A dél-svédországi magyarok családi lapja
3. évfolyam 13. szám 2002/4
Sport
Svéd - magyar, percrõl percre
     Bal közép, 17. sor, kettes ülés. Kis fapad a korlát mellett. Az öt fokra való tekintettel szaporán melegítenek a csapatok. Elsõ nézésre a magyar a homogénebb csapat: a melegítõkön díszelgõ felírat szerint mindenkit Arany ászoknak hívnak. A mellettem levõ finn tudósító kis töprengés után megkérdi: "Az Arany a családnév vagy a keresztnév?" Sikerül tisztáznom a félreértést. A svéd rádió riportere a nevek helyes kiejtése után érdeklõdik. Néhány nevet - Fehér, Király, Gyepes, Lisztes, Babos, Dárdai - lefordítok. - De érdekes! - ragyog az arca. (Tökölit nem fordítom le.)
     A komor felhõkbõl zászlókkal és meccslabdával felszerelt ejtõernyõsök érkeznek. Csupán méterekkel tévesztik el a középpontot. A hangszórókból áradó dunka-dunka zene elhalkul, bevonulnak a csapatok. A kezdõkörben stramm fiatalember elõbb a magyar, majd a svéd himnuszból énekel el egy-egy strófát. A " ...noooooor-deeeen." után harmincötezer torokból tör fel a vikingek harci kiáltása: "Sverige! Sverige!" (Ejtsd: Szverije.) Nagyon egyedül érzem magam.
     1. perc: Fázik a bokám. Az utcai ruhámra sínadrágot és bundát húztam, de a gyapjúharisnyát elfelejtettem. Oldaltáskámat teszem a betonra, a talpam alá.
2. perc: A svédek meglepõen lagymatagok, eladják a labdát. Valakinek zavaróan vacog a foga. Hátranézek, és elbliccelem a szögletet.
     5. perc: Két svéd közelrõl bámulja Fehér Csaba hátán a 2-est. Kenesei levegõt vesz, és rászúrja. 1:0!! Amerre a szem ellát egyedül én állok. - Bocsánat - motyogom magam elé. - Szép volt, súgja a finn. A beállt csendben üvöltésnek is lehet venni. Közben egy fejes!... és Isacsson kitornássza.


Kenesei vágtája a gól után

     10-20 perc: Szeme van a labdának. Fehér Csaba pánikot kelt a svéd baloldalon. Távoli lövés, mellé. Ez nem "az a" mellélövés, nem az alantas szerepre ítélt csapat kétségbeesett próbálkozása. Nem is fütyül senki.
     28. perc: Tököli a gólvonalról fejeli ki a hálóba tartó labdát. Ereimben már rég megfagyott a vér, ezért csak a szívverésem hagy ki.
     30. perc: Lipcsei nagyon akar. Feltûnt a bírónak is. Sárga lap. "SENKI" - üvöltik hárman is Löw Zsoltnak, aki nyugodtan veszi le a labdát.
     34. perc: A berobbanó Ljungberg elõl Király ment. Kísért a múlt: kilyukadt a védelem. A svédek visszaülnek a helyükre. Oszoljunk, nincs itt mit nézni emberek!
     40. perc. Ezek verték ki a nyáron Argentinát?
     44. perc: - De jól játszik az az 5-ös. - Gyepes, mondom a finnek. - á, Djepes. 		     Szünet. Sajtóközpont, kávé, sütemény. - "Négy gólt rúgunk nekik a másodikban." - véli mellettem az egyik tojásfejû. A TV-ben elismerõ nyilatkozatok, és fekete-fehér képek az aranycsapatról.
     47. perc: Nem vesztettem el semmit azzal, hogy néhány perccel tovább melegedtem.
     54. perc. Lisztes produkciója megközelítõleg harmincezer sóhajt idéz elõ. A sárgák mind gyakrabban legyintenek a bíró ítéleteire.
     58. perc: A nagy igyekezetben Zlatan Ibrahimovics Anders Svenssonnal ütközik. Gyér füttyszó.
     59. perc: Cserélünk. Megmosolygom a feliratot a villanytáblán: "Tököli UT - Feher IN".
     60. perc: Király veszélyes fejest hárít. A közönség belemelegszik.
     62. perc. Szögletre ellentámadással válaszolunk. A szöktetés túl hosszú, Fehér Miklós megáll. Dárdai rekedtre kiabálja magát. - "Ne állj meg!" "Ne állj meg!" "Ne állj meg!"
     67. perc. Zlatant buktatjuk. A bíró szívrepesve mutat a bûntett helyére. A szabadrúgást szerencsére elfusizzák.
     77. perc: Jobboldalról beadás érkezik. Király hiába nyújtózik, a jobbegyenese Zlatan állán, a labda pedig a hálóban ül. Zlatan elfelejt svédül. Hiába magyarázzák neki, nem érti, miért a nagy felhajtás. Hordágy be, Zlatan ki.
     78-90. perc. Erõtlen svéd támadások, nyugodt magyar védekezés. Számolom a perceket. Na végre! Három perc extra idõ
     93. perc:  Most vagy soha, gondolja Kim Källström - ejtsd: Csel-ström -, és kirúgja maga alól a gyepkockát. Legyünk õszinték: Van  olyan bíró, aki az utolsó percben a 11-es pontra mutat? Akad néhány, de a német bíró nem tartozik közéjük.
     94. perc: Hármas sípszó. Nem hiszek a fülemnek. - Puh! - sóhajtok fel svédül.
     Sajtókonferencia. Gellei Imre elégedett az eredménnyel. A svéd edzõn a sor. Tommy Söderberg és Lars Lagerbäck közül az utóbbi vállalta a bûnbak szerepét.
     - Hetven percig bénáztunk,  utána pedig húsz percig hajtottunk. Nem lehetne megfordítani a sorrendet? - kérdezi a legfiatalabbnak kinézõ svéd tudósító.
     Jó kérdés. - Simogatja az állát a Lars Lagerbäck. A tudósító nem feszegeti tovább. Ezért szeretem a svédeket.
H.ZS.
A svéd szervezõk

     Európai módon, házigazdaként is, több apróságban észrevehetõen kifogástalanul viselkedtek a magyar csapattal szemben. Például Rakóczky Balázst a Norrköping kapusát is nyilatkoztatták a svéd tévében. A mérkõzés elõtt fiatal operaénekes egyformán nagy lendülettel énekelte elõbb a magyar majd a vendéglátó ország himnuszát. Sajátos magyar kiejtése is elismerést érdemel, minden olyan sportszerû hangulatban történt, mintha tétnélküli, barátságos mérkõzésrõl volna szó.

Moré Imre

     Svédországi labdarugó-szakértõként három napig a magyar válogatottat segítette, még a svédek utolsó titkos elõkészületi edzésére is bejutott, hogy  az esetleges újdonságokról tájékoztathassa  a meglepetésekre érzékeny magyar csapatot. Véleménye szerint a magyarok jól mûködtek a pálya közepén, a gólt õ is gyönyörûnek nevezte, és az egészében véve a magyar válogatott pozitív kisugárzásáról beszélt a Petõfi rádió mikrofonja elõtt. A svéd-magyarok  ezt a rádiót hallgatva és svéd tévét nézve szurkoltak.