A Romániai Magyar Demokrata
Szövetség
Programja*
Részletek
Alapelvek
4. Szövetségünk a belsô önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlôséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad érvényesítését. Célja egy olyan civil társadalom kialakítása, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különbözô nemzetiségû román állampolgárok harmonikus együttélését.
Következésképpen az RMDSZ az alábbi célok megvalósítását szorgalmazza:
a. A romániai társadalom általános demokratizálása és korszerûsítése terén:
az alapvetô emberi jogok és szabadságjogok, az élethez, a munkához vagy a méltányos munkanélküli-segélyhez, a szakmai átképzéshez, valamint törvény által szabályozott munkaidôhöz és fizetett szabadsághoz, a szólás- és sajtószabadság, az emberi méltósághoz és a szülôföldhöz való jog, a vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyesülés, az egyén közéleti szerepvállalásának joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog, valamint minden nemzeti kisebbség kollektív jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, függetlenül attól, hogy azok teljesítésére Románia kötelezettséget és felelôsséget vállalt vagy sem;
a parlamentáris jogállam megfelelô mûködtetése, a politikai rendszer demokratikus, pluralista alapokon nyugvó mûködtetése az európai jogrend szellemének és követelményeinek megfelelôen; az eltérô nézetek és érdekek tiszteletben tartása, képviseletük jogosságának elismerése; a romániai magyarság megfelelô képviseletének biztosítása a helyi és központi államigazgatási hivatalokban;
a gazdaságszerkezet korszerûsítése egy következetes gazdasági reform alapján, a privatizáció és a piacgazdálkodás megvalósítása;
az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítása, amelyek ellensúlyozzák a munkanélküliség és az infláció káros hatásait; hatékony szociális védelmi rendszer bevezetése; a szakszervezetek által az alkalmazottak számára biztosított hatékony érdekvédelmet elôsegítô rendelkezések meghozatala;
korszerû gazdaságszerkezetnek megfelelô piacgazdaság megvalósítása, a társadalmi, kulturális, oktatási intézmények decentralizációja;
a helyi önkormányzatok, a helyi társadalmak, az önfenntartó civil társadalom intézményrendszerének hatékony mûködtetése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szellemében.
b. A romániai magyarság identitásának megôrzésével kapcsolatos érdekek védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek.
Ilyen értelemben az RMDSZ az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése 1201/1993 sz. Ajánlását és az 508-as számú Határozatát, az EBESZ koppenhágai és helsinki határozatait, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, valamint a RománMagyar Alapszerzôdést tartja irányadónak és kötelezônek, az azok betartásának ellenôrzésére szolgáló mechanizmusokkal együtt.
Az autonómia:
elv, melynek a jogállam intézményei kiépítése során kell érvényesülnie;
a nemzeti közösség joga, melyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megôrzése érdekében gyakorol;
eszköz, mellyel a romániai magyarság szülôföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlôdését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit;
stratégiai cél, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében s a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ.
Az RMDSZ az autonómiaformák beleértve a területi autonómiát is jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi nemzetiségek együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékûnek tekinthetô önkormányzati modellekbôl indul ki.
A személyi elvû autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a mûvelôdés, a tájékoztatás, valamint a hagyományôrzés és mûemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai magyarsághoz tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják; a magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítô regisztráción alapuló választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre.
A sajátos státusú helyi önkormányzatok által gyakorolt autonómia azon helyi közigazgatási egységeket illeti meg, amelyekben számottevô arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja.
A területi autonómia a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre.
Kiemelkedô fontosságot tulajdonítunk a következôknek:
olyan társadalmi feltételek kialakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, ôrizhesse és ápolhassa nemzeti identitását, használhassa nemzeti szimbólumait, anélkül hogy ezáltal bármiféle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak volna kitéve;
a törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különbözô területein, a fentebb említett nemzetközi dokumentumok szellemében;
a romániai magyarság saját közmûvelôdési intézményhálózatának, az oktatás és a szakemberképzés minden formáját és fokát magában foglaló anyanyelvi oktatási hálózatnak a létrehozása;
önálló magyar nyelvû rádió- és tévéstúdiók mûködtetésének a biztosítása;
a romániai magyar nemzeti közösség számaránya szerinti részesedése az állami költségvetés kulturális és oktatási célokra fordított pénzalapjából.
