Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@netsoft.ro

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét.

Csip-csup információkat kell összeszedjen a sajtó innen-onnan, mert pénteken az RMDSZ Területi Képviselôk Tanácsa (TKT) zárt ülést tartott. Tegnapi lapszámunkban rövid beszámoló jelent meg Kincses Elôd elnök sajtótájékoztatójáról. További tisztázó információkért a TKT elnökéhez, dr. Kelemen Atillához fordultunk és mindjárt arra kértünk választ, hogy miért tartottak zárt ülést?

– Semmi más oka nem volt ennek, de választási stratégiákat, személyre szóló döntéseket, esetleg koalíciós egyeztetésekrôl szóló dolgokat általában egyetlen politikai formáció sem tárgyalja nyílt ülésen. Ezeket, legalábbis részben tényleg bizalmasan kell kezelni a választásokig.

– Miért javasolta a megyei elnök, hogy halasszák el az elôválasztásokat?

– Kincses Elôdtôl megkérdezte a Területi Képviselôk Tanácsa, hogy állnak a választási elôkészületekkel? Az ügyvezetô elnökség azt mondta, hogy nincs felkészülve annyira, hogy a kitûzött idôszakra elôkészíthesse a szükséges anyagokat. Ezért egy hét haladékot kért Kincses Elôd.

– Ha ma nincsenek felkészülve, egy hét elég lesz arra, amit mostanáig nem tettek meg?

– Sok kérdés felmerült, egyebek között a választási listák, a kopogtató cédulák problémája. Van olyan dolog is, ami az országos ügyvezetô elnökség feladatkörébe tartozik, s az nem készítette el idôre.

– A Területi Képviselôk Tanácsa több pontban módosította a kampánystáb elnöke által közölt választási útmutatót. Nem kellett volna elôbb a testületnek elfogadnia, s csak azután kivinni a közvélemény elé?

– A TKT fontosnak tartotta volna, hogy ezt a választási szabályzatot elôzôleg megtárgyalja. Kincses Elôd megkérdezésünk nélkül közölte az újságban. Azonban mi úgy gondoltuk végül, a választások annyira közel vannak, hogy a nézeteltéréseket félre kell tenni, és a választási sikerre kell koncentrálni. Egyes pontokban a TKT úgy gondolta, hogy a szabályzatot módosítani kell, a többi változtatás nélkül megmaradt eredeti formájában. Ez az ügyvezetô elnökség felelôsségét is fokozza, hiszen maguk elé is komoly feladatokat tûztek ezzel.

– Az eddig közzétett elôválasztási szabályzat nem terjed ki az egész megyére. Mi a helyzet e tekintetben? A körzetek, kerületek zavarban vannak, nem tudják, hol kell kötelezô módon elôválasztásokat tartani, és hol kell a helyi választmánynak döntenie a jelöltekrôl?

– Így van. A körzetek, kerületek egy része magára is érvényesnek tekntette a csupán Vásárhelyre vonatkozó szabályzatot. A megyei tanácsosok listáját, tekintettel a szakbizottságokba való beosztásokra, az ügyvezetô elnökség végigtárgyalja és a bizottságokban való eredményes mûködés érdekében javaslatot tesz egy külön erre a célra összehívott TKT-nak, amely majd véglegesíti a jelöléseket.

– A Területi Képviselôk Tanácsa nem értett egyet a megyei elnökkel a választási irodák összetétele, illetve a számítógépek tekintetében sem.

– Az RMDSZ-körzetek, kerületek véleménye szerint a választási irodákat a kerületek szervezik meg, anyagilag is ôk segítik, s feleslegesnek tartották a diákok bevonását és komputerek használatát. Feltették a kérdést az ügyvezetô elnökségnek: megvannak-e a választási listák és azok az anyagok, amelyekkel mûködtetni lehet a számítógépesrendszert? Minthogy nincsenek választói névjegyzékek, logikus, hogy a számítógépes összesítésre csak a központban lesz szükség. A körzetek, kerületek elhozzák a választási irodák jegyzôkönyveit, a listákat, a szavazatok számát, s a központban véglegesítik.

– Mindent egybevetve, meglehetôsen zavarosnak tûnik az elôválasztások elôkészítésének pillanatnyi helyzete. Hogy lesz ebbôl sikeres elôválasztás, akár két hét múlva is?

– A TKT-n is elmondtam, hogy én tulajdonképpen könnyebb helyzetben volnék, mert már a Szövetségi Képviselôk Tanácsában (SZKT) is elmondtam fenntartásaimat ezzel szemben. A szabályzók zavarossága miatt az RMDSZ-körzeteket, kerületeket nehéz helyzetbe kényszerítik. Azonban az SZKT-határozat megszületett, ez azt is kötelezi, aki nem értett egyet vele. Nagy feladat elôtt áll a megyei RMDSZ ügyvezetô elnöksége és a kampánystáb is, ha eredményes választást akar e mellett a szabályzat mellett. Az 1996-os balfogások, hibák ma is kísértenek, de a tanulságokat pozitív irányban kellene felhasználni a 2000-res választásokon.

A marosvásárhelyi tanács csütörtöki ülésén beszámolót terjesztettek a testület elé a mikrohôközpontok témakörében, amely ismét vitát gerjesztett a tanácsban.

A testület februári határozatai közül a kormányhivatal törvénytelennek minôsítette a mikrohôközpontok ügyében hozottat. A Prefektúra indoklása szerint az illetô határozat 3. cikkelye, amely tiltja a mikrohôközpontok távfûtött tömbházlakásokba való beszerelését, ellenkezik két, a földgázfogyasztást szabályozó kormányhatározattal. Az 1998. évi 421-es, valamint a tavalyi 89-es számú kormányhatározatok engedélyezik a földgázszolgáltatóknak, hogy tömbházakba, lépcsôházakba, és tömbházlakásokba felszerelendô mikrohôközpontok mûködtetésére gázt szolgáltassanak a fogyasztóknak. Másrészt a kormányhivatal szerint a tanács határozata az alkotmányos szabadságjogokat is sérti.

A polgármesteri hivatal községgazdálkodási igazgatósága új szakbizottság felállítását kezdeményezte, a polgármesteri hivatal, a gázszolgáltatók, a környezetvédelmi kirendeltség, a Proiect Rt., a Petru Maior Egyetem, az Energomur, az Aquaserv szolgáltatók, az építkezési felügyelôség, a megyei tanács és a lakótulajdonosi közösségek ligájának képviselôibôl, hogy egy új tanácsi határozatot dolgozzanak ki.

A beszámoló kapcsán Molnár Gábor tanácsos követelte, a testület álljon ki a megtámadott határozat mellett. Érvelése szerint el kell különíteni egyes mûszaki dolgokat a távhôszolgáltatás problémájának lényegétôl, és mindaddig, amíg az Energomur el nem készíti a távhôszolgáltatás korszerûsítésérôl szóló szaktanulmányát (amelyet a nyárig fejeznek be), érvényt kell szerezni a tanács határozatának. Aron Vasile szerint, a tanács döntése ellenére a mikrohôközpontok beszerelése tovább folyik, csak most már teljesen ellenôrizetlen körülmények között, ami valóban veszélyessé teszi a jelenséget. Káli Király István azt hangsúlyozta, a fogyasztók számára tûrhetetlen helyzet alakult ki, és a távhôszolgáltató rendszert rehabilitálni kell, ami a helyhatóság dolga, de addig sem lehet senkit fûtetlen lakásban való fagyoskodásra kényszeríteni.

Ez csak néhány a hozzászólásokból. A hivatal jegyzôje arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsnak vissza kell térnie a kérdésre, mivel az egymásnak ellentmondó rendelkezések bizonytalanságot keltenek, és ez akaratlanul is visszaélésekhez vezethet. Cornel Briïcaru késôbb a tanácsosok kérdésére hangsúlyozta, ha nem vonják vissza a tanácsi határozatot, akkor a város és a kormányhivatal közti vita az igazságszolgáltatás elôtt folyik tovább, és végleges bírósági döntésig a határozat érvénytelen.

Állást foglalt a testület az állami alapból épített kereskedelmi helyiségek ügyében. Mint legutóbb említettük a négy megmaradt bolt legutóbbi árverésére egyetlen jelentkezô sem akadt. Három lehetôséget tártak a testület elé, az eladósorban levô boltok vonzóbbá tételére: fokozatos árcsökkentést, a megmaradt helyiségek felosztását és ilyen formában való újraárverezését. A tanács elfogadta továbbá, hogy következô árverezéskor egy jelentkezôvel áralkut kezdeményeznek, és ha így sem sikerül vevôt szerezni a boltokra, a továbbiakban már árkedvezményt alkalmaznak.

Kis-Jugoszláviában megünnepelték a NATO beavatkozásának évfordulóját. Furcsa egy ünnep az ilyesmi, de hát minden ország úgy ünnepel, ahogy akar, erre kár volna szót fecsérelni. Ami elgondolkoztató, az annak a körlevélnek a tartalma, amit az államelnök szétküldött az ország összes iskolájába, így járulván hozzá az ifjú nemzedék szellemi (le)épüléséhez. A három és fél oldalas levél nagyjából arról szól, hogy tizenkilenc ország csapatai galádul megtámadták a békés szerb államot, de a nép hôsies küzdelme meghozta a megérdemelt gyôzelmet. A jugoszláv állam semmi egyebet nem csinált, csak igyekezett megfékezni a területén garázdálkodó albán terroristákat. Így a szöveg, amibôl a szerb gyermekek tudomásul vették, hogy népük hôsiesen megvédte hazáját az idegen betolakodókkal szemben. Ismét egy hamis mítosz, amit a szerb vezetôk beetetnek saját népüknek: mi vagyunk a jók, szemben velünk összeesküszik az egész világ, ôk a rosszak, a nyugatiak, amerikaiak, németek stb., de fôleg azok, akik itt vannak közelünkben: most pillanatnyilag az albánok, azelôtt horvátok, bosnyákok, holnap esetleg a magyarok.

