Agranoff, Robert: az Amerikai Egyesül Államok-beli Indiana University from Bloomington elôadótanára, a föderalizmus és a nemzetközi kapcsolatok területére szakosodott. Fontosabb tanulmányai: Dimensions of Human Services Integration, Intergovernmental Management: Human Services Problem Solving in Six Metropolitan Areas, New Governance for Rural America: Creating Intergovernmental Partnerships. A madridi Ortega y Gasset Alapítvány kuratóriumának tagja.
• Robert Agranoff: A föderalizmus kialakulása Spanyolországban (1998/1) 
Alt Mónika Aletta: a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának marketing szakos hallgatója - 1978, Szatmárnémeti. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciójának aktív tagja. 1999-ben I. díjat, 2000-ben pedig III. díjat nyert az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián a Se vele, se nélküle, illetve az Útban az elektronikus kereskedelem felé, avagy egy újabb piaci kihívás címû dolgozatokkal.
• Alt Mónika - Boga Emese: Se vele, se nélküle - A Nemzetközi Valutaalap és Románia kapcsolata 1989-1999 között (2002/1) 
András Péter: informatikus, közgazdász – 1971, Kézdivásárhely. 1995-ben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen informatika szakot végzett. 1993–1995 között az Open Universityn marketing- és managerképzést tanult. 1995-ben informatikából mastersvizsgát tett. 1996-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karán doktorandus. 1998-tól a Maastrichti Egyetem Informatika tanszékén folytatja doktori tanulmányait. 1992-1998 között a Civitas Alapítvány igazgatója.
• András Péter: Hosszú távú szempontok a belsô választásokról való gondolkodáshoz (2000/1) 
• András Péter: Hozzászólás Molnár Gusztáv vitaindítójához (1998/1) 
• András Péter: A kisebbségi probléma egy játékelméleti-gazdasági megközelítése (1996/1) 
Andreescu, Gabriel: fizikus – 1952. 1976-ban végzett a Bukaresti Egyetem fizika karán. Jelenleg a Revista românã de drepturile omului címû emberjogi folyóirat ügyvezetô igazgatója, a Studii internationale címû szaklap kiadója, a Nemzetközi Kapcsolatok Központjának igazgatója. A Román Helsinki Bizottság társelnöke.
• Gabriel Andreescu: Az "erdélyi kérdéstôl" az "európai kérdésig" (1998/1) 
• Gabriel Andreescu – Valentin Stan – Renate Weber: Tanulmány az RMDSZ felfogásáról a nemzeti kisebbségek jogait illetôen (1997/1) 
• Gabriel Andreescu – Valentin Stan – Renate Weber: Megjegyzések Bakk Miklós tanulmányához (1997/1) 
• Gabriel Andreescu – Renate Weber: Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában (1996/3) 
Ankerl Géza: építész, szociológus - 1933, Sopron. 1951-1956 között a Budapesti Mûszaki Egyetem, majd 1957-1964 között freiburgi egyetem szociológia szakos hallgatója. Jelenleg a cambridge-i MIT és a BME szociológiaprofesszora, az ENSZ genfi szervezeteinek szaktanácsadója.
• Ankerl Géza: Tézisek a különbözô anyanyelvû, fajú és gazdálkodású (háztartású) népességek kölcsönösen hasznos együttélésérôl (1995/2) 
Antohi, Sorin: társadalomkutató - 1957, Iasi. Angol-francia szakos diplomát a iasi-i A. I. Cuza Egyetemen szerez, Párizsban történelmet végez. 1990 után az University of Michigan Ann Arbor vendégtanára, majd a bukaresti székhelyû Független Társadalomkutató Központ társigazgatója. Jelenleg a Bukaresti Egyetem Történelem tanszékén tanít kelet-közép-európai történelmet és filozófiatörténetet.
Arday Lajos: történész – 1935, Nyíregyháza. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerez történészi oklevelet 1959-ben. A történelemtudományok kandidátusa, fôbb kutatási területei: angol-magyar kapcsolatok, a kelet-közép-európai kisebbségek történelme. Fontosabb munkái: Térkép csata után – Magyarország a brit külpolitikában 1918-19, Magvetô, Budapest 1990. Jelenleg a Budapesti Közgazdasági Egyetem elôadótanára.
• Arday Lajos: Magyarok a szerb-jugoszláv Vajdaságban. 1944-1989 (1997/3) 
Arzt, Donna E.: jogászprofesszor, a Syracuse Tudományegyetem Jogi Karának elôadótanára. Az Amerikai Ügyvédi Egyesület – Közép- és Kelet-Európai Törvénykezdeményezés csoportja által felkért szakértô.
• Donna E. Arzt: A Román Kisebbségi Bizottság Nemzeti Kisebbségi Törvényének és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Nemzeti Kisebbségekre és Autonóm Közösségekre vonatkozó törvénytervezetének szemléje (1997/1) 
Asztalos Lajos: nyomdász, mûfordító, közíró – 1936, Párizs. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végzi, 1952-ben rendszerellenes politikai tevékenységért letartóztatják, 1954-ben szabadul. 1956-tól a Bolyai Tudományegyetem földrajz–természetrajz karán egyetemi hallgató, 1958-ban politikai tevékenységért kizárják. Fizikai munkás, majd 1962-tôl nyugdíjazásáig nyomdai gépszedô. Spanyol, portugál, galego, francia és eszperantó nyelvbôl irodalmi mûveket fordított. A spanyolországi nemzeti kisebbségek tárgykörében számos írása, tanulmánya jelent meg.
• Asztalos Lajos: A spanyolországi önkormányzati és nyelv-törvények (1998/1) 
Bakk Miklós: számítógépmérnök - 1952, Székelyhíd (Bihar megye). 1976-ban végzett a Temesvári Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki karán, jelenleg a Krónika címû napilap felelôs szerkesztôje és a BBTE politikatudományi karának oktatója. Publikációi A Hét, a Korunk, a Magyar Kisebbség, a Provincia, a Regio és a Pro Minoritate hasábjain jelentek meg. Több magyar és román nyelvû kötet társszerzôje, a Magyar Kisebbség és a Provincia szerkesztôbizottságának tagja.
• Bakk Miklós: A menetközbeni paradigma (2002/1) 
• Bakk Miklós–Székely István: Az RMDSZ és az önkormányzati választások (2000/3) 
• Bakk Miklós: Modellviták - rejtett stratégiák (2000/1) 
• Bakk Miklós–Horváth Andor–Salat Levente: A 2000. év küszöbén. Politika és kisebbségi magyar társadalom Romániában (1999/2) 
• Bakk Miklós: Diskurzus és valóság: a román paradoxon  (1999/1) 
• Bakk Miklós: Kisebbségi léthorizont és modernitás (1998/3) 
• Bakk Miklós: Románia és Közép-Európa – két kiegyezés (1998/1) 
• Bakk Miklós: A föderalizmus aktualitása (1998/1) 
• Bakk Miklós: A Romániai Emberi Jogokat Védô Egyesület (APADOR-CH) kisebbségi koncepciója (1997/1) 
• Bakk Miklós: Alapszerzôdés-paradigmák (1996/3) 
• Bakk Miklós: A németországi szorb népcsoport jogai (1996/1) 
Balázs Sándor: filozófiai író - 1928, Kolozsvár. 1952-ben végzett a Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán. 1954-tôl egyetemi lektor, 1983-tól professzor ugyanezen egyetem Filozófia-Szociológia Tanszékén. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem konzultáns-professzora. Lapunk szerkesztôbizottságának tagja.
• Balázs Sándor: Hatvanéves a "Huszonkét év" (2002/2)  
• Balázs Sándor: Tézisek és antitézisek a kisebbségi létrôl (1998/3) 
• Balázs Sándor: A hatalomban vagy a hatalomból (1998/2) 
• Balázs Sándor: A Bolyai egyetem... (1997/3) 
• Balázs Sándor: Egyéni és kollektív kisebbségi jogok (1996/3) 
• Balázs Sándor: Nemzetközi garanciák – kisebbségi jogok (1995/1) 
Bara Gyula: közgazdász - 1950, Csíkszereda. 1974-ben végzett a bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika Karán. A Központi Informatikai Intézetben tudományos kutató 1996-ig. Kutatási területei az adatmodellezés, a gazdasági rendszerek vezérléstechnikája, vállalat-modellezés. A Svájci-Román Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapító tagja, vállalkozó képzésben menedzsmentet és üzletiterv-fejlesztést ad elô. 1996-1998 között munkaügyi politikai államtitkár, 1999-tôl államtanácsos, címzetes államtitkár.
• Bara Gyula:  Versenyzô gazdaságfejlesztési stratégiák. Kiegészítô gondolatok Birtalan Ákos vitaindítójához (1999/4) 
Baranyi László: villamosmérnök, rádiószerkesztô - 1962, Temesvár. 1986-ban végzett a Temesvári Mûszaki Fôiskolán. 1990-ben a Temesvári Rádió magyar szerkesztôségének vezetôje. 1992-tôl a BBC magyar osztályának külsô munkatársa.
• Baranyi László: Magyar rádiós közszolgálat Romániában (2000/2) 
Bauer Tamás: közgazdász, egyetemi tanár, országgyûlési képviselô - 1946, Budapest. Tanulmányait 1968-ban fejezte be a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1968-tól a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. 1988-tól a Johann Wolfgang Goethe Universität Frankfurt tanára. A Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1994-tôl országgyûlési képviselô. Több kötet és tanulmány szerzôje.
• Bauer Tamás: A státustörvény: kisebbségvédelem helyett "nemzetpolitika" (2002/1) 
Bán Tamás: jogász - 1932, Budapest. Jogi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Sorbonne-on végezte. Emberjogi témában számos tanulmánya jelent meg. Több nemzetközi szervezet tisztségviselôje. Jelenleg az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi Fôosztályának vezetôje.
Bárdi Nándor: történész - 1962, Laskod. 1987-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem-Kelet-Európa szakán. Jelenleg a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet munkatársa, a romániai magyar kisebbség 1918-1940 közötti periódusának kutatója.
• Bárdi Nándor - Kovács Éva - Misovicz Tibor: Politikai attitûdök, nemzeti önképek az erdélyi magyarság körében (1997) (2002/1) 
• Bárdi Nándor: Választások a két világháború közti romániai magyar kisebbségpolitikában  (2000/4)
• Bárdi Nándor: A kisebbségi értelmiség önképe a második világháború elôtt (1998/3) 
• Bárdi Nándor: Pártpolitika és kisebbségpolitika. A romániai Országos Magyar Párt javaslata és annak visszhangja 1934–35-ben (1998/3) 
• Bárdi Nándor: Az erdélyi kérdés mint közigazgatási probléma (1998/1) 
• Bárdi Nándor: Javaslatok, tervek, dokumentumok az erdélyi kérdés rendezésére (1918–1940) (1997/1) 
Bencsik Péter: történész – 1971, Kaposvár. 1995-ben a szegedi JATE földrajz–történelem – Kelet-Európa tört. spec. szakon végzett. 1993–94-ben az angliai University of Wolverhamptonon tanult környezetvédelmet. 1995–98 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem doktorandus-hallgatója. 1998–99-ben Soros-ösztöndíjas és óraadó tanár a szegedi JATE-n. Egy könyve és több tanulmánya jelent meg, a JATE-n megjelenô Documenta Historica c. periodika társszerkesztôje.
• Bencsik Péter: A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt, 1898–1941 (1999/2) 
Benyhe István: tanár – 1954, Budapest. 1981-ben az ELTE földrajz–spanyol szakán végzett, majd 1998-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kétéves posztgraduális képzésén kommunikációs szakirányú politikai szakértôi diplomát szerzett. 1990 és 1998 között önkormányzati képviselô, jelenleg a magyar Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs Fôosztályának fôosztályvezetô-helyettese.
