261. számú Törvény*
I. MIHAI
Isten kegyelmébôl és a nemzet akaratából Románia királya,
Az élôknek és a jövendôknek egészséget:
A mi államtitkár-miniszterünk, az Igazságügyi Minisztériumból, 1945. április 2-i 33.954 számú jelentésére,
Látva a Minisztertanács 550/1945. számú naplóját;
A 202. számú, 1944. szeptember 2-i Hivatalos Közlönyben megjelent 1626. számú, 1944. augusztus 31-i magasságos királyi rendelet elôírásai alapján,
Rendelkeztünk és rendelkezünk:
TÖRVÉNYRENDELET
Észak-Erdély lakosai állampolgárságának szabályozásáról
Észak-Erdély lakosai állampolgárságának szabályozásáról
1. szakasz
Román állampolgárok és továbbra is román állampolgárok maradnak:
a) Észak-Erdély lakosai, akik az 1940. augusztus 30-án érvényben levô törvények szerint román állampolgársággal rendelkeztek;
b) az 1940. augusztus 30-án vagy ez után a dátum után Észak-Erdély területén ismeretlen apától és ismeretlen anyától származó gyermekek. Az Észak-Erdély területén talált gyermekeket azon területen születetteknek tekintik.
2. szakasz
Nem kapnak román állampolgárságot:
a) Észak-Erdély lakosai, akik 1940. augusztus 30-tól jelen törvény megjelenésének napjáig egy külföldi állampolgárság mellett döntöttek;
b) Észak-Erdély lakosai, akik önként léptek be egy olyan ország katonai szolgálatába, melyikkel Románia hadban áll, vagy idegen katonai vagy katonai jellegû testülethez csatlakoztak.
3. szakasz
Ezen törvény rendelkezései alá esô lakosok román állampolgárságának újramegszerzését vagy megszûnését a közigazgatási hatóságok hivatalból állapítják meg, és községenként, kötelezô módon, listákat állítanak össze ezekkel a személyekkel.
A listák az illetô polgármesteri hivatal helyiségében 10 szabadnapon keresztül állnak kifüggesztve. A listák egy példányát a megfelelô békebírósághoz küldik el, a kifüggesztési jegyzôkönyvvel egyetemben.
A listák ellen a békebíróságon lehet fellebbezni a kifüggesztési idô lejárta utáni 15 szabadnapon belül.
A bíróság határozata ellen a megfelelô törvényszéken a kihirdetéstôl számított 10 szabadnapon belül lehet visszkeresettel élni.
Ezen törvény által elôírt eljárás egészét hivatalból folytatják le.
A kérvények és minden eljárási okirat bélyeg- és illetékmentes.
4. szakasz
Más törvények és rendeletek ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
Kelt Bukarestben, 1945. április 2-án
MIHAI
Igazságügyi miniszter
Lucretiu Pãtrãscanu
1080. szám
Az igazságügyi miniszter jelentése Ôfelségének a Királynak
Felség,
Az 1940. augusztus 30-i bécsi döntés hatálytalanítása és Észak-Erdély felszabadítása után az ország ezen részének lakosai állampolgárságának gyors szabályozása szükséges.
E szabályozás során a restitutio in integrum elve vezérelt, az 1944. szeptember 12-i történelmi tény közvetlen következményeként, mely érvénytelennek és nem létezônek nyilvánítja a bécsi diktátumot. Következésképpen, mivel nincs szó területcsatolásról, csak azon észak-erdélyi lakosokat lehet román állampolgárnak tekinteni, akik 1940. augusztus 30-án román állampolgárok voltak.
A tervezet kizárja a törvény által nyújtott elônyökbôl azokat is, akik külföldi állampolgárság mellett döntöttek, önkéntesként beálltak olyan országok hadseregébe, melyekkel Románia hadban áll, vagy idegen katonai vagy katonai jellegû testülethez csatlakoztak.
Ilyen célból állítottam össze a mellékelt törvényrendelet szövegét, melyet a Minisztertanács felhatalmazásával, mélységes tisztelettel Ôfelségéd elé terjesztem jóváhagyás és aláírás végett.
Ôfelségéd legmélyebb tisztelôje
Lucretiu Pãtrãscanu
Igazságügyi miniszter
1945. április 2.
