A dél-svédországi magyarok családi lapja
3. évfolyam 13. szám 2002/4
Koppenhágai Lap
3. évfolyam 10. szám 2002/4
Dánia és az Európai Unió A Pillanat
     Dán Néppárt követeli az EU-ból való kilépés lehetõségét.
     Information, RASMUS LINDBOE, 14. október 2002.

     Dánia és a többi EU ország jogot kell kapjon arra, hogy adott esetben teljesen elhagyja az Uniót, hangzik a Dán Néppárt kormányhoz intézett követelése. A dánoknak immár lehetõséget kell kapniuk arra, hogy elbúcsúzhassanak az EU-tól, ami ma sem Dánia, sem más ország számára nem lehetséges. A Dán Néppárt felkéri Bertel Haarder (Venstre =liberális jobboldali) európa-minisztert, hogy teremtsen jogi lehetõséget a kilépésre, és elutasítás esetén súlyos következményekkel fenyeget a kormánnyal való további együttmûködést illetõen.
     "Elõnyös lenne mind az ellenzõk, mind az igenelõk számára, hogyha tiszta választási lehetõségek állnának a választók elõtt. Véget kell vetni az olyan népszavazásoknak, ahol a politikusok kimondhatják: tégy, ahogy mondom, mert nincs visszaút" - szögezte le Peter Skaarup a Dán Néppárt alelnöke.
     A kormányt támogató párt most hivatalosan a Parlamenthez fordul azzal, hogy a kormányzat teremtse meg mindenki számára az unióból való kilépés lehetõségét. Dániának elnökségét arra kellene használnia, hogy keresztülvigye e követelést, véli Peter Skaarup, aki kard csörtetve fenyegeti a kormányt, amennyiben nem igazodik:
     "A kormányzatnak magának is érdekeltnek kellene lennie a tiszta vonalakban. Mi folyamatosan mérlegeljük, hogy milyen elõnyünk és hátrányunk származik az együttmûködésbõl, és ha e követelésünk elutasíttatik, akkor ez egész biztosan negatív irányba lendíti a mérleget"- nyilatkozta P.S.
     Tiltakozó szavazatok A követelés a legkényelmetlenebb pillanatban jön Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök számára, aki éppen egy bõ hónapos intenzív európai körutazás elõtt áll, hogy a fõvárosokban befejezhesse az EU bõvítés elõkészületeit. Romano Prodi EU-elnök az euróról szóló népszavazás idején, 2000-ben elutasította a kilépés általános jogi lehetõségét. Az EU konvent, amely immár nyolc hónapja dolgozik egy új EU-szerzõdésen, feltétlenül szükségesnek ítéli a kilépési jog bevezetését - véli Peter Skaarup, aki különben a Konvent egyik dán küldötte. A dánok minden valószínûség szerint néhány év múlva, a Konvent munkájának végeztével újabb népszavazás elé néznek. Akkor nem lesz elegendõ csak a már létezõ dán fenntartásokról szavazni - a Dán Néppárt szerint.
     "Amennyiben nem lesz igazi választási lehetõség, akkor tömeges tiltakozó szavazásra számíthatunk. Ezért a kormány érdeke is a kilépés lehetõségének megteremtése" - mondja Peter Skaarup.
     A Dán Néppárt követelése a minapi Vejle-i pártkongresszuson kitört EU viharnak a következménye. A párt elnöknõje Pia Kjaersgaard azon dühöngött, hogy a dánokat a magasabb életszínvonalat ígérõ "hazugságokkal" csalták az EU-ba. Mogens Camre [EU parlamenti képviselõ] pedig az ellen dörgött, hogy az EU-nak egyre több befolyása van, miközben a népi támogatása egyre ritkul. "Az EU hatalmi elitje nem tûri, hogy a kártyáiba nézzenek. De mi az voltaképpen, amit az EU jobban tud nálunk?!" - kérdezte M.C.
Ford.: Lazarus
Figyelem! A fordítás önszorgalomból készült felvilágosításul. Minden jog a szerzõé és/vagy az újságé!


A kis hableány

      Koppenhágai munkatársunk megint nagy fába vágta a fejszéjét. Sören Kierkegaard PILLANAT címû folyóiratának elsõ számát fordította magyarra.
     A PILLANAT* 1 szám
  1. Elõhang/Hangolás
  2. Ahhoz, amit "muszáj elmondani"; avagy miképpen is hozható döntés?
  3. Elfogadható, hogy az állam - a keresztény állam! - amennyiben ez egyáltalán lehetséges, lehetetlenné tegye a kereszténységet?
  4. Végy be hánytatót.


