Ezen századforduló végére lassan kialakuló, közfeladatokat ellátó magyarországi/anyaországi alapítványi intézményrendszeren belül az Új Kézfogás Közalapítvány helyének idônkénti áttekintése és meghatározása nem felesleges. 

A lehetséges támogatási célokat, kereteket a hazai és a szomszédos országok politikai, gazdasági, jogi és pénzügyi világa önmagában is, de a kétoldalú kapcsolatokat tekintve is rendre átalakítják. A Kárpát-medencének e századvégi átrendezôdése alapvetôen érintette a szülôföldön történô megmaradás lehetôségének a megteremtését. Ezzel egyidôben jelent meg a piacon történô helytállás, a piac újabb és újabb kihívására adott válaszadási képesség igénye is. A gazdaság szereplôi is változtak, ügyességre és kényszerre utaló jelzôkkel illetett vállalkozói tömeg próbált magának utat törni a kiszámíthatatlan és tôke nélküli világunkban. 

Az Új Kézfogás Közalapítvány nem összehasonlítható más, határon túli magyarsággal foglalkozó alapítvánnyal, szervezettel sem, mert munkáját az adott ország makrogazdasági helyzete, a gazdasági és politikai stabilitás, a jogi szabályozás következetessége, a befektetési kockázatvállalás mértéke mind-mind befolyásolja. A Közalapítvány helyzete ezért változatlanul egyedi és teljesen speciális a magyarországi nonprofit szférában, de európai összehasonlításban is eltér az egyetlen, hasonló célú, kormányközi megállapodás alapján mûködô német modelltôl.

A támogatási környezettel együtt az Új Kézfogás Közalapítvány szerepe is változott az elmúlt 7 év alatt. A 4 évente változó Kuratórium tagjainak - a Közép-Kelet-Európa országairól és azon belül a gazdasági folyamatokról való - információi, tapasztalatai, az ez alapján meghatározott támogatási formák, normák és döntési prioritások mind befolyásolták "az anyaországi gondoskodásról" alkotott határon túli képet, a Közalapítvány helyét a határon túli magyarok körében. 

A Magyar Köztársaságnak, az Alkotmányban rögzítettek alapján, a határainkon kívül élô magyarok sorsáért érzett felelôssége változatlan. 

A Közalapítvány "köztes európai" szerepének mai felismerése új. Ez is körvonalazódik az új Kuratórium új programjában, amely a gazdasági racionalitásra, a közeli jövôre épül, egy változatlan kérdés megválaszolásának igényével: mit lehet tenni Magyarországról a szülôföld megtartásáért, az ott élô magyarok helyben maradásáért, gazdasági felemelkedéséért ?

Összeállításunkkal nem csupán az új, sorrendben a harmadik Kuratórium gazdasági támogatási filozófiájára, stratégiai céljaira, támogatási formáira kívánjuk felhívni a figyelmet, hanem arra az ellentmondásos helyzetre is, amelyet a gazdaság profitorientációja és a közalapítványi létbôl adódó nonprofit elvárások okoznak.

A Közalapítvány Alapító Okiratában megfogalmazott célok 1992 óta gazdagodtak, a támogatási módszerek is változtak a határon túl élô magyar közösségek és a szórványmagyarság gazdasági helyzetének javítását és sajátos gondjainak megoldását figyelembe véve. Minden eddigi Kuratórium egy kérdésre próbált választ adni: mit lehet tenni egy nemes cél és a piac, az üzleti racionalitás útkeresztezôdésében a határon túl élô magyar vállalkozókért, akiknek a kisebbségi sors minden hátránya erôsen szûkíti gazdasági lehetôségeit, mozgásterét? Ehhez igazították az utak keresését, a támogatási eszközöket.

1992-1995 Kézfogás Alapítvány, alapító: Illyés Alapítvány, alaptôke: 150 M Ft

Legfôbb döntéshozó: 7 fôs Kuratórium, elnök: dr. Tolnay Lajos

Összes bevétele (Illyés Alapítvány támogatásából): 350 M Ft

Korlátai: kevés információ és helyi intézményi kapcsolatok nélkül döntött kérelmek alapján, meghirdetett pályázati rendszere nem volt. Szûk támogatott réteget tudott megszólítani igen alacsony hatékonysággal.

