A VENYIGE, november 4-10 között több előadást tartott Lundban és környékén (Malmö, Akarap, Helsingborg, stb.)
  

   Az 1977-ben, Székelyudvarhelyen alakult Venyige az az erdélyi Népzene- és Néptáncegyüttes, mely a magyar hiteles népzenét és néptáncokat immár több mint 25 éves folytonossággal terjeszti - a 90-es évektől mondhatni - világszerte. Egyike azoknak az elsőként alakult táncház-együtteseknek, melyek az erdélyi táncház-mozgalmat 1977-ben elindították és azt nemzetközivé segítették. A Venyige nevéhez fűződnek a székelyudvarhelyi országos Táncház-találkozók, a Hargita megyei Tiszta Forrás rendezvények, a székelyudvarhelyi Népzene- és Néptánc-Folklórközpont létrehozása, valamint számtalan nemzeti és nemzetközi elismerésű más folklorisztikai rendezvény.
   A Venyigével a különböző társadalmi kategóriák és korosztályok, a városi lakosok ezrei kaptak lehetőséget arra, hogy megismerjék, elsajátítsák és mindennapi életükbe újra beillesszék az eredeti népzene- és néptánc kultúránk legértékesebb gyöngyszemeit.


   De ahhoz hogy a Venyige mindezt megvalósítsa saját magának kellett példát mutatnia e kulturális értékek megismerésében és elsajátításában. Ezt kitartó kutató és kulturális-művészeti munkával valósíthatta meg, amely ténylegesen az erdélyi népzene- és néptánc-kultúra feltérképezése, összegyűjtése, értékrendi választása, elsajátítása és továbbadása révén történt. Különböző felkészültséggel és tapasztalatokkal rendelkező tagjainak köszönhetően, a sokféle másirányba terelő és csábító társadalmi körülmények között is vállalták a sokoldalú tevékenységet, még a táncházakat elsöprő politikai orkánok legkegyetlenebb nyolcvanas éveiben is.
   S hogy kik a Venyigések (igazi) tanítómesterei? Hát pont azok, akik, mint a nagy elődeinké: a Bartóké, a Kodályé vagy a Martin Györgyé, és még hosszasan sorolhatnánk. Azok az egyszerű, de egy olyan, a helyi, az egyetemes kultúrát hordózó, s ebben nap, mint nap, élő erdélyi-paraszt Kútfők. Azok a zenész- és tánckútfők, akik a Venyigésekhez hasonlóan vállalták a közös munkát, a ki sem mondott vagy akkor nyíltan ki sem mondhatott közös ügy érdekében, a hagyományos erdélyi kultúra megmentése és előrelépése érdekében. S hogy kik is voltak - egy kissé mélyebb szemlélettel nézve - a Venyige eme Kútfői? Azokról az erdélyi magyar és más népcsoportokhoz tartozó Kútfőkről van szó, akik - az elmúlt évszázadok különböző kulturális- társadalmi emberalakító folyamatának mai képviselőiként - hordozói, fejlesztői és megtartói egy olyan élet- és világszemléletet tartalmazó kulturális szellemiségnek, mely pontosan az ellenkezője a diktatórikus és kollektivizáló-standardizáló materialista központosító - nyugati vagy keleti - államrendszerek szemléletének.


   A hagyományos erdélyi élet- és kulturális szellemiség, az egyéni szabadság, az ösztönös megnyilvánulás, és az egyéni megvalósulás serkentője a szétágazódó közösségi összehangolódásban. Ezt tükrözi világszintű egyedi formai-szerkezeti csiszolt gazdagságában az erdélyi-magyar egyéni rögtönzött néptánc- és népzenekultúra. Ezek az össz-szellemi kultúrát képviselő Kútfők voltak a táncház mozgalom keretében a VENYIGE-mozgalom központjában álló nagyra becsült példaképek. Ezekből a kulturális-szellemi forrásokból merítve és azokat népi- nemzeti és nemzetközi kiterjesztéssel alkalmazva kapott a magyar táncház kultúra és a táncház mozgalomkülönböző széleskörű megnyilvánulási formákat - ma már mondhatni világszerte. (Lásd többek között a lundi Forrás egyesületet, mely most ünnepli fennállásának 10. évfordulóját).
   Tehát ennek a kulturális tartalomnak a hordozói a Venyigések, akik ezennel, az erdélyi népzene- és néptánc-hagyomány lánc mai, korszerű, mind tudásukban és egyéniségükben, mind tudatukban kiszélesedett örökösei.
   Az immár két társadalmi rendszert folytonosságában derekasan átélt, több mint 25 éves VENYIGE, ma már kb. 200 állandó tagot számlál, akiknek javarésze, ha Erdély- és világszerte szétszóródva is, de a székelyudvarhelyi ősvenyigésekhez hasonlóan, továbbra is terjesztik a különböző hivatásos vagy műkedvelő együttesben a VENYIGE-kultúrát, nagy fontosságot tulajdonítva a folytonosságot biztosító fiatal utánpótlásnak. A Venyigések jórészét ma már nemcsak Európát, hanem világot járt embereknek nevezhetjük.


