Kedves Barátunk!

Nem elôször próbálkozik a Korunk szerkesztôsége a kilencvenes években azzal, hogy a "magunk revíziója" jegyében késztesse együtt gondolkozásra a folyóirat munkatársait és olvasóit. A visszajelzések szerint erkölcsi hitelünket növelte s önbizalmunkat erôsítette, hogy ezt a vizsgálódást mindig önmagunkkal kezdtük (baloldaliság-szám — 1991/3, a Korunk-szerkesztés mûhelygondjai 1993/1) és ennek függvényében terjesztettük ki súlypontos számaink egész sorában a romániai magyar társadalom intézményrendszerére.

Mi az, ami most arra késztet, hogy ezúttal minden korábbinál hangsúlyozottabban rákérdezzünk értelmiség és erkölcs viszonyára, az értelmiség kilencvenes évekbeli válságának okaira?

Makkai Sándor Magunk revíziójának újrakiadása (Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 1998; ifj. Fekete Károly bevezetô tanulmányával és Módis László bibliográfiájával) nyilván csak ürügy, de korántsem alkalmi véletlen. Mai dolgaink tisztázása során ugyanis nem tekinthetünk el a két világháború közötti periódus értelmiségi öneszmélésének vízválasztó hatású, paradigmatikus modellt konstituáló szerepérôl. Akkor az a felismerés serkentett önrevízióra, hogy "tisztult nemzeti öntudaton át [...] örök emberi értékeiben" (Jancsó Béla) lehessen megtartani a trianoni döntés után kisebbségi sorsra jutott magyar nemzetrészeket.

A feladat ma sem kisebb, csak éppen a felelôsség lett nagyobb — az azóta szerzett változatos történelmi tapasztalatok okán.

Önmagunkra kérdezünk tehát, amikor azt kérdezzük:

1. Mi történt a kárpát-medencei magyar értelmiséggel a rendszerváltás után? A "védekezô kollektivitás" látványos elvetése, a korábbi szolidaritás megszûnése, az önmeghasonlások tragikus látványa stb. mennyiben vezetett az értelmiségi szerep átértékelôdéséhez? Van értelmiségkutató, aki egyenesen az értelmiségiek egy részének az árulásáról beszél...

2. Milyen gondokkal találja ma szemben magát a romániai, a szlovákiai, a kárpátaljai, a délvidéki magyar értelmiség?

3. Milyen értelmiségi magatartásmodell(ek) kialakítását látod célravezetônek, hogy minél kisebb veszteségtudattal építkezhessünk az ezredforduló után? Az értelmiségnevelés szempontjaira is gondolok...

Abban a reményben, hogy a Korunk Magunk revíziója súlypontú számát megtiszteled válaszoddal, szeretettel köszönt:

Kolozsvár, 1998. nov. 25.