Tömeglélektani kérdés, hogy minden közösség szívesebben hall arról, hogy ô kevésbé vétkes, mint a másik, a bûnösök nem az ô soraiban keresendôek. Ez mondhatni, világjelenség. Csakhogy amíg Európa legtöbb népe próbál szembenézni történelmének árnyoldalaival is, a jelek szerint a Balkánon ennek nyoma sincs. Álljon itt ennek illusztrálására egy idézet egy olyan valakitôl, aki talán a legilletékesebb volt e kérdésben nyilatkozni: Ivo Andric (1892-1975) Nobel-díjas szerb író tollából: "Néha már azon tûnôdik az ember, vajon nem mérgezett-e mindörökre a legtöbb balkáni nép szelleme, s vajon képes lesz-e valaha is másra, mint erôszakot tûrni vagy tenni." Andric 1946-ban írta ezt. Prófétának bizonyult.

Az idegen összeesküvés elmélete csak arra jó, hogy saját gyengeségeinket palástoljuk, másokra hárítsuk a felelôsséget. Mindig jó fegyver a politikai elit számára. Közelebbrôl saját házunk/hazánk táján is találni példát erre. Lásd a környezetszennyezést – hogy csak a legutóbbi példát vegyük – amikor is a folyók mérgezésében nem az ország lakóinak egészségét veszélyeztetô tényezôt látunk, hanem egész mást. Befolyásos politikusok egy része mondja, hogy az egész cián-ügy nem más, mint az ország jó hírének a tönkretétele, a fô bûnös pedig – ki is lehetne más – a magyar kormány. A kérdéshez az is hozzá tartozik, hogy a román közgondolkodásban jelen vannak a józanabb hangok is, csakhogy ezek nehezebben jutnak el az átlagpolgárhoz.

Az örökös egymásra mutogatás, "a másik a gonosz, én áldozat vagyok" szindrómának még mindig elég nagy a táptalaja, a legveszélyesebb az, ha az ifjabb nemzedékekben talál meghallgatásra. (HA sokat ismétlik, akkor talál.) Ez olyan felelôtlenség, amely elôbb- utóbb visszaüt. Ennek semmi köze az egészséges nemzettudathoz, ez elvakult nacionalizmus. Egy dolog az, ha egy közösség tiszteli saját múltját, megôrzi nemzeti értékeit, és megint más az, ha senkivel sem képes normálisan együttélni, mert minden más népben/nemzetben ellenséget lát.

Az együttéléshez az is kellene egyebek mellet, hogy a múlt hibáit, bûneit megvalljuk. Térségünk feszültségeinek egy része éppen a múltnak e kibeszéletlen, tisztázatlan tragédiáiból származik.. Visszatérve ismét Szerbiára, jobb lett volna, ha hallgatnak Ivo Andricra. Sok mindent elkerülhettek volna. Itt jut eszembe egy másik író, Cseres Tibor, aki könyvet írt a magyarok által elkövetett, 1941-es újvidéki mészárlásról Hideg napok címmel. Nem sokkal a megjelenés után, 1970 táján Kovács András filmet is készített belôle. Kíméletlen és megrázó volt számunkra mindkettô. Akkor azt mondtam, jó, hogy magyar író írta meg ezeket, majd lesz a szerbeknél is egy Cseres Tibor formátumú író, aki megírja az 1944-es magyarok elleni vérengzéseket. Ma már tudjuk, nem akadt ilyen írójuk a szerbeknek. Másoknak sem. Pedig milyen áldásos lett volna, ha mindenki a saját nemzete fiainak kevésbé dicsôséges tetteit tárja a világ elé. Erre, elôreláthatólag még várni kell. Cseres Tibor sejthette ezt, ezért írta meg ô maga a Bezdáni ember c. regényét, majd a Vérbosszú Bácskában c. riportregényt. (Ez utóbbit gyenge idegzetûeknek nem ajánlom!)

Úgy gondolom, a volt Jugoszlávia térségének etnikumközi háborúja annak is betudható, hogy a Tito és az utána következô kormányok nem tudtak ôszintén szembenézni a negyvenes évek történelmével. Így nagyrészt ma azok az események megismétlôdnek.

Nemcsak Cseres Tiborjuk nincs a délszláv népeknek, hanem egy Ivo Andric-szerû személyiség sem látható. (Vuk Draskovic legfeljebb karikatúrája lehet a nagy írónak.) Van azonban Milosevicsük, és egy mítosszal is gazdagabbak lettek: a legyôzhetetlen kis nép mítoszával. De szegényebbek egy eséllyel:a más népekkel való békés együttélés esélyével.

A romániai színházi életnek kiemelt jelentôségû rendezvénye a Román Színházi Szövetség díszünnepsége, az UNITER GÁLA, melyre tegnap este került sor Bukarestben, a Palota- teremben. A jeles közéleti személyiségeket is vendégül látó ünnepségen a hazai színházi szakma élvonala vett részt. Marosvásárhely, illetve az erdélyi színjátszás számára megtisztelô tény, hogy az idei díjazottak között ott van Lohinszky Loránd érdemes mûvész, aki fél évszázados sikeres színészi munkásságáért vehette át az Életmû-díjat.

Szombaton ülésezett az RMDSZ szövetségi operatív tanácsa. A több mint ötórás tanácskozásra a szervezet Köcsög utcai szövetségi irodájában került sor. Részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Demeter János kormányfôtitkár-helyettes, Verestóy Attila és Kelemen Atilla, az RMDSZ szenátusi, illetve képviselôházi frakciójának vezetôje, Kelemen Hunor államtitkár, a SZET elnöke, Péter Pál gazdasági alelnök. A zárt ülést követôen Markó Béla a Népújság kérdésére elmondta, hogy az operatív tanács két fontos kérdéskört tárgyalt meg: az önkormányzati választásokhoz kapcsolódó idôszerû teendôket, valamint a kormányzati munka rövid áttekintésére kerítettek sort. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatosan néhány határozatot fogadtak el.

Zajlik az elôkészület az önkormányzati választásokra, állapította meg az RMDSZ elnöke. A polgármester- és tanácsos-jelöléseknél tartanak a szervezetek. Az RMDSZ-nek az a legfôbb feladata, hogy minél teljesebb részvételt biztosítson a választásokon, és minél megfelelôbb jelölteket állítsanak.

– Milyen intézkedéseket hoztak?

A ma meghozott intézkedések korrekciós intézkedések. Tehát ott, ahol gondokat tapasztaltunk, pontosítottuk az országos rendelkezéseket. Mondok egy példát: Marosvásárhelyen elôválasztások lesznek, a polgármesterjelölt és a tanácsosi lista véglegesítése végett. De mivel a körzetek egyetlen jelöltet, Fodor Imrét javasolták, tôlünk a Maros megyei szervezet döntéshozó testülete azt kérte, hogy értsünk egyet azzal, hogy az elôválasztásokon ne kelljen a polgármesterrôl is szavazni. Mi is arra az álláspontra jutottunk, hogy ha egyetlen, egyhangúlag támogatott jelölt van, nincs szükség ebben az esetben az elôválasztásra. A tanácsosoknál természetesen igen, tehát elôválasztás lesz Marosvásárhelyen, úgy ahogy azt eldöntötte pénteken a Területi Képviselôk Tanácsa.

Hasonló konkrét probléma például a Székelyföldön, hogy az egyetlen politikai szervezet hogyan viszonyul egy teljes magyar közösség sokszínûségéhez. Az elôválasztások éppen ezt kívánják megoldani. Van olyan szervezetünk, például Gyergyócsomafalva, ahol úgy döntöttek, nem indítanak RMDSZ-jelölteket sem a tanácsosi listán, sem a polgármesteri listán. Ezt nem tudta elfogadni az operatív tanács. Az RMDSZ-szervezetek nem rázhatják le magukról a felelôsséget. Fölszólítottuk a Gyergyói Terület Szervezetet, hogy amennyiben a helyi RMDSZ-szervezet erre a döntésére nem tér vissza, rendeljenek el tisztújítást és utána indítsanak RMDSZ-listát az önkormányzati választásokon. Hasonlóképpen, úgy döntöttünk, hogy azok a volt tanácsosok és polgármesterek, akiknek a tevékenységi beszámolóját a kiértékelô testület nem fogadta el, csak akkor kerülhetnek rá az elôválasztási jelöltlistára, ha megfelelnek a helyi szervezet által megállapított bôvített kritériumrendszernek.

Továbbá leszögeztük, hogy az elôválasztási listán szereplô jelöltek számára az RMDSZ minden szempontból egyenlô esélyeket biztosít a kampányban, beleértve az anyagi támogatást is. Ugyanakkor bármelyik jelölt folytathat önálló kampányt, amennyiben az RMDSZ helyi és országos programját tiszteletben tartja.

-A kormányzati munkáról is szó volt.

- Politikai helyzetértékelést végzett az operatív tanács. Köztudott, hogy a tavalyi kongresszus óta az operatív tanács nem csak válsághelyzetekben ülésezik, hanem akárhányszor szükség van rá. Úgy ítélem meg, hogy az elkövetkezendô idôszakban, mivel választási évben vagyunk, valószínûleg még gyakrabban és még rendszeresebben fogunk ülésezni.

- A másik döntés, amelyre szerettem volna utalni az, hogy az RMDSZ megbízta az ügyvezetô elnökséget, hogy tegyen javaslatot a szövetségi elnöknek egy programbizottság létrehozására. Számos programkérdéssel találkozunk az önkormányzati választások kapcsán, de így lesz különösen a parlamenti választások elôtt, tehát szükség van a választási program elôkészítésére. Kevésbé az önkormányzati választások esetében, mert ott helyi programok vannak, amelyek be kell illeszkedjenek az RMDSZ keretprogramjába. Egyetértek azzal, hogy a pártoknak, politikai szervezeteknek most már valóban el kell készíteniük a maguk leltárát, négy év elemzését, bírálatát és így kell elkészíteni a választási programot.

