A dél-svédországi magyarok családi lapja
2. évfolyam 9. szám 2001/5
Oslói oldal
Idõszerû pénzkiállítás Bébiszitter voltam Norvégiában
    Az euro bevezetésével a mindennapi érdeklõdést meghaladó figyelem övezi nemcsak az új bankjegyeket, hanem a most megszûnõ európai országok fizetõeszközein kívül a régmúltban kibocsátottakat is.      A mai érdeklõdést megelõzve már tavaly, a Szent István ünnepek alkalmával sikeres kiállítást rendezett a Magyar nagykövetség és a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével Magyarok Baráti köre Oslóban. A kiállított érmékbõl és veretekbõl kiderült, hogy Magyarország élen járt az állami szimbólumnak jelentõs, de a kulturális közvetítõ szerep szempontjából is fontos érmék kiadásában.
     Elsõ királyunk vereteit követõen hetvenegy király és királynõ, fejedelem és kormányzó bocsátott ki különbözõ pénzérméket a huszadik század közepéig. A kiállítás fotókon és galvánmásolatokon mutatta be ezeket. Magyar numizmatikai kiállítást már 1939-ben terveztek Oslóban, de a háború miatt ez nem sikerült. 1980-ban már igen, amelyet Moderne ungarsk medaljekunst címmel rendeztek Ennek sikere után kövekezet az 1993-ban és a tavaly megrendezett kiállítás.

Magyarok Norvégiában

     Több mint száz esztendõvel ezelõtt járt Hermann Ottó, híres természettudósunk Norvégiában. Az északi madárhegyek tájairól címû könyvének megjelenése évében hasonló témájú útirajz látott napvilágot Utazás Norvégia végvidékére címmel, amelynek szerzõje Chernel István ornitológus. Feleségével vasúton, hajón utazott, számos vadászaton, sítúrán vett részt, s így alaposan megfigyelhette a különféle ritka madarak, és igyekezett elsajátítani a norvég nyelvet is. Négyszáz oldalas könyvét számos saját maga készítette fotóval díszítette Ebbõl az utazásából még egy könyvet írt Lábszánkózás címmel. õ tanította meg feleségét sízni, aki az elsõ magyar nõi sízõ.

Márai norvégül

     A Solum Kiadó Fabula sorozatában éppen egy évvel ezelõtt jelent meg Márai Sándor: A gyertyák csonkig élnek címû regénye, amely magyarul 1942-ben látott napvilágot, de közönségsikere csak napjainkban van. Németországban ez a könyv tizenegy kiadást ért meg. A norvégül Glřr címmel megjelent könyvet Kemény Kari fordította
Norvég ház

     Kevesen tudják, hogy budapesten is van Norvég ház a kós Károly és Zrumeczky Dezsõ által tervezett állatkertben. A tavalyi felújítás az épület eredeti tervei szerint készült, de a tetõt növények telepítésére tették alkalmassá.

Matematikai zseni

     Az MBK Híradó kétszer is írt már Kundszenty-Kovács Dávidról, aki már tizenegy éves kora óta nemzetközi mezõnyben is jeles eredményeket ér különféle matematikai versenyeken. Tavaly a 41. Nemzetközi Matematikai Olimpián bronzérmet nyert Dél-Koreában.
     Két esztendõ úgy elröpült, hogy szinte észre se vettem. Miután hazajöttem Norvégiából, csak úgy záporoztak felém a kérdések: hogy volt, mint volt, milyenek voltak a norvégok, milyen ott az éghajlat, a városok? Azután, mivel minden csoda három napig tart, elcsitult a kíváncsiságroham. Maradtam a csodálatos emlékeimmel és a jó néhány teli fényképalbumommal, amelyeket ma is sokszor elõveszek, fellapozok. Norvégia, Trondheim ; hallgatom a brassói Csutak Lillának a Norvégiában töltött két esztendõ alatt szerzett élményeit.
     - Hogyan telt el a kinn töltött idõ?- kérdezem az apró termetû alig húszesztendõs, álmodozó tekintetû, igencsak öntudatos fiatal lányt.
     - Egy négyéves kisfiúra kellett vigyáznom. Kedves, vidám gyermek, szerencsére már az elsõ napokban megszerettük egymást. Reggeltõl délutánig foglalkoztam vele. Na nem egyfolytában, hiszen délelõtt elvittem az angol óvodába. Közben én is tanulhattam, egészségügyi technikumba jártam, ahol a norvég nyelv mellett az angolt is gyakorolhattam.
     - Milyenek a norvég emberek?
     - Nyitottak, barátságosak, kiegyensúlyozottak, de talán kissé hûvösebbek, mint mi. Gondolom, a táj, az éghajlat miatt is. A munka ott is reggel nyolckor kezdõdik, természetesen egy tartalmas, bõséges reggeli után, amibõl nem hiányozhat a kaviár, a halfélék, a sajt és más tejtermékek. A reggelihez fogyasztott kenyér különbözik a miénktõl, ott egyszerûen vízbõl és lisztbõl készült kétszersültet esznek. Délelõtt a munkahelyen egy-egy szendvics a szokásos. Délután négy óra körül ebédeltünk, rengeteg a félkész és kész étel, amit megrendelnek. De az én fiúcskám édesanyja szeretett fõzni. Ebédnél sok zöldséget és gyümölcsöt szolgálnak fel. Az üzletek, bevásárlóközpontok bõségesen ellátottak, a kiszolgálók udvariasak, figyelmesek, ha észrevesznek egy tétova pillantást, azonnal melletted teremnek, megkérdezik, miben segíthetnek. Ez jellemzõ a közhivatalokra is. Nem kell keresgélned egy hivatalt vagy gyámoltalanul ácsorognod. Valaki mindig megkérdezi, milyen ügyben jársz, s azonnal útbaigazít.
     - A zord klímát hamar megszoktad?
     - Nem is olyan kemény az éghajlat, hamar meg lehet szokni. A nyarak kissé rövidebbek, mint nálunk. Nagyon sok a téli kirándulóhely, ahová családostul mennek hétvégenként. Trondheimet is sokan látogatták, hiszen páratlan szépségû északi város. Modern épületei vannak, hatalmas székesegyházai, templomai az építõmûvészet gyöngyszemei. Van a városban színház, és vannak kiállító-, illetve koncerttermek is. A két év alatt sok ismeretséget kötöttem, olyan barátokat szereztem, akikkel ma is levelezek. Magyar barátnõre is találtam, egy kaposvári kedves orvosnõre. Egyébként Oslóban van magyar klub is, sõt más városban is. Egy szó, mint száz, szép volt, jó volt, szívesen elmennék oda bármikor. Meleg otthont teremtettek számomra a "hûvös" norvégok.
     Váradi Mária
Az Erdélyi Naplóból