Oktatás tudomány
I. A romániai magyarság nemzeti identitása megôrzésének és a versenyképes szakemberképzésnek feltétele az oktatási rendszer autonómiája és korszerûsítése. Célunk a rangos hagyományainkhoz méltó tudományos kutatás intézményes kereteinek és szakmai feltételeinek megteremtése, a felsôfokú oktatásban pedig a képzés és a tudományos kutatások összehangolása.
II. Oktatáspolitikai tevékenységünknek három síkja van: a politikai és civil érdekvédelem, valamint a reformfolyamat jegyében kibontakozó szakmai tevékenység összehangolása. Ennek megfelelôen:
a. Az oktatási intézmények általános autonómiáját szorgalmazzuk és képviseljük. Elsôrendû célunk: az önálló magyar oktatási rendszer megvalósítása az óvodától az anyanyelvû egyetemi és fôiskolai hálózatig a szakképzés minden területén.
b. Helyi és országos szinten eljárunk az anyanyelvû oktatást és annak intézményes kereteit érintô jogsérelmek orvoslásában.
c. A programunkba foglalt önkormányzati modellnek megfelelôen ösztönözzük, összehangoljuk a keretek bôvítésére, új intézmények megteremtésére, valamint a nevelôi és oktatói szemléletváltásra irányuló sikerorientált, bátor és szakmai szempontból igényes kezdeményezéseket.
A. 1. Országos szinten (a parlamentben, a kormány, a szakminisztérium felé) következetesen érvényesítjük a teljes anyanyelvû oktatási hálózat biztosítására irányuló törekvéseinket, melyek benne foglaltatnak az oktatásban érdekelt civil szervezetekkel egyeztetett és az SZKT által 1995. február 26-án elfogadott oktatási programunkban.
2. Három intézménytípus mûködését szorgalmazzuk: az oktatás állami (önkormányzati), felekezeti és magánjellegû intézményeit egyaránt fontosnak tartjuk. Az anyanyelvû állami oktatás anyagi feltételeinek biztosítása az állam feladata kell hogy legyen. Románia adófizetô polgáraiként határozottan igényeljük, hogy az állam a magyar felsôoktatási intézmény(ek) finanszírozását is magára vállalja. Az egyházak, alapítványok és magánszemélyek minden szinten alapíthassanak oktatási intézményeket. Ezeknek fenntartásában is méltányosnak tartjuk és igényeljük az állami támogatást.
3. Igényeljük, hogy minden tantárgyat magyarul oktassanak, kivéve a román és idegen nyelvet és irodalmat. Határozottan érvelünk a mellett, hogy a román nyelv és kultúra megismerése érdekében a magyar tanulók számára külön programokat és tankönyveket dolgozzanak ki.
4. A beiskolázási számok meghatározásában a tanfelügyelôségek és a minisztérium az anyanyelvû általános, líceumi, szakiskolai és felsôoktatási képzés reális igényeire alapozva hozzák meg döntéseiket. Követeljük az anyanyelvû felvételi vizsga lehetôségét minden iskolai fokozat és a doktorátus esetében. Kérjük az anyanyelvû doktorképzés kiterjesztését.
5. A fenti igényekkel összhangban biztosíttatni kívánjuk a megfelelô közoktatási és felsôoktatási szakemberképzés és -továbbképzés korszerû feltételeit.
6. Sürgetjük a Románia és Magyarország közötti diplomahonosítási és más oktatási egyezmények részletes kidolgozását. Addig is szorgalmazzuk a külföldön szerzett képzettség és doktori fokozat hivatalos elismertetését.
