| A dél-svédországi magyarok családi lapja | ||
| 2. évfolyam 8. szám 2001/4 | ||
| Lundi Lap | ||
| Vendégeink voltak: | Magyar tárgykör szerint rendezett aratóünnep Lundban | |
|
Augusztus végén az ITEK Akadémia és a Lundi Lap Társaság a kolozsvári Tarisznya Együttes szeptember elsejei látogatásának hírét körözvényben bejelentve, batyus népmûvészeti kiállításra bíztatta a lundi magyarokat.
A hírlevél túlsó oldalán Ajtony László, a Lundi Kultúrfórum egykori elnökének és a tetszhalott Lundi Lap Társaság vezetõjének következõ lelkesítõ sorait olvashattuk. Talpra magyart! Kiáltott másfél évszázaddal ezelõtt a költõ. És joggal, mert nagy idõk jártak akkor. A hazát és nemzetet menteni, összekovácsolni kellett. Ma viszont "már csak" kultúránkat, magyarságunkat kell menteni/átmenteni az utánunk jövõknek. Sokan foglalkoznak ezzel, de nem könnyû dolog! A költõ hívása ma is idõszerû. Itt és fõképp itt, szûkebb pátriánkban, Lundban, ahol többé-kevésbé lemaradtunk, sajnos leköröztek Észre sem vettük, és már mások vették át a magyar kultúra ápolásának feladatát. Például szolgáljon, hogy a VISA LUND egyesület szervezi a Termésünnep(Skördefestival) keretében a magyar hetet, magyar vendégekkel, magyar zenével, magyar ételekkel többek között a Grand Hotelben. A Forrás néptáncosai táncolnak csárdást, noha esetleg tíz százalékuk magyar. És másként is érzékelhetõ, hogy nagyon sok svéd érdeklõdik a magyarokról, történelmünkrõl, zenénkrõl, az utazási lehetõségekrõl, sõt magyarul is szeretnének megtanulni! Még olyan is történt, hogy magyar zenével akartak tisztelegni egy elhalálozott szerbiai öregnek a malmõi temetõben. De nem volt ki muzsikáljon. Egész Dél-Svédországban nincs egy hagyományos magyar zenekar. És elgondolkoztam, hogy vajon ki fogja majd elhúzni kedvenc nótámat, mikor majd engem kísérnek utolsó utamra? Elhívják majd hirtelen a tarisznyás együttest Erdélybõl vagy CD-lemezrõl hallgatjuk a "Jaj de messze estél tõlem kezdetû dalt? Dicséret mindenkinek, aki tesz a magyar kultúráért, de mi magunknak is ki kell vennünk a részünket. Dalos csoportot, népzene— és néptánc együttest kell létesítenünk sok/kevés jó torkú, sok/kevés táncos lábú lundi asszonnyal és férfivel, leánnyal és legénnyel. Nagyon szükséges egy muzsikus táncos "banda" is, hogy húzza nekünk (és velünk), és tanítsa meg gyermekeinket és unokáinkat is a magyar népdalra, népzenére és táncra. Szó, mint szó, de hála egypár honfitársunk lelkes hozzáállásának az együttes szervezése már megkezdõdött. És a próbák is megkezdõdnek hamarosan. Minden érdeklõdõt szívesen látunk. Jelentkezni a 046 157 154 (Ajtony László), 046 189 852 (Annika Nilsson) és 046 320 427 (Fodor Béla) telefonszámon lehet. |
Levrik Lena A nagy korszerû (Den stora modern) fûszobra a közeledõ õsz jeleit mutatta, vagy elsápadt a város fõterének ünnepi átalakulása láttán. A svéd zászlók között két magyar lobogót is lengetett a kellemes szellõ. Alatta a "lángost" kínáló sátorból szerte facsarodó illat vonzta az érdeklõdõket az augusztus 24-tõl szeptember másodikáig tartó Aratóünnepre, amelyen elõkelõ helyet a sajátosan magyar érdekességek kaptak, és amelynek védnöke Lennart Ryde, a helyi önkormányzat elnöke mellett, Szõke László Magyarország svédországi nagykövete volt.
A rendezvény mûsorából említésre méltó, hogy a Vásárcsarnokban és a Grand Hotelben, amelynek Balogh János az intézõje, egy héten át magyar ételkülönlegességek is kaphatóak, a Népkönyvtárban (Folkbiblioteket) magyar könyvkiállítás rendeztek, a Vasút téren, ahol az ünnepi hét megnyitására is sor került, a Forrás és a Tarisznyás együttest számos fellépését láthatták a kíváncsi lundiak. A Városcsarnokban (Stadshallen) magyar történelmi, képzõmûvészeti és kiállítás nyílt. A népmûvészeti tárgyakat a helyi magyarok kölcsönözték, többek között Albert Ilona is, akinek sokfelé megbecsült magyar zászlóiból is láthattunk néhányat. Magyarul tanulhatnak a lundiak a Népi egyetemen (Folkuniversitet) Garam Katalinnál, 795 koronáért, a Polgári iskolában (Medborgarskolan) Boros Katalinnál, 845 koronáért. Svédül a Népi egyetemen a kezdõk 1800 koronáért, a Polgári iskolában pedig 895 vagy 1495 koronáért. Hasonló árban tanulhatunk több más nyelven is. Magyarul a magyarok még ingyenesen sem hajlandók tanulni. Pedig általánosan megállapítható, hogy rohamosan romlik a svédországi magyarok anyanyelve, és miközben mindenféleképpen gyarapodunk, magyarságunkban egyre csak szegényedünk. Érdemes ezen kissé elgondolkoznunk! |