A Vasile-kormány Programja
1998–2000-re^*

Részletek

A kormány célkitûzései

4. Az Európai Unióhoz való csatlakozás elôkészítéséhez szükséges gazdasági-társadalmi átalakulások terén kialakult lemaradás behozatala.

7. A társadalmi, etnikumközi és felekezetek közötti párbeszéd újrafelvétele központi és helyi szinten, a civil társadalom strukturálódásának, valamint a közügyek intézésében és ellenôrzésében való állampolgári és közösségi részvétel támogatása.

II. fejezet

A gazdaság szerkezetének átalakítása

4. Agrárpolitika és falufejlesztés

A holtpontról való kimozdítás feltételeinek biztosítása érdekében a Kormány céljai a következôk:

– a földtulajdonok (szántó, legelô és erdôsített terület) visszaszolgáltatásának folytatása a törvényes keret kiterjesztésével, a 169/1997-es Törvény kapcsán elfogadott Protokollum rendelkezéseinek megfelelôen, amelyet minden koalíciós partner aláírt, egyidejûleg a parasztgazdaságok helyzetének megszilárdítását célzó intézkedések elfogadásával

IV. fejezet

Emberi jogok, egyházak, kisebbségek

3. Egyházak

– az egyházak kibontakozását biztosító törvényes keret létrehozása;

– az egyházak egykori tulajdonát képezô ingó és ingatlan vagyonok felmérésérôl szóló törvény elkészítése és elfogadtatása, azok jogi helyzetének rendezése céljából;

– megfelelô szabályozási keret kialakítása a felekezeti oktatásra vonatkozó törvényes rendelkezések módosítása és tökéletesítése révén, a tábori papság, a katonaságon, kórházakon, büntetés-végrehajtó intézeteken, öregek otthonán, árvaházakon belüli társadalmi-vallásos tevékenységek érdekében, az egyházi vagyon konzerválása céljából;

– az egyházi alkalmazottak állami költségvetés révén támogatott javadalmazási rendszerének tökéletesítése;

– az egyházi ingatlanok újjáépítésének és restaurálásának gyakorlati támogatása;

– a törvényes keretek véglegesítése a nemzetközi normákhoz való felzárkózás céljából.

4. Nemzeti kisebbségek

A nemzeti kisebbségek védelmének sajátos elvei

– a nemzeti kisebbségek védelme fennmaradásuk biztosítása érdekében, minden olyan közhatósági intézményi cselekvés megakadályozása, amely az etnikai struktúrák megváltoztatására irányulna ott, ahol e kisebbségek élnek;

– megfelelô törvényes keret létrehozása, amely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek etnikai, kulturális, nyelvi és vallásos identitásának a kifejezését, megôrzését és fejlesztését;

– azon interkulturális kezdeményezések támogatása, amelyek az etnikumközi együttmûködést szolgálják.

Intézményi és törvényhozási intézkedések

– a Nemzeti Programban szereplô és az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek teljesítésére vonatkozó sajátos cselekvési terv folytatása, beleértve a törvényes keretek tökéletesítését is;

– tárcaközi munkacsoport létrehozása a romák problémáinak kezelésére;

– egy, a nemzeti kisebbségek kérdésének tanulmányozására létrehozandó, költségvetési finanszírozással mûködô, pluridiszciplináris kutatóintézetre vonatkozó jogszabály elôterjesztése;

– a nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló törvény elfogadása;

– a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának elfogadása a fent említett és a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló sajátos elveknek megfelelôen;

– a Nemzeti Kisebbségek Védelmérôl szóló Keretegyezmény elôírásainak érvényesítése a belsô jogban a többnyelvû helységnévtáblákra, illetve az anyanyelv helyi hatóságok elôtti használatára vonatkozóan, ahogy ez a 22/1997-es sürgôsségi kormányrendeletben szerepel, valamint az erre vonatkozó alkalmazási normák kidolgozása;

– a romák szociális integrációját szolgáló országos stratégia kidolgozása;

– a nemzeti kisebbségek szervezeteinek támogatása programokhoz és projektekhez rendelt anyagi források révén.

