Undisplayed Graphic
A Magyar Polgári Párt idõszakos belsõ kiadványa IX. évfolyam, 1997/2. szám


Undisplayed Graphic A. Nagy László pálcát tör (széttépi a hamis szavazólapot) Krajèí belügyminiszter magán-referenduma felett
 
Hova menjen a gyerek nyaralni?

Nem tudom, hogy Önök ezzel hogy vannak, de én sokkal szívesebben veszek részt tanévnyitó vagy tanévzáró ünnepségeken, mint tüntetésen. Rendes helyeken szülõ, tanító és diák együtt örül annak, hogy végre itt a nyár és vége az iskolának.
Igen, rendes helyeken! De itt nálunk? Nálunk a szülõ méltán aggódik és retteg, hogy holnap milyen nyelven fogják tanítani gyermekét történelemre és földrajzra. És hogy ki fogja õket tanítani? Vajon azok, akikben megbízik vagy idegenek és idegen nyelven.
Rendes helyen a szülõ év vége elõtt azzal foglalkozik, hogy nyáron hova küldje nyaralni a gyereket. Rendes helyen. És nálunk? Nálunk meg azzal, vajon milyen nyelvû bizonyítványt hoz haza gyermeke. Egynyelvût, vagy kétnyelvût.
Rendes országban az ország vezetõi arra biztatják az ifjúságot, hogy tanuljanak tovább. És nálunk? Nálunk, meg harminc százalékkal csökkentik a középiskolai osztályok számát, mert félnek a mûveltség növekedésétõl és mert nem tudják megoldani a növekvõ munkanélküliséget. Ennek alapján kérdem én: rendes ország ez? Nem, ez nem rendes ország!
Rendes helyeken a pedagógus tanév végén örül, mert megírja a bizonyítványt, kifújja magát és örül a nyári szabadságnak. Nálunk? Nálunk a pedagógus aggódik, mert nem tudja milyen nyelven írja meg a bizonyítványt? Aggódik, mert nem tudja, hogy a gyerekek átveszik-e a bizonyítványt? Aggódik, mert nem tudja, hogy szeptembertõl milyen nyelven fog tanítani? És aggódik, mert nem tudja, hogy szeptembertõl fog-e tanítani?
Rendes helyeken a pedagógus tannév végén örül, mert jól végezte a munkáját és a megérdemelt pihenés várja õt. Nálunk a magyar pedagógus évvégén aggódik és szorong, mert nem tudja mi vár rá.
Rendes helyeken, rendes országban tanév végén a szülõk, a pedagógusok és a tanulók együtt ünnepelnek. Ünneplik a tanév végét. Nálunk? Nálunk a tanév végén a szülõk, a pedagógusok és a tanulók együtt tüntetnek. Hát mondják: rendes hely ez? Rendes ország ez? Nem rendes ország ez!
Egy ilyen országban, az is megtörténhet, hogy a belügyminiszter okiratot hamisít, pecsétet lop és még sem történik semmi baja. Sõt az okirat hamisítással a minisztert nem más, mint a kormány bízza meg. Igen, ez egy olyan ország, ahol a törvényeket a kormány, a miniszterek, az államtitkárok és az állami hivatalnokok sértik meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
És ennek ellenére mégis én Önöket arra biztatom, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket és az Alkotmányt! Tartsák tiszteletben úgy, ahogy azt eddig is tették. És követeljék meg ezt másoktól is! Követeljék ezt meg az iskolaügyi minisztertõl Slavkovskától. Követeljék meg ezt az államtitkártól Nemèoktól és az összes többi minisztertõl és állami hivatalnoktól.
Dél-Szlovákia és a szlovákiai magyarok mindig is törvénytisztelõk voltak. Ennek köszönhetõen ma büszkén kijelenthetem, hogy a szlovákiai magyarok Szlovákiában a demokrácia bástyájává váltak.
Demokratikus úton, demokratikus eszközökkel csatát nyertünk az alternatív oktatás ellen - anyanyelvi oktatásunkért. Az a védelmi háló, amelyet egész közösségünk összefogásával létrehoztunk és az a hetvenezer tiltakozó levél, amelyet Slavkovskának, Meèiarnak és Gašparoviènak küldtünk, meghátrálásra késztette a kormányt. Legyünk büszkék erre a gyõzelemre és köszönjük magunknak.

Kedves Szülõk, Kedves Pedagógusok és Kedves Gyerekek!
Én tudom, hogy egy rendes országban iskolaév végén mindenki örül. Sajnos mi ebben az országban most nem örülhetünk. Ahhoz, hogy örülhessünk, elõször itt rendet kell csinálnunk. El kell küldeni vakációra a mostani iskolaügyminisztert, a mostani miniszterelnököt, az egész kormányt és az egész parlamentet. És ezután jöhetne az öröm. Sajnos, ezt most még nem lehet, csak jövõre a választások után.
Ígérem Önöknek , hogy a Magyar Polgári Párt ennek érdekében mindent meg fog tenni itt délen és északon, de Nyugaton is. Ez csak akkor valósulhat meg, ha most sem hátrálunk meg. Most és mindig is követelni fogjuk jogainkat.
Meglátják, hogyha jövõre helyesen fog választani ennek az országnak a népe, akkor az fog kiderülni, hogy Szlovákia is rendes ország.
És akkor olyan ország lesz Szlovákia, ahol a magyar szülõk, a magyar pedagógusok és a magyar tanulóifjúság is nyugodtan várhatja a vakációt, és a legnagyobb gond az lesz, hova menjen a gyerek nyaralni.

A. Nagy László
Elhangzott a dunaszerdahelyi és a somorjai nagygyûlésen 1997 június elején
 
Nyugdíjasokkal a jövõ nemzedékéért
1997.04.02., Dunaszerdahely

Nagy László a Magyar Polgári Párt elnöke, parlamenti képviselõ a húsvéti ünnepek kapcsán Dunaszerdahelyen meglátogatta a nyugdíjasok klubját. Az alkalmat kihasználva a szlovákiai magyar oktatásüggyel kapcsolatos petíciós ív aláírására kérte a nyugdíjasokat. „A jövõ nemzedékéért közös felelõsséget kell vállalnunk. Az idõs emberek, nagymamák és nagypapák lelkiekben néha közelebb állanak a fiatalokhoz, mint a szüleik. Ezért is fontos, hogy közös fellépéssel álljuk ki iskoláink, gyermekeink és unokáink jövõje mellett. Nemcsak a ma iskolába járó gyermekek szüleinek kell kiállniuk iskoláinkért, hanem mindenkinek. Iskoláink védelme egyben a kisebbségi és emberi jogok, a demokrácia védelme is. Szeretném, ha másutt is felkeresnék az öregeket, ha elmondanák nekik, hogy õk is sokat tehetnek az unokáikért, az iskoláinkért." - hangsúlyozta A. Nagy László. A jó hangulatú találkozó végén A. Nagy László bejelentette, a dunaszerdahelyi nyugdíjasok klubja számára egy évre elõfizeti a Nõk Lapját, az Új Nõt és a Katedra címû folyóiratokat.