B. Az anyanyelvû oktatás kereteit sértô bármely szinten történô visszaélések (diszkrimináció, törvénysértések, helyi önkény stb.) esetében igénybe vesszük a civil érdekvédelem lehetséges formáit.
1. Növelni kívánjuk a helyi társadalom (önkormányzat, szülôk, diákok, iskolaszékek) beleszólásának súlyát és ellenôrzésének mértékét bármely iskola ügyeibe. Segítséget és politikai hátországot biztosítunk a szülôknek, ha gyermekeik érdekében a törvények betartására, a keretek bôvítésére, az oktatás színvonalának megváltoztatására tesznek közös lépéseket. Különös hangsúlyt fektetünk a szórványiskolákban tanuló gyermekek érdekeire. Nem lévén külön iskolájuk, a magyarul tanulni vágyó csángó-magyar gyermekek részére biztosíttassék tanulási lehetôség erdélyi magyar iskolákban. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetségével, valamint a Szórványtanáccsal közösen programokat dolgozunk ki a csángó-magyar gyerekek magyar nyelvû oktatása érdekében; támogatjuk az ezt megvalósító intézményeket.
2. Támogatjuk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét a pedagógusok, iskolák, tanulók érdekeinek érvényesítéséért folyó érdekvédelmi tevékenységükben. A frissen végzett pedagógusok egzisztenciateremtô törekvésében felmerülô bármiféle adminisztratív akadály, igazgatói vagy tanfelügyelôi önkény esetében bevetjük érdekvédelmi eszközeinket.
3. Az oktatási intézmények fenntartásának feltételrendszerében nagy szerepet tulajdonítunk a helyi önkormányzatok és a vállalkozói réteg együttmûködésének. Szorgalmazzuk, hogy a magyar vagy magyar többségû településeken a helyhatóságok és a vállalkozói réteg teremtse meg a fiatal értelmiség letelepedésének feltételeit, különös tekintettel a külföldrôl hazatérni kívánó szellemi munkaerô életfeltételeinek biztosítására.
4. Annak érdekében, hogy az identitásunk megôrzéséhez és gazdasági, szociális, kulturális életünk fellendítéséhez nélkülözhetetlen értelmiség szülôföldjén maradjon, kiállunk az itthon tanuló fôiskolai és egyetemi ifjúság érdekeiért, azért, hogy tanulmányaik alatt megfelelô ösztöndíjak alapításával saját erônkbôl is támogassuk ôket. Ugyancsak szorgalmazzuk a helyi társadalmi erôfeszítéseket, ilyen irányú önkormányzati programok beindítását.
C. Oktatáspolitikai tevékenységünk alapfeltétele, hogy elismerjük az oktatás valamely részterületének problémáit számon tartó, azok megoldására hivatott társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok autonómiáját. E politika minden szintjén szükségesnek tartjuk a folytonos egyeztetést az RMPSZ, a Bolyai Társaság, az EMT, az EME, az RMKT, az OMDSZ, a MAKOSZ, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége és más testületek képviselôivel.
1. Az RMDSZ oktatásra érvényes Cselekvési irányelveinek megfelelôen az oktatás minden szintjén fontosnak tartjuk a szakmai-minôségi színvonal folytonos emelését. Ennek megfelelôen a különbözô társaságok, szervezetek közötti összhang és megfelelô munkamegosztás kialakítását kívánjuk elôsegíteni, hogy az oktatási követelményrendszer tekintetében közös nevezôre jussanak.
2. Stratégiánk kiemelt szerepet szán az önálló magyar felsôoktatás szakmai megalapozásának. A Bolyai Egyetem beindításáig célunk az önálló magyar felsôoktatási kezdeményezések támogatása, a magyar tagozatok kialakítása és körültekintô fejlesztése az oktatói utánpótlás kinevelésétôl a posztgraduális és a PHD-képzés célirányos megtervezéséig.