Az önkormányzatok helyzetében alapvetô változást hozott 1996 novembere, amikor megalakult az új kormány és ebben csak olyan politikai erôk vállaltak szerepet, amelyek a demokratikus jogállam, az általánosan elfogadott európai értékek mellett kötelezték el magukat a közös kormányzati program aláírásával. Megítélésem szerint az elsô félévben ez a kormányzati program igen nagy reményekre jogosított fel és a kezdeti események is azt látszottak igazolni, hogy megvan a politikai akarat a gyökeres gazdasági-társadalmi reformok véghezvitelére. Elég talán arra utalni, hogy 1997 februárjában a kormány közzé tette a veszteséges, nagy állami vállalatok privatizálási ütemtervét, megszabta a bankrendszer átalakításának mikéntjét, határidôkre osztva ismertette a legfontosabb tennivalókat és nem ígért életszínvonal emelkedést, csupán kilátásba helyezte azt mintegy másfél- két év utánra.

Számunkra, az RMDSZ helyi képviselôi számára igen nagy jelentôséggel bírt a 22-es és 35-ös Sürgôsségi Kormányrendeletek elfogadása, a helyhatóságok önkormányzati szerepének megerôsödését és a tanügyi törvény korlátozó cikkelyei egy részének kiiktatását nagy megelégedéssel fogadtuk, ha nem is használtuk ki idejében és megfelelô határozottsággal e törvényerejû rendeletek alkalmazásának minden lehetôségét. Személy szerint azt vallom, hogy a NATO- ba igyekvés lázában talán mi sem vettük észre, hogy számunkra sokkal fontosabb és több sikerrel kecsegtet a magunk dolgainak rendezése, mint a kevés eséllyel zajló kampány az Észak-atlanti Szövetség kegyeiért.

Az elsô, szemmel is tisztán látható repedés 1997 júliusában keletkezett a kormánykoalícióban, miután az elôrelátható NATO-kudarcot nem sikerült megemészteni. A búnbak-keresés hamar rátalált az RMDSZ-re is, hiszen azt külön is nehezen lehetett tudomásul venni egyes politikai köröknek, hogy Magyarország az elsô kör élén várhatta a legerôsebb katonai tömbbe történô felvételét. Annak az évnek a közepétôl indult el az egymás szemében szálkákat keresô belharc a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt és a Demokrata Párt között. Ebbe az áldatlan, szinte minden területre kiterjedô huzakodásba igencsak kevés beleszólása volt az RMDSZ-nek és eleinte, egészen az elmúlt hónapokig, a Nemzeti Liberális Pártnak is. Kétségtelen, hogy számbeli súlyánál fogva ez a két politikai alakulat nem is dönthetett a vitában, de szerintem határozottabb fellépésünk, még a kezdet kezdetén, kívánatos lett volna. Gondoljunk csak arra, hogy egyre kevésbé tûnt megvalósíthatónak a két kormányrendelet elôírásainak betartatása és mivel komoly gazdasági érdekek mentén kialakult egy, a privatizálás elodázásában igen tevékeny politikai lobby mind a Paraszt Párt, mind a Demokrata Párt védelme alatt, az életszínvonal emelése és a veszteségek minél hamarabbi felszámolása folyamatosan halasztást szenvedett. Ez a folyamat sajnos ma is érezhetôen tart, mert a korrupció leküzdésére tett ígéretek mind a koalíció, mind az államelnök részérôl megvalósítatlanok maradtak. Nagy hibának tartom, hogy nem léptünk fel az ellen a társadalmilag igen káros hatást okozó helyzet ellen, amely a megyei korrupcióellenes bizottságok gyakorlati megszûnése miatt alakult ki. Teljesen hitelét vesztette a jelenlegi koalíció azáltal, hogy nem tudott eredményt felmutatni ezen a téren, sôt, egyes vezetô tisztségviselôk gyanús ügyleteit is a szônyeg alá seperték. Nem sikerült bár részben azonosítani és megbüntetni a kolozsvári Caritas tömegeket ellehetetlenítô és egyeseket indokolhatatlan vagyonhoz juttató tevékenységének felelôseit és tehetetlenül asszisztált a koalíció a további, kétes eredetú pénzek felhalmozásához, a bankok körüli botrányos csôdök, a kisembereket sújtó számos visszaélés sorához.

Szó sincs arról, hogy semmit nem tett az RMDSZ a fenti ügyek tisztázása érdekében, de minden bizonnyal nem rendelkezik azzal az erôvel, ami a siker biztosítéka lehetett volna. Mégis azt gondolom, sokkal határozottabbnak kellett volna lennünk mindezen területeken, hiszen biztosan nem voltunk-vagyunk "sárosak" a korrupciós ügyletekben. Tény, hogy bármily csekély, valós siker ezen a téren, látványos bizalomnövelést eredményezett volna

A helyhatóságok pedig mindeközben ugyanolyan botladozásokkal végezték napi teendôiket. Ha sikerült is némi eredményt felmutatni a kétnyelvûség meghonosításában, az sem érte el az elvárható és elérhetô szintet. A 22-es kormányrendelet körüli huzavona nem emelte a koalíció hitelét (sôt!), de a mindennapi élet más területein sem mûködtek az önkormányzatok sokkal nagyobb sikerrel. Sajnálatos, hogy a részleges, helyi eredményeket inkább az határozta meg, hogy központi tisztségviselôink mennyire tudtak anyagi forrásokat biztosítani bizonyos munkálatok finanszírozására, semmint valamilyen követelményrendszer, sürgôsség és fontosság szempontjából rangsorolt program. Kétségtelen, hogy ebben szerepe volt koalíciós partnereink folyamatos beleszólásának a központi pénzforrások leosztásában, de szerintem itt is markánsabb álláspontot kellett volna megfogalmaznunk és érvényesítenünk. Annál inkább, mert a helyi pénzügyi törvény 1999-tôl kezdôdôen egy olyan folyamatot indított el, amely lehetôséget adott volna egy normatív gazdálkodás megszilárdítására, amely a befizetések és a központi kiegészítések közötti méltányos elosztást helyezte volna elôtérbe. Ez a követelmény talán azért sem tudott érvényesülni, mert a Sabin Gherman által 1998 szeptemberében felvetett, régiók szerinti egyenlôtlenségeket és méltánytalanságokat kimondó nyilatkozat politikai félelmeket, esetenként hisztériát keltett. Ilyen körülmények között pedig minden helyhatóság csak a kijárási megoldásokat részesítette elônyben, hiszen azt tapasztalta, hogy ezek konkrétabb eredményekhez vezettek. Az idei 2000. évi költségvetési tervet ismerve pedig csak azt állapíthatjuk meg, hogy immár valóban nincs mibôl gazdálkodni a helyhatóságoknak, hiszen a kormány újabb és újabb hatásköröket utal át helyi megoldásra anélkül, hogy az ezekhez szükséges pénzforrásokat biztosítaná, vagy legalább megnevezné. Jellemzô adatként csak annyit említek meg, hogy ha Maros megyében 1999-ben mintegy 25 község (a 90-bôl), mind a hét város és a megyei tanács intézményei meg tudták oldani mûködési költségeik fedezését a bevételekbôl és a 35 %-os illetve 15 %-os központi visszaosztásból, akkor most csupán 13 község, három megyei jogú város képes erre, míg a megyei tanács intézményei, 77 község, 3 város és egy megyei jogú város várható bevételei legfennebb nyolc hónapra elegendôk a mûködéshez, pedig az idén 40%-os illetve a megyei tanácsok számára 20%-os a központi visszaosztás''' És akkor még egyetlen méter útnak a karbantartásáról, iskolák, kultúrotthonok, polgármesteri hivatalok, orvosi rendelôk javításáról nem is szóltam, a fejlesztéseket és beruházásokat, az ehhez szükséges tanulmányok-tervek-pályázatok összeállítását és kifizetését pedig az utópia világába sorolhatom.

Nehezen megemészthetô, hogy továbbra sem tudjuk reménnyel felvenni a harcot az állami monopóliumokkal szemben. Egyszerûen félelmetes, hogy olyan, többségileg állami tôkével mûködô közszolgáltatások, mint a földgáz-, villany- vízellátás, vezetékes telefon, postai szolgáltatások, közszállítás, hôenergia-szolgáltatás valósággal terrorizálják a lakosságot, kényük-kedvük szerint emelgetik díjszabásaikat, évek óta csupán azért, hogy alkalmazottaik és vezetôik már réges-régen túlságosan magasan megszabott bérét biztosítsák. Miközben a szolgáltatás színvonala nemhogy javulna, hanem vészesen gyengül. Mindezek napi gondot jelentenek a helyhatóságoknak és megoldatlanságuk a polgármestereket és más helyi tisztségviselôket tehetetlennek tüntetnek fel az állampolgár szemében, az ehhez társuló politikai következményekkel együtt.

Tisztában vagyok azzal, hogy ezen áldatlan állapotok felszámolásához a szakszervezetek igen éles szembenállását kellene leküzdeni és ezt nagyon nehezen lehetne elérni, mert az országos szakszervezeti vezetôk évek óta nem a tömegek, hanem a saját érdekeiket képviselik és az utóbbi hónapokban nyíltan politikai szerepet is vállaltak. Mégis azt gondolom, hogy ideje volna határozottan kiállni az állampolgárok tömegeinek érdeke mellett, hiszen az volna a fontosabb. Igen jellemzônek tartom ebben az összefüggésben azt a kitérô választ, amelyet Mircea Ciumara államminiszter adott az ügyben interpelláló Kerekes Károly képviselônek. Bízom benne, hogy az RMDSZ vezetôinek nincsenek elvtelen anyagi érdekeltségei a nagy állami monopóliumoknál és ezért ismételten kérem, legyenek következetesek ezen tevékenységi területeken a kiváltságos helyzetek felszámolásában. Ezzel igen fontos erkölcsi tôkét szerezhetnek szervezetünknek!