• Benyhe István: Kettôs állampolgárság a Kárpát-medencében? (1999/2) 
• Benyhe István: Kisebbségi regionalizmus, magyar nemzeti érdekek, kelet-európai esélyek (1999/1) 
Berényi Dénes: fizikus, kutató - 1928, Debrecen. 1953-ban végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem fizika szakán. 1959-ben doktorál ugyanitt, majd 1969-ben megszerzi a fizikai tudományok doktora címet. 1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja, majd 1985-tôl rendszeres tag. 1992-tôl az Academia Europaea tagja. Több mint kétszáz tanulmánya jelent meg nemzetközi tudományos folyóiratokban.
• Berényi Dénes: Az erdélyi magánegyetem kérdéséhez (2000/2) 
Biczó Gábor: filozófus - 1968, Budapest. 1993-ban filozófia-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1997-ben doktorált filozófiából. Jelenleg a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékén adjunktus, valamint a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetében és Néprajz Tanszékén óraadó tanár. Kutatási területei: a filozófiai antropológia - különös tekintettel az interpretatív antropológia hermeneutikai vetületére -, az asszimilációs folyamat vizsgálata a kortárs közép-európai társadalmakban, valamint a kulturális antropológia tudománytörténete és a 19. századi német filozófia története - elsôsorban Friedrich Nietzsche bölcselete. Írásai magyarországi és külföldi folyóiratokban, illetve tanulmánykötetekben jelentek meg.
• Biczó Gábor: Megjegyzések Vetési László: Szórványstratégia – nemzetstratégia címû tanulmányához (2000/3) 
Biró A. Zoltán: társadalomkutató - 1955, Korond. 1978-ban végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán. Jelenleg a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetôje.
• Biró A. Zoltán: Romániai magyar magánegyetem, székelyföldi szemszögbôl (2000/2) 
Bíró Béla: újságíró, egyetemi adjunktus - 1947, Köpec. 1970-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar szakán. Felsôrákoson általános iskolai tanár, majd 1971 és 1987 között a Sepsiszentgyörgyön megjelenô Megyei Tükör napilap újságírója. 1990-ig a helyi gépgyár fordítója. Az illegalitásban létrejövô Limes Kör tagja. 1990-tôl a Brassói Lapok szerkesztôje, 1996-tól a Bukaresti Egyetem adjunktusa.
• Bíró Béla: Megkülönböztetett diszkrimináció? (2002/1) 
• Bíró Béla: Inkompatibilitás vagy csupán másság? (1998/1) 
• Bíró Béla: Az idô rostáján (1998/1) 
Birtalan Ákos: közgazdász – 1962, Székelyvécke (Maros megye). 1985-ben végzett a kolozsvári BBTE Közgazdasági Karán, majd 1995-tôl a bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia külgazdasági szakának doktorandusa. 1998-tól a BBTE üzleti karán adjunktus, a sepsiszentgyörgyi management és közigazgatási fôiskolákon tanít. 1992-óta az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselôje, 1996–98 között a Ciorbea-kormány turisztikai minisztere.
• Birtalan Ákos: Belsô választásokról és másokról, "eretnek" megközelítésben (1999/4) 
• Birtalan Ákos: Gondolatok az önálló gazdasági életrôl kisebbségi létfeltételek közepette (1999/2) 
Bodó Barna: tanár, író, politikus - 1948, Sepsiszentgyörgy. Tanulmányait 1972-ben a Temesvári Tudományegyetem Fizika Karán végezte. 1972-tôl újságíró és óraadó tanár. 1984-1989: az Elôre tudományos rovatát vezeti. 1990-tôl RMDSZ-politikus. 1990-1991 között az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, valamint a Szövetség országos politikai alelnöke volt. 1993-1995 között az RMDSZ ügyvezetô politikai alelnöki tisztségét töltötte be. Jelenleg a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke és az SZKT Állandó Bizottságának egyik alelnöke.
• Bodó Barna: Eseménytörténet és szellemrajz (2002/1) 
• Bodó Barna: Választás és váltás  (2000/4)
• Bodó Barna: Jövôtervezés és bûnbánat (2000/3) 
• Bodó Barna: Sajtó és regionalizmus (1999/4) 
• Bodó Barna: Oktatási reálpolitika, avagy mennyire beteg az RMDSZ állatorvosi lova? (1998/2) 
Boér Hunor: geológus – 1963, Barót. Tanulmányait 1988-ban a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1993-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa.
• Boér Hunor: A kisebbségi lét fogalma (1998/3)
Boga Emese: a BBTE Közgazdaságtudományi Karának marketing szakán, illetve a Politikatudományi Kar újságírói szakán IV. éves hallgató - 1978, Kolozsvár. 1999-ben I. helyezést, 2000-ben pedig II. helyezést ért el az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián.
• Alt Mónika - Boga Emese: Se vele, se nélküle - A Nemzetközi Valutaalap és Románia kapcsolata 1989-1999 között (2002/1) 
• Boga Emese: Az ígéret mint árucikk  (2000/4)
Bognár Zalán: történész, tanár - 1963, Budapest. Diplomáját 1990-ben szerezte a szegedi JATE történelem-földrajz tanári szakán. Ezt követõen a Hadtörténelmi Levéltár tudományos munkatársa. A második világháború témakörébõl több elõadást tartott, valamint a Hadtörténeti Múzeum Hadifogoly kiállításának szakmai tanácsadója volt. Három évet tanított a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnáziumban. 1996 óta a Károli Gáspár Református Egyetem BTK-án a 19-20. századi magyar történelem oktatója. Utolsó éves PhD hallgató az ELTE 19-20. századi magyar történeti doktori iskoláján. Kutatási területe a magyarság II. világháborút megelõzõ és azt követõ idõszakának társadalom-, had- és politikatörténete. Publikációi is ezekbõl a témakörökbõl készültek, melyek leginkább a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain jelentek meg. Két szaklexikon társszerzõje: Magyarország a második világháborúban, Magyarország az elsõ világháborúban.
• Bognár Zalán: Róluk, de nélkülük...  (2000/4)
Borbély Imre: vegyészmérnök – 1948, Temesvár. 1974-ben végzett a Temesvári Mûszaki Egyetemen. 1977 és 1990 között tudományos kutatóként dolgozott. 1990-ben politikai pályára lép. Alapító tagja több civil kezdeményezésnek (Immanuel Kant Társaság, Román–Magyar Baráti Társaság, Interconfessio Társaság). 1991-tôl 1993-ig az RMDSZ országos elnökségének tagja, 1992 és 1996 között Hargita megyei parlamenti képviselô. 1997-tôl az MVSZ Nemzetstratégiai Bizottságának koordinátora.
• Borbély Imre: Külhoni állampolgárság vagy státustörvény? Az elszakított nemzetrészek magyarországi jogállásának rendezési lehetôségei (1999/4) 
• Borbély Imre: Pro vagy kontra. A magyar állampolgárság alanyi jogának kiterjesztése minden magyarra (1999/2) 
• Borbély Imre: A nemzet hiányzó paradigmája (1999/1) 
• Borbély Imre–Borbély Zsolt Attila: RMDSZ: érték, érdek és hatalom, 1989–1998 (1998/2) 
• Borbély Imre: Az erdélyi kérdés magyar szempontból (1998/1) 
• Borbély Imre: Gyarapodó magyarság (1996/3) 
Borbély László: közgazdász, politikus – 1954, Marosvásárhely. Tanulmányait 1977-ben a Temesvári Tudományegyetem végezte. 1990-ben politikai pályára lépett. 1990 és 1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990–1996 között parlamenti képviselô volt. 1994–1995-ben a Képviselôház titkári teendôit látta el. Jelenleg a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára.
• Borbély László: "Ôszinteség" (1998/2) 
Borbély Zsolt Attila: jogász, politológus - 1968, Temesvár. Szülôvárosában érettségizett 1986-ban. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerez jogi diplomát 1996 februárjában, majd ugyanez év nyarán az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán politológusi diplomát kap. A Reform Tömörülés Platform egyik alapítója és alelnöke. 1990 óta kisebb kihagyásokkal tagja az RMDSZ nagyválasztmányának (KOT, SZKT). Lapunk szerkesztôje. Az erdélyi magyarság politikai önartikulációjával foglalkozó írásai az erdélyi és az anyaországi konzervatív sajtóban jelennek meg.
• Borbély Zsolt Attila: A státustörvény: magyar nemzetstratégiai alapvetés és nemzetpolitikai lakmuszpapír (2002/1) 
• Borbély Zsolt Attila: A belsô választások és a belsô parlamentarizmus viszonyrendszere (2000/1) 
• Borbély Imre–Borbély Zsolt Attila: RMDSZ: érték, érdek és hatalom, 1989–1998 (1998/2) 
Borsi-Kálmán Béla: történész – 1948, Csengerbagos (Szatmár megye). Tanulmányait 1973-ban az ELTE történelem-román szakán végezte. Ezt követôen 5 évig tanársegéd, miközben mûfordítóként és tolmácsként is tevékenykedik. 1981 és 1990 között az ELTE Kelet-Európa Történeti Tanszékének adjunktusa volt. 1990-1995 között a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének kulturális és politikai ügyekkel foglalkozó tanácsosa. 1993. július 1-tôl az ELTE Kelet-Európa Történeti Tanszékének docense.
• Borsi-Kálmán Béla: "Mitteleurópa" és egy "Integrált Európa" határmezsgyéjén(1997/3) 
Capelle-Pogãcean, Antonela: filológus – 1968, Kolozsvár. Tanulmányait 1991-ben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem román–francia szakán végezte. 1994-ben a párizsi Institut national des langues et civilisations orientales (INALCO) intézetben kelet-európai civilizációk témakörben – szerzett posztgraduális képzést igazoló diplomát. Jelenleg az párizsi Institut d'Études Politiques-ben doktorál.
• Antonela Capelle-Pogãcean: Észrevételek Molnár Gusztáv Az erdélyi kérdés címû tanulmánya kapcsán (1998/1) 
Cholnoky Gyôzô: a Kisebbségkutatás alapító fôszerkesztôje - 1945, Budapest. 1971-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1974-ben pedig az ELTE BTK kiegészítô szakán. 1988 óta külsô elôadóként tanít az ELTE Tanárképzô karán. 1994-ben nívódíjat kapott a Kisebbségi Alapítványtól.
• Cholnoky Gyôzô: Magyar kultúra – magyar kisebbségek (1996/3) 
Coltea Tibor: közgazdász - 1951, Kolozsvár. 1974-ben végzett a BBTE közgazdasági szakán. A nagyenyedi fémfeldolgozó vállalat közgazdásza, 1978-tól a kolozsvári gépipari kutatóintézet, majd 1991-tôl a Glória nyomda fôkönyvelôje. 1994-tôl a Tipoholding nyomda vezérigazgatója. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság gazdasági alelnöke.
• Coltea Tibor: Mire alapozhat egy kisebbség, ha önálló intézményrendszert kíván kiépíteni (1999/4) 
Csapó I. József: agrármérnök, szenátor – 1938, Kézdivásárhely. 1961-ben mezôgazdasági mérnöki diplomát szerzett Kolozsváron. 1970-tôl a mezôgazdasági tudományok doktora. 1992 májusa óta a román parlament tagja, az RMDSZ Bihar megyei szenátora.
• Csapó I. József: Szabadon választott nemzeti önazonosság, önként vállalt kettôs állampolgárság (1999/2) 
• Csapó I. József: Nemzeti közösség autonómiája, avagy nemzeti kisebbség kiszolgáltatottsága (1998/2)
• Csapó I. József: Törvényes keretet a belsô önrendelkezéshez (1997/1) 
• Dr: Csapó I. József: Székelyföld autonómia-statútuma (Tervezet)
• Csapó I. József: Az erdélyi (romániai) magyar nemzeti közösség önkormányzása (1995/1) 
Csata Zsombor: szociológus - 1978, Gyergyócsomafalva. 2000-ben diplomázott a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia szakán, jelenleg az ugyanitt meghirdetett Társadalmi átalakulások és köznapi gondolkodás, valamint a Transformation in a European Comparative Perspective magiszteri programok hallgatója. 1999-tôl a Max Weber Szociológiai Szakkollégium ügyvezetô elnöke, a Balázs Ferenc Intézet munkatársa. Több tanulmány szerzôje.
