A dél-svédországi magyarok családi lapja
3. évfolyam 13. szám 2002/4
Új Oslói Oldal
2. évfolyam 8. szám 2002/4
Hírek Északi Fény Magyarországon
     Szeptember 24.-én, a norvég király magyarországi látogatását megelõzõen a norvég Külügyminisztérium tartott tájékoztatót, melyen 82 résztvevõ képviselte a norvég Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, az Exporttanácsot, az Exportgarancia Intézetet, az állami Számvevõszéket, a Külügyminisztériumot, a bankvilágot, a sajtót, a kulturális és oktatási intézeteket, valamint a Norvégiában mûködõ magyar egyesületeket. Többek között az alábbi elõadások hangzottak el: Jan Pettersen (külügyminiszter): Magyarország és Norvégia, új lehetõségek az integrált Európában; Iklódy Gábor (Magyarország oslói nagykövete): Magyarország az EU tagság küszöbén; Szabó György Zoltán: Hogyan építsünk ki üzleti kapcsolatokat Magyarországgal; Jan Otto Johansen (író, újságíró): Az új Magyarország címmel.

     Október 21.-én Iklódy Gábor oslói magyar nagykövet  tartott beszámolót a norvég király magyarországi programjáról. A királyi pár többek között meglátogatta az ELTE Skandinavisztika Intézetet is. Errõl olvashattunk beszámolót a NUFO INFO 2002. októberi számában.


A NUFO INFO

     Ebbõl közlünk most magyarra fordított, rövid részletet:
V. Harald norvég király és Szonja királyné Mádl Ferenc köztársasági elnök meghívására 2002. október 8.-10.-e között Magyarországra látogatott.


V. Harald norvég király és Mádl Ferenc köztársasági elnök

     A 65 éves uralkodót - aki a Svédországtól 1905 óta független legújabb kori Norvégia harmadik királya - Mádl Ferenc köztársasági elnök fogadta a Kossuth téren, majd a Parlamentben került sor megbeszélésekre. Késõbb a Nemzeti Múzeumban volt díszebéd a vendégek tiszteletére, akik este látogatást tettek az Eötvös Loránd Tudományegyetem skandinavisztika tanszékén. A skandináv nyelveket és irodalmat tanuló magyar diákok hetekig készülõdtek e rangos találkozóra. Alakítottak egy kis létszámú kórust, betanultak két népdalt, ebbõl az egyiket mindkét nyelven. Az esten felolvasták Weöres Sándor Nordkapp címû versét is. Szonja királyné közvetlen, kedves beszédével belopta magát a diákok szívébe. Szólt a magyar-norvég kulturális kapcsolatok fontosságáról. örömmel nyugtázta, hogy öt norvég darab futott idén a magyar színházakban. A mindenkor kedvenc Ibsen mûvek mellett pl. a fiatal drámaíró, Jon Fosse darabja megy a Kamrában. A hivatalos program után a királyi pár elbeszélgetett a norvég szakos magyar diákokkal, s a többnyire orvostanhallgató norvégekkel.
Gangl Orsolya és Láng Zsófia beszámolójából


     A Norvég- Magyar Egyesület (NUFO) és az osloi magyar nagykövetség közös rendezvény keretében október 26.-án emlékezett meg az 56-os forradalom és szabadságharc 46. évfordulójáról. A mûsorban fellépett Wolgang Plagge zeneszerzõ, zongoramûvész, Knut Risan színmûvész és Bilibók Zsuzsanna. Az ünnepi megemlékezéseket Iklódy Gábor oslói magyar nagykövet és Per Egil Hegge újságíró tartották




A Magyarok Baráti Körének lapja
      Nem, kedves olvasó, nem valami természeti csoda történt Magyarországon! Az északi fény nem tündököl a magyar horizonton, nem látható, nem érzékelhetõ Magyarhonban. Az északi országok kiváltsága e tünemény...
     2002 októberében láttam elõször északi fényt, Izlandon.


