A dél-svédországi magyarok családi lapja
2. évfolyam 8. szám 2001/4
Oslói Oldal
Szeretjük Ibsent Vendégváróban
A tiszta szép varázsa
     Mostanában Ibsen darabokkal kényeztetik a nézõket a magyar tévék, és a tavalyi norvégiai Ibsen Fesztivál is azt mutatta, hogy a magyarok érdeklõdése folyamatos a jeles norvég író életmûve iránt. Ibsen minden jelentõs darabját némelyiket többször is lefordították magyarra, legutóbb a budapesti Vígszínház tûzött mûsorára Ibsen darabot.
     Fáskerti Mária a tavaly szeptemberben az Ibsen Központban a világ minden részébõl összegyûlt több mint hatvan Ibsen-fordító közül Kúnos László fordítót, a Corvina Kiadó fõszerkesztõjét kérdezte a magyarok Ibsen mûveinek fogadtatásáról.
     - Az Ibsen iránti töretlenül nagy érdeklõdés abban nyilvánul meg, hogy újra és újra színre viszik darabjait, szinte mindenütt a világon. Az összes eddigi Ibsen-fordításom színházi felkérésre készült. A rendezõk és a színészek szerint a régi fordítások nyelve színpadon nem hangzik jól. Ami a társadalmi drámákat illeti, ezek nyelve a mai magyar nyelv kell, hogy legyen, hiszen a darabok megírásakor Ibsen is a korabeli társalgási nyelvet választotta. Ezek a drámák nem kötõdnek olyan külsõ kulturális dolgokhoz, amik miatt a nyelvnek archaikusnak kellene lennie, hiszen ma is érvényes, aktuális, belsõ konfliktusokat dolgoz fel bennük a szerzõ.
     Természetesen ez nem azt jelenti, hogy könnyû, felszínes fordulatok megengedhetõek lennének, a szlengrõl nem is beszélve. Röviden, mai kulturált beszélt nyelven hangozzék Ibsen magyarul.
Kemény Kari kitûnõ fordításában olvashatják a norvégek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek ( Glor ) címû könyvét. Márainak ez a "romantikus" regénye 1942-ben jelent meg, de csak félévszázad múltán vált közönségsikeresé. Az utóbbi években az európai könyvpiac szenzációja. Németországban tizenegy kiadás ért meg, Olaszországban rövid idõ alatt százezres példányban elfogyott.
Inger Hagerup
A Hangya

Kicsi?
Én?
Tévedés
E megmérettetés!
Magamat épp kitöltöm
Keresztül kasul
Felül és alul.
Bõrödbõl kilógsz-e te,
He?
      "A szépség, maga a szép, bár annyi mindent tudunk róla, mégis valahol/valamennyiben rejtély, titok. Érthetetlen csoda. Varázsereje hatalmába kerít minden másnemû külsõ hatás, egyéni vagy közösségi, racionálisnak tûnõ érdek ellenére. Sõt, akaratunk ellenére. Mindenesetre a bizonyos fejlõdési szintre eljutott embert örömmel tölti el minden , ami szép.
     Végül is mi a szép? A történelem folyamán annyiszor próbálkozott az ember, próbálkoztak a filozófusok, hogy megnevezzék, a fogalmak, a koncepció keretébe öntsék. Vegyük például Kantot: "a szép az, ami érdek nélkül tetszik"txt/. Ez is igaz. De közvetlen érdek nélkül tetszik a fenséges, a jó, az igazság is. És, horribile dictu, kérdésként, tetszhet a rossz is? Az érdek csak anyagi, Nincs szellemi érdek? Az eszmény nem kerül érdekkörünk vagy legalábbis érdeklõdési körünk, igényeink szférájába? " Kovács Albert: Szépeszmény poétikák címû könyvének bevezetõjébõl azért idéztünk, mert a közeljövõben az oslói magyarok vendége lesz.
     Kovács Albert az irodalmi tudományok doktora, erdélyi származású, bukaresti egyetemi tanár, az általa alapított Dosztojevszkij Kelet-nyugat Kultúráért Alapítvány elnöke, számos irodalomelméleti és irodalomkritikai tanulmány szerzõje. Említett könyvében az esztétikai értékek felmutatása céljával , a szépség értékeinek önálló és szuverén voltának , de a társadalomban betöltött rendkívül fontos szerepének meggyõzõdésével azokból az írásaiból közöl válogatást, amelyek lehetõvé tették számára különféle elméleti és poétikai kérdések megvilágítását. Tanulmányait, könyvismertetõit olvasva közelebb jutunk többek között Méliusz József és Sütõ András életmûvének megismeréséhez az avantgárd hagyományainak és az európaiság szellemiségének megértéséhez. Foglalkozik a régi magyar irodalomnak a nemzettudatra gyakorolt hatásával, a regénynek és a fordításnak a poétikájával, és az orosz irodalom nagyjainak munkásságát vizsgálva behatóan elemzi Dosztojevszkij, Turgenyev, Tolsztoj, Bulgakov, Ajtmatov és Szolzsenyicin néhány tanulságos mûvét. Minden valószínûség szerint, a választékos irodalmi érdeklõdésû oslói magyarok szépséges órákat tölthetnek majd a bukaresti magyar professzor társaságában.