A HHRF küldöttség 
romániai látogatásának visszhangja

Romániában járt a HHRF küldöttsége április 18 és 22 között, hogy  megbeszélést folytasson Adrian Nastase román miniszterelnökkel az ország NATO-csatlakozásról. Ezt követően az amerikai magyar szervezet képviselői ellátogattak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi helyszínére is. 

HHRF PRESS RELEASE

HHRF Delegation Discusses Conditions for NATO Membership
with Romanian Prime Minister Adrian Nastase in Bucharest

April 19, 2002

Representatives of the New York-based Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) met today with Romanian Prime Minister Adrian Nastase in Bucharest. HHRF President László Hámos and three colleagues accepted the Prime Minister’s invitation to present the organization’s position on NATO enlargement requirements for Romania as regards the country's 2 million strong Hungarian minority. Present also at the discussion was Viorel Hrebenciuc, Vice-President of the governing PSD party.

Prior to his November 2001 visit to the United States, the Romanian Prime Minister had conveyed through private channels an invitation to meet with Hungarian-American community leaders during his stay. After Romanian officials failed to schedule a time period for the meeting, the Foundation submitted a memorandum to the Prime Minister outlining key improvements in four human rights areas it sees as important for Romanian NATO membership. Leaders of the 1.6 million strong Hungarian-American community then met with Romanian Foreign Minister Mircea Geoana in New York on November 12, where he extended an invitation for further discussions in Bucharest.

László Hámos pointed out that fulfillment of NATO enlargement requirements by Romania is a common goal about which those present need not convince each other. It is only concrete achievements, not promises, which can convince NATO members' legislative bodies, especially the United States Senate, that Romania has truly met the criteria for NATO membership. Two-thirds approval (67 of 100 legislators) is needed by the United States Senate to extend an invitation to Romania to join NATO.

The HHRF President recognized the progress achieved thus far, but called the Prime Minister’s attention to long-standing, unresolved minority rights violations against the Hungarian community. First, he cited the current opposition to restoring the 445 year-old Farkas Bolyai high school in Targu Mures/Marosvásárhely as a Hungarian-language institution, despite the government’s written commitment included in a Protocol Agreement signed with the Democratic Alliance of Hungarians in Romania. Mr. Hámos criticized Romanian President Ion Iliescu's inciteful, retrograde pronouncements against restoring the high school, as well as Education Minister Ecaterina Andronescu's ambivalent position. HHRF called on the Romanian government to unequivocally resolve the matter, especially since the city of Targu Mures is known in the West for its March 1990 anti-Hungarian riots, when the Hungarians’ aspiration to reclaim the same high school served as pretext for the attacks. Prime Minister Nastase assured HHRF that there would be no repetition of ethnic violence and that the issue would be resolved in the Hungarian community's favor.

László Hámos emphasized that the Bush administration is paying special attention to the government’s long-standing failure to restore to their rightful owners more than 2,000 Hungarian church and community properties illegally confiscated under communism. Clearly, significant steps must be taken on this issue, including the rapid adoption of a law facilitating restitution, and the actual return of at least those 45 church properties promised in four previous government decrees. HHRF also urged that leaders of the affected religious denominations be included in the process of drafting the law, which the Prime Minister said will be finalized soon. Restitution in integrum is the church leaders’ preferred solution. In those cases where restitution is not possible, the churches should be invited to participate in determining the amount of just compensation, said László Hámos, who also urged the Prime Minister to actually implement a previous law restoring to their rightful owners ecclesiastical objects, baptismal records and church archives seized by communist authorities.

HHRF also raised the issue of finally establishing the Hungarian-language division at the Babes-Bolyai University in Cluj/Kolozsvár, to which Prime Minister Nastase replied that the problem will be solved. The Hungarian Bolyai University and the Romanian Babes University were forcibly merged in 1959 by the communist party activist Nicolae Ceausescu, later dictator of Romania. Concerning the Sapientia Hungarian University of Transylvania, the Hungarian-American leader welcomed the unspoken agreement between Romania and Hungary to facilitate the private university, to which the Prime Minister responded that the Romanian government will continue its commitment to Sapientia University.

According to László Hámos, the failure to prosecute Cluj/Kolozsvár Mayor Gheorghe Funar's flagrant, repeated violations of the law mandating bi-lingualism in local administration constitutes a serious breach of the rule of law. Another serious human rights concern is the official harassment of individuals belonging to Csángó community in the province of Moldova for holding Hungarian-language instruction in the privacy of their own homes. Finally, HHRF called for the release of Antal Reiner, the last ethnic Hungarian still imprisoned for participation in revolutionary acts related to the 1989 overthrow of communism.

The parties agreed that fulfillment of NATO conditions for membership is in their mutual interest, and decided to continue the dialogue in the period leading to the November 2002 NATO summit in Prague. The next meeting could occur in September 2002 during Romanian Prime Minister Adrian Nastase's scheduled visit to the United States.

COMUNICAT DE PRESA HHRF

Intalnirea primului ministru Adrian Nastase cu reprezentantii 
Fundatiei Maghiare pentru Apararea Drepturilor Omului (New York)
 privind aderarea Romaniei la NATO

19. aprilie 2002

Astazi primul ministru al Romaniei, Adrian Nastase i-a primit pe reprezentantii Fundatiei Maghiare pentru Drepturile Omului (HHRF) cu sediul in New York, organizatie care militeaza pentru drepturile minoritatilor nationale maghiare de pretutindeni. Presedintele HHRF, László Hámos, insotit de trei colaboratori, a sosit in capitala Romaniei cu scopul de a face cunoscuta pozitia fundatiei in ceea ce priveste aderarea Romaniei la NATO. Din partea romana au mai participat vicepresedintele PSD Viorel Hrebenciuc, respectiv vice-presedintii UDMR Attila Verestóy si Hunor Kelemen.

Anterior vizitei sale in SUA din luna noiembrie a anului trecut, prim-ministrul roman a semnalat prin canale informale dispozitia domniei sale de a se intalni cu reprezentantii maghiarilor din Statele Unite. Desi intalnirea nu a avut loc, HHRF a dat publicitatii un memorandum adresat premierului roman, in care si-a precizat punctul de vedere privind conditiile esentiale pe care le are de indeplinit Romania pentru a accede la structurile NATO. Organizatie sprijinita de 1,6 milioane maghiari din S.U.A., HHRF a sosit la Bucuresti dand curs invitatiei lansate de ministrul de externe roman Mircea Geoana.

