2004. január 3. - 4., szombat - vasárnap
MAGYARZÓ PISTIKE MESSÉI
Hurrá! Ezt a pocsék évet is átvészeltük! -- kurjanta atata zilveszter éccakáján, miután elénekelte az Isten, áldd meg a vajdasági magyart, és összepusziszkodott a kivágott Zacseknével. -- Meglátjátok, most már csak jobb idők következhetnek! Jó-kedv-ve-el, bő-őség-gel! Ihaj-tyuhaj!
-- Könnyű neked bizakodni, Tegyula, mikor benned van a maligán -- inté őt amama. -- Majd másképpen beszélsz te is, ha holnap kialszod magad, és meghallgatod a híreket.
-- Mit érdekelnek minket a hírek meg a kormányalakítás?! Nem igaz, Zacsek? De a Zacsek zomzéd már olyan laposakat pislogott a ropogós malactól meg a sűrűn hajtogatott nyakolajtól, mint a legális Vójó, amikor háborús jómadarat kell kiadni a Delponte Klárinak.
-- Engem már csak az érdekel, zomzéd, hikk, hogy hová tudnám egy kicsikét lehajtani a fejem -- nyöszörge szegény Zacsek.
Ám aztán a Zacsekné mégis életre pofozta a drága férjét, és utána rögtön táncra perdültek a zősök, hogy csak úgy porzott a telepi Petőfi parkettája! Előbb a csacsacsával kísérleteztek, de ettől atatának folyton összeakadt a lába. Aztán rákezdtek a friss csárdásra. Ettől meg a Zacseknének jött meg a vérnyomása.
-- Kifulladtunk, mint a dosz-kormány! -- lihege atata, miután feloszlott a táncparti, és lerogytak a híres táncosok. -- Kár, hogy nincs itt a Sziránó Bátics! -- sóhajta amama, aki még folytatta volna. -- Szívesen tangóznék vele egy kicsit.
-- Mit keresne itt a levitézlett igazságügy-miniszter, Tematild? -- csodálkoza atata. -- Hogyhogy mit keresne, Tegyula? Bemutatná nektek a parkett-táncos tudományát, amivel olyan szép sikert aratott egyszer Pesten, amikor még jól ment a doszosoknak.
-- Sokra ment az is a tangózással meg az önálló Szerbiájával! -- legyinte a Zacsek. -- Úgy megbukott a választáson, mint a sógorom a tánciskolában. Akinek azt mondta az oktató, hogy csak két dolog akadályozza abban, hogy egész jó táncos legyen.
-- És mi az a két dolog, tanár úr?
-- A maga két lába.
De atata szerint most majd a magyaroknak is jobban kell vigyázniuk a tánclépésekre, mert lehet, hogy egészen új tánctanárok jönnek, akik uopste nem szeretik a csárdást meg a valcert.
-- Attól félek, Tegyula, ez a Magvas Vójó se tud mást, mint sumadijai kólót táncolni! -- sóhajta amama.
-- Miért baj az, Tematild? -- ütőde atata. -- Az is egy szép tánc. -- Az igaz, Tegyula, de attól függ, hogy kivel járják. Csak nehogy a Vójó összeálljon kólózni a Tómóékkal, akik már üzengetnek neki.
-- Addig nincs baj, amíg rá nem kezd a zenekar a Ko to kazse, ko to lazse-ra -- bólogata a Zacsek. -- Mert avval a tánccal egyszer már megégették a szájukat a Zlóbóék.
-- Nem kell mindjárt bezarni, zomzéd! -- vígasztalá őt szép finoman atata. -- Úgyis közeleg a március, amikor az amcsik döntenek az idei segélyről, és ha nem tetszik nekik, ahogy az új kormány táncol, akkor elbúcsúzhatnak a dollár milcsiktől!
Jaés az ünnepek alatt a Klobucsákné is elbúcsúzott a pénztárcájától az esti vonaton, pedig nagyon jól eldugta: a szoknyája alá. A rendőrségen megkérdezték tőle, hogy emlékszik-e, hogy ki ült mellette?
-- Még mennyire, hogy emlékszem! Egy igen jóképű fiatalember.
-- És nem érezte, hogy tapogatja?
-- Hogyne éreztem volna! De azt hittem, hogy tisztességes szándékai vannak.
Ámazonban amíg a Vójóék még a kólózásról meg a koalíciózásról alkudoznak, a cérnagórác testvérek már a holnapra gondolnak.
-- Sose gondoltam volna, hogy ilyen ügyes bizniszmen ez a Vujánovics Fülöp -- jegyzé atata. -- A lehető legjobb üzletet kötötte a líbiai Khadafival: ivóvizet szállítanak nekik kőolajért cserében. Ez majdnem olyan ravasz húzás volt, mint eszkimókra rásózni a frizsidert. -- Hja, ezek már készülnek az önállósulásra, ha neadjisten radi kezekbe kerül a kormánykerék -- okoskoda a Zacsek. -- Ők is a divatos marketinghez tartják magukat, mint abban a hentesüzletben, ahol az én unokaöcsém helyezkedett el.
Már az első nap kioktatta a főnöke: egyetlen kuncsaftot sem szabad elengedni vásárlás nélkül, még ha a leglehetetlenebb kívánsággal is áll elő.
Meg is jelent egy különc zeneértő vásárló, és aziránt érdeklődött, hogy kapható-e vadászkürtnek való tehénszarv?
-- Sajnos, uram, pillanatnyilag kifogyott a készletünk -- udvariaskodott az új eladó --, de ajánlhatok Önnek egy nagyon szép tehénvalagot szájharmonikának.
PISTIKE, táncos pusziszkodó és zeneértő bizniszmen
Jaés a zilveszteri bulin ott volt az agglegény bankalkalmazott, a Dezső is, aki még éjfél előtt megkérte a dúsgazdag telepi vállalkozó lányának a kezét.
-- Node Dezsőke! Nem túl korai ez még, hiszen mi még csak néhány órája ismerjük egymást!
-- Nagyon tévedsz, mert én már három éve kezelem az apukád bankszámláját.