• Csata Zsombor: A politikai-adminisztratív elit változásai Csíkszeredában (1968-2000) (2002/1) 
Dáné Tibor: jogász, író, politikus – 1923, Kolozsvár. Tanulmányait 1949-ben a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán végezte. 1946-tól a Bolyai TE tanársegéde, 1949-tôl a jogi karon a kriminalisztika és a törvényszéki orvostan megbízott elôadója, a Jog- és Közgazdaság-tudományi Intézetben a büntetô perrendtartás elôadója volt. 1952-tôl általános iskolai tanár, 1954-tôl a kolozsvári Kertészeti Kutató Intézet tudományos titkára, és a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadó könyvszerkesztôje volt. 1970-tôl 1983-ban történt nyugdíjazásáig a Dacia Könyvkiadó mûvészeti és tudományos magyar nyelvû könyveinek szerkesztôje. 1990-tôl az RMDSZ választmányi tagja, a Szociáldemokrata Tömörülés alapító tagja és 1996-ig annak elnöke.
• Dáné Tibor: Önmeghatározásunk felette szükséges voltáról (1998/2) 
Deák András: közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakának végzettje. Jelenleg a Teleki László Alapítvány Külügyi Intézetének munkatársa. Kutatási területe az orosz külpolitika a kilencvenes években.
• Deák András: Többségben és kisebbségben: az észtországi oroszok jogi helyzete a kilencvenes években (1998/3) 
Decker, Eillen M.: jogász. Az Amerikai Ügyvédi Egyesület – Közép- és Kelet-Európai Törvénykezdeményezés csoportja által felkért független szakértô.
• Eileen M. Decker: Memorandum két romániai kisebbségi jogokról szóló törvénytervezet tárgyában (1997/1) 
Demeter Attila: vállalkozó - 1958, Kézdivásárhely. 1984-ben végzett a brassói Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. 1992-ig több állami cégnél mérnökként dolgozik. 1992-ben a New York-i Állami Egyetemen menedzseri képesítést szerez, majd magánvállalkozóként saját cégét vezeti. 1999. áprilisától a Román Fejlesztési Ügynökség alelnökének tanácsosa.
• Demeter Attila: Gazdagok vagy különcök legyünk? (1999/4) 
Demeter M. Attila: filozófus - 1972, Szentegyháza. Tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végezte 1996-ban. 1997-ben magiszteri diplomát szerzett. Jelenleg a BBTE Történelem-Filozófia tanszékén tanársegéd, illetve a Partiumi Keresztény Egyetemen vallásfilozófiát és politikai filozófiát ad elõ. Több tanulmány szerzõje.
• Demeter M. Attila: Negatív és pozitív szabadság, liberalizmus és kommunitarizmus  (2000/4)
Demény Gyöngyvér: szociológus - 1972, Marosvásárhely. 1995-ben végzett a Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskola matematika-számítástechnika szakán, majd 2000-ben szociológus oklevelet szerez a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Jelenleg másodéves hallgató az ELTE-UNESCO Kisebbségszociológia Programján, valamint elsôéves a Századvég Politikai Iskola politikai szakértôi szakán.
• Demény Gyöngyvér: Kisebbségek oktatási jogai és a magyar tannyelvû felsõfokú oktatás Romániában (2002/2)  
Demény Lajos: történészprofesszor – 1926, Kisfürtös (Maros megye). 1949-tôl a szovjetunióbeli Jekaterinburgban, majd Szentpéterváron történelmet hallgatott, 1954-ben diplomát szerzett, majd 1956-ban ugyanott doktorált. Jelenleg a Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézet munkatársa. 1995-tôl a MTA külsô tagja.
• Demény Lajos: Természetes nemzetiségi és anyanyelvi adottságunkból fakadó feladat (1997/3) 
• Dr. Demény Lajos: A romániai magyarság a központosított nemzetállam kelepcéjében (1996/1) 
Dijk, Pieter van: jogász. A Holland Államtanács tagja, a hollandiai Helsinki Bizottság alelnöke, a holland Emberi Jogi Intézet elnöke. A Romániai Emberi Jogokat Védô Egyesület által felkért szakértô.
• Pieter van Dijk: A különbözô nemzeti kisebbségi törvénytervezetek értékelése a témakörre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel való megfelelés szempontjából (1997/1) 
Dobos Ferenc: szociálantropológus – 1952, Lelesz. Egyetemi tanulmányait a budapesti ELTE Bölcsészkarán végezte. A Balázs Ferenc Intézet kutatási igazgatója. Dr.
• Sorbán Angella–Dobos Ferenc: Adalékok az erdélyi magyarság közéleti és politikai értékrendjéhez (1998/2) 
• Sorbán Angella - Dobos Ferenc: Szociológiai felmérés a határon túl élô magyar közösségek körében az asszimiláció folyamatairól - Erdély (1997/3) 
Dolník Erzsébet: tanfelügyelô, oktatáspolitikus – 1940, Pozsonyligetfalu. A Pozsonyi Magyar Tannyelvû Felsôfokú Pedagógiai Iskola matematika-fizika karán szerez tanári oklevelet. 1990 óta a nemzetiségi oktatásért felelôs tanfelügyelô, az Együttélés Politikai Mozgalom oktatási alelnöke.
• Dolník Erzsébet: A felvidéki magyar oktatási rendszer idôszerû kérdései (1997/3) 
Drinan, Robert F.: jogászprofesszor, a Georgetowni Tudományegyetem Jogi Karának elôadótanára. Az Amerikai Ügyvédi Egyesület – Közép- és Kelet-Európai Törvénykezdeményezés csoportja által felkért szakértô.
• Robert F. Drinan levele (1997/1) 
Egyed Ákos: történész, tudományos kutató - 1929, Bodos. 1952-ben végzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. 1951-1952 között ugyanitt gyakornok, majd 1952-tôl a kolozsvári Történelmi Intézet fôkutatója. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem meghívott elôadója 1990-ben, 1992-ben és 1994-ben. Több történelmi kötet szerzôje. 1968-ban doktorált, 1990-tôl az MTA külsô tagja. A Magyar Történészek Világszövetségének tagja.
• Egyed Ákos: A román történetírás az 1848-as magyar forradalomról és a magyar-román nemzetiségi kérdésrôl (2000/1) 
Egyed Péter: filozófus, költô - 1954, Kolozsvár. 1978-ban végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófia-Történelem Karán. 1980-1990 között szerkesztô a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókjánál. 1990-tôl a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filozófiatörténet-Logika Tanszékén adjunktus. A Korunk, A Hét és a Kellék szerkesztôbizottságának tagja. A filozófiatudományok doktora.
• Egyed Péter: Az autonómia, az egyetem és a család kérdése az RMDSZ-programokban (2000/1) 
Faragó József: néprajzkutató – 1922, Brassó. Tanulmányait a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem néprajz szakán végezte, ahol 1953-ig adjunktus. 1950-tôl a Román Tudományos Akadémia Folklórintézetének kutatója, majd fôkutatója. 1945 óta a néprajztudományok doktora. Több kötet szerzôje és szerkesztôje. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
• Faragó József: A Bolyai-ügy 1997 tavaszán (1997/3) 
Fábián Ernô: kritikus, közíró – 1934, Kovászna. 1956-ban szerzett történelem–filozófia szakos tanári diplomát a Bolyai Tudományegyetemen. 1960 óta szülôvárosában tanít. Lapunk szerkesztôbizottságának tagja.
• Fábián Ernô: Egyenes beszéd a kapcsolatokról (1999/2) 
• Fábián Ernô: Észrevételek az erdélyi kérdésrôl (1998/1) 
• Fábián Ernô: Meditáció a kisebbségi jogok garanciáiról (1995/1) 
Fákó Péter: közgazdász - 1978, Sepsiszentgyörgy. 2000-ben végzett a kolozsvári BBTE Közgazdasági fakultásának Bank-Tõzsde szakán. Ugyanebben az évben elsõ díjat nyert az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia közgazdasági szakosztályán belül a Gazdasági vetületek Románia EU-csatlakozását illetõen címû dolgozatával.
• Fákó Péter: A gazdasági növekedés alakulása Romániában (1991-1997) 
Fowler, Brigid: politológus - 1970, Bath (Anglia). 1991-ben szerzett egyetemi diplomát a University of Oxford politika, filozófia és közgazdaságtan szakán, majd ugyanitt poszt graduális diplomát szerzett európai politika szakon 1996-ban. 1991-1993. között angoltanárként, 1998-tól 1999-ig pedig mint újságíró dolgozott Budapesten. 1995 és 1998 között egy angliai tanácsadó cég kelet-európai szerkesztôje, 2000-tôl a birminghami egyetem Orosz és Kelet-Európai Tanulmányok Központjában kutató, ahol jelenleg PhD disszertációját írja a magyar jobboldal és az európai integráció kapcsolatáról.
• Brigid Fowler: Hozzászólás Kántor Zoltán vitaindító írásához (2002/1) 
Fórika Éva: jogász - 1967, Resicabánya. Tanulmányait a temesvári Nyugat TE Jogi Karán végezte 1998-ban. Jelenleg magiszteri tanulmányokat folytat gazdasági és bankjogból. Az aradi ügyvédi kamara tagja. 1998-tól az RMDSZ Szabályzat Felügyelô Bizottságának titkára.
• Fórika Éva: Amire felesküdtünk Isten és ember elôtt (2000/1) 
Fráter Olivér: történész - 1973 Kazincbarcika. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán (KGRE BTK) szerez 1998-ban történelem, 1999-ben magyar szakon oklevelet. Jelentôsebb munkája: Erdély román megszállása 1918-1919. (Logos Grafikai Mûhely, Tóthfalu-Délvidék, 1999). Jelenleg a KGRE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén egyetemi tanársegéd, illetve az ELTE I. évfolyamos történelem szakos PhD hallgatója. Fôbb kutatási területe: az 1918-1919-es impériumváltás következményei az Erdélyi országrész-területen, az erdélyi magyar tisztviselôréteg társadalmi struktúrájának lebomlási folyamata és a menekültügyi kérdés.
• Fráter Olivér: Kivándorlás és menekültügyi kérdés a székelyudvarhelyi református egyházközség számadatai tükrében (1908-1936) (2002/1) 
Garda Dezsô: történész – 1948, Kolozsvár. Tanulmányait 1973-ban a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1973 és 1978 között Gyergyóremetén általános iskolai tanár, majd 1978-tól 1989-ig a gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Gimnáziumban tanít. 1995-ben Bukarestben doktorált. Két könyve és több mint 100 szaktanulmánya jelent meg országos és nemzetközi folyóiratokban és lapokban. 1996 óta országgyûlési képviselô.
• Garda Dezsô: Fôiskola Székelyföldön (1997/3) 
Gál Kinga: jogász, kisebbségjogi szakértô – 1970, Kolozsvár. 1995-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1993-ban Strasbourgban, az International Institute Human Rights intézetben nemzetközi összehasonlító emberi jogi diplomát szerzett. 1993–1995 között az RMDSZ Szövetségi Elnökének külpolitikai tanácsadója, jelenleg kutatási ösztöndíjjal Münchenben tartózkodik.
• Gál Kinga: A Román Parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetek összehasonlítása (1997/1) 
• Gál Kinga: Kisebbségvédelmi rendelkezések a nemzetközi intézmények tükrében (1996/1) 
Gáti Attila: egyetemi hallgató - 1980, Szatmárnémeti. 1999-tôl a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának gazdasági informatika szakos hallgatója. 2001-tôl a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégiumának tagja. I. helyezést ért el az Orbán Mártával közösen készített Privatizáció és vállalatértékelés c. dolgozattal a IV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtan szekciójában.
