A jelen kutatás 1181 fôt számláló, 18 év fölötti, önmagát magyar nemzetiségûnek valló személybôl álló mintán készült, amely Erdély magyar nemzetiségû lakosságának reprezentatív mintáját képezi 95%-os valószínûséggel, ± 3%-os maximális hibalehetôséggel.

Az alkalmazott mintavételi eljárások a többfázisos rétegzett mintavétel, továbbá - a kutatás szempontjából meghatározó, bizonyos jellemzôk alapján definiált rétegek esetében - a valószínûségi mintavétel.

A mintavétel kiindulópontját a tizenhat erdélyi megyére vonatkozó 1992-es népszámlálási adatok képezték, melyeket 1995-ös statisztikai adatokkal egészítettük ki, figyelembe véve a települések közigazgatási besorolását, valamint minden település lakosságának etnikai és életkor megoszlását. A települések a következô kritériumok alapján csoportosíthatók: etnikai dominancia, a település közigazgatási besorolása, falusi vagy városi környezet, történelmi-földrajzi tájegységek szerinti megoszlás.

Figyelembe véve a fenti kritériumokat, a mintába 69 település került véletlenszerû kiválasztás alapján. A mintába bekerülô személyeket, településenként, a háztartások egyszerû véletlenszerû kiválasztásával, az életkor- és a nem szerinti megoszlások figyelembevételével választottuk.

A más politikai pártok és a SRI esetében a legegyértelmûbb (habár az utóbbinál a válaszadók inkább óvakodtak a minôsítéstôl) a bizalom hiánya. A bankok esetében, de fôleg a kormány és a rendôrség esetében a megkérdezettek véleményének polarizálódása figyelhetô meg. A magyarországi tévéadók, az egyházak, illetve az RMDSZ azok az intézmények, amelyekben a magyar nemzetiségû lakosság leginkább megbízik.

A vélekedések a PD esetében a legmegosztottabbak. A legismertebb politikai szereplôk a Nagy Románia Párt (PRM), a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR), a Román Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) és a Román Demokratikus Konveció (CDR). A választási szövetségként létrejött Román Demokratikus Konveció (CDR) az a politikai tényezô, amely a magyarság vélekedése szerint a legkedvezôbben viszonyul a romániai magyarság problémáihoz. Úgy a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), mint a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a magyar lakosság mintegy negyedének a véleménye szerint kedvezôen, viszont a megkérdezettek kb. egyhatoda szerint inkább kedvezôtlenül viszonyul a romániai magyar lakossághoz, tehát a vélemények megosztottak.

Az elvártnak való megfelelés kényszere miatt az emberek általában "középre" sorolják be magukat. A vizsgált populációnál megfigyelhetô egy enyhe jobbratolódás.

A tekintélyelvû rendelkezések (a vélemény nyilvánítás korlátozása, "egyes" pártok betiltása) támogatása jelentôs. A válaszadóknak több mint fele elvben egyetértene ilyen tárgyú intézkedésekkel.

A prioritásokra vonatkozó kérdések a következôképpen voltak megfogalmazva:

Tekintettel arra, hogy a mérés eléggé összetett volt, az eredményeket két formában mutatjuk be (a gyakoriságok bemutatása nagyon sok helyet foglalna el és nem volna releváns): a fenti grafikonokon a százalékarány azt mutatja, hogy az illetô problémakör az összes említésekbôl hányszor volt jelent meg az elsô három helyen. Az oszlopokon szereplô értéket úgy kaptuk meg, hogy az említések rangját (hányadik helyen volt az illetô problémakör megemlítve) megszoroztuk az illetô rangnak megfelelô említések számával, összesítettük és elosztottuk az összes említések számával. A maximális érték tizenegy, ami azt jelentené, hogy minden megkérdezett elsônek említi az illetô problémát, a minimális érték egy, ami azt jelentené, hogy minden válaszadó utolsónak nevezi meg.

Tekintettel arra, hogy a grafikonon szereplô címkék nem mindig egyértelmûek, az alábbiakban bemutatjuk a kérdôív vonatkozó részét:

Az a tény, hogy az egyéni gondok és az RMDSZ prioritásai (a megkérdezettek véleménye szerint) jelentôs mértékben különböznek, nyilvánvaló. A magyar egyetem, illetve az autonómia problémája olyan jellegû közösségi problémák amelyek, ha meg is oldódnának, nagyon kevés ember életében, életvitelében hoznának jelentôs változást, javulást.

Egyértelmû, hogy az életszínvonalat - közvetve vagy közvetlenül - meghatározó tényezôk a megkérdezettek fô gondjai, de, nem olyan mértékben, hogy lemondjanak a közösségi problémák megoldásának igényérôl. A megkérdezettek szerint az RMDSZ-nek a jövôbeni prioritásai meghatározásakor súlyozni kellene egy egyéni és a közösségi problémák között.

Érdekes megemlíteni, hogy a megkérdezettek véleménye szerint a romániai magyar lakosságnak fontosabb a privatizáció befejezése, mint az RMDSZ-nek, éppen ezért a lakosság elvárja, hogy az RMDSZ tevékenyebb legyen a privatizációt illetôen.

Ami a jövôbeni prioritásokat illeti, kevésbé támogatott a területi-, illetve a kulturális autonómia, nagymértékben támogatott az anyanyelvhasználat kiterjesztése a helyi közigazgatásban és az oktatásban.

Jóval hangsúlyosabb jelenlétet várnak el az RMDSZ-tôl a korrupció felszámolását illetôen és minden olyan politikai döntéshozásban (inflacionis-ellenes intézkedések, adópolitika, szociálpolitika), amely közvetve vagy közvetlenül az életszínvonal további csökkenését eredményezné.

Az RMDSZ és a lakosság prioritásai között fennálló és jelentôsnek mondható eltérés nem vezet föltétlenül elidegenedéshez, ugyanis elsôsorban az egyéni és közösségi célok között mindig is létezô összeférhetetlenségrôl van szó. A jövôbeni prioritásokat illetôen, a romániai magyar lakosság az RMDSZ-tôl elvárja, hogy politikájában bizonyos közösségi célokat továbbra is elôtérbe helyezzen, de ugyanakkor azt is, hogy érzékenyebb legyen az életminôség- és színvonal kérdései tekintetében.

A diszkrimináció percepciója nem vonja maga után a diszkrimináció formális terminusokban megállapítható tényét is. Tipikus kisebbségi reakció, hogy a különbözô, kellemetlenül megélt helyzeteket vagy sikertelenségeket a kisebbség tagjai a kisebbségi helyzetnek tulajdonítják.

Leggyakrabban a munkahelyi elôremenetel esetében vélekedtek úgy az emberek, hogy magyarságuk okán hátrányos helyzetbe kerültek. A népesség 6,6%-nak voltak ilyen jellegû tapasztalatai az elmúlt egy évben.

A különbözô intézmények közül a rendôrség az, ahol az ügyintézés során tapasztalt kellemetlenségeket a válaszadók a kisebbségi hovatartozásnak tudták be. A válaszadók 5,5%-nak voltak kellemetlen tapasztalatai.

Feszültségek jelentkeznek a mindennapi életben is, a megkérdezettek 4,5%-nak a szomszédokkal, 5%-nak a munkatársakkal voltak olyan jellegû nézeteltérései, amelyeket az etnikai különbségekkel létével indokolt.