Magyar Kisebbseg

Az 1995-ös 84. számú (tanügyi) törvény
és az azt módosító és kiegészítô
1997-es 36. sürgôsségi kormányrendelet

Az alább közölt törvényszöveg a Tanügyi Törvény eredeti szövegét, valamint annak a sürgôsségi kormányrendelet által elôírt módosításait tartalmazza. A normál betûtípussal szedett szövegrész a Tanügyi Törvény eredeti szövegéhez tartozik, a kurzív (dôlt betûs) szedésû pedig a kormányrendelet része. Módosítás esetén a módosított rész az eredeti szöveg módosítandó része – amely lehet: alcím, bekezdés vagy szakasz – után következik, dôlt betûs kiemeléssel. A módosítás pontos vonatkoztatásában a szakasz vagy a bekezdés számának – kétszeri – normál és dôlt betûs elôfordulása az iránymutató. Törlés esetén a törölt szövegrész – bekezdés, szakasz – után csak annak száma jelenik meg ismét, dôlt betûs szedéssel. Kiegészítés esetén a kiegészítô szövegrész – szakasz vagy bekezdés – kurzív betûszedéssel kerül helyére, számozásában pedig egy felsô index (¹) utal arra, hogy egy utólag beszúrt szövegegységgel van dolgunk.

A Tanügyi Törvény magyar szövegváltozatát Románia Hivatalos Közlönyébôl (a Monitorul Oficial al României magyar változatából) vettük át (VII. évfolyam – 105.szám, 1995.augusztus 18.). E fordítás több szempontból is kifogásolható, a szövegén azonban nem változtattunk, mégpedig a következô okokból: 1. ez a szöveg hivatalos magyar szövegnek tekintendô; 2. egyben történeti értéke is van; 3. nincs még egységesen kialakított fogalomhasználat a hivatalos intézmények és eljárasok magyar megnevezésére. Mindazonáltal a szöveghez – jegyzetek formájában – néhány megjegyzést fûztünk, de csak ott, ahol csupán egy-két szavas módosítással, a mondatok átszerkesztése s terminológiai újítás nélkül úgy gondoltuk, hogy a helyes magyar szó- és fogalomhasználathoz közelebb álló változatot tudnánk javasolni. A kurzivált szedésû szövegrész a sürgôsségi kormányrendelet román szövegének magyar fordítása; a fordítás során a törvényszöveg magyar változatához igazodtunk.

Bakk Miklós

Tanügyi törvény

Románia parlamentje elfogadja a jelen törvényt.

I. C Í M

Általános rendelkezések

1.szakasz – A jelen törvény az országos oktatási rendszer szervezését és mûködését szabályozza.

2.szakasz – Romániában az oktatás elsôbbséget élvezô nemzeti ügy.

3.szakasz – (1) Az oktatás célja a román társadalom humanista hagyományaira, demokratikus értékeire és törekvéseire támaszkodó nevelési eszmény megvalósítása, és az oktatás hozzájárul a nemzeti identitás megôrzéséhez.

(2) A román iskola nevelési eszménye az emberi egyéniség szabad, egészében való és harmonikus fejlesztése, az önálló és alkotó személyiség kialakítása.

4.szakasz – (1) Az oktatás rendeltetése az emberi egyéniség formálása a következô utakon:

a) a tudományos ismereteknek, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek az elsajátítása;

b) a szellemi képességeknek, az érzelmi fogékonyságnak és a gyakorlati hozzáértésnek a kifejlesztése humanista, tudományos, mûszaki és esztétikai ismeretek elsajátításával;

c) a szellemi munka azon technikáinak elsajátítása, amelyek az egész életre kiterjedô tanuláshoz és önképzéshez szükségesek;

d) az alapvetô emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartásának, a méltóságnak és a toleranciának, a szabad véleménycserének a szellemében való nevelés;

e) az emberi problémák, az erkölcsi és állampolgári értékek iránti fogékonyságnak, a természet és környezet iránti tiszteletnek az ápolása;

f) az egyén harmonikus fejlesztése a testnevelés, az egészségügyi-higiéniai nevelés útján és a sport gyakolásával;

g) az ífjú nemzedék professzionalizálása anyagi és szellemi javakat elôállító hasznos tevékenységek kifejtése céljából.

(2) Az oktatás biztosítja a hazaszeretetnek, a román nép történelmi múltja és hagyományai iránti szeretetnek az ápolását.

(3) A román iskola a céljait az oktatási tudományok¹ és az iskolai gyakorlat által alátámasztott korszerû oktatási és nevelési stratégiák és technikák útján valósítja meg, mindegyik oktatási szint célkitûzéseinek megfelelôen.

5.szakasz – (1) Románia állampolgárai egyenlô jogokat élveznek az összes oktatási szintekhez és formákhoz való hozzáférés tekintetében, társadalmi és anyagi helyzetüktôl, nemüktôl, fajuktól, nemzetiségüktôl, politikai vagy vallási hovatartozásuktól függetlenül.

(2) Az állam elôsegíti a demokratikus oktatás elveinek az érvényesülését és garantálja a jogot a nevelési pluralizmuson alapuló differenciált neveléshez.

(2) Az állam elôsegíti a demokratikus oktatás elveinek az érvényesülését és garantálja a jogot a nevelési pluralizmuson alapuló differenciált neveléshez, az egyén és az egész társadalom javára.

6.szakasz – A kötelezô általános oktatás 8 osztályos. A 8 osztályos oktatás látogatási kötelezettsége megszûnik a 16. életév betöltésével.

6.szakasz – A kötelezô általános oktatás 8 osztályos. A 8 osztályos, nappali tagozatos oktatás látogatási kötelezettsége megszûnik a 16. életév betöltésével.

7.szakasz – (1) Az állami oktatás ingyenes.

(2) Egyes tevékenységekért díjak számíthatók fel a jelen törvény által megállapított feltételek között.

(3) Az állami oktatást az állami költségvetésbôl és a helyi költségvetésekbôl finanszírozzák. Az oktatásnak szánt alapokat külön meg kell nevezni az állami költségvetésben és a helyi költségvetésekben.

(4) Az oktatást a gazdasági tényezôk is finanszírozhatják.

(4) Az oktatást a gazdasági tényezôk valamint természetes és jogi személyek is finanszírozhatják.

(5) Az oktatás támogatásban részesíthetô ösztöndíjak, tanulmányi hitelek, díjak, adományok, szponzorizálások útján, saját forrásokból és más törvényes forrásokból.

(6) Az állam fôként azokat a tanulókat és felsôoktatási hallgatókat részesíti anyagi támogatásban, akik nagyon jó tanulmányi eredményeket érnek el és képzésük során rendkívüli képességeket tanúsítanak valamely szakterületen.

(7) Az állam és más érdekelt tényezôk szubvenciókban részesítik a tanulók és a felsôoktatási hallgatók országos és nemzetközi szinten csúcsteljesítményekre vezetô tevékenységeit.

(8) Az oktatási intézmények és egységek jogi személyiséggel rendelkeznek, kivéve a csak az I-IV. osztályokkal mûködô iskolákat.

8. szakasz – (1) Az oktatást minden fokon román nyelven bonyolítják le. Minden helységben román oktatási nyelvû osztályok szervezendôk meg és mûködnek.

(1) Az oktatást minden fokon román nyelven bonyolítják le. Lebonyolítására, a jelen törvény feltételei között, a nemzeti kisebbségek nyelvén, valamint világnyelveken is sor kerülhet.

(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek joga az anyanyelvük tanulásához és joguk ahhoz, hogy e nyelven taníthassák ôket, a jelen törvény feltételei között garantált.

(2) Minden helységben iskolai egységeket, osztályokat vagy csoportokat hoznak létre és mûködtetnek román nyelven és, az esetnek megfelelôen, a nemzeti kisebbségek nyelvén, vagy biztosítják az anyanyelven való iskoláztatást más helységekben.

(3) A román nyelvnek, mint a hivatalos államnyelvnek, az iskolában való tanulmányozása és elsajátítása kötelezô minden román állampolgár számára, a nemzetiségétôl függetlenül.

(3) A román nyelvnek, mint a hivatalos államnyelvnek, az iskolában való tanulmányozása kötelezô minden román állampolgár számára, a nemzetiségétôl függetlenül. A tanterveknek megfelelô számú órában kell elôirányoznia – és egyben a feltételeket is biztosítania – ahhoz, hogy lehetôvé váljon az államnyelv elsajátítása.

(4) Mind az állami oktatásban, mind pedig a magánoktatásban a hivatalos iskolai dokumentumokat román nyelven kell kiállítani.

(4) Mind az állami oktatásban, mind pedig a magánoktatásban az oktatásügyi miniszter rendelete által megnevezett dokumentumokat román nyelven kell kiállítani. A többi iskolai dokumentum kiállítható az oktatás nyelvén. Az oktatási egységek és intézmények lefordíthatják saját iskolai dokumentumaikat.

9. szakasz – (1) Az elemi, a gimnáziumi, a líceumi és a szakmai oktatás tervei iskolai tantárgyként tartalmazzák a vallásoktatást. Az elemi oktatásban a vallás kötelezô tantárgy, a gimnáziumi oktatásban opcionális, a líceumi és a szakmai oktatásban pedig fakultatív. A tanuló szülôjének vagy törvényes gyámjának a beleegyezésével választja ki az általa tanulmányozandó vallást és hitfelekezetet.

(1) Az elemi, a gimnáziumi, a líceumi és a szakmai oktatás tervei iskolai tantárgyként tartalmazzák a vallásoktatást. A tanuló szülôjének vagy törvényes gyámjának a beleegyezésével választja ki az általa tanulmányozandó vallást és hitfelekezetet.

(2) Az állam által hivatalosan elismert vallásfelekezetek az Oktatásügyi Minisztériumtól a vallásfelekezeti személyzetképzés szükségleteinek megfelelô sajátos oktatás megszervezését kérhetik csakis a gimnáziumi vagy a líceumi oktatás abszolvensei számára, az esetnek megfelelôen. A felekezetek felelnek a tanulmányi programok kidolgozásáért, amelyeket a Vallásügyi Államtitkárság és az Oktatásügyi Minisztérium hagy jóvá.

(2) Az állam által hivatalosan elismert vallásfelekezetek az Oktatásügyi Minisztériumtól kérhetik a vallásfelekezeti személyzetképzés szükségleteinek megfelelô sajátos oktatás megszervezését, valamint egyes világi oktatási struktúrák létrehozását és mûködtetését, az Oktatásügyi Minisztérium koordinációja és ellenôrzése mellett. Ezen struktúrák anyagi fenntartását az illetô felekezetek és, részben, az állam biztosítja, a Kormány által jóváhagyott normák alapján. Az állam által hivatalosan elismert vallásfelekezetek felelnek a tantervek és az analitikus tanmenetek kidolgozásáért, melyeket a Vallásügyi Államtitkárság és az Oktatásügyi Minisztérium hagy jóvá.