1995-1999 Új Kézfogás Közalapítvány, alapító: Magyar Köztársaság Kormánya

Az Alapító képviselôje: MeH politikai államtitkár

Költségvetési támogatás (95-98) 1145,5 M Ft

Legfôbb döntéshozó: 16 fôs Kuratórium, elnök: dr. Burgert Róbert

Jelentôsége: a piacgazdaságra történô áttérés kockázatos körülményei között olyan támogatási modellt alakított ki, amely elsôsorban a kezdô kisvállalkozók és családi vállalkozások egyéni egzisztenciateremtésére adott lehetôséget azoknak, akik tudtak róla és a feltételrendszernek megfeleltek. A határon túli, civil szervezeteket vállalkozásfejlesztési központok gyûjtônéven szövetségesévé tette, együttmûködési megállapodás alapján támogatta (27 központ).

Korlátai: budapesti döntés, hosszú átfutási idô, túlszabályozott rendszer, körülményes mûködés, elaprózott támogatások, nem kellô szakmai megalapozottságú befektetések, (a helyzetbôl is adódóan) magas mûködtetési költségek, viszonylag szûk körben ismert.

"Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összegû támogatással biztosítja az alapítványi célok megvalósulását." (Alapító Okirat, 1995.)

Az 1992-95-ös években az Illyés Alapítvány biztosította az anyagi forrásokat.

"A Közalapítvány nyílt, ahhoz felajánlásokkal bárki csatlakozhat, amennyiben elfogadja a Közalapítvány céljait és mûködési szabályait, feltéve, hogy csatlakozási kérelmét a Kuratórium elfogadja" (Alapító Okirat). 1992-99 között felajánlás nem volt.

1999 - Alapító képviselôje: KÜM, politikai államtitkár

Legfôbb döntéshozó: 7 fôs kuratórium, elnök: Hernádi Zsolt

1999. évi költségvetési támogatás: 302,3 M Ft

A régi Kuratórium mandátumának 1999. március 8-i lejártával, az új 1999. május 18-i megbízatásával megteremtôdtek egy korszerû, EU-konform támogatási koncepció kidolgozásának lehetôségei.

• A szervezet racionalizálása, költségtakarékos mûködés bevezetése.
• Az elôzô Kuratórium által determinált és kihelyezésre váró támogatások kihelyezési feltételeinek áttekintése, a garanciális elemek változatlan meglétének ellenôrzése, a pénzkihelyezések elôkészítése, megkezdése.
• Kapcsolatok felvétele a hazai és a határon túli szakmai szervezetekkel.
• A térség jelenlegi gazdasági helyzetének elemzése a kis- és középvállalkozások szempontjából.
• Az új stratégia, prioritások meghatározása, az ennek megfelelô támogatási formák kialakítása.

Þ "magyarság-hátrányt kompenzálja"

- szakmai intézmények létrehozása

- információ 

- piac- és pénzforrások

- multiplikátor hatás közvetítése

Þ "makro- és mikrokörnyezetnek feleljen meg"

- regionális, kistérségi fejlesztési tervek

- ipari parkok

- országonkénti speciális programok

Þ "a vállalkozások mûködési feltételeinek javítása"

közvetlenül:

hitelhez jutás segítése

kamattámogatás

mikrohitel

egyéb forrásokhoz jutás lehetôsége

közvetetten:

regionális vállalkozásfejlesztés

kistérségfejlesztési tervek

vállalkozói kultúra, képzés

vállalkozói tanácsadás

Þ "tôkehiányos, kezdô vállalkozókat támogasson"

- a vállalkozók "piacosítása", a rendszerben találjanak 
partnereket, információt

Þ "tulajdonosi szerkezetváltásban segítsen"

- föld- és vagyonjegyesítési program

- privatizációt segítô program

- vegyes vállalatok létrejöttét segítô program

Þ "a támogatások minél szélesebb vállalkozói réteget érintsenek"

- intézményi háttér megteremtése (civil szervezetek,

önkormányzatok, VFK-k, PVFK, HKI-k^*

- helyi összefogással kezdeményezett térségi, régiós 
programok támogatása 

2. A célzott és a tevékenység során összegyûjtött és feldolgozott információk gyors és szelektív eljuttatása, a felhasználás lehetôségének biztosítása (szakmai ismeretek, tudás, tapasztalat, piaci ismeretek).

