Székelyföld — vagy a Székelyföld? Az eltérés árnyalatnyi — legyintenénk, de máshol a hasonló divatos dilemmákat leggyakrabban lövöldözéssel "oldják meg". Immár (sajnos) furcsán hangzana "a Koszovó"— miközben a Székelyföldet (mindenféle beteges román párhuzam ellenére) továbbra is határozott névelôvel szokás emlegetni: a román állam keretei között.

Milyenek ezek a keretek? És végsô soron merre található a Székelyföld? Bukarest és Budapest között? Vagy Harkoviában (a parlamenti ún. Har-Kov jelentésben) keresendô? Ugyebár: ez a terület a leghatékonyabb mumus a román nacionalisták eszköztárában — de ugyanakkor (vagy éppen azért, mert) dinamikusan fejlôdik. Közben a kolozsvári magyar szipogva énekeli a székely himnuszt. Vajon a Moszkva téri munkanélküliek is elérzékenyülnek a maroknyi (?) székely láttán?! Avagy hol is porlik az a bizonyos szikla? — idézhetnénk a kérdések kérdését. Otthon morzsolódik le, egykézôdik, vész el a szikla, avagy pedig idegenben?

Egységben az erô? Széthúzásra mindig több akadt. A székely Kolozsvárra jön tanulni — és székelyföldi egyetemrôl álmodozik. A kolozsvári magyar pedig? Van, aki nem kedveli a székelyeket. Mert... Székely és magyar. Ma is ható fogalmak, éles határvonalak? Elôítéletek, bicskás góbék stb. Az ellentét pedig a valóság: rendezett, tiszta székelyföldi falvak, egyre drágább, felkapottabb kisvárosok. Miben rejlik a térség "titka"? Magyar tôke, Erdély gazdasági leigázása — lihegik a szélsôséges többségiek. A romániai, az erdélyi magyarság nem székely része viszont irigykedve mondogatja: ezek a székelyek ügyesen kikaparták a pityókát a földbôl. Még önkormányzati alapból fenntartott folyóiratuk is van.

Mindenesetre: a Székelyföld volt már és lehet, lesz még jelentôs tényezô "tündérkertünk" életében.

KOLUMBÁN GÁBOR • A Székelyföld mint fejlesztési kihívás

KELEMEN HUNOR • A Keleti Misszió (vers)

CSIKI LÁSZLÓ • Uz Bence színeváltozása

BALÁZS IMRE JÓZSEF • Székelyudvarhely, háttérrel

BALOGH GÁBOR • Székely perem

KÁNTOR LAJOS • Mondatok, székelyek

VOFKORI LÁSZLÓ • A Székelyföld gazdasági-társadalmi körképeaz ezredvégen

KÁNYÁDI SÁNDOR "A" betûjéhez (Odd Abrahamsen és Tudor Arghezi versei K.S. fordításában és jegyzeteivel)

P. BUZOGÁNY ÁRPÁD • Séta, véletlenül; Valaki más (próza)

BÍRÓ BÉLA • Valahol Európában

SZABÓ GÉZA • Siker- vagy kényszertörténet — Csíkszeredában

BAKK MIKLÓS—BODÓ BARNA • Elitek, modellek, szerepek I.

TOLL

LÁSZLÓFFY ALADÁR • Mikes-morfológiák

GÁLL ERNÔ • Bakk Elek erkölcsi hagyatéka

VILÁGABLAK

BÁNYAI JÁNOS • A határ és a kultúra

KÖZELKÉP

LÔRINCZ GYÖRGY • Reflexiók egy sikertörténethez

SZATMÁRI LÁSZLÓ • Kontextus és konszenzus

GAZDA JÓZSEF • Teremtô jelenlét

HISTÓRIA

EGYED ÁKOS • Jelenben élô múlt

ROMSICS IGNÁC • Oktatás, kultúra, mûvelôdés a rákosista diktatúrában II.

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY • II. József és a székelyek

TÉKA

BALÁZS IMRE JÓZSEF • A IV. B. oszt. tan. és az udvar felsöprése (Svédasztal)

Olvasószolgálat

TALLÓ

DEMÉNY PÉTER • Székelyföld

K. E. • Háromszék, napról napra

SZÁNTAI JÁNOS • Egy amerikai Pesten, avagy Shilling professzor igaz története

VALKAI KRISZTINA • Balettiskola

LÉPCSÔ/HÁZ

KÉP

FERENCZ S. APOR (7, 44); MÁRTON ÁRPÁD (43, 58); NAGY ÖDÖN (25, 78, 127); SIKLÓDY FERENC (11); ZSIGMOND MÁRTON (116)

Számunk szerzôi