10.szakasz – (1) Az állami oktatás egységeinek és intézményeinek a hálózatát az Oktatásügyi Minisztérium szervezi meg és hagyja jóvá a demográfiai helyzet dinamizmusával és a jelenlegi és távlati szakmai képzési szükségletekkel összhangban.

(2) A helyi hatóságok és a gazdasági tényezôk iskolákat létesíthetnek és finanszírozhatnak a törvény feltételei között.

(3) Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyhatja olyan oktatási egységek és intézmények szervezését, amelyekben a jelen törvény feltételei között világnyelveken oktassanak. Ezekben az iskolákban a román nyelvbôl is irodalomból, a románok történelmébôl és Románia földrajzából az oktatás és a vizsgáztatás román nyelven folyik.

(4) Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyhatja oktatási egységek vagy osztályok szervezését a kiváló teljesítményekre képes tanulók számára.

(5) A jelen törvény feltételei között Románia külföldi diplomáciai hivatalai és kulturális intézményei mellett román nyelven tanító oktatási egységek szervezhetôk.

(6) Az Oktatásügyi Minisztérium, a Külügyminisztériummal együttmûködve, köteles támogatni az anyanyelvû oktatást azokban az országokban, amelyekben románok élnek, az illetô állam törvényhozásának betartásával.

11.szakasz – (1) Az oktatás nincs alárendelve a pártok vagy más politikai alakulatok által követett céloknak és doktrínáknak.

(2) Tilos az oktatási egységekben és helyiségekben pártokat vagy más politikai alakulatokat létrehozni és mûködtetni, valamint politikai szervezési és propagandatevékenységeket kifejteni.

(3) Tilos az oktatásban a vallási hittérítés.

(4) Tiltva vannak az ifjúság fizikai vagy szellemi egészségét veszélyeztetô, az általános erkölcsi szabályokat megszegô tevékenységek az oktatási folyamatnak szánt helyiségekben, az oktatási intézmények tudományos kutatási egységeiben, könyvtáraiban, kiadóiban és nyomdáiban, otthonaiban, internátusaiban, kantinjaiban, klubjaiban, a fôiskolai illetve egyetemi hallgatók mûvelôdési házaiban, a tantestület, az egyetemiek házaiban, az iskolai táborokban, a gyermekek és a tanulók kulturális és sportbázisaiban és komplexumaiban, palotáiban és klubjaiban.

12.szakasz – (1) Az Oktatásügyi Minisztérium, a többi érdekelt intézmény és minisztérium konzultálása alapján megtervezi, megalapozza és alkalmazza az oktatás globális stratégiáját, megállapítja az egész oktatási rendszer célkitûzéseit, valamint a nevelési célokat oktatási szintek és profilok szerint.

(2) Az oktatás megszervezését és tartalmát nem lehet ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai kizárólagosság és diszkrimináció kritériumai szerint felépíteni. Nem tekintendôk kizárólagossági és diszkriminatív kritériumokon alapulóknak azok a vallási vagy nyelvi szükségletekbôl létrehozott oktatási egységek és intézmények, amelyekben az oktatás megfelel a tanulók szülei vagy törvényes gyámjai választásának.

(3) Az Oktatásügyi Minisztérium, az egyes sajátos oktatási formák és típusok szervezésében érdekelt tényezôkkel konzultálva, felel a tantervek, a tantárgyi programok és az iskolai tankönyvek kidolgozásáért a preuniverzitáris oktatás számára. A felsôoktatásban a tanterveket és a tantárgyi programokat az egyetemi autonómiának és az országos standardoknak megfelelôen állapítják meg.

13.szakasz – Az egyetemi autonómia garantálva van.

14.szakasz – A nevelési alternatívák megszervezhetôk az állami és a magánoktatás rendszerében, az Oktatásügyi Minisztérium általi értékelésük és igazolásuk alapján.

14.szakasz – A nevelési alternatívák megszervezhetôk az oktatás országos – állami és a magánjellegû – rendszerében, az Oktatásügyi Minisztérium általi értékelésük és igazolásuk alapján, a törvénynek megfelelôen.

II. C Í M

Az országos oktatási rendszer

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

15.szakasz – (1) Az országos oktatási rendszer az oktatási és nevelési tevékenység különbözô típusú, szintû és szervezési formájú egységeinek és intézményeinek összességébôl áll.

(2) Az országos oktatási rendszer állami és magánoktatási egységekbôl és intézményekbôl áll.

(3) Tilos az állami oktatási intézmények és egységek privatizációja.

(4) Az oktatást szintek szerint szervezik meg, az életkori és az egyéni sajátosságokkal összhangban biztosítva az oktatás és nevelés összetartozását és folyamatosságát.

(5) Az országos oktatási rendszer felépítése a következô:

a) óvodai oktatás: kis-, közép- és az iskolára felkészítô nagycsoport;

b) I-IV. osztályos elemi oktatás;

c) középfokú oktatás:

– V-VIII. osztályos gimnáziumi oktatás;

– szakmai oktatás;

– IX-XII. (XIII.) osztályos líceumi oktatás;

d) posztliceális oktatás;

e) felsôoktatás;

– egyetemi oktatás;

– posztuniverzitáris oktatás;

f) állandó nevelés.

(6) Az óvodai, elemi, gimnáziumi, szakmai, líceumi és posztliceális oktatás képezi a preuniverzitáris oktatást.

(7) A preuniverzitáris oktatás a tanfelügyelôségeken keresztül alá van rendelve az Oktatásügyi Minisztériumnak, a felsôoktatást pedig az Oktatásügyi Minisztérium az egyetemi autonómiát tiszteletben tartva egybehangolja.

(8) Az oktatás szervezési formái a következôk: nappali, esti és látogatás nélküli tagozatos oktatás.

(9) Az állandó nevelés rendszerében levelezôi tagozatos vagy távolsági oktatás gyakorolható.

(10) Az elemi és gimnáziumi oktatást felölelô kötelezô általános oktatás nappali tagozatos.

(11) Az oktatási rendszerben mintaegységek és gyakorlati alkalmazási egységek mûködhetnek.

(12) A fennálló feltételektôl függôen olyan iskolacsoportok is mûködhetnek, amelyekben egységes vezetéssel szervezik meg a szakmai, líceumi és posztliceális oktatást.

(13¹) Az országos oktatási rendszer keretében, az Oktatásügyi Minisztérium koordinálásával és ellenôrzésével, kormányközi egyezmények alapján, hazai és külföldi intézmények együttmûködésével megszervezett oktatási struktúrák is mûködhetnek.

16.szakasz – (1) Az országos oktatási rendszer jellege nyílt, a szabályzattal megállapított feltételek között biztosítva az egyik profilból a másikba való átlépés lehetôségét.

(2) A kivételes képességekkel és iskolai teljesítményekkel rendelkezô tanulók és felsôoktatási hallgatók két tanulmányi évet végezhetnek el egy iskolai vagy egyetemi évben.

17.szakasz – (1) Az Oktatásügyi Minisztériumnak, a tanfelügyelôségeknek és a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a tanulók rendszerint a lakhelyüket képezô helységben látogassák az elemi iskolai és gimnáziumi tanfolyamokat.

(2) A más helységekben beiskolázott elemi iskolai és gimnáziumi tanulók számára indokolt esetekben, és az esetnek megfelelôen, szállítási, étkeztetési és internátusi szolgáltatások biztosítandók az Oktatásügyi Minisztérium, a helyi közigazgatási hatóságok, a gazdasági tényezôk, a helyi közösségek, a jótékonysági egyesületek és más jogi vagy természetes személyek támogatásával.

II. FEJEZET

Az óvodai oktatás

18.szakasz – (1) Az óvodai oktatást rendes, hosszabított vagy heti programos óvodákban 3-7 éves gyermekek számára szervezik meg.

(2) Az óvodákat a tanfelügyelôségek létesítik.

(3) A gazdasági tényezôk és más jogi személyek, valamint a természetes személyek is létesíthetnek és finanszírozhatnak óvodákat, a tanfelügyelôségek beleegyezésével, a törvény feltételei között.

19.szakasz – Az óvodai és elemi iskolai oktatás közötti folyamatosság biztosításáért bevezetik és fokozatosan majd általánosítják az iskolára felkészítô csoportokat az 5-6 (7) éves gyerekek számára. Az iskoláztatás költségeit az Oktatásügyi Minisztérium fogja fedezni.

III. FEJEZET

Az elemi iskolai oktatás

20.szakasz – (1) Az elemi oktatást nappali tagozattal kell megszervezni és az rendszerint délelôtti programmal mûködik az I-IV., I-VIII. vagy I-XII. (XIII.) osztályos iskolák keretében.

(2) Az elsô osztályba az illetô naptári évben a 7. életévüket betöltô gyermekeket kell beíratni.

(3) A szüleik vagy törvényes eltartóik kérésére az I. osztályba beírhatók az iskolaév kezdetének az idôpontjáig a 6. életévüket betöltô gyermekek is, ha a pszichoszomatikus fejlôdésük megfelelô.

(4) Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyhatja osztályok szervezését olyan gyermekekkel, akik a 14. életévük betöltéséig különbözô okokból kifolyólag nem végezték el a kötelezô általános oktatás elsô négy osztályát.

IV. FEJEZET

A középfokú oktatás

1. Cikkely
A gimnáziumi oktatás

21.szakasz – (1) A gimnáziumi oktatás az I-VIII. vagy I-XII. (XIII.) osztályos iskolák keretében mûködik.

(2) A gimnáziumi oktatás kivételesen esti vagy látogatás nélküli tagozattal is megszervezhetô azon személyek számára, akik több mint 2 évvel meghaladták az osztálynak megfelelô életkort.

22.szakasz – (1) A gimnáziumi tanulmányok az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott metodológián alapuló képességi vizsgával zárulnak, a következô tantárgyakból: román nyelv és irodalom, matematika, a románok történelme és Románia földrajza. Azok a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók, akik anyanyelvû gimnáziumi tanfolyamokat látogatnak, az anyanyelvükbôl és ennek irodalmából is vizsgáznak.

(1) A gimnáziumi tanulmányok az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott metodológián alapuló országos képességi vizsgával zárulnak román nyelv és irodalomból, matematikából és egy általános mûveltségi tárgyból, amely a tanult tantárgyak kérdéseit tartalmazza. Azok a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók, akik anyanyelvû gimnáziumi tanfolyamokat látogatnak, anyanyelvükbôl és annak irodalmából is vizsgáznak.

(2) A sikertelen képességi vizsga letehetô a következô vizsgaszessziók bármelyikén.