3. Az önálló tudományos kutatási programok irányításában és menedzselésében érdekelt összes szakmai intézmények törekvéseivel összhangban szorgalmazzuk a tudományos kutatásban elért eredmények, dolgozatok, tanulmánykötetek, monográfiák anyanyelven történô kiadását. Elengedhetetlennek tartjuk a megfelelô infrastruktúra, külföldi könyv- és folyóirat-állomány biztosítását. Nagy fontosságot tulajdonítunk az egyetemisták kutatóvá képzésének, a fiatal kutatók támogatásának ösztöndíjakkal és publikációs lehetôségekkel minden tudományágban.
4. Önálló magyar tudományos kutatási intézmény(ek) létesítésére törekszünk, és addig is szorgalmazzuk a koncepciózus kutatási programok beindítását és anyagi támogatását. Támogatjuk és szorgalmazzuk a kisebbségeket, a szórványt és az asszimiláció jelenségét célzó kutatásokat.
5. Egész oktatási rendszerünkben szükségesnek tartjuk a reformfolyamat beindítását, a korszerû követelményekhez igazodó és tudományosan megalapozott nevelôi és didaktikai szemléletváltást, melyben a gyermek, az ifjú személyiségének teljes kibontakoztatása válik legfôbb céllá. Ennek érdekében támogatjuk az alternatív taneszközök és oktatási formák bevezetését az oktatás minden szintjén.
6. A fentiek érdekében önálló magyar tankönyvkiadó(k) alapítását tartjuk célravezetônek.
Mûvelôdés
Mivel a kultúra nemzetiségi létünk identitásának alaprétege, kultúrpolitikánk legfôbb célkitûzése egyrészt nemzetiségünk kultúrateremtô képességének megôrzése és fejlesztése megfelelô intézményi keretek között, másrészt a hazai etnikumok mûvelôdési értékeinek cseréje, az interetnikai partnerkapcsolatok kiteljesítése. Mûvelôdési életünk biztosítéka a kulturális autonómia.
A kulturális autonómia normái a koppenhágai záródokumentum által is javasolt önkormányzat elvére épülnek. Ez egyfelôl megköveteli még az elsô világháború után született kisebbségi kulturális szerzôdés elôírásai értelmében a méltányos részt az állami, községi, városi és megyei költségvetésbôl a nemzeti közösség kulturális mozgalmainak támogatására, másfelôl azt, hogy az önkormányzati szervek, amelyekben számarányuknak megfelelôen részt vesznek a számbeli kisebbségiek is, vállalják át a központi állami szervek hatáskörének egy részét az oktatásban, mûvelôdésben.
1. Ezért a vegyes lakosságú vidékeken biztosítani kell a nemzeti kisebbségek tagjainak alkalmazását minden közmûvelôdési, állami, területi intézményben, elejét véve így minden kizárólagossági kísérletnek. Alkalmazzanak a mûvelôdési minisztérium területi szakbizottságaiban nemzetiségi szakfelügyelôket, a mûvelôdési házakban igazgatót és szakirányítókat, a könyvtárakban magyar anyanyelvû szakembert, a kulturális intézményekben magyar kutatókat és szakszemélyzetet, a népesség arányszámának megfelelôen. Külön figyelemmel kísérjük az asszimiláció által veszélyeztetett közösségeket. Támogatjuk a szórványok mûvelôdési törekvéseit: a sajtó- és könyvterjesztést, közmûvelôdési egyesületek és mûkedvelô csoportok mûködését.
2. A kulturális autonómiát biztosító mûvelôdési élet anyagi alapjának megteremtéséért a szövetség elvárja az állami alapokból való arányos részesedést, ugyanakkor ösztönzi a közösségi adakozó kedvet, s támogatja közmûvelôdési társaságok, egyesületek, alapítványok létrehozását.
3. Ösztönözzük és ápoljuk az egyetemes magyar mûvelôdési élettel fenntartott kapcsolatainkat beleértve a külföldi és a magyar nemzeti kisebbségek intézményeit , a mûvelôdési értékek folyamatos, kölcsönös cseréjét.
