A Vasile-kormány Programja
1998–2000-re*
Részletek
A kormány célkitûzései
4. Az Európai Unióhoz való csatlakozás
elôkészítéséhez szükséges
gazdasági-társadalmi átalakulások terén
kialakult lemaradás behozatala.
7. A társadalmi, etnikumközi és felekezetek
közötti párbeszéd újrafelvétele központi
és helyi szinten, a civil társadalom strukturálódásának,
valamint a közügyek intézésében és
ellenôrzésében való állampolgári
és közösségi részvétel támogatása.
II. fejezet
A gazdaság szerkezetének átalakítása
4. Agrárpolitika és falufejlesztés
A holtpontról való kimozdítás feltételeinek
biztosítása érdekében a Kormány céljai
a következôk:
– a földtulajdonok (szántó, legelô és
erdôsített terület) visszaszolgáltatásának
folytatása a törvényes keret kiterjesztésével,
a 169/1997-es Törvény kapcsán elfogadott Protokollum
rendelkezéseinek megfelelôen, amelyet minden koalíciós
partner aláírt, egyidejûleg a parasztgazdaságok
helyzetének megszilárdítását célzó
intézkedések elfogadásával
IV. fejezet
Emberi jogok, egyházak, kisebbségek
3. Egyházak
– az egyházak kibontakozását biztosító
törvényes keret létrehozása;
– az egyházak egykori tulajdonát képezô ingó
és ingatlan vagyonok felmérésérôl szóló
törvény elkészítése és elfogadtatása,
azok jogi helyzetének rendezése céljából;
– megfelelô szabályozási keret kialakítása
a felekezeti oktatásra vonatkozó törvényes rendelkezések
módosítása és tökéletesítése
révén, a tábori papság, a katonaságon,
kórházakon, büntetés-végrehajtó
intézeteken, öregek otthonán, árvaházakon
belüli társadalmi-vallásos tevékenységek
érdekében, az egyházi vagyon konzerválása
céljából;
– az egyházi alkalmazottak állami költségvetés
révén támogatott javadalmazási rendszerének
tökéletesítése;
– az egyházi ingatlanok újjáépítésének
és restaurálásának gyakorlati támogatása;
– a törvényes keretek véglegesítése
a nemzetközi normákhoz való felzárkózás
céljából.
4. Nemzeti kisebbségek
A nemzeti kisebbségek védelmének sajátos
elvei
– a nemzeti kisebbségek védelme fennmaradásuk
biztosítása érdekében, minden olyan közhatósági
intézményi cselekvés megakadályozása,
amely az etnikai struktúrák megváltoztatására
irányulna ott, ahol e kisebbségek élnek;
– megfelelô törvényes keret létrehozása,
amely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó
személyek etnikai, kulturális, nyelvi és vallásos
identitásának a kifejezését, megôrzését
és fejlesztését;
– azon interkulturális kezdeményezések támogatása,
amelyek az etnikumközi együttmûködést szolgálják.
Intézményi és törvényhozási
intézkedések
– a Nemzeti Programban szereplô és az Európai
Unióhoz való csatlakozás feltételeinek teljesítésére
vonatkozó sajátos cselekvési terv folytatása,
beleértve a törvényes keretek tökéletesítését
is;
– tárcaközi munkacsoport létrehozása a romák
problémáinak kezelésére;
– egy, a nemzeti kisebbségek kérdésének
tanulmányozására létrehozandó, költségvetési
finanszírozással mûködô, pluridiszciplináris
kutatóintézetre vonatkozó jogszabály elôterjesztése;
– a nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló
törvény elfogadása;
– a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának
elfogadása a fent említett és a nemzeti kisebbségek
védelmét szolgáló sajátos elveknek megfelelôen;
– a Nemzeti Kisebbségek Védelmérôl szóló
Keretegyezmény elôírásainak érvényesítése
a belsô jogban a többnyelvû helységnévtáblákra,
illetve az anyanyelv helyi hatóságok elôtti használatára
vonatkozóan, ahogy ez a 22/1997-es sürgôsségi
kormányrendeletben szerepel, valamint az erre vonatkozó alkalmazási
normák kidolgozása;
– a romák szociális integrációját
szolgáló országos stratégia kidolgozása;
– a nemzeti kisebbségek szervezeteinek támogatása
programokhoz és projektekhez rendelt anyagi források révén.