A fentiekben nem említettem még, hogy alkalmam volt helyhatósági tisztségviselôként ellenzéki és kormánypárti helyzetben is tevékenykedni. Számomra egyértelmû, hogy az elmúlt négy évben könnyebben lehetett dolgozni, mint 1996 elôtt, és állítom mindezt a sok felsorolt kudarc ellenére is. Természetesen nem a minden áron való kormányzati részvételt szorgalmazom, hanem arra utalok, hogy több lehetôség van a helyi gondok megoldására ebben a helyzetben. Egyébként éppen ezért és nem valami személyes érdekbôl szavaztam annak idején a kormányba lépés illetve 1998 októberében a kormányban maradás mellett. Hozzá kell tennem viszont, hogy mindezzel együtt úgy érzem: többet lehetett , többet kellett volna elérnünk mind az általános, mind az RMDSZ szempontjából sajátságos céljaink elérése terén. Továbbra is azt vallom, hogy Victor Ciorbea miniszterelnökségét nemcsak nyilatkozatban kellett volna támogatnunk, bár azt is elismerem, hogy a Parasztpárt akkor már ejtette saját emberét és akkor nekünk csak a koalícióból való kilépés lehetett volna a válaszunk erre. Akár ennek a kockázatával is szembe kellett volna néznünk, hiszen eléggé nyilvánvaló volt, hogy a nem korrumpálható Ciorbea kiebrudalása elôre jelzi a konc fölötti marakodás bekövetkeztét, mint ahogy azt Radu Vasile országlása be is bizonyította. Hiba volt Bárányi Ferenc visszahívása is a miniszteri székbôl, hiszen ezzel kimondhatatlanul azt véltük elismerni, hogy magunk is kollaboránsnak tartjuk, ami viszont egyértelmûen nem igaz. Bár utólag mindig könnyû okosnak lenni, véleményem szerint ezeket a lépéseket nem eléggé megfontoltan tettük meg és ez bizony bizalomvesztéssel járt együtt nemcsak tagságunkban, hanem az egész romániai közvéleményben is.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy nagyon elégedetlen vagyok a koalíció mûködésével Maros megyében. Ebben az összefüggésben természetesen önkritikusan el kell ismernem, hogy a magam sikertelenségérôl is szólnom kell. Ha összevetem a koalíció központi mûködését a helyivel, egyértelmûen a központi vezetés viszi el a pálmát. Figyelmeztetô kell legyen számunkra, hogy határozottabban mondjunk véleményt esetleges jövendôbeli partnereink helyi képviselôirôl, különösen azután, hogy folyamatosan, évekig bizonyítják, hogy képtelenek az együttmûködésre, mert hiányzik belôlük a politikai akarat. Ennek számos példája van Maros megyében, nem sorolom ezeket, de a magam mentségére talán annyit felhozhatok, hogy 1997 decemberében, tehát egy év után nyíltan szembehelyezkedtem a megye parasztpárti prefektusával és ezt azóta folyamatosan és többször is megtettem anélkül, hogy koalíciós partnerünk legalább egy alapos elemzésre leült volna Marosvásárhelyen megtárgyalni a "hogyan tovább"-ot. Ehelyett prefektusunk, különösen a megyeszékhely magyar polgármesterének, de más magyar polgármesterek tevékenységének állandó bírálásában, határozataik elutasításában jeleskedett. Talán nem egészen példátlan, de akkor is elfogadhatatlan, hogy a prefektus négy éve úgy a Parasztpárt megyei elnöke, hogy ez alatt az idô alatt nem szervezett egyetlen megyei konferenciát sem, pártjának súlya-jelentôsége Maros megyében a nulla felé közeledik, ami egyáltalán nem lehet közömbös számunkra sem.

Szívesen számolnék be sikerekrôl Maros megye viszonylatában. Nem teszem, mert voltak ugyan sikerek is a helyhatósági munkában, de hitem szerint jobb, ha most és itt elsôsorban a hibákról és hiányosságokról beszélünk. Nem azért, hogy lekicsinyeljük azt, amit elértünk, hanem azért, hogy lehetôleg elkerüljük az eddigi hibákat a jövôben. Kormányzati helyzetben vagy ellenzéki szerepkörben egyaránt.

*Az Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás címmel, az RMDSZ ügyvezetô elnöksége által szervezett március 25-i kolozsvári konferencián elhangzott elôadás szerkesztett változata.

A Duna mielôbbi hajózhatóvá tételét sürgette közös levelében Mugur Isarescu és Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök.

A két kormányfô vasárnap nyilvánosságra hozott levelében sürgette az Európai Uniót és a NATO-t, hogy a folyam megtisztítását ne tegyék függôvé a Jugoszlávia elleni szankciók feloldásától. Isarescu és Kosztov felszólította a két szervezetet, hogy gyorsítsák meg a Duna hajózhatóvá tételét célzó intézkedések meghozatalát.

A két kormányfô Bukarestbôl keltezett levelében arra hívta fel a NATO és az Európai Unió vezetôinek figyelmét, hogy Romániának és Bulgáriának több kárt okoztak a NATO- csapások nyomán lerombolt hidak roncsai, mint a jugoszláv rezsimnek. A miniszterelnökök levelükben leszögezik, hogy a bolgár flotta hetven százaléka mûködésképtelen, mert a hídroncsok miatt lehetetlenné vált a folyami közlekedés. Ugyanezen ok miatt a román flotta nyolcvan százalékát nem lehet használni. A bolgár oldalon a flotta dolgozóinak negyven százaléka gyakorlatilag munkanélküli, míg a román oldalon a flotta 5500 alkalmazottja közüll 4500-at nem tudnak jelenleg foglalkoztatni.

A Duna Bizottság, amely a tizenegy part menti országot fogja össze, úgy véli, hogy a folyó megtisztítása a roncsoktól 24,1 millió euróba kerülne. E költségek nagy részét az Európai Bizottság magára vállalná.

Egy kezdeményezô csoport a három székelyföldi megyében létrehozta a Magyarok Világszövetsége Székelyföldi Társaságát – közölte szombaton az MTI bukaresti irodájával Beder Tibor, aki az új szervezet létrejöttérôl tájékoztatta az MVSZ elnökségét.

Beder elmondta, hogy a Székelyföldi Társaság létrehozása "senki ellen nem irányult, hanem a Székelyföld felértékelését jelenti".

"A Székelyföld a magyarság hátországa Erdélyben, és több beleszólást akarunk. Közvetlenül szeretnénk kapcsolódni a központhoz, nem közvetítôkön keresztül. Alulról felfelé történô szevezôdést szeretnénk, hogy minél többen tudjanak a Székelyföldön a Magyarok Világszövetsége létezésérôl, és nekik is legyen beleszólásuk annak ügyeibe" – mondta.

"Mi egy olyan világszövetséget szeretnénk, ahol nem civódnak az emberek. Nem az a lényeg, hogy hatalmi vetélkedés folyjon, hanem hogy képviseljük a magyarságot. Kezdeményezésünk senki ellen nem irányul, mi csak szolgálni kívánjuk a magyarságot" – tette hozzá.

Beder úgy fogalmazott, hogy a most létrejött Székelyföldi Társaság más réteget fog át, mint az MVSZ Erdélyi Társasága (VET). Azt a réteget kapcsolja a világszövetséghez, amelyre a VET nem számít, így a kezdeményezés a Magyarok Világszövetségét gazdagítja.

Ameddig a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) csak belsô vitáival van elfoglalva, és nem az eredményekkel, addig nehéz elvárni a Magyar Országgyûléstôl, hogy törvényt hozzon a világszövetség munkájának szabályozására – közölte Kurucz Gyula, az MVSZ anyaországi régiójának elnöke hétfôn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke az újságírók elôtt elmondta, hogy a világszövetség hétvégi, háromnapos munkaülése feszült hangnemben telt el, de – miként fogalmazott – közép-kelet-európai mércével mérve teljesen elfogadható volt a légkör és a hangulat.

A leköszönô elnök utalt arra, hogy az elmúlt esztendôben folyamatosan szorgalmazta az MVSZ megújulását, hiszen a szervezet az egypártrendszer idején jött létre, és azóta sem alakult át. Hozzátette: most mások is meg akarják újítani a szövetséget.

Hangsúlyozta: a Magyarok Világszövetségének nyitottá kell válnia azok számára is, akik nem tagjai a világszervezetnek.

A sajtótájékoztatón kiosztott írásos anyag szerint Csoóri Sándor elhárította az elnöki tisztségre kapott jelöléseket és megerôsítette korábbi elhatározását, mely szerint nem kíván újra elnök lenni.

Az elnökség tudomásul vette az eddigi elnökjelöltek névsorát. Az ajánlások alapján az MVSZ elnökének jelölték Patrubány Miklóst, Duray Miklóst, Tôkés Lászlót és Kurucz Gyulát.

Név szerinti szavazással döntött az elnökség arról, hogy semmisnek nyilvánítsák az Amerikai Magyarok Országos Tanácsának küldöttállítási gyûlését, amelyet május 15-ig meg kell ismételni.

Csoóri Sándor mindehhez hozzátette: kívánatos lett volna, ha az MVSZ csak októberben tartja meg tisztújító küldöttgyûlését, de az elnökség nem fogadta el a javaslatot.

Kurucz Gyula, régióelnök véleménye szerint is elôször el kellene fogadni az új alapszabályt, és csak azután lehetne ténylegesen elkezdeni az MVSZ-en belül a megújulási folyamatot.

– Tulajdonképpen még minden megtörténhet; a május 26-án megtartandó tisztújító ülésen akár úgy is dönthetnek, hogy négy esztendôre választják meg a tisztségviselôket, de az is megtörténhet, hogy csak egy évre kapnak mandátumot az újonnan megválasztottak – közölte Kurucz Gyula.

A gyulai ortodox püspök szerint

A magyar állam folyamatos üldözi és megalázza a magyarországi románokat, akiknek önkormányzata csak papíron létezik. A magyarországi nemzeti kisebbségek jogait nem tartják tiszteletben – jelentette ki Sofronie Drincec gyulai román ortodox püspök.

A Magyarországon tavaly létrehozott román ortodox püspökség feje a nagyszebeni Gozsdu-alapítvány hétvégi közgyûlésén bírálta rendkívül keményen a magyar kormányt a magyarországi románok "üldözetése miatt". A püspök beszédét a Curierul National címû román lap hétfôi száma ismertette részletesen.

