A szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényt 2001. június 19-én fogadta el a magyar Országgyûlés. Ez az elsô olyan jogszabály, amely a Magyarországgal szomszédos államokban élô magyaroknak biztosított eddigi támogatások és kedvezmények, valamint a jövôben nyújtandó támogatások rendszerének biztosít keretet. A státustörvény néven ismertté vált jogszabály élénk érdeklôdést váltott ki a romániai nyilvánosság szereplôinek körében, óriási visszhangot keltve a romániai sajtóban is.

Jelen vizsgálat tárgyát négy országos román napilapnak a 2001. június és 2002. február közti idôszakban szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatban megjelent írásai képezik. A vizsgálat nem tér ki arra, hogy a különbözô sajtóorgánumokban megjelentetett írások miként tükrözik azt, amit a politikai történések sorozataként értelmezett valóságként definiálhatunk, nem célom bemutatni azt, hogy az egy adott jelentést hordozó politikai történések és nyilatkozatok valóságtartalma miként reflektálódik a sajtóban. A politikai történések mindegyike, legyen az nyilatkozat vagy jogszabály, lehetôséget ad egyéni, szubjektív szempontok alapján kiválasztott kritériumok szerint történô értelmezésre. Ezért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy a vizsgálat célja azt bemutatni, hogy a négy kiválasztott sajtóorgánumban megjelent cikkek egymáshoz viszonyítva miként mutatják be a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos eseményeket, nem értelmezve azt, hogy a megjelent írások az általam valóságként definiált történések bemutatásában milyen mértékben épülnek az adott esemény valóságtartalmára.

A kiválasztott napilapok: Adevarul, Cotidianul, Curentul és Evenimentul Zilei. Az Adevarul és az Evenimentul Zilei a két legnagyobb példányszámú romániai napilap^1, míg a két másik napilap kiválasztásánál az elsôdleges szempontot az Adevarultól eltérô politikai irányultság jelentette.²

A vizsgált idôszak a 2001. június és 2002. február közti periódust foglalja magában. 2001. június 19-én fogadta el a magyar Országgyûlés a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényt, Románia esetén 2002. január 21-én kezdték meg mûködésüket a törvény gyakorlatba ültetését segítô tájékoztató irodák. Másrészt, ez az idôszak tartalmazza a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos fontosabb történéseket: a törvény elfogadását,³ az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (a továbbiakban Velencei Bizottság) jelentését, a Magyar-román egyetértési nyilatkozat (a továbbiakban Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozatként is használom) aláírását,4 valamint a törvény hatályba lépését. Az adatgyûjtés során kéthetes periódusra bontva vizsgáltam a megjelent cikkeket, utólag ezt az elemzés szempontjából megfelelôbbnek tartottam egyhónapos idôszakra összevonni, azzal a megjegyzéssel, hogy néhány hónap esetén indokoltnak tartom bemutatni a kéthetes bontást is, tekintettel az adott idôszakra jellemzô kiugró esetszámra.

A vizsgálat alapegységét a cikk jelenti, mûfaji besorolásra való tekintet nélkül.5 Minden olyan cikk bekerült az elemzésbe, amely a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos információt tartalmazott, abban az esetben is, ha az adott cikk más események vonatkozásában említette azt. Különálló cikknek tekintettem az egy fôcím alatt megjelenô, eltérô szerzôk által megjelentetett írásokat.

Az adatgyûjtés három fô szempont alapján történt, ennek logikája alapján történik a továbbiakban a vizsgálat során nyert adatok értékelése is.

A második szempontot a cikkek szerzôi magatartás alapján történô besorolása jelentette. Eredetileg a pozitív, negatív és semleges kategóriák alapján kezdtem el vizsgálni a cikkeket, utólag indokoltnak tartottam két kategória összevonását. Mivel a kedvezménytörvényt pozitívan értékelô cikk elenyészô számban jelent meg, a pozitív és semleges kategóriát indokoltnak tartottam összevonni, és csak egy, "semleges"⁶ kategóriát használni.

