"1749. augusztus 28-án a déli harangszóval születtem a Majna-parti Frankfurtban. A konstelláció szerencsés volt: a Nap a Szûz jegyében állt és épp delelôre hágott, Jupiter és Venus barátságosan nézték, Mercurius nem volt ellenséges, Saturnus és Mars közömbösen viselkedtek..." Aki 250 évvel ezelôtt világra jött: Johann Wolfgang Goethe, a Werther, a Faust, a Római elégiák, a Vonzások és választások írója. "Olimposzi fenségû tanító" s egyben "percek és szenvedélyek közvetlen, ôszinte lírikusa" — mondja róla Babits. Ô az a költô, aki "mindenestôl, szimbolikussá nôtt élete minden mozzanatával mûalkotássá akar zárulni s ez sikerül is" — teszi hozzá Németh László. A Faust készülô új fordításának részletével (Báthori Csaba), a nagy mû egy középkori modelljének bemutatásával (Márton László), verseihez fûzött glosszákkal (Horváth Andor) ôt idézzük.

Weimarból utunk Berlinbe vezet, ahol évtizede már, hogy leomlott a fal, a kettéosztott Európa szomorú jelképe. Nagyváros-e Berlin, vagy egyenesen világváros? Hol a helye földrészünk mai és holnapi térképén, az újrakezdôdô Közép-Európában? Konrád György esszéje sétára invitál a térségben és a történelemben.

A történelem útjai a magyar—német kapcsolatok irányába is vezetnek. A régmúlt vagy a tegnap históriája szólal meg Balogh F. András tanulmányában a korai német irodalom magyarság-képérôl, Harald Roth történelmi vázlatában az elsô világháború utáni Erdély szász közösségérôl, Erwin Wittstock írói pályájának ismertetésében (Stefan Sienert), László Ferenc vallomásában a német nyelv vonzásáról és választásáról, amely Kányádi Sándor mûfordítói tollát is megihlette.

Brassó—Kolozsvár—Weimar—Berlin — csillagok fénye mellett földi utakon járunk.

LÁSZLÓ FERENC • Németül itthon s a világban

KÁNYÁDI SÁNDOR mûfordítói mûhelyébôl (Johann Wolfgang Goethe, Johann Christian Friedrich Hölderlin, Rainer Maria Rilke, Wolf von Aichelburg, Joachim Wittstock versei; fordítói jegyzetek)

BALOGH F. ANDRÁS • A német irodalom kezdetei és a magyarok

JOHANN WOLFGANG GOETHE • Faust (részlet, Báthori Csaba fordítása)

HORVÁTH ANDOR • Lélek és erô

MÁRTON LÁSZLÓ • Szórt Ész és Plató

SEBASTIAN BRANT • A hiábavaló tanulásról (vers, Márton László fordítása)

KONRÁD GYÖRGY • Egy budapesti Berlinrôl Washingtonban

BALLA ZSÓFIA • Anya és fia; Ted Hughes halálára; Baucis éneke; Caspar Hauser-variációk. II. (versek)

DEMETER ATTILA—SZIGETI ATTILA—DEMETER SZILÁRD • Kortársnémet filozófusok

STEFAN SIENERTH • Erdélyi német írósors (Nagy Enikô fordítása)

HANNES SCHUSTER • Erdély és Európa közt

TOLL

KÁNTOR LAJOS • Tudathasadás? Haza? Világszövetség?

HORVÁTH ANDOR • A bölcsesség elkötelezettje

SZABÓ GÉZA • Az inkák kincse

VILÁGABLAK

MILÁLYCSA ERIKA • Német költészet Bukovinában

KÖZELKÉP

ECKART WILFRIED SCHREIBER • Németek Romániában. Utolsó felvonás? (Kérdezett: Szabó Géza)

Magyar—német házasság (Lejegyezte: Szabó Géza)

HISTÓRIA

NAGY GYÖRGY • Erdélyi magyar szellemi élet a két háború között (II.)

ROMSICS IGNÁC • Oktatás, kultúra, mûvelôdés a rákosista diktatúrában (I.)

DOKUMENTUM

K. LENGYEL ZSOLT • Szakirodalom és forrás

HARALD ROTH • Erdély Romániában (Hajdú Farkas-Zoltán fordítása)

TÉKA

BALÁZS IMRE JÓZSEF • Legenda a köveken túli térrôl (Svédasztal)

Olvasószolgálat

TALLÓ

Á. O. • Politika és irodalom

ZS. I. • A nyelv szövevénye — Goethe regényében

MIHÁLY KRISZTINA • A (b)irodalom visszavág

KÉP

HARALD MESCHENDÖRFER

Számunk szerzôi