2003. december 31. - 2004. január 1., 2.
Terhes rokonság
"Európában Románia maradt az egyedüli impérium, amely Moldovából, Dobrudzsából és Erdélyből áll"
A Moldovai Köztársaság külföldi segítséghez folyamodik, hogy "megszabaduljon" Romániától -- idézte hétfőn a bukaresti Mediafax hírügynökség a moldovai államfőt.
A román hírügynökség szerint Vladimir Voronin moldovai elnök hazája egyik független tévéállomásának az elmúlt hét végén adott interjújában kijelentette: "Európában Románia maradt az egyedüli impérium, amely Moldovából, Dobrudzsából és Erdélyből áll." A románok hol testvéreknek mondják magukat, hol azt hangoztatják, hogy segítséget nyújtanak nekünk Európában. De mi sohasem kértük őket, hogy segítsenek. Ha nem hagynak fel ezzel a magatartással, a moldovai--román kérdés kilép határaink közül, mert felkérjük a nemzetközi közösséget, hogy lépjen közbe. Más mód nincs arra, hogy megszabaduljunk ezektől a rokonoktól -- mondta tévényilatkozatában Voronin, aki úgy vélte: a román hatóságok azért támadják a chisinaui vezetőket, hogy eltereljék a romániai közvélemény figyelmét a Romániában meglévő gondokról.
Romániának van elég gondja a gazdasági fejlesztéssel és az európai integrációs program megvalósításával, vagyis van mivel foglalkoznia ahelyett, hogy a Moldovai Köztársaság vezetését támadja -- hangoztatta.
Az utóbbi időben a román sajtó többször beszámolt róla, hogy Ion Iliescu román elnök és Adrian Nastase kormányfő olyan kijelentéseket tett a moldovai politikai fejleményekkel kapcsolatban, amelyeket a chisinaui vezetés barátságtalanoknak minősített. És viszont: vezető chisinaui politikusok nyilatkozatai gyakran váltották ki a bukaresti vezetők ideges reagálását. Román lapvélemények szerint az utóbbi három évben jelentős "lehűlés" állt be Románia és Moldova viszonyában.
Cáfolják a magyar honvédelmi miniszter távozását
Gál J. Zoltán kormányszóvivő: Medgyessy Péter nem keresi Juhász Ferenc utódját
Medgyessy Péter nem keresi Juhász Ferenc honvédelmi miniszter utódját, így ez a miniszterelnöknek a washingtoni nagykövettel folytatott megbeszélésén sem került szóba -- mondta Gál J. Zoltán az MTI-nek kedden.
A kormányszóvivő a Magyar Nemzet című napilap aznapi, Keresik Juhász Ferenc utódját? című cikkével kapcsolatban hangsúlyozta: a miniszterelnök rendszeresen tárgyal Simonyi Andrással és más nagykövetekkel, és ez a jövőben is így lesz. "A Magyar Nemzet következtetése ebből azonban téves" -- mondta Gál J. Zoltán. Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója az MTI-nek az írással kapcsolatban azt mondta: Juhász Ferenc nem készül távozni posztjáról.
Kossuth rádió
Új adók: nyugati hangnorma
Az Antenna Hungária Rt. egymilliárd forintos beruházással 25 állomásból álló adóhálózatot épít ki 2004 végéig az országban, s ezzel a Kossuth rádió sztereoadása is a korszerű nyugati hangnormán lesz fogható -- jelentette be Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária vezérigazgató-helyettese hétfőn Debrecenben.
Romániai Magyar Demokrata Szövetség--Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Párbeszédet kezdeményez Tőkés László
Borbély László, az RMDSZ egyik ügyvezető alelnöke szerint ez csak "erőltetett játék" a püspök részéről
Megbeszélést kezdeményez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőségével Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, de az RMDSZ egyik ügyvezető alelnöke szerint ez csak "erőltetett játék" a püspök részéről --írta keddi számában a kolozsvári Szabadság.