4. A kulturális autonómia szellemében ápoljuk az azonosságunkat szavatoló valamennyi mûvelôdési ágazat sajátos hagyományait, gondoskodni kívánunk magas szintû mûvelésérôl. Igyekszünk kiépíteni az ehhez szükséges intézményrendszert.
5. Támogatjuk az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesületet (EMKE), amely mûvelôdési életünket koordinálja s egyben érdekvédelmi feladatokat is ellát.
6. Az RMDSZ síkraszáll a Nemzetiségi Kulturális Statútum megalkotásáért, amely államilag szavatolná a kulturális autonómia gyakorlását is, beleértve a nemzeti kisebbségek mûvelôdési intézményrendszerének állami dotálását.
7. Mindezekbôl következik, hogy anyanyelvi intézményeink megôrzése mellett és újak létesítésének jogát fenntartva síkraszállunk azért, hogy a vegyes lakosságú területeken az állami kulturális intézményekben is tegyék lehetôvé a saját kultúránk mûvelését. Szavatolják:
múzeumokban (történelmi, képzômûvészeti, néprajzi) a nemzetiségi állagok ôrzését, gyarapítását, kiállítását a történelmi igazság jegyében, két vagy három nyelvû feliratozással;
a könyvtárakban a magyar állomány gyarapítását és használatát, a szakszerû kezeléshez szükséges a nemzetiségek nyelvét jól ismerô szakszemélyzet alkalmazását, képzését, továbbképzését;
a levéltárakban kutatóink, valamint az érdeklôdôk számára a romániai levéltárak teljes anyagának hozzáférhetôségét és az elszállított állagok visszaszolgáltatását az eredeti tulajdonosainak, így a kimondottan magyar anyakönyvek, parokiális jegyzôkönyvek visszajuttatását jogos tulajdonosainak;
egyenlô feltételek mellett a mûvelôdési otthonok használatát a nemzeti kisebbségek mûvelôdési tevékenysége számára;
a mûemlékvédelem terén arányos részesedést az állami alapokból a romániai magyar nemzeti kisebbségek múltjával kapcsolatos mûemlékek meghatározása, nyilvántartásba vétele, gondozása és restaurálása érdekében;
a mûemlékeinkkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a nemzetiségi szakemberek, így a Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaság véleményének figyelembevételét.
8. A Nemzetiségi Kulturális Statútum írja elô, hogy a Mûvelôdési Minisztérium hálózatában mûködô minden központi felügyelôségi szervben kapjon szerepet a romániai magyar nemzeti kisebbség képviselôje, aki nyomon követi a kulturális autonómia elveinek gyakorlati alkalmazását, így a könyvtárhálózat munkájában, a könyv- és lapterjesztô tevékenységben s minden olyan területen, amelyet eddig manipuláltak.
9. A mûvelôdési életünkben megmutatkozó katasztrofális szakemberhiány leküzdésére létre kell hozni felsôoktatási rendszerünkben a népmûvelô szakot, ahol kiképezik mûvelôdési életünk hivatásos irányítóit. Az RMDSZ kiáll az anyanyelvû zenész-, képzômûvész-, színész-, rendezôképzés újjászervezése, bôvítése mellett.
10. Szükségesnek tartjuk városaink és falvaink magyar elnevezésének, emlék- és kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítását, illetve használatát. Az utcanevek tükrözzék a település történelmi múltját is.
11. Ünnepeinken, összejöveteleinken szabadon akarjuk használni, az állami mellett, nemzeti jelképeinket.
12. Az RMDSZ szorgalmazza az életerôs magyar könyvkiadók mûködési feltételeinek biztosítását. Részt kívánunk venni az államközi kulturális szerzôdésekben rögzített közös könyvkiadási és könyvcsereakciókban, abból kiindulva, hogy mindenkinek joga van hozzájutni az ízlés- és értékpreferenciáinak és a szakmai szükségleteinek megfelelô könyvekhez és kiadványokhoz. Az anyanyelvû könyvkiadás támogatásáért az RMDSZ igyekszik mozgósítani anyagi alapjait saját nyomda és könyvterjesztô hálózat kialakítása céljából.