(3) A képességi vizsgán átmenô tanulók képességi bizonyítványt kapnak. A képességi vizsgát sikeresen le nem tevôknek kérésre kivonatos másolatot adnak az osztálynaplóról.

2. Cikkely
A líceumi oktatás

23.szakasz – (1) A líceumi oktatás a nappali tagozatos IX-XII. (XIII.) osztályokat és az esti, illetve a látogatás nélküli tagozatos IX-XIII. osztályokat öleli fel.

(2) Az állami líceumok hálózatát a tanfelügyelôségek javaslatára és, az esetnek megfelelôen, az érdekelt tényezôkkel való konzultálás után az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá s azt közzé kell tenni a képességi vizsga elôtt; a helyek és osztályok számát évente hagyják jóvá, a helyi és országos igényektôl függôen.

(3) A IX-XIII. osztályos esti és látogatás nélküli tagozatos líceumi oktatást a tanfelügyelôségek által megállapított líceumokban bonyolítják le.

24.szakasz – (1) A líceumi oktatás rendszerint a következô profilokkal mûködik: elméleti – reál és humán; informatikai; pedagógiai; mûszaki; gazdasági; közigazgatási; mezôgazdasági; erdôgazdálkodási; hegyvidéki mezôgazdasági; katonai; mûvészeti; sportolási; teológiai.

(2) A líceumokat egy vagy több profillal szervezik meg. E profilok keretében az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával szûkebb körû szakosításra beállított osztályok és a kivételes képességû és kiváló teljesítményeket elérô tanulók számára különleges osztályok szervezhetôk.

(3) Azokban a szaklíceumokban, amelyekben az érettségi diploma mellett szakmai bizonyítványt is kibocsátanak, a tanulmányok idôtartama 5 év is lehet, amit kormányhatározattal állapítanak meg.

(3) Azokban a szaklíceumokban, amelyekben az érettségi diploma mellett szakmai bizonyítványt is kibocsátanak, a tanulmányok idôtartama 5 év is lehet, amit az Oktatásügyi Minisztérium állapít meg.

25.szakasz – (1) A líceumi oktatásban a tanulókat az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott metodológia alapján lebonyolított versenyvizsgával veszik fel.

(2) A líceumi oktatás felvételi versenyvizsgájára a gimnáziumok képességi bizonyítvánnyal rendelkezô abszolvenseit lehet beírni.

(3) A nappali tagozatos líceumi oktatás felvételi versenyvizsgájára a gimnázium abszolválásától számított 2 éven belül lehet feliratkozni, ha a tanuló életkora az iskolaév kezdetének az idôpontjában nem haladja meg a 17 évet.

(4) A líceumi felvételi versenyvizsga a következô próbákból áll:

a) román nyelv és irodalom – írásbeli;

b) anyanyelv és irodalom – írásbeli; ezen a próbán azok a jelöltek vesznek részt, akik a nemzeti kisebbségek nyelvein tanító osztályok felvételi versenyvizsgájára iratkoznak fel;

c) matematika – írásbeli; a humán-elméleti, teológiai, mûvészeti és sport profilok esetében a matematika helyett az írásbeli vizsgára az illetô líceum profiljába tartozó valamelyik tantárgy is kiválasztható;

d) egyes líceumtípusok esetében: a metodológiában megállapított sajátos képességi próbák; ezeket a versenyvizsga elôtt kell letenni és kizáró jellegûek.

25.szakasz – (1) A líceumi oktatásban a tanulókat az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott – s a felvétel elôtt legalább hat hónappal korábban közzétett – metodológia alapján lebonyolított versenyvizsgával veszik fel.

(2) A líceumi oktatás felvételi versenyvizsgájára a gimnáziumok képességi bizonyítvánnyal rendelkezô abszolvenseit lehet beírni.

(3) A nappali tagozatos líceumi oktatás felvételi versenyvizsgájára a gimnázium abszolválásától számított két éven belül lehet feliratkozni, ha a tanuló életkora az iskolaév kezdetének az idôpontjában nem haladja meg a 17 évet.

26.szakasz – (1) A líceumi tanulmányok a líceum profilja, az osztály profilja és a tanuló választása szerint diverzifikált érettségi vizsgával zárulnak. Az érettségi vizsga a következô próbákból áll:

a) román nyelv és irodalom – írásbeli és szóbeli;

b) anyanyelv és irodalom – írásbeli és szóbeli, azon tanulók számára, akik a líceumi tanulmányaikat valamely nemzeti kisebbség nyelvén folytatták;

c) matematika – írásbeli; a humán-elméleti, teológiai, mûvészeti és sport profilok esetében a matematika helyett az írásbeli vizsgára egy társadalom- vagy humántudományi tantárgy is választható;

d) románok történelme – szóbeli;

e) a líceumban tanulmányozott világnyelvek egyike – szóbeli;

f) választott próba a fizika, kémia, biológia, Románia földrajza tantárgyak közül – szóbeli

g) az elôzô próbáktól eltérô szaktantárgy vagy tetszés szerint választott tantárgy – szóbeli.

(1) A líceumi tanulmányok a líceum profilja, az osztály profilja és a tanuló választása szerint diverzifikált, országos érettségi vizsgával zárulnak. Az országos érettségi vizsga a következô próbákból áll:
a) román nyelv és irodalom – írásbeli és szóbeli;

b) anyanyelv és irodalom – írásbeli és szóbeli, azon tanulók számára, akik a líceumi tanulmányaikat valamely nemzeti kisebbség nyelvén folytatták;

c) matematika – írásbeli; a humán-elméleti, teológiai, mûvészeti és sport profilok esetében a matematika helyett az írásbeli vizsgára egy társadalom- vagy humántudományi tantárgy is választható;

d) románok történelme – szóbeli;

e) a líceumban tanulmányozott világnyelvek egyike – szóbeli;

f) választott próba a fizika, kémia, biológia, Románia földrajza tantárgyak közül – szóbeli

g) az elôzô próbáktól eltérô szaktantárgy vagy tetszés szerint választott tantárgy – írásbeli.

(2) A szaktantárgyi próba és egy szakmunkával társított gyakorlati próba sikeres letétele a szakmai bizonyítvány elnyerésére jogosít.

(3) Az (1) bekezdés c) és g) pontjaiban meg nem nevezett társadalom- és humántudományi, szak- és opcionális tantárgyak jegyzékét, a reál, humán és szakprofilok tekintetében az érettségi vizsgaprogramot és a vizsga lebonyolítási módozatát az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg, és azokat közzé kell tenni az iskolaév megkezdésének idôpontjáig.

(3) Az (1) bekezdés c) és g) pontjaiban meg nem nevezett társadalom- és humántudományi valamint szaktantárgyak jegyzékét, az érettségi vizsgaprogram tartalmát és a vizsga – reál, humán, illetve szakjellegû – lebonyolítási módozatát az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg, és azokat közzéteszik az iskolaév megkezdésének idôpontjáig.

(4¹) A tanulmányok megszakítása esetén minden – a kötelezô oktatást követôen elvégzett – tanévet elismernek².

27.szakasz – (1) Az érettségi vizsgát a tanfelügyelôség által megállapított bizottság elôtt kell letenni. A bizottságot az Oktatásügyi Minisztérium által az egyetemi elôadó tanszemélyzet soraiból kinevezett, doktori tudományos címmel rendelkezô elnök vezeti.

(2) Egy év folyamán egyetlen érettségi szessziót tartanak. Az érettségi vizsga eredményei nyilvánosak.

(3) A bizottságok az érettségi vizsgát tartó líceumoktól eltérô líceumok tanáraiból állnak.

(4) A bizottságoknak és az érettségi vizsgát lebonyolító oktatási egységeknek a számát az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg.

(5) A jelöltek legfeljebb háromszor állhatnak érettségi vizsgára.

28.szakasz – (1) Az érettségi vizsga sikeres letétele nyomán az abszolvensnek érettségi diplomát és, az esetnek megfelelôen, szakmai bizonyítványt bocsátanak ki. A 26. szakasz (2) bekezdésében említett szakmai bizonyítvány kibocsátását nem kötik a sikeres érettségi vizsga feltételéhez.

(2) A líceumok érettségi diploma nélküli végzettjeinek, kérésre, abszolválási bizonyítványt és naplókivonat-másolatot bocsátanak ki.

(3) Érdemdiplomát kapnak azok az abszolvensek, akik az összes líceumi osztályokat legalább 9,50-es általános osztályzattal végezték el, az érettségi vizsgán pedig 10-es általános osztályzatot kaptak.

3. Cikkely
A szakmai oktatás

29.szakasz – A szakmai oktatást nappali vagy esti tagozattal szervezik meg a szakmai vagy inasiskolákban. Ezek mûködhetnek függetlenül vagy iskolacsoportok mellett.

30.szakasz – (1) A szakmai oktatás hálózatát az Oktatásügyi Minisztérium az érdekelt tényezôk megkérdezésével szervezi meg.

(2) A szakmai oktatás hálózatát, a beiskoláztatás tárgyát képezô mesterségeket és a járulékos helyek számát 6 hónappal az iskolaév kezdete elôtt közzé kell tenni.

(3) A tanterveket és a részletezô tantárgyi programokat az Oktatásügyi Minisztérium az érdekelt tényezôk megkérdezésével dolgozza ki és hagyja jóvá.

31.szakasz – (1) A szakmai iskolákba a gimnáziumok képességi bizonyítvánnyal rendelkezô abszolvensei iratkoznak be.

(2) A szakmai iskolákban a tanulmányok idôtartama 2-4 év.

(3) A szakmai iskolákba a felvétel az illetô oktatási egységek által megállapított és kidolgozott próbákon alapul.

(3) A szakmai iskolákba a felvétel az illetô oktatási egységek által – az érdekelt tényezôk bevonásával – megállapított próbákon alapul. A felvételi próbák tartalmát az oktatási egységek állapítják meg.

32.szakasz – A szakmai iskolák a gazdasági tényezôk és a köz- vagy magánintézmények kérésére szerzôdéses alapon szakképesítô vagy szakmai átképzô tanfolyamokat szerveznek.

33.szakasz – (1) Az inasiskolákba a gimnáziumok képességi bizonyítvánnyal rendelkezô vagy nem rendelkezô abszolvensei iratkozhatnak be túlnyomóan gyakorlati jellegû készségek elsajátítása céljából.

(2) Az inasiskolákban a tanulmányok idôtartama 1-3 év.

(3) Az inasiskolák a szakmai iskolák keretében mûködnek.

(4) Az inasiskolákba a felvétel a mesterségre jellemzô teszteléssel történik.

34.szakasz – (1) A szakmai iskolának és az inasiskolának a tanfolyamai abszolválási vizsgával zárulnak.