 
Látogatás a komáromi hajógyárban
1997.05.28., Komárom,

„Csodálom ezeket az embereket, akik ilyen nehéz körülmények között is európai színvonalú munkát tudnak végezni" - nyilatkozta Petõcz Kálmán a TA SR munkatársának a gyárlátogatás végeztével. S valóban, befejve a gyár megtekintését az ember óhatatlanul is arra gondol, hogyan képesek a komáromi munkások ilyen színvonalas munkát végezni a régi környezetben.
A Magyar Polgári Párt figyelemmel kíséri a dél-szlovákiai munkások helyzetét és érdekeit, ez a cél vezette a párt vezetõit a komáromi hajógyárba is, ahol elõször a gyár vezetõi fogadták A. Nagy Lászlót, az MPP országos elnökét, valamint Petõcz Kálmánt, az MPP alelnökét. A cég vezetõi beszámoltak a gyár anyagi helyzetérõl, elmondták, hogy a gyár nyeresége mintegy 11 millió Sk volt. Ez a több mint 3 ezer munkást foglalkoztató és évi több száz milliós bevétel mellett ugyancsak kevésnek tûnik. A problémák ismertetése után Petõcz Kálmán arról érdeklõdött, vajon milyen hatása lehet a gyár mûködésére Szlovákia kimaradása az európai struktúrákból. A Társulási Szerzõdés felmondása katasztrofális gazdasági nehézségekhez vezethet.
 



 Undisplayed Graphic 
Képviselõi nap

Elsõsorban vállalkozók és a környékbeli falvak vezetõi keresték fel A. Nagy László parlamenti képviselõt. Az MPP elnöke mellett Trója Mária
Királyhelmecen tartott képviselõi fogadónapot 1997. május 2-án A. Nagy László, melyen a környékbeli falvak lakosainak gondjaival foglalkozott. Az érdeklõdõk elsõsorban gazdasági és szociális kérdések megoldására kerestek választ, a kis- és középvállalkozók a sújtó adóterhekre hívták fel a figyelmet. Az utóbbi problémával kapcsolatban A. Nagy László elmondta: tisztában van azzal, hogy az államilag felügyelt juttatások szûk érdekcsoportok zsebébe vándorolnak, ám ezen csak egy kormányváltással lehet változtatni. Trója Mária Szomotor polgármestere törvénytelenségre figyelmeztetett: a felszámolás alatt álló állami gazdaság likvidátora a falu által adóhátralék miatt jelzáloggal terhelt ingatlanokat jogellenesen másoknak adta át. A. Nagy László véleménye szerint az ügyben érintett az államigazgatás is, ezért interpellálja a belügyminisztert.
 

 

SZÕLÕSKE
Az MPP választmányi ülése

Undisplayed GraphicDemeter Gabriella, járási titkár, Juhász János, járási elnök és A. Nagy László a királyhelmeci járási közgyûlésen
 
A Magyar Polgári Párt Országos Választmányának az V. Közgyûlését követõ harmadik ülése 1997. május 3-án tanácskozott Szõlõskén (Tõketerebesi járás).
A párt országos választmánya elemezte az oktatásügy kérdéseit, áttekintette a Magyar Koalíció és a Kék Koalíció közti tárgyalásokat, foglalkozott a népszavazást megelõzõ ellenzéki felkészüléssel. A választmány egyértelmûen kiállt a pedagógusi állásból menesztett Korpás Pál és Tóth Anikó mellett. A párt választmánya jóváhagyta az unió ügyével foglalkozó munkabizottság eddigi tevékenységét és meghosszabbította mandátumát.
  


Az MPP OV V/3. ülésének határozata

1. Az MPP OV elfogadta a párt politikai tisztségviselõinek: A. Nagy László, elnök, Gyurovszky László, alelnök, Petõcz Kálmán, alelnök, Berényi József, politikai titkár beszámolóját az MPP tevékenységérõl az elõzõ OV ülés óta eltelt idõszakban és az idõszerû belpolitikai kérdésekrõl.

2. Az MPP OV jóváhagyólag tudomásul vette Gyurovszky László beszámolóját, az unió kérdésével foglalkozó MPP szakcsoportjának a koalíciós partnerpártokkal folytatott tárgyalásairól. Az MPP OV:
– jóváhagyja a tárgyalódelegáció eddigi tevékenységét,
– jóváhagyja a tárgyalási stratégiát,
– megbízza a tárgyalódelegációt, hogy a további tárgyalások eredményét terjessze az MPP OV Elnöksége és az MPP OV elé megtárgyalás és jóváhagyás céljából,
– jóváhagyja, hogy a tárgyalásokról kerüljön információ a helyi szervezetekhez,
– jóváhagyja, hogy e kérdésben a párt nevében csak a tárgyalódelegáció elnöke vagy az általa megbízott személy nyilatkozhat.

3. Meghallgatta Könözsi László beterjesztését az unió elõnyeirõl és hátrányairól. A beterjesztést az MPP OV nem fogadta el és azt Könözsi László magánvéleményének tekinti.
4. Az MPP OV tiltakozik az ipolysági gimnázium két tanárának: Tóth Anikó és Korpás Pál elbocsátása ellen.
5. Az MPP OV határozata pénzügyi kölcsönrõl.
6. Az MPP OV határozata az MPP tulajdonát képezõ üzletrészrõl. (Az MPP OV 5-6 számú határozatainak pontos szövege az MPP elnökének és fõtitkárának archívumában van elhelyezve.)
7. Az MPP OV megbízza az MPP vezetését politikai nyilatkozat megfogalmazásával a nemzetiségi oktatásügy kérdésével kapcsolatban.
8. Az MPP OV elfogadta a párt fõtitkára által beterjesztett cselekvési tervet a májusi és júniusi hónapokra.
9. Az MPP OV tudomásul vette a járási elnökök beszámolóit.
10. Az MPP OV feladatul adja a párt elnökének, hogy az OV következõ ülése elõtt hívja össze a Járási Elnökök Tanácsát a párt belsõ szervezettségével kapcsolatos kérdések megvitatására.
11. Az MPP OV támogatja a szlovákiai magyar földtulajdonosok és földmûvelõk szövetségének megalakítását
12. Az MPP OV elfogadta, hogy az MPP kerületi képviseletét az illetõ járás elnökei alkotják. A kerületi elnököt a járási elnökök választják saját soraikból. A kerületi elnök legitimációját a párt országos elnöke igazolja. Ez az alapelv az MPP VI. Közgyûléséig érvényes.

Szõlõske, 1997. május 3.
 
