Z úr elhatározta, hogy megálmodja a lutri következô húzásának a nyerôszámait. Lefeküdt. Elaludt. És megálmodta mind a hat számot. Kipihenten, jó hangulatban ébredt. Fütyörészve lépett ki lakásuk ajtaján, s elindult a buszmegálló felé.

Ennyi a történet, azaz: ennyi biztosat tudunk Z úrról és a megálmodott számokról, ugyanis "hôsünk" — valami érthetetlen csoda (?) folytán abban a pillanatban, hogy jókedvûen fütyörészve elindult a belváros felé, egyszerre csak úgy odalett, mintha kámforrá vált volna. Így tehát csak találgathatjuk (ha van hozzá kedvünk), hogy nyert-e a lutrin Z úr vagy nem nyert.

Elképzelhetô: 1. Megjátszotta a számokat, és nyert, s ma valahol gazdag ember (s lehet, hogy boldog is). 2. Megjátszotta a számokat, nyert is —, de idôközben elveszítette a lutri-szelvényt, s így nem tudta felvenni a fônyereményt. 3. Megjátszotta azt a hat megálmodott számot, de aztán kiderült: azok az elôzô húzás nyerôszámai voltak. 4. Elfelejtette megjátszani a számokat, amelyek viszont egytôl egyig mind "kijöttek" az a heti húzáson. 5. Nem játszotta meg azokat a számokat, mert: "Hülyeség azt hinni, hogy valaha is meg lehet álmodni a következô lutri-húzás nyerôszámait..." — mondotta rezignáltan Z úr, s fütyörészve ment el minden fogadóiroda elôtt.

Utóirat: Tényleg, meg lehet-e álmodni a lutri következô húzásának a nyerôszámait? Jó volna ezt tudni, már csak azért is, hogy alkalom adtán ne álmodjunk-álmodozzunk össze-vissza minden csacskaságot, amelyekben aztán még hiszünk is.

Tamy Ákos