Negatív szerzôi viszonyulásként értelmeztem azokat a cikkeket, amelyekben egy adott szerzô a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos különbözô történéseket támadó vagy elítélô hangnemben mutatta be. Semleges kategóriába tartoznak azok a cikkek, amelyek a törvénnyel kapcsolatos történéseket nem minôsítik, tehát értékelés nélkül mutatnak be eseményeket, illetve az a nagyon kisszámú eset, amely a kedvezménytörvényt pozitívan minôsíti. Az egyik legnagyobb dilemmát az jelentette, hogy a híranyag besorolható-e vagy sem valamilyen szempont szerint. Mivel a híranyagnak természetét tekintve semleges hangvételûnek kellene lennie, eredetileg ezeket a cikkeket nem kívántam besorolni. A vizsgált napilapokban azonban a hír és a vélemény nem válik szét, a történéseket nagyon gyakran olyan kommentárok és társítások kontextusában mutatják be, amelyek nem szorítkoznak a híranyag egyedüli releváns kérdéseinek ("Ki?", "Mit?", "Mikor?", "Hol?", "Miért?", "Hogyan?") bemutatására, illetve a történés adott kontextusához viszonyítva olyan többletinformációt tartalmaznak, amelyek az adott történésen túlmutató értékítéletet hordoznak.

A vizsgálat harmadik elemzési szempontját a napilapokban megjelent cikkek valamely kulcsszó szerinti besorolása jelentette. Valamely cikk akkor került besorolásra, ha értelmezô/értékelô szerzôi magatartás határozta meg. Nem tartottam indokoltnak a besorolást, és nem is értelmeztem azokat a cikkeket, amelyek hírszerûen mutatnak be eseményeket, szerzôi kommentár nélkül. Szintén nem kategorizáltam azokat a cikkeket, amelyek a kormányzópárt (PSD) és az RMDSZ viszonyát,⁷ politikai egyezségeiket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos történésekkel összekapcsolva mutatják be;⁸ sem a kormányzópárt és az ellenzéki pártok közti vitákat, hiszen ezek elsôsorban a kormányzópárt által a kedvezménytörvény kapcsán folytatott külpolitikát értékelték. A kulcsszavak a vizsgált periódus egészére azonosak, mivel így lehet nyomon követni az egyes témák jelenlétének mértékét a különbözô idôszakokban. Vannak továbbá olyan periódusok, amelyek esetén az általam a vizsgálat egészére használt kulcsszavaktól eltérô témák dominálják a sajtót, ezekrôl viszont azt kell mondanom, hogy epizódszerûek, legfeljebb két hét alatt lecsengenek.

Egy cikket egy kategóriába soroltam be,⁹ annak függvényében, hogy mely összetevô jelenik meg leghangsúlyosabban az adott írásban. A következôkben bemutatom az általam használt kulcsszavakat, illetve azt, ahogyan meghatároztam ôket:

- Területen kívüliség: a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban egyik leggyakrabban használt kifogás, hogy extrateritoriális elemeket tartalmaz, azaz a jogszabály hatálya átterjed egy másik állam területére, sértve annak szuverenitását.¹⁰

- Diszkrimináció: a kedvezménytörvény diszkriminatív jellegû, mivel etnikai alapon különböztet meg román állampolgárokat,¹¹ és oktatási, kulturális tartalmat meghaladó kedvezményeket is biztosít.

- Magyarosítás eszköze: egyrészt a Magyar Hozzátartozói igazolvány révén,¹² másrészt a Magyar igazolvány birtokosainak járó kedvezmények arra késztetnének bizonyos személyeket, hogy magyar nemzetiségûnek vallják magukat.¹³

- Európai Uniós (a továbbiakban EU) normák sérelme: a román kormány szerint a kedvezménytörvény nincs összhangban az Európai Unió jogrendjével és törvénykezési gyakorlatával.¹⁴

- Revizionizmus: a magyar államot azzal vádolták, hogy a kedvezménytörvény meghozatalával a nemzeti egység létrehozásának álmát követi; megjelenik a trianoni békeszerzôdés aláírását követôen Magyarországtól elcsatolt országrészek, különösen Erdély féltése.

A megjelent cikkek elemzését a fent leírt szempontok alapján végeztem el, külön pontosítva azokban az esetekben, ahol - a számok ismeretében - valamely elemzési módszer ezt megköveteli.