MPP TÜKÖR
Vélemények, nézetek, észrevételek, nyilatkozatok és egy sajtófogadás képei
„Kelet-Európa nacionalistái, a nemzetiségi oktatás és kultúra "reformátorai" gyakran példálóznak Amerikával, amikor a kisebbségi nyelv visszaszorításával, használatának korlátozásával próbálkoznak. Az Egyesült Államokban, amely ugye a demokrácia fellegvára, s temérdek nemzetiségi és faji kisebbség él ott, bizony nincs anyanyelvi oktatás és kétnyelvûség, mondják nemzetébresztõ „barátaink".
Ez természetesen merõ demagógia. Nemcsak azért, mert az amerikai nyelvi és etnikai kisebbségeket nem lehet mechanikusan összehasonlítani az európai „õshonos" etnikai közösségekkel, mert gyakorlatilag mind bevándorlók, hanem azért is, mert Amerikában gyakran még az illegális bevándorlók nyelvi és kulturális sajátosságai is nagyobb tiszteletnek örvendeznek, mint egynémely kelet-európai országokban a más nyelvû állampolgárok.
Még a New York-i metróban is minden információt két nyelven tüntetnek fel - angolul és spanyolul -, pedig hát New York igencsak messze esik Floridától, Texastól vagy Új-Mexikótól, ahol a spanyol nyelvû lakosság száma már megközelítette, esetleg meg is haladta az angol ajkú lakosság számát.
Az egyetlen „õshonos" etnikai, faji csoportot Amerikában az indiánok képezik, Õk jelenleg kb. 1,7 millióan vannak, s így az összlakosságnak alig egy százalékát alkotják. Az a mód, ahogyan a múlt században az akkori kormányzat „elintézte" az indiánkérdést - rezervátumokba szorította õket - mai szemmel nézve bizony nem tûnik nagyon demokratikusnak vagy liberálisnak.
Petõcz Kálmán: Kétnyelvûség - amerikai módra, Új Szó, 1997.4.23.
„Ritka elõny, ha egy országban az önkormányzatok egységesen képesek fellépni az érdekérvényesítésre a kormánnyal szemben. Nyugat-Európában már kialakult az együttmûködés mechanizmusa, térségünkben ez még nem jellemzõ.
...Napjainkban már folynak a jövõ évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások, amelyekre az SZVFT taktikát váltott. A korábbi szakértõi bizottságok számát lecsökkentették, így nem történhet meg, hogy illetékes miniszterek az éppen jelen nem levõ társukra mutogatva próbálnak kitérni az állásfoglalás elõl. Az önkormányzati szövetség nem titkolja, milyen minimális elvárásokkal vágott neki a tárgyalásoknak. Ezek között szerepel, hogy nem csökkent részesedésük a központi adók elosztásában, ha esetleg a tervezetthez képest adótöbblet keletkezik, akkor azt is el kell osztani, az útadó elosztását pedig a helyi utak tényleges hosszának megfelelõen javasolják. Nagy vita várható a kis faluknak adott dotáció körül. A hegyvidéki falvak ugyanis azt hangoztatják, hogy a síkságokon az ingatlanadóból nagyobb bevételhez jutnak az önkormányzatok, így õk több támogatást igényelnek. Ezzel kapcsolatban most három-három falu bevonásával egy felmérés készül, melynek célja a valós helyzet feltárása. Ennek minden valószínûség szerint az lesz az eredménye, hogy az alföldi önkormányzatok az állami dotáció hiányában tengõdõ mezõgazdasági vállalkozóktól a jobb föld után sem nagyon kap semmit, míg a hegyvidéki falvak kasszájába az oda áramló mezõgazdasági dotációból is bõvebben jut. A költségvetésen kívül egyéb érdekes témák is aktuálisak, például a kerületi önkormányzatok kialakítása és az európai önkormányzati charta aláírása. Ez utóbbival kapcsolatban a sok ködösítés után végre egy konkrét idõpont is felmerült: a kormány 1998 elsõ felét jelölte meg az aláírás idõpontjaként. Sok vita lesz viszont a regionális önkormányzatok felállítása körül. Nem csak azért, mert a kormány koncepciója a közigazgatási felosztáshoz hasonlóan nyolc regionális parlamenttel számol, a SZVFT viszont 11-el. A polgármesterek nemrég döbbenten hallgatták az olyasfajta elképzelést, amely ezen a szinten gyakorlatilag minden fontos döntéshozatali jogkört a kerületi államigazgatási hivatalokra ruházna át. Az SZVFT viszont egyértelmûsítette, hogy amennyiben a regionális önkormányzatoknak csak statisztaszerepet szánnak, akkor inkább nem is kérnek az egészbõl. A helyi önkormányzatokkal kapcsolatban legalább annyit sikerült kicsikarniuk, hogy a kormány sem tervezi, hogy a regionális szint kialakítása valamiképpen is érintené a helyi szint jelenlegi hatásköreit és tulajdonát.
Tuba Lajos, Egységes fellépésre ítélve, Új Szó, 1997.4.24.
„A kétnyelvû bizonyítványokkal kapcsolatos válasz viszont teljes mértékben tükrözi a kormánykoalíciónak azt a tulajdonságát, hogy igazat mondani csak véletlenül tud. A tárca a válaszában az állítja, hogy a bizonyítványok állami okiratok az állami szimbólumokról szóló 63/1993-as számú törvény értelmében, s ezeket a 270/1995-ös nyelvtörvény szerint szlovák nyelven kell kiállítani, tehát nem írhatók meg kétnyelvûen. Ez a kormánykoalíció a lényegébõl fakadóan vezeti félre a többieket, ezért lelkiállapota a békáról és a skorpióról szóló történethez hasonlítható.
Áradás után egy szigeten maradt a béka és a skorpió. A skorpió hosszasan könyörgött a békának, hogy a hátára kapaszkodva kiúszhasson vele a partra, mert õ nem tud úszni. A béka bizalmatlan volt, attól tartott, hogy a skorpió megmarja õt, és útközben elpusztul. Hogyan tehetném - kiáltott fel sértõdötten a skorpió -, hiszen én is elpusztulnék! A béka belátta, hogy ez teljesen logikus érvelés, és hátára vette a skorpiót. A folyó közepén a skorpió nem bírt magán uralkodni, és megmarta a békát. Természetesen süllyedni kezdtek, s a béka halálhörgésében a skorpió szemére vetette, hogy nem tartotta meg az ígéretét. A skorpió unottan felelte: Tudom, de nekem már csak ilyen a természetem. Ez a kormánykoalíció is úgy viselkedik, mint a mesében a skorpió. A feketét fehérnek látja és láttatja, mivel belsõ késztetései így kívánják. Azt állítja, hogy a hivatalos okiratokat csak szlovák nyelven lehet kiállítani, ellenkezõ esetben érvényüket vesztik. Ezt az érvet könnyen cáfolhatjuk.
Elég elõvenni a személyi igazolványunkat (az újfajtát) és az útlevelünket. A személyi igazolvány minden kétséget kizáróan állami okirat, ott van rajta az állami címer is. S mit ad Isten, ez az okirat kétnyelvû: szlovák és angol. S az útlevél?...."
Gyurovszky László, A skorpió csókja, Új Szó, 1997.6.6.
 