33 954 szám
Igazságügyi Minisztérium
12. számú Rendelet
12. számú Rendelet
I. MIHAI
Isten kegyelmébôl és a nemzet akaratából Románia királya,
Az élôknek és a jövendôknek egészséget:
A mi államtitkár-miniszterünk, az Igazságügyi Minisztériumból, 1945/68.342. számú jelentésére,
Látva az 1945. április 4-i 261. törvény rendelkezéseit,
Az 1944. szeptember 2-i 1626. magasságos királyi rendelet elôírásai alapján;
Látva az Minisztertanács 1945. augusztus 10-i 1174/1945. számú naplóját;
Rendelkeztünk és rendelkezünk:
RENDELET
Észak-Erdély lakosai állampolgárságának szabályozásáról
Észak-Erdély lakosai állampolgárságának szabályozásáról
1. szakasz
Román állampolgárok és továbbra is román állampolgárok maradnak:
a) Észak-Erdély felszabadított területeinek lakosai, akik az 1940. augusztus 30-án érvényben levô törvények szerint román állampolgársággal rendelkeztek;
b) az 1940. augusztus 30-án vagy ez után a dátum után a felszabadított területeken született gyermekek, ha az apa vagy természetes gyermek esetén az anya teljesítik jelen szakasz a) pontjában elôírt feltételeket;
c) az 1940. augusztus 30-án vagy ez után a dátum után a felszabadított területeken ismeretlen apától és ismeretlen anyától származó gyermekek. Az ezeken a területeken talált gyermekek Észak-Erdély területén születetteknek tekintetnek.
2. szakasz
Úgy tekintik, hogy 1994. augusztus 30-án román állampolgársággal rendelkeztek:
a) azok, akiket eddig a dátumig az 1924. április 17-i rendeletnek megfelelôen összeállított nemzetiségi listákra felvettek;
b) azok, akik a nemzetiségi listákra való felvételt elrendelô határozatott kaptak akár a közigazgatási fellebbezô bizottságtól, akár az igazságszolgáltatási hatóságoktól, amennyiben ezek a határozatok nem változtak meg visszkereset során és véglegesek maradtak;
c) azok, akiknek a nemzetiségi listákra való felvételét az Igazságügyi Minisztérium rendelte el a román állampolgárság megszerzésére vagy megszûnésére vonatkozó 1939. január 19-i törvény 62. szakasza rendelkezéseinek megfelelôen, amit 1939. október 20-án módosítottak;
d) a törvényes gyermekek, valamint az 1994. augusztus 30-a elôtt elismert vagy törvényesített gyermekek, akiknek az apja a jelen törvény a), b) és c) pontok alatt felsorolt kategóriáinak egyikébe tartozik, valamint annak a nônek a természetes gyermekei, aki ugyanazon a rendelkezésnek az elôírásai alá esik;
e) a jelen szakasz d) pontjának elôírásai alá esôk leszármazottai;
f) az idegen állampolgárságú nô, aki az a), b), c), d) és e) pontok alatt felsorolt személyek egyikével kötött házasságot, ha a házasságkötésnél nem ôrizte meg a házasság elôtti nemzetiségét;
g) Románia területén ismeretlen apától és ismeretlen anyától származó gyermekek. A Románia területén talált gyermekeket Romániában születetteknek tekintik.
3. szakasz
Román állampolgároknak tekintik Észak-Erdély azon lakosait, akik 1940. február 1-jéig kérték a nemzetiségi listákra való felvételüket, a román állampolgárság megszerzésére vagy megszûnésére vonatkozó 1939. január 19-i 33. számú törvény 62. szakasza rendelkezéseinek megfelelôen, amit 1939. október 20-án módosítottak, még akkor is, ha kérésükkel kapcsolatosan az Igazságügyi Minisztérium nem hozott határozatot.
4. szakasz
Törvény szerint megszûnt a román állampolgársága:
a) azoknak, akik a román állampolgárság megszerzésére vagy megszûnésére vonatkozó 1939. január 19-i 33. számú törvény 40. szakaszában leírt helyzetek egyikében vannak.
A felesége és a 21. életévénél fiatalabb gyermekei annak, akinek megszûnt a román állampolgársága a fent elôírt rendelkezéseknek megfelelôen, nem vesztik el román állampolgárságukat, hacsak a Minisztertanács nem dönt másként.
Kivételt képeznek ezek alól a rendelkezések alól:
1. a kötelezô katonai szolgálatukat a magyar hadseregben teljesítôk;
2. a magyar nemzetvédelmi törvénynek megfelelôen behívottak vagy rekviráltak;
3. 1940. augusztus 30-a és 1944. augusztus 23-a között idôközben a magyar állam által alkalmazottak vagy közhivatali tisztségekbe kinevezettek;
4. akik magyar útlevelet szereztek az országba való visszatéréshez;
b) az 1940. augusztus 30-án román állampolgársággal rendelkezô nô, aki a házasság hatálya folytán más állampolgárságot szerzett, mint a magyar.