   A VENYIGE-FORRÁS előadások különféle nemzetiségű szereplői, udvarhelyszéki, felcsíki, gyímesi, marosszéki, Maros-Küküllő közi, széki, kalotaszegi, szatmári és mezőségi folklórzónák hamisíthatatlan népzene- és néptánc-kultúrájából nyújtottak ízelítőt. A közel két órás előadások után közös tánc(ház)mulatság következett (ott ahol ezt óhajtották) - a hagyományos módon. Balázsi József (klarinét, gardony), Gáspár Álmos (nagybőgő, hegedű, cimbalom), Majláth Albert (klarinét), Orbán László (hegedű) és Szép Gyula (nagybőgő, mélyhegedű) húzta a talpalávalót, Bíró Emőke énekelt és tánckarba is beállt.
   A Venyige-előadásokról bővebben a Forrás honlapján: hem.passagen.se/forras

Az Egyetemes Kultúrtudományi Világakadémia őszi műsora:
World University-szemináriumok, valamint tanácsadás- szolgáltatás Lundban, 2003 október-december.
Szemináriumok:

Gyakorlati Teljességtan/Totalógia (Egyetemességtan/ Mindenségtan)

Egyetemes-kultúrtudomány v. totál[etno]kulturológia

Élet- és kultúrfilozófia

kultúrökológia

Ethnomuzikológia és Ethnokoreológia

Zene- és tánc-kreatívitás, egészségbe-harmonizálódás

Tanácsadás:

élet-, kultúrális probémák megoldása

humántartalék-fejlesztés

holisztikus egészségharmonizálódás

egyetemestudat- és kreatívitásfejlesztés

egyebek (az egyéni és csoportos érdeklődések függvényeiben)

Szemináriumvezető: Fodor Béla Adalbert
Időpont: minden szombaton 10.30-13.00, valamint 16.00-19.00 óráig
Helység: Str. Grabrödersgatan 13, I em.
Jelentkezés az alábbi e-mail címen:
INFO@World-University-ATC.com
Tel.+46-046-320427
Bővebb tájékoztatás az alábbi honlapcímen: www.total-etno-kultur-itek.m.se/WU-NEWS.html#Ujsag www.total-etno-kultur-itek.m.se/VU-Hirlap.html#TT-Szem

Legyen tagja Lundi Multikultúrális Népzene- és Néptánc Folklor Együttesnek!
www.total-etno-kultur-itek.m.se/VUNYBLA.html#LMDE www.total-etno-kultur-itek.m.se/WU-NEWS.html#Ujsag

Egyetemes Kultúrtudományi Világ Akadémia - egy új és világszinten egyedi, de mindenki számára hozzáférhető képzési-, fejlődési és kiteljesedési lehetőség! Bővebb Információ az alábbi honlapon:
www.World-University-ATC.com