V. fejezet

Humán erôforrások

1. Oktatásügy

Az 1998–2000-es idôszakban tovább folytatódik az oktatás rendszerének reformja, szerkezeti átalakítása és korszerûsítése, kulturális és emberi, valamint erkölcsi és tudományos értékek alapján.

1.1. Az oktatáspolitika célkitûzései

Az oktatási reform stratégiája:

– a kisebbségek nyelvén folyó közoktatásban fennálló korlátozások felszámolása, az állami monopólium megszüntetése az oktatási kínálat finanszírozásában és szervezésében, az alternatív, közösségi és felekezeti oktatás támogatása.

1.2. Az oktatás átalakításának és modernizálásának fôbb irányvonalai

– a szakmai és mûszaki oktatás átszervezése a munkaerôpiac követelményeihez történô igazítás érdekében – beleértve ebbe a nemzeti kisebbségek nyelvén történô oktatást is –, a beiskolázási keretszámok csökkentése – líceumi szinttôl kezdôdôen – a csökkenô keresletû szakmák vonatkozásában;

– a tanulmányok elismerésére vonatkozó rendelkezések egyszerûsítése, a külföldön szerzett oklevelek, címek honosítása és az e célból kötendô kétoldalú egyezmények sürgetése.

1.3. Intézkedések a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás terén

– a 36/1997 számú sürgôsségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény, valamint a vonatkozó alkalmazási elôírások elfogadásának támogatása, beleértve a megfelelô intézményes keret létrehozását, megszüntetvén ezáltal a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás korlátozását, a koalíciós partnerek által aláírt jegyzôkönyvnek és megegyezéseknek megfelelôen,

– az állami felsôfokú oktatás intézményes kereteinek bôvítése multikulturális egyetemek, valamint – az igényeknek megfelelôen – önálló, a nemzeti kisebbségek nyelvén mûködô intézmények révén,

– a hivatalosan elismert felekezetek által létrehozott, világi oktatási rendszernek a közhatóságok által nyújtott anyagi támogatására vonatkozó normák kidolgozása és elfogadása.

3. A kultúra

Folytatódik, elsôbbséget élvezve, az intézményrendszer átalakítása, a struktúrák és a döntéshozatal decentralizációja a szubszidiaritás elve alapján.

E területen a prioritások a következôk:

– a kultúra közelítése a helyi közösségekhez,

– a verseny feltételeinek kialakítása olyan tervek alapján, amelyek szelekciót eredményeznek, támogatják és finanszírozzák a kultúrát, függetlenné téve azt a politikától,

– magánkezdeményezések ösztönzése a történelmi-kulturális örökség védelmében.

A strukturális és mûködésbeli decentralizáció a következôképpen valósul meg:

– a helyi szintû intézmények fölötti autoritás gyakorlása helyi szinten történik,

– a kulturális intézmények döntéshozatali autonómiájának növelése az adott hatáskörökön belül, a politikai beavatkozás teljes kizárása,

– a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal kialakítandó partnerség révén.

A kormány törvényhozási stratégiája ezen a területen az alábbi törvények elôterjesztésére vonatkozik:

– az ingó kulturális örökség védelmérôl szóló törvény,

– a történelmi mûemlékek védelmérôl szóló törvény,

– a közkönyvtárak törvénye,

– a múzeumok és közgyûjtemények törvénye,

– az elôadó-mûvészetek intézményeinek törvénye,

– az Országos Audiovizuális Tanács törvényének módosítása,

– a Rádió és Televízió-törvény módosítása,

– az Országos Irattár törvényének módosítása.

VII. fejezet

Igazságszolgáltatás és állampolgári biztonság

1. Igazságszolgáltatás

1.1. Az igazságügyi reform folytatása

A reform folytatása érdekében a következô sürgôsségi intézkedésekre kerül sor:

– az állam által 1945. március 6. után átvett ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását biztosító törvényes keret megteremtése, vagy ahol ez nem lehetséges, az igazságos kártalanítás, az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése által elfogadott 1123/1997. április 24-i Határozatának megfelelôen, valós garanciákkal a bérlôk védelmében; azon jogi lehetôségek azonosítása, amelyek a jogi személyektôl átvett javak jogállását rendezik.

Fordította: Albert László

————————————

^* Forrás: Monitorul Oficial al României nr. 152/1998.04.16.