(2) Az abszolválási diploma feljogosítja az abszolvenst a felkészítésének a tárgyát képezô mesterség gyakorlására.

35.szakasz – A szakmai oktatás megszervezését, a felvételt és az abszolválási vizsgát az Oktatásügyi Minisztérium sajátos metodológiával szabályozza.

36.szakasz – A szakmai oktatás képességi bizonyítvánnyal rendelkezô tanulói és abszolvensei felvételi versenyvizsga letételével líceumi tanulmányokat folytatnak a jelen törvény feltételei között.

36.szakasz – (1) A szakmai oktatás képességi bizonyítvánnyal rendelkezô tanulói párhuzamosan a líceum esti tagozatát is látogathatják, amennyiben e törvény feltételei szerint oda felvételt nyertek.

(2) A szakmai oktatás képességi bizonyítvánnyal rendelkezô abszolvensei líceumi tanulmányokat a megszerzett képesítés elismerése alapján folytathatnak, az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott eljárás alapján.

V. FEJEZET
A mûvészeti oktatás és a sportoktatás

37.szakasz – (1) A mûvészeti oktatást és a sportoktatást az e területen adottságokkal rendelkezô tanulók számára szervezik meg.

(2) Az Oktatásügyi Minisztérium a tanfelügyelôségek javaslatára hagyja jóvá a mûvészeti oktatást és a sportoktatást megszervezô egységeket.

38.szakasz – A mûvészeti oktatásban és a sportoktatásban:

a) a beiskolázást rendszerint az elemi iskolai osztályokkal kezdik;

b) a felvétel a sajátos adottságok tesztelésével történik;

c) a tanterveket hozzáigazítják a profilhoz;

d) a szaktantárgyakat csoportosan vagy egyénileg tanulják, az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított kritériumok szerint;

e) a képességi vizsga a tanulmányozott mûvészeti vagy sportág sajátos gyakorlati próbáit is tartalmazza;

f) a líceumi mûvészeti oktatás és a líceumi sportoktatás részletezô tantárgyi programjainak követniük kell a reál vagy humán elméleti profil célkitûzéseit.

39.szakasz – A mûvészeti oktatás és a sportoktatás mindegyik profilja tekintetében a szakág abszolválását igazoló képességi bizonyítványt illetve érettségi diplomát bocsátanak ki.

40.szakasz – (1) A teljesítménysport és a kimagasló mûvészi tevékenység tekintetében az Oktatásügyi Minisztérium iskolai klubokat, integrált vagy kiegészítô sport vagy mûvészeti programos iskolákat és líceumokat szervezhet.

(2) A teljesítménysport és a kimagasló mûvészeti tevékenység felkarolásáért az Oktatásügyi Minisztérium sporttáborokat vagy mûvészeti alkotótáborokat, sport- vagy mûvészeti versenyeket, iskolai bajnokságokat, fesztiválokat szervez, ösztöndíjakat és egyéb formákat öltô anyagi támogatást nyújt.

(3) Az Ifjúság- és Sportügyi Minisztérium, a Mûvelôdésügyi Minisztérium és a többi érdekelt minisztérium köteles pénzügyi és anyagi támogatásban részesíteni a teljesítménysportok ûzését és a kimagasló mûvészeti tevékenységeket.

VI. FEJEZET

A különleges oktatás

41.szakasz – (1) Az Oktatásügyi Minisztérium a különleges oktatást a szellemi, testi, érzékszervi, beszédkészségi, szocioaffektív és viselkedési vagy ezekkel társuló hiányosságokkal³ bíró óvodások és tanulók számára szervezi meg oktatásuk, nevelésük, visszanyerésük⁴ és társadalmi beilleszkedésük céljából.

(2) A különleges nevelést igénylô gyermekek iskolai integrálása különleges oktatási egységekben, a szokványos óvodai és iskolai egységekbeli különleges csoportokban és osztályokban vagy a szokványos oktatási egységekben valósul meg, a nemzeti kisebbségek nyelvein oktató egységeket is ideértve.

42.szakasz – (1) A különleges oktatás ingyenes.

(2) A különleges oktatás szakosított tanszemélyzetének képzése és továbbképzése, a különleges oktatás megszervezése és kiértékelése az Oktatásügyi Minisztérium feladata. A különleges oktatás finanszírozását az Oktatásügyi Minisztérium és a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztérium biztosítja.

(3) A különleges oktatási egységek, szociális oltalmazási intézmények, más állami és magánszervezetek, jótékonysági egyesületek, hazai és külföldi természetes vagy jogi személyek részérôl támogatásban részesülhetnek a fogyatékosokkal végzett tevékenység ösztönzésére, jutalmazására és a fogyatékosok visszanyerése céljából.

43.szakasz – A gyermek fogyatékosságának típusát és fokát a tanfelügyelôségeknek alárendelt iskolaközi és megyei szakvéleményezési bizottságok állapítják meg.

44.szakasz – A különleges oktatás a fogyatékosság jellegétôl és fokától függôen kidolgozott és az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott tantervekkel, részletes tantárgyi programokkal, tankönyvekkel és didaktikai metodológiákkal rendelkezik.

45.szakasz – (1) Az óvodai és az elemi iskolai oktatásban a gyermek állapotának az alakulásától függôen javaslatok tehetôk a gyermekeknek a különleges iskolákból a szokványos iskolákba való operatív átirányítására és viszont, vagy az iskolaotthonból a különleges iskolába való operatív átirányításra és viszont.

(2) Az átirányítási javaslatot az illetô gyermekkel foglalkozó tanerô és az iskolai pszichológus teszi. Az átirányítási határozatot a szakvéleményezési bizottság hozza, a család vagy a törvényes eltartó beleegyezésével.

(3) Azok a különleges nevelést igénylô gyermekek, akiket az elemi iskolai oktatás abszolválásáig nem lehetett a szokványos oktatásba átirányítani, a különleges oktatásnak a fogyatékosság jellege és foka szerint differenciált gimnáziumi, szakmai, líceumi és posztliceális egységeiben folytatják a nevelési folyamatot.

46.szakasz – A Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériumnak az adott területen tevékenykedô más kormányszervekkel vagy nem kormányszervezetekkel⁵ együtt biztosítania kell, hogy a különleges oktatás abszolvenseit az általuk elnyert képesítés szerint és a hatályos törvényhozás által elôírt feltételek között integrálják az aktív életbe, számukra megfelelô munkaformákba.

VII. FEJEZET
A preuniverzitáris oktatás kiegészítô egységei

47.szakasz – (1) Az óvodai, elemi és gimnáziumi oktatás szintjén az illetô övezet egyes reprezentatív oktatási egységei mellett az integrált különleges oktatás struktúráiként a tanfelügyelôségek által egybehangolt⁶ iskolaközi logopédiai központokat szerveznek.

(2) Az iskolaközi logopédiai központok különleges pszichopedagógiai, lélektani vagy pedagógiai képzettségû logopédus tanárokkal mûködnek, amelyeknek a beszédkészség fejlesztési és a beszédhibák kiküszöbölési metodológiája terén kötelezôen irányítaniuk kell az óvónôket, a tanítókat és az oktatókat.

(3) Az Oktatásügyi Minisztérium a krónikus betegségben szenvedô gyermekeknek az illetô egészségügyi egység keretében, az esetnek megfelelôen, csoportokat vagy osztályokat szervez.

48.szakasz – (1) Az árva vagy azon gyermek számára, akiknek a kellô életfeltételei nem biztosíthatók természetes családjuk, az ôket örökbe fogadó család vagy a családhoz való kihelyezés keretében, a tanfelügyelôségeknek alárendelt gyermekházak mûködnek.

(2) A gyermekházak a különleges oktatási egységektôl elkülönítve mûködnek.

(3) Az elhagyott vagy mindkét szülôre árva gyermekeket az egyik megyébôl a másikba csak az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával lehet áthelyezni. Beiskoláztatásuk a 8. szakasznak megfelelôen történik.

(4) Az Oktatásügyi Minisztérium beleegyezésével a tanfelügyelôségek családi típusú gyermekházakat létesíthetnek és szervezhetnek.

49.szakasz – (1) A megyékben és Bukarest municípiumban pszichopedagógiai tanácsadó központok vagy kabinetek mûködnek, amelyek az iskolai és szakmai irányítás feladatait is ellátják.

(2) E központok vagy kabinetek mûködési szabályzatát az oktatásügyi miniszter rendeletével állapítják meg.

50.szakasz – (1) Minden megyében és Bukarest municípiumban Tantestület Háza mûködik, a tanfelügyelôségeknek alárendelve.

(2) A Tantestület Háza struktúráját és feladatkörét az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott szabályzattal állapítják meg.

VIII. FEJEZET

A posztliceális oktatás

51.szakasz – (1) A posztliceális oktatást az Oktatásügyi Minisztérium saját kezdeményezésére vagy az érdekelt gazdasági tényezôk és más intézmények kérésére szervezi meg.

(2) A szakosítások és a szakosítás-csoportok jegyzékét az érdekelt tényezôk javaslatára az Oktatásügyi Minisztérium a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériummal együtt állapítja meg.

(3) A valamely posztliceális iskola szervezését vagy az ilyen típusú oktatási forma keretében a beiskoláztatást igénylô személyeknek az Oktatásügyi Minisztériummal kötött szerzôdés útján biztosítaniuk kell a finanszírozást. Kivételt képeznek az állami posztliceális egészségügyi iskolák, amelyek pénzellátásáról az Oktatásügyi Minisztérium gondoskodik.

(4) A mesterképzô iskolák posztliceális iskolák.

(5) A posztliceális oktatás idôtartama 1-3 év.

52.szakasz – (1) A posztliceális oktatásba a felvétel versenyvizsgával történik.

(1) A posztliceális oktatásba a felvétel az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított általános ismérveknek megfelelôen, az oktatási egység által kidolgozott metodológia alapján, az érdekelt tényezôkkel való konzultálás nyomán történik.

(2) A felvételi versenyvizsgára feliratkozni jogosultak a líceumok érettségi diplomával rendelkezô vagy nem rendelkezô abszolvensei. A posztliceális egészségügyi iskolák felvételi versenyvizsgáira csak a líceumok érettségi diplomával rendelkezô abszolvensei jelentkezhetnek.

(2) A posztliceális oktatásba beiratkozni jogosultak, az (1) bek. elôírásainak megfelelôen, a líceumok abszolvensei, érettségi diplomával vagy anélkül.

(3) A felvételi versenyvizsga próbáit és feltételeit, a helyek számát és a versenyvizsga lebonyolítási metodológiáját a kezdeményezôkkel együttmûködve az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg.

(3) Az állami posztliceális oktatás számára a helyek számát az Oktatásügyi Minisztérium határozza meg a javaslattevôkkel együttmûködve.

