Ülök a szobámban. Fojtogat a hôség. Nem éppen alkalmas idô ez a meditálgatásra. Le kéne tusolni. Csönget a postás. Igen ritkán teszi. Persze, ha a tengeren túlról jön a fránya levél, nem olyan iszonyú a 87 lépcsô. Ha már eddig fáradt, kávéval kínálom. Köszöni. Topog. Látom a szemén, egy árva Eminescut szívesebben venne. Nézem a feladót. Mi történt Fricivel? Túladagolta magát? Húsz év távlatából sikerült megszoknom: könnyebb kagyló után nyúlni, mint levelet körmölni.

Üdvözlégy, Pityeszkó! — indul a prológus. — Hogy s mint vagytok, nyúzott pajtikám? (Ezt mégiscsak szél érte — harapdál a gyanú; húsz esztendô alatt nem kérdett ilyesmit.) Nagy már a fiad? Mit csinál a lányod? Jó neked, Pityeszkó, nyugodt életed van. Az enyéim (meg)vadultak. Veszett rókák lettek. Pedig jókor leléceltem rosszvérû nejemtôl. Ilkának (csak ô van a "rosszvérûtôl") jachtja van, sztriptízzel táncolta össze. Georg (Miért nem György?) aranykapocs egy TU-104 hasában, a kis Jim prostikat hord egy lerobbant Frogában. Engem az asszony tart. Mondtam már, miért?...

Gyorsan lapozom: zord hegyekre, fenyvesekre vágyom. Hiába igyekszem, ott is Frici vigyori képét látom. A változás elôtt hívott: menjek el hozzá. Állja az utat. Töltsem ott a szabit. Lássam az új asszonyt, tündéri párját (19 évvel idôsebb nála). Faljak jó világot, ne az értelmezô szótáram faggassam az életszínvonal címszót illetôen. Akkor nem sikerült. Most viszont nem hív. Ô akar jönni. Méghozzá — fogózz meg! — végleg. Annyi a pénze, mint a Fekete-tenger. Meglátod, Pityeszkó, Szent László városából metropolisz lészen — fecseg a sok krikszkraksz.

Ez, úgy látom, beszívott. Whisky volt, jég nélkül. Merthogy így folytatja: megvan még a grundunk, ahol fociztunk? (Ez volt a Rét, a mai Rogériusz-negyed.) Na és a kertészet, meg a nagypofájú bolgár? Rikácsol-e még az árkoló kapával hadonászva? "Enyém karalábé, nem tiéd káposzta?" Él-e még kócsag és kormorán a tóban? Van-e zöld pillangó, amilyet cérnára fûztûnk volt?

Miért disszidál vissza? Van egy ajánlata. Nézzek egy ingatlant a város belsejében. Ne gondoljak rosszra, masszázsszalont nyitunk. Miért vacogsz, Pityeszkó? Vagy a ti demokráciátok még mindig mankóval jár?