A román ortodox püspök szerint a magyar állam "ellenségesen és arroganciával" viseltetik a magyarországi románokkal szemben. Ennek példájaként említette, hogy többször kért találkozót Orbán Viktor magyar miniszterelnöktôl, de a találkozás lehetôsége helyett azt a választ kapta, hogy "jobb lenne, ha a román állam úgy kezelné a romániai magyar kisebbség helyzetét, ahogy a magyar állam a magyarországi román közösség gondjait megoldotta".

A püspök hozzátette, hogy arról is kioktatták: egyházi ember lévén ne avatkozzon világi kérdésekbe. Ezt a választ akkor kapta, amikor arra akarta felhívni a magyar illetékesek figyelmét, hogy a magyarországi románságot az eltûnés veszélye fenyegeti, mert a magyar állam "burkoltan az asszimiláció és a megfélemlítés politikáját folytatja" velük szemben.

A magyarországi román ortodoxok fôpapja példaként említette a magyarországi Nicolae Balcescu román középiskola helyzetét. Mint mondta, a középiskola csak a nevében román, mindent magyar nyelven tanítanak, a román nyelvet idegen nyelvként oktatják.

Sofronie püspök szerint a magyarországi román ortodox egyház drámai helyzetben van. Kérése ellenére a magyar állam egyetlen fillért sem adott Emanuil Gojdu síremlékének helyreállítására. A budapesti Gozsdu-udvar hét épületét le akarják bontani.

– A romániai magyarok jogaiból minden esetben ügyet csinálnak. Miért nem csinálnak ügyet a magyarországi románok ügyébôl is? – tette fel a kérdést beszédében a gyulai román ortodox püspök.

A román küldöttség azt javasolta, hogy európai légkörben tárgyaljanak a környezetvédelmi miniszterek budapesti tanácskozásán – jelentette ki Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter a román rádió hétfô déli krónikájában, a magyar fôvárosból nyilatkozva.

Tomescu hangsúlyozta: a tanácskozáson elmondott beszédében kezdeményezte, hogy a magyar, a román, az ukrán és a szlovák környezetvédelmi miniszter csak komoly felkészültséggel rendelkezô szakértôk tudományos érvei alapján vitassa meg a tanácskozás napirendjén szereplô kérdéseket.

– Románia érdekelt a történtekhez hasonló, nem kívánatos környezeti események megelôzésében, de kitartóan szorgalmazza, hogy lehetôleg kerüljenek bármiféle túlzást, mert a túlzások senki számára sem hasznosak – mondta.

A román környezetvédelmi miniszter felszólalásában ragaszkodott ahhoz, hogy "a károk felbecsülésében mind magyar, mind pedig ukrán részrôl tanúsítsanak megértést és kerüljék el a túlzásokat".

– Várják meg azokat a jelentéseket, amelyeket a balesetek után a helyszínen azonnal megjelent nemzetközi szakértôk készítenek. Bármilyen állítás, amely nélkülözi a tudományos érveket, minden érdekelt fél szempontjából célszerûtlen – mondta.

Felkészítôk a színin

A Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozata a tegnap megkezdte a konzultációs ügyeletek sorát. Az egyetem két szakára – színészet és teatrológia – felvételizni szándékozók hétvégeken vehetnek részt a szaktanárok tartotta felkészítôkön.

– A Színmûvészeti Egyetem több mint negyvenéves fennállása óta évente szervezünk ilyen jellegû felkészítôt – nyilatkozta Kovács Levente tagozatvezetô. A konzultációs ügyeletek a második szemeszterben indulnak, mindössze az idén tolódott egy késôbbi idôpontra. A tegnapi bevezetô tájékoztatón 22 fiatal jelent meg, zömük 17-19 éves, Marosvásárhely és környékérôl. A többi megyékbôl általában a vakációkban csoportosan jönnek a színire felvételizni szándékozók. Kovács Levente elmondta, a hetente sorra kerülô felkészítôn szaktanárok ismertetik az érdeklôdôkkel a mozgás, beszéd, ének, színjátszás és improvizáció titkait (a színészetre jelentkezôk számára), valamint a teatrológiát megpályázóknak darabelemzést tanítanak, a fiatalok képzômûvészeti foglalkozásokon és videofilm-forgatáson vehetnek részt. A felvételit megelôzô héten, augusztus 24. és szeptember elseje között, naponta intenzív, tréning jellegû konzultációt szerveznek.

Annak ellenére, hogy a konzultáción való részvétel nem befolyásolja a felvételi sikerét vagy kudarcát, Kovács Levente véleménye szerint nagyobb tájékozódást és biztonságot kölcsönöz a fiataloknak. Ugyanakkor a tanárok is több információt szereznek az ide járókról, s nem egy esetben megtörtént, hogy a valóban tehetségteleneket még a felkészítôkön eltanácsolták a színészi pályáról.

Dr. Lázok János, a színháztörténet tanára kifejtette: a felkészítôk alkalmával otthonossá válik a pálya. "A konzultáció épít az alaptudásra, árnyalja az alapmûveltségüket, de hiányzó alapmûveltséget nem pótol".

– Idén opcionális zenés színészetet is szándékszunk tanítani. Elképzelésünk szerint a csoportba 5-6 hallgató kerül. A cél: egy musical osztály létrehozása – összegzett Kovács Levente.

A prefektúra Európai Integrációs osztálya értesíti az érdekelteket, hogy az Európai Tanács fôtitkársága, és a Kulturális Örökség Osztálya, az Európa közös örökség kampány keretében megszervezi az Európai Tanács vidékdíj- versenyt. Így az európai szintû verseny elôtt a Mûvelôdési Minisztérium meghirdeti az Országos vidékdíj- versenyt. A versenyre benevezhetnek a helyi vagy régiós tanácsok, és azok a nemkormányzati szervezetek, amelyek ezen a téren (környezetvédelem, vidékfeljesztés, épülettervezés) tevékenykednek, tevékenykedtek. Minden csoportban (közigazgatás és nemkormányzati szervezetek) díjakat fognak kiosztani. A részvételi iratokat 2000. május 15-ig kell benyújtani.

Az érdekeltek bôvebb felvilágosítást és a verseny szabályzatáról adatokat a Mûvelôdési Minisztérium Vizuális Mûvészetek Igazgatóságán, telefonszám: 01/2244055, vagy a prefektúra Európai Integrációs Osztályán, 134-es iroda, telefonszám: 167-787 nyújtanak, naponta 7-15 óra között.

15 millió lejes bírságot róttak ki a megyei fogyasztóvédô hivatal illetékesei, s ideiglenesen visszavonták hat kereskedelmi egység mûködési engedélyét – olvashatjuk a hivataltól kapott közleményben. Az értesítésbôl megtudhatjuk, hogy kiket és miért büntettek. A megyeszékhelyi, másodkézbôl elektronikai termékeket forgalmazó La-do Service Kft. nem rendelkezett a megfelelô engedélyekkel, az általa kibocsátott iratok nem tartalmazzták a garanciaidôt. Az elektronikai termékeket gyártó orastiei Imcomexnél nem voltak nyilvántartva a szerelések, a garancia ideje, az üzletben forgalmazott hûtôládák iratai között nem volt román nyelvû használati utasítás. A marosvásárhelyi Muradi Com. közélelmezési kft- nél az edényeket nem fertôtlenítették, ugyanazok a személyek dolgozták fel a zöldségeket, s szolgálták ki a fogyasztókat is. A maroskeresztúri Trio Impex Kft.-nél nem volt megfelelô tisztaság, a felügyelôk penészes kenyér- tárolót, mocskos ruhákban dolgozó személyzetet, s nem megfelelôen fertôtlenített öltözôt és mellékhelyiséget találtak. A szovátai Gresser vegyesüzlet raktárában nem volt megfelelô tisztaság, ugyanaz a személy szolgálta ki a tojást, becsomagolatlan zöldséget és kenyeret vásárlókat, ugyanakkor lejárt szavatosságú termékeket is árultak. A szászrégeni, Bârsan Dumitru családi vállalkozás néven ismert kioszkban nem volt meleg víz, sem mosogatószer, a kiszolgáló személyzet nem rendelkezett megfelelô öltözettel. A megyeszékhelyi Westfalco bárban a poharakat nem fertôtlenítették, a mellékhelyiség használhatatlan volt és a kiszolgáló személyzetnek nem voltak meg a megfelelô egészségügyi vizsgálatai. A marosvásárhelyi Darina Com Kft. üzletében lejárt szavatosságú Danone joghurtot és kefírt forgalmaztak, a túró nem volt fogyasztható, s a raktárban nem volt megfelelô körülmény a tejtermékek tárolására. A marosludasi Boca Luca autójavító-mûhelyben az elvégzett munkálatokra nem állítottak ki garancia iratokat, nem függesztették ki a különbözô gépjármûvek javítási díját.

Mint lapunkban is hírül adtuk, a Sanitas szakszervezeti szövetség csütörtökön a fôvárosban szervezett tiltakozó nagygyûlésen adott hangot követeléseinek. A szövetség országos tanácsa pénteken ülésezik, és ekkor döntenek a további tiltakozó akciókról.

Lapunknak Pasaroi Georgeta, a megyei szervezet alelnöke nyilatkozta tegnap, hogy a mítinget követôen a szakszervezetiek képviselôi találkoztak a kormány illetékesével is, és újabb tárgyalásokra hatalmazták fel a szövetség vezetôségét.

A tegnapi központi sajtóban olyan, a szövetség egyik alelnökének kijelentéseire hivatkozó értesülések jelentek meg, miszerint az április 1- tôl esedékes, – és a szakszervezet tiltakozását kiváltó – az orvosi kollégium, az egészségbiztosítási pénztár, a szakszervezet és a szakminisztérium közti keretegyezményt augusztusig elhalasztották, és ez egyben az esetleges tiltakozó akciók elhalasztását is jelenti.