Undisplayed Graphic Petõcz Kálmán az MPP sajtófogadásán oroszul danolta el Slobodník kedvenc kesergõjét, „A Fa gyökerei" kezdetû felvidéki elcsatolóst
 
„A minap egy nyugati diplomata megkérdezte tõlem, van-e Szlovákiában olyan szerv, amely rá tudja kényszeríteni a fõügyészt, hogy kezdje el az eljárást a belügyminiszter ellen, van-e olyan szerv, amely rá tudja kényszeríteni a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az alkotmányt és az Alkotmánybíróság döntéseit. Kénytelen voltam azt válaszolni, hogy ilyen szerv nincs. Ilyen szerv ugyan nincs, de ilyen intézmény van. És ez az intézmény a nép. A nép, amely ráébred az igazságra és a saját jogaira, és amely összefog annak érdekében, hogy megvédje felismert jogait. És nem a totalitárius rendszerek absztrakt „népére" gondolok, hanem az egyes emberek, egyéniségek összefogására és együttes fellépésére. Olyan összefogásra gondolok, amelyet Önök számtalanszor megvalósítottak már, például akkor, amikor egyenként, külön-külön, mégis együtt aláírták a kétnyelvû bizonyítványok visszaállítását követelõ és az alternatív oktatást elutasító petíciót, vagy amikor hetvenezren elküldték tiltakozó levelüket a minisztériumba és a kormányhivatalba. Nem szabad a kezdeményezést kiengednünk a kezünkbõl. Olyan ez, mint a kerékpáros üldözõverseny - valaki mindig elöl van és húzza a csapatot elõre, aztán helyet cserélnek. És teljesen mindegy, hogy egy adott pillanatban valamelyik párt van elöl, vagy pedagógusszövetség, vagy a szülõk szövetsége, vagy valamelyik más szervezet. Az a fontos, hogy ne mi kapkodjuk a fejünket és ne mi csináljuk a hibákat, hanem a kormány kapkodja a fejét és õ csinálja a hibákat...."
Petõcz Kálmán, elhangzott a komáromi tiltakozó nagygyûlésen 1997.6.3-án
„ Azzal, hogy a kormány törvényelõkészítõ tanácsa visszautasította a készülõ oktatásügyi törvénytervezetet, a szlovákiai magyarság egy kis csatát nyert. Kár lenne lebecsülni ennek az értékét, ám, természetesen túlértékelni sem szabad. 1884 óta ugyanis elõször sikerült leállítani egy olyan tervezet elfogadását, amely egyértelmûen ellenünk irányult. Ez viszont nem jelenti azt, hogy most már nagy sikerekben bízhatunk, és az oktatásügy területén egyéb jelentõs változásokra számíthatunk.
S mi a helyzet a bizonyítványok körül? Mivel ebben az esetben már egy elfogadott törvényrõl van szó, sokkal nagyobb lenne a kormány presztízsvesztesége. Ám ha most nem sikerülne is visszaállítani a kétnyelvû bizonyítványokat, akkor sem kell feladni ezt a kérdést, hanem folyamatosan kell keresni a megoldásokat. Hosszú távon ezt megoldhatónak látom, hiszen a törvényben csupán egy mondat módosításáról lenne szó. Persze továbbra is szükség lesz a szlovák demokraták támogatására is.
Berényi József, Katedra, 1997. június
 
 
Referendum 1997
1997. május 23-24.
Részletek Tóth Károlynak az MPP Országos Választmánya számára készített értékelésébõl

Elöljáróban mindenki munkáját szeretném megköszönni. A Központi Titkárságon dolgozó munkatársaim és a járási titkárok, a referendum napjaiban számomra névtelen bizottsági tagok, polgármesterek, aktivisták nélkül nem lehetett volna ezt a kampányt megszervezni és végrehajtani.

A kampány

A NATO és a köztársasági elnök közvetlen választásáról szóló referendum végrehajtását a kormány meghiúsította. Ugyanakkor az MPP rendkívüli nagy aktivitást fejtett ki mind a kampány, mind pedig a szavazás napjaiban. Ennek tapasztalatait hivatott ez az összegzés rögzíteni.
A kezdetektõl a kampányt a 8 párt közösen szervezte (Kék Koalíció, Magyar Koalíció, Szocdemek, Szlovákiai Zöldek Pártja)
A kampány szervezése három központból történt.
1. Az Elnökök Tanácsa döntött a politikai paraméterekrõl, s csak a legkritikusabb helyzetekben volt összehívva.
2. A másik központ az ún. Polgári Társulás volt.
3. A harmadik központ a tényleges koalíciós kampánystáb volt.
A kampány elõkészítése során a KDH vállalta magára a nagygyûlések szervezésének koordinálását, a DU a TV-klipek és a hangfelvételek elkészítését, a DS pedig a plakátok és a szórólapok legyártását.

Az MPP céljai és szempontjai a kampány alatt

Még a petíciós ívek aláírása idején, 1997. 02. 28-29-én Galántára hívtam a járási titkárokat, akik a két napos összpontosításra kivétel nélkül megjelentek. A kampánnyal kapcsolatos szervezési kérdéseket vettük át. Itt fogalmaztuk meg az MPP elsõdleges céljait a referendum kampánnyal kapcsolatban.
Ezek a következõk voltak:
1. A NATO és elnökválasztási kampány szervezési bebiztosítása.
2. Kipróbálni az MPP új szervezeti struktúrájának (járási titkárságok és titkárok) az ütõképességét.
3. A referendum kampány a választási kampány fõpróbája, és a szervezést tekintve a járási titkárok munkájának is a fokmérõje.
4. Az egész kampányt az MPP helyi szervezeteinek aktivizálásán túl az MPP-n kívüli struktúrák, aktivisták, magánemberek, postások stb. aktivizálására kell építeni.
Elmondható, hogy a „fõpróba" sikerült. Sok járási titkár és titkárság, de a Központi Titkárság új alkalmazottai számára is meghatározó élmény volt a kampány. Ez nagyon fontos, hiszen közben derült ki, hogy minek van fontossága, és minek nincs - ezt nagyon nehéz elõre elmagyarázni.
A felkészítésnek megvolt az eredménye. A referendum elõtti kampányban és a referendum napjaiban minden járási titkárság tudta, mi a feladata, és éjt nappallá téve eleget tett ennek.
A járások értékeléseibõl kiderül, s ezt is le kell szögezni, hogy a Központi Titkárság is ura volt a helyzetnek. Bár csak néhány ember teljesített szolgálatot, sikerült párhuzamosan ellátni a folyamatos tájékoztatás, a politikai munka és a szakértõi munka sok esetben a MK-n belül kizárólag az MPP által ellátott feladatait.

A koalíciós kampányban való részvétel

Plakátok és szórólapok

A plakátozás és szórólapozás nagyon könnyûnek bizonyult, mert kevés volt belõle. A több választási kampányt megélt MPP az elsõ két-három nap után már kétségbeesetten hívta a KT-t még több plakátot és szórólapot követelve.
Az MPP rekordidõ alatt (két nap) teríteni tudta a plakátokat és szórólapokat Pozsonytól Királyhelmecig. Fontos szerepe volt ebben Jarábik Balázsnak, a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai járási irodáknak. Ismereteim szerint, az MKDM nagyon nagy késéssel, az Együttélés pedig egyáltalán nem vitte ki a plakátokat és szórólapokat. Ha ezt elõre tudtuk volna, kivihette volna az MPP, mert a ránk esõ rész nagyon kevésnek bizonyult.