A kolozsvári napilapnak nyilatkozó Tőkés László elmondta: az EMNT két fontos célt szeretne elérni: egyrészt párbeszédet kívánnak folytatni az RMDSZ-szel, másrészt pedig román--magyar kerekasztal-megbeszélést szándékoznak kezdeményezni. Az EMNT elnöke szerint az országon belüli román--magyar viszonyt újra kell gondolni, ugyanis "nem megy már ez a protokoll-politika", s a többségi nemzetnek és a magyarság reprezentatív képviseleteinek kellene asztalhoz ülniük. "Ezt megelőzően azonban elengedhetetlenül fontos, hogy a magyarság képviselete egységesüljön. Ennek érdekében javasoltam a párbeszédet az RMDSZ-szel, s remélem, hogy a január 9-én összeülő Állandó Bizottság ezt elfogadja" -- mondta Tőkés László hozzáfűzve, hogy a tárgyalásra valamikor január végén kerülne sor.
"Szeretnénk elébe menni mindenféle buta beszédnek az egységrontásról, hiszen egy magyar nemzeti érdek van, s valamennyiünknek ezt kell képviselnünk. A párbeszéd eddig sem rajtunk állt vagy bukott, s ezután sem rajtunk fog múlni" --jelentette ki az EMNT elnöke, majd rámutatott: az RMDSZ is egyik napról a másikra magáévá teheti az EMNT autonómiakezdeményezését, hiszen ennek semmi akadálya nincs, hacsak nem valamilyen presztízsveszteségtől való félelem.
Válaszként az EMNT elnökének javaslatára Borbély László parlamenti képviselő, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke a Szabadságnak nyilatkozva kijelentette: a szövetség vezetősége bárkivel szívesen tárgyal, "így az EMNT-vel is". Borbély emlékeztetett arra, hogy már volt egy találkozó a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői között, majd kijelentette: mégis "erőltetettnek" tartja Tőkésék "játékát", hiszen az EMNT vezetőségéből többen már különböző szövetségeket alakítottak, amelyek az RMDSZ ellen indulnak a jövő évi romániai helyhatósági választásokon. Bár azt állítják, hogy csak az autonómiatörekvéseket vállalták fel.
Borbély László rámutatott: az EMNT által kidolgozott egyik autonómiatervezet sem jelent járható utat az erdélyi magyarság számára, majd így fogalmazott: "Természetesen bárkivel szívesen leülünk tágyalni, mindezt megtehetik azok az EMNT-ben szerepet vállaló RMDSZ-es kollégák, akik ott vannak velünk a parlamentben. Erőltetettnek látom viszont azt, hogy az EMNT entitásként jelenjen meg, s ilyen szerepet játsszon. Nem hiszem, hogy eljött ennek az ideje" -- mondta az ügyvezető alelnök.
Európai pénzek Kovászna megyének
Nyolcmillió eurót nyert a romániai Kovászna megye az idén a különböző EU-csatlakozási programok pályázatain -- jelentették be hétfőn, Sepsiszentgyörgyön azon az évelemző találkozón, amelyen a nyertes projektek koordinátorai és a pályázatokon részt vevő települések polgármesterei vettek részt.
A Kovászna megyei tanács által összehívott megbeszélésen elhangzott, az óriási fellendülés -- 2000-ben csupán 100 ezer eurós összeget nyertek pályázati úton -- az erősödő önkormányzati autonómiának tulajdonítható.
MIRŐL ÍR A CARIBI ÚJSÁG?
Magyarok Venezuelában
Egykoron Czetz János honvéd ezredes elévülhetetlen érdemeket szerzett az argentin hadsereg modernizálása terén, a jeles magyar katona az argentin nép nemzeti hősévé emelkedett. Ő még az 1848-as emigráció tagjaként került a távoli földrészre, a magyarok eztán elsősorban az 1930 körüli világválság idején választották új hazájuknak Dél-Amerikát (sok vajdasági család, rokonság is ekkor szakadt ketté), majd újabb hullámokban érkeztek a II. világháború, illetve 1956 után. Ma minden dél-amerikai országban található magyar, összlétszámuk azonban nehezen megállapítható; a legtöbben Brazíliában élnek (közel százezren), feleannyain Argentínában, Uruguayban ötezren. Hasonlóképpen Venezuelában is. Önszerveződésük kezdete többnyire az 1950-es évekre tehető, s a különféle rendezvények mellett kiadványok megjelentetésével is próbálkoznak, amelyek rendre befutnak a budapesti Országos Széchényi Könyvtárba. Sárosi Attila könyvtárostól tudom meg, hogy könyvkiadás révén is életben akarták tartanai a magyar szót -- ilyen vonatkozásban elsősorban a Sao Pauló-i Könyves Kálmán Szabadegyetem tevékenysége jelentős -- évkönyvek (népnaptárak), valamint a honi klasszikus szépírók köteteinek megjelentetésével. A múlt század 60-as éveitől kezdődő általános folyamat részeseiként azonban már könnyebben elérhető célponttá válhatott számukra az Egyesült Államok és Kanada, így teljes magyar könyvkiadói és lapszerkesztőségek települtek át északra. Ez idő tájt négy magyar nyelvű lap jelenik meg Dél-Amerikában: a Magyar Hírlap (központi szerkesztősége Argentínában), a Chilei Magyar Értesítő, a Magyar Lelkiség (Buenos Aires) és a Caribi Újság.