3. A határon túli kis- és középvállalkozók szakmai és anyagi gyarapodása érdekében különbözô szolgáltatások igénybevételét biztosítani, a vállalkozók határon túli üzletvitelét segíteni. A határon túli helyi igények és lehetôségek megismerése.

4. A határon túli vállalkozásfejlesztési központok, stratégiai irodák fejlôdési lehetôségeinek (anyagi és szellemi) támogatása, regionális feladatok, szolgáltatások jó szakmai színvonalon való ellátása.

5. Pénzpiaci eszközök, a meglévô piaci eszközök eljuttatása.

Þ Magyarországról - hatása mérhetô legyen; vállalkozói kultúrát is közvetítsen; többcélú felhasználásra alkalmas gazdasági, vállalkozásokkal kapcsolatos információkkal rendelkezzen; a biztonságos pénzkihelyezésre törekedjen; magas hatékonysággal mûködjön.

1. A Kuratórium nem kíván általában vállalkozásfejlesztést és vállalkozókat támogatni, hanem egy rendszert és az annak megfelelô intézményi hátteret kívánja megteremteni. Olyat, amely helyileg alkalmas a regionális vállalkozásfejlesztés különbözô szintû támogatására.

2. A vállalkozóknak nyújtható - térítés mentes - alapszolgáltatásokra, makro- és mikroprogramok finanszírozási lehetôségére helyezi a hangsúlyt és nem az egyes vállalkozások papírforma szerinti támogatásáról kíván dönteni.

3. A gazdasági racionalitást hangsúlyozza saját mûködésében és a támogatási formákban. 

4. Magyarország európai integrációs elônyeit felhasználva kíván információt és tapasztalatot továbbítani a határon túli magyar vállalkozók felé, az ehhez szükséges vállalkozói felkészítést támogatja. 

5. Pályázati lehetôsége nem általános, hanem lépcsôzetesen strukturált külön-külön programcsomagokban található lehetôségeket ajánl társfinanszírozóként. 

6. A forrásbôvítés szükségességét programjába emelte, segíti a hitel- és különbözô külsô források bevonását.

7. A pályázati rendszerek mûködését széles, helyi társadalmi bázisra kívánja helyezni.

A támogatási formák összetett rendszert alkotnak, a támogatási nagyságrendek igazodnak az egyes vállalkozói szintekhez, így széles vállalkozói rétegnek biztosít elérhetôséget a támogatási lehetôségekhez. 

A Kuratórium elôzetesen nem dönt arról, hogy mely országban milyen nagyságrendû támogatás adható.

Az elérhetô cél megvalósítását legjobban, legszélesebb körben megvalósító, nagyobb projekteket részesíti elônyben. Ehhez várja folyamatosan a határon túli közösségek, szakmai szervezetek részérôl a megalapozott, regionális vagy országon belül megvalósítható programokra a javaslatokat.

Az új Kuratórium nem pénzkihelyezési formákra benyújtott kérelmekrôl dönt, hanem az adott térségben tevékenykedôkkel közösen elkészített vállalkozói programcsomagokat ajánl, ezek alapján nyújt pályázati lehetôséget, és a meghirdetett pénzkihelyezési formák szerint teljesíti döntését.