Gáti Attila - Orbán Márta: Privatizáció és vállalatértékelés (2002/2)  
Gerencsér Balázs: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának V. éves hallgatója, külügyminisztériumi gyakornok - 1978, Budapest. 1999-ben 1. helyezést ért az I. Kari Tudományos Diákköri Ülésen közjogból, illetve az összesítésben is. Ugyanabban az évben a XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Alkotmányjogi kategóriájában 3. helyezést szerzett. Munkáját a Rákóczi Szövetség támogatja.
• Gerencsér Balázs - Juhász Albin: A kisebbségvédelem megvalósulása a nemzetközi szervezetekben (ENSZ, ET, EBESZ, KEK) (2002/1) 
• Gerencsér Balázs–Juhász Albin: A Kárpát-medencei magyar autonómiák lehetôsége az ezredfordulón (II.)
• Gerencsér Balázs–Juhász Albin: A kárpát-medencei magyar autonómiák lehetôsége az ezredfordulón (1) (2000/2) 
Grúber Károly: politológus – 1971, Dunaújváros. A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Fôiskola Angol-Szociológia Karán szerez oklevelet 1994-ben, majd 1995-ig a Budapesti Közép-Európai Egyetem Politológia Karán folytatja tanulmányait. 1999-ben doktorált a brightoni University of Sussexen. Jelenleg a pécsi JanusPannonius Egyetem és a gyôri Széchenyi Fôiskola Nemzetközi Kapcsolatok szakának óraadó tanára és a MTA Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa.
• Grúber Károly: Macbethtôl Sean Conneryig. A skót nacionalizmus politikatörténeti vázlata (2000/1) 
• Grúber Károly: Hozzászólás Szilágyi Zsolt Külpolitika, határon túli magyarok és jószomszédság címû írásához (1999/1) 
• Grúber Károly: Az EU kihívásai a Közép-Kelet Európa önkormányzati rendszer irányába (1998/3) 
• Grúber Károly: Regionalizmus, nemzetállamok, európai integráció, közép-kelet- és nyugat-európai távlatok (1998/2) 
• Grúber Károly: Összeegyeztethetô-e a szabadság és közösség eszménye? (1997/3) 
Guendelsberger, John W.: jogászprofesszor, a Northern Tudományegyetem (Ohio) Jogi Karának elôadótanára. Az Amerikai Ügyvédi Egyesület – Közép- és Kelet-Európai Törvénykezdeményezés csoportja által felkért szakértô.
• John Guendelsberger: Romániai kisebbségi törvénytervezetekkel kapcsolatos megjegyzések (1997/1) 
Gyôri Szabó Róbert: tudományos kutató - 1971, Gyôr. 1995-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végzett, 1995 óta ugyanezen a szakon Ph. D. hallgató. 1995 óta az egyetem Politikatudományi Tanszékének tanársegéde, az európai nemzeti kisebbségek, a regionalizmus és a nemzetközi kapcsolatok területére szakosodott.
• Gyõri Szabó Róbert: A parlamenti pártok és az alapszerzõdések (1994-1997) 
• Gyôri Szabó Róbert: A nemzeti kisebbségek oktatási rendszerei Lengyelországban (2000/2) 
• Gyôri Szabó Róbert: A nemzeti kisebbségek oktatási rendszerei Ausztriában (2000/1) 
• Gyôri Szabó Róbert: Kisebbségi oktatási rendszerek a példaértékû kisebbségpolitikai gyakorlatú európai államokban - Finnországban és Olaszországban (1999/4) 
Harrach Gábor: egyetemi hallgató – 1974, Budapest. A Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1993-ban, a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem–szociológia szakán végzôs hallgató. Kisebbségpolitikai írásait több magyarországi lap közölte. Nemzetpolitikai stratégiai kérdésekkel foglalkozik, írásait több nyugati lap is átvette.
• Harrach Gábor: Különleges státus és nemzetgyarapodás. Demográfiai tendenciák és anyaországi szerep (1999/2) 
Horváth Andor: esszéíró, szerkesztô – 1944, Kolozsvár. Tanulmányait 1966-ban végezte a kolozsvári BBTE francia–magyar szakán. Középiskolai tanár, 1970-tôl A Hét címû hetilap szerkesztôje, majd fôszerkesztô-helyettese. 1983 és 1990 között a Mûvelôdés szerkesztôje. 1990–92 a román mûvelôdési minisztérium miniszterhelyettese, majd államtitkára. 1992-tôl a BBTE Bölcsésztudományi Karának adjunktusa. 1995-tôl a Korunk fôszerkesztô-helyettese. Több esszékötet szerzôje. A Bolyai Társaság elnöke.
Horváth Krisztina: doktorandusz a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Nemzetközi Jogi Tanszékén - 1974, Miskolc. Jogi tanulmányait a Miskolci Egyetemen és részképzésben a belgiumi Genti Egyetemen (1996-1997) végezte. 1993-ban szerzett jogi diplomát a Miskolci Egyetemen. 1999-2000-ben a Nizzai Egyetemen szerzett diplomát a Nemzetközi köz- és magánjog elnevezésû posztgraduális képzésen. Fõbb kutatási területei a nemzetközi jog, illetve ezen belül az emberi jogok, a kisebbségvédelem, a humanitárius jog és a nemzetközi konfliktusok. Több publikációja áll megjelenés alatt, melyek az Emberi Jogok Európai Egyezményével kapcsolatos joggyakorlat, illetve a koszovói katonai beavatkozás egyes kérdéseit taglalják.
• Horváth Krisztina: A Hasan és Chaush c. Bulgária ügy és a kisebbségi jogok védelme, avagy a muftik törik át a hallgatás falát?  (2000/4)
Hódi Sándor: pszichológus – 1943, Nagytószeg (ma: Jugoszlávia) . Tanulmányait 1963–65 között az Újvidéki Egyetemen, majd 1967–72 között az ELTE Bölcsésztudományi Karán végezte. 1975 és 1981 között Adán munkapszichológus, majd 1981-tôl az Egészségházban klinikai pszichológus. 1989–91 között az Institutio Selye–Szabó: Stress, Ars et Scientia igazgatója. Kutatási területe: társadalmi devianciák és kisebbségek. 1990–94 között a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, 1991-tôl a Közép-európai Népcsoportok Fórumának elnöke. 1992-tôl a Magyarok Világszövetség elnökségi tagja, 1994-tôl az MVSZ Jugoszláviai Országos Tanácsának elnöke. Lapunk szerkesztôbizottságának tagja.
• Hódi Sándor: Tíz év után (2000/1) 
• Hódi Sándor: A magyar kisebbségpolitika bukása a Vajdaságban (1998/1) 
Hollanda Dénes: gépészmérnök, egyetemi tanár - 1939, Kézdialbis (Kovászna megye). 1963-ban végez a Brassói Mûszaki Egyetem gépgyártás-technológia szakán. 1973-1976 között prototípus mûhelyfônök a Brassói Mûegyetemen. 1978-1979-ben tanszékvezetô a Marosvásárhelyi Mûszaki Fôiskolán, majd 1979-1984 között ugyanitt a Mûszaki és Pedagógiai Kar dékánja. 1990-tôl intézetvezetô. 1996-1998 között a Petru Maior Egyetem mérnöki karának dékánja. Jelenleg ugyanitt egyetemi tanár. Több egyetemi jegyzet, szakdolgozat szerzôje és társszerzôje. Tanulmányai hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelennek meg. 1973-tól a mûszaki tudományok doktora.
• Hollanda Dénes: Hozzászólás Tonk Sándor Romániai magyar magánegyetem címû vitaindító írásához (2000/2) 
Horváth Andor: esszéíró, szerkesztô – 1944, Kolozsvár. Tanulmányait 1966-ban végezte a kolozsvári BBTE francia–magyar szakán. Középiskolai tanár, 1970-tôl A Hét címû hetilap szerkesztôje, majd fôszerkesztô-helyettese. 1983 és 1990 között a Mûvelôdés szerkesztôje. 1990–92 a román mûvelôdési minisztérium miniszterhelyettese, majd államtitkára. 1992-tôl a BBTE Bölcsésztudományi Karának adjunktusa. 1995-tôl a Korunk fôszerkesztô-helyettese. Több esszékötet szerzôje. A Bolyai Társaság elnöke.
• Bakk Miklós–Horváth Andor–Salat Levente: A 2000. év küszöbén. Politika és kisebbségi magyar társadalom Romániában (1999/2) 
• Horváth Andor: Tanulságok, menet közben (1997/3) 
Horváth Sándor: matematikus, tanár - 1953, Marosvásárhely. 1978-ban végez a Bukaresti Egyetem Matematika Karán. Néhány évet az egyetem elôtti oktatásban, majd a bukaresti Számítástechnikai Kutatóintézetben, ezt követôen pedig a bukaresti Villamosipari Kutató Intézet marosvásárhelyi részlegén dolgozik. 1991-tôl a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem Matematika Tanszékén adjunktus. Doktori tézisét 1999-ben védte meg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a komplex felületek szingularitásai és rezolúciós gráfok témakörébôl.
• Horváth Sándor: Hozzászólás Tonk Sándor, a Sapientia Kuratóriuma elnökének tanulmányához (2000/2) 
Hunyadi Attila: a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakos hallgatója - 1977, Torda. 1999-ben a II. Erdélyi Tudományos Diákkonferencián 2. helyezést ért el.
• Hunyadi Attila: Romániai magyar gazdaságpolitika 1918–1940 (2000/2) 
Huszár Vilmos: filozófus, politológus - 1944, Budapest. Filozófiai tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen folytatta. 1970-tôl Bukarestben, majd 1976-tól Budapesten dolgozott szerkesztôként. 1978 óta Németországban él. 1988-ban politológiából doktorált. 1989 óta az Eichstätti Katolikus Egyetem óraadó tanáraként dolgozik.
• Huszár Vilmos: Kollektív jogok – kollektív javakat illetô jogok (1996/3) 
Íjgyártó István: történész – 1963, Beregszász. 1976-óta Magyarországon él. 1988-ban végez az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakán. 1988–90 között a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetében tudományos kutatóként történeti demográfiával foglalkozik. 1990–92 között a Miniszterelnöki Hivatal Határontúli Magyarok Titkárságának kormányfôtanácsosa. 1992-tôl a Határon Túli Magyarok Hivatala Elemzô Fôosztályának vezetôje.
• Íjgyártó István: A kisebbségi jogok kodifikációjának esélyei Közép- és

Kelet-Európában (1997/1)
Izsák Balázs: mérnök - 1952, Sepsiszentgyörgy. Tanulmányait 1976-ban végezte a Bukaresti Politechnikai Intézet Termoenergetika Karán. 1991-ig a marosvásárhelyi Electromures vállalat kutató-tervezômérnöke. 1991-tôl magánvállalkozó. Különbözô tisztségeket visel az RMDSZ Maros megyei szervezetében. Közéleti tárgyú írásai romániai magyar sajtótermékekben (Erdélyi Napló, Krónika, Népújság) jelennek meg.
• Izsák Balázs: A román tanügyi törvény a nemzetközi jog szemszögébôl (2000/3) 
Jakabffy László: építészmérnök - 1936, Nagyvárad. Tanulmányait 1959-ben végezte a kolozsvári Mûszaki Fõiskolán. 1996-2000 között Bihar megyei tanácsos. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezetõ elnöke.
• Jakabffy László: Egy vélemény Biharból  (2000/4)
Jánki András: tanár - 1953, Csetfalva (Kárpátalja). 1980-ban magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetemen. 1980-1984 között az ungvári járási ukrán lap magyar kiadásának fordítója, majd ezt követôen a Kijevi Tankönyvkiadó segédszerkesztôje, illetve szerkesztôje. 1988-tól Magyarországon él. Több tanulmány szerzôje.
• Jánki András: Mítosz és valóság (2000/3) 
Jeszenszky Géza: történész, politikus – 1941, Budapest. Tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1961–66 történelem–angol, 1971–73 könyvtár szakon végezte. Elôbb az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, majd a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének aspiránsa volt. 1976-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem adjuntusa, docense, majd 1989–90 között a Társadalomtudományi Kar dékánja. Az MDF, majd az MDNP alapító tagja. 1990-tôl parlamenti képviselô, 1990 és 1994 között Magyarország külügyminisztere. A Magyar Atlanti Tanács elnöke. Jelenleg Magyarország washingtoni nagykövete.