Lázár Ervin Járkáló

     A fordító Lázár Ervin Járkáló elõmagyarázkodásaiból idézünk: 1855 Május 24  *Amikor S.K. A pillanat -ot választotta folyóirata címéül ez nem csak azért történt, mert evvel is hangsúlyozni kívánta idõszerûségét, hanem azért is mert a pillanat fogalma  fontos keresztény kategória volt gondolkodásában. [Lsd.: Jens Himmelstrup: Terminológiai szótár - az életmû kiadás 20. kötete; illetve A szorongás fogalma III. fejezetének fontos lábjegyzetét!]
     "Amennyiben az idõbelinek és az örökkévalónak meg kell érinteniük egymást, akkor ez csak az idõben történhet, és máris a pillanatban vagyunk... egy pillantás... az idõ egy jele, de jegyezzük meg, hogy ez olyan idõ, amely az örökkévaló érintése által sorsdöntõ meghasonlásban van." (S.K.) "A pillanat nem az idõ atomja, hanem az örökkévalóságé." (J.H. Term.sz.)
     Felkérünk viszont mindenkit, aki mind dánul, mind magyarul tud, hogy kövesse az eredetiben a munkánkat; egyrészt mert igazából így érdekes ugye a dolog, másrészt, mert esetleg értékes segítséget nyújthat a fordításhoz, harmadrészt pedig, már a ¨puszta olvasással" is alighanem az országban található legrafináltabb integrációs programban vehet részt az ember. Akik Dániában élünk tapasztaljuk, hogy a mai politikai erõk milyen nagy súlyt fektetnek arra, hogy a menekültek és bevándorlók dánabbak legyenek a dánoknál, fõként a pénztekerészeti ügyekben, és (jogosan!) megkövetelik a lehetõ legjobb nyelvtudást is ahhoz, hogy valakibõl 'újdán' lehessen. No hát ez a fordítós nyelvi integrációs kísérlet talán ahhoz hasonlítható, mintha mondjuk egy csapat Magyarországon letelepedett, illetve letelepedni kívánó maláj Vörösmarty Mihály, avagy ippeg Hamvas Béla valamely fontosabb mûvének malájira átültetésével foglalatoskodna szabad, illetve önkéntes munkaidejében.
     Néhány éve, egy magyar-dán Kierkegaard rendezvénysorozat keretében egy magyar színházi csoport elõadta az Egy csábító naplójának színpadi változatát Koppenhágában - magyarul. Evvel az eseménnyel kapcsolatban az egyik 'bulvárlap' a következõ megjegyzést engedte meg magának (emlékezetbõl): "Filosoffen pĺ ungarsk, kan man forestille sig noget mere egsotisk?" Azaz: "A filozófus magyarul, elképzelhetõ ennél egzotikusabb valami?"
     Ami azt illeti, a dánoknak maguknak is majd száz évükbe került, hogy a kortársak meghökkenésétõl, borzongásától, sõt haragjától eljussanak az értékelésig. Amint S.K. idõszakos lapjának már elsõ számában megjósolja, kortársai többsége A pillanat kijövetele után a szerzõt egyszerûen bolondnak nyilvánította, amint ez kitûnik az 1961-ben elõször önálló kötetként megjelent kiadvány elõszavából is, P.G. Lindhart tollából. Õ már ugyan le meri azt is írni, hogy a késõbbi vizsgálatok (S.K. és a kortársak naplói pld.) szerint, a filozófus író talán soha nem volt életében olyan kiegyensúlyozott, sõt vidám, mint e lap kiadása idején, élete utolsó évében.
     Ami az írások látszólagos fõ tartalmát, a nép-és államegyház, valamint a 'hivatásos keresztények' megtámadását illeti, csak azt tudjuk tanácsolni vallásos olvasóinknak (is), hogy talán hagyják megérni véleményüket, és koncentráljanak a leglényegesebb kérdésekre, az öröklét, illetve Jézus követése kapcsán, miszerint például: senki nem 'adminisztrálhatja' sehogyan más kereszténységét, mert 'a pillanat' fel- és megtöltése a személy kiváltsága és dolga. Mai, sokkal profánabb, de nem kevésbé álszent és hazug világunkban akár a politika és 'fõszereplõi' is behelyettesíthetõk a megfelelõ helyekre, de a legerõsebb hatást remélhetõleg a szinte páratlan, és többek között Hamvas Bélát is lenyûgözõ 'szabadulómûvészeti' (ön és közmegvilágosító) bravúrsorozat fogja tenni. Aminek formájáról, a 'nyelvújító', dán nyelvteremtõ Kierkegaard ezen munkájáról ma már, mint a dán újságírás egyik legkiemelkedõbb teljesítményérõl is beszélnek.
Szerkeszti: Lázár Ervin Járkáló (ham.laz@get2net.dk)