Hámos László a subliniat ca indeplinirea conditiilor indispensabile aderarii Romaniei la NATO este un interes comun, subliniind ca despre realizarile concrete  - si nu doar promisiuni – trebuie convinse, in primul rand, forurile legislative ale tarilor membre NATO, in mod special Senatul Statelor Unite, iar nu participantii la prezenta intalnire; fapt este ca invitarea Romaniei din partea S.U.A. presupune aprobarea a cel putin 67  senatori din totalul de 100.

Presedintele HHRF a apreciat rezultatele obtinute in domeniul drepturilor minoritatilor nationale de autoritatile romane, dar a atras atentia premierului asupra unor conditii nefavorabile minoritati maghiare, care isi asteapta de mult timp  solutionarea. In primul rand, a amintit problema reinfiintarii Liceului "Bolyai Farkas" din Targu Mures cu predare in limba maghiara, obiectiv cuprins si in protocolul de colaborare incheiat intre partidul de guvernamant si UDMR. In acest context, oaspetele american a incriminat declaratiile inflamatoare, retrograde ale presedintelui Ion Iliescu, precum si manifestarile contradictorii ale ministrului educatiei Ecaterina Andronescu.  Domnul Hamos, a sugerat Guvernului roman sa adopte o atitudine hotarata si univoca, tinand cont de faptul ca in opinia publica occidentala numele orasului Targu Mures este strans legat de confruntarea inter-etnica din 1990, in a carei generare un  pretext viza tocmai redobandirea statutului de liceu cu predare in limba maghiara a Liceului "Bolyai Farkas". Premierul Nastase a confirmat ca problema liceului va fi rezolvata in mod favorabil comunitatii maghiare, si a exclus posibilitatea izbucnirii de noi confruntari inter-etnice.

In continuare László Hámos a precizat ca administratia Bush acorda o importanta majora problemelor legate de restituirea bunurilor bisericesti si comunitare. Dincolo de adoptarea unor legi in aceasta privinta, dovada vointei politice reclama restituirea de facto a celor 45 de imobile cuprinse in cele patru hotarari de guvern anterioare. In procesul de elaborare a textului legii de restituire a proprietatilor bisericilor, care va fi inaintat parlamentului pana la data de 30 aprilie a.c., trebuie implicate si partile interesate, a sugerat László Hámos. In cazul in care restituirea in natura a imobilelor nu este posibila, atunci in comisia de evaluare a compensatiei trebuie sa ia loc si specialistii bisericilor traditionale maghiare. Presedintele HHRF a mai atras atentia prim-ministrului roman asupra problemei bunurilor si documentelor bisericesti (arhive,  obiecte de cult etc.), care intarzie sa intre in posesia proprietarilor de drept.

Presedintele HHRF a ridicat si necesitate infiintarii facultatilor in limba maghiara in cadrul Universitatii Babes-Bolyai din Cluj-Napoca. „Problema va fi rezolvata”, a replicat seful executivului roman. In privinta nou infiintatei Universitati Maghiare din Transilvania – Sapientia, domnul Hámos saluta intelegerea dintre guvernele maghiar si roman, prim-ministrul Nastase a intarit pozitia guvernului roman in  sprijinul  acestei universitati.

László Hámos sustine ca neaplicarea legii administratiei publice locale contravine principiilor statului de drept, amintind faptul ca primarul Clujului Gheorghe Funar refuza  sa se conformeze prevederilor referitoare la placutele bilingve. O alta problema grava care lezeaza drepturile omului este cea legata de educatia in limba materna a ceangailor, care sunt persecutati pentru ca si-au exprimat dorinta de a invata in limba maghiara. A mai fost ridicat cazul lui Antal Reiner, inchis la penitenciarul din Miercurea Ciuc din iulie 2001 pentru uciderea unui militian in Targu Secuiesc in timpul evenimentelor din decembrie 1989.

Adrian Nastase si László Hámos au convenit ca indeplinirea conditiilor indispensabile aderarii Romaniei la NATO este in interesul ambelor parti, fiind de acord sa continue dialogul inaintea summit-ului NATO de la Praga din noiembrie. Premierul roman a precizat ca o noua intalnire ar putea avea loc cu ocazia preconizatei sale vizite din septembrie a.c. in Statele Unite ale Americii.

Magyar Emberi Jogok Alapítvány - román miniszterelnök

2002. április 19.

Az Egyesült Államokban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) fontosnak tartja, hogy Románia az északatlanti szövetség tagja legyen és ezért reméli, hogy az ország eleget tesz a NATO csatlakozáshoz szükséges minden feltételnek - jelentette ki pénteken Bukarestben Hámos László, a HHRF elnöke, miután megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel.

A New York-i székhelyű HHRF küldöttségét Mircea Geoana külügyminiszter hívta meg bukaresti látogatásra, miután tavaly novemberben Adrian Nastase amerikai útja során - a román miniszterelnök zsúfolt programja miatt - nem sikerült létrehozni a román fél részérôl javasolt találkozót.

Hámos László rámutatott arra, hogy a NATO csatlakozáshoz elengedhetetlen feltételek teljesítése közös érdek, annak a tettek- és nem az ígéretek - szintjén történő megvalósulásáról a NATO tagállamok törvényhozó testületeit, kiemelten is az Egyesült Államok szenátusát kell meggyőzni. A 100 tagú szenátus legalább kétharmadának jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy Romániát meghívják a NATO-ba.

A HHRF elnöke arról biztosította a román miniszterelnököt: az Egyesült Államokban élő 1,6 millió fős magyar közösséget képviselő szervezet készségesen segít a maga eszközeivel abban, hogy az amerikai szenátorok hiteles tájékoztatást kapjanak a csatlakozási feltételek romániai teljesítéséről. Hámos László kifejtette a román miniszterelnöknek, értékeli az eddig felmutatott eredményeket, de felhívta Nastase figyelmét a régóta megoldásra váró magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsőként említette a kormányzó párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség együttműködési szerződésébe is belefoglalt marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvűvé tételének ügyét.

Hangsúlyozta, hogy a Bush-kormányzat részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. Éppen ezért gyökeres változás szükséges e téren, amelynek bizonyításához nemcsak az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadása szükséges, hanem a már négy korábbi kormányrendelet által megnevezett, több mint 45 ingatlan tényleges visszaadása is.