• Jeszenszky Géza: Magyarország és a román–magyar kiegyezés (1999/1) 
Jobbágy István: történész - 1969, Komárom. 1995-ben végzett az ELTE-BTK történelem szakán, majd 1996-ban ugyanitt cseh nyelv és irodalom szakos diplomát szerez. 1997-2000 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok PhD-programjának hallgatója. 2001-2002-ben a BKÁE révkomáromi kihelyezett egyetemén tartott elôadásokat.
• Jobbágy István:A kisebbségek fogalmának meghatározási problémája a nemzetközi kapcsolatokban
  - E kérdés szlovákiai vonatkozásai - (2002/2)  
Juhász Albin: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának V. éves hallgatója, külügyminisztériumi gyakornok - 1977, Esztergom. 1999-ben 1. helyezést ért az I. Kari Tudományos Diákköri Ülésen közjogból, illetve az összesítésben is. Ugyanabban az évben a XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Alkotmányjogi kategóriájában 3. helyezést szerzett. Munkáját a Rákóczi Szövetség támogatja.
• Gerencsér Balázs - Juhász Albin: A kisebbségvédelem megvalósulása a nemzetközi szervezetekben (ENSZ, ET, EBESZ, KEK) (2002/1) 
• Gerencsér Balázs–Juhász Albin: A Kárpát-medencei magyar autonómiák lehetôsége az ezredfordulón (II.) (2000/3) 
• Gerencsér Balázs–Juhász Albin: A kárpát-medencei magyar autonómiák lehetôsége az ezredfordulón (1) (2000/2) 
Kardos Gábor: jogász, állam- és jogtudományi doktor - 1956. 1980-ban doktorált az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1985 óta ugyanott, a Nemzetközi Jogi Tanszéken egyetemi adjunktus.
• Kardos Gábor: Egyéni vagy kollektív kisebbségi jogok? (1996/1) 
Katona Ádám: tanár, irodalom- és mûvelôdéstörténész - 1935, Dicsôszentmárton. Székelyudvarhelyen érettségizett 1954-ben. Orvosi tanulmányokat folytatott, majd 1968-ban a Babes-Bolyai Egyetemen magyar szakos tanári oklevelet szerzett. A kolozsvári Igazság szerkesztôje, majd a Székelyudvarhelyi Múzeum munkatársa. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ platform vezetôje.
• Katona Ádám: Tézisek a magyar-román alapszerzôdés ügyében (1995/2) 
Kántor Zoltán: szociológus - 1968, Temesvár. Diplomáját 1995-ben a Temesvári Tudományegyetem szociológia szakán szerezte. Tanulmányait 1995-1996-ban a CEU politikatudományi szakán folytatta. Az ELTE UNESCO Kisebbségszociológia programja, valamint az Edinburgh-i Egyetem keretén belül nacionalizmus és nemzeti kisebbségek témakörében szakosodik. Jelenleg doktori képzésben vesz részt az ELTE ÁJTK politikatudományi szakán és a Teleki László Intézet kutatója.
• Kántor Zoltán: Az állam és az alkotmány(2002/2)  
• Kántor Zoltán: Az RMDSZ és a romániai magyar társadalom: alternatívák vagy kényszerpályák? (2002/1) 
• Kántor Zoltán: A státustörvény: nemzetpolitika vagy a kisebbségvédelem új megközelítése? 
• Kántor Zoltán: Integráció, stabilitás és konfliktus (1999/1) 
• Kántor Zoltán: Gondolatok egy aktuálpolitikai kérdés kapcsán (1998/2) 
Kerekes Gábor: üzletember, politikus - 1958, Marosvásárhely. 1983-ban végzett a kolozsvári Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. A nagykárolyi szerelvénygyár gépészmérnöke, majd 1989-90-ben a németországi Wuppertalban folytatja tanulmányait. 1990 és 1993 között a kolozsvári Glória nyomda igazgatója, 1994-tôl a Tipoholding kereskedelmi igazgatója. 1999-tôl a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke.
• Kerekes Gábor: Észrevételek Birtalan Ákos a Magyar Kisebbség 1999/2-3-as számában megjelent tanulmánya kapcsán (1999/4) 
Kerekes Jenô: jogász-közgazdász - 1919, Kolozsvár. 1942-ben jogtudományi, majd államtudományi doktori címet szerzett a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. 1942-1943-ban magyar állami ösztöndíjjal a római királyi egyetem jogtudományi karán közigazgatási és szövetkezeti posztgraduális tanulmányokat végzett. Egyetemi hallgatóként az egyetemi hallgatók kolozsvári Méhkas Diákszövetkezetének vezetôségi tagja volt, majd 1944-46 között a Szövetkezet ügyvezetô igazgatója. 1943 és 1946 között az igazságszolgáltatásban dolgozott elôbb törvényszéki joggyakornokként, majd ítélôtáblai tanácsjegyzô és járásbíró. 1947 és 1948 között a Magyar Népi Szövetség bukaresti jogvédô irodájának vezetôje, valamint a Kaláka (Hangya) és a Szövetség Szövetkezeti Központok bukaresti képviselôje. 1949-tôl 1984-ig a kolozsvári Bolyai, majd BBTE Jog- és Közgazdaság-tudományi Karának tanára. Jelenleg elôadó a BBTE Közgazdaság-tudományi Karának master tagozatán. Megalakulása óta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke.
• Kerekes Jenô: Hozzászólás a romániai magyar egyetemi hálózat kiépítésének kérdéséhez (2000/2) 
• Kerekes Jenô: Gondolatok Birtalan Ákos vitaindítónak szánt, a Magyar Kisebbség 1999/2-3-as számában megjelent tanulmányában foglaltakhoz (1999/4) 
Kereskényi Sándor: tanár, lapszerkesztô - 1951, Szatmárnémeti. Egyetemi tanulmányait 1975-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz szakán végezte. 15 évig a Szatmár megyei Túrterebesen tanított, majd 1991-1995 között a Korunk c. havilap filozófiai-politológiai rovatának vezetôje volt. Jelenleg az Erdélyi Napló c. hetilap fômunkatársa.
• Kereskényi Sándor: A közéleti hivatástól a politikai szociológiáig (1996/1) 
Kiss Dénes: szociológus - 1970, Mezôfele. 1996-ban diplomázott a Babes-Bolyai Tudományegyetem kémia-fizika tanárképzô szakán, majd 2000-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia szakán. Jelenleg a szociológia szakon meghirdetett magiszteri program hallgatója. 1999-tôl a Collegium Transsylvanicum Alapítvány irodavezetôje és a Balázs Ferenc Intézet munkatársa. Több tanulmány szerzôje.
• Kiss Dénes: A határon túli magyarság egészségügyi helyzete és a státustörvény egészségügyi kedvezményeivel szembeni viszonyulása (2002/2)  
• Kiss Dénes: Civil szféra és politikum (2000/3) 
Kokes János: újságíró, szerkesztô – 1952, Felsôkirályi, Szlovákia. A Bukaresti Egyetem Filozófia Karán szerzett diplomát 1977-ben, majd a Cseh Távirati Iroda (CTK) szerkesztôje. A CTK állandó külföldi tudósítójaként dolgozott Moszkvában (1980), Bukarestben (1981–1984, 1988–1992), Budapesten (1992–1994). 1995-tôl a Magyar Távirati Irodát tudósítja Prágából, s állandó munkatársa a Pozsonyban megjelenô Új Szó és Vasárnap címû lapoknak. 1999 januárjától a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége által évente ötször megjelenô Prágai Tükör címû folyóirat szerkesztôbizottságának elnöke. Rendszeresen foglalkozik a közép-kelet-európai nemzeti-nemzetiségi kapcsolatok múltjával és jelenével.
• Kokes János: Európai integráció, Schengen és határon túli magyarság (1999/2) 
Kónya-Hamar Sándor: szerkesztô, politikus - 1948, Székelykocsárd (Fehér megye). Tanulmányait 1980-ban a BBTE Bölcsészkarán végezte. 1970 és 1989 között gépipari tervezô, 1990-92 között a Korunk szerkesztôje. 1992-tôl az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselôje, a képviselôház Állandó Bizottságának titkára. Versei, esszéi és tanulmányai folyóiratokban és antológia-kötetekben jelentek meg.
• Kónya-Hamar Sándor: Határtalan haszon vagy gazdagító bizalom? (1999/4) 
Kónya Sándor: filozófus – 1948, Székelykocsárd (Fehér megye). Tanulmányait 1980-ban a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán végezte. 1970 és 1989 között gépipari tervezô, 1990-92 között a Korunk szerkesztôje. 1992-tôl az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselôje, a képviselôház titkára. Versei, esszéi és tanulmányai folyóiratokban és antológiakötetekben jelentek meg.
• Kónya Sándor: Legyen hazánk, ha már volt (1997/3) 
Korhecz Tamás: tudományos kutató - 1967, Szabadka. 1992-ben végzett az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán, 1995-ben a Közép-Európai Egyetem jogi tanszékén összehasonlító alkotmányjogból kandidátusi fokozatot szerez, majd 1997-ben a CEU doktorandusképzésében vesz részt. Szakterülete a nemzeti kisebbségek önrendelkezésének témaköre. Vendégtanárként elôad a CEU nacionalizmus tanszékén. A kisebbségvédelem és a kisebbségi jogok témakörében számos írása jelent meg magyar, szerb és angol nyelven. Riporterként a délszláv válság témakörében több televíziónak is dolgozott. Alapító elnöke a vajdasági Jogegyenlôség emberi jogi NGO-nak, elnöke a Vajdasági Magyar Ösztöndíjtanácsnak, valamint a VMSZ alkotmányjogi szaktanácsadója.
• Korhecz Tamás: A nemzetiségi konfliktusok esélyei a Vajdaságban (1999/4) 
Kósa András László: szociológus – 1977, Marosvásárhely. 1999-ben a kolozsvári BBTE szociológia szakán végzett. A Maros megyei MADISZ alelnöke és a Promoter Consult Center közvélemény- és piackutató cég munkatársa.
Kovács Éva: szociológus - 1964, Pécs. 1986-ban végez a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy és Szociológia szakán. 1986-1989. között az MKKE óraadó tanára, 1989-1996. között a BKE Gazdaságszociológia tanszékén adjunktus, 1995-1997-ben, illetve 1999-ben a JPTE vendégtanára. 1989-tôl tudományos fômunkatárs a Teleki László Intézet Közép-Európai Kutatások Központjában. Fôbb kutatási területei: a zsidó identitás Magyarországon és Szlovákiában a XX. században; etnikai identitások; a magyar politikai és gazdasági elit diskurzusai a XIX és XX században; szimbolikus politika, valamint a kulturális globalizáció Magyarországon 1989 után. Dr, a szociológia tudományok kandidátusa.
• Bárdi Nándor - Kovács Éva - Misovicz Tibor: Politikai attitûdök, nemzeti önképek az erdélyi magyarság körében (1997) (2002/1) 
Kovács Miklós: történész - 1967, Szürte (Kárpátalja). 1991-ben szerzett diplomát az ungvári egyetem történelem szakán. Jelenleg az ELTE-ÁJK politológia PhD képzésén vesz részt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség egyik alapítója, 1990-tôl elnökségi tagja. Ugyanabban az évben az Ungvári Járási Tanács képviselôjévé választották, ahol a magyar képviselôk frakcióvezetôje. 1991-tôl a KMKSZ ungvári járási szervezetének elnökeként tevékenykedett 1996 tavaszáig, amikor a Kárpátaljai Kulturális Szövetség elnökévé választották.
Kovács Péter: nemzetközi jogász – 1959, Szeged. 1983-ban végzett a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán. 1983 ôszétôl a miskolci egyetemen kutatója és oktatója, 1990 és 1994 között a párizsi magyar nagykövetség diplomatája. Jelenleg tanszékvezetô-helyettes a Miskolci Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Nemzetközi Jogi Tanszékén.