Ebben az esetben, valamint abban az esetben, ha a férj megôrzi a magyar állampolgárságot, a nô fenntarthatja magának a román állampolgárságot hiteles, a házasságlevél szélén is feltüntetett nyilatkozat révén, jelen törvény kihirdetésétôl számított 6 hónapon belül;
c) a felszabadított területek lakosai, akik 1945. április 4-ig, a 261. számú törvény dátumáig, külföldi állampolgárságot választottak, mást, mint a magyar;
d) Észak-Erdély lakosai, akik önként léptek egy olyan állam katonai szolgálatába, mellyel Románia hadban állott 1944. augusztus 23-a után, vagy önkéntesen azon országok valamely katonai vagy katonai jellegû testületéhez csatlakoztak;
e) akik önként távoztak az ellenséges csapatok visszavonulásakor Észak-Erdély területérôl, közösséget vállalva velük.
5. szakasz
Jelen rendelet elôírásai alá tartozó lakosok román állampolgárságának újramegszerzését vagy megszûnését hivatalból állapítják meg a polgármesteri hivatalok, melyek két példányban kötelesek kifüggeszteni a kategórialistákat és azoknak a lakosoknak a betûrendes jegyzékét, akik visszakapják a román állampolgárságot, valamint azoknak, akiknek megszûnt a román állampolgársági minôsége.
A község polgármestere és jegyzôje vagy a városok és municípiumok titkára által hitelesített lista egy-egy példánya a polgármesteri hivatal helyiségében 10 napon keresztül áll kifüggesztve.
A kifüggesztés mûvelete jegyzôkönyvben rögzítendô.
A lista másodpéldányát a kifüggesztési jegyzôkönyvvel egyetemben megküldik a megfelelô bíróságnak.
6. szakasz
A listákra való felvétel, illetve felvétel elmulasztása, valamint a román állampolgárság megszûnésének megállapítása ellen a megfelelô törvényszéken a kifüggesztési határidô lejárta utáni 15 szabadnapon belül lehet fellebbezni.
A fellebbezést annál a polgármesteri hivatalnál kell bejelenteni, ahol a listát kifüggesztették, vagy annál a bíróságnál, melyiknek a körzetébe az illetô község tartozik.
A bírósági határozat ellen a megfelelô törvényszéknél a kihirdetéstôl számított 10 szabadnapon belül lehet visszkeresettel élni.
A visszkeresetet a törvényszéki irodánál kell bejelenteni.
7. szakasz
A kifüggesztési határidô lejárta után azokban az esetekben, ahol nem nyújtottak be fellebbezést, a polgármesteri hivatal rátér a listákon szereplô személyek nyilvántartásba vételére vagy törlésére, míg ott, ahol ezeket a nyilvántartási könyveket nem hozták létre vagy tönkrementek, új nyilvántartási könyveket fognak nyitni.
Azokban az esetekben, ahol a fellebbezési vagy visszkereseti jogot gyakorolták, a fenti bekezdés szerint járnak el a határozat véglegessé válása után.
8. szakasz
A kérvények és minden eljárási okirat bélyeg- és illetékmentes.
9. szakasz
A közigazgatási egységek kötelesek a nemzetiségi nyilvántartási könyvek nyomán az 1924. április 27-i rendeletben elôírt mintának megfelelô bizonyítványokat kibocsátani.
Ezek minden hatóság elôtt a román állampolgárságot hivatottak bizonyítani.
10. szakasz
Azok az 1940. augusztus 30-ig román állampolgársággal rendelkezôk, akik Észak-Erdély vagy Magyarország területén telepedtek le ez után a dátum után, állampolgárságuk szabályozását illetôen a jelen rendelet elôírásaival kiegészített Észak-Erdély lakosai állampolgársága rendezésérôl 1945. április 4-i 261. sz. törvény rendelkezéseinek maradnak alárendelve.
Kelt Bukarestben, 1945. augusztus 11-én
MIHAI
Igazságügyi miniszter
L. Pãtrã?canu
2492. szám
Az igazságügyi miniszter jelentése ôfelségének a Királynak
Felség,
Az Észak-Erdély lakosai állampolgárságának rendezésérôl szóló 1945. április 4-i 261. sz. törvény rendelkezései végrehajtásához elkészítettem a mellékelt rendeletet, melyet a Minisztertanács felhatalmazásával, a legmélyebb tisztelettel bátorkodom Ôfelségéd elé terjeszteni jóváhagyás és aláírás végett.
Ôfelségéd legmélyebb tisztelôje
L. Pãtrãscanu
IGAZSÁGÜGYI MINISZTER
1945. JÚLIUS 5.
68 342. SZÁM
FORDÍTOTTA WALTER KLÁRA
——————————————
* MONITORUL OFICIAL, CXIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM, 1945. ÁPRILIS 4. 1080. SZÁM – 261. SZ. TÖRVÉNY ÉSZAK-ERDÉLY LAKOSAI ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁNAK SZABÁLYOZÁSÁRÓL.