A találkozón a HHRF elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen magyar karokat hozzanak létre. Felhívta a román miniszterelnök figyelmét arra, hogy a jogállamiság megsértése, ha egy polgármester nem tartja be a közigazgatási törvényt, példaként említve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magatartását.

A HHRF elnöke súlyos emberjogi problémaként vetette fel a csángók kérdését, ahol szerinte a mérvadó az, amit az érintettek vallanak. Ezek szerint pedig a csángók jogos kérése az anyanyelven folyó oktatás és az emberi jogaik durva megsértése, ha a saját otthonukban zaklatják őket emiatt.

Sapientia- HHRF

2002. április 22.

A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) kezdeményezésére több mint 50 ezer dollár értékű adományt gyűjtöttek össze az Egyesült Államokban a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem számára – közölte Hámos László, a HHRF vezetője.

Hámos, aki a hét végén Csíkszeredában felkereste az erdélyi magyar magánegyetem helyi oktatási részlegét, Lányi Szabolcs dékánnal tartott megbeszélése után úgy fogalmazott: újabb, konstruktív oldala van az alapítvány tevékenységének, mégpedig a Sapientia egyetem támogatása, nemzetközi ismertetése. A HHRF elnöke elmondta, hogy több mint 400 személy adakozott Amerikában az erdélyi egyetem javára. Egy magát megnevezni nem óhajtó személy 10 ezer dollárt adományozott Teleky Béla emlékére. Teleky gróf az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete elnökeként Erdély felemelkedését a mezőgazdaság, általában a gazdaság fejlesztése révén látta megvalósulni.

- A névtelen adományozóval közösen úgy döntöttünk, hogy Csíkszeredában egy Teleky Béla katedra létrehozását szorgalmazzuk ebből a kezdeti összegből - közölte.

Hámos elmondta, hogy a HHRF a támogatott intézménnyel közösen pályázatot kíván kiírni magyarországi vagy nyugati országokban élő oktatók számára, hogy Csíkszeredában tanítsanak egy tanévet.

A New York-i alapítvány emellett nyelvlaboratórium létesítésében, könyvtárfejlesztésben és ösztöndíjalap-támogatásban kívánja segíteni a magyar állami támogatással létrehozott erdélyi magyar magánegyetemet.

Nastase újabb ígéretei

Nyugati magyarok a román miniszterelnöknél Bukarestben

2002. április 20., szombat

Magyar sérelemlista

Hámos László Ion Iliescut is bírálta Adrian Năstase előtt

2002. április 20., szombat

Adrian Năstase miniszterelnök pénteken háromnegyed órás megbeszélésen fogadta a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnökét. Hámos László Bukarestben elégedetten nyilatkozott a PSD–RMDSZ együttműködéséről, de számos megoldatlan kérdésre is felhívta a figyelmet.

Adrian Năstase miniszterelnök pénteken Bukarestben fogadta a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselőit. A kormányfő meghívására Hámos László HHRF-elnök és három munkatársa azért utazott a fővárosba, hogy ismertesse a magyar kisebbségek emberjogi kérdéseivel foglalkozó szervezet álláspontját Románia NATO-csatlakozásával kapcsolatban. A megbeszélésen Năstase mellett részt vett Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor is. Hámos László rámutatott arra, a Románia NATO-csatlakozásához elengedhetetlen feltételek teljesítése közös érdek, annak a tettek, és nem az ígéretek szintjén történő megvalósulásáról pedig nem egymást, hanem a NATO-tagállamok törvényhozó testületeit kell meggyőzniük.
A HHRF elnöke kifejtette, értékeli az eddig felmutatott eredményeket, de felhívta Năstase figyelmét a régóta megoldásra váró, a magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsőként említette a PSD és az RMDSZ közötti protokollumba is belefoglalt marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium magyar tannyelvűvé tételét. Bírálta Iliescu elnök hangulatkeltő, retrográd kijelentéseit, valamint Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter ellentmondásos megnyilvánulását. Hámos határozott és egyértelmű fellépésre sürgette a román kormányt, hiszen a nyugati közvéleményben Marosvásárhely neve szorosan összekapcsolódik az 1990-es etnikai zavargásokkal, amelynek kirobbanásához többek között éppen a Bolyai magyar tannyelvűségének helyreállítása szolgált ürügyként. Năstase elutasította az újbóli etnikai zavargások lehetőségét, és megerősítette, az ügyet a magyarság számára kedvező módon oldják meg. Hámos László továbbá elmondta, hogy a Bush-adminisztráció részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. Éppen ezért gyökeres előremozdulás szükséges e téren, amelynek bizonyításához nemcsak az erről szóló törvény elfogadása szükséges, hanem a már négy kormányrendelet által megnevezett, több mint 45 ingatlan “de facto” visszaadása is. “Az április 30-án a kormány által a parlament elé terjesztendő törvény előkészítésébe a magyar történelmi egyházak képviselőit is be kell vonni” – sürgetett Hámos László, aki felvetette a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok ügyét, amelyek megoldását a miniszterelnök szintén megígérte. Hámos László a jogállamiság megsértésének nevezte, hogy a közigazgatási törvényt Gheorghe Funar polgármester megszegi, és nem tartja be a kétnyelvűségre vonatkozó előírásokat. A HHRF elnöke súlyos emberjogi problémaként vetette fel a csángók kérdését is, ahol szerinte a mérvadó az, amit az érintettek vallanak. Szóba került Reiner Antal kézdivásárhelyi elítélt szabadon bocsátásának kérdése is. A felek egyetértettek abban, hogy a csatlakozási feltételek teljesítése közös érdek és megegyeztek, hogy további párbeszédet folytatnak a novemberi prágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
Claudiu Lucaci kormányszóvivő a találkozót követően a Krónikának elmondta, a megbeszélésen Hámos megelégedését fejezte ki a PSD és az RMDSZ között létrejött protokollummal kapcsolatban, de rámutatott, vannak még megoldatlan kérdések a romániai magyarság jogait tekintve. Lucaci szerint a HHRF elnöke biztosította a román kormányfőt, hogy alapítványa támogatja Románia NATO-csatlakozását, és ennek érdekében lobbizik is az amerikai kongresszusi tagok körében. “A kormány különleges figyelmet szentel az egyházi javak kérdésének, és azon munkálkodik, hogy megtalálja a visszaszolgáltatás módját” – idézte a szóvivő Adrian Năstase miniszterelnököt. A szóvivő hozzáfűzte: a visszaszolgáltatás bonyolult és hatalmas munkát igényel, mivel minden esetet külön kell tanulmányozni. Verestóy Attila szenátor a találkozót követően lapunknak elmondta, a beszélgetésen elhangzott: “a világ memóriájában jelen van az ország”, többek között a marosvásárhelyi események nyomán. “Ezért is fontos, hogy a vásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium magyar nyelvű iskola legyen” – fejtette ki Verestóy.
A Tájékoztatási Minisztérium pénteki közleménye szintén megemlíti, hogy Hámos László üdvözölte a kormánypárt és az RMDSZ megállapodását, és biztosította a román kormányt arról: lobbizik az amerikai kongresszusban Románia NATO-felvétele érdekében. A közlemény azonban említést sem tesz azokról a jogsérelmekről, amelyek megoldását kérte a HHRF. Hámos László a Krónikának nyilatkozva rendkívül sajnálatosnak tartotta, hogy a román kormány közleményében félreértelmezte a megbeszéléseket. “Abban vállaltam közvetítő szerepet, hogy tájékoztatom az amerikai kongresszus tagjait Románia megvalósításairól, hangsúlyoztam viszont, hogy előbb a tényeknek kell bizonyítaniuk a NATO-felvétel indokoltságát.”