• Kovács Péter: A rodopi mufti esete a nemzetközi joggal: Kisebbségi autonómiabarát ítélet az Emberi Jogok Európai Bíróságán: magányos fecske vagy új tendencia? (2000/1) 
• Kovács Péter: Schengen és a határon túli magyarság (1999/2) 
• Kovács Péter: A kisebbségvédelem nemzetközi jogi koordinátái a 90-es években (1997/3) 
• Kovács Péter: Hozzászólás a Magyar Kisebbség autonómia-vitájához (1997/1) 
• Kovács Péter: Egyéni és kollektív kisebbségi jogok az alkotmányos fejlôdésben – pozitivista szempontból ... (1996/3) 
• Kovács Péter: A kisebbségi jogok nemzetközi garanciái (1995/1) 
Kozma Tamás: nevelésszociológus – 1939, Budapest. Felsôfokú tanulmányait a Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián (1961), a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben (1962), illetve a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán (1967) végzi. 1973 óta a neveléstudományok kandidátusa, 1986 óta a neveléstudományok doktora. Szakterülete a nevelésszociológia és az oktatásszervezés. 1989 és 1996 között több nyugati egyetem (USA, Litvánia) vendégprofesszora, jelenleg a Debreceni KLTE Tanára, a Budapesti Oktatáskutató Intézet fôigazgatója.
• Kozma Tamás: Magánegyetem (1997/3) 
Kósa András László: szociológus – 1977, Marosvásárhely. 1999-ben a kolozsvári BBTE szociológia szakán végzett. A budapesti Közéletre Nevelésért Alapítvány munkatársa.
• Kósa András László: Új biztonságpolitika az Európai Unióban. Meghatározó lesz-e a Nyugat-európai Unió? (2000/2) 

Kósa András László: A Maros megyei ifjúság politikai szocializációja. A Maros megyei ifjúsági közélet alternatívái (1999/2) 
Kötô József: színháztörténész – 1939, Kolozsvár. 1961-ben végez a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom szakán. Középiskolai tanár, majd 1965–85 között a kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkára, 1985–1990: igazgatója. 1984 óta az irodalomtudományok doktora, 1992-tôl a kolozsvári tudományegyetemen színháztörténetet tanít. A Hét szerkesztôje; 1991–1995: az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület fôjegyzôje, majd 1995-tôl ügyvezetô elnöke. 1993-tól az RMDSZ kulturális és egyházügyi alelnöke, majd 1997-tôl oktatási alelnöke is.
• Kötô József: Hazánk Európa (1998/1) 
• Kötô József: Kimûvelt fôk közössége (1997/1) 
Kuipers, J. E.: jogász. Korábban a holland belügyminiszter tanácsosa volt, jelenleg független tanácsadó, a kisebbségi nyelvek, kisebbségi jogok, valamint a közigazgatás szakértôje.
• J. E. Kuipers: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által a román parlamentbe benyújtott, a nemzeti kisebbségekre és a nemzetiségi oktatásra vonatkozó két törvénytervezet értékelése (1997/1) 
Kukorelli István: alkotmányjogász - 1952, Tét. 1970-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1971-1976 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatott tanulmányokat. 1976-ban summa cum laude minôsítéssel avatták doktorrá. 1976-tól az ELTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékén dolgozik. 1991-tôl a tanszék vezetôje.
• Dr. Kukorelli István: Románia alkotmányáról (1995/2) 
Kurdi Krisztina: történész - 1969, Dombóvár. 1993-ban végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-olasz szakán. 1996-tól részt vesz az ELTE Egyetemes Közép- és Koraújkori Történelem Tanszékének doktori programjában. Az 1996-ban létrejött Palimpszeszt Kulturális Alapítvány alapítója és kurátora, amely alapítvány célja a fiatal kutatók, doktorandusok publikálási lehetôségének biztosítása az interneten keresztül. Jelenleg az ELTE Közép- és Koraújkori Történelem szakán Ph. D. hallgatóként megbízott elôadó, és részt vesz az Európai Kisebbségkutató Közalapítvány munkájában, ahol eddig a dél-tiroli autonómia és a kisebbségi felsôoktatással foglalkozott.
• Kurdi Krisztina–Ring Éva: Kisebbségi felsôoktatási modellek az Európai Unióban és az Erdélyi Magyar Magánegyetem (2000/2) 
Lampl Zsuzsa: szociológus – 1959, Pozsony. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban végezte. A nyitrai Konstantin Egyetem tanára, a Balázs Ferenc Intézet felvidéki fômunkatársa.
• Lampl Zsuzsanna–Sorbán Angella: A szlovákiai és az erdélyi magyarok médiapreferenciái és fogyasztói szokásai (1999/1)
• Lampl Zsuzsanna: "Szeretetben szolgáljatok egymásnak" avagy Tények és gondolatok a szlovákiai magyar értelmiség rétegidentitásáról (1998/3) 
Lázár Imre: orvos, egyetemi oktató – 1957, Budapest. 1981-ben szerzett általános orvosi diplomát a SOTE-n. A belgyógyászati szakképesítés megszerzését követôen figyelme a magatartástudomány felé fordult. A viselkedésszempontú immunológia, humán ökológia és az orvosi antropológia tárgykörében egyetemi jegyzetei és könyve jelent meg. A Környezet és Orvoslás folyóirat szerkesztôje. 1998-tól az orvostudományok kandidátusa.
• Lázár Imre: A kisebbségi lét környezeti gúlája (1998/3)
• Lázár Imre: Kisebbségben a modern idôk után (1996/3) 
Lengyel László: közgazdász – 1950, Budapest. Az ELTE jogtudományi karán szerez diplomát 1974-ben. 1974 és 1976 között a Pénzügyminisztérium Államigazgatási Szervezési Intézetében dolgozik, majd 1976 és 1987 között a Pénzügykutató Intézetben. 1987-tôl a Pénzügykutató Rt munkatársa, 1989-tôl 1990-ig tudományos igazgató, 1990-tôl elnök-vezérigazgató. Az MTA Politikatudományi Bizottságának tagja. 1988 és 1990 között a Nyilvánosság Klub ügyvivôje, 1989-tôl a 2000 c. folyóirat szerkesztôje, fômunkatársa. 1990-tôl a Társadalomtudományi Társaság választmányi tagja. A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1985) .
• Lengyel László: Az európai civilizáció és határai (1998/1) 
Lôrinc Csaba: politológus – 1959, Sepsiszentgyörgy. 1983-ban szerzett magyar–német szakos tanári képesítést a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. 1988-óta a FIDESZ regionális- és kisebbségpolitikai szakértôje.
• Lôrincz Csaba: Erdély a magasban? (1998/2) 
• Lôrincz Csaba: A román-magyar viszony rendezésének feltételeirôl (1995/2) 
Majtényi Balázs: jogász - 1974, Budapest. 1999-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Jelenleg a MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. Kutatási területét az emberi jogok, illetve a nemzetközi jog képezik. Több tanulmány és egyetemi jegyzet szerzôje.
• Majtényi Balázs: A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény vitás jogi kérdései 
Mák Ferenc: mûvelôdéstörténész - 1956, Óbecse. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett oklevelet 1979-ben. Fôbb kutatási területe a mûvelôdéstörténet, fôleg ennek kisebbségi vonatkozásai. Megjelent tanulmánykötetei A magam iskolája (Újvidék 1990), Fényességek titkai (Szabadka 1990). A kilencvenes években több tanulmánya jelent meg, melyekben a délvidéki magyarság 20. századi történetével foglalkozik. Jelenleg a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa.
• Mák Ferenc: Az új nemzeti politika és a Határon Túli Magyarok Hivatala (1989–1999)
• Mák Ferenc: Magyarok Horvátországban (1997/3) 
Markó Attila: jogász – 1968, Brassó. Jogi tanulmányait 1996-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1996-ig Markó Bélának, az RMDSZ elnökének emberjogi szakreferense. 1997 márciusától a Románia Kormánya Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatala Törvényelôkészítô Fôosztályának vezetôje. Lapunk szerkesztôbizottságának tagja.
• Markó Attila: Kisebbségi törvény – értelmezési prizmában (1997/1) 
Mátis Jenô: mérnök-közgazdász - 1964, Brassó. 1989-ben végez a brassói Mûszaki Egyetem Mechanika Karának Elektrotechnika tagozatán. 1992-ben a Budapest Közgazdaság-tudományi Egyetem Posztgraduális Karán külgazdasági szakirányú abszolutóriumot, 1997-ben mérnök-közgazdász szakoklevelet szerez. 1993-ban végez a budapesti Századvég Politikai Iskolában. A MISZSZ vezetôségi tagja, a Reform Tömörülés alapítója, 1999-tôl alelnöke. 1992-tôl az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselôje, a költségvetési, pénz- és bankügyi állandó szakbizottság tagja, 1994-1995 között a képviselôházi frakció titkára.
• Mátis Jenô: Az önálló gazdasági alrendszer megvalósításának lehetôségei (1999/4) 
Mester Béla: tanár – 1962, Sátoraljaújhely. Magyar nyelv és irodalom szakos tanári, valamint könyvtárosi diplomáját 1985-ben, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképzô Fôiskolán szerezte. Az ELTE filozófia szakát 1989-ben végezte, majd ugyanott 1997-ben doktorált. Jelenleg középiskolai tanár és ugyanott könyvtáros. 1997-tôl az ELTE politikafilozófia programján, 1998-tól pedig a kolozsvári egyetemen magyar irodalomtörténeti témával doktorandus. 1988-tól rendszeresen publikál, javarészt magyar filozófiatörténeti és irodalomtörténeti jellegû írásokat.
• Mester Béla: Kisebbségi identitás a hálózottság korában (2000/2) 
• Mester Béla: Mi(ke)t értünk ma az "egyetem" szón? (2000/2) 
• Mester Béla: Többség, kisebbség, filozófia (1998/3) 
Méder Zsolt: villamosmérnök – 1956, Kolozsvár. Mérnöki diplomáját 1981-ben a Temesvári Mûszaki Egyetemen szerezte. 1990-ben az RMDSZ Bihar megyei szervezetének titkára, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fôtitkára. 1992-tôl a nagyváradi Sulyok István Református Fôiskola fôtitkári teendôit látta el, 1996-tól ugyanitt adminisztratív igazgató. Jelenleg másoddiplomázik a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Európai Tanulmányok képzésén.
• Méder Zsolt: Az erdélyi magyar egyetem ügye – román szemszögbôl (1998/3) 
Mirnics Károly: szociológus – 1937, Szabadka. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti Karának Történelem Tanszékén 1959-ben szerzett oklevelet, majd 1964-ben a Belgrádi Politikatudományi Egyetemen doktorált. Kutatási területei: urbanizáció, valamint a kisebbségi társadalmak szociológiai vizsgálata, amellyel kapcsolatban több tanulmánya és két könyve jelent meg. A Jugoszláviai Magyarságkutató Tudományos Társaság alelnöke. Jelenleg a Teleki László Alapítvány külsô munkatársa.
• Mirnics Károly: A balkáni Janus-arc (2000/1) 
• Mirnics Károly: A magyar kisebbség ellenzéki magatartása, mint az alakuló civil társadalom tényezôje Jugoszláviában (1999/4) 
• Mirnics Károly: Magyarország külpolitikája Jugoszlávia (Szerbia) felé és a vajdasági magyarság (1999/1)
• Mirnics Károly: Várható hanyatlás a vajdasági magyar tannyelvû általános iskolai hálózatban (1998/3) 
• Mirnics Károly: A vajdasági magyarok politikai önszervezôdése és a magyar pártok egymás közötti harca a VMDK megalakulásától 1996-ig (1997/3) 
Misovicz Tibor: - 1962, Szolnok. 1986-ban közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, ipar-szociológia szakán. 1991-1992-ben posztgraduális képzésen vesz részt a University of Edinburgh MSc Resource Management szakán. 1986- 1993. között a gödöllôi Agrártudományi Egyetem, majd 1993-1998. között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. Jelenleg a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke.