Támogatási programok Támogatási formák

• Intézményrendszer fejlesztése VNT
• Kárpátaljai föld- és mezôgazdaságivagyon-privatizáció VNT
• Mûködô vállalkozások forrásbôvítése I. - Kamattámogatás VNT
• Mûködô vállalkozások forrásbôvítése II. - Mikrohitel VNT-VTT^*
• Elsôdleges privatizáció támogatása VTT
• Nem közvetlen anyagi támogatások VNT

1. Térségfejlesztési programok (önkormányzatokkal közös program)

Háromszintû vállalkozásfejlesztési központrendszer létrehozása: VFK, projekt-VFK (PVFK) és határon túli közalapítványi irodák (HKI). Alapszolgáltatás, szolgáltatási csomagok ellenértékének támogatása. 1999-ben Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia területén.

Célja: az ukrajnai törvényes keretek lehetôségével élve segíteni a kárpátaljai magyarságot a föld- és vagyonjegyesítési program kapcsán föld-magántulajdonhoz juttatni. 

A program azokra a mezôgazdasági földterületekre vonatkozik, amelyek kollektív tulajdonba lettek átadva a mezôgazdasági szövetkezeteknek, részvénytársaságoknak.

Résztvevôk köre: a Közalapítvány által támogatott programban, kizárólag személyesen, azok a volt magyar kolhoztagok vehetnek részt, akik föld-vagyonjeggyel rendelkeznek, szerepelnek a kollektív gazdaságok listáján is, és földjüket magánosítani szeretnék (kb. 12 000 fôt érinthet). A program segítségével az erre jogosultak a föld magántulajdonát igazoló állami jegyzôkönyvet kapnak.

Szervezôk: Négyhatár Vállalkozók Szövetsége, Bakta környéki Gazdaszervezet, KMKSZ, Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ, Ung-vidéki Magyar Vállalkozók Szövetsége, HÍD Hitelszövetkezet. 

Pályázat: a pályázatokat helyben, a községekben készítik és a helyi társadalmi szervezetek, egyházak és a községi tanács képviselôje írja alá. 

A támogatás mértéke: az egyes igénylô a Földhivatal által megállapított költségek 90%-át kaphatja vissza nem térítendô támogatásként USA-dollárban, saját erôként 10%-ot kell megfizetnie hrivnyában. 

Idôbeli ütemezés: - pályázatok benyújtási határideje: 1999.11.30.

- támogatások utalásának határideje: 2000.01.01.

- összesítô elszámolás határideje: 2000.01.31.

- költségtérítés-kifizetés határideje: 2000.03.31.

Célja: egy EU-konform támogatási forma bevezetése és meghonosítása, a magyar kis- és középvállalkozások források-bevonási lehetôségeinek javítása, jövedelemtermelô képességük fokozása. 

Jelentôsége: új piaci források bevonását teszi lehetôvé, növeli a vállalkozások teherbíró, jövedelemtermelô képességét. Közvetlenül a támogatott kapja, kiszámítható támogatónak és támogatottnak, kedvezôen kezeli az árfolyam-hatásokat, kihasználva a forint pozícióját. 

Résztvevôk köre: a legalább egy éve mûködô kis- és középvállalkozások, amelyek a helyi kereskedelmi banktól hitelt kívánnak felvenni, vagy érvényes hitelszerzôdéssel rendelkeznek. A társas vállalkozások esetében a természetes személy tulajdonosok tulajdonhányada meg kell hogy haladja az 50%-ot.

Pályázat: pályázati adatlapot a vállalkozásfejlesztési központoknál lehet beszerezni, és ide is kell benyújtani. A pályázati kérelem elkészítéséért a vállalkozók a kért kamattámogatási összeg 0,5%-át, de max. 100 USA-dollárt fizetnek be a VFK részére. A pályázat benyújtásának feltétele: érvényes hitelszerzôdés vagy az adott bank által a hitelkérelem befogadásáról szóló nyilatkozat. 

A támogatás mértéke: kizárólag az éven túli lejáratú, de öt évnél nem hosszabb futamidejû USA-dollárban számítva max. 250 ezer USA-dollár nagyságú beruházási, fejlesztési és elsôdleges privatizációs hitelekhez igényelhetô. Mértéke a kamatfizetés idôpontjában a kamatfizetés bázisául figyelembe vett tôketartozás USA-dollárban számított összegére vetítetten:

Célja: a Kuratórium által jóváhagyott erdélyi megyékben mûködô mikrovállalkozások számára üzleti elképzeléseik hitelbôl történô megvalósításának a segítése. 