Távoli kitekintőként -- inkább áttekintőként -- ennek a kiadványnak egy évfolyamát böngészem át, a kétezerkettest, mert az idei, a meghonosodott gyakorlat szerint, csak valahol a jövő év elején érkezik majd, egy csomagban. A Caracasban megjelenő Caribi Újság 1955-ben indult hetilapként, Rozanich István szerkesztésében, a Mindszenty Alapítvány támogatásával. Negyven évre rá havonta, mostanság kéthavonta jelenik meg. A lap törzsanyagát az elbeszélések teszik ki, vélhetően ottani szerzőktől, s azzal a világos célzattal, hogy a nyelv megőrződjék -- ezek az írások tehát valódi szellemi táplálékként szolgálnak. Azoknak, akik idejöttek.
Egy másik dél-amerikai lapban találok rá Sipos Mária versére, aki "Columbus útját követve" szintén errefelé kötött ki. Az utolsó négy sora:Nyugat a hullámverést jelenti,a hajót amivel idejöttem,és mindent amit otthonhagytamés az újat ami az életem.
Közben nézem a Caribi Újság fejlécét. Az ÚJSÁG -- amúgy a háttérből -- magas, tömör betűkből áll össze, a rárajzolt Caribi viszont már dőlten írottan, amely hullámokban folytatódik, e párhuzamosan ringó vonalakat egy pálmafa zárja le. Impresszumában pedig a magára adó lap többek között a következőket is közli: "Elnézést kérünk olvasóinktól, a páros hosszú ékezetet a nyomda nem minden esetben tudja kinyomni." Annak rendje-módja szerint egyébként a lap címoldalán vezércikk (más esetben novellát indítanak rajta), nos, az egyik ilyen írás ezt hirdeti: Magyar állampolgárságot minden határon túli magyarnak. A szerző elemzi a státustörvény rendelkezéseit is, a magyar--román viszonyt, majd egy kétházas magyar parlament mellett teszi le a voksát. Egy másik vezércikk azt fejtegeti, mi lett Magyarország semlegességével, a harmadik pedig -- a kolumbiai választások alkalmából -- azt teszi szóvá, a magyarországi választásokon miért nem vehetnek részt még mindig a külföldön tartózkodó állampolgárok, holott ez például minden kolumbiainak megadatott, függetlenül attól, mely ország a lakóhelyük. Az A4-es formátumú, 22 oldalas újságban aztán sorjáznak a Magyarországról érkező (viszonylag frissen tálalt) információk: Tom Lantos látogatása, Selmeczi Gabriella és Harrach Péter parlamenti felszólalása, agrárvita az MSZP és a Fidesz között, választási anyagok, az új kormány összetétele, Pongrácz Gergely alkalmi beszéde '56 évfordulóján, tüntetés az Erzsébet hídnál. De olvasható utóbb egy terjedelemes tanulmány Kőrösi Csoma Sándorról, majd a Demokrata c. hetilapból is átveszik Seszták Ágnes egyik írását.