• Bárdi Nándor - Kovács Éva - Misovicz Tibor: Politikai attitûdök, nemzeti önképek az erdélyi magyarság körében (1997) (2002/1) 
Molnár Gusztáv: filozófus, politológus – 1948, Szalárd (Bihar megye). A kolozsvári BBTE történelem–filozófia szakán szerez diplomát 1971-ben. 1987-ig a Kriterion Könyvkiadó szerkesztôje. Kezdeményezôje a Limes Körnek, ezért a Securitate zaklatásainak van kitéve, 1989-ben távozni kényszerül Magyarországra. A rendszerváltás után a Teleki László Alapítvány Dunatáj Intézetének, majd az ebbôl alakuló Közép-európai Intézet geopolitikai kutatócsoportjának vezetôje. Több esszé- és tanulmánykötete jelent meg, rendszeresen közöl magyar és külföldi társadalomtudományi folyóiratokban. Az utóbbi idôben érdeklôdése a geopolitika, regionalizmus, föderalizmus, devolúcióelméletek felé irányul, ilyen témájú hazai és nemzetközi konferenciák rendszeres elôadója.
• Molnár Gusztáv: Még egyszer az erdélyi kérdésrôl (1999/2) 
• Molnár Gusztáv: Az erdélyi kérdés (1997/3) 
Nagy Csongor István: IV. éves hallgató az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán - 1979, Kolozsvár. 1999-ben I. helyezést, 2001-ben pedig II. és III. helyezést ért el a magyarországi Országos Tudományos Diákköri Konferencián. 2001-ben megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Pro Scientia Aranyérmét. A Láthatatlan Kollégium és a Bibó István Szakkollégium tagja.
• Nagy Csongor István: A romániai kisebbségi jog 1945 és 1989 közötti történetének tendenciái, különös tekintettel a romániai magyarság történetére (I.) (2002/2)  
Nemes Árpád: építészmérnök, - 1968, Szászrégen. Tanulmányait 1993-ban a Kolozsvári Mûszaki Egyetemen végezte. 1995 márciusában a washingtoni Johns Hopkins Universityn masters fokozatot szerzett. 1995 szeptemberétôl az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadója. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban a nemzetközi kapcsolatok doktorandusa.
Neményi József Nándor: közgazdász, politikus, címzetes államtitkár - 1940, Dés. Tanulmányait 1968-ban a BBTE Közgazdaság-tudományi Karának pénzügy és hitel szakán, majd 1981-ben mezôgazdasági pénzügytan szakán végezte. 1968-tól a kolozsvári Mezôgazdasági Bank osztályfelelôse, megyei fôosztályvezetôje. 1995-tôl az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselôje, majd 1996-tól a Román Versenytanács címzetes államtitkára. A romániai gazdasági átmenet kérdésében több mint 120 tanulmánya jelent meg.
• Neményi József Nándor: A gazdasági átmenet paradoxonai a mai Romániában (1999/4) 
Németh Zsolt: szociológus-közgazdász - 1963, Budapest. 1987-ben végzett a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy-szociológia szakán. A FIDESZ Magyar Polgári Párt egyik alapítója, 1990-tôl országgyûlési képviselô. 1993-tól az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének munkájában résztvevô magyar delegáció tagja, majd vezetôje, a jogi és emberi jogi bizottság tagja, számos tárgykörben az ET raportôre volt. 1998-tól a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának politikai államtitkára.
• Németh Zsolt: A határokon átívelõ nemzeti integráció jegyében (2002/1) 
Niculescu Antal: vegyészmérnök, politikus – 1961, Marosvásárhely. Mérnöki diplomáját 1991-ben a bukaresti Mûszaki Egyetemen szerezte. 1994-ben a romániai Alapítvány a Pluralizmusért és az amerikai A Kelet-európai Demokráciáért Intézet közös szervezésében megtartott fiatal politikusok iskoláját végezte el. 1993 és 1997 között az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának kabinetfônöke, politikai tanácsos volt. 1997 júniusától 1998 áprilisáig Románia Kormányának kormányfôtitkár-helyettesi funkcióját töltötte be. Jelenleg európai integrációért felelôs államtitkár.
• Niculescu Antal: Legalább megpróbáltuk! (1998/2)
Oprescu, Dan: filozófus - 1953. 1990-1991 között az Oxford University keretén belül mûködô St. Antony's College ösztöndíjasa. Doktori tézisét 1992-ben védte meg a Bukaresti Egyetem filozófia szakán. Jelenleg a Kisebbségügyi Minisztériumnak alárendelt Romák Nemzeti Hivatalának vezetôje.
• Oprescu, Dan: A nemzeti kisebbségek 1999-ben (2000/2) 
Orbán Márta: egyetemi hallgató - 1981, Csíkszereda. 1999-tôl a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának statisztika szakos hallgatója. 2001-tôl a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégiumának tagja. I. helyezést ért el a Gáti Attilával közösen készített Privatizáció és vállalatértékelés c. dolgozattal a IV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtan szekciójában.
• Gáti Attila - Orbán Márta: Privatizáció és vállalatértékelés (2002/2)  
Orosz Ildikó: tanár, nevelésszociológus – 1960, Ungvár. Az Ungvári Állami Egyetemen szerez matematikatanári oklevelet 1983-ban, jelenleg a Kárpátaljai Magyar Tanárképzô Fôiskola tanára és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen PhD-tanulmányait végzi nevelésszociológiából. Területi önkormányzati képviselô, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke.
• Orosz Ildikó: Esettanulmány a Kárpátaljai Magyar Tanárképzô Fôiskola születésérôl 
Owen, Karen: jogász, az Emberi Jogok Ügyvédi Bizottságának tagja. Az Amerikai Ügyvédi Egyesület – Közép- és Kelet-Európai Törvénykezdeményezés csoportja által felkért független szakértô.
• Karen Owen: Romániai kisebbségjogi törvénytervezetek (1997/1) 
Papp Z. Attila: szociológus – 1969, Gyergyószentmiklós. 1996-ban szerzett diplomát a Temesvári Nyugati Egyetem Szociológia Karán, majd tanulmányait az ELTE–UNESCO Ethnic and Minority Studies c. angol nyelvû kisebbségszociológiai szakon folytatta. Jelenleg Budapesten Ph.D szociológus hallgató.
• Papp Z. Attila: A romániai magyar oktatás helyzete 1989 után (1998/3)
Pataki Gábor Zsolt: fizikus, közgazdász, okl. külügyi szakértô – 1967, Nagyvárad. Tanulmányait a kolozsvári BBTE-n, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a nizzai diplomataképzôben végezte. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Reform Tömörülés alapító tagja. Doktori disszertációját Párizsban védte (politikatudomány/geopolitika). Kutatóként a párizsi Geopolitikai Elemzô- és Kutatóintézetben dolgozott, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Leszerelési és Civil-Katonai Kapcsolatok Központjának igazgatója lett. A Nemzetvédelmi Egyetemen mûködô Geopolitikai munkacsoport vezetôje, illetve az Akadémiai Kisebbségkutató Mûhely "Határontúli magyar közösségek autonómiatervei az 1990-es években" c. kutatás vezetôje. Több kötet (biztonságpolitika, geopolitika, nemzeti kisebbségek) szerzôje és társszerkesztôje.
• Pataki Gábor Zsolt: Közép-európaiság és többes állampolgárság (1999/2)
• Pataki Gábor Zsolt: Kis "magyar-magyar" geopolitika (1999/1)
Pethô Sándor: társadalomtudós, vallásfilozófus – 1962, Mátészalka. 1985-ben végez a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1989-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karának filozófia szakán. 1993-tól a filozófiatudományok kandidátusa. 1995-ben a Károlyi Gáspár Református Egyetemen lelkészi képesítést szerez, 1996-ban végez az ELTE klasszika-filológia szakán. 1993-tól német, osztrák és olasz egyetemeken vendégelôadó. A MTA Filozófia Intézetének fômunkatársa.
• Pethô Sándor: Kisebbségi autonómia és nemzetállam (1997/1) 
Pete István: közgazdász - 1953, Nagyvárad. Tanulmányait 1983-ban végezte a kolozsvári BBTE Közgazdaság-tudományi Karának agrárgazdasági szakán. 1991 és 1996 között továbbképzéseken vett részt a bukaresti Management Fôiskolán, valamint a Temesvári Közgazdaság-tudományi Egyetemen, ahol 1996-tól doktorandus. 1986-tól 1990-ig a nagyváradi szeszgyár fôkönyvelôje, majd 1998-ig a vállalat igazgatója. 1997/1998-ban elôadott a nagyváradi Sulyok István Fôiskola Közgazdaság-tudományi Karán. 1992-1996 között Bihar megyei, majd 1996-tól nagyváradi tanácsos. 1998-tól a mezôgazdasági minisztérium RMDSZ által jelölt államtitkára.
• Pete István: Reflexió egy gondolatra: a helyi tanácsoktól a fejlesztô önkormányzatok felé (1999/4)
Péli Gábor: egyetemi tanár, kutató - 1956, Budapest. 1980-ban végzett az ELTE TTK matematika-fizika szakán, majd 1983-ban diplomát szerzett az ELTE szociológia szakán. 1983-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szociológia csoportjában tanársegéd. 1991-1994 között az Amszterdami Egyetem egyik kutatócsoportjában dolgozott, amely a szervezetelméletek logikai modellálásával foglalkozott. Kandidátusi disszertációját (Ph. D.) 1994-ben védte meg Budapesten. 1994-1999 között a Groningeni Egyetem Management Karának kutatója. Számos, a szervezetek formális modellezésével foglalkozó cikke jelent meg amerikai folyóiratokban, és több esetben vendégelôadó volt amerikai egyetemeken. 1999 óta a Groningeni Egyetem Közgazdasági Karán (International Economics and Business Tanszék) kutató, illetve az egyetem angol nyelvû nemzetközi közgazdászképzésének keretében elôadó is. Jelenlegi fô kutatási területe a nemzetközi gazdasági és intézményi folyamatoknak, ezen belül a közép-kelet-európai régió EU-csatlakozásának gazdasági és politikai elemzése.
• Péli Gábor: Romániai magyar magánegyetem – hozzászólás Tonk Sándor professzor úr vitaindítójához (2000/2) 
Péntek János: nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár - 1941, Kôrösfô. 1964-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán. 1964-tôl a BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének munkatársa. 1976-ban doktorátusi címet szerez nyelvtudományokból (BBTE). 1990-tôl a BBTE tanára, tanszék- és aspiránsvezetô. A néprajz szak újraindítója. 1993-tól finn nyelv és irodalom minor szakot szervez. Az anyanyelvoktatás reformjának egyik elindítója. Több kötet, tanulmány, cikk szerzôje, valamint több magyar nyelv és irodalom tankönyv társszerzôje.
• Péntek János: Elvek, tervek és realitások (2000/2) 
Péter István: szociológus, teológus - 1967, Hármasfalu (Maros megye). 1994-ben végzett a kolozsvári Egységes Protestáns Teológiai Intézetben, majd 1997-2000 között szociológiai tanulmányokat folytat a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Karán. 1999-tôl tanársegéd a BBTE Református Tanárképzô Fakultásán.
• Péter István: Szórvány – kisebbség – etnikum – erdélyi magyarság (2000/3) 
Péter Pál: villamosmérnök, vállalkozó - Máramarossziget, 1962. 1986-ban végez a Temesvári Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, majd 1998-ban az International Executive Development Center (Szlovénia) General Management diplomáját szerzi meg. 1991-ig mérnök a kolozsvári áramszolgáltatónál, majd saját vállalkozásba kezd. Jelenleg hét cégbôl álló holding résztulajdonosa és igazgatója. 1998-tól az RMDSZ Ügyvezetô Alelnöke, a Gazdasági Fôosztály vezetôje.