Ez értesüléseket a megyei alelnök megcáfolta. – A keretegyezmény elhalasztása önmagában pozitív fejlemény, egyes követeléseink esetében további tárgyalásokra ad idôt, de vannak más, súlyos sérelmeink is, amelyekért a szakszervezet vállalná a sztrájkbalépést. Például az egyik legnagyobb probléma a költségvetési alkalmazottak béremelésérôl rendelkezô kormányhatározat életbelépése lenne, ugyanis az egészségügyi személyzet egy kisebb részét állami forrásokból fizetik, azonban a többség az egészségbiztosító pénztártól kapja a bérét, és ez a réteg nem részesülne a béremelésben. Most elsôsorban azt akarjuk elérni, hogy a béremelést a teljes személyzet megkapja. Ezért nem kizárt, hogy rövidesen újabb tiltakozó akciókat szervez a szövetség, ha az idôközbeni tárgyalások eredménytelenek maradnak – összegzett a megyei szervezet alelnöke.

Sipos Remus, a marosvásárhelyi Diákliga elnöke sajtótájékoztatóra hívta össze április 3-ra a média képviselôit.

– A tegnaptól az országos vasúti társaság visszavonta az egyetemistáknak juttatott kedvezményt. Az ok: a Közoktatásügyi Minisztériumnak 185 milliárd lejes elmaradása van a társasággal szemben – fejtette ki Sipos Remus, aki a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) alelnöki tisztségét is betölti. Elmondta, az ANOSR legutóbbi, március 17-i ülését követôen a szövetség tiltakozó átiratot küldött a minisztériumnak. A Közoktatás Minisztérium ez évi költségvetése szerint a diákok vasúti szállítási eszközökön való kedvezményes utazásáért 57 milliárd lejes keretet irányoznak elô. Ezzel szemben az ANOSR számításai szerint, erre a célra legkevesebb 75 milliárd lejre lenne szükség. Ígéret van arra, hogy a hét folyamán a minisztérium sürgôsségi rendeletet bocsát ki, melyben megoldást próbál találni a jelenlegi helyzet orvoslására. "Abban az esetben, ha nem orvosolják kedvezôen kéréseinket, a jövô hét folyamán országos szintû tiltakozó megmozdulást szervezünk. Elsô lépésként a prefektúra elé állunk ki, jogainkat követelve. Elôrelátások szerint ugyanabban az idôpontban az ország 17 egyetemi központjában kezdeményeznek hasonló megmozdulást" – közölte a liga elnöke.

A következôkben Ovidiu Cotoi, a Diákliga keretében mûködô AIDS-elleni Harc (GLAS) elnevezésû csoport tevékenységérôl és jövôbeni terveirôl számolt be. Elmondta, a csoportban tevékenykedô harminc orvostanhallgató június óta a megyeközpont középiskoláiban tartanak egészségnevelési órákat. Tervezik a programok kibôvítését, eszerint más egyetemi központokban is szerveznek majd hasonló jellegû felkészítôket. A jövô héten Marosvásárhely fôterén az orvosisok megelôzô jellegû szórólapokat osztogatnak a járókelôknek.

A tíz évvel ezelôtti fordulat után gombamód elszaporodtak a kis- és közepes vállalkozások. A társadalom ezeknek a vállalkozásoknak a továbbfejlesztésével remélte a gazdasági fellendülést, új munkahelyek létrehozását, az életszínvonal növekedését. Az évek teltek, s egyre gyakoribbá vált a kisvállalkozások csôdje. A leleményesebbek vállalkozók, akik könnyebben eligazodtak a törvények és a bürokrácia útvesztôiben, kellô szakértelemmel és hozzáállással láttak a munkához, a jelenlegi ellehetetlenített gazdasági viszonyok közepette is sikeresek. Ezek közé a vállalkozók közé tartozik Bodoni Miklós, a BOPANUM Kft. vezetôje, aki a szentannai híres pékséget és a marosvásárhelyi Kornisa negyedben, a Victor Babes utca 19. szám alatt található Éva ABC élelmiszerüzletet mûködteteti. Ôt kérdeztük, mi vállalkozása eredményességének a titka?

– A fordulat elôtt, 1989-ben idôlegesen kitelepedtem Magyarországra, jobban mondva munkát, megélhetést kerestem ott. Itt, Marosvásárhelyen a Metalotehnicánál vasas szakmában dolgoztam, de Magyarországon a pékségben és a sütôiparban láttam fantáziát. Így Budapesten, pontosabban Csepelen véletlenszerûen egy pékséghez szegôdtem. Nagyon megtetszett a mesterség. Az ottani vállalkozó kijelentette: Ha valaki eredményt akar felmutatni, akkor az udvarseprésnél kell kezdeni. Így kezdtem el. Eleinte minden munkát elvállaltam. Aztán a pék mesterség minden csínját-bínját ellestem, megtanultam. Nem volt könnyû, keményen kellett dolgozni. Kis tôkére tettem szert, idôközben eladtam a marosvásárhelyi Kornisa negyedben lévô négyszobás tömbházlakásomat, és telket vásároltam a közeli faluban, Marosszentannán. Itthon építkezésbe kezdtem. Egyidôben épült a lakásom és a pékségnek szánt kisüzem. Volt munkaadómtól két, földgázzal mûködô, emeletes, pajtás kemencét vásároltam részletre. Ötvenezer német márkát kellett törlesztenem. A szentannai pékségben 1994. október 17-én volt az elsô sütés.

– Hogyan sikerült betörni a piacra, s megkedveltetni a fogyasztókkal a szentannai kenyeret?

– Nem volt könnyû betörni a piacra, de kínáltuk az árut. Itt máris hozzáteszem, a piacra nem elég betörni, a piacot meg is kell ôrizni. Amikor a pékség beindult már a Pani Toya-Rom által sütött török kenyér ismert volt. De a piacot a jól ismert MOPAN-termékek uralták. Számolnunk kellett azzal, hogy csak minôségi áruval szerezhetjük meg a vásárlóközönség bizalmát, ezért a minôségre nagyon nagy hangsúlyt fektettünk, úgy ahogy ezt Magyarországon, s a nyugati országokban is teszik. A piacra nem lehet akármilyen termékkel betörni. Egy kilogrammos kenyeret sütöttünk, és amivel úttörônek számítunk a marosvásárhelyi piacon: magyarországi mintára cimkéztük a kenyeret. Szerintem a címke jó reklámfogás. Feltüntettük, hogy milyen hónap, hányadikán készült, hány óra a kenyér szavatossági ideje. A címkén továbbá szerepel még a gyártó cég neve és telefonszáma. Amit nagyon fontosnak tartottam és tartok, hogy a címkén megadott telefonszámon a fogyasztók bármikor elérhetnek bennünket. A telefonhívás jelenti a fogyasztókkal való egyetlen kapcsolattartást. Több esetben kaptunk dicsérô telefonhívást, de el kell ismernünk, hogy bírálatot is. Ezt jónéven vettük, mert a visszajelzés nyomán kiküszöbölhettük a hibát, s a kenyér minôségét ennek megfelelôen javítottuk. Tehát, a reklamációt nem félvállról kezeltük, hanem komolyan vettük.

– Ha már a dicséretnél és a reklamációnál tartunk, megkérdem, mi teszi a szentannai kenyeret minôségi kenyérré, mi szükséges ahhoz, hogy a pékségbôl jó kenyér kerüljön ki, illetve mi az, amire panaszkodtak a vevôk?

– A jó kenyérhez elsôsorban jó liszt szükséges. Ha ez adott, akkor már 80 százalékos a siker. De milyen a jó liszt? A list glutén, vagy sikértartalma 28-30 százalékos kell, hogy legyen. A terülékenysége 7-9 milliméter közötti. Ezt a mutatót úgy kapják meg, hogy a lisztet vízzel elegyítik és ez a pép hô hatására kitágul. Ideális esetben 7-9 milliméterre. Továbbá a liszt savtartalma 2,5-3 százalékos kell legyen. Komolyabb lisztszállító cégek a minôségi lapokon feltüntetik az említett jellemzôket, de a kiôrlési százalékarányt is, amely a liszt fehérségére utal, hogy a pék elôre tudja, milyen minôségi lisztet vásárol, s hogy elkerüljék az utólagos reklamációt. Sajnos a minôségi lapon nincs feltüntetve a liszt sütôipari értéke. Különben a B-jelzésû liszt kenyérnek megfelelô minôség. Ha a liszt minôsége gyenge, akkor a pék csak gyenge kenyeret süthet.

A jó kenyérhez természetesen jó, friss élesztôre van szükség. Az élesztô szavatossági ideje általában 15-30 nap. A kovász jó ízt ad a kenyérnek, növeli a kenyér savtartalmát, de nem feltétlenül kell használni. Miután minden nyersanyag megfelelô minôségû, ezek feldolgozásához megfelelô, azaz jó minôségû gépekre van szükség. Így jó dagasztógépre, jó kemencére és kelesztôkamrára.

Ami viszont a legfontosabb: a szakmai tudás, a hozzáértés és a hozzáállás. A szakmai tudást nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani! Ha mindez adott, akkor jóízû, ropogós, fényes héjú, könnyû, omlós, friss kenyér hagyja el a pékséget.

Ami a reklamációt illeti, elmondhatom, hogy olyan jelenség miatt kapjuk, amirôl tulajdonképpen nem tehetünk. Ez a jelenség: a mezentericus. Fôként nyáron, a magas hômérsékleten tárolt kenyérnél jelentkezik, ha a kenyér sütés után nincs megfelelôen lehûtve. Ebben az esetben a kenyér megnyúlósodik, megsüdösödik és ehetetlenné válik. A jelenségért a kenyérben dolgozó baktériumok a felelôsek amelyek a liszttel kerülnek a kenyérbe. Ezzel a jelenséggel nem csak mi, hanem a többi pék is küszködik. Remélhetôleg kevésszer fordul majd elô ez a kellemetlenség. A nyári idôszakra azt ajánljuk, hogy a fogyasztók ne tárolják sokáig a kenyert, esetleg helyezzék hûtôszekrénybe.

– A szentannai kenyér hat év leforgása alatt a marosvásárhelyiek kedvelt kenyere lett. Mekkora mennyiséget sütnek naponta és hány üzletben forgalmazzák?

