Kik a cigányok? Emberek? Százalékok? Kolduló, félelmetes szociális csôdtömeg bámul az arcunkba? Civilizációs pótvizsga elôtt állnak? De vajon csak ôk? Ôk a mi niggerjeink, vagy mi is azokká válunk? Kik a "csókák"? Fônevek vagy melléknevek? Jólesik viccelôdni? Hogy hívják a cigányt öltönyben és nyakkendôben? "Vádlott, álljon fel!" Valóban róluk, csak róluk beszélünk? Nem magunkról? Ismerjük-e ôket? Cigány, néger — egyre megy? És egyáltalán cigány-e? Vagy pedig roma? 

A szociológusok, néprajzosok, politikusok stb. nem cigányoznak, hanem romáznak. De a közember számára a cigány továbbra is cigány. Sôt: mocskos cigány! A közszolgálati adó úgy tudja, Romániában romák élnek; a PRO TV szerint cigányok. Valamikor 1995-ben a román külügyminisztérium felszólította alkalmazottait, hogy a roma megnevezés helyett cigányt használjanak. Mi hogyan beszéljünk róluk? S mindenekelôtt mi értendô a személyes névmás többes szám elsô személye alatt? Mi, magyarok? Mi, kisebbségiek — a kisebbségrôl? Arról a népcsoportról, amely sok helyen kisebbségünkké válik? (És milyen "szégyen"! Néhol-néha mi válunk az ô kisebbségükké! Felháborító, ugyebár?) Mi beszélünk? Mi, a finom, kivasalt lelkû értelmiségiek a durva, vad, civilizálatlan cigányságról? Mi, akik azt sem tudjuk, mi a sztereotípia? 

Leereszkedni? Felemelni ôket? Lemondani az elôítéletek torz vigyoráról? Nem lemondani róluk (mármint a cigányokról)? Jogokat adni? Természetesnek tartani, hogy ôket is megilletné az, amit mi követelünk? Oktatás? Munkahely? Tisztelet? Emancipálódás? Integráció vagy szegregáció? Beolvadás vagy kitaszítottság? Cigány dilemmák? Etnikai konfliktusok vagy beilleszkedési gondok? Együtt? Külön? Esetleg egymás ellen?

A cigányok csak kérdések lehetnek? Vagy válaszok is?

Sz. G.
Harmadik folyam X/9. 1999. szeptember

KEN SMITH • Sándor, a költô (vers, Szántai János fordítása)

VASILE IONESCU • Roma emancipáció, avagy szellemboncolás (Nagy Enikô fordítása)

BARÁT GYÖRGY • Képzeletbeli utazás

POLGÁR JULIANNA • Kilencvenhatodik hálaének (vers)

INCZE ÉVA • A másság artikulációja

MARIAN PREDA • Mihail Kogalniceanu — etnikai konfliktus vagy beilleszkedési gondok? (Mihály Krisztina fordítása)

HALLER ISTVÁN • Hadrév — hat év után

VALKAI KRISZTINA • Internetes olvasónapló

LUMINITA MIHAI CIOAB• • Az éjszaka gyermekei; Nem írtam volna; Csóknyi szerelmet (versek, Balogh József fordításai)

HORVÁTH ANIKÓ • Idegenkép az 1989 után készült román filmekben

TOLL

SZABÓ GÉZA • Mi — róluk

VADÁSZ LEVENTE • Cigányok között

TOMKISS TAMÁS • Szlovákia: cigányok és magyarok együtt?

MÛ ÉS VILÁGA

BÁLINT EMESE • Dokumentumfilm és (ön)reprezentáció

KÖZELKÉP 

KOTICS JÓZSEF • Integráció vagy szegregáció?

HARBULA HAJNALKA • Cigányok, parasztok, dilemmák

REMUS GABRIEL ANGHEL • Történet magyar cigányokról (Gáspár Erika fordítása)

AMNESTY INTERNATIONAL-JELENTÉS • Vigyázat, tudunk róla! (Nagy Enikô fordítása)

DEÁK FERENC • Cigánytemetés

HISTÓRIA

DIÓSZEGI ISTVÁN • Történelem és sors

TÉKA 

BALÁZS IMRE JÓZSEF • A hercegprímás ezüstgombos sétapálcája (Svédasztal)

SZÁNTAI JÁNOS • A paramicha színeváltozásai

ORBÁN MÁRIA • Rhomathan — a romák világa

TALLÓ 

NAGY ENIKÔ • Ôk, a cigányok

NAGY ILDIKÓ • So san? (Cigánykérdés a România Mare hasábjain)

KÉP

JAKAB TIBOR (4, 23, 55, 111)
SZABÓ GYÔZÔ (32, 70) 

Számunk szerzôi