Kultúra, oktatás, etnikai identitás címmel nemzetközi, kelet-közép-európai kisebbségi konferenciát szervezett március 26. és 29. között a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. A kisebbségi helyzet megoldására irányuló modellkeresés és szakmai véleménycsere jegyében zajló konferencián jelen voltak a régió országaiban élô kisebbségek képviselôi: szlovákiai, kárpátaljai magyarok, szerbiai, bulgáriai, ukrajnai románok, romániai örmények, dél-tiroli németek, a rétoromán és szorb népcsoport, a németországi, svájci, olaszországi politikai és kulturális élet képviselôi és a hazai magyar kisebbségi szervezetek vezetôi.

Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány ügyvezetô elnöke vitaindítójában több pontban fogalmazta meg a konferencia célját. A kelet-közép-európai régió országaiban elterjedô nacionalizmus, a mások feletti uralkodás vágya, a vallási türelmetlenség, az, hogy vannak elsô- és másodrangú állampolgárok, vannak fontos és kevésbé fontos kultúrák, van többség és van kisebbség, ezek mind idôszerûvé tették a konferencia megszervezését. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek érezniük kell, hogy nincsenek egyedül, és csak egymást erôsítve maradhatnak meg — mondotta Pillich László. A többségi nemzet — elsôsorban történelmi okok miatt — jószántából soha nem fogja támogatni a kisebbségeket. Az anyaország is csak akkor, amikor saját belsô problémái mellett "ideje lesz rá", vagy amikor politikai és kulturális érdekei megkívánják azt. Pillich emlékeztetett: a rendezvénnyel párhuzamosan zajlik Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségek Nyelvi Jogaira Vonatkozó Charta elfogadása. A kisebbségek anyanyelvhasználatának jogát elôíró dokumentum önmagában nem fogja megváltoztatni a közép-kelet-európai nemzeti és etnikai kisebbségek életét; Pillich szerint ezekbôl a jogokból csak annyi valósulhat meg, amennyit a kisebbségek önmaguk képesek kiharcolni.

A konferencia elôadássorozattal folytatódott. Az olaszországi dr. Davide Zaffi a dél-tiroli kisebbségek sajátos helyzetét ismertetve, hangsúlyozta: minden dél-tiroli kisebbség számára megadatott az a lehetôség, hogy nemcsak nyelvüket és kultúrájukat mûvelhessék szabadon, hanem gazdasági autonómiát is biztosítottak számukra. Ion Cizmas, a szerbiai román kisebbség képviselôje az asszimiláció egyre nagyobb méreteire hívta fel a figyelmet. Az utóbbi években húsz román általános iskolát zártak be annak ellenére, hogy Tito Jugoszláviájában a szerbiai román kisebbség soraiból került ki a legtöbb értelmiségi. Tizenöt parókia áll üresen, mert kevés a lelkész. A román kisebbség többszöri kérése ellenére sem kapta vissza azokat az épületeket, amelyeket elkoboztak a második világháború utáni államosításkor. Az anyaország ötven éven keresztül nem vett tudomást a szerbiai román kisebbségrôl. Ha diplomáciai úton mégis egyezségek születtek, nem tartották, azaz csak akkor tartották be a megállapodásokat, ha az államérdekek megkívánták azt — mondta Ion Cizmas.

A FUEV (az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának) alelnöke, a svájci Komlóssy József — aki dolgozatot küldött a konferenciára — a finnországi svédek felsôoktatásban, illetve a közigazgatásban való anyanyelv-használati jogára hívta fel a figyelmet. Írásában kihangsúlyozta: egy ország nagysága nemcsak négyzetkilométerekben és lakóinak száma alapján mérhetô, hanem a lakosok erkölcsi értékrendje és kimûvelt fôi szerint. Emil Petre Raøiu Olaszországból a hisztrorománok kulturális helyzetérôl, Kötô József, az EMKE fôjegyzôje, az RMDSZ alelnöke az integráció kihívásairól és a kulturális önazonosságról, Armen-Otto Demirdjián, a Romániai Örmények Szövetsége Kolozs megyei szervezetének elnöke a kultúrának és az oktatásnak a romániai örmények önazonossága megôrzésében játszott szerepérôl, dr. Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, a romániai szászok kultúrájáról, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a szlovákiai magyar oktatási rendszerrôl, Ivan Alexandrov, a Bulgáriai Vlahok Egyesületének elnöke a bulgáriai románság jövôjérôl tartott elôadást. Az elôadók között volt Arquint Romedi FUEV-elnök, a konferencia díszelnöke is.

A második napon Arquint Romedi úr, a FUEV elnöke és Ludwig Elle úr, a FUEV egyik alelnöke is bekapcsolódott a munkálatokba és tekintettel arra, hogy egyenesen az Európa Tanács strasbourgi ülésérôl érkeztek, közvetlen információkkal szolgálhattak arról, hogy mit is jelenthet számunkra, általában a kelet-közép-európai kisebbségek számára a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája.

Arquint Romedi úr utalt arra, hogy ez a dokumentum fontos lépést jelenthet a népcsoportok, nemzeti kisebbségek saját értékeinek megôrzésében, a közösségben, csoportosan gyakorolható jogok általános érvényesítésében, azok elfogadtatásában. Ugyanô vázolta a svájci rétoromán lakosság kulturális és oktatási önrendelkezésének, helyi önkormányzati megoldáskeresésének módját, hangsúlyozva, hogy az európai megoldáskeresés a kisebbségi kérdések depolitizálásának útja, e kérdések kiemelése a politikai, pártközi konfrontációk szférájából.

Ludwig Elle úr, aki a bautzeni Szorb Intézet (Sorbische Institut) fôkutatója, a szorb népcsoport oktatási-kulturális önrendelkezésérôl, saját intézményi rendszerérôl tartott elôadást.

Varga Attila, a román parlament RMDSZ képviselô-frakciójának vezetôje, elküldte elôadását a konferenciára, amelyben a tanügyi kisebbségi jogok biztosításával kapcsolatos feszültségekrôl írt, s amelyet a munkálatok levezetôje, Pillich László olvasott fel.

Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke az ukrajnai nehézségekrôl beszélt, s az ottani magyar kisebbség sajátos gondjairól-törekvéseirôl.

Tôkés Elek, az Erdélyi Református Egyház tanügyi osztályának vezetôje az egyházak szerepének fontosságát hangsúlyozta az oktatás újraszervezésében, az egyházi autonómiában rejlô lehetôséget emelve ki egy önálló oktatási rendszer kiépítésében.

Kónya-Hamar Sándor parlamenti RMDSZ-képviselô a kulturális önazonosság megôrzésének, a hagyományos értékek továbbéltetésének fontosságáról fogalmazta meg gondolatait.

A konferencia záróakkordjaként Pillich László elôterjesztette a záródokumentumot: A Kolozsvári Nyilatkozat-ot, amelyet, néhány kiegészítéssel a jelenlevôk — Paul Philippi úr, a Német Demokrata Fórum elnöke kivételével — elfogadtak. Arquint Romedi, a konferencia díszelnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy e záródokumentum valamennyi vonatkozásában összhangban áll az európai sztenderdekkel, jelentôs mértékben segítheti az itteni országok kisebbségeit jogaik érvényesítéséért történô tevékenységükben során.

Papp Annamária