Ottani belpolitikai jellegű cikkekkel nemigen találkozunk, a napisajtóval a Caribi Újság nyilvánvalóan nem konkurálhat, köznapi dolgok azonban olykor témául szolgálnak. Például a zsúfolt közlekedés. Nem véletlenül, hiszen a több mint húszmilliós Venezuela lakosságának 85 százaléka városokban él. Dr. Miklós Károly mérnök szerint a venezuelai átlag gépkocsivezető nem ismeri a közlekedési szabályokat, s arra a kérdésre, hogy kinek van előnye, mindig azt válaszolja: nekem. A közlekedési táblákra rá sem pillant, miként a szemben jövő fél sem, még különösebb, hogy a gépkocsi irányjelzőjét egyáltalán nem használják. Úgyszintén sok a régi, rossz autó. Mindezek ellenére a helyzet nem is olyan rossz, kifejezésre jut a gyakorlat, hiszen olyan országról van szó, ahol hosszú évtizedek óta sok a gépkocsi, a vezetők pedig udvariasabbak, mint Európában. A szerző még egy érdekes, sajátosságot felfedő megfigyelése: "Az emberi kíváncsiság erősen kiütközik a venéz gépkocsivezetőknél. Ha az autópálya másik oldalán valami baleset történik, akkor úgy lelassul a forgalom, mintha már gyászolnák is a balesetet szenvedetteket." Talán némi célzatossággal e lapszám végére a szerkesztő odaillőnek találta közölni Petőfi A négyökrös szekér c. versét.
No, és persze a közérdekű információk, amelyek kiegészítik az újságot: rendezvények (filmvetítés lesz szombaton a Caracasi Magyar Házban), összejövetelek, fontosabb telefonszámok, gyászjelentések, házasságkötések. Egy rövidke jelentésből megtudjuk például, hogy jól sikerült a Szent István-napi búcsú, szép számmal vettek részt rajta a kolónia tagjai; a szentmisét ebéd követte, azt mindig a katolikus nőegylet tagjai készítik el, a Magyar Ház termét pedig teljesen megtöltötték a vendégek, akik között cseh, szlovák és más nemzetiségű meghívottak is voltak. Lehetett magyar kézimunkát, kerámiát és könyvet vásárolni.
Végül a hirdetések. íme egy a sok közül: "Kiss Jenő gépkocsijavító műhelye vállalja sebességváltó automaták, olajnyomásos kormányberendezések és autóvillamossági szerkezetek szakszerű és jótállásos javítását. Ötven évnél hosszabb gyakorlat; három mesterlevél igazolja a szakmai képesítést." Gondolom, ő sem tegnap lett lakosa a távoli Venezuelának.
SINKOVITS Péter
"A KORMÁNYOLDAL RÁGALOMHADJÁRATOT FOLYTATOTT"
A bizonytalanság éve
A fideszes Rogán Antal budapesti sajtóértekezlete
A Fidesz-frakció szerint 2003 a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság esztendeje volt -- jelentette ki Rogán Antal hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. A kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság mellett 2003-at az elszalasztott lehetőségek évének is lehet tekinteni -- tette hozzá az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese. Rogán Antal a kormánynak jövőre az ideinél több sikerélményt kívánt, a kormánypárti képviselőcsoportoknak pedig azt tanácsolta, hogy 2004-ben "legyenek egy kicsit nyugodtabbak".
A politikus kiemelte, egy év alatt 15 százalékkal romlott a forint értéke, és az infláció négyszeresével, 20 százalékkal nőtt a villamos energia ára. "Ez világosan mutatja, hogy Magyarországon az életet nem a kiszámíthatóság jellemezte 2003-ban" -- vélte Rogán Antal. Szerinte a kormány elvesztette a gazdaság irányításának képességét. A kormány "kapkod, zavart, és ennek az emberek, illetve a vállalkozók látják kárát" -- fűzte hozzá. Rogán Antal megjegyezte, hogy 2003-ben elindulhattak volna az autópálya-építések, de ehelyett csak a "villaépítések indultak el" kormánypárti oldalról. Szerinte ez az év azért is az elveszített lehetőségek éve volt, mert a magyar gazdaság versenyképességi mutatói nagyon sokat romlottak.
Rogán Antal a politikai életről szólva úgy vélekedett, hogy azt is a kiszámíthatatlanság jellemezte. "Nyugodtan kimondhatjuk, hogy 2003-ban ez a parlament úgy működött, hogy működési szabályait időnként még a kormánypártok sem látták át" -- jelentette ki.
Rogán Antal sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányoldal a karácsonyi szünetben is "rágalomhadjáratot folytatott" a demokratikus intézményekkel és az ellenzékkel szemben.