53.szakasz – (1) A posztliceális oktatás abszolválási vizsgával zárul.

(2) A sikeres abszolválási vizsga a szakma elsajátítását igazoló bizonyítványra jogosít.

(3) A sikertelen abszolválási vizsga az iskola befejezésétôl számított 3 év folyamán még kétszer megismételhetô.

54.szakasz – Évente kormányhatározattal kell megállapítani az államnak a posztliceális oktatással kapcsolatos kötelezettségeit.

IX. FEJEZET
A felsôoktatás

55.szakasz – A felsôoktatás oktatási és kutatási intézményeken – egyetemeken, intézeteken, akadémiákon, konzervatóriumokon és egyetemi kollégiumokon – keresztül valósul meg.

56.szakasz – (1) A felsôoktatási intézményeket törvény alapján hozzák létre.

(2¹) A karok létesítését és mûködtetését kormányhatározat alapján hagyják jóvá, az Oktatásügyi Minisztérium javaslatára, az Országos Akadémiai Minôsítô és Meghatalmazó Tanács véleményezése nyomán.

(3¹) Az egyetemi kollégiumok és szaktagozatok létesítését és mûködtetését az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá az Országos Akadémiai Minôsítô és Meghatalmazó Tanács véleményezése nyomán.

(4¹) A didaktikai személyzet felkészítésére szolgáló – egyetemi – fôosztályok létesítését az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá az egyetemek szenátusainak javaslatára.

(5¹) A posztuniverzitáris egyetemi oktatási struktúrák létrehozására a (4) bekezdésbe foglaltaknak megfelelôen kerül sor.

1. Cikkely
Az egyetemi oktatás megszervezése

57.szakasz – Az egyetemi oktatás nyílt⁷ jellegû és a következô formákban szervezendô meg:

a) rövid idôtartamú egyetemi oktatás;

b) hosszú idôtartamú egyetemi oktatás.

58.szakasz – Az állami egyetemi oktatás ingyenes, kivéve a felvételi versenyvizsgára való beiratkozás, az anyakönyvbe való bejegyzés és újrabejegyzés, a pótvizsgák, az évismétlés és az abszolválási vagy a licenciátusi vizsga megismétlése esetén fizetendô díjakat. Úgyszintén díjakat lehet felszámítani a tantervbe nem foglalt, a hallgatók által igényelt és a kari tanács által jóváhagyott didaktikai tevékenységekért. A díjak összegét az egyetemi szenátusok állapítják meg.

59.szakasz – (1) Az egyetemi felvételi versenyvizsgán az érettségi diplomával rendelkezô líceumi abszolvensek vehetnek részt. A felvétel megszervezésére, az Oktatásügyi Minisztérium általános kritériumai alapján, az egyes felsôoktatási intézmények illetékesek. A felvételi versenyvizsga két szesszióban szervezhetô meg.

(1) Az egyetemi felvételi versenyvizsgán az érettségi diplomával rendelkezô líceumi abszolvensek vehetnek részt. A felvétel megszervezésére, az Oktatásügyi Minisztérium általános kritériumai alapján, az egyes felsôoktatási intézmények illetékesek.

(2) Azok a líceumi abszolvensek, akik az utóbbi két tanulmányi évben kitüntetést szereztek a nemzetközi iskolai olimpiákon, a kontinentális, világszintû vagy olimpiai szintû mûvészeti vagy sportversenyeken, jogosultak arra, hogy a felvételi versenyvizsga letétele nélkül iratkozzanak be az egyetemi oktatásnak azon karaira vagy szaktagozataira, amelyek esetében felvételi vizsgatárgyat képez az a diszciplína, amelyben kitüntetést nyertek.

(2) Azok a líceumi abszolvensek, akik az utóbbi két tanulmányi évben kitüntetést szereztek a nemzetközi iskolai olimpiákon, a kontinentális, világszintû vagy olimpiai szintû mûvészeti vagy sportversenyeken, elsôbbséget élveznek – az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott általános és az egyetemi szenátusok által kidolgozott sajátos kritériumok alapján – a felsôfokú tanintézetekbe való beiratkozások során, azokon a karokon vagy szaktagozatokon, amelyek esetében felvételi vizsgatárgyat képez az a diszciplína, amelyben kitüntetést nyertek.

(3) Az állami egyetemi oktatásba felvehetô hallgatók számát minden évben kormányhatározattal kell megállapítani a prognózistanulmányok alapján és a felsôoktatási intézmények szenátusainak a javaslatára.

(4) Az állami egyetemi oktatás felvételi feltételeit, hálózatát és a beiskoláztatható hallgatók számát az egyetemi év kezdete elôtt legalább 6 hónappal közzé kell tenni.

60.szakasz – (1) A didaktikai tevékenység nappali, esti és látogatás nélküli tagozatok formájában szervezhetô meg. Az esti tagozatos és a látogatás nélküli oktatási formákat csak a nappali tagozattal is rendelkezô oktatási intézmények szervezhetik meg.

(1) A didaktikai tevékenység nappali, esti és látogatás nélküli tagozatok formájában szervezhetô meg.

(2) Az esti tagozaton és a látogatás nélküli tagozaton a tanulmányok idôtartama a nappali tagozatos oktatás esetében elôirányzott idôtartamnál egy évvel hosszabb.

(3) Az akkreditált szakosítások tekintetében a felsôoktatási intézmények által kibocsátott diplomák vagy abszolválási bizonyítványok az abszolvált oktatási formától függetlenül egyenértékûek.

(3) A felsôoktatási intézmények által az akkreditált szakokon kibocsátott diplomák vagy abszolválási bizonyítványok az abszolvált oktatási formától függetlenül egyenértékûek.

(3¹) A szakosítások és szakosítás-csoportok jegyzékét az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Minisztériummal közösen, az érdekelt tényezôk javaslatára.

(4) A fôiskolások egyidôben két szakosítás hallgatói lehetnek, ha eleget tesznek a felvétel követelményeinek. Ezek a hallgatók a szakosítások egyikének a maximális idôtartamára részesülhetnek állami ösztöndíjban.

(5) A licenciátusi diplomás abszolvensek felvételi versenyvizsga letétele nélkül iratkozhatnak be egy második szakosításra, az Egyetemi Chartában megállapított feltételek között.

(5) A licenciátusi diplomás abszolvensek egy második szakot is elvégezhetnek, az Egyetemi Chartában megállapított feltételek között.

(6) Az egyetemi kollégiumok diplomás abszolvensei egy második szakosítást is megszerezhetnek a rövid idôtartamú egyetemi oktatás keretében, az Egyetemi Chartaba foglalt feltételeknek megfelelôen⁸.

61.szakasz – (1) A felsôoktatási intézményekbe idegen hallgatók is felvehetôk, a törvényes elôírásoknak megfelelôen.

(2) A romániai állami felsôoktatási intézményekben tanuló idegen állampolgárok, a román államtól ösztöndíjban részesülôk kivételével, tandíjakat fizetnek, amelyeket évente kormányhatározattal állapítanak meg.

2. Cikkely
A rövid idôtartamú egyetemi oktatás

62.szakasz – (1) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás intézményei keretében mûködô egyetemi kollégiumokban megszervezendô rövid idôtartamú egyetemi oktatás idôtartama 3 év, kivéve a 64. szakasz (2) bekezdésében említett esetet.

(2) Az egyetemi kollégiumok létesítését a felsôoktatási intézmény szenátusának a javaslatára az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá.

(2)⁹

63.szakasz – (1) Az egyetemi kollégiumokba a felvétel a hosszú idôtartamú egyetemi oktatás esetében elôírt kritériumok alapján történik.

(2) A rövid idôtartamú egyetemi oktatás keretében folytatott tanulmányok az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott kritériumok és az egyetemi szenátusok által megállapított metodológia alapján megszervezett abszolválási vizsgával zárulnak. Az abszolvensek az általuk elsajátított szakosítási területet megnevezô diplomákat kapnak.

(3) A (2) bekezdésben említett vizsgát sikeresen le nem tevô abszolvensekre a jelen törvény elôírásai alkalmazandók.

64.szakasz – (1) A pedagógiai profilú kollégiumok tanítókat képeznek az óvodai és az elemi iskolai oktatás számára; ezeket arra is szakosítják, hogy a gimnáziumi oktatásban, az esetnek megfelelôen, a következô tantárgyak egyikét tanítsák: idegen nyelv; zene; rajz; testnevelés.

(2) A pedagógiai kollégiumokban a tanulmányok idôtartama 2 év a pedagógiai líceumok abszolvensei tekintetében¹⁰ és 3 év a más profilba tartozó líceumok abszolvensei esetében.

(3) A pedagógiai kollégiumok keretében a beiskoláztatás idôtartamától függôen differenciált tantervek alapján párhuzamos évfolyamok mûködnek.

65.szakasz – (1) Az egyetemi kollégiumok diplomás abszolvensei az általuk eredetileg tanulmányozott vagy ehhez közeli profilban a hosszú idôtartamú egyetemi oktatásban folytathatják tanulmányaikat, versenyvizsga alapján és beilleszkedve a befogadó felsôoktatási intézmény szenátusa által az illetô egyetemi évre rendelkezésre állóként megállapított helyek számkeretébe¹¹. A beiratkozás kritériumait a hosszú idôtartamú egyetemi oktatási intézmények állapítják meg.

(2) A felvett jelölteknek le kell tenniük a kari tanácsok által megállapított különbözeti vizsgákat. A különbözeti vizsgák sikeres letétele után a jelölteket a hosszú idôtartamú oktatás III. tanulmányi évfolyamának hallgatójaként veszik nyilvántartásba.

(2) A felvett jelöltek leteszik a kari tanácsok által megállapított különbözeti vizsgákat, és az elismert, valamint a sikeresen letett vizsgáknak megfelelô tanulmányi év hallgatójaként veszik nyilvántartásba.

3. Cikkely
A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás

66.szakasz – (1) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatást egyetemeken és ezekkel egyenrangú más intézményekben, így intézetekben, akadémiákon, konzervatóriumokban bonyolítják le, az engedélyezett vagy akkreditált karokon és szakosításokon.

(2) Újabb karok létesítését az Oktatásügyi Minisztériumnak, struktúrájukat pedig az egyetemi szenátusoknak kell jóváhagyniuk.

(2)¹²

67.szakasz – (1) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás nappali tagozatán a tanulmányok idôtartama a profiltól függôen 4-6 év és kormányhatározattal állapítandó meg. A tanulmányok idôtartama csak az I. évfolyammal kezdve módosítható.

(2) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás licenciátusi vizsgával zárul, amelyen egy tervezetet vagy diplomamunkát kell megvédeni és általános szakpróbákat kell letenni. A licenciátusi vizsga szervezési kritériumait az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg, metodológiáját pedig az egyetemi szenátus.