   A lundi nagykönyvtárban a tavaly még szabad- könyvespolcokról kikölcsönözhető magyar könyveket levitték a pincébe. Ha többen olvasnának magyarul és a magát "Kultúrfórumnak" nevező egyesület valóban törődne a művelődéssel, akkor bizony ez nem történhetett volna meg.
   Ez a hír, és benne a nyilvánvaló felszólítás, elsősorban azokat mozgatja meg, akiknek fáj a mellőzés. Nekünk fáj. Ezért Ajtony Lászlóval, előzetes bejelentkezés után, felkerestük a nagyon rendezett, nagyon korszerű és nagyon kellemes városi könyvtárat, ahol Anne Meer fogadott bennünket. Nem mentünk üres kézzel, három példányt vittünk az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam öt számát tartalmazó vaskos kiadványunkból és néhányat a Magyar Liget friss számából. A fő-könyvtárosnő őszintén elcsodálkozott, hogy mi minden "terem" a mi kis városunkban. Megígérte, hogy könyvünk bekerül a könyvtár nyilvántartásába, két kötetet pedig átküldenek a fiókkönyvtáraknak. Ígéretet kaptunk arra is, hogy lapunknak helyet szorítanak a folyóiratok részlegen. (Az előcsarnokban is elhelyeztünk néhány számot, és örömmel jelenthetjük, hogy egy hét alatt elfogyott.) A kezdeti ismerkedés után, rátérhettünk jövetelünk céljára, nyíltan megkérdezhettük: Hol vannak a magyar nyelvű könyvek a könyvtárban? Egy vagy két évvel ezelőtt még ott sorakoztak a szabadpolcokon, a török és más kisebb nemzetek könyvei mellett.
   - A magyar könyvek olvasottsági mutatói fokozatosan csökkentek. Ezért, de helyhiány miatt is, a raktárba szállítottuk őket. Kikereshetők számítógépes nyilvántartásunkban, előzetes bejelentésre felhozathatjuk a kívánt példányokat. Ha meggyőződünk róla, hogy az olvasók a jövőben igénylik a magyar könyveket, akkor a küszöbön álló polcrendszer bővítésekor újra a szabad polcok valamelyikére kerülhetnek.
   A könyvtárosnő válaszát vehetjük biztatásnak is. Kérünk minden lundi magyart, időnként, de legalább havonként egyszer, nézzen be a városi könyvtárba. Ha már ott voltunk, magunk is belenéztünk a nyilvántartásba. Milyen könyvekre számíthat a magyar olvasó? A szerkesztő tizenegy kötetén kívül sorrendben egyelőre Thinsz Géza, Eszterházy Péter, Kertész Imre, Mészöly Miklós, Gergely Ágnes, Konrád György művei és a nyelvkönyvek a leggyakoribbak. Összesen 127 cím szerepel a számítógépes nyilvántartásban, a HUK cím alatt. De nemcsak könyveket találunk ott, hanem hangszalagon, CD-lemezen Bartók Béla műveit és magyar népzenét is. Az Y-al jelölt címek zenét, a F, a G és a K betűvel jelöltek népi irodalmat, a H-val jelöltek a szépirodalmat, az uH-val jelöltek pedig a gyermekirodalmi műveket mutatják.
   Azt is megtudtuk, hogy a városi könyvtárban magyar szakember is dolgozik. Sajnos, nem találkozhattunk Somi József könyvtárossal, mert amint azt kedves beszélgetőtársunk elmondta, akkor éppen Budapesten tartózkodott könyvvásárlás céljából. Ezek szerint a jövőben gyarapodik majd a magyar könyvállomány a városi könyvtárban.
   Érdemes lesz gyakrabban odalátogatnunk.

   Építésének körülményeiről Anders W. Mĺrtensson írásából a következőket tudtuk meg. 1095-ben Ejegod Eriket választják Dánia királyává, aki hatalmas termetű ember volt, ülve két birkózóval is elbánt. Trónra lépése évében II Orbán pápa általános harcot hirdetett Jeruzsálem és a Szent Sír felszabadítására. Erik király nem vett részt személyesen a hadjáratban, hanem elküldte féltestvérét, Svent.
   1098-ban Erik király Bariban tett látogatása alkalmával rábukkant Szent Miklós földi maradványaira. A pápa engedélyével állítólag Lundba is hozott belőle, és ezt az 1103-ban épített székesegyházban helyezték el. Ettől az évtől számítjuk a lundi püspökség alapítását.

Lundban jelenleg - néhány afrikai törsz szülötteit is beleszámítva - 134 nemzetiség él békében. Szombatonként a park melletti sétányon rendezett ócskapiacon magyar szót is hallani.

Az öreg székesegyház napos oldalára gyűl szabadidejében a diákság.

Az állomáshoz közeli földszinten (Bantorget) van a magyar egyesület klubja.

Lund legrégibb boltja ez, amit senki sem reklámoz. E. H. Larsson Win- & Diverseaffär áll megszürkült cégtábláján. A süvegcukortól a szalámivégig mindenféle csodás dolog kapható. Keressétek a dóm háta mögötti utcácskákban.

Ünnep volt a magyar nagykövet látogatása.

   A többféle felelősségvállalás embere. Székelyföldről jött, ahol nem szégyen a közösségi szolgálat, amiben itt is kipróbálta magát, hiszen volt már a Lundi Kultúrfórum elnöke, és viseli a Lundi Lap Társaság elöljárója címét is. Lapunknak pedig hű tudósítója. Még a kényes kérdésektől sem szabódik. Nem rejti véka alá, ami nem tetszik. Minek tenné, hiszen ugyancsak nagy vékára volna szükség ahhoz, hogy kellemetlen dolgainkat mindenestől eltakargathassuk. Neki köszönhetjük az Övergränsen (Határtalanul) Rádió (FM 99,1) magyar nyelvű adásának lehetőségét, hiszen ő megfelelő helyen tette fel a kérdést: Ha másoknak lehetséges, nekünk miért nem? És lehetőséget kaptunk. Ajtony László haját fiatalosan copfba fogja. Tudva tudja ő azt, hogyha kenyere javát megette, de a társasági életben, és mindig a fiatalok között, még rengeteg hasznos dolgot cselekedhet mindannyiunk javára.
Magasan lengjen a zászló / Éljen soká Ajtony László!
Itt a lundi magyar rádió!