V. fejezet
Humán erôforrások
1. Oktatásügy
Az 1998–2000-es idôszakban tovább folytatódik az
oktatás rendszerének reformja, szerkezeti átalakítása
és korszerûsítése, kulturális és
emberi, valamint erkölcsi és tudományos értékek
alapján.
1.1. Az oktatáspolitika célkitûzései
Az oktatási reform stratégiája:
– a kisebbségek nyelvén folyó közoktatásban
fennálló korlátozások felszámolása,
az állami monopólium megszüntetése az oktatási
kínálat finanszírozásában és
szervezésében, az alternatív, közösségi
és felekezeti oktatás támogatása.
1.2. Az oktatás átalakításának
és modernizálásának fôbb irányvonalai
– a szakmai és mûszaki oktatás átszervezése
a munkaerôpiac követelményeihez történô
igazítás érdekében – beleértve ebbe
a nemzeti kisebbségek nyelvén történô oktatást
is –, a beiskolázási keretszámok csökkentése
– líceumi szinttôl kezdôdôen – a csökkenô
keresletû szakmák vonatkozásában;
– a tanulmányok elismerésére vonatkozó rendelkezések
egyszerûsítése, a külföldön szerzett
oklevelek, címek honosítása és az e célból
kötendô kétoldalú egyezmények sürgetése.
1.3. Intézkedések a nemzeti kisebbségek
nyelvén folyó oktatás terén
– a 36/1997 számú sürgôsségi kormányrendeletet
jóváhagyó törvény, valamint a vonatkozó
alkalmazási elôírások elfogadásának
támogatása, beleértve a megfelelô intézményes
keret létrehozását, megszüntetvén ezáltal
a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás
korlátozását, a koalíciós partnerek
által aláírt jegyzôkönyvnek és megegyezéseknek
megfelelôen,
– az állami felsôfokú oktatás intézményes
kereteinek bôvítése multikulturális egyetemek,
valamint – az igényeknek megfelelôen – önálló,
a nemzeti kisebbségek nyelvén mûködô intézmények
révén,
– a hivatalosan elismert felekezetek által létrehozott,
világi oktatási rendszernek a közhatóságok
által nyújtott anyagi támogatására vonatkozó
normák kidolgozása és elfogadása.
3. A kultúra
Folytatódik, elsôbbséget élvezve, az intézményrendszer
átalakítása, a struktúrák és
a döntéshozatal decentralizációja a szubszidiaritás
elve alapján.
E területen a prioritások a következôk:
– a kultúra közelítése a helyi közösségekhez,
– a verseny feltételeinek kialakítása olyan tervek
alapján, amelyek szelekciót eredményeznek, támogatják
és finanszírozzák a kultúrát, függetlenné
téve azt a politikától,
– magánkezdeményezések ösztönzése
a történelmi-kulturális örökség védelmében.
A strukturális és mûködésbeli decentralizáció
a következôképpen valósul meg:
– a helyi szintû intézmények fölötti autoritás
gyakorlása helyi szinten történik,
– a kulturális intézmények döntéshozatali
autonómiájának növelése az adott hatáskörökön
belül, a politikai beavatkozás teljes kizárása,
– a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal
kialakítandó partnerség révén.
A kormány törvényhozási stratégiája
ezen a területen az alábbi törvények elôterjesztésére
vonatkozik:
– az ingó kulturális örökség védelmérôl
szóló törvény,
– a történelmi mûemlékek védelmérôl
szóló törvény,
– a közkönyvtárak törvénye,
– a múzeumok és közgyûjtemények törvénye,
– az elôadó-mûvészetek intézményeinek
törvénye,
– az Országos Audiovizuális Tanács törvényének
módosítása,
– a Rádió és Televízió-törvény
módosítása,
– az Országos Irattár törvényének módosítása.
VII. fejezet
Igazságszolgáltatás és állampolgári
biztonság
1. Igazságszolgáltatás
1.1. Az igazságügyi reform folytatása
A reform folytatása érdekében a következô
sürgôsségi intézkedésekre kerül sor:
– az állam által 1945. március 6. után átvett
ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását
biztosító törvényes keret megteremtése,
vagy ahol ez nem lehetséges, az igazságos kártalanítás,
az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése
által elfogadott 1123/1997. április 24-i Határozatának
megfelelôen, valós garanciákkal a bérlôk
védelmében; azon jogi lehetôségek azonosítása,
amelyek a jogi személyektôl átvett javak jogállását
rendezik.
Fordította: Albert László
————————————
* Forrás: Monitorul Oficial al României nr.
152/1998.04.16.
|