13. Az RMDSZ elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. Minden eszközzel felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a demokratikus közvélemény elhallgattatása ellen irányulnak. Hozzájárul a romániai magyar sajtóstruktúra korszerû mûszaki, anyagi alapjának megteremtéséhez, különös figyelmet fordít a nyomdász szakemberek képzésére. Az RMDSZ igyekszik létrehozni a szövetség magyar és román nyelvû sajtóorgánumát. Különös gondot fordít a romániai magyarság helyzetével és a szövetség munkájával kapcsolatos külföldi sajtótájékoztatás megszervezésére, idegen nyelvû tájékoztatókat szerkeszt és terjeszt.
14. Az RMDSZ következetesen harcol azért, hogy a központi és helyi rádió, televízió magyar adásai mûsoridejét népességi arányszámunknak megfelelô idôtartamban állapítsák meg; szorgalmazza, hogy államközi szerzôdés révén váljék lehetôvé Erdély központi és keleti övezetében is a szomszédos államok, a mi esetünkben a magyarországi televízió adásainak vétele.
15. Igényeljük a külföldi (elsôsorban a magyar nyelvû) sajtótermékek, könyvek, hanglemezek, kazetták szabad elôfizetését, illetve forgalmazását.
16. Az RMDSZ kiemelten támogatja az országos bejegyzésû egyesületek és szakszövetségek tevékenységét, a hivatásos alkotómûvészek szabad értékalkotását és önkifejezését, szorgalmazva azok állami elismerését és támogatását.
17. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza egy állami Romániai Magyar Múzeum (RMM) és egy Romániai Hungarológiai Kutatóintézet (RHK) létrehozását és folyamatos fenntartását, nemzetiségi létünk átfogó és szakavatott kutatása, valamint minôségi bemutatása érdekében.
Egyházak
1. Történelmi egyházaink természetes szerepkörükön túl az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkezô, hiteles társadalomszervezô és anyanyelvápoló szervezetei is, amelyekkel az RMDSZ állandó kapcsolatot épített ki és kíván fenntartani.
Fontosnak tartjuk a folyamatos együttmûködést a közös stratégiák, a törvénytervezetek és a társadalomszervezô programok kialakításában.
Az RMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát.
Ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körû érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért.
2. Az RMDSZ síkraszáll az államosított és elkobzott ingó és ingatlan egyházi vagyonok tulajdonjogának visszaállításáért, a megszüntetett egyházi intézmények helyreállításáért, tevékenységük feltételeinek biztosításáért, az újból mûködô szerzetesrendek állami támogatásáért.
3. Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja a társadalmilag igen szükséges és hasznos új egyházi intézmények (szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti) létrehozását és szerepvállalását a közmûvelôdésben. Az RMDSZ síkraszáll a felekezeti-egyházi oktatás engedélyezéséért-bevezetéséért minden szinten: óvodától egyetemig függôleges szinten és humán-reál iskolatípusoktól a szakoktatásig vízszintes síkban.
4. Az RMDSZ támogatja a moldvai csángó-magyarok írásban is kifejezett igényét a magyar nyelvû lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetéséért a iai-i püspökség területén.
5. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a következô, egyházakat érintô törvényes intézkedéseket:
az 1948-as vallásügyi törvény hatályon kívül helyezését;
a vallásügyi törvénytervezet minél elôbbi parlamenti elôterjesztését;
a vallásfelekezetek egyenlôségének szavatolását;
az elismert egyházak állami szubvencióját;
az egyházak szolgálatában állók állami fizetésének biztosítását;
az egyházak nonprofit tevékenységének adómentessé tételét;
a felekezetek szerinti lelkigondozás biztosítását a kórházakban, börtönökben és a katonaságban;
az elismert egyházi ünnepek munkaszüneti napként való biztosítását;
az egyházi jellegû mûemlékek állagmegôrzô és -felújító munkálatainak állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében.
* Forrás: RMDSZ-dokumentumok 5. Kiadja az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége. Kolozsvár 1997.