TV és rádió

A kampány kezdetekor eldöntöttem, hogy a rádió reklámmal nem fogunk foglalkozni. A Magyar Adásban nem lehetett kampányhirdetéseket közölni, a szlovák rádió hallgatottsága a magyarok körében pedig minimális. Ezért az MPP helyét átadtuk az ellenzéki pártoknak.
A TV-ben vállaltunk a szereplést. A. Nagy Lászlóval, Petõcz Kálmánnal, Gyurovszky Lászlóval, Mészáros Lajossal és Berényi Józseffel készítettünk klipet. A. Nagy Lászlóval magyar nyelvû klip is készült, ez volt a záró klip. A TV-szerepléshez tartozik az a két vitafórum (a referendum elõtti hétfõ és kedd), amelyen Petõcz Kálmán és A. Nagy László vett részt. Mindkettõ rögzítve van a KT-n. Ugyanitt megtalálhatók a magyar nyelvû videó klipek is.

Gyûlések

Megpróbáltunk minden dél-szlovákiai gyûlésen szerepelni, és ez sikerült is. A. Nagy László, Gyurovszky László, Berényi József, Tuba Lajos jártak a központi gyûlésekre. Emlékezetes volt A. Nagy László kassai szereplése, a rövid beszéde során hétszer (!) tapsoltak közbe. A gyûlések koordinálása korrekt volt, annál gyengébb volt a szervezés és fõleg a részvétel.
A falusi gyûlések minden erõfeszítés ellenére nem voltak hatékonyak, de fontos volt szerepelni a gyér közönség elõtt is. Amikor az elsõ napok után kiderült, hogy az emberek nem mennek a gyûlésekre, inkább a szórólapozást helyeztük elõtérbe. Ekkor készültek el az említett járási szórólapok.
Köszönet jár mindazoknak, akik szabadidõt nem kímélve részt vettek ezeken a falusi gyûléseken!

A kampány egyéb kérdései

1. Az MPP a szõlõskei OV ülését kampánynyitó ülésként tervezte. Ezt sikerült is a sajtóban prezentálnunk. Az OV-nak és a körülötte zajló rendezvénysorozatnak pozitív visszhangja volt a régión belül is.
2. A referendum pozitív hatással volt a járási szintû politikai együttmûködésre is. Szinte minden járási értékelés megemlíti, hogy naprakész együttmûködést sikerül kialakítani a koalíciós pártokkal, sok esetben az MPP volt a kezdeményezõ. Mivel a másik két párt messze elmaradt a kampányolásban az MPP mögött, a koalíciós együttmûködés a magyar pártok közül gyakorlatilag az MPP-re korlátozódott. Ez sokszorosan így volt azután a referendum napjaiban.
3. A kampány elõkészületei és a kampány menete megerõsítette a koalíciós pártok, elsõsorban a Magyar Koalíció és a Kék Koalíció közötti kapcsolatot.
4. Külön problémát jelentett a DS és az MPP különvéleménye a négy igennel kapcsolatban. A DS a kampány kezdetén szép csöndesen feladta az álláspontját. Az MPP hallgatólagosan a közös kampány érdekében egyetértett, hogy a szórólapok két igennel készüljenek el. Probléma akkor merült fel, amikor A. Nagy László a klipben négy igenre szólította fel a lakosságot (ezt a mondatot önkényesen kivágták a klipbõl - nyitó klip).

A referendum

Központi Titkárság

A Központi Titkárság a választásokkor szokásos feladatokra készült fel az utolsó héten. Meg kell mondani, hogy a KT az elmúlt választásokhoz képest nagyjából félerõvel dolgozott, kisebb volt az izgalom, kisebb volt a tét, mint a választások esetében, és inkább a politikai kérdések voltak aggasztóak, semmint a referendum kimenetele. Már hétfõn megszabtuk a szolgálatokat Pozsonyban és a járási titkárságokon egyaránt. Ezek után három vonalon készültünk a referendumra:
1. Állandó információ- és szaktanácsadás. A járásokról érkezõ információk feldolgozása.
2. Politikai munka. Koalíciós egyeztetések, sajtótájékoztatók elõkészítése, felkészülés a váratlan eseményekre.
3. Jogi tanácsadás

Állandó információ- és szaktanácsadás

Az MPP-ben két modemet és egy faxot állítottunk fel, hogy a járásokkal a kommunikáció gördülékeny legyen. A késõbbiek során kiderült, hogy ez nem elég, és meg egy faxot kellett üzembe helyezni. A KT megpróbált minden aktuális kérdésre azonnal reagálni, és azt azonnal leküldeni a járásokra. Barát Erika és Szarka Kriszta öt napon keresztül a legkritikusabb pillanatokban bizonyították, hogy nyugalmukat megõrizve minden információt a megfelelõ kezekbe továbbítanak, mindent kellõ idõben tudnak a járásokra eljuttatni, sõt szombaton már a legjobb szakértõi voltak a felmerült problémáknak, és a politikusokat mentesítve maguk válaszolták meg a felmerült kérdéseket. Szombaton H. Kubik Kata teljesített még szolgálatot, és Jarábik Balázs, aki minden nap jelen volt, segített ebben a munkában is.
A munkamódszer az volt, hogy este megfogalmaztuk a másnap felmerülõ problémákra adott lehetséges válaszokat. Éjszaka ezeket megírtuk, majd egy rövid reggeli konzultáció után a lehetõ legkonkrétabb formában (referendum bizottságokra, szavazókra és a polgármesterekre lebontva) adtunk tanácsokat a járásoknak, a faxon elérhetõ polgármestereinknek és mindazoknak, akik kérték.
Meglehetõsen nagy volt a zavar a szavazócédulákat illetõen. A jövõben a választási bizottsági tagjainkat nagyon fel kell készíteni a jogaikra. Sokak számára a referendum kezdetén derült ki, hogy mire vállalkoztak és mi mindennel kell tisztában lenniük.
A referendum két napja alatt derült ki, hogy a legfõbb kommunikációs eszköz immár nem a telefon és a fax, hanem a mobil telefon. Ez elsõsorban a sajtó elérése kapcsán jelentkezett igazán, de a pártok közötti kommunikációban, sõt a munkatársak közötti kapcsolattartásban is nagy szerepe volt. A jövõben a járási választási bizottsági tagjainkat feltétlenül fel kell szerelni ilyen telefonokkal. Jó lenne, ha valaki ajándékozna az MPP-nek néhányat.

