|
A magyar értelmiség sokkal jobban megállta a helyét 1965 és 1989 között, mint a kilencvenes években — erre a meggondolkoztató jelenségre hívta fel a figyelmet Hankiss Elemér az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (Berekfürdôn rendezett) múlt évi értelmiségi konferenciáján. Hasonló következtetésekre jutottak mások is, akik a kelet-közép-európai rendszerváltás után az értelmiségi szerep átértékelôdését tapasztalták/tapasztalják. Szerkesztôségünk nem elôször próbálkozik azzal, hogy a "magunk revíziója" jegyében késztesse együttgondolkodásra a Korunk — értelmiségi — munkatársait és olvasóit. Makkai Sándor nevezetes kötetének csíkszeredai újrakiadása nem alkalmi véletlen tehát, hogy ismét — hangsúlyozottan — önmagunkra kérdezhessünk. Hiszen az értelmiség (önmaga és mások iránti) felelôssége ma korántsem kisebb, mint a Magunk revíziója meghirdetése idején (1931) volt, csak éppen — az azóta szerzett változatos történelmi tapasztalatok okán — a feladata lett bonyolultabb/összetettebb. Errôl van szó tehát. Az értelmiségi szerep változó — és (térségünkben legalábbis) átháríthatatlan felelôsségérôl. Kérdéseinkre a megkérdezettek nagy többsége válaszolt. Jövôstratégiai következtetéseket vonhatunk le abból, ahogyan — önmagunkkal és a kárpát-medencei magyar értelmiség feladataival szembesülve — a megszólítottak nemzedékeinek képviselôi bennünket is szóra bírtak. Cs. P. |
HARMADIK FOLYAM X/2. 1999. FEBRUÁR
KINDE ANNAMÁRIA • Mindenszentek (vers) KOZMA ZSOLT • Makkai Sándor egykor és most Magunk revíziója A Korunk ankétja (Cseke Péter) DOMOKOS GÉZA • Levél a szerkesztôhöz DÁVID GYULA • A romániai magyar értelmiség útja a tegnapból a mábas a mából a holnapba POMOGÁTS BÉLA • Az önvizsgálattól a megújulásig GÁL SÁNDOR • És a "másik oldal" tisztességes önrevíziója? KÁNTOR LAJOS • Magunk, revízió, second hand BÁNYAI JÁNOS • Különbözés és szabadság CSIKI LÁSZLÓ • Felelet CS. GYÍMESI ÉVA • Eszméltetô igény LÔRINCZ GYÖRGY • Figyeljünk jobban oda a jövôépítôkre! VETÉSI LÁSZLÓ • Számvetés értelmiségi sorskérdéseink panaszfalánál EGYED PÉTER • Az értelmiség nehéz megszületése BALLA D. KÁROLY • Méltatlan alternatívák, súlyos leltárhiány HAJDÚ FARKAS-ZOLTÁN • Nobile officium BALÁZS IMRE JÓZSEF • MFF LÁSZLÓFFY ALADÁR • Antik félálmok (vers) KARÁCSONYI ZSOLT • Pályakezdôk (Maradjon hát); A tájleírás; Tájkép, festôvel (versek) FAZEKAS ATTILA • Ariel éneke; Kolónosz (versek) GÁL ATTILA • Kör (vers) BOGDÁN LÁSZLÓ • Egy mellékszereplô a színre lép (regényrészlet) MÛHELY/ATELIER CRISTIAN PREDA • A románizmus totalitárius nacionalizmus (Kerekes György fordítása) TOLL DEME TAMÁS • Az Úr Czine elôtt MOLNÁR JUDIT • Az értelem királyvize ILLYÉS ÁGOTA • Látszatháló VILÁGABLAK GÁLL ERNÔ • A terjeszkedô felelôtlenség MÛ ÉS VILÁGA KISZELY GÁBOR • Lengyel Balázs és az Újhold KÖZELKÉP FÁBIÁN ERNÔ • Az erdélyi magyar értelmiség tragédiái HISTÓRIA NAGY GYÖRGY • Erdélyi magyar szellemi élet a két háború között (I.) TÉKA BALÁZS IMRE JÓZSEF • Vázlat egy szótárról (Svédasztal) SZABÓ GÉZA • Árnyaltabb képet! CSEKE PÉTER • Nyelvmentés vagy nyelvárulás? TALLÓ CSEKE PÉTER • Hankiss Elemér az értelmiség kártékony gyûlölködéseirôl KÉP: BARDÓCZ LAJOS |