Faluvilág

„A hegyek alatt alszanak a falvak,
ráncos kis öklüket szájukba veszik.
Bajszukon sás susoráz,
fölöttük fagy sarabolgat,
hajukat havak lengetik."
(Farkas Árpád)

Fagy sarabolgat fejünk felett, csonttá fagyott az erdô, és madár helyett dér telepedett a fák ágaira. Jeges szél zúdul otthonainkra, a hegyszorosból tejköd hömpölyög, elrejtve az utat, amelyen vaksin tapogatóznánk elôre, ha nem ritkulnának oly veszélyesen soraink... Brassó megye túlélni látszik a hóesést, bár egyre több a magányosan tátongó porta.

Az Olt menti Ürmös is átélte a történelem furcsa széljárásait. A domboldalban nyugvó székely ôsök, Rákóczi György hajdani szolgái, 1848 felszabadult jobbágyai azonban ôrködnek a falu felett, így kötve az unokákat e rögökhöz.

A Persányi hegyek lábánál húzódó falu Ágostonfalvával és Apácával határos. Itt, a Barcaság peremvidékén a háromszéki, az erdôvidéki és a csángó tájegység találkozásának lehet tanúja.

Télidôben a farsangbúcsúztatás jelenti életében a változatosságot, erre vár a falu apraja-nagyja, de a városra elszármazott ürmösiek is.

A maszkázás, a maszkurázási ünnepség fôszereplôje a lakodalmi menet: elôl a zenészek, mögöttük a menyasszony és vôlegény, majd a násznép következik, a bolondkerékkel együtt. A menet délelôtt indul el az Apáca felôli faluvégrôl, át a Cigánysoron, végig a fôutcán a papi lakig. Onnan az ifjú párt a vidám menet lekíséri az Alszegbe. Majd a Nyílon át a Faluszékre tér vissza. Faluszerte hangzik a muzsikaszó, húzzák a talpalávalót, perdül a szoknya, csattog a csizma szára. „Itt vannak a maszkások!" — hallatszik, amint a szomszédok egymásnak hírül adják a menet közelgését. Érkezik a násznagy lóháton, bekiált az udvarokra, a kapuban állókat meg arra bíztatja, hogy az ifjú párt és kíséretét illendô módon — kaláccsal és pálinkával — köszöntsék. A násznép is lóháton érkezik: nemcsak a legények, de a lányok is ügyesen megülik a kurjongástól ágaskodó lovakat. Riadozva ügyelem ilyenkor a lányokat, de megnyugtatnak: egyet se féljek, mert azok egytôl egyig rokolyába bújtatott legények. Óriási csinnadrattával gördül végig a falun a „bolondkerék". A lóhúzta szekérhez kötött, lapjával a földet súroló, neki-nekirugaszkodó keréken szalmabábú vénember és vénasszony eszeveszetten csépelik egymást. A jókedvû menetet a maszkurák zárják, azaz medvének és kecskének öltözött gyerekek. A farsangi búcsúztatás a Felszegben fejezôdik be, majd este bállal zárul.

Ürmös, gyermekkorom nyári vakációzásainak faluja a maga zárt, sajátságos világával bôséges útravalóval látott el. Vándorló-keresô nyugtalanságtól hatva messze elkószáltunk, de az ürmösi templomok harangzúgása, néhai posztóharisnyás nagyapám, Bódi György dalai és meséi hazahívtak. Ürmösre mentünk, hogy szikár, barázdált arcú, tiszta tekintetû embereitôl tanuljunk reményt a lengô havazásban.

Boros Erika