Politikai munka

A politikai munkát A. Nagy László és Gyurovszky László állandó jelenléte biztosította. A referendum elõtti napokban az ellenzék megszabta az egyeztetések és sajtótájékoztatók harmonogramját, és ennek megfelelõen folytak elsõsorban elnöki szinten a megbeszélések, egyeztetések.
A legfontosabb feladatok közé tartozott a sajtótájékoztatókon való jelenlétünk, és a politikai megbeszélések.
A politikai munka szerves része volt a szakmai tanácsadás felügyelete, a járások munkájának az állandó figyelése és a Központi Referendum Bizottság munkájának az értékelése.
Szombaton délelõtt A. Nagy László és Gyurovszky László elkészítették az MPP nyilatkozatát a referendummal kapcsolatban. Eljuttatták az ellenzéki pártokhoz. Ennek a naprakész dokumentumnak volt köszönhetõ, hogy az ellenzéki pártok szombat du. 14.00 órakor kezdõdõ megbeszélésén érdemi vita alakult ki a követendõ magatartásról. Csak ez az egy elõre elkészített dokumentum volt.
Politikai bombaként hatott az Együttélés KRB tagjának, Szomolai Ferencnek a hirtelen eltûnése. Az elsõ pillanatokban mindenki arra gondolt, hogy õ adta ki a pecsétet a három kérdéses szavazólapokhoz. Petõcz Kálmán volt az, aki a „külföldre távozott" bizottsági alelnökkel csütörtökön reggel még találkozott, megegyezett vele, hogy még a hivatalos lemondása elõtt összehívja a bizottság rendkívüli ülését (ezt csak Szomolai tehette meg alelnökként). Meg kell mondani, hogy Szomolai becsületesen viselkedett, elõbb még összehívta a bizottságot és csak utána tûnt el. Ha ezt nem teszi meg a KRB nem ülhetett volna össze rendkívüli ülésre.
Petõcz Kálmánnal állandó kapcsolatban álltunk egy mobil telefonon keresztül, hosszú idõn keresztül ez a telefon biztosította a KRB és a külvilág közötti kapcsolatot. Futárszolgálatot (Jarábik Balázs) szerveztünk Petõcz Kálmán és a KT között, hogy a megszületett dokumentumok azonnal eljussanak a KT-ra, és hasonlóan a KT-ról azonnal Petõczhöz kerüljenek a megfogalmazott szövegjavaslatok.

Jogi tanácsadás

Amikor megjelent az Alkotmánybíróság döntése, s fõleg az Alkotmánybíróság szóvivõjének az interpretációja, a KT számára világossá vált, hogy a jogi kérdések meghatározóak lesznek az egész referendum folyamán.
Csütörtökön két jogászunkat kértem fel, hogy mondjanak véleményt a lehetséges jogi következményekrõl, de elsõsorban arról, hogy mit lehet és mit kell meglépni ebben a helyzetben. Azért csak kettõt, mert õket tudtam elérni. Csekes Erika és Mészáros Lajos volt ez a két személy.
Mészáros Lajos, aki a hét elején megígérte, hogy a Dunaszerdahelyi járási titkárságon a két nap folyamán hajlandó jogi tanácsadást vállalni, péntek délben felutazott Pozsonyba és vasárnap estig a törvényekkel felruházva minden konkrét kérdésben a szolgálatunkra állt. Neki volt köszönhetõ az összes jogi megfogalmazás, ami a járásokra kiment, õ fogalmazta meg a KRB határozatainak legfontosabb részeit, és helyben elkészítette A. Nagy László bírósági és ügyészségi beadványait, amelyeket még szombat délelõtt postáztunk.

A sajtó

Kezdetben a sajtó nem volt referendum párti. Talán annak volt köszönhetõ ez, hogy az ellenzék a kezdetekkor nem tudta magát kellõ elszántsággal prezentálni, és a felmerült jogi kérdések bizonytalanságot idéztek elõ.
A sajtó meglehetõsen megbízható forrásként kezelte az MPP-t a kampány és a referendum napjaiban. Ebben A. Nagy Lászlónak, Petõcz Kálmánnak és H. Kubik Katának nagy szerepe volt. Állandóan rendelkezésére álltunk a sajtónak, sõt sok esetben nekünk sikerült elsõként tájékoztatni a sajtót aktuális eseményekrõl.

Járási titkárságok

A járási titkárságok munkájával a teljes mértékben elégedett vagyok. Az információk cseréje és áramoltatása javarészt rajtuk múlott, és semmilyen panasz nem érkezett a KT-ra ezzel kapcsolatban.
A kampány során a járási titkárok elnyerték azt a pozíciót és szerepkört, amely az MPP Alapszabályában megfogalmazódott. Szinte minden esetben õk vezették a politikai megbeszéléseket a koalíciós pártokkal, döntöttek stratégiai és taktikai kérdésekben, meg tudtak oldani politikai problémákat.
Fontos az is, hogy ezáltal kialakult és rögzült a munkamegosztás a járási titkárok és a járási elnökök, illetve elnökségek között. Komolyabb zavarról, vagy feszültségrõl nincs tudomásom.
Hiányosságként csak annyi róható fel, hogy több járás esetében a járási titkárok a járási vagy helyi referendum bizottság tagjai voltak. A referendum idõszakában ezt már nem lehetett korrigálni, és bár bebiztosították maguk helyett a szolgálatot, a járási titkárok helyismeretét, a járáson belül kiépített kapcsolatrendszert nem tudták a felkért ügyelõk pótolni.
 


Oktatásügyi eseménynaptár

Január

A Magyar Koalíció Oktatási Tanácsa, Dolnyík Erzsébet, Szigeti László és Berényi József személyében januárban több ízben találkozott és egyeztetett. A találkozókon általában részt vett Fodor Attila az SZMPSZ képviseletében. A találkozók témái többek közt a 9 éves alapiskolai képzésre való átmenet nehézségei, a készülõ közoktatási törvény és a kétnyelvû bizonyítványok megszüntetése.
1997.01.29. A. Nagy László és Berényi József látogatása L. Klotton nagyszombati tanügyi szakosztályvezetõnél. A szakosztályvezetõ ígéretei késõbb nem váltak valóra. A SZABAD Újság Berényi József tanulmányát közli a szlovákiai magyar oktatásügyre vonatkozó nemzetközi dokumentumokról.
1997.01.30. Berényi József meglátogatta Horn Gábort az SZDSZ oktatáspolitikai titkárát és tájékoztatta õt a szlovákiai magyar oktatásügyben kialakult helyzetrõl.

Február

1997.02.2. Berényi József elõadást tartott Párkányban a Diákhálózat tagjainak a diákjogokról és diákönkormányzatokról.
1997.02.4. Dunaszerdahelyen az SZMSZSZ égisze alatt néhány aktivista megfogalmazta azt a „Petíció" c. szöveget, amellyel az SZMSZSZ országos aláírási kampányt indított a kétnyelvû bizonyítványok visszaállításáért. Gyurovszky L., Berényi J., Mészáros Lajos.
1997.02.7-8. Berényi József Brüsszelben tájékoztatta az ELDR parlamenti képviselõinek csoportját a szlovákiai magyar oktatásügyben kialakult helyzetrõl.
1997.02.10. Az ILS rendezésében önkormányzati szemináriumra kerül sor, amelyen foglalkoznak a készülõ tanügyi törvénnyel és a nemzetiségi oktatásüggyel is. A vitát Petõcz Kálmán vezette. Berényi József a szlovákiai magyar oktatásügy fõ problémáiról beszélt.
1997.02.12. A MK OT a parlamentben találkozott, kibõvítve a parlamenti képviselõkkel. A résztvevõk közt éles vita alakult ki arról, ki is a felelõs a kétnyelvû bizonyítványok megszüntetéséért.
1997.02.19. Az MPP delegációja Jozef Kalmannál, korányelnök-helyettesnél járt. A találkozó egyik fõ pontja a szlovákiai magyar oktatásügy volt.
1997.02.22. Fülekpüspöki, az MPP OV megvitatja és elfogadja Berényi József titkár által beterjesztett cselekvési programot. A program lényege a készülõ tanügyi törvény (mely szerint a történelmet és földrajzot oktassák minden szlovákiai alap- és középiskolában kizárólag államnyelven) visszautaltatása és a kétnyelvû bizonyítvány kiadásának visszaállítása érdekében politikai tárgyalássorozat elkezdése, valamint olyan járási és helyi koordinációs tanácsok létrehozása, amelyek információs-hálózatként és mobilizáló erõként mûködnének.
Az MPP OV László Béla javaslatára határozatot fogad el, mely szerint a következõ idõszakban az MPP elsõdleges politikai kérdésnek tekinti a szlovákiai magyar oktatásügyet.
1997.02.24. Elkészül mind a magyar mind az angol nyelvû annak a dokumentumnak amely a :Memorandum a szlovákiai magyar oktatásügyet ért és várható jogfosztásokról címet kapta. Az alapanyagot Szigeti László, Dolnyík Erzsébet és Berényi József dolgozták ki. A végleges formába Berényi József öntötte.
1997.02.28-2 Március. Bernben az ELDR fõtitkárjait Tóth Károly és Berényi József tájékoztatta oktatásügyi problémákról is.