(3) A licenciátusi vizsgán átmenô abszolvenseknek licenciátusi címet adnak az általuk tanulmányozott profil és szakosítás terén.

(4) A licenciátusi vizsgán át nem menô abszolvensek kérésre tanulmányi bizonyítványt és anyakönyvi lapjukról másolatot kapnak. Ez utóbbiak a vizsgát az abszolválástól számított 5 éves idôszakban legfeljebb még kétszer megismételhetik.

(5) A licenciátusi diplomában szereplô címet a nemzetközi standardoknak megfelelôen az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg.

(6) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás intézményei által a bezárólag az 1993. évig kibocsátott diplomák a licenciátusi diplomával egyenlô értékûek.

68.szakasz – (1) A didaktikai hivatást választó hallgatók és abszolvensek kötelesek részt venni a Didaktikai Személyzetképzési Fôosztály tevékenységeiben.

(2) A fôosztály szabályzat alapján a felsôoktatási intézményekben külön tantervekkel mûködik, amelyek a pedagógia, lélektan, logika, szociológia és szakmetodológia területeirôl felölelik az elméleti és gyakorlati képzés tantárgyait. A fôosztály saját tevékenységeinek megvalósítását támogatásban részesítik az illetô profilokba tartozó karok.

(2) A fôosztály a felsôoktatási intézményekben, szabályzat alapján, külön tantervekkel mûködik, amelyek a pedagógia, pszichológia és a szakmetodológia területeirôl az elméleti és gyakorlati képzés tantárgyait ölelik fel. A fôosztály saját tevékenységeinek megvalósítását támogatásban részesítik az illetô profilokba tartozó karok.

(3) A hallgatóknak az (1) és (2) bekezdésekbe foglalt képzését az opcionális didaktikai tevékenységek rendszere keretében valósítják meg. A fôosztály tantervei integrálandók a szakfakultások tanterveibe.

(4) A Didaktikai Személyzetképzési Fôosztály abszolvenseinek abszolválási bizonyítványt bocsátanak ki, amelynek alapján jogosultak tanerôként mûködni.

(5) Az egyetemi oktatás abszolvensei csak akkor gyakorolhatják hivatásukat a tanügy keretében, ha bizonyítani tudják, hogy képzésben részesültek a (2) bekezdésben foglalt tantárgyakból vagy elvégzik ezt a képzést az alkalmazásuktól számított 3 éven belül.

69.szakasz – Az állami orvosi felsôoktatás klinikai tevékenységei az Egészségügyi Minisztériumhoz és a saját egészségügyi hálózattal rendelkezô többi minisztériumhoz tartozó attesztált közegészségügyi egységekben bonyolítandók le. E tevékenységek szervezési és lebonyolítási metodologiáját az Oktatásügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium dolgozza ki.

4. Cikkely
A posztuniverzitáris oktatás

70.szakasz – (1) A posztuniverzitáris oktatás a licenciátusi vagy, az esetnek megfelelôen, az abszolválási diplomával attesztált képesítés terén a szakosítást vagy az ismeretek bôvítését és elmélyítését szolgálja.

(2) A posztuniverzitáris oktatást az e célból akkreditált felsôoktatási intézményekben és posztuniverzitáris iskolákban bonyolítják le a tanulmányok elmélyítése, doktorátus, posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok, szakosítási tanulmányok és továbbképzési tanfolyamok útján.

(2) A posztuniverzitáris oktatást felsôoktatási intézményekben és posztuniverzitáris iskolákban bonyolítják le a tanulmányok elmélyítése, doktorátus, posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok, posztuniverzitáris szakosítási tanulmányok és posztuniverzitáris továbbképzési tanfolyamok útján.

71.szakasz – (1) A posztuniverzitáris oktatásba a felvétel a következôképpen történik:

a) versenyvizsgával a tanulmányok elmélyítése, a doktorátus és a posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok esetén;

b) kérésre a szakosítási tanulmányok és a továbbképzési tanfolyamok esetén.

(2) A helyek számát a tanulmányok elmélyítése, a doktorátus és a posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok esetében a következôk hagyják jóvá:

a) a felsôoktatási intézmények szenátusai azokban az esetekben, amelyekben a finanszírozás díjakból vagy az állami költségvetéstôl eltérô forrásokból származó szubvenciókból történik;

b) az Oktatásügyi Minisztérium azokban az esetekben, amelyekben a finanszírozás az állami költségvetési szubvenciókból történik.

72.szakasz – (1) A tanulmányok elmélyítésének az idôtartama 1-2 év és e tanfolyamokon a licenciátusi diplomás abszolvensek vehetnek részt.

(2) A tanulmányok elmélyítésére a felvételi versenyvizsgát az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított kritériumok alapján szervezik meg.

(3) A tanulmányok elmélyítése tekintetében a beiskoláztatási keretszámot és az oktatási hálózatot az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá.

(4) A tanulmányok elmélyítése disszertáció elôterjesztésével zárul. Az abszolvensek a tanulmányaik elmélyítését tanúsító magisteri¹³ vagy masteri¹⁴ diplomát kapnak.

(4) A tanulmányok elmélyítése disszertáció elôterjesztésével zárul. Az abszolvensek a tanulmányaik elmélyítését tanúsító diplomát kapnak.

(5) A tanulmányelmélyítési tanfolyamok résztvevôi az oktatás ingyenességében és ösztöndíjakban részesülnek, a törvény elôírásai szerint.

73.szakasz – (1) A doktorátus felsôbbrendû¹⁵ oktatási és kutatási forma.

(2) A doktorátusi felvételi versenyvizsgára való jelentkezésre a hosszú idôtartamú egyetemi oktatás licenciátusi diplomás abszolvensei jogosultak.

(3) A doktorátusok vezetôi egyetemi tanárok vagy doktori címmel rendelkezô I. fokozatú tudományos fôkutatók lehetnek.

(4) A doktorátus vezetésére a jogosultságot a szervezô intézmények javaslatára az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló¹⁶ Országos Tanács név szerint véleményezi és azt az oktatásügyi miniszter rendeletével adományozzák.

(5) A doktorátus az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács javaslatára az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott felsôoktatási intézményekben és tudományos kutatóintézetekben látogatásos és látogatás nélküli tagozaton szervezendô meg a vonatkozó akkreditálási kritériumok alapján.

(6) A doktorátus egy szakemberekbôl álló bizottság által kiértékelendô, a szervezô intézmény vezetô szerve által javasolt, az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács által véleményezett és az oktatásügyi miniszter által jóváhagyott dolgozatnak a nyilvános megvédésével zárul. A bizottság az elnökébôl, a doktorátus vezetôjébôl és öt olyan hivatalos referensbôl áll, akik a szakterületükön kitûntek tudományos tevékenységükkel, doktori címmel rendelkeznek, és akik közül négy nem a doktorátust szervezô intézményben mûködik. A hivatalos referenseket a tevékenységükért az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított szabályok szerint javadalmazzák.

(6) A doktorátus egy dolgozattal zárul. Ezt a tanszék vagy, az esettôl függôen, a kutatói kollektíva véleményezi. A dolgozat megvédése nyilvános és egy szakemberekbôl álló bizottság értékeli, melyet a szervezô intézmény vezetô szerve javasol, s az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács véleményezésével az oktatásügyi miniszter hagy jóvá. A bizottság egy elnökbôl, a doktorátus vezetôjébôl és három olyan hivatalos referensbôl áll, akik kitûntek tudományos tevékenységükkel, doktori címmel rendelkeznek az illetô szakterületen, és akik közül legalább kettô nem a doktorátust szervezô intézményben mûködik. A hivatalos referenseket a tevékenységükért az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított szabályok szerint javadalmazzák.

(7) A doktori tudományos címet a szervezô intézmény vezetôsége adományozza és azt meg kell erôsítenie az Oktatásügyi Minisztérium mellett mûködô Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanácsnak. Az akkreditált intézmény a doktori diplomát az oktatásügyi miniszter rendelete alapján bocsátja ki.

(7) A doktori tudományos címet a szervezô intézmény vezetôsége adományozza és azt az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács erôsíti meg szakbizottságai révén. Az akkreditált intézmény a doktori diplomát az oktatásügyi miniszter rendelete alapján bocsátja ki.

(8) A doktorátus szervezését és lebonyolítását kormányhatározattal szabályozzák.

74.szakasz – (1) A felsôoktatási intézmények mellett posztuniverzitáris tanulmányi iskolák szervezhetôk a licenciátusi diplomával rendelkezô abszolvensek számára. A posztuniverzitáris tanulmányi iskolák törvénnyel független intézményekként akár külföldön is létrehozhatók.

(2) A posztuniverzitáris tanulmányi iskolák tanulmányainak az idôtartama 2-3 év és a tanulmányok diplomavizsgával zárulnak. Az abszolvensek a posztuniverzitáris akadémiai tanulmányaikat igazoló diplomát kapnak.

(3) A posztuniverzitáris tanulmányi iskolák abszolvensei a szakosításuk területén feliratkozhatnak a doktorátusi felvételi versenyvizsgára.

75.szakasz – (1) A posztuniverzitáris szakosítási tanulmányok idôtartama a profiltól függôen legalább egy év, és azokon a licenciátusi diplomás abszolvensek vehetnek részt. A tanfolyamok idôtartamát az egyetemi szenátus javasolja és az oktatásügyi miniszter rendeletével hagyják jóvá.

(2) A szakosítási tanulmányok disszertációval vagy vizsgával zárulnak. Az abszolvensek posztuniverzitáris szakosítási bizonyítványt kapnak.

76.szakasz – (1) A posztuniverzitáris továbbképzési tanfolyamok idôtartama legfeljebb egy év a profiltól függôen, és azokon az egyetemi oktatás diplomás abszolvensei vehetnek részt. A tanfolyamok idôtartamát az egyetemi szenátus állapítja meg.

(2) A preuniverzitáris oktatásnak rövid vagy hosszú idôtartamú egyetemi tanulmányokkal rendelkezô tanszemélyzete idôszakosan posztuniverzitáris továbbképzô tanfolyamokon tökéletesíti a szakfelkészültségét, a módszertani és pszichopedagógiai felkeszültségét, az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított szabályok szerint.

(3) A posztuniverzitáris továbbképzô tanfolyamok kollokviummal zárulnak. Az abszolvensek abszolválási bizonyítványt kapnak.

77.szakasz – A 74. szakaszban említett posztuniverzitáris felkészülési tevékenységek megszervezése érdekében a felsôoktatási intézmények társulhatnak hasonló hazai vagy külföldi intézményekkel, valamint gazdasági tényezôkkel. Ebben az esetben a tanulmányok szerkezetét, a szervezési struktúrákat, mûködési és finanszírozási módjukat a kezdeményezô felsôoktatási intézmény javaslatára az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá.