Az északi fény

     Talán illene röviden bemutatkoznom, ha már ily lelkesen osztogatom élményeimet! Papp Kornéliának hívnak, s jelenleg az Izlandi Egyetemen tanulom az izlandi nyelvet, az izlandi oktatási minisztérium jóvoltából. Az izlandi minisztériumtól egy évre szóló ösztöndíjat nyertem, elsõként Magyarországról. Szeptember elején érkeztem Izlandra, némi nehézség után. Nálunk, Magyarországon, nem tudnak túl sokat Izlandról, így azt sem, hogy mivel jár egy izlandi út. Azért valahogy lerakott a repülõ, csak éppen a csomagjaimat keverte el, valahogy idetaláltam, valahogy idekerültem. Rövid idõn belül meglettek a csomagjaim, s én is magamra találtam. Ma már õszintén mondhatom, szeretek itt lenni, szeretem Izlandot.
     Régi álom vált valóra ezen úttal. 16 éves voltam, amikor elõször elhatároztam, hogy Izlandra utazom, de akkor még csak természeti, földrajzi érdekességként hatott rám. Aztán egyetemista lettem, nyelvészettel kezdtem foglalkozni, s kiderült, hogy mily különleges az izlandi nyelv. Akkor döntöttem el, hogy skandinavisztika szakra is jelentkezem, az addigi magyar szakom mellett. így kerültem egyre közelebb Skandináviához, az északi kultúrához, történelemhez, emberekhez, és most már "fizikailag" is tapasztalhatom, amirõl eddig oly sokat tanultam.
     Úgy gondoltam, Magyarországnak többet kell tudnia Skandináviáról, s ebben segíthetnék, hiszen én is kapok támogatást ahhoz, hogy újabb és újabb dolgokat ismerhessek meg a világon.
     Ezért alapítottuk meg, 2002. október 23-án, az északi Fény Társaságot, melynek álneve Magyar -északi Kulturális Társaság. Egy hasonlóan lelkes svéd szakos hallgatóval, Nagy Anikóval együtt próbáljuk alakítani, formálni az északi Fény Társaság útját Magyarországon.
     A társaság tevékenysége a skandináv és magyar kultúra ismertetése mellett több területre is kiterjed. Egyrészt szeretnénk lehetõséget teremteni kulturális kapcsolatok kiépítésére Dániával, Izlanddal, Norvégiával és Svédországgal. Másrészt társadalmi kapcsolatok kialakítását tûztük ki célul magunk elé.A kulturális kapcsolatokat illetõen szeretnénk létrehozni egy könyvtárat, ahol a skandináviával kapcsolatos könyveket gyûjtenénk össze, s tennénk elérhetõvé mindenki számára. Szeretnénk megismertetni  Magyarországgal a skandináv írókat, csak úgy, mint a Skandináviában élõ magyar írókat és tanárokat, tudósokat, kutatókat, mûvészeket. Irodalmi és mûvészeti estek szervezését, Skandináviával kapcsolatos irodalmi pályázatok lebonyolítását tervezzük.
     Úgy gondoljuk, hogy azáltal, hogy a két ország kultúrája közelebb kerül egymáshoz, szorosabb emberi kapcsolatok is könnyebben kialakulnak. Mi természetesen igyekszünk kétoldalúvá tenni ezeket. Ezért keresünk meg olyan társaságokat és oktatási intézményeket Skandináviában, akik tudnának és szeretnének velünk együttmûködni. Izlandon óriási segítség volt például az Izlandi - Magyar Társaság támogatása, akik segítettek nekem eligazodni a kezdeteknél.
     Másrészt az északi nyelvek oktatása is célunk. A társaság szeretné összehozni a Magyarországra érkezõ skandinávokat és a skandináv nyelvek iránt érdeklõdõ magyarokat, hogy nyelvtanárra is lelhessenek egymásban. Természetesen, amennyiben igény lesz rá, nyelvórákat is szervezünk.
     A filmklubok, elõadások, beszélgetések, diavetítések havi rendszerességgel mûködnek majd. A programokról részletes tájékoztatást a készülõ honlapunkról lehet szerezni.
     Köszönöm, hogy bemutathattam az északi Fény, alakulóban lévõ társaságot. Forduljanak hozzánk bármilyen kérdéssel, ötlettel, segítõ kritikával! Elérhetõségünk: northernlights@eotvos.elte.hu. Amennyiben elküldik címüket, írnak nekünk, örömmel értesítjük önöket honlapunk elkészültérõl és címérõl.
     üdvözlettel és szeretettel,
Papp Kornélia

     omar@eotvos.elte.hu
északi Fény Társaság
Magyar-északi Kulturális Társaság
Levelezési cím:
H-1118, Budapest, Ménesi út 11-13.

Hírek

     A norvégiai Magyarok Baráti Köre lapja (MBK Híradó) 2002. októberi számából:
     Ölveczky Cecília beszélget Zsámbéki Gáborral, a Katona József Színház igazgató fõrendezõjével az oslói Nemzeti Színházban rendezett Kis Eyolf darab kapcsán.
     A Portrécsarnokban Martinovits Gézát mutatja be Kasselbauer Gyöngyvér. "A Magyarok Baráti Körének elsõ alelnöke volt, öt országban élt, öt nyelven beszél, amerikai doktorátusa van, 65. születésnapját Dél-Afrikában ünnepelte..."
     Bendes Rita: Jeles napok c. cikke az õszi ünnepekrõl szól. Szent Mihály, Szent Márton és Szent Erzsébet napjáról, a svéd Szent Brigitta ünnepérõl.
     Az évek óta mûködtetett Csincsele gyermekcsoport október 11.-én, november 8.-án, 15.-én, 22.-én, s december 6.-án tartotta foglalkozásait. A felnõtteket pedig -december 6.-ra- közös éneklésre hívták az MBK Híradó szerkesztõi. Népzene és néptánc Gyímesbõl: Zerkula János és Fikó Regina csángó népzenészek adtak mûsort az MBK november 2.-i rendezvényén.
     Nov. 12.-én Jan Otto Johansen író, újságíró tartott elõadást az Oslói Egyetem Média és kommunikációs Intézetében. Elõadásában a közép- és kelet-európai, azon belül is elsõsorban a magyar, lengyel és cseh média területén zajló hatalmi harcokról beszélt. Megjegyezte, hogy azokban az országokban, ahol még egymás mellett élnek az áldozatok és pl. az õket korábban halálra ítélõ bírók - amivel személyesen találkozott Magyarországon - addig az ideálisnak tekinthetõ tárgyilagosság érthetõ emberi okokból nehezen érhetõ el. Kitért arra, hogy a nyugati kutatók hajlanak az itteni viszonyokat olyan elméleti keretek között vizsgálni, melyek az anyagi nyereségre törõ médiamonopóliumok idején ma már ott sem igazak.