Félretájékoztatás minisztériuma?

2002. április 20., szombat

Mintha nem is ugyanarról az eseményről szólna az a közlemény, amelyet a Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) és a román Tájékoztatási Minisztérium adott ki Hámos László és Adrian Năstase tegnapi megbeszéléséről. Az alapítvány tájékoztatása hosszasan sorolja azokat a magyar jogsérelmeket, amelyek a háromnegyed órás párbeszéd során a magyar részről elhangzottak. Idézi az érvelést, mely szerint nem az ígérgetéseknek, hanem a tényeknek kell meggyőzniük az amerikai törvényhozást arról, hogy Románia valóban érett a NATO-tagságra. És hogy a HHRF e tények közvetítésében vállal szerepet.
A Tájékoztatási Minisztérium viszont arról számol be, hogy az amerikai magyar lobbimester vállalta, arra biztatja az amerikai kongresszus tagjait, szavazzák meg Románia NATO-felvételét. A jogsérelmek csak olyan kontextusban jelennek meg a szövegben, hogy Hámos üdvözölte az RMDSZ és a kormánypárt megállapodását, mely keretet teremt a tulajdonjoggal, anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémák megoldására.
A kormányközlemény elolvasása után Hámos Lászlóval próbáltam tisztázni az ellentmondást. A HHRF vezetője alig jutott szóhoz a döbbenettől, amikor meghallotta, hogyan tálalta beszélgetésüket a román kormány. Azonnal megértettem, miért nevezték el hónapokkal ezelőtt a félretájékoztatás minisztériumának a Vasile Dâncu vezette tárcát a bukaresti lapok.
Aggódni kezdtem. Az jutott eszembe, hány meg hány írásunknak egyedüli forrása a Dâncu-minisztérium által közzétett közlemény. És ha ezeknek is csak annyi közük van a bemutatott esemény lényegéhez, mint a tegnapinak, ki tudja, mi a valóság? Ezek után már azt sem merném biztonsággal kijelenteni, hogy valóban kérte NATO-felvételét, uniós csatlakozását az ország. Azt pedig nem is próbálom most mérlegelni, milyen mértékben rombolja az országképet, ha a román miniszterelnök külföldi tárgyalópartnerei rendre azzal az élménnyel utaznak haza, hogy megbeszéléseikről a másik fél félretájékoztatta a közvéleményt.

Hámos László látogatása

 2002. április 20., szombat

Amerikai segítség a Sapientiának

2002. április 23., kedd

Az Egyesült Államokban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) fontosnak tartja, hogy Románia az észak-atlanti szövetség tagja legyen, és ezért reméli, hogy az ország eleget tesz a NATO-csatlakozáshoz szükséges minden feltételnek – jelentette ki Hámos László, a HHRF elnöke, miután megbeszélést folytatott Adrian Nãstase kormányfővel. Szombaton a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszínén tárgyalt az amerikai küldöttség az intézmény támogatásáról.

Hámos László Csíkszeredában az EMTE oktatási színhelyét látogatta meg, ahol megbeszélést folytatott Lányi Szabolcs dékánnal. A megbeszélés eredményeiről sajtónyilatkozatában a HHRF elnöke elmondta:

– Alapítványunk huszonhat éves fennállása alatt a magyar kisebbséget ért sérelmek megfogalmazása, az amerikai törvényhozók érdeklődésének felkeltése, támogatásának megszerzése volt a legfontosabb feladatunk.

Szerinte újabb, konstruktív oldala van a HHRF tevékenységének, a Sapientia egyetem támogatása, nemzetközi ismertetése. E téren sikerrel járt kezdeményezésük: több mint 50 ezer dollár adomány gyűlt be négyszáz adakozó amerikai polgártól.

– Egy magát megnevezni nem óhajtó személy 10 ezer dollárt adományozott gróf Teleky Béla emlékére – közölte Hámos, hozzáfűzve, hogy személyesen ismerte, mentorának tekintette az élete utolsó éveit az Amerikai Egyesült Államokban töltő arisztokratát. Mint mondta, Teleky gróf az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete elnökeként Erdély felemelkedését a mezőgazdaság, általában a gazdaság fejlesztése révén látta megvalósulni.

Az adományozó szándéka egy Teleky Béla katedra létrehozása Csíkszeredában. E kezdeti adományból neves külföldi vendégtanárokat kívánnak Csíkszeredába hozni pályázat útján.

Bukaresti látogatása eredményeit ismertetve Hámos elmondta, hogy a HHRF küldöttségét Mircea Geoanã külügyminiszter hívta meg bukaresti látogatásra, miután tavaly Adrian Nãstase amerikai útja során nem sikerült létrehozni a román fél részéről javasolt találkozót. Hámos László rámutatott arra, hogy a NATO-csatlakozáshoz elengedhetetlen feltételek teljesítése közös érdek, annak a tettek – és nem az ígéretek – szintjén történő megvalósulásáról a NATO-tagállamok törvényhozó testületeit, kiemelten is az Egyesült Államok szenátusát kell meggyőzni. A 100 tagú szenátus legalább kétharmadának jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy Romániát meghívják a NATO-ba.