78.szakasz – (1) A posztuniverzitáris oktatást díjakból és más forrásokból kell fenntartani, a törvényben elôírt kivételekkel.

(2) A posztuniverzitáris oktatás állami ösztöndíjait versenypályázattal lehet elnyerni.

79.szakasz – Az orvosi posztuniverzitáris oktatást az Oktatásügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium javaslatára kormányhatározattal megállapított sajátos formákban szervezik meg.

5. Cikkely
A felsôoktatási tudományos kutatás

80.szakasz – (1) A felsôoktatási intézményekben a fôosztályok, a katedrák vagy a saját tudományos kutatási egységek keretében, a hazai vagy külföldi oktatási és kutatási intézményekkel is együttmûködve, tudományos kutatási, technológiafejlesztési, tervezési, tanácsadási vagy szakvéleményezési tevékenységeket szerveznek.

(2) A tudományos kutatóegységeket az egyetemi szenátusok jóváhagyásával létesítik.

(3) A katedrákhoz, a fôosztályokhoz és a tudományos kutatóegységekhez tanszemélyzetet, tudományos kutatószemélyzetet és egyéb kategóriákba tartozó személyzetet alkalmaznak.

(4) A tudományos kutatótevékenység a tanerô szakmai értékének egyik felbecslési kritériuma¹⁷ és, az esetnek megfelelôen, kiegészítheti a didaktikai normát.

(5) A diákok részt vehetnek a fôosztályok, katedrák és kutatóegységek tudományos kutatási szerzôdéseinek teljesítésében.

(6) A felsôoktatási intézményekben folyó tudományos kutatás szervezési és lebonyolítási módozatait az egyetemi szenátus által jóváhagyott szabályzattal kell megállapítani.

(7) Az Oktatásügyi Minisztérium hálózatában jogi személyiséggel rendelkezô kutatóintézetek mûködhetnek sajátos tudományos kutatási tevékenységek kifejtésére.

(8) A felsôoktatási tudományos kutatás ingyenesen veheti igénybe az oktatásügyi könyvtárak egész információs és dokumentációs hálózatának szolgáltatásait.

81.szakasz – (1) A tudományos alapkutatási programokat, valamint a különös érdekekhez fûzôdô más programokat az állami költségvetésbôl évente közvetlenül az Oktatásügyi Minisztériumnak kiutalt alapokból finanszírozzák, szerzôdéses alapon, az oktatási folyamat finanszírozásától elkülönítve. A kutatási szerzôdéseket a versenyképesség szerint, az Egyetemi Tudományos Kutatás Országos Tanácsa által készített kiértékelések alapján finanszírozzák.

(2) Azokat a csúcstechnológiai kutatási és alkalmazott kutatási programokat, valamint tervezési, tanácsadási, szakvéleményezési tevékenységeket, amelyeknek a kedvezményezettje nem az Oktatásügyi Minisztérium, az illetô kutatások vagy tevékenységek kedvezményezettjeivel közvetlenül megkötött szerzôdések alapján az állami költségvetési alapokból és más minisztériumoknak kiutalt különleges kutatási alapból, valamint egyéb forrásokból finanszírozzák.

(2¹) A Kutatás- és Technológiaügyi Minisztérium, valamint a 80. szakasz (1), (2) és (7) bekezdésében megnevezett egységek közötti finanszírozási vagy grant-szerzôdések esetében a kutatás eredménye fölött a kivitelezôk rendelkeznek¹⁸.

(3) Az Oktatásügyi Minisztérium kutatóintézeteiben végzett kutatótevékenységet az állami költségvetésbôl finanszírozzák az e minisztérium által igényelt programok tekintetében, és más forrásokból a harmadik felek által megrendelt programok tekintetében.

82.szakasz – A tudományos kutatási programok kivitelezésével és a tervezési, tanácsadási vagy szakvéleményezési tevékenységekkel szerzett nettó jövedelem, a programegybehangolónak a beleegyezésével és a felsôoktatási intézmény rektorának a véleményezésével, a kutatási tevékenység saját anyagi alapjának fejlesztésére, valamint a szerzôdést teljesítô személyzet javadalmazására használandó fel.

82.szakasz – (1) A felsôoktatási intézmények tudományos kutatási, tervezési, tanácsadási és szakvéleményezési szerzôdésekbôl, valamint egyéb – tudományos vagy didaktikai szolgáltatási – szerzôdésekbôl származó saját jövedelmei a költségvetéstôl elkülönített nyilvántartásba kerülnek. E jövedelmeket, a szerzôdésért felelôs megbízott beleegyezésével s a rektor véleményezése alapján, a kutatás és a didaktikai tevékenység saját anyagi alapjainak fejlesztésére, valamint a szerzôdés végrehajtásában résztvevô személyzet javadalmazására használják.

Az anyagi alap állóeszközökbôl, leltári tárgyakból és egyéb anyagokból áll. E tárgyakat a szerzôdés végrehajtása során vagy a dolgozat elkészítését és a pénzösszeg bevételezését követôen vásárolhatják meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek a következô költségek finanszírozására használhatók fel: kutatási és tanulmányi ösztöndíjak, tájékozódás és dokumentálódás, szervezeti és szakintézményi tagsághoz szükséges díjak, bel- és külföldi tudományos és kulturális rendezvényeken való részvétel vagy azok megszervezése, didaktikai és szakkönyvek kiadása.

(3) Az év végéig megvalósult és fel nem használt bevételek ugyanazon rendeltetéssel átvihetôk a következô évre.

6. Cikkely
A felsôoktatási intézmények szervezeti felépítése

83.szakasz – A felsôoktatási intézmény rendszerint több karból, egyetemi kollégiumból, fôosztályból, katedrából, tudományos kutatási, tervezési egységbôl és kis tételekben termelô egységbôl áll.

84.szakasz – (1) A karok a felsôoktatási intézmény funkcionális alapegységét képezik és összetételükbe egy vagy több szakrészleg tartozik. A karokat fôosztályok és katedrák szerint szervezik meg. A karok keretében a didaktikai tevékenységet tanulmányi évfolyamok, oktatási ciklusok, csoportok és alcsoportok szerint szervezik meg.

(2) A karoknak a következôk adnak egyéni arculatot:

a) a felvételi és abszolválási feltételek;

b) a tanulmányi programok;

c) a szakosítási területek.

(3) A karok tanszemélyzetet és hallgatókat, tudományos kutatókat és tervezôket, kisegítô és adminisztratív személyzetet ölelnek fel.

85.szakasz – Az egyetemi kollégium a felsôoktatási intézménynek vagy karnak alárendelt funkcionális egység.

86.szakasz – A fôosztály a felsôoktatási intézménynek vagy, az esetnek megfelelôen, a karnak alárendelt struktúra didaktikai, tudományos kutatási, tervezési és kis tételekben való termelési funkciókkal. A fôosztályok szervezését az egyetemi szenátusok állapítják meg.

87.szakasz – A katedra a karnak vagy, az esetnek megfelelôen, a fôosztálynak a szervezési alapegysége, amely oktatási és kutatási tevékenységet fejt ki. A katedra valamely tantárgyból vagy tantárgy-családból felölel¹⁹ didaktikai személyzetet és, az esetnek megfelelôen, kutatási, tervezési és kisegítô személyzetet.

88.szakasz – A felsôoktatási intézmények vagy ezeknek az összetevô részei jogosultak arra, hogy egymagukban vagy más intézményekkel együttmûködve kutatási egységeket és központokat, munkaerô központokat, kis tételben termelô egységeket, kísérleti parcellákat vagy más intézményes struktúrákat szervezzenek és adminisztráljanak.

88.szakasz – A felsôoktatási intézmények vagy ezeknek az összetevô részei jogosultak arra, hogy egymagukban vagy jogi személyekkel együttmûködve, kutatási egységeket és központokat, humán erôforrásokat felkészítô központokat, kis tételben termelô egységeket, kísérleti parcellákat vagy más intézményes struktúrákat szervezzenek és adminisztráljanak.

7. Cikkely
Az egyetemi autonómia

89.szakasz – (1) Az egyetemi autonómia az egyetemi közösség joga ahhoz, hogy bármely ideológiai, politikai vagy vallási beavatkozás nélkül vezesse önmagát, gyakorolja akadémiai szabadságait, illetékességek és kötelezettségek együttesét vállalja magára a felsôoktatás országos fejlesztési stratégiája törvénnyel megállapított opcióival és orientációival összhangban.

(2) Az egyetemi autonómia egyeztetendô az illetô felsôoktatási intézmény által lebonyolított egész didaktikai és tudományos kutatási minôségéért viselt személyes és közfelelôsség elvével.

90.szakasz – (1) Az egyetemi közösség felöleli a valamely felsôoktatási intézményben didaktikai, tudományos kutatási és tervezési tevékenységet kifejtô személyek összességét, valamint azokat is, akik az illetô intézményben tanulnak.

(2) Az egyetemi közösség tevékenységének kifejtéséhez kisegítô és adminisztratív személyzetet vesz igénybe.

90.szakasz – (1) Az egyetemi közösség a tanszemélyzetet, a kisegítô tanszemélyzetet, a tudományos kutatási és tervezési tevékenységet kifejtô személyzetet, valamint az illetô intézményben tanuló személyeket foglalja magába.

(2) Az egyetemi közösség tevékenységének kifejtéséhez adminisztratív személyzetet vesz igénybe.

92.szakasz – (1) Az egyetemi szenátus által a törvény feltételei között az illetô felsôoktatási intézmény vonatkozásában elfogadott Egyetemi Charta tartalmazza mindazon jogokat és kötelezettségeket, valamint normákat, amelyek a saját egyetemi térségben az egyetemi közösség életét szabályozzák.

(2) Az egyetemi autonómia kiterjed az intézmény vezetésére, szervezeti felépítésére és mûködésére, a didaktikai és tudományos kutatási tevékenység, az adminisztrálás és a finanszírozás területeire.

