A dél-svédországi magyarok családi lapja
3. évfolyam 13. szám 2002/4
Halmstadi Lap
A halmstadi Barátság Egyesület lapja 3. évfolyam 5. szám 2002/4
Báli híradó
     Október 5-én  újra nagy vigasság színhelye volt a halmstadi Blĺ Huset. Ekkor tartottuk meg ugyanis a már hagyományossá vált szüreti bált. A gondos  elõkészületek gyümölcseként  igen jól sikerült a báli rendezvény.


Az elnöknõ vezényelte a tombolát


     A jelenlévõ 50-60 vendég nagyon jól érezte magát. A zenét Ljungby-i zenekar szolgáltatta, ügyesen vegyítve a klasszikus magyar nótákat, keringõket és a fiatalabbaknak inkább tetszõ modern zenéket. Volt szõlõlopás és tombola is úgyhogy mindenki megtalálta a kedvére való szórakozást. Vendégeink voltak Hyltebrukból, Lundból és Malmõbõl is. Reméljük szép emlékeket vittek magukkal és majd újra eljönnek rendezvényeinkre.


Áll a bál


     November 23-án Erzsébet-Katalin bált rendezünk. December 3-án Mikulás ünnepség lesz a kolozsvári bábszínház elõadásával. Az  év utolsó rendezvénye a  Nosztalgia est  (elõszilveszter) a "Nosztalgia trió"-val december 29-én.
    Végezetül minden kedves tagunknak és vendégeinknek Kellemes Karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag Boldog új évet kíván az Egyesület vezetõsége!
Boros György
Halmstadi arcok

Nagy Emöke

     Kicsi a bors, de erõs, így lehetne jellemezni Emõkét, aki energikus, jó szívû, örökmozgó. Tizennégy éve települt  Svédországba Marosvásárhelyrõl ahol klinikai laboratóriumi asszisztensként dolgozott, itt Halmstadban  pedig a megyei kórháznál. Sokan a SOMIT-osok "szakácsnõjének" ismerik (õ ugyan nem szereti ha így hívják, mert kedvtelésbõl teszi), de fõzött már számtalanszor az egyháznak Tĺngagärdén és számtalan helyi rendezvényen, bálon. Február óta a halmstadi Barátság Egyesület elnöke. Ezen kívül a gyerekek kerámia körének vezetõje. Ezelõtt a cserkész gyerekekkel is foglalkozott.

Varga Melinda

     Pancsován született. Csendes, megfontolt, mindig mosolygós, kedves, melegszívû fiatalasszony.  újvidéken megkezdte a tanárképzõt, magyar nyelv,- és irodalmi szakon, de sajnos a politikai helyzet közbeszólt, így Svédországba hozta a sors. Halmstadban 1998 óta lakik férjével és két aranyos kislányával. Az idén kezdte el Halmstadban a fõiskolát, a svéd tanári szakon. Szabadidejében a gyerekek anyanyelvi oktatását vezeti a klub napokon. Sok szerencsét és jó tanulást kívánunk a továbbiakban!
    Boros Mária
Dániel Éva kiállítása

Aki még nem hallott Hyltebruk-rõl annak elmondanánk, hogy  nagyon barátságos kis település ötven kilométerre Halmstadtól. Talán aki mégis tud valamit róla, az a papírgyárral hozza kapcsolatban  (Stora Hylte AB).


Dániel Éva

     Itt él a nyár óta Dániel Éva festõmûvész. Fél évszázaddal ezelõtt az erdélyi Sepsiszentgyörgyön született, majd szülõ hazáját a kilencvenes évek elején kényszerbõl elhagyva átköltözött Svédországba, ahova két fiatalabb kisfiával követte korábban emigrált férjét, Sándort. Gyerekkora óta fest, tíz évesen már kiállításon szerepelt elsõ munkája.
     Néhány évvel ezelõtt fedezték fel agydaganatát. Mûtötték. örült, hogy a mûtét után a látása jó volt, kezei mozogtak, így folytathatta a festészetet. Miközben lassan felépült, festés közben felfedezte az új technikáját, a több dimenziós festést.  Két-három dimenzióban eleveníti meg a képi motívumait. Figurális festményei ezáltal sajátos ritmusú világot alkotnak, a nézõpontok változtatásával a képtér és az idõ mozgásának illúzióját nyújtják.  Ezt a technikát "Hillman"-nak nevezte el, az életét megmentõ orvosa nevérõl.  Módszere szokatlan mondhatnánk olykor meghökkentõ. 		     2000 májusában Gyulán az Erkel Ferenc általános Mûvelõdési Központ elõcsarnokában nyílt kiállítása, majd júniusban a Békésmegyei Jókai Színházban. A Gyulai Hírlap 2000 május 12-i számában Nemes László így értékeli munkásságát: "Az Erkel Mûvelõdési Központ kamaratárlat-sorozatában hosszú évekre visszatekintve is talán ez a legnagyobb fogás. Dániel Éva képei meghatározóan egyéniek: tradicionalitásukkal újat mondóak mai, magyarországi világunkban a szép, a nagyszerû, az európai, a humánum iránt fogékonyak" 2002 áprilisában észak-amerikai körútját Torontóban kezdte. A jó nevû Gábor Galériában Telch György nyitotta meg és bemutatta éva mûvészi pályáját, majd Emri István torontói magyar fõkonzul mondott meleghangú üdvözlõbeszédet. Toronto után a következõ bemutatkozás Viktóriában volt.  Székely Imre grafikus mûvész fogadta és májusban Washington DC-ben az ott székelõ magyar nagykövetség védnöksége alatt rendezett tárlaton mutatkozott be az amerikai magyaroknak. A i Magyar Jelen címû lapban Dancs Rózsa 2002. április 29-én beszámolt kiállításáról.
     Ezek után Svédországban került sora bemutatkozására Hyltebruk-ben. Dániel Éva október 25-én saját otthonában nyitotta meg a "Tidernas Galleri" galériát, amely három terembõl áll. Itt nem csak többdimenziós festményeit állította ki, hanem hagyományos festményeit is. A Hallandsposten napilapban Therese Wahlgren cikkét olvastuk a galéria megnyitásáról.
     Éva szeretné ha svédországi és külföldi mûvészek is kiállítanának Hyltebrukben. Nem csak festõk, hanem szobrászok, keramikusok és üveggel dolgozó mûvészek. Jövõre meghívták Szolnokra és Debrecenbe. Kiállítást tervez Japánban is.
     Mindenkit szeretettel vár a "Tidernas Galeri"-ban Dániel Éva. Hétköznapokon  16.00-18.00, hétvégén 15.00-17.00 között. Címe: Hyltebruk, Norra Industrigatan 16. Ny. Sok sikert kívánunk neki a továbbiakban is!
Nagy Emõke és Boros Mária