Március

1997.03.3. Az MPP delegációja Pavol Hamžík külügyminiszternél, A. Nagy, Gyurovszky, Berényi
1997.03.6. Robert Bell és Ramon Brüll az EFFE londoni kisebbségi hivatalának igazgatója és titkára Berényi József kíséretében látogatást tett a somorjai gimnáziumban, a farkasdi alapiskolában, a galántai magángimnáziumban és a nyitrai egyetemen.
1997.03.7. Az ILS rendezésében oktatáspolitikai szemináriumra kerül sor, amelyen foglalkoznak a nemzetiségi oktatásüggyel is. Berényi József a Konštantín program kidolgozóinak szolidaritását kérte a készülõ tanügyi törvénytervezettel szemben.
1997.03.12. Ondrej Nemèok kiadja körlevelét
1997.03.13. Az MPP delegációja találkozik az SDL elnökével Jozef Migašsal és frakcióvezetõjével Michal Benèikkel. A téma a szlovákiai magyar oktatásügy.
1997.03.14. A MK OT február és március folyamán is több ízben egyeztet. Az a napi ülésen döntötték el a Központi Koordinációs Tanács létrehozását és az ellenállási mozgalom szerkezetét.
1997.03.17. Párkányban Himler György szervezésében oktatási fórumon Bauer Edit, Szigeti László és Berényi József az elõadók.
1997.03.19. A Csemadokban megalakul a KKT. Tagjai a 3 magyar parlamenti párt, a Csemadok, az SZMPSZ, a Diákhálózat, A SZMSZSZ, a Cserkészszövetség. A KKT elfogadta az elõterjesztett cselekvési tervet. Ennek alapján minden országos hálózattal rendelkezõ szlovákiai magyar intézmény aktívan részt vállal a JKT-k és HKT-k megalakításában.
1997.03.20. Dunaszerdahelyen az iskolaigazgatók felkészülést tartottak Eva Slavkovska járásbeli látogatására, Berényi József.
1997.03.21. Dunaszerdahelyen Eva Slavkovska nyilvánosan vitázott a magyar pedagógusokkal, akik bátran véleményt nyilvánítottak. Berényi József, A. Nagy László, Jarábik Balázs
1997.03.22. A járási titkárok találkozója, Galánta, Berényi József tájékoztat a KKT terveirõl
Csemadok közgyûlés, Pered, A. Nagy., Berényi
1997.03.24. Az MPP elnöksége állásfoglalásban tiltakozott a Nemèok-körlevél miatt.
1997.03.25. A MK és a Kék Koalíció alelnökeinek egyeztetésén Gyurovszky László és Berényi József felvetették a készülõ tanügyi törvény problémáit. Konkrét válasz nem érkezett a szlovák demokratikus ellenzékiektõl.
Gyurovszky és Berényi felkeresték Boros Jenõ nagykövetet és tájékoztatták a Nemèok levélrõl és segítségét kérték.
1997.03.26. Budapesten Berényi József tájékoztatta Törzsök Erikát a HTMH vezetõjét a szlovákiai magyar oktatásügyben kialakult helyzetrõl, A Nemèok körlevélrõl. Beszélgetés Berényi Józseffel az Új Szóban a KKT munkájáról.
1997.03.27. Berényi József az MPP sajtótájékoztatóján beszámolt az MPP oktatásügyi erõfeszítéseirõl.
Az SZDSZ pozsonyi látogatása során az MPP tájékoztatta Petõ Ivánt és Eörsi Mátyást a szlovákiai magyar iskolák nehézségeirõl.