(3) Az egyetemi autonómia megvalósításának fôbb megnyilvánulási területei a következôk: az oktatási folyamat programozása, szervezése, lebonyolítása és tökéletesítése; a tudományos kutatás és a dokumentálódás megszervezése; a tantervek és a részletezô tantárgyi programok megállapítása, az országos standardokkal összhangban; a tanulmányokra jelöltek felvétele az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított általános kritériumok alapján; a tanszemélyzet és a többi személyzeti kategória kiválasztása és elôléptetése; a didaktikai és tudományos tevékenység értékelési kritériumainak megállapítása; a didaktikai, tudományos és megtisztelô címek nyújtása²⁰, a törvény feltételei között; a tanulmányi programok akkreditálásával megerôsített posztuniverzitáris tanulmányi formák megállapítása; a kibocsátott saját diplomák és bizonyítványok felhasználási területeinek megállapítása az Oktatásügyi Minisztériummal és más közhatóságokkal, országos szinten elismert gazdasági tényezôkkel, szakmai és munkaadói szervezetekkel együtt; a más, hazai és külföldi felsôoktatási és kutatási intézményekkel való kooperálás programjainak megállapítása; az összes vezetô organizmusok titkos szavazással való megválasztása; a pénzügyi és anyagi szükségletek megállapítása; az egyetemi közösség szociális problémáinak megoldása; az alapok felhasználása és vagyonkezelése a törvényes elôírások betartásával; a más törvényes szabályozások által nyújtottaktól eltérô tanulmányi és kutatási ösztöndíjak nyújtása saját alapokból; a rend és a fegyelem biztosítása az egyetemi térségben; az összes gazdasági-gazdálkodási szolgálatok megszervezése és ellenôrzése; a pótlólagos jövedelemforrások felkutatása és megállapítása; a kulturális és sporttevékenység megszervezése; alapítványok létesítése; saját jelzések és szimbólumok megállapítása és használata.

(4) Az egyetemi autonómia pénzügyi téren a törvény szerinti vagyonkezelési jogban és a személyes felelôsség gyakorlásában nyer megtestesülést az országos költségvetésbôl kiutalt vagy más forrásokból származó alapok tekintetében, ideértve az idegen hallgatóktól valutában beszedett díjakból származó jövedelmeket is, az Oktatásügyi Minisztériummal közös egyetértésben megállapított kritériumok szerint.

93.szakasz – (1) Az egyetemi közösség tagjai jogosultak részt venni az egyetem ügyeinek vezetésében; a vezetô organizmusokat²¹ titkos szavazással választják meg 4 éves idôszakra, az Egyetemi Charta szerint.

(2) A megválasztott szerveket, a rektor kivételével, az egyetemi szenátus igazolja. A rektort a szenátus választja meg és megválasztását az oktatásügyi miniszter rendeletével igazolják. Egyazon személy legfeljebb két egymást követô mandátum során töltheti be a dékáni vagy rektori tisztséget. A rektort a kinevezésekor alkalmazott eljárással hívhatja vissza tisztségébôl az egyetemi szenátus.

(3) Az oktatásügyi miniszter alapos indoklással felfüggesztheti tisztségébôl valamely akkreditált állami vagy magán felsôoktatási intézmény rektorát.

94.szakasz – (1) A felsôoktatási intézmények kari tanácsaiba és egyetemi szenátusaiban a hallgatók legfeljebb e szervek taglétszámának az egyötödéig terjedôen lehetnek képviselve²², az Egyeteni Chartában megállapított feltételek között.

(2) Az Egyetemi Charta elôírja az egyetemi közösségnek az oltalmazását a szakmai tevékenység során és az egyetemi térség keretében. Az egyetemi erkölcstôl²³ való eltérések eseteit a karok tanácsainak és a szenátusnak a szintjén kell megvizsgálni és megoldani.

(3) Az egyetemi közösség tagjai kötelesek a felsôoktatási intézménynek az Egyetemi Charta szerint megállapított belsô szabályzatait betartani.

95.szakasz – Az egyetemi térségbe²⁴ a belépés csak az Egyetemi Chartával vagy a törvénnyel megállapított feltételek között megengedett.

95.szakasz – Az egyetem területe sérthetetlen. Az egyetem területére a belépés csak a törvény, valamint az Egyetemi Charta által megállapított feltételek mellett megengedett.

96.szakasz – Az egyetemi autonómia országos szinten a felsôoktatási intézmény rektora által az Oktatásügyi Minisztériummal fenntartott közvetlen kapcsolatban és az intézmény képviselôinek a szakmai szervezetekbe való törvény szerinti beválasztásában nyilvánul meg.

X. FEJEZET

A katonai oktatás

97.szakasz – A katonai oktatás az országos oktatási rendszer szerves részét képezô állami oktatás, amely felöleli a líceumi oktatást, a katonai mestereket és altiszteket képzô posztliceális oktatást, a tiszteket és szakembereket képzô egyetemi oktatást, a posztuniverzitáris oktatást. A katonai káderek továbbképzését külön oktatási intézményekben végzik.

97.szakasz – A katonai oktatás állami oktatás, az országos oktatási rendszer szerves részét képezi, s a következôket foglalja magában: a líceumi oktatást; a katonai mestereket és altiszteket képezô posztliceális oktatást; a tiszteket és szakembereket képzô egyetemi oktatást; a posztuniverzitáris oktatást. A katonai káderek továbbképzésére külön oktatási intézményekben kerül sor.

98.szakasz – A katonai oktatás szervezeti felépítését, profiljait, szakosításait, az évi beiskoláztatási keretszámokat és a jelöltek kiválogatásának kritériumait a Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Román Hírszerzô Szolgálat és a nemzetbiztonság terén feladatokkal rendelkezô egyéb intézmények állapítják meg az egyes fegyvernemek és oktatási fokozatok sajátossága szerint.

99.szakasz – A katonai líceumi, posztliceális és felsôoktatás tanterveit a Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Román Hírszerzô Szolgálat és a nemzetbiztonság területén feladatokkal rendelkezô egyéb intézmények állapítják meg és azokat az Oktatásügyi Minisztérium véleményezi.

100.szakasz – A katonai oktatási intézmények abszolválási diplomái és az illetô intézmények abszolválásával megszerzett tudományos címek törvényes bírlalóikat feljogosítják arra, hogy a tartalékosi állományba helyezésük után megközelítôleg hasonló profilokban és azonos szinten a polgári oktatási intézmények abszolvensei által betöltött tisztségekkel egyenlô tisztségeket foglaljanak el.

101.szakasz – A katonai oktatási intézményekben a felvételi vizsga és az oktatási folyamat minden szinten román nyelven történik.

102.szakasz – A Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Román Hírszerzô Szolgálat és a nemzetbiztonság terén feladatokkal rendelkezô egyéb intézmények rendeleteket, saját szabályzatokat és utasításokat bocsáthatnak ki a jelen törvény elôírásainak a katonai oktatás sajátosságaira való alkalmazása céljából.

XI. FEJEZET

A magánoktatás

103.szakasz – (1) A magánoktatás alternatívát képez az állami oktatáshoz viszonyítva, vagy kiegészíti ezt.

(2) Az akkreditált oktatási magánintézmények és -egységek az országos oktatási és nevelési rendszer részét képezik és a jelen törvény rendelkezései alá tartoznak.

(3) Az oktatási magánintézmények és -egységek az oktatási rendszer szervezésére és mûködésére vonatkozó törvényes szabályozásoknak megfelelôen szervezeti és funkcionális autonómiával rendelkeznek.

(4) Az akkreditált oktatási magánintézmények és -egységek állami támogatásban részesülhetnek.

104.szakasz – A magánoktatás a törvény szerint mûködik akkor, ha:

a) nem a profitszerzés elve alapján van megszervezve és mûködik;

b) nem diszkriminatív elvek alapján van megszervezve és elutasítja az antidemokratikus, idegengyûlölô, sovén és rasszista eszméket, áramlatokat és magatartásokat;

c) betartja az országos standardokat²⁵.

105.szakasz – (1) A preuniverzitáris magánoktatás óvodákat, elemi és gimnáziumi iskolákat, szakmai és inasiskolákat, líceumokat és posztliceális iskolákat ölel fel.

(2) Az óvodák, az elemi és gimnáziumi iskolák, valamint a szakmai és inasiskolák a tanfelügyelôség engedélyével hozhatók létre, a kiértékelési dokumentáció alapján.

(3) A líceumok és a posztliceális iskolák a tanfelügyelôség véleményezésével és az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával hozhatók létre, a kiértékelési dokumentáció alapján.

106.szakasz – (1) A preuniverzitáris magánoktatás kiértékelésének a kritériumai az alapvetô szervezési és mûködési területekre – a tanszemélyzetre, a tartalomra, az anyagi alapra és a pénzügyi tevékenységre – vonatkoznak.

(2) A standardok megfelelnek mindegyik kritériumnak és a kiértékelés folyamatában a minimális kötelezô szinteket jelzik. E standardok az oktatási szinttôl függôen differenciáltak és a kormányhatározattal jóváhagyott szabályzat alapján az Oktatásügyi Minisztérium mellett létrehozandó és mûködô, az Óvodai és Preuniverzitáris Oktatás Kiértékelésével és Akkreditálásával Foglalkozó Bizottság állapítja meg ôket.

(2) A standardok megfelelnek mindegyik kritériumnak és a kiértékelés folyamatában a kötelezô minimális szinteket jelzik. E standardok az oktatási szinttôl függôen differenciáltak és az Óvodai és Preuniverzitáris Oktatás Kiértékelésével és Akkreditálásával Foglalkozó Bizottság állapítja meg ôket, mely kormányhatározattal jóváhagyott szabályzat alapján az Oktatásügyi Minisztérium mellett jön létre és mûködik.

107.szakasz – (1) A preuniverzitáris oktatási egységek akkreditálásának a folyamata a következô két fázist öleli fel:

a) a bizalmi engedélyezést, amely feljogosít az illetô egység ideiglenes megszervezésére és mûködtetésére;

b) az akkreditálást, amely az illetô egységet felruházza a jelen törvénybôl eredô összes jogokkal.

(2) Az akkreditálást a bizalmi engedélyezés megadása után kell kérni, a következôképpen:

a) legfeljebb 4 év elteltével az óvodák és az elemi iskolák esetében;

b) az elsô képességi vizsga után a gimnáziumok esetében;

c) az elsô érettségi vizsga után a líceumok esetében;

d) az elsô abszolválási vizsga után a szakmai, az inasiskolák és a posztliceális iskolák esetében.

108.szakasz – (1) A preuniverzitáris magánoktatásban az állami oktatás terveihez hasonló vagy alternatív terveket alkalmaznak, amelyek az országos standardoknak megfelelô kötelezô, választható és fakultatív tantárgyakat tartalmaznak.

(2) A részletezô tantárgyi programoknak a tantervekkel szemben támasztottakkal azonos követelményeknek kell megfelelniük.

(3) A preuniverzitáris magánoktatás esetében az állami oktatásban alkalmazottakhoz hasonló vagy alternatív tanterveket és programokat az Oktatásügyi Minisztériumnak kell jóváhagynia.

109.szakasz – A preuniverzitáris magánoktatásban a tanulmányi formációk (osztályok, csoportok, alcsoportok) létszámkerete nem haladhatja meg a törvényes maximális korlátokat.