Bástya kupa - labdarugó találkozó


     Minden idegenbeszakadtnak fontos hogy  meg nem másítható szilárd alapot teremtsen és megtartson  amire  új életét felépítheti. Ez az alap mindenkinek más, de mindenkinek a kultúráján alapszik. Mi magyarok is arra törekszünk, hogy új életet kezdjünk, amit mi is a saját hagyományainkra alapozunk. De a kultúra  nem  örök igazság, hanem kaméleon-szerû, állandóan változik a különféle hatások alatt és mindig ápolni kell, hogy el ne veszítse eredetiségét.
     Mi, a Halmstadban lakó magyaroknak egyik kis közössége, a Bástya futballcsapat neve alatt tömörülünk és megpróbáljuk kultúránkat megtartani. Ez a kis focicsapat is ennek a törekvésünk az eredménye. Nem csak a futball tart össze, hanem rendezvényeink, amelyek alatt társasági életet élünk: ebéd, eszmecsere, információcsere.  November másodikán Halmstadban, három más városból való labdarugó csapat jelentkezett.  (A jövõben reméljük, hogy ez a szám növekszik). Ljungbybõl (két csapat) és Strömsnetsbrukböl jöttek. A résztvevõk véleménye szerint a rendezõ helyi Bástya csapattal együtt, sikeres kis bajnokságot bonyolítottak le. Reggel a nap futballmeccsekkel kezdõdik (ez esetben kilenc órakor), amit ebéd és a megszokott díjkiosztás követ Ez a nap fénypontja. A rendezvényre természetesen a futball vonzza leginkább az embereket, de az utána következõ események is nagyon fontosak, hiszen ez ilyen alkalmakkor számos barátság kötõdik, de a régi barátságok is felújíthatók lévén, hogy Svédországba való érkezésük elsõ viszontagságai után többen, elszakadtak egymástól és talán csak ilyenkor találkoznak újra.
     Ezek a rendezvények számunkra nagyon fontosak, nem annyira magukban, hanem más rendezvények kiegészítéseként. A futball bajokságaink elsõdleges célja az, hogy lehetõséget teremtsen az azokkal való találkozásokra, akiket másféle érdeklõdési kör vonz, s ezért csak ritkán látunk. Fontos megemlítenünk, hogy ezen bajnokságok, mindazok ellenére, hogy évek óta majdnem ugyanazon csapatok a részvevõi, nem zárt rendezvények. Szívesen látunk más csapatokat is. Az a szokás hogy minden résztvevõ csapat rendez otthonában ilyen bajnokságot, amelyre visszahívja a meghívókat. így évente több ilyen labdarugó-találkozón vehetünk részt, kapcsolataink bõvülnek és szorosabbá válnak.
A pennánál: László Attila
Hagyományaink õrzõi

     Az elõzõ lapszámunkban  már említést tettem a Vajdaság Egyesület asszonyainak gyönyörû  kézimunkáiról.


A kézimunkák

     Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására, A kézimunkák népviseleti öltözetük nagyon fontos része. Számosan évtizedek óta Svédországban élnek, de amikor klubnapjaik alkalmával meglátogatjuk õket, közöttük teljesen otthonosan érzi magát az ember. A hagyományos kaláka estek hangulatát idézik rendezvényeik. Nevetés, anekdotázás, viccelés vidámítja az együttlétüket. Persze a finomabbnál, finomabb sütemények is rendkívül vonzóak. Kaláccsal õk kínálnak, közben nézem miként készülnek a szebbnél, szebb kézimunkák.


A halmstadi népi tánc kör

     Több kiállításon is szerepeltek az A. B. F. Halland Syd rendezésében ének és népi tánc körük is mûködik. A fenti felvételek is ezt szemléltetik.