Szolzsenyicin írja le a Gulagban a következô párbeszédet: a fegyôr megkérdezi az elítélttôl: "Mennyit kaptál?" "Tizenöt évet." "És mit csináltál?" "Semmit." "Az lehetetlen. Aki semmit nem csinált, az csak tíz évet kap." Áthelyezve ezt a hazai közegbe: az elhíresedett "Cigaretta 2" ügyben minden bizonnyal csak a sofôrt fogják elítélni. S akkor ilyen párbeszéd is lezajlódhat a fegyôr és közte: "Mennyit kaptál?" "Három hónapot." "És mit csináltál?" " Többmilliárdos kárt okoztam az államnak." "Az lehetetlen. Aki ekkora csalást követ el, az semmit sem kap."

Párbeszéd: "Mi a kisebbségiek pozitív diszkriminációja?" "Az, hogy a számbeli kisebbségben élô nemzeti közösséget bizonyos elônyben részesítik." "Kezdem érteni. Olyan ez, mint amikor én Mirceaval sakkozom. Azt szokta mondani: annyi elônyt adok neked, hogy balkézzel játszom."

Az ortodox egyház felháborodott amiatt, hogy az egységpárt Szûz Máriát ábrázoló ikonok hátlapján hirdette és terjesztette a templomban a saját politikai programját. A péunérések viszont azt állították, hogy ôk a programjuk hátlapjára helyezték el Szûz Mária képét.

— Van szerencsém, költô úr — szólítom meg.

— Mind lehet, ha a pénzügyminiszter igencsak felemelte a szerencsejátékok adóját — válaszol a fûzfapoéta, s tovább rója a verssorokat, Dankó Pista után szabadon:

Most van a Nap kimonóban,
Kimegyek a hipodrómra.
Az egyik brókert kérdezem,
Nem látta-e a pénzemet.
Azt feleli, látta, látta.
Az a finánc zsebre vágta.

"Kik állnak itt sorban olyan sokan?" "Szülôföldjükhöz ragaszkodó magyarok." "Miért állnak sorban?" "Keresztvízért." "Csak nem a bort akarják vízzel megkeresztelni?" "Nem, ôket keresztelik meg." "Ki?" "C.V. Tudor, aki kijelentette: minden magyar takarodjék az országból, csak az maradjon, akit én kereszteltem meg."

Amott egy csoport nem áll sorba. Ott van Iuliu Furo, Iosif Boda, Asztalos-Mãgureanu, Victor Hajdu. Ôket már meg-, pontosabban: átkeresztelték.

"Elegem van Romániából" — írja Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke kiáltványában. Hát még nekünk.

Clinton szexbotrányán csámcsogott a román tévé. A sok X-es Silviu Brucan felvilágosította a fiatalokat, hogy mi valójában a szexuális kapcsolat. Ô csak tudta. Már úgy értem, valamikor. Egyszerûbben is megtehette volna, valahogy így: ha két test között végighúzzuk a kezünket, és akad, akkor van, ha nem akad, akkor nincs szexuális viszony. Így van ez a gazdasági életben is. Ha az alacsony bérek és a magas árak között végighúzzuk a kezünket, és akad, akkor minket, piacról élô kispénzûeket jól megszexuálnak.

Bázsa S. Loránd