Azokat a vállalkozásokat kívánja támogatni, melyek kis összegû hiteligénye és/vagy a banki kockázatkezelés nem teszi lehetôvé a szokásos banki finanszírozást.

1999-ben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megyékre terjed ki, kísérleti jelleggel. Pozitív tapasztalatok esetén kiterjeszthetô.

Jelentôsége: a helyi ismeretek hatékony bevonása a döntésbe, a helyi felhasználás, felelôsség, a helyi szervezetek szerepének erôsödése. A Közalapítvány VNT-ként adja át egy helyi Alapítvány kezelésébe, amelynek mûködését folyamatosan ellenôrzi.

Résztvevôk köre: a Kuratórium által meghatározott romániai megyékben legalább két éve bejegyzett vállalkozás, termelô vagy szolgáltató tevékenységet folytat, az alkalmazottak száma nem haladja meg a tíz fôt, az éves árbevétel nem haladja meg az 500 ezer USA-dollárt, életképes üzleti tervvel rendelkezik, a projekt vállalkozásfejlesztési központ minôsítése alapján üzletképes vállalkozói célt kíván a hitelfelvétellel megvalósítani. 

Felhasználható: gépek, felszerelések, eszközök vásárlására, illetve más beruházások (pl. a mûködéshez szükséges ingatlan megvásárlása) finanszírozása. 

A támogatás mértéke: a projekt összvolumenének 70%-a (Áfa nélküli áron). A saját erô hozzájárulása nem lehet kevesebb, mint a hitel összegének 30%-a (Áfa nélküli áron). A hitelösszeg alsó határa 1000 USA-dollár, felsô határa 4000 USA-dollár.

A támogatás futamideje: a pénzforgalmi tervben feltüntetett visszafizetési képességtôl függ. Két évig terjedhet, a türelmi idô nem haladhatja meg a hat hónapot. A tôketörlesztés negyedévenként (havonta) egyenlô részletekben történik.

A hitel kamata a teljes futamidô alatt 0%. A hitel felvételekor egyszeri folyósítási jutalékot kell fizetni. Mértéke a hitel összegének 1,5%-a.

Garanciák: a hitelbôl vásárolt eszközök, valamint a vállalkozó által e célra felajánlott egyéb eszközök. Amennyiben a biztosítékok értéke nem éri el a hitel összegének 150 %-át, a különbözetre további fedezet kérhetô. A vállalkozás köteles biztosítást kötni a hitelbôl vásárolt, valamint az egyéb biztosítékként szolgáló eszközökre, és ezek kedvezményezettjeként az alapítványt megjelölni. A biztosítást a hitel visszafizetéséig fenn kell tartani. 

Szervezô: a pályázatot a projekt vállalkozásfejlesztési központok folyamatosan fogadják be és a benyújtást követô 30 napon belül végzik el a hitelkérelmek elôminôsítését. Ez alapján az Új alapítvány (e célra létrehozott helyi alapítvány) kuratóriuma dönt.

Célja és gyakorlata eltér az eddigiektôl. A tapasztalatokat összegezve (garanciális bizonytalanságok, rossz döntési mechanizmus stb.) nem válhat a jövô meghatározó támogatási formájává. Köztes megoldásként a privatizációs támogatásokhoz alkalmazható forma, új feltételrendszerrel, elsôdleges privatizáció támogatása, saját tôkerész kiegészítése.

A támogatás mértéke: Az igényelhetô VTT minimális összege 20 000 USA-dollár, maximális összege 80 000 USA-dollár. A megvalósítani kívánt projekt finanszírozási arányai :

A törlesztés évente egyenlô részletekben - negyedévente vagy havonta történik. 

Garanciák: a kihelyezett támogatás biztosítékául a kérelmezônek szerzôdéses garanciákat kell nyújtania, amely a célországok eltérô pénzügyi-jogi környezete miatt országonként különbözô lehet. Általánosságban az ingatlanra elsô helyen bejegyzett jelzálogjog - a támogatás kétszeres összegének megfelelô nagyságrend - vagy bankgarancia fogadható el.