Április

1997.04.4-6. Az ELDR Tanácsa teljes jogú tagnak nyilvánította az MPP-t. Berényi József az MPP-t bemutató felszólalásában az elsõdleges politikai célkitûzések között említette a magyar iskolák megmentésére kifejtett erõfeszítéseket.
1997.04.05. A Czabán Samu Napok alkalmával az SZMPSZ felszólította a magyar pedagógusokat, csatlakozzanak az ellenálló mozgalomhoz.
1997.04..07. A KKT komáromi ülésén tudomásul vette a JKT tagjainak névsorát, javaslatot tett, hogy a JKT-k április 14-ig tartsák meg elsõ ülésüket, április 20-ig hozzák létre a HKT-kat és április 27-ig szervezzenek minden településen ahol van magyar nyelvû oktatási intézmény szülõi értekezletet vagy falugyûlést. A KKT javasolta továbbá, hogy a szlovákiai magyarok egyéni levél (PROTEST) formájában tiltakozzanak a felelõseknél. A „Protest" megszövegezését Berényi József végezte el. Csak a három párt vállalta a „Protest" kinyomtatásának költségeit, a CSEMADOK magát a nyomtatást vállalta.
1997.04.8. Az MPP delegációja a KDH irodájában tájékoztatta Ján Èarnogurskýt, František Mikloškot és Vladimír Palkot a készülõ közoktatási törvényrõl és a Nemèok körlevélrõl. A. Nagy, Berényi
1997.04.9. Komáromban a Városi Egyetem épületében Komárom, Érsekújvár, Galánta, Dunaszerdahely iskolaigazgatói találkoztak. Az MPP-t A. Nagy László és Berényi József képviselte. Berényi József itt ismertette elõször nyilvánosan az idõközben megalakult JKT-k tagjainak nevét.
1997.04.10. A KKT nevében az MPP irodája (Barát Erika, Szarka Kriszta Berényi József és Sipos Vince) véglegesítette és küldte ki a mintegy 100 JKT tagnak az elsõ értesítõ-eligazító és a „Protest" levelet.
1997.04.11-12. A Katedra Napok keretében Dunaszerdahelyen Berényi József elõadást tartott az oktatásügyben tapasztalható nemzetiségi diszkriminációkról, és tájékoztatta a jelenlevõket a KKT cselekvési tervérõl.
1997.04.15. Az EBESZ kisebbségi fõbiztosának Max van der Stoelnak szlovákiai látogatása során fél napot szánt a Magyar Koalícióra. Az oktatási kérdések külön napirendi pontként kerültek megvitatásra. A fõbiztos késõbbi tárgyalásain felvetette problémáinkat, aminek meg is lett az eredménye. A tárgyalásokon az MPP-t A. Nagy László, Gyurovszky László, Petõcz Kálmán és Berényi József képviselték.
1997.04.17. A köztársasági elnök irodájában Berényi József tájékoztatta Milan Zemkot és V. Hladíkot a készülõ ellenállási mozgalomról.
1997.04.18. Az MPP önkormányzati szemináriumot rendezett a polgármesterek számára. A KKT és a mozgalom tevékenységérõl Berényi József tájékoztatta a jelenlévõket.
Délután Rimaszombatban a JKT-k közép és kelet-szlovákiai képviselõit Berényi József tájékoztatta a teendõkrõl.
Este Sajógömörben falugyûlésen Berényi József beszélt az iskoláinkat védõ ellenállás formáiról.
1997.04.19. Az Értelmiségi Fórum alakuló gyûlésén Berényi József tájékoztatta a jelenlévõket a KKT céljairól.
1997.04.21. Tiltakozó nagygyûlés Farkasdon a kultúrházban. Az MPP-t Berényi József és Rusznák Gábor képviselték.
1997.04.22. A párkányi Szlovák - Magyar Baráti Társaság meghívására Berényi József elõadást tartott a Szlovákia és a nemzetközi emberi jogi dokumentumok címmel.
1997.04.23. Falugyûlés Marcelháza, Berényi József.
1997.04.24. Dunaszerdahely szülõi értekezlet, gimnázium, Berényi József.
1997.04.25. Szülõi értekezlet Komárom, gimnázium, falugyûlés Karva, Berényi József.
1997.04.26. Falugyûlés Ekecs, Berényi József
Az SZMSZSZ közgyûlése, Újvár
1997.04.27. Szülõi értekezlet Ipolynyék, Berényi József
1997.04.28. Szülõi értekezletek, Dernõ, Szádalmási, Berényi József
Az SZMSZSZ delegációja átadja E. Slavkovskának a „Petíció" 55 ezer aláírását, Gyurovszky L.
1997.04.29. Szülõi értekezlet Léva, Berényi József
1997.04.30. A szlovák parlament oktatási bizottsága elõtt E. Slavkovska bejelentette, a kormány törvényelõkészítõ tanácsa nem javasolta elfogadásra a készülõ tanügyi törvényt, hivatkozva a szaktanintézetek törvénytervezetben nem elégségesen megoldott finanszírozására.

Május

1997.05.1. Falugyûlés Zsigárd, Berényi József, Mészáros Lajos
3. MPP OV, Szõlõske, oktatáspolitikai beszámoló, Berényi József
1997.05.4. Jan Gerben Gerbrandyt, Doeke Eisma politikai titkárát, Bécsben Berényi József tájékoztatta a szlovákiai magyarok ellenállási mozgalmáról.
1997.05.5. Galánta, az RMDSZ képviselõinek elõadása elõtt a kultúrház nagytermében Berényi József tájékoztatta a jelenlévõket az ellenállási mozgalom eredményeirõl.
1997.05.6. A MK közös sajtótájékoztatót tartott a nyitrai „magyar tagozat" megszüntetése miatt, az MPP-t Berényi József képviselte.
A nyitrai egyetem magyar tanárai „Tiltakozó nyilatkozatot" bocsátanak ki a rektor „Elvek" c. dokumentumában fogalmazott rendelettervezetekkel szemben.
1997.05.7. Galánta, nagygyûlés Szlovákia NATO tagsága és a közvetlen elnökválasztás ügyében, Berényi József beszédében kitért a KKT eredményeire is.
1997.05.13. A KKT ülése a Csemadokban, Berényi József értékelte a „Protest" c. levelek elküldését. Felkérte a JKT-kat, hogy tájékoztassák a KKT-t hány tiltakozó levél lett elküldve, a középiskolákba mennyi a felvett diák száma, bocsátanak-e el pedagógusokat. A KKT javaslatot tett, hogy országszerte minden járásban 1-3 helyen tiltakozó nagygyûlésekre kerüljön sor az iskolákat ért diszkriminációkkal szemben.
1997.05.17. Hidaskürt, Széchenyi emléktábla avatás a Szakoktatási Központ épületének falán, Berényi József felszólalásában tájékoztatott a KKT terveirõl.
1997.05.22. A KKT nevében Dolnyík Erzsébet, Szigeti László, Berényi József és Fodor Attila levélben találkozót kért a Michal Kováè köztársasági elnöktõl. Eva Slavkovska miniszter asszony elküldte válaszát az SZMSZSZ-nek a „Petíció"-ra reagálva.
1997.05.23. Tájékoztató dokumentumok elküldése Hans van den Broek irodájába május végi szlovákiai látogatása miatt, Berényi József
1997.05.26-31. Az ENSZ kisebbségi bizottságának ülése, Genf, Berényi József felszólalásában a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetével foglalkozott.

Június

1997.06.2. Nagymegyer, tiltakozó nagygyûlés, Berényi József
1997.06.3. Galánta, tiltakozó nagygyûlés, Gyurovszky L., Berényi József
1997.06.4. Pozsony, Csemadok, a KKT harmadik ülése, ajánlás születik a kétnyelvû bizonyítványok kiadására A. Nagy L., Gyurovszky L., Berényi J.
1997.06.5. Párkány, tiltakozó nagygyûlés, Berényi József
1997.06.9. Látogatás a szenci alapiskolában, Berényi József
Érsekújvár, tiltakozó nagygyûlés, Gyurovszky L., Berényi J.
1997.06.10. Igazgatói találkozó, Galánta, Rusznák, Berényi
1997.06.11. A Finn Nemzeti Televízió a galántai járásban készített felvételeket a szlovákiai magyarok problémáiról, ahol Berényi József kalauzolta õket.
1997.06.12. Sajtótájékoztató, Berényi József felkérte a magyar pedagógusokat, töltsék ki két nyelven a bizonyítványokat az év végén.
Gúta, Tiltakozó nagygyûlés, Angyal Béla, Berényi József
1997.06.14-16. Astrid Thors, a finnországi Svéd Néppárt képviselõje az Európa Parlamentben az MPP meghívására Berényi József kíséretével tényfeltáró körutat tett. Szombaton megbeszéléseket folytatott
- Milan Knazkoval,
- Peter Osuskýval,
- Horváth Zoltánnal Galánta polgármesterével és Bíró Lászlóval helyi képviselõvel
- több galántai iskolaigazgatóval és pedagógussal,
- A. Nagy Lászlóval
Vasárnap a képviselõasszony felszólalt és koszorúzott a zsigárdi falunap keretén belül.

Berényi József
 

Szabad Kapacitás. A Magyar Polgári Párt, Szlovákia idõszakos belsõ kiadványa. Alapítva 1989. novemberében.
Kiadja az MPP Központi Titkársága. Szerkesztette és összeállította: Tóth Károly. IX. évfolyam, 1997/2. szám. Megjelent: Pozsonyban 1997.06.18.