk meg kamatoztatni, hogy visszafordítjuk, újabb dolgokat tanulni, újabb tanítványokat képezni. Ma már Németországba, Angliába járunk tanulni, a tanítványaink pedig Erdély minden részébôl jönnek.
– Talán fölösleges kérdezni, egészen biztos, hogy a csalódások sem hiányoztak?
– Elôször is, ami mindenkit érint: az ország törvényei nem segítik a kis- és közepes vállalkozásokat, rengeteg akadályt gördítenek elénk, és semmi támogatást sem kaptunk, amiért több személynek is munkahelyet biztosítunk.
– A lányunk, aki folytatni akarja a mesterséget, továbbá még többet tanulni, és minél nagyobb szaktudásra szert tenni, miközben egy újabb üzletet is szeretnénk nyitni.
Idén nem növekedik a gyermekpótlék
Idén lehetetlen növelni az általános, valamint a sokgyerekes családokat megilletô gyermekpótlék értékét – nyilatkozta Smaranda Dobrescu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszter. A gyermekpótléák növelésének fedezésére 13 ezer milliárd lejre lenne szükség, ezért erre idén nem kerülhet sor, minthogy a költségvetési hiány legkevesebb 2-3 százalékkal lenne nagyobb – mondta Dobrescu asszony. Törvénytervezet értelmében az általános gyermekpótlék havi 65 ezer lejrôl 200 ezer lejre kellett volna hogy nôjön, a sokgyerekes családokat pedig 400 ezer lejes pótlék illette volna meg, a gyerekek számától függôen.
Basescu miniszter nem jól tájékozott és összezavarja a nyugdíjbüdzsét a munkanélküliségi alappal – nyilatkozta Smaranda Dobrescu munkaügyi miniszter Basescu ama kijelentését kommentálva, miszerint a nyugdíjalap tönkrement a végkielégítések miatt. Emlékeztetjük a miniszter urat, hogy két teljesen különálló alapról van szó, annak dacára, hogy a munkanélküliségi alap melléklete a társadalombiztosítási költségvetésnek – mondta, elmagyarázva, hogy 1997 óta a végkielégítéseket kizárólag a munkanélküliségi alapból folyósították, fôként a bányászat, az önálló ügyvitelû egységek és az RVOT felé irányítva ôket. Basescu kijelentései kapcsán (a nyugdíjrendszer csôdbe jutott a munkaügyi tárca általi gondatlan kezelés következtében) megjegyezte, hogy a rendszer válsága tíz évvel ezelôtt kezdôdött és az utóbbi idôben akutizálódott az adófizetôk és nyugdíjasok közti arány leromlása következtében.
Nem jók a román mezôgazdasági épek
Vasile Lupu parasztpárti alelnök a KDNPP hétfôi sajtóértekezletén kijelentette, hogy országunk a legdrágább és ugyanakkor a legrosszabb traktorokat gyártja európai viszonylatban. Ezért olyan törvények elfogadását szorgalmazta, amelyek díjmentesítsék a vámdíj alól az importált mezôgazdasági felszereléseket. Véleménye szerint sokkal fontosabbak az ilyen típusú kedvezmények, semmint támogatást nyújtani a búzaexportra vagy mentességet a román piacot elözönlô importált élelmiszerekre.
Film készül a Quo vadis? címû regénybôl
Film készül Lengyelországban Henryk Sienkiewicz Quo vadis? címû ókori tárgyú történelmi regényébôl, amelyért szerzôjét 1905-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Jerzy Kawalerowicz lengyel rendezô saját forgatókönyve alapján májusban kezdi meg a film forgatását, melyben játszik majd többek között Boguslaw Linda, Pawel Delag, illetve Ligia szerepében egy eddig ismeretlen lengyel fotómodell, Magdalena Mielcarz, akit a rendezô több száz jelölt közül választott ki. Kawalerowicz nevéhez, akit Andrzej Wajda mellett az 1956 utáni lengyel filmmûvészet legjelentôsebb alkotójának tartanak, egyebek között olyan filmek fûzôdnek, mint a Máter Johanna, az Árnyék, az Éjszakai vonat vagy A fáraó.
23 160 méter hosszú sertéskolbászt készítettek és ezzel új világrekordot állítottak fel a dél-franciaországi Langogne helység hentesei. A kilenctonnás kalóriabomba elkészítéséhez 200 disznót vágtak le a francia mészárosok – jelentette az APA a szervezôk hétfôi közlésére hivatkozva. A franciák terméke megdöntötte az eddigi csúcsot, amelyet britek tartottak: az ô kolbászuk 22 kilométeres volt.
Filmre vette saját meggyilkolását
Egy olasz férfi anélkül, hogy akár csak gyanította volna, filmre vette saját meggyilkolását. Az ötvenes éveiben járó trieszti férfi a kikötô egyik bárjában megismerkedett három egyiptomi tengerésszel, és meghívta újdonsült ismerôseit az otthonába. A homoszexuális férfi a lakásban bekapcsolt egy rejtett videokamerát, hogy megörökítse reménybeli szerelmi játékait a trióval. A matrózok közül kettô, egyelôre tisztázatlan okból, azonban kést rántott és vendéglátójára támadt. A trieszti férfi halálos sebeket kapott. A szomszédok kihívták a rendôröket, akik még a tetthelyen ôrizetbe vették a késelôket, és a videofelvételt bizonyítékként lefoglalták – írta az AFP.
Elsô ízben nyerte Portugáliában a pipázók maratoni versenyét nô. A lisszaboni Casa Havanezában a pipázók klubja, a Cachimbo Club által rendezett országos viadalon Maria Luisa Cruz egy óra és 12 percen át füstölgött három gramm pipadohánnyal, maga mögé utasítva 49 vetélytársát és megdöntve az eddigi nôi pipázási rekordot. Az ifjú hölgy csupán egy esztendeje pipázik, de – mint mondja – máris ösztönösen és szenvedélyesen füstölög, anélkül, hogy bármilyen idegen technikát elsajátított volna a pipa megtömése vagy a rágyújtás terén – adta hírül az AFP.
A munkalehetôségekrôl tanácskoznak
Ma délelôtt, Dicsôszentmártonban, a polgármesteri hivatalban találkoznak a prefektúra, a vállalkozók, valamint a gazdasági szaktanácsadói hivatal képviselôi, akik a munkahelyteremtési lehetôségekrôl tárgyalnak. Mint ismeretes, a vegyikombinát csôdbe jutása miatt e városban van a legtöbb munkanélküli megyénkben.
90 napos visszavásárlási határidôvel, április 11-14., illetve 18-21. között újabb kincstárjegyeket bocsát ki a Pénzügyminisztérium. Az értékpapírokat évi 50 százalékos kamattal július 19-én és 20-án lehet visszaváltani. Az 1026-os számot viselô sorozat névleges értéke 1, 5, 10, 20 és 50 millió lej. Az érdeklôdôk a marosvásárhelyi kincstár új székházánál (Calarasilor utca 26. szám,