Az adatok elemzésekor az elsô szempont az esetsûrûség volt. A 2001. június és 2002. február közti idôszakban összesen 629 kedvezménytörvénnyel kapcsolatos cikk jelent meg, 230 az Adevarulban, 121 a Cotidianulban, 205 a Curentulban és 73 az Evenimentul Zileiben. A cikkek hónapok szerinti megoszlását napilaponként lásd az 1. táblázatban.

Már a puszta számadatokból is kiderül, hogy a vizsgált idôszakon belül voltak olyan periódusok, amelyekben a kedvezménytörvénnyel kiugróan magas számú cikk foglalkozott. A cikkek havi arányának megoszlását lásd a 2. számú táblázatban.

Ha a különbözô napilapok esetén az egyes idôszakokban megjelenô cikkek arányát vizsgáljuk, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos cikkek száma nagymértékben annak függvénye, hogy az adott idôszakban történik-e olyan nagyságrendû politikai esemény, amelyrôl úgymond "érdemes" írni. Vagyis a kedvezménytörvény a sajtó számára csak akkor téma, ha az a politikai közélet napirendjén is szerepel. Ez világosan nyomon követhetô, ha azokat a hónapokat vizsgáljuk, amelyekben a kedvezménytörvény gyakorlatba ültetését jelentôs mértékben befolyásoló események történtek. A politika és a sajtó ilyen mértékû szoros kapcsolata a politikai nyilvánosság szereplôi számára lehetôséget biztosít arra, hogy a különbözô politikai érdekeltségek mentén valóságos "sajtókampányt" folytassanak a kedvezménytörvény kapcsán.

Ha az arányokat vizsgáljuk, kiderül, hogy a legtöbb cikk júniusban jelent meg, az összes cikkek 19,71%-a, és a Cotidianult kivéve minden napilap esetén júniusban a legmagasabb az aránya a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos írásoknak. Mint ismeretes, a magyar Országgyûlés 2001. június 19-én fogadta el a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvényt. A román sajtóban a törvény elfogadását követôen robbanásszerûen megnövekszik az ezzel kapcsolatos írások száma, ez azért is érdekes jelenség, mivel a hirtelen megnôtt érdeklôdés a megfigyelôben azt az érzést kelti, mintha a román politika és sajtó akkor "fedezte volna fel" a kedvezménytörvényt, holott a magyar Országgyûlés április 19-én kezdte meg a törvény vitáját, és ezt rengeteg elôkészítés elôzte meg. Érdemesnek tartottam bemutatni az egyes napilapokban megjelent cikkek kéthetes bontását júniusban - a számuk önmagukért beszélnek (3. táblázat).

A kedvezménytörvény szempontjából meghatározó hónap december is, ugyanis december 22-én írják alá a jogszabály romániai gyakorlatba ültetését szabályozó magyar-román egyetértési nyilatkozatot. Decemberben ismét megnövekszik a témával kapcsolatos cikkek száma, de ez már napilaponként változik. Ezt legjobban az egyes napilapokban megjelent cikkek számának havi arányának alakulásával lehet nyomon követni. Az egy adott idôszakra jellemzô esetsûrûség napilaponkénti összehasonlításához indokoltnak tartottam a cikkek arányából kiindulni, mivel ez pontosabban mutatja be azt, hogy az egyes periódusokra az összesen megjelent cikkeknek milyen aránya jellemzô. A cikkek havi arányának alakulását az 1. számú ábra tartalmazza.