• Péter Pál:  Gondolatok gazdasági lehetôségeinkrôl és annak csapdáiról (1999/4) 
Plugor Magor: költô, író - 1970, Brassó. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem doktorandusa, illetve magyar-román és filozófia szakos tanár. Két önálló verseskötet és több tanulmány szerzôje. A transzszilvanizmus és a regionalizmus területén folytat eszmetörténeti kutatásokat.
• Plugor Magor: A státustörvény vitája a Magyar Hírlapban (2002/1) 
Dr. Podhrádszky László: ügyvéd, jogtanácsos - 1920, Kôszeg. Az Evangélikus Egyház fôgondnoka, a Sulyok István Református Fôiskola tanára. 1990-1992 között a román parlament kolozsvári RMDSZ képviselôje.
• Dr. Podhrádszky László: Hozzászólás a Magyar Kisebbség elsô számában megjelent vitaindítóhoz
Pósa Krisztián: történész – 1971, Dusseldorf. Középiskoláit Nagybecskereken, egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. Jelenleg a Kossuth Lajos Tudományegyetem doktorandusa.
• Pósa Krisztián: Szandzsák, a rejtett tartomány (1999/1)
Pusztai Kálmán: számítástechnikai mérnök, egyetemi tanár - 1944, Kolozsvár. 1965-ben végez a Kolozsvári Mûszaki Fôiskolán. 1966-1969 között a Kolozsvári Mûegyetem tanársegédje, 1969-1975 között a Bukaresti Mûegyetem Számítástechnikai Tanszékének munkatársa. 1976 és 1990 között a Kolozsvári Mûegyetem Automatizálás és Számítástechnikai Karának adjunktusa, majd 1990 és 1992 között docense. 1992-tôl egyetemi tanár, majd 1996-tól a Kolozsvári Mûegyetem Számítástechnikai Karának dékánja. 1981-tôl a mûszaki tudományok doktora. Több egyetemi jegyzet, kötet, tanulmány szerzôje. A kolozsvári egyetemi kommunikációs központ létrehozója.
• Pusztai Kálmán: Vélemény Tonk Sándor írásával kapcsolatban (2000/2) 
Ráduly Róbert: mérnök-közgazdász - 1968, Csíkszereda. 1992-ben végzett a bukaresti Mûszaki Egyetem Finommechanika Karán, majd 1996-ban a bukaresti Közgazdaságtan Akadémia Kereskedelmi Karán. 1998-ban, illetve 1999-ben két féléves posztgraduális képzésen vett részt a Nemzeti Honvédelmi Kollégium, illetve a Román Bankárképzô Intézmény hallgatójaként. 1998-tól a BBTE keretében mûködô sepsiszentgyörgyi közigazgatási fôiskolán tanít. 1996 óta az RMDSZ csíki parlamenti képviselôje.
• Ráduly Róbert: Szövetség az önkormányzatokban  (2000/4)
• Ráduly Róbert: A politikai önrendelkezésünk alapjairól, avagy a belsô választásoktól az erdélyi magyar önkormányzatig (2000/1) 
• Ráduly Róbert: Romániában magyar gazdaságról gondolkodni, avagy a felhívástól a kihívásig (1999/4) 
Rahat Nabi-Khan: indiai kisebbségkutató az UNESCO felkérésére több tanulmányt is írt az ázsiai nemzeti kisebbségek tárgykörében.
• Rahat Nabi-Khan: A kisebbségek kulturális jogainak és identitásának védelme Ázsia egyes alkotmányaiban (1998/2) 
Reiter József: vegyész, közgazdász, külügyi szakértô - 1967, Budapest. 1986 és 1992 között a prágai Károly Egyetem Természettudományi Karán, majd 1992-tôl 1994-ig a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Posztgraduális Karán szerzett diplomát. A Reanal Finomvegyszergyár Rt. logisztikai vezetôje, majd marketing és kereskedelmi igazgatója. 1998 ôszétôl a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán PH. D. hallgató.
• Reiter József: Belsô választások a felvidéki magyarság körében (dilemmák és perspektívák) (2000/1) 
• Reiter József-Reiter Szilvia: A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja kormányzati tevékenységének elsô éve (1999/4) 
• Reiter József: A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja kormányzati tevékenységének elsô négy hónapja (1999/1) 
Reiter Szilvia: történész, külgazdász - 1967, Budapest. 1991-ben a budapesti Külkereskedelmi Fôiskola áruforgalmi szakán, 1994-ben az ELTE Bölcsészettudományi Kara történelem szakán szerzett diplomát. 1993-tól az Illyés Alapítvány fômunkatársa, Szlovákia, Kárpátalja, Szlovénia, Horvátország és Burgenland referense. 1995-tôl a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány igazgatója. Jelenleg egy multinacionális cég projekt menedzsere.
• Reiter József-Reiter Szilvia: A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja kormányzati tevékenységének elsô éve (1999/4) 
Ring Éva: történész, egyetemi docens - 1950. 1974-ben végzett az ELTE Bölcsésztudományi Karának levéltár-bolgár szakán. 1972-ben féléves ösztöndíjjal a Varsói Tudományegyetem Történeti Intézetében dolgozik. Doktori disszertációját 1977-ben védte meg az ELTE Bölcsésztudományi Karán. 1974-1981 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán dolgozott, majd ezt követôen 1994-ig a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen létesített Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központban. Jelenleg egyetemi docens az ELTE BTK Kelet-Európa Történeti Tanszékén. Kandidátusi értekezését 1995-ben védte meg. 1996 májusától 1998 decemberéig az MTA-BKE Közép- és Kelet-Európa Története Kutatócsoportot vezette, 1997-1998-ban pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalában fôtanácsadóként dolgozott.
• Kurdi Krisztina–Ring Éva: Kisebbségi felsôoktatási modellek az Európai Unióban és az Erdélyi Magyar Magánegyetem (2000/2) 
Salat Levente: közíró - 1957, Csíkszereda. Egyetemi tanulmányait a Temesvári és Kolozsvári Mûszaki Egyetem számítástechnikai szakán végezte 1977 és 1982 között. 1990-ig végzett szakmájában mérnök Sepsiszentgyörgyön. 1990 és 1994 között a Korunk szerkesztôje. 1990 óta a Romániai Soros Alapítvány kolozsvári fiókjának ügyvezetô igazgatója. Több esszé- és társadalomtudományi kötet szerzôje.
• Salat Levente: Javaslat a romániai magyar kisebbségi társadalom intézményes keretének megreformálására (2002/1) 
• Salat Levente: Szempontok a multikulturalizmus fogalmának romániai értelmezéséhez (2000/1) 
• Bakk Miklós–Horváth Andor–Salat Levente: A 2000. év küszöbén. Politika és kisebbségi magyar társadalom Romániában (1999/2) 
Samu Mihály: jogász-professzor - 1929, Dunavecse. Jogi tanulmányait 1952-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, majd az Állam- és Jogtudományi Tanszéken oktató. 1968-tól professzor, az USA-ban és Kanadában vendégprofesszor volt. Több törvény kidolgozásában vállalt munkát, az utóbbi az etnikai-kisebbségi törvény koncepciójának kidolgozása volt.
Schöpflin György: történész, politológus – 1939, Budapest. A Glasgow-i Egyetemen tanul 1957 és 1962 között, majd a Bruges-i Európai Fôiskolán 1962-tôl 1963-ig. 1963–1967: a londoni Chatham House munkatársa. 1967–1976: a BBC újságírója. 1976-tól a London School of Economics keretében a közép- és kelet-európai politikatörténet professzora. 1984-tôl az East European Reporter c. folyóirat szerkesztôje.
Schöpflin György: Interetnikus kapcsolatok Erdélyben – retorika és valóság (1998/1) 
Scurtu, Ioan: történészprofesszor - 1940, Dochia (Neamt megye). 1962-ben végzett a Bukaresti Tudományegyetem Történelem Karán. Ugyanitt 1990-ben egyetemei professzori rangot kapott; 1971-ben doktorált. 1990-tôl a Bukaresti Tudományegyetem Román Történelem Tanszékének vezetôje, 1991-tôl a Román Állami Levéltár igazgatója.
• Ioan Scurtu: Választások Nagy-Romániában 1919–1937 (1996/1) 
Sidó Zoltán: tanár, politikus – 1939, Komárom. Felsôfokú tanulmányait a Nyitrai Pedagógiai Fôiskola magyar-szlovák szakán (1963), illetve a Komenský Egyetem neveléstudományi karán (1982) végezte. 1982 és 1990 között országgyûlési képviselô, 1980 óta a CSEMADOK legfelsôbb vezetésének tagja (elnök, fôtitkár). Jelenleg a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke.
• Sidó Zoltán: Szlovákiai vészhelyzet (1997/3) 
Simon Sándor: gazdasági agrármérnök - 1968, Békéscsaba. A Gödöllôi Agrártudományi Egyetemen szerzett gazdasági agrármérnöki, majd mérnöktanári oklevelet. Egyetemi tanársegéd a GATE Gyöngyösi Fôiskolai Karának vállalatgazdasági tanszékén. Magyarországi és nemzetközi konferenciákon elôad, szaklapokban rendszeresen publikál. Szakterülete a vállalati menedzsment és tervezés. Doktori értekezésének tárgya a nyugat-európai szövetkezeti modellek alkalmazhatóságának vizsgálata a magyar és a román mezôgazdaságban.
• Simon Sándor: Regionalizmus és szövetkezés (1999/4) 
• Simon Sándor: A szövetkezeti törekvések múltja és jelene (1999/1) 
Somai József: közgazdász - 1931, Székelyszentistván. Tanulmányait 1955-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1955-1958 között pénzügyi ellenôr volt, majd 1958-tól elôbb a Bolyai TE, majd 1959-tôl a Babes-Bolyai TE kari fôtitkára. 1990-1991 között az RMDSZ Fôtitkárságának szervezô titkári teendôit, majd 1991 és 1993 között az RMDSZ országos titkári teendôit látta el. 1993-tól 1995-ig a szervezet szervezési alelnöke. Jelenleg az Illyés Alapítvány alkuratóriumának titkári és az Iskola Alapítvány ügyvezetô titkári teendôit látja el.
• Somai József: Válaszúton a függôség vagy függetlenség felé (2000/2) 
• Somai József: A demokrácia nem játékszer (2000/1) 
• Somai József: Egy nemzeti közösség makro- és mikrogazdaságpolitikai dilemmái (1999/4) 
• Somai József: Nézôpont a kormánykoalícióról, különös tekintettel az RMDSZ struktúrájára, programjára és mûködésére (1998/2)
Sorbán Angella: szociológus - 1965, Lövéte. A kolozsvári BBTE Történelem-filozófia Karán végzett. 1994 és 1999 között a budapesti Balázs Ferenc Intézet erdélyi fômunkatársa, majd a Trend Társadalomkutató Mûhely vezetôje.
• Sorbán Angella: "Tanuljon románul a gyermek, hogy jobban érvényesülhessen" – Az asszimiláció természetrajzához (2000/3) 
• Sorbán Angéla: A vállalkozás, mint cselekvés- és létforma (1999/4) 
• Sorbán Angella: Emigrációs potenciál a határon túl élô magyar közösségek körében (1997) . Elvándorlók, az elvándorlás gondolatával foglakozók és szülôföldjükön maradók (1999/2) 
• Lampl Zsuzsanna–Sorbán Angella: A szlovákiai és az erdélyi magyarok médiapreferenciái és fogyasztói szokásai (1999/1)
• Sorbán Angella–Dobos Ferenc: Adalékok az erdélyi magyarság közéleti és politikai értékrendjéhez (1998/2) 
• Sorbán Angella - Dobos Ferenc: Szociológiai felmérés a határon túl élô magyar közösségek körében az asszimiláció folyamatairól - Erdély  (1997/3)
Stan, Valentin: történész – 1959, Bukarest. A Bukaresti Egyetem Történelem és Filozófia Karán szerzett diplomát. Jelenleg egyetemi oktató a Bukaresti Egyetem Történettudományi Karán, a Sfera politicii címû szakfolyóirat szerkesztôje és a Román Helsinki Bizottság mellett mûködô Nemzetközi Kapcsolatok Központjána