– Jelenleg háromezer kilogramm kenyeret sütünk, de az újabb beruházás után, amely 1,5 milliárd lejt tesz ki kapacításunk megduplázódik, sôt a napi nyolcezer kilogrammot is eléri majd. Tíz féle termékkel állunk a vásárlók rendelkezésére Marosvásárhelyen 70 üzletbe szállítunk kenyeret, szinte minden kenyérüzlet és élelmiszerüzlet polcain megtalálják a szentannai BOPANUM, zöldcímkés mindennapit. Ezenkívül hat vidéki üzletbe is szállítunk.

– Hány embert foglalkoztat a pékség? Az alkalmazottak hol tanulták a mesterséget?

– 1994-ben hat alkalmazottunk volt. A pékek Magyarországon tanulták a szakmát, én taníttattam ôket. Jelenleg a kenyérgyár 35 embert foglalkoztat. Itt jegyezném meg, hogy a munkában az egész család kiveszi a részét, lányom, veje, fiam. Oroszlánrész azonban feleségemnek, Bodoni Évának jut, aki reggel 5 órakor már a pékségben van. Tulajdonképpen ô irányítja a munkát, ô osztja be, mikor, hová, mennyi kenyeret szállítson a négy kocsi.

– A vállalkozást kiterjesztve a pékség mellett üzletet is mûködtet. Tavaly májusban a Victor Babes utcában megnyitotta az ABC-t, idén a helyiség mellett újabbat bérelt, hogy a felhozatalt, a választékot növelhesse. Mit kínál az egyetemista-bentlakások szomszédságában levô üzet?

– Elsôsorban élelmiszert forgalmazunk, felvágottat, tejterméket, konzerveket, hústermékeket és gyümölcsöt. Mindent, amire igény és vevô van. Lévén, hogy a diákkantin megszûnt, arra gondolunk, hogy készételeket forgalmazzunk. Ajánlatokat kaptam már a szállítótól többféle készítményre. Ezzel is megpróbálkozunk. Szerintem az egyetemisták számára elônyös lesz, mert tálcában felviszik a szobába, ott elfogyaszthatják. Ha igénylik, mikrohullámú sütôben meg is melegítjük nekik. Az üzletben kilencen dolgoznak, 120 millió lejes árukészlet van. Elmondhatom, hogy a forgalom is megfelelô. Sajnos, az embereknek manapság kevesebb pénzük van, kevesebbet vásárolnak, de a mindennapit megveszik. Ezt igyekszünk elfogadható áron, bô választékban és kifogástalan kiszolgálással kínálni vevôinknek. Értük vagyunk!

Bábahalmán, ebben a Dicsôszentmártonhoz tartozó, de a várostól félreesô, suvadásos dombok közt húzódó faluban két éve mozog a föld. A bejárattól balkézre levô domb elindult a falu központja felé. A földmozgások nyomán repednek a falak, s van egy utca, ahol összedôltek a házak is. Ennek ellenére, amikor a földcsuszamlások helyérôl érdeklôdünk, a faluban úgy néznek ránk, mintha nem is románul beszélnénk. Aztán kiderül, hogy akik délelôtt a kocsma körül lézengenek, szinte valamennyien ittas állapotban vannak már.

Az összedôlt házakból kiköltöztek a lakók, másutt a korábban kárpótlásból vadonatúj házat építettek, ugyanazon a telken, ahol a másik majdnem összedôlt.

Radu Carmen, a polgármesteri hivatal tervezô mérnöke szerint a földcsuszamlásoknak csak a domboldal megerôsítésével lehet gátat vetni, ami óriási költséget jelent. Ezért fordultak a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztériumhoz, ahonnan támogatást ígértek. A szakvéleményezésre pályázatot írnak ki, a károkat valamennyi háznál felmérték.

Továbbra is Ani Vasile mérnök maradt a helyi közüzem élén, miután az igazgatói állásra meghirdetett versenyvizsgán ô volt az egyetlen jelentkezô. A múlt héten tartott tanácsülésen pedig a képviselôtestület megerôsítette tisztségében.

A legutóbbi számítások szerint a lakóbizottságok tartozása 3,8 milliárd lej, s a helyhatóság sem folyósította a fûtéspótlékért járó 1,103 milliárdot, valamint a közszállításért járó 346 milliót. A közüzem pedig 4,7 milliárd lejjel tartozik az áramot, a gázt és a nyers vizet szolgáltató egységeknek. A legutóbbi figyelmeztetést a Romgaztól kapták, akik a szolgáltatás felfüggesztésével fenyegetôztek, de végül is sikerült felosztani a kölcsönt, és abban az esetben, ha a kijelölt határidôket nem tartják be, akkor fordulhat elô a gázszolgáltatás felfüggesztése.

Ahogy az igazgató elmondta, a közüzem is érzi a munkanélküliség növekedését, hisz folyamatosan nônek a lakossági tartozások. Ennek ellenére abban reménykednek, hogy a végkielégítések folyósítása nyomán lesznek, akik rendezik az adósságukat. Ami a gazdasági egységeket illeti, kevesen vannak elmaradva a fizetésekkel, a Bicapával pedig kilátásban van egy megegyezés, miszerint kölcsönös szolgáltatással rendezik a hátralékot.

Azoknak a negyedeknek a helyzetét, amelyeknek a távhô- és melegvíz ellátása a Bicapa hôközpontján keresztül történt, valószínû áprilisban oldják majd meg, a Carbidfoxxal folytatott tárgyalások során.

Mikrohôközpont felszerelésére kevés kérést adtak be, arról viszont nincs kimutatásuk, hogy engedély nélkül hányan folyamodtak ehhez a megoldáshoz.

A városban egyelôre a fogyasztók 50 százalékánál oldották meg az ivóvíz fogyasztás mérését, s szeretnék megkezdeni a melegvíz-fogyasztás lépcsôházankénti "kontorizálását".

Terv még sok lenne, csak az anyagiak miatt lehetelen a megvalósításuk, többek között a szennyvíztisztító állomáson szükséges beruházásokkal sem haladnak elôre ebben az évben – sorolta a nem túl biztató kilátásokat az igazgató, aki leginkább attól tart, hogy a lakossági hátralékok miatt fizetésképtenné válik a közüzem is a nagyszolgáltatókkal szemben.

Januári összeállításunkban számoltunk be arról, hogy a hajdani szocialista iparközpont lassú haldoklása mára már drámai méreteket öltött. Gyárak, üzemek egész sora áll bezárva, nem mûködik a kenyérgyár, rég becsukta kapuit, a tejgyár, januárban pedig a Bicapa. A bezárt vágóhidat a napokban adták el, az alpolgármester szerint még nem ismerik a vásárló, a Zaura Kt szándékát. A munkaügyi hivatal jelentésébôl kiderül, hogy márciusban a Carbidfoxtól 288, a Bicapától további 25 személyt bocsátottak el, s így a munkanélküliek száma mára már eléri a kilencezret, az aktív dolgozóké pedig hétezer alá csökkent. Szinte ugyanennyi a nyugdíjasok, és több mint hétezer a gyerekek száma.

Mit tehet, mit tesz a polgármesteri hivatal, miután nem sikerült elérniük, hogy a Kisküküllô menti várost hátrányos helyzetû településsé nyilvánítsák?

Mint Coros Vasile alpolgármester beszámolt, a Munkáltatók Szövetségének támogatáásval a Társadalmi Párbeszéd Bizottság március során a megyeközpontban tanácskozást szervezett, amelynek célja többek között a dicsôszentmártoni lehetôségek feltérképezése volt. Az elmúlt héten a polgármester be is nyújtotta a város által készített helyzetjelentést a gazdasági egységek számára biztosítható területekrôl, amelynek alapján a Patronátus megpróbál befektetôket vonzani ebbe az övezetbe. Szabad telkeket tudnak ugyan biztosítani, de elsôsorban a kisebb befektetôk számára – mondotta Coros Vasile.

Ami a bezárt üzemeket illeti, sajnálatosnak tartja, hogy egyesek megyei vállalatok tulajdonában voltak, s így a város nem rendelkezhetett felettük. Az új tulajdonosok pedig nem hajlandók sem mûködtetni, sem eladni vagy kiadni azokat, ami rendkívül elônytelen a város számára, figyelembe véve, hogy a munkaerô foglalkoztatására most különösen ki kellene használni minden lehetôséget.

Soha nem voltak ilyen rosszak a városi, valamint a településre vezetô utak, mint az idén. Kátyú kátyút ér, néhol szinte kikerülhetetlenül. Coros Vasile alpolgármester szerint az elmúlt hét végén fejezték be a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó aszfaltkeverô állomás felújítását, s az ígéretek szerint ezekben a napokban elkezdôdhet az útjavítás is. Amint az alpolgármester elmondta, az a céljuk, hogy nagyobb felületekre terítsenek aszfaltszônyeget, mert a kátyúzás keveset tart. Az útjavításra a Basescu-alapból is igényeltek pénzt, s reményeik szerint meg is kapják.

A Felszabadulás és az Hársfa utcában a vízhálózati munkálatok soránt felgyûlt földet gyalulták le, majd aszfaltozzák az útfelületet – ígérte az alpolgármester.

Sáncot takarítottak ott, ahol nincsenek házak, s a December 22. út mentérôl, valamint a borzási negyedben levô napközi otthon udvaráról öt utánfutónyi szemetet takarítottak össze. Ezen kívül még sok alkalmi szemétlerakó helyrôl, az Állomás utcában illetve a Hadsereg negyedben kell összeszedni a tél folyamán felgyûlt hulladékot, amit a közüzemmel közösen végeznek el.

Hogy mikor lesznek járhatóak az utak? Arra, hogy minden fontosabb utca sorra kerüljön, bizony még várni kell.

Míg decemberben a születések száma mindössze kettôvel haladta meg az elhalálozásokét (55 gyerek született, 53-an haltak meg, és hét házasságot kötöttek), az anyakönyvi hivatal év végi összesítése sokkal pozitívabb népszaporulatot jelez. 1999 folyamán 667 gyerek jött világra és 418 személy halt meg. A házasságkötések száma pedig 193 volt – tájékoztatott Cozma Gabriela. Márciusban szintén 55 gyerek születését jegyezték be, s valamivel kevesebben, 40-en távoztak az élôk sorából.

