Tartalom

Jelenidő: 2-5, 7
Könyvek: 6
Táborok: 8
Lundi Lap: 9
Malmői Lap: 10
Oslói Oldal: 11-12
Irodalom: 13
Lélekgondozó: 14
Gyermekek: 15
Gyógyító természet: 17
Szerelmes földrajz: 18-19
Sport: 20


Az újság innen tölthető le.

ISSN 1404-7780

Az Ághegy-Liget Baráti Társaság vendégeként

skandináviai körúton járt nálunk Komlós Attila, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága sokáig ügyvezető elnöke, most elnökségi tagja, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke. Útja során a különféle magyar egyesületek vezetőivel és tagjaival találkozott Stockholmban, Lundban és Koppenhágában.


  Stockholmban előbb az Idős Magyarok - Palotai Mária által vezetett - Klubjában folytatott kötetlen eszmecserét, majd a Kalocsai Margit, a Magyar Ház Közössége elnökének vendégeként többek között Fil. mag. Straszer Boglárkával, az uppsalai egyetem tanárával is találkozott. Majd az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam intézőjével és Hegedűs Zsolttal, a Magyar Liget munkatársával városnézésen vett részt.

Mi a Magyar?

  Reményik 1941-ben írott verse ma is igen időszerű. Úgy előző lapszámunkban, mint ebben is újra felbukkan magyarságunk értelmezésének fontossága, Attól függően, hogy miként fogalmazódik meg bennünk nemzetiségünk, annak függvényében cselekszünk és láthatjuk jövőnket, nemzetiségünk fennmaradását. A magunkról - az anyaországtól elszakadt nyugati szórványban élő magyarokról - alkotott képünk, nem csak saját magunk számára fontos, hanem, az otthoni, a magyarországi vonatkoztatásban is. Osztjuk a gondolatot, amelyet Reményik Sándor annyira találóan és érthetően megfogalmaz versében, viszont sokszor szembesülünk azzal is, hogy nagyon kevesen cselekszenek ezen meggyőződésüktől vezéreltetve.
  Nap mint nap látjuk és érezzük, hogy magyarságunk meghatározója alapjában véve nem a haza, hanem mi magunk vagyunk, azok akik anyanyelvünket itt használva élünk, mi akik kötődünk a hazához, de nem az országhoz, hanem a magyarsághoz általában, mindazokhoz, akik Magyarország határain belül vagy éppen azon kívül magyarságukat konokul, megtartva, de ennek értelmét is látva, erről megbizonyosodva akarnak élni.