A térség valamennyi országát érinti. A támogatást a Közalapítvány kapcsolatrendszerén, illetve olyan más Magyarországon mûködô szervezetekkel (pl. MVA, Corvinus Rt., ITD, MKIK) kötött megállapodásokon keresztül kapják, amelyek az alapítványi célok elérését segítik. Ennek elvei: oktatás a határon túli vállalkozásfejlesztési központok munkatársai részére, közös rendezvények, információcserék, információs bázisok, hírlevelek stb., az együttmûködési megállapodásoktól függôen. 

"...a határon túli magyar közösségek és szórványmagyarság ..."

"A Közalapítvány belföldi gazdasági társaságot, egyéni vállalkozást nem támogat."

"A Közalapítvány belföldi vállalkozásban akkor vehet részt, ha az igazolhatóan a határ menti együttmûködésre irányul."

Az Új Kuratórium vezetése gyors és határozott együttmûködési szándékának eredményei rövid idô alatt már segítik a közalapítványi munkát. Jelentôs megállapodás aláírására kerülhet sor a közeljövôben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal. 

A tervezett közös mikrohitel-programok mûködtetése nagy lendületet adhat a magyar-magyar vállalkozásfejlesztésben. A vegyes tulajdonú társaságok támogatására irányuló program jelentôs támogatást adhat elsôsorban a határ menti régiók fejlôdéséhez. Fontos felismerés a két alapítvány együttmûködése e témában is, hiszen mindkét oldalon kiépült az a szakmai hálózat, amely képes a rendszer hatékony mûködtetésére. A tervezett program gazdasági és társadalmi jelentôsége nem elhanyagolható. 1999-ben forráshiány miatt egyik alapítvány sem tudja vállalni a beindítását, a jövô is a költségvetési támogatástól függ.

Másik jelentôs együttmûködés a Corvinus Rt.-vel alakult ki, a két társaság feladatainak egymásra építhetôségébôl adódóan, a nonprofit elôkészítô, és a profitorientált végrehajtási szerepbôl adódó munkamegosztással. 

A Közalapítvány együttmûködô partnereket keres határon belül és túl a határon túli magyar kis- és középvállalkozások közötti üzleti kapcsolatok kibontakoztatásának támogatásához és gazdálkodási feltételeinek javításához. 

Az együttmûködés konkrét célja a határon túli magyar kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében felhasználható magyarországi források koncentrálásán túl az addicionális források bevonásának elôsegítése, a multiplikátori hatás erôsítésén túl a tudás- és technológia-transzfer közös támogatása.

A Közalapítvány Kuratóriuma által áttekintett tapasztalatok, a térség megváltozott és változó helyzete pontosan körvonalazza a közalapítványi stratégia megvalósíthatóságának szükségességét. A kérdést mindig fel kell tenni: mire elegendô 300 M Ft? Mire kell hogy elég legyen 300 M Ft? 

Ma már világosan látszik az, hogy mire nem vállalkozhat az Új Kézfogás Közalapítvány. Nem vállalhatja a szelekciónak azt a szerepét, amelyben eldöntené, hogy melyik vállalkozás lesz közvetlen támogatása révén "túlélô", s melyik maradjon sorsára hagyva, mert ez a paternális, direkt protekcionista szerepfelfogás a közpénz összeférhetetlen (és rossz hatásfokú) felhasználását jelentené. 

Amit vállalni tud, a program felfutása alapján remélt forrásbôvítéssel az, hogy olyan szakmai intézményi hátteret hoz létre és támogat, amely a kistérségi és regionális fejlôdést segíti, a kis- és középvállalkozásokhoz megerôsített hátteret biztosít, forráslehetôségek eléréséhez nyújt segítséget, Magyarország európai integrációs elônyeit továbbítja a határon túli magyarok irányába.

---------------

^*VFK - vállalkozásfejlesztési központ, PVFK - projekt-vállalkozásfejlesztési központ, HKI - határon túli közalapítványi irodák