Almássy Éva Húsz éve él Párizsban, pszichológiát, majd filozófiát hallgatott a Sorbonne-on. Egy ideig a Nouveaux Cahiers de l’Est fôszerkesztôje, több újság munkatársa. Elsô beküldött francia nyelvû kéziratát a Gallimard elfogadta és a V. O. címû regény meg is jelent 1997-ben. Ôszre várható második franciául írott regénye, ugyanitt.

Baal, Georges tk. Balassa György 1956-ban érkezett Franciaországba. Eleinte mikrobiológiával, majd pszichiátriával foglalkozott és a CNSR (Centre National des Recherches Scientifiques) munkatársa lett. Késôbb egyre inkább a színház világa felé fordult, a színjátszás, színházelmélet és színházterápia mûvelôje és szakértôje. A magyar avantgárd ismerôje- és fordítójaként számtalan párizsi, ehhez a témához kapcsolódó rendezvény szervezôje. Artaud kiváló ismerôje.

Fejtô Ferenc 1938-tól él Franciaországban, a magyar és a francia kultúrában egyaránt megbecsült, ünnepelt személyiség. Az író, a történész e század politikai változásainak hiteles tanúja és nemzetközileg elismert elemzôje.

Fodor Ilona Marosvásárhelyrôl (fiatalon) Budapestre, onnan – jelentôs rádiós és irodalomtörténész múlttal – Párizsba vezetett az útja. Ma is folytatja szenvedélyes gyûjtô- és kutatómunkáját, fontos dokumentumokat tárva fel a magyar–francia irodalmi kapcsolatok múltjából, a magyar irodalom 20. századi történetének reális ismeretéhez járulva hozzá.

Harczy József Fiatal, kínai szakos bölcsészhallgatóként került Párizsba, ahol finn–észt szakon szerzett diplomát. Visszahúzódó természete miatt kevéssé ismerik, az Új Látóhatárban, illetve a Reformátusok Lapjában jelentek meg versei, költészete a protestáns Ady továbböröklôdése.

Karády Viktor 1956 decemberében menekült Magyarországról, több mint negyven éve Párizsban él. Szociológus, 1964 és 1968 között Raymond Aron asszisztense volt. Tanulmányai a nagy világnyelveken is hozzáférhetôk.

Karátson Endre Francia szakos tanári diplomával érkezett 1956-ban. A magyar szimbolizmusból szerzett doktorátusa után a clermont-ferrand-i, majd a lille-i egyetem professzora, összehasonlító irodalom szakon. Egyetemrôl való visszavonulása óta magyar nyelven alkotó író, több könyve jelent meg.

Kende Péter 1957 elején távozott Budapestrôl, az újságírást a tudományos munkával, a szociológiával és a politológiával váltotta fel. 1978-ban ô indította el Párizsban a Magyar Füzeteket.

Méray Tibor Budapesti újságírói múltját hátrahagyva, Jugoszlávián át érkezett Párizsba, 1957-ben. 1962-tôl 1989-ig, megszûnéséig ô szerkesztette az emigráció legismertebb magyar lapját, az Irodalmi Újságot. Nagy Imrérôl, az 1956-os forradalomról írt könyveit számos nyelven kiadták.

Nyéki Lajos A párizsi magyarok egyik doyen-je. Az INALCO (Institut National de Langues Orientales) nyugalmazott professzora, munkássága elôsorban a nyelvészetet öleli fel, ám figyelemre méltó költészete, esszéisztikája is. Kitûnô, franciáknak szóló magyar nyelvkönyv szerzôje, ma is számos konferencia meghívott elôadója.

Papp Tibor Belgiumon át vezetett az útja Párizsba. Nagy Pállal szerkesztette a Magyar Mûhely címû folyóiratot. Mint a vizuális költészet képviselôjét a francia kortársak is számontartják.

Simon Sándor A marosvásárhelyi mûvészeti iskola elvégzése után több évig élt Bukarestben. A Korunk Galériában többször is kiállította rendkívül eredeti grafikáit. Párizsi évei új irányt jeleznek mûvészetében.

Tompa ’Michel’ László A francia keresztnevet csak a hatás kedvéért vette fel, a hatvanas évek menekültjeként jött Párizsba. A Documentation Française munkatársa, ám valójában fürge tollú író, aki vers, regény, esszé és dráma területén egyaránt otthonosan mozog. Egymaga szerkeszti az Európai Tudósítások címû puteaux-i folyóiratot.

Virág Ibolya A franciára fordított magyar irodalom és történelem legfontosabb közvetítôje, kiadója. Tizenkilencedik éve él Párizsban, ahol sorozatszerkesztôként indult, mûfordítással is foglalkozott, majd megalapította a saját nevét viselô könyvkiadót. Menedzselési fáradozásai eredményeként sok könyvesboltban felfigyelnek a magyar irodalomra.

Zirkuli Péter Kolozsvári és budapesti tanulóéveit, egyetemi és kiadói munkáját követôen, 1980 óta él Párizsban. Verseket, mûfordításokat, esszéket, tanulmányokat jelentetett meg.

Zsakó Zoltán Kós András kolozsvári tanítványa. 1982-tôl a párizsi megmérettetést vállalta, a kisplasztika és a szobrászat mûfajában. Sikeres kiállító mûvész.