Ha az egyes napilapokban megjelenô cikkek arányának idôbeli alakulását követjük nyomon, az adatok fényében kimutatható, hogy a vizsgált idôszak kezdetén a napilapok politikai beállítottságától függetlenül a megjelenô cikkek jelentôs figyelmet tulajdonítanak a kedvezménytörvénynek. Decembertôl kezdôdôen a téma jelenléte a sajtóban már nem a román és a magyar kormány közti tárgyalások és megegyezés kérdése, hanem annak függvénye, hogy milyen az illetô napilap kormánypárthoz való viszonya. Míg a Cotidianul esetén a decemberben megjelenô cikkek aránya ismét megnô, a Curentul esetén pedig az elôzô hónapéval azonos szinten marad, az Adevarul és az Evenimentul Zilei esetén a június-december közti idôszak második legalacsonyabb értékét éri el. Véleményem szerint ez a Cotidianul esetén azzal magyarázható, hogy a Cotidianul ellenzéki napilapnak számít, így a két kormány közti tárgyalások alakulásától függetlenül érdeke a témát napirenden tartani. Az Adevarul esetén a napilap többé-kevésbé kormánypárti beállítottságával magyarázható, hogy decemberben jelentôsen lecsökken a megjelenô cikkek száma, hiszen a román kormány a decemberben aláírt egyetértési nyilatkozatot a román külpolitika egyértelmû gyôzelmeként értékeli, és mint ilyen, a január-február közti idôszakban a román politika napirendjérôl gyakorlatilag lekerül a kedvezménytörvény. Az Evenimentul Zilei esetén a napilap szerkesztési logikájából kifolyólag a kedvezménytörvény csak akkor téma, ha az egyfajta szenzációként hat. A Curentul nagyrészt azonos szinten tartja a témát, ami a lap inkább ellenzéki, de nagyrészt semleges beállítódásával magyarázható.

Januártól kezdôdôen jelentôsen megcsappan a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos cikkek száma, nagyon enyhe növekedés január második felében mutatható ki,¹⁵ ezt követôen gyakorlatilag egyetlen újságban sem téma.

A második elemzési szempontot a napilapokban megjelenô cikkek szerzôi magatartás alapján történô vizsgálata képezte. Az elemzett idôszakban a 629 megjelent cikkbôl 452 volt besorolható negatív viszonyulást tartalmazó írásként, 177 volt semlegesnek minôsíthetô. A szerzôi magatartást hónapok szerinti bontásban, napilaponként az 5. táblázat tartalmazza.

Ha a szerzôi magatartást vizsgáljuk, az elemzett periódusban itt is megfigyelhetô egyfajta elmozdulás a negatív-semleges tengely mentén az utóbbi javára. Ez az elmozdulás egyértelmûen nyomon követhetô, ha megvizsgáljuk a negatív, illetve semleges cikkek arányának napilapok szerinti idôbeli alakulását.

Míg júniusban a vizsgált napilapokban megjelent cikkek döntô többségét negatív szerzôi magatartás jellemezte (90,32%), ez a vizsgált idôszak folyamán fokozatosan, jelentôs mértékben csökkent, februárban a megjelenô cikkeknek csupán 37,93%-ára volt negatív szerzôi magatartás jellemzô. Bár a júniusban mért negatív arány a továbbiakban egy hónap esetén sem fordul elô, a júliustól mért 70% körüli negatív arány szintjérôl reális elmozdulás csak novembertôl következik be, a Velencei Bizottság jelentését követôen. Ha az egyes napilapokra jellemzô szerzôi magatartást vizsgáljuk, a Curentul az egyetlen, amely esetén a cikkek döntô hányada a vizsgált idôszak végéig negatív hangvételû marad - erre az elemzés harmadik szempontjánál még visszatérek.

2. ábra: Negatív szerzôi magatartás napilapok szerinti alakulása

3. ábra: Semleges szerzôi magatartás napilapok szerinti alakulása

A vizsgálat harmadik szempontját a megjelent cikkek kulcsszó szerinti besorolása jelentette. Az adott periódusban megjelent 629 cikkbôl 318 esetén volt lehetséges valamilyen kulcsszó szerinti besorolás. A cikkek napilapokra bontott, kulcsszavak szerinti besorolását a 7. táblázat tartalmazza.

Idôszak	Kulcsszavak						Kulcsszavak
	Területen kívüliség	Diszkrimináció	Magyarosítás	Konzultáció hiánya	EU normák	Revizionizmus
Adevarul	24	15	6	30	26	8	109
Cotidianul	21	10	7	7	6	18	69
Curentul	17	12	14	30	23	10	106
Evenimentul Zilei	7	4	7	5	8	3	34
Összes	69	41	34	72	63	31	318

A vizsgált napilapok közül a kedvezménytörvény területen kívüli hatályát, valamint a "revizionista álmot" leginkább a Cotidianul hangsúlyozza (a besorolt cikkek 30,43%-a épít a területen kívüliség, 26,09%-a a revizionizmus témájára), a diszkriminatív elemeket (13,76%), a konzultáció hiányát (27,52%), és az EU normákkal való összeférhetetlenséget (23,85%) a négy orgánum közül leginkább az Adevarul emeli ki. A magyarosítás vádja leggyakrabban az Evenimentul Zilei (besorolt cikkek 20,59%-a) hasábjain lát napvilágot.

