"Falusi". Ezt vágták a minap a fejemhez. Hát igen. A világ már csak ilyen tagolt. Falusi, városi, európai, balkáni, ... hazátlan. Pedig falun is emberek élnek. Ôk is gondolkoznak, éreznek. Sokfélék, akár a városiak. Ki mûveltebb, ki tapasztaltabb, ... ki korlátoltabb.

Itt is házak vannak, a házakban szobák, a szobákban emberek. És ezeknek is van lelkük. Márpedig a lélek szabad, kitör a rácsok közül, még a föld alól is. Néha fennen szárnyal, néha csendes várakozásban visszavonul. Nem lehet beskatulyázni, hogy ez városi, ez meg falusi. Aki ilyet mond, talán elfelejtette a "gyökereit" megvizsgálni, egy kicsit visszatekinteni a múltba; vagy pedig képmutató.

Gyakran elpanaszoljuk magunkról, hogy "hátrányosan megkülönböztetettek vagyunk". De ameddig egymást mi is így meg tudjuk bántani, különböztetni, mit várhatunk el másoktól?!...

Erli Mária Tünde