A HHRF elnöke kifejtette a miniszterelnöknek, értékeli az eddig felmutatott eredményeket, de felhívta Nãstase figyelmét a régóta megoldásra váró magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Éppen ezért gyökeres változás szükséges e téren, amelynek bizonyításához nemcsak az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadása szükséges. Hangsúlyozta, hogy a Bush-kormányzat részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. A találkozón a HHRF elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai egyetemen magyar karokat hozzanak létre. Ugyanakkor felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy a jogállamiság megsértése, ha egy polgármester nem tartja be a közigazgatási törvényt, példaként említve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magatartását.

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány romániai látogatásáról

2002. április 22., hétfő

(Csíkszereda) * Csíkszeredába is ellátogatott Hámos László, a HHRF (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) elnöke, aki romániai útja során megbeszélést folytatott Adrian Nastatse miniszterelnökkel. Ezt követôen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karára látogatott, ahol az egyetem vezetôségével folytatott megbeszélést az intézménynek nyújtandó támogatásról. A találkozót követôen a sajtónak az alábbiakat nyilatkozta:

– Kettôs céllal érkeztem Romániába. Az elsô egy elmaradt miniszterelnöki találkozó kipótlása. Adrian Nastaseval még New Yorkban kellett volna október folyamán, az akkori amerikai útja során találkoznom, akkor logisztikai okok miatt nem sikerült nyélbeütni a találkozót. Azt kipótolandó alapítványunk négy pontos memorandumban sorolta fel azokat a súlyos hiányokat a romániai, az erdélyi magyarság iránti bánásmódban, amiben jelentôs javítóintézkedések szükségesek ahhoz, hogy az amerikai szenátus támogathassa Románia NATO csatlakozását. A memorandumot eljuttatva a romániai külügyminiszterrel találkoztunk, New Yorkban november 17-én. Mircea Goanaval két és félórán keresztül taglaltuk a különféle problémákat, amit egy megújított meghívás követett, hogy Bukarestben a román miniszterelnökkel találkozzak. Pénteken, három munkatársam társaságában ez meg is történt. Úgy érzem, sikerült kellô módon kommunikálni a miniszterelnökkel. Közös érdek, hogy a tények, a javító intézkedések tényei gyôzhessék meg az amerikai szenátus nem csak felét, hanem 67 tagját a százból, hiszen ennyi szükséges a NATO csatlakozás megerôsítéséhez, enélkül Románia nem lehet NATO tag. Hangvételem inkább negatív volt, elmondtam, nagyon sok hátrányt kell Romániának nagyon rövid idôn belül ledolgoznia, hiszen több mint 2000 törvénytelenül elkobzott egyházi ingatlan visszaszolgáltatáshoz törvény útján hozzá sem fogott, márpedig a novemberi prágai csúcs nagyon közel van. Más területekrôl is jeleztem azokat a hiányosságokat, amiket valós eredményekkel, javító intézkedésekkel kell helyrehozni. Ismertettem vele, hogy a NATO–bôvítés elsô köréhez, egy 26 évvel ezelôtt létrehozott New York-i székhelyû alapítvány elnökeként, nagyon sok közöm volt a színfalak mögött, és tudom jól, hogy keserves harc meggyôzni az elnököt és szenátorokat arról, hogy ez valóban indokolt lépés. Ez keserves harc, és ha a jelzett intézkedések megvannak, nagyon szívesen közvetítek.

Alapítványunk valóságos mûvészetté fejlesztette azt, hogyan lehet egy amerikai érdeklôdését, támogatását megnyerni valami negatív elleni küzdelemben. De aztán létrejött az EMTE, csíkszeredai színhellyel is, ez olyan pozitívum, amihez egy amerikai is sokkal pozitívabban viszonyulhat, mert szívesen támogat valamit, ami van, mint hallgassa a siránkozást. Sikerült több mint 50 ezer dollárt összegyûjtenünk erre a célra és most a további fejlesztésrôl jöttem Csíkszeredába tárgyalni.

Egy önmagát megnevezni nem kívánó személy adott 10 ezer dollárt gróf Teleki Béla emlékére, aki New Yorkban élt, és aki nekem is mentorom volt. Mint az Erdély Magyar Párt elnöke a háború alatt, tulajdonképpeni fô hivatásának az erdélyi magyar gazdák egyesületének elnökeként abban látta Erdély igazi kibontakozásának az útját, ha a mezôgazdaságot és általában a gazdaságot fejlesztik. Úgy döntöttünk a névtelen adakozóval, hogy a csíkszeredai színhelyre fordítjuk a 10 ezer dolláros kezdô adományt és elsô lépésként pályázatot hirdetünk meg Magyarországon és nemzetközileg, egy Teleki Béla katedra teremtésére, amelyre egy jól felkészült személy jöhet Csíkszeredába, megfelelô juttatásban részesülve ahhoz, hogy itt taníthasson egy éven át. Ezen kívül nyelvlaboratórium, könyvtárfejlesztés, ösztöndíj alap-támogatás szerepel terveinkben. Nagyon sok, több mint 400 ember adakozott az Egyesült Államokban és nagyon fontos számukra a visszajelzés, hogy mire költötték a pénzt. Keressük azokat a konkrétumokat, ha csak könyveket, tankönyveket, könyvtári polcot, padot is, amit el lehet nevezni azon illetô után, aki pénzt adományozott, ez neki szívmelengetô érzést okoz...

A jelenlegi amerikai adminisztráció szemében talán a vallási és közösségi jogok sérelme elsô helyen áll. Igen nagy felháborodást váltott ki, hogy 12 évvel a kommunizmus bukása után még hozzá sem fogtak több mint 2000 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásához, ez súlyos emberi jogi és egyházellenes jogsértésnek számít. A második helyen talán a Bolyai egyetem megszüntetése és az állami magyar egyetem helyreállításának elodázása szerepelt. De még a karok különválásának lecsökkent igénye sem tudott megvalósulni, e téren semmilyen tartalmi elôremozdulás nem történt. Ezt azért lehet jogsérelemnek nevezni és azért nem lehet védeni azzal, hogy az egyetemi autonómiába nem lehet beleszólni, mert nagyon durva beleszólás történt az egyetemi autonómiába, mikor Ceausescu fiatal apparátusa maga hajtotta végre a két egyetem erôszakos egyesítését. Tehát egy súlyos jogsértés helyreállításáról van szó.