A cikkekben szereplô kulcsszavak napilapok szerinti arányának alakulását mutatja be az 5. ábra. Ennek alapján az egyes napilapok által leggyakrabban tematizált kérdések a besorolható cikkekben: Adevarul: konzultáció hiánya - 27,52%, Cotidianul: konzultáció hiánya - 28,30%, Curentul: területen kívüliség - 30,43%, Evenimentul Zilei: a törvény EU normákkal való összeférhetetlensége - 23,53%.

Idôszak	Kulcsszavak
	Területen kívüliség	Diszkrimináció	Magyarosítás	Konzultáció hiánya	EU normák	Revizionizmus	Kulcsszavak
Június	11,11	13,89	5,56	30,56	30,56	8,33	100,00
Július	3,57	10,71	0,00	46,43	32,14	7,14	100,00
Augusztus	0,00	0,00	40,00	20,00	20,00	20,00	100,00
Szeptember	0,00	50,00	0,00	0,00	0,00	50,00	100,00
Október	50,00	25,00	6,25	6,25	6,25	6,25	100,00
November	35,71	7,14	0,00	28,57	28,57	0,00	100,00
December	80,00	20,00	0,00	0,00	0,00	0,00	100,00
Január	66,67	0,00	33,33	0,00	0,00	0,00	100,00
Február	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00

Idôszak	Kulcsszavak
	Területen kívüliség	Diszkrimináció	Magyarosítás	Konzultáció hiánya	EU normák	Revizionizmus
Június	16,67	33,33	33,33	36,67	42,31	37,50
Július	4,17	20,00	0,00	43,33	34,62	25,00
Augusztus	0,00	0,00	33,33	3,33	3,85	12,50
Szeptember	0,00	6,67	0,00	0,00	0,00	12,50
Október	33,33	26,67	16,67	3,33	3,85	12,50
November	20,83	6,67	0,00	13,33	15,38	0,00
December	16,67	6,67	0,00	0,00	0,00	0,00
Január	8,33	0,00	16,67	0,00	0,00	0,00
Február	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00	0,00
Összesen	100,00	100,00	100,00	100,00	100,00	100,00

Az Adevarul hasábjain megjelent cikkek döntô hányada a kedvezménytörvény elfogadását közvetlenül követô periódusban volt besorolható valamely kulcsszó szerint - ez minden napilap esetén megfigyelhetô az adott újsághoz tartozó "b" táblázatból. Az Adevarul esetén a vizsgált periódus kezdetén a cikkek döntô hányada a konzultáció hiányát és a törvénynek az Európai Uniós normákkal való összeférhetetlenségét hangsúlyozza, mindkét téma lekerül a napirendrôl a Velencei Bizottság jelentésének közzétételével. A Velencei Bizottság jelentésével túlsúlyba kerül a hírszerû, általam nem besorolt cikkek száma.

A Cotidianul a vizsgált periódus kezdetén szintén a konzultáció hiányát emeli ki, mellette jelentôs szerepet kap a törvény területen kívüliségét hangsúlyozó cikkek aránya, ezek a témák, akárcsak a törvény Európai Uniós normákkal való összeférhetetlenségére építô cikkek, a Velencei Bizottság jelentését követôen nem szerepelnek napirenden.

A vizsgált periódus kezdetén a Curentul a kedvezménytörvény kapcsán az Európai Uniós normák sérelmét és a revizionizmust emeli ki leginkább. Egyébként a Curentulban jelenik meg a legtöbb revizionizmust hangsúlyozó cikk. A július-november közti idôszakban kiemelkedik a konzultáció hiányát hangsúlyozó cikkek száma, de ez a téma, akárcsak az Európai Uniós normák sérelme, novembert követôen lekerül a napirendrôl.