Az év végi pozitív mutatót jó jelnek is vélhetnénk Dicsôszentmárton jövôjét illetôen, azonban ahogy Lucaci Liliana szociális gondozótól megtudjuk, a városban és a környezô kilenc faluban 180 nehéz helyzetben levô gyermeket tartanak számon. A szülôk munkanélküliek, járják az országot anélkül, hogy valamilyen biztos jövedelemre tennének szert. A gyermekeket általában a nagyszülôkre bízzák, akiknek nagyon kicsi a nyugdíjuk, ezért támogatásra szorulnak.

A rendkívüli esetek sem hiányoznak, mint például azé az anyáé, aki elvált a férjétôl, s a városból gyermekeivel egy környezô faluban vásárolt házba költözött. Idôközben összeállt egy büntetett elôéletû férfival, s eltûnt, magára hagyva a hat, nyolc illetve kilencéves gyermekeit, akikre a helyi rendôr talált rá az anya távozása után néhány nappal. Értesítette a gyermekvédelmi hivatal dicsôi képviselôit, akik felvették a kapcsolatot az anyai nagyszülôkkel, ôk vállalták a gyermekek gondozását. Amikor az anya a kalandból visszatérve gyerekeit kérte, azt a feltételt szabták meg számára, hogy változtassa meg az életvitelét, s akkor visszakaphatja a gyermekeket. Ez nem történt meg, sôt szült még egy csecsemôt, akit a marosvásárhelyi gyermekotthonba utaltak be, s, ha négy hónapon át nem látogatja meg, az érdeklôdés hiányát elhagyásnak minôsítik.

Ez idô alatt nem vált el a három gyermek apjától, akinek szintén új élettársa van.

– Választanunk kellett az anya és a nagyszülôk között, s kénytelenek voltunk ez utóbbiak javára dönteni – mondja Lucaci Liliana az elmúlt év legproblematikusabb esetét felidézve.

A szociális gondozóknak minden nap van dolguk, ottjártunkkor egy bonyhai gyermek érdekében folyamodtak segítségért. A gyermek sárgaságos volt, s a 250.000 lejes jövedelembôl nem telik diétás ételekre, így a család a gyermekvédelmi hivatal támogatását kérte.

Vallásosság Magyarországon

Kerekasztal-beszélgetéssel zárult vasárnap Budapesten a Vallásosság Magyarországon elnevezésû rendezvénysorozat, amelynek keretében március végétôl több világvallás 9 egyháza tartott nyílt napot. A programot a Magyarországi Krisna-tudatú Hívôk Közössége szervezte azzal a céllal, hogy egymás mélyebb megismerésével elôsegítse az elôítéletek lebontását a különbözô egyházak és felekezetek között. A több mint egy hetes rendezvény keretében a magyarországi unitárius egyház, a szerb ortodoxia, a Krisna közösség, a protestantizmus (ezen belül a református és az evangélikus egyház), a buddhizmus, a katolikus egyház, az iszlám közösség és a zsidó felekezet mutatta be hagyományait, hitvilágát, liturgiáját és mindennapjait. A résztvevôk a vasárnapi kerekasztal- beszélgetésen pozitívan értékelték a kezdeményezést, és az egymás közötti párbeszéd szükségességét hangsúlyozták.

40 éves a Bornemissza Péter Társaság

Bécsben Johann Sebastian Bach h-moll miséjének elôadásával ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját a Bornemissza Péter magyar irodalmi társaság, amelynek célja megalakulása óta a több tízezres ausztriai magyarság kulturális életének ápolása, a magyar szellemi javak elmélyítése és terjesztése. Prôhle Gergely megbízott berlini magyar nagykövet, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának volt közigazgatási államtitkára Rockenbauer Zoltán miniszter felkérésére a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Éva Radicsnak, a grazi zenei egyetem professzorának, a Bornemissza társaság elnökségi tagjának.

Amnesty International a romák helyzetérôl

Sok európai romának ma is üldöztetésben van része – ez áll az Amnesty International legújabb jelentésében, amelybôl pénteken hoztak nyilvánosságra részleteket Londonban. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint elsôsorban Bulgáriában, Csehországban, Koszovóban, Magyarországon, Romániában, Görögországban és Szlovákiában érik a romákat hátrányos megkülönböztetések. Az Amnesty International szerint a közép- és kelet-európai országok nem tesznek semmit a szóbeli vagy fizikai támadások, sôt idônként még gyilkosságok esetén sem. Kate Allen, az AI nagy-britanniai igazgatója bírálta a brit hatóságokat, hogy szinte automatikusan visszautasítják azoknak a romáknak a menedékjog- kérelmét, akiket hazájukban üldöznek. Csak az idei év elsô két hónapjában 345 csehországi roma kért menedékjogot a szigetországban. Tavaly összesen 1790-en folyamodtak ilyen kérelemmel Csehországból. Az európai romák helyzetérôl szóló teljes jelentést a héten teszi közzé az Amnesty International – írja a CTK cseh hírügynökség

Tavaszi évadnyitó az ópusztaszeri emlékparkban

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Korniss Péter fotókiállításával, játszótér-avatással, valamint a paprikatermelés történetét bemutató kiállítással pénteken megkezdôdött a tavaszi évad. Az ebbôl az alkalomból tartott sajtótájékoztatón Nagy László ügyvezetô igazgató elmondta: jelképesnek is tekinthetô, hogy éppen Korniss Péter fotómûvész erdélyi képeit bemutató tárlattal kezdôdnek a millenniumi ünnepi év eseményei, mivel az emlékpark is a magyarság összetartozásának egyik dokumentátora kíván lenni az államalapítás emlékévében.

Üzletelés a szekus dossziékkal

Romániában valóságos kereskedelem folyik a titkosszolgálatok munkatársai által forgalmazott egykori Securitate-dossziékkal – jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) volt igazgatója, a Román Nemzeti Párt elnöke. Magureanu szerint az idei romániai választási kampányban mind a kormányon lévôk, mind az ellenzék be fogja vetni az ellentábor személyiségeit érintô egykori "szekus-dossziékat". Az egykori kémfônök síkraszállt azért, hogy állítsák le a titkos akták tartalmának kiszivárogtatását, mert az árt Románia külföldi megítélésének. A hírhedt politikai titkosrendôrség által összeállított megfigyelési dossziék egy része hamarosan átkerül az SRI irattárából az akták tanulmányozására törvény által felállított bizottsághoz. A bizottság azt tervezi, hogy átvilágítja az idei parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteket.

Washingtoni demonstráció a nehézfémszennyezés ellen

A környezetvédelem ügye iránt elkötelezett amerikai magyar szervezôdések, csoportok kezdeményezésére több tucat tüntetô tiltakozott szombaton a washingtoni román nagykövetség elôtt a folyók nehézfémszennyezése miatt. A demonstrálók felhívták a figyelemet arra, hogy rövid idô leforgása alatt egymás után többször is olyan környezetkárosodás érte Közép-Európát, hogy a mérgezô anyag mindegyik alkalommal Romániából került a folyóvizekbe. A ciánszennyezés – mutattak rá – Csernobil óta a legsúlyosabb környezeti katasztrófa volt Európában. A tüntetésen nem csupán washingtoni, illetve Washington környéki magyarok jelentek meg, hanem Kanadából is érkeztek résztvevôk. Az egyik szervezô sajnálattal állapította meg, hogy az amerikai környezetvédô mozgalmak részérôl nem mutatkozott érdeklôdés a részvétel iránt, hiába hívták ôket is. A demonstrációt – amelynek nem célja semmilyen petíció átadása a román nagykövetség illetékeseinek, csupán a közvélemény figyelmét szeretnék felhívni a problémára – a tervek szerint vasárnap újra megtartják.

Tanácskozás a környezetvédelemrôl

A holland kormány, a Milieukontakt Oosteuropa Alapítvány, valamint a Román Társadalmi Részvétel Munkacsoport támogatásával tartja a vásárhelyi Fókusz Öko Központ azt a találkozót, melynek témája a környezeti információ fontossága. A megbeszélésen szó esik arról, hogy milyen jogai vannak az állampolgárnak ezen információk eléréséhez. A ma délután 6 órakor a Continental Szálló zöld termében sorra kerülô találkozáson megvitatják a hatóságok, valamint a sajtó szerepét a lakosság környezeti problémákról való tájékoztatásában és a társadalmi részvétel ösztönzésében.

XXI. zóna

A megmaradás esélye címmel tartanak középiskolások és egyetemisták számára vitaestet szerdán délután 6 órától a megyeszékhelyi Bernády Házban. Házigazda: Karácsonyi Zsigmond.

Csütörtökön jogi tanácsadó

Április 6-án délután 3 órakor szerkesztôségünk – Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba – jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az ügyhöz kapcsolódó összes iratot, amellyel kapcsolatban a szakember tanácsát kérik.

1,5 tonna segély

Tegnap délelôtt a marosvásárhelyi vámhoz érkeztek a Printul Paul pentru România Alapítvány és a nagy-britanniai Shaftesbury Keresztyén Központ képviselôi, akik 1,5 tonna ruhát, élelmiszert, játékot és egészségügyi termékeket hoztak a Trébely utcai elhelyezési központnak.

Felvételi tájékoztató

A Petru Maior Egyetemre felvételizni szándékozók részére az egyetem vezetôsége felvételi tájékoztató füzetecskét jelentetett meg. A tanintézetben mûködô szakokat, valamint a felvételire szükséges tananyagot tartalmazó nyomtatványt 25.000 lejért lehet megvásárolni a N. Iorga 1. szám alatti székházban.

Képzômûvészeket, zenészeket keresnek

A MADISZ székhelyén (Dózsa Gy. u. 9/81.) naponta 9-15 óra között várják azokat a fiatal képzômûvészeket, zenészeket, akik az április 7-én induló Amatôr Klub keretében szeretnék kiállítani mûveiket, esetleg fellépni zeneszámokkal. Tel. 168-573.

Szünetel az áramszolgáltatás

A Conel marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy szerdán 9-13 óra között nem lesz villanyáram a következô utcákban: Codrului, Verii, Alunis (az Ana Ipatescu és a Codrului utcák közötti szakaszon). Csütörtökön 8-17 óra között szünetel az