Egy harmadik terület a Reiner Antal további bebörtönzése itt Csíkszeredában, meg amit oly indulatosan vezettem fel a miniszterelnöknek, a csángó magyarok kérdése. Itt nem az a mérvadó, hogy melyik kormány minek tekinti, vagy hogy melyik emberközösség minek tekinti azt a népcsoportot, az számít, hogy az illetô önmaga, az érintett mit óhajt. Amikor egy csángó magyar saját otthonában saját akaratát kifejezve tanítja, vagy taníttatja a gyerekeket magyar nyelven, amikor ezt nem lehet az iskolában megtenni, és emiatt megfenyegetik és a szabad akaratában akadályozzák, akkor ez egy súlyos jogsértés. Kérve kértem a miniszterelnököt, ne azzal foglalkozzunk, hogy ô minek gondolja a csángókat, hanem hogy ne érje jogsértés e csoportot.

Üdvözlendô a nagyon pozitív kitételeket tartalmazó közigazgatási törvénymódosítás, ami a kétnyelvûséget biztosítja a helyi közösségekben a kétnyelvû tábláktól kezdve a több nyelv használatáig, de az olyan esetek, hogy egy Gheorghe Funar Kolozsvárt megtiltja a törvény végrehajtását, igenis, a törvényszékre tartoznak, különben nem beszélhetünk jogállamról. És amikor másutt is nincs vagy hiányosan van végrehajtva egy törvény és fontos a bizonyítéka, hogy egy következetes jogállami rendet folyat a román állam és ilyen szinten csakugyan jelentôs elôremozdulásokat vár az ember.

Van egy furfangja a NATO–bôvítésnek: a feltétel sokszor abban fogalmazódik meg, hogy valami tiltott, pl. nem szabad egyházaknak nem visszaadni saját vagyont. Ugyanígy vagyunk a határidôkkel. Most nagyon képlékeny a helyzet. Óriási a tét. Amerikai szemszögbôl nézve mondom ezt, hogy nem csak hét, tíz országról van szó. Még el sem jutottunk oda, hogy az adminisztráció a szenátus számára világossá tette volna, egyáltalán akarja-e a bôvítést vagy sem, s nem csak hét, hanem tíz ország számára. Ha most valaki megkérdezi, talán 50-50 százalék az eredmény a szenátorok körében, igen ám, de 67- re van szükség. Kétharmad kell hogy megszavazza és nincsenek megszabott elôírások. Van egy politikai kultúra, amihez csatlakozni, tartozni kell, a hogy jogosan jelöltként lehessen megítélni egy országot. A pozitív szándéknak a csiráját látják valahol a jelenlegi román vezetésben, legalábbis Nastase miniszterelnökben, de kérdés, mennyit lehet abból a nagy hátrányból ledolgozni, ha a múltkori választáson a szavazatok egyharmada egy szélsôséges, antiszemita, magyarellenes, xenofób, ultranacionalista párt javára ment. Ugyanilyen rosszul hat az olyan eset, ami most zajlik Marosvásárhelyen. Éppen ebben a képlékeny helyzetben az olyan hangulatkeltô kijelentések, amiket Iliescu elnök megengedett magának, miszerint valamiféle etnikai tisztogatást igyekezne az RMDSZ illetve a magyarság a Bolyai líceum visszaállítsa kapcsán elérni, egyszerûen megbocsáthatatlan, mert 1990-t juttatja a szenátor eszébe. Ugyanebbôl indult ki az a vérengzés.

A teljesítés határieje: minél hamarabb, annál jobb, még tegnapelôtt kellett volna teljesíteni. (Lejegyezte: Daczó Dénes)

Adrian Nastase fogadta az amerikai
Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnökét

2002. április 22., hétfő

Az Egyesült Államokban mûködô Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) fontosnak tartja, hogy Románia az északatlanti szövetség tagja legyen és ezért reméli, hogy az ország eleget tesz a NATO csatlakozáshoz szükséges minden feltételnek - jelentette ki pénteken Bukarestben Hámos László, a HHRF elnöke, miután megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel.

A New York-i székhelyû HHRF küldöttségét Mircea Geoana külügyminiszter hívta meg bukaresti látogatásra, miután tavaly novemberben Adrian Nastase amerikai útja során - a román miniszterelnök zsúfolt programja miatt - nem sikerült létrehozni a román fél részérôl javasolt találkozót.

Hámos László rámutatott arra, hogy a NATO csatlakozáshoz elengedhetetlen feltételek teljesítése közös érdek, annak a tettek- és nem az ígéretek -szintjén történô megvalósulásáról a NATO tagállamok törvényhozó testületeit, kiemelten is az Egyesült Államok szenátusát kell meggyôzni. A 100 tagú szenátus legalább kétharmadának jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy Romániát meghívják a NATO-ba.

A HHRF elnöke arról biztosította a román miniszterelnököt: az Egyesült Államokban élô 1,6 millió fôs magyar közösséget képviselô szervezet készségesen segít a maga eszközeivel abban, hogy az amerikai szenátorok hiteles tájékoztatást kapjanak a csatlakozási feltételek romániai teljesítésérôl. Hámos László kifejtette a román miniszterelnöknek, értékeli az eddig felmutatott eredményeket, de felhívta Nastase figyelmét a régóta megoldásra váró magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsôként említette a kormányzó párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség együttmûködési szerzôdésébe is belefoglalt marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvûvé tételének ügyét.

Hangsúlyozta, hogy a Bush-kormányzat részérôl kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. Éppen ezért gyökeres változás szükséges e téren, amelynek bizonyításához nemcsak az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadása szükséges, hanem a már négy korábbi kormányrendelet által megnevezett, több mint 45 ingatlan tényleges visszaadása is.

A találkozón a HHRF elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen magyar karokat hozzanak létre. Felhívta a román miniszterelnök figyelmét arra, hogy a jogállamiság megsértése, ha egy polgármester nem tartja be a közigazgatási törvényt, példaként említve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magatartását.

Amerikai magyar adományok a Sapientiának

2002. április 23., kedd

Tiszteletben kell tartani a magyarság jogait
— figyelmeztet Hámos László Bukarestben

2002. április 20., szombat

Az Egyesült Államokban mûködô Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) fontosnak tartja, hogy Románia az észak-atlanti szövetség tagja legyen, és ezért reméli, hogy az ország eleget tesz a NATO-csatlakozáshoz szükséges minden feltételnek — jelentette ki pénteken Bukarestben Hámos László, a HHRF elnöke, miután megbeszélést folytatott Adrian Nãstase román miniszterelnökkel.

A New York-i székhelyû HHRF küldöttségét Mircea Geoanã román külügyminiszter hívta meg bukaresti látogatásra, miután tavaly novemberben Adrian Nãstase amerikai útja során — a román miniszterelnök zsúfolt programja miatt — nem sikerült létrehozni a román fél részérôl javasolt találkozót.

Hámos László rámutatott arra, hogy a NATO-csatlakozáshoz elengedhetetlen feltételek teljesítése közös érdek, annak a tettek — és nem az ígéretek — szintjén történô megvalósulásáról a NATO-tagállamok törvényhozó testületeit, kiemelten is az Egyesült Államok szenátusát kell meggyôzni. A 100 tagú szenátus legalább kétharmadának jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy Romániát meghívják a NATO-ba.

A HHRF elnöke arról biztosította a román miniszterelnököt: az Egyesült Államokban élô 1,6 millió fôs magyar közösséget képviselô szervezet készségesen segít a maga eszközeivel abban, hogy az amerikai szenátorok hiteles tájékoztatást kapjanak a csatlakozási feltételek romániai teljesítésérôl.

Hámos László kifejtette a román miniszterelnöknek, értékeli az eddig felmutatott eredményeket, de felhívta Nãstase figyelmét a régóta megoldásra váró, magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsôként említette a kormányzó párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség együttmûködési szerzôdésébe is belefoglalt marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvûvé tételének ügyét.

Hangsúlyozta, hogy a Bush-kormányzat részérôl kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. Éppen ezért gyökeres változás szükséges e téren, amelynek bizonyításához nemcsak az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadása szükséges, hanem a már négy korábbi kormányrendelet által megnevezett, több mint 45 ingatlan tényleges visszaadása is.

A találkozón a HHRF elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen magyar karokat hozzanak létre. Felhívta a román miniszterelnök figyelmét arra, hogy a jogállamiság megsértése, ha egy polgármester nem tartja be a közigazgatási törvényt, példaként említve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magatartását.

A HHRF elnöke súlyos emberjogi problémaként vetette fel a csángók kérdését, ahol szerinte a mérvadó az, amit az érintettek vallanak. Ezek szerint pedig a csángók jogos kérése az anyanyelven folyó oktatás és az emberi jogaik durva megsértése, ha a saját otthonukban zaklatják ôket emiatt.

Amerikai adományok a Sapientiának

2002. április 23., kedd 

A New York-i székhelyû Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) kezdeményezésére több mint 50 ezer dollár értékû adományt gyûjtöttek össze az Egyesült Államokban a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem számára — közölte Hámos László, a HHRF vezetôje. Elmondta: több mint 400 személy adakozott Amerikában az erdélyi egyetem javára. Egy magát megnevezni nem óhajtó személy 10 ezer dollárt adományozott Teleky Béla emlékére. Teleky gróf az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete elnökeként Erdély felemelkedését a mezôgazdaság, általában a gazdaság fejlesztése révén látta megvalósíthatónak.

— A névtelen adományozóval közösen úgy döntöttünk, hogy Csíkszeredában egy Teleky Béla katedra létrehozását szorgalmazzuk ebbôl a kezdeti összegbôl — közölte. Elmondta, hogy a HHRF a támogatott intézménnyel közösen pályázatot kíván kiírni magyarországi vagy nyugati országokban élô oktatók számára, hogy Csíkszeredában tanítsanak egy tanévet.

Propagandával a NATO-ba

2002. április 23., kedd 

A román miniszterelnök tavaly novemberi amerikai látogatását megelőzően informális csatornákon keresztül jelezte, találkozna az amerikai magyarság képviselőivel is. Bár akkor a saját maga kezdeményezte találkozóra Adrian Nãstase végül "nem tudott időt szakítani", a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) közzétette a kormányfőhöz címzett memorandumát, amelyben rögzítette, milyen konkrét feltételek teljesülését látja fontosnak Románia NATO-csatlakozásához. Mircea Geoanã román külügyminiszter egy későbbi New York-i megbeszélés alkalmával mintegy kiengesztelésül bukaresti látogatásra hívta a másfél milliósnak mondott amerikai magyar közösség képviselőit, akiknek a mondanivalóját a Hámos László vezette HHRF-delegáció tolmácsolta most a balkáni fővárosban.

Román részről Adrian Nãstase miniszterelnök és Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök vett részt azon a találkozón, amelyen Hámos László HHRF-elnök és három munkatársa ismertette a magyar kisebbségek emberjogi kérdéseivel foglalkozó szervezet álláspontját Románia NATO-csatlakozásával kapcsolatban.

Az amerikai vendégek rámutattak: román ígéretekkel tele van ugyan a padlás, de a NATO-tagállamok törvényhozó testületeit, kiemelten is az Egyesült Államok Szenátusát tettekkel kell meggyőzni arról, hogy Romániának helye van a NATO-ban. Ami Washingtont illeti, a száztagú Szenátus legalább kétharmadának beleegyezése szükséges a meghíváshoz.

A HHRF elnöke értékelte ugyan az eddig felmutatott eredményeket, de felhívta Nãstase figyelmét a régóta megoldásra váró kisebbségi problémákra, fölsorolva a romániai magyarság szinte összes igényét, sérelmét, gondját: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdésétől a tanügyi cirkuszokon át a Funar-típusú mesterkedésekig, az állami magyar egyetem visszaállításától a csángókra nehezedő nyomáson át a kézdivásárhelyi politikai elítéltek ügyéig stb. 

A román vendéglátók minden felvetésre azzal bólintottak rá, hogy mindenről tudomásuk van és mindennek folyamatban van a megoldása. Mintha csak időhiány miatt nem került volna sor eddig az 1989 decembere óta várt intézkedésekre. Adrian Nãstase elhalmozta ígéretekkel a HHRF-küldöttséget. Végül a felek egyetértettek abban, hogy közös érdek a csatlakozási feltételek teljesítése és megegyeztek, további párbeszédet folytatnak a novemberi prágai NATO-csúcstalálkozó előtt, amire a román miniszterelnök esetleges szeptemberi amerikai látogatása alkalmával is sor kerülhet. 

Amerikai adományok a Sapientiának

2002. április 26., péntek 

(MÚRE-hírcsere/Szabadság) A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) kezdeményezésére több mint 50 ezer dollár értékű adományt gyűjtöttek össze az Egyesült Államokban a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem számára — közölte Hámos László, a HHRF vezetője. Elmondta: több mint 400 személy adakozott Amerikában az erdélyi egyetem javára. Egy magát megnevezni nem óhajtó személy 10 ezer dollárt adományozott Teleky Béla emlékére. Teleky gróf az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete elnökeként Erdély felemelkedését a mezőgazdaság, általában a gazdaság fejlesztése révén látta megvalósíthatónak.

— A névtelen adományozóval közösen úgy döntöttünk, hogy Csíkszeredában egy Teleky Béla katedra létrehozását szorgalmazzuk ebből a kezdeti összegből — közölte. Elmondta, hogy a HHRF a támogatott intézménnyel közösen pályázatot kíván kiírni magyarországi vagy nyugati országokban élő oktatók számára, hogy Csíkszeredában tanítsanak egy tanévet.

A New York-i alapítvány emellett nyelvlaboratórium létesítésében, könyvtárfejlesztésben és ösztöndíjalap-támogatásban kívánja segíteni a magyar állami támogatással létrehozott erdélyi magyar magánegyetemet.

 A NATO csatlakozás feltételeiről tárgyalt Adrian Nãstase román miniszterelnök az amerikai-magyar emberjogi szervezettel

Adrian Nãstase román miniszterelnök április 19-én Bukarestben fogadta a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselőit. A kormányfő meghívására Hámos László HHRF-elnök és három munkatársa azért utazott a román fővárosba, hogy ismertesse a magyar kisebbségek emberjogi kérdéseivel foglalkozó szervezet álláspontját Románia NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Román részről Adrian Nãstase miniszterelnök és Viorel Hrebenciuc a kormánypárt alelnöke vett részt a találkozón.

A román miniszterelnök tavaly november eleji amerikai látogatását megelőzően informális csatornákon keresztül jelezte, találkozna az amerikai magyarság képviselőivel. Bár akkor a találkozó elmaradt, a HHRF közzétette a romániai miniszterelnöknek címzett memorandumát, amelyben rögzítette, milyen konkrét feltételek teljesülését látja fontosnak Románia NATO csatlakozásához. Mircea Geoanã román külügyminiszter egy a későbbiekben létrejött New York-i megbeszélés alkalmával bukaresti látogatásra hívta az 1,6 milliós amerikai magyar közösség szervezeti vezetőit, mely meghívásnak most eleget tettek.

Hámos László rámutatott arra, a Románia NATO- csatlakozásához elengedhetetlen feltételek teljesítés közös érdek, annak tettek-nem az ígéretek-szintjén történő megvalósulásáról nem egymást kell meggyőzzék a találkozó résztvevői, hanem a NATO tagállamok törvényhozó testületeit, kiemelten is az Egyesült Államok Szenátusát. Amerika részéről a 100 tagú Szenátus legalább két-harmadának (67 tagnak) a jóváhagyása szükséges Románia meghívásához a NATO-ba.

A HHRF elnöke kifejtette a román miniszterelnöknek, értékeli az eddig felmutatott eredményeket, de felhívta Nãstase figyelmét a régóta megoldásra váró ma-gyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsőként említette a kormányzó párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség együttműködési szerződésébe is belefoglalt marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvűvé tételének ügyét. Bírálta Iliescu elnök hangulatkeltő, retrográd kijelentéseit valamint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony ellentmondásos megnyilvánulását. Határozott és egyértelmű fellépésre sürgette a román kormányt, hiszen a nyugati közvéleményben Marosvásárhely neve szorosan összekapcsolódik az 1990-es etnikai zavargásokkal, amelynek kirobbanásához többek között éppen a Bolyai középiskola magyar tannyelvűségének a helyreállítása szolgált ürügyként. Nãstase miniszterelnök elutasította az újbóli etnikai zavargások lehetőségét, és megerősítette, az ügyet a magyarság számára kedvező módon oldják meg.

Hámos László továbbá elmondta, hogy a Bush-adminisztráció részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. Éppen ezért gyökeres előremozdulás szükséges e téren, amelynek bizonyításához nemcsak az erről szóló törvény elfogadása szükséges, hanem a már négy kormányrendelet által megnevezett, több mint 45 ingatlan de facto visszaadása is. Az április 30-án a kormány által a parlament elé terjesztendő törvény előkészítésébe a magyar történelmi egyházak képviselőit is be kell vonni, sürgetett Hámos László. Az ingatlanok természetbeni visszaadásának elmaradása esetén, a kárpótlás összegét meghatározó bizottságban helyet kell kapjanak az egyházak képviselői is. Hámos László szintén felszólította a román miniszterelnököt az ingóságokra és dokumentumokra vonatkozó törvény alkalmazására.

A HHRF elnöke szintén felvetette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok ügyét, amelyre a román miniszterelnök azt mondta, a kérdést megoldják. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása kapcsán az amerikai magyar vezető üdvözölte a román és magyar kormány egyetértését, amire Nãstase azt válaszolta, e mellett a román kormány is elkötelezte magát.

Hámos László szerint a jogállamiság megsértése, ha egy már létező közigazgatási törvényt egy polgármester megszeg, megemlítve Gheorghe Funar Kolozsvár polgármesterét, aki nem tartja be a kétnyelvűségre vonatkozó előírásokat. A HHRF elnöke súlyos emberjogi problémaként vetette fel a csángók kérdését, ahol szerinte a mérvadó az, amit az érintettek vallanak. Ezek szerint pedig a csángók jogos kérése az anyanyelven folyó oktatás és az emberi jogaik durva megsértése, ha a saját otthonukban zaklatják őket emiatt. Szintén szóba került Reiner Antal szabadon bocsátásának kérdése, aki 2001 júliusa óta Csíkszeredában tölti börtönbüntetését az 1989-es decemberi események kézdivásárhelyi rendőráldozata miatt.

A felek egyetértettek abban, hogy közös érdek a csatlakozási feltételek teljesítése és megegyeztek, további párbeszédet folytatnak a novemberi prágai NATO csúcstalálkozó előtt, amire Nãstase miniszterelnök esetleges szeptemberi amerikai látogatása alkalmával is sor kerülhet. (HHRF-sajtóközlemény)

Látogatók száma 2002. április